Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

Sikertelen volt a kínai út Felfegyverzik a ganganagari férfiakat Incidensek, összecsapások a határon A pakisztáni rádió jelenté­se szerint, kedden két indiai gyalogszázad, páncélosok és tüzérség támogatásával, meg­támadta a pakisztáni hadse­reg állásait Comilla térségé­ben. A pakisztániak, a rái dió jelentése szerint „vissza­verték a támadókat, és sú­lyos veszteségeket okoztak nekik”. A csatában egy pa­kisztáni katona elesett és ket­tő megsebesült. Ez az első eset a határin­cidensek kezdete óta, hogy a pakisztáni rádió nem „indiai ügynökökről” tehát kelet-pa­kisztáni menekültekről, ha­nem a reguláris hadsereg tá­madásáról ad hírt. A rádió je­lentése szerint egyébként más incidensek is előfordultak ked­den, a kelet-pakisztáni hatá­ron, de a hadsereg a beszi­várgó „ügynököket” vissza­verte. V Rajashan, indiai állam kor­mánya elrendelte, hogy Ganga- nagar északnyugati határmen­ti város körzetében, minden épkézláb férfit fegyverezzenek fel puskával, mert a pakisz­táni hadsereg támadási ké­szülődés jeleit mutatja a hatá­ron. A PTI hírügynökség kü­lönböző határincidenseket je­lentett a keleti határvidékről is. A pakisztáni csapatok több helyen ágyúzták az indiaiak állásait. K. C. Pant belügyi állam­miniszter Üj-Delhiben kö­zölte, hogy Indira Gandhi ha­zatérése után, a kormány tel­jes egészében áttekinti a ha­tárhelyzetet. Pant egyebekben arról be­szélt. hogy indiai megítélés szerint a Bhutto, volt külügy­miniszter vezette pakisztáni küldöttség pekingi látogatása sikertelen volt: a kínai kor­mány nem tette magáévá a pakisztáni katonai rezsim fel­fogását a kelet-pakisztáni füg­getlenségi törekvésekkel kap csolatban. (MTI) Kínaiak Kairóban Űtban Párizs, majd a volta­képpeni rendeltetési hely, New York felé, a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-delegáeiója szerdán, rövid időt töltött a kairói repülőtéren, ahol a MENA hírügynökség közlése szerint Mohamed Riad, a mi­niszterelnöki hivatal igazga­tója fogadta és üdvözölte a kínai diplomatákat. Az egyiptomi hírszolgálati iroda jelentéséből kitűnik, hogy a Kínai NK diplomatái kormányuk erőteljes támoga­tásáról biztosították Anvar Szadat elnöknek az igazságos béke érdekében tett erőfeszí­téseit. A küldöttség a továbbiak­ban jelezte, hogy a közel-ke­leti válság ügyét ENSZ-beli tevékenységