Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-12 / 267. szám

nmuetis négy

f (Folytatás az I oldalról) adataik közé tartozik, hogy a

falusi KISZ-szervezetek élére és a jogos igények figyelmen a községben és a közös gazda- kívül hagyása a vándorlás Ságokban dolgozó fiatalok ke- előidézője. rüljenek. Tapasztalataink sze— Elmondhatjuk, hogy üze- ri.nt« irá^ megnyilvánuló

mi KISZ-szervezeteink eddig bizalom növeli .felelősségüket, is sokat tettek a munkába lé- “0^V™kakedyuket a községi pő fiatalok segítésire. Sokat, KISZ-feladatok elvégzésében, de nem eleget. Elsősorban — Megyénk ifjúságának

nagyüzemeinkben — Salgótar- nagy része a középfokú tan- jáni Kohászati Üzemek, sík- intézetekben tanul. Az elmúlt üveggyár, öblösüveggyár — években — és napjainkban is vannak hagyományai a mun- ^ velü^, kapcsolatban lsét kába lépők segítésének. Fo- alapvető kérdés merül fel. Az gadják az újonnan belépőket, hogy a megnövekedett

megszervezik a fiatal szakmunkások napját, brigádtaggá ajánlják őket. Ezeket a formákat mindenképpen tovább kell fejleszteni KISZ-szervezeteink feladata, hogy kidolgozzák a fiatalok segítésének módját, és rendszerét. Tekintsék kiemelt feladatuknak a termelésbe lépő

követelményeket figyelembe véve állandóan emelni kell a tanulmányi munka színvona- lát, a másik pedig, hogy foko- f'jVemi ®®ottabb támogatásban részesítsük a hátrányos helyzetű tanulókat és a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit. Mindkét feladat megoldása nagy erőfeszítéseket követel az iskolai oktató-nevelő munfiatalok útjának egyengetését. ká5 az ifjúságl szervezetek

tevékenységében. De nyugodműködve képviseljék érdekei két, támogassák élet- és munkafeltételeik javítását.

— A munkássá válás folyamatának velejárója a mun- kásif.iúság Önképzése, az önművelődés. A műszaki-techtan mondhatjuk, hogy társadalmi méretekben is. Bár az utóbbi években több helyes kezdeményezés történt az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére és a fizikai dolgozók gyermekeinek segínikai fejlődés Nógrád megye tésére. Egyre javulnak az oküzemeiben egyre inkább érez- tatás tárgyi feltételei. A meteti hatását. Bár ma még a gyei tanács ösztöndíjalappal, munkásfiatalok nem egy he- szaktáborok és előkészületi lyen — a kohászati üzemek tanfolyamok szervezésével seöntöd éj ében kovácsoló gyár- Siti az előbbrelépést. így év- részlegében vagy a régi bá- tói évre bővülnek és javulnak nvákban — korszerűtlen fel- azok a feltételek, amelyek fiatételek mellett dolgoznak. De táljaink tanulását segítik, az új munkahelyek többsége — Mindemellett a tanulmá- korszerű és ezek művelt, kép- nyi munka színvonalának zett szakmunkásokat igényel- emeléseben — melynek egyik nek. Ezért az ifjúmunkásoknak fontos mutatója az egyetemi az eddigieknél nagyobb mér- és főiskolai felvételek számá- tékben van szükségük szakis- nak alakulása — csak kezdeti méreteik állandó gyarapításé- eredményeink vannak. Érett- ra. a folyamatos továbbkép- ségizett tanulóink mintegy főzésre.

Falusi fiatalok

A KISZ különböző továbbképző tanfolyamai eddig is

le jelentkezik évenként felső oktatási intézménybe. Ebből bejut a pályázók 35—40 százaléka, Nem kedvezőbb a helyzet a fizikai dolgozók gyermekeinek felvételénél

_______________ ____ _ sem. E[gondolkozható, hogy az

e

redményesen segítették az if- utóbbi években nem tudtunk júmunkások • fejlődését. Ör- számottevő eredményt elérni vendetes, hogy a vállalati kol- ff országos középiskolai szak- lektív szerződésekben sok he- tárgyi versenyeken sem. Mindly ütt konkrétan megfogalmaz- fz, hogy isták a továbbtanulók támoga- KlSZ-Wzotteágaink és

tását. Sajnálatos viszont, hogy KlSZ-szervezetemk keressék néhány üzemben, a túlzott tovább a tanulmányi munka nyereségközponttá szemlélet j avitasanak hatásosabb módin iatt elzárkóznak a munkás- ös ezeket eredményefiatalok továbbképzésének tá- ^^ben alkalmazzak.

. mogatásúftól. ^ClSZ-szervezeteink továbbra is legyenek kéz- Sp/yffoA- a riríb-n^lr deményezői az ifjúmunkások »^"gilOCg a HOivilcK

szakmai, politikai gyarapításának.

műveltsége

— Emlékezetes mindannyi— Szót kell ejtenünk arról utót előtt, hogy pártunk Köz- is, hogy a mezőgazdaságban a j?°ntl Bizottsága ugyanazon az nemzedékváltás korszakát él- vitatta meg az ifjuságjük. Pártunk és kormányunk a

agrárpolitikai intézkedéseinek h®í^2ie^í'1 ,^z főpont e^he- hatására, a termelőszövetkeze- e®ésf jelképntíc is tekinthető, tek megszilárdulásával párhu- illusztrálja a két dolog

zamosan Nógrád megyében is közötti, sz°ros „ összefüggést, lassult a fiatalok faluról való Hjüfági szövetségünk te- elvándorlása. Szerény mére- vékenységében, rendezvényei- .tekben bár, de növekszik a °en’ ajtóiban a fiukkal termelőszövetkezetekben dől- ®Syütt vesznek részt a lányok gozó fiatalok száma. Legutób- f8 iata^ ,.‘^szo^y^’ ennek el- bi küldöttértekezletünk óta -€^re külön kell szólni erről több mint háromezer fiatal a kérdésről. Régi, és minded- került mezőgazdasági üze- nn«gsű'd«.t;lan probléma

rnekbe. A falusi fiatalok tá- KISZ-tagságunk közel

mogatását fontos feladatunk- leany’ *?nek ellefére a

nak tartjuk. Évenként meg- tíISZ-vezetésben kevesen hirdetjük a mezőgazdaságban ve6znelt reszt, dolgozó fiatalok között a Ismert az is, hogy házasságkötés után a fiatal asszovilággai állunk szemben. A lányok és fiatal asszonyok nevelése, a problémáikkal való törődés nem lehet egyszerűen csak reszortfeladat, amelyet egy-egy üléssel el lehet intézni. A nők egyenjogúságát, a KISZ mindennapi tevékenységével; munkájának egészével kell segíteni. Adjunk nagyobb lehetőséget, hogy aktívan vegyenek részt a KISZ- veaetésben. KlSZ-szervezete- ink készítsenek speciális programokat számukra, amelyekben érdeklődéssel és szívesen vesznek részt a lányok és fiatal asszonyok. Törekednünk kell arra, hogy munkánkban minden szinten együtt érvényesüljön pártunk ifjúságpolitikai és nőpolitikái határozata.

— Beszámolási időszakunkban tovább gazdagodott és színesedett a KISZ politikai, nevelő tevékenysége. Alap- szervezeteinkben és bizottságainkban rendszeresebbé, sokrétűbbé vált a politikai nevelő munka, nőtt az aktivitás és az öntevékenység. Az elmúlt években megrendezett politikai akcióink és rendezvényeink sokszínűek, változatosak voltak. Méltó keretet biztosítottak megyénk ifjúsága szolidaritásának kifejezésére, mindenképpen eredményes formáivá váltak a történelmi évfordulók megünneplésének. Bővült és szélesedett a „Vádoljuk az imperializmust”-ak- ció, amely a vietnami néppel való szolidaritás kifejezése mellett az imperializmus agresszív politikájának elítélésére törekedett.

— Különösen erőteljesen bontakozott ki az Angéla Davis szabadságáért indított mozgalom. Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pászitón és megyénk más helységeiben tiltakozó gyűléseket szerveztek a fiatalok, levelezőlapok ezreit küldték el az USA nagykövetségére.

— Az elmúlt évek KISZ- munkájában nagy szerepet kaptak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a párt megalakulása, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulójához kapcsolódó rendezvények.

— Mindenképpen helyes, hogy a politikai nevelő munka elsősorban ezekhez az évfordulókhoz kapcsolódott. Segítette a fiatalok helyes történelemszemléletének kialakítását, a hazafias- és internacionalista érzés elmélyítését. Mélyebben ismerkedtek meg a magyar munkásmozgalom és Nógrád megye történetével.

— Talán a nagy akciók és rendezvények szervezése közben kövesebb idő jutott az alapszervezetekben folyó mindennapi meggyőző politikai munka továbbfejlesztésére. A KISZ-oktatáson túl kevés fórumot biztosítottunk fiataljaink számára kül- és belpolitikái kérdések megbeszélésére, társadalmi és gazdasági események megvitatására, ismertetőére. A kongresszusi levél vitája kapcsán, és a vezetőségválasztások alkalmából ezt joggal kifogásolták a fiatalok. Az elkövetkezendő időszakban ezért arra kell törekednünk, hogy helyesebb arányokat alakítsunk ki politikai nevelő munkánkban.

— Színesítsük, gazdagítsuk a politikai rendezvényeket, tartalmilag és érzelmileg fogják meg a fiatalokat. E- ‘mellett mindenképpen nagyobb gondot kell fordítani a kis csoportokban folyó politikai munka szervezésére, irányítására. Ifjúságunk megnövekedett közéleti, politikai érdeklődését elsősorban' a közvetlen eszmecserék elégítik ki. Ezért helyeseljük és támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeket járási, városi bizottságaink, az üzemek és iskolák KlSZ-szerve- zetei honosítanak meg, hogy egyre több fórumot teremtsenek a fiatalok számára, ahol véleményt nyilváníthatnak, és tisztázhatnak vitatott kérdéseket. Ügy tervezzük, hogy ezeken a közvetlen eszmecseréken gyakrabban vegyenek részt a párt-, a tanácsi és gazdasági vezetők, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Meggyőződésűnk, az ilyen rendezvények hatékonyan járulnak hozzá ifjúságunk kommunista neveléséhez, az ifjúsági szövetség kommunista jellegének erősítéséhez.

Vonzóbb szervezeti élet

— Valamennyiünk előtt ismert tény, hogy ifjúsági szövetségünk előtt álló feladatainkat csakis akkor tudjuk eredményesen megvalósítani, ha a szervezeti életünkben megteremtjük a nevelő munka feltételeit Arra törekedtünk — a jövőben pedig még inkább arra fogunk törekedni —, hogy szervezeti életünket korszerűsítsük, vonzóbbá tegyük a fiatalok számára.

Szervezeti életünk továbbfejlesztését a KISZ kommunista és tömegszervezeti jellegének együttes erősítése útján, a politikai vonások elsődlegességének figyelembevételével végeztük. A KISZ megyei bizottsága következetesen figyelemmel kísérte KlSZ-szer- vezeteink életének alakulását. A központi határozatok alapján pedig több javaslatot dolgoztunk ki a továbblépésre.

— Eredményesnek tartjuk az akcióprogram-rendszer bevezetését. amely jó lehetőségeket ad az egyéni megbízatások számának növelésére, a KISZ-tagok aktivizálására. Hasznos és bevált módszerré vált a KISZ-tagok évenkénti összeírása, valamint a tagkönyv érvényesítése. Járási, városi bizottságaink sokat kezdeményeztek az alapszervezetek irányításának fejlesztésére, a sablonoktól mentes módszerek és formák alkalmazására. A kisterenyei és a Bolyai Gimnáziumban bevezetett új szervezeti forma a vertikális rendszer — kedvező eredményeket hozott.

— A vezetőségválasztások tapasztalatai igazolták, hogy alapszervezeteink többségében rendszeres szervezeti élet folyik, a tagság részit vesz a megmozdulásokon és bátran nyilvánítanak véleményt a fiatalok a vitákban.

— Szervezeti életünk fejlődése azonban korántsem egyenes vonalú minden területen. Evek óta jelentős gondjaink, problémáink vannak, amelyeket magunk előtt görgetünk, és nem sikerült megoldanunk, sőt újakkal gyarapítottuk ezeket. Vállalva az ismétlés veszélyét, újból meg kell fogalmaznunk ezek közül a legjellemzőbbeket.

— Évek óta nincs előrelépés

KISZ-tagságunk létszámának alakulásában. A KlSZ-fiata- lok száma tizenhétezer körül mozog, és úgy tűnik, hogy ez a bűvös szám nem is növekedhet, mert amint egyik bizottságunk taglétszáma növekszik, egy másik helyen azonnal csökken. A taglétszám megmerevedésébe semmiképpen nem nyugodhatunk bele, mert 1964. óta lényegében nem léptünk előbbre.

— Az okok évek óta ismertek. Alacsony a tagfelvételek száma, és színvonala üzemi, és lakóterületi szervezetekben. Sokan vanhak olyanok, akik indokolatlanul maradnak ki a KISZ-ből, ők az úgynevezett „eltűnők". Legtöbbjük férj- hezmenése vagy leszerelése után nem keres kapcsolatot a KISZ-szervezettel. Ehhez tartozik az átigazolások rendezetlensége is. Mindenképpen alacsony mértékű és lassú az előrehaladás az újonnan települt üzemek fiataljainak szervezettségében.

— Az elmondottakkal szinte azonos gond, hogy rendkívül gyors a KISZ-tagság cserélődése, és ezzel együtt, rendkívül alacsony KlSZ-tagsá- gunk átlagéletkora. A * taglétszám túlzott mértékű „megfiatalodása” ugyanis károsan hat a KISZ-munka színvonalára. El kell jutnunk odáig, hogy fiataljaink huzamosabb ideig és szívesen dolgozzanak KISZ-tagként ifjúsági szervezeteinkben.

— Szinte a KISZ • megalaSzafcma ifjú mestere mozgalmat, megrendeztük a szarvasmarha-tenyésztésben, a gépesítésben és a növényternyok döntő többsége kimarad a KISZ-bőL Lehetne, még tovább sorolni ezeket a kérdémesztésben dolgozó fiatalok sokét, amelyek jórészt közisszakmai vetélkedőjét.

. — Hisszük, hogy kezdeményezéseink hozzájárultak ahhoz, hogy a közös gazdaságokban dolgozó fiatalok aktívabban kapcsolódtak be az ifjúsági szervezetek munkájába. Mindamellett a jövőben még nagyobb gondot kell fordítamertek, és amelyek megoldása egyik legfontosabb közös feladatunk.

— Elmondhatjuk, hogy Nógrád megyében jelentős előrelépés történt a nőpolitikái kérdésben. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben, vállalatoknál létrejöttek a

nunk arra, hogy a falun élő «©bizottságok, amelyekben és mezőgazdaságban dolgozó J®en asszony

fiataljaink az eddiginél na- helyet kapott. El kell ismer- gyobb számban és még akti- ™nk, hogy KlSZ-szervezete- vabban vegyenek részt lakó- inkben meg megközelítőleg helyük politikai, társadalmi /Sincs olyan fejlődés, mint amiéletének megmozdulásaiban. ^yen egyébként ma már tár- Járási KISZ-bizottságaink sadalmi méretekben mutatko- kezdeményezzenek bátrabban zlk- ^ KISZ-vezetőségekben és önállóbban. Jussunk el odá- továbbra is elsősorban a gazig, hogy azokban a községek- dasagvezető. és ese leg a kul- ben, ahol a termelőszövetke- turfelelasi tisztségek ellatása- zetekben több fiatal tévé- Víd bízzak meg a nőket, kenykedik, ők képezzék a — Jól tudjuk, hogy bonyo- lakóhelyi KISZ-szervezetek lult, jórészt megválaszolatlan bázisát. Körükből kell nevelni kérdésekkel nemzedékeken át a KISZ-aktíva gárdáját. Fel- öröklött érzés- és gondolat2 NÓGRÁD - 1971. nov«mb»r 12., péntek J

...* ®L

W

flfaU ‘iii'í ■j.j'

A küldöttek hallgatják a beszámolót

kulásaj óta problémaként Jelentkezik a KISZ-tagok szervezeti hovatartozása. A vezetőségválasztások tanulsága, hogy a KISZ központi bizottság határozatát követően is rendezetlen ez a kérdés az alapszervezeteknél. Bizottságaink sem szereztek mindenütt érvényt annak az elvnek, hogy a lakóhelyükről munkába és iskolába eljáró fiatalok maguk dönthessék el, hogy munkahelyükön, az iskolában, vagy a lakóhelyi KlSZ-szervezetben kívánnak tagok lenni. Több helyen, elsősorban a szakmunkásképző intézetekben, pusztán statisztikai ' szemlélet alapján, görcsösen ragaszkodnak az iskolai KlSZ-tagság- hoz, holott a mozgalmi munka feltételei nem mindenütt biztosítottak.

— Javasoljuk, hogy küldött- értekezletünk foglaljon állást a szervezeti élet további korszerűsítése mellett. Az újonnan megválasztott vezető szervek, KISZ-vezetőségek törekedjenek arra, hogy bátor, okos kezdeményezésekkel gazdagítsák az ifjúsági szövetség szervezeti kereteit. KISZ-ve- zetőink legyenek az új, ered-i ményes formák és módszerek terjesztői, élharcosai.

— Elsősorban járási bizottságok kezdeményezzenek bátrabban a lakóterületeken: Mert a bejáró fiatalok számára az ifjúsági mozgalmi munka lehetőségét elsősorban a lakóhelyükön kell. megteremteni. A tapasztalatok szerint a bejáró fiatalok részéről igény és idő az Otthoni mozgalmi élettel kapcsolatban jelentkezik. Mindezekből adódik, hogy következetes munkára, szoros együttműködésre van szükség a községek tanácsi, gazdasági, mozgalmi vezetőivel.

— A szervezeti élet fejlesztésének lényeges kérdése aa Irányító' munka, a munkastílus, a munkamódszer. A megyebizottság, a járási és városi bizottságok munkakapcsolata — a törekvések eile-’ nére sem kielégítő minden területen, továbbfejlesztésre szo-J túl. :~Helyes megítélés

— Nógrád megye ifjúságáé nak politikai és erkölcsi nevelését a pórt közvetlen irányításával végezzük, KISZ- szervezeteink nevelő tevékenysége jelentősen járult hozzá megyénk fiataljainak» szocialista fejlődéséhez. Ifjúságunk túlnyomó többségének élet- szemléletét és magatartását a szocialista építőmunka élménye határozza meg. Fiataljaink nagy része törekszik céljaink megvalósítására, vállalja- a közösségért végzett munkát Az MSZMP ifjúságpolitikai határozata hangsúlyozza, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Egyetlen felnőtt számára sem lehet közömbös, ki lép majd a helyére, és milyen szerepet, felelősséget vállal az ifjúság nevelésében.

— Megyénk ifjúságának döntő többsége becsületesen él, dolgozik, tanul, lelkiismeretesen készül a 'felnőtt életre. Odaadó hívei a szocializmusnak, tisztelik az alkotó munkát. Eredményeink nagy hatással vannak a fiatalokra,

' egyetértenek pártunk politikájával, segítik, támogatják annak valóra váltását.

— Fiatalságunk fejlődésében alapvetően a pozitív jegyek az uralkodók. A fejlődés ellenére azonban beszélnünk kell bizonyos nyugtalanító jelenségekről is, bár tapasztalataink alapján a szocializmustól idegen, negatív tulajdonságok a fiatalok szűkebb csoportjaira jellemzők. Az egyház befolyása főleg a ' falusi fiátalok körében jelentkezik, bár többségük nem érzelmi indítékok, hanem szülői kényszer alapján vesz részt a szertartásokon.

— Előfordul még a „könnyű élet” utáni vágyakozás, a munka és tanulás1 nélküli pénzkeresés, érvényesülés hajszolása. A fiatalok között is megtalálható a kapzsiság, a harácsolás kispolgári szemlélete és gyakorlata. Néhányan gyakran megsértik a szocialista munkaerkölcs normáit. Eseí. (Folytatás a 3, oldalon) j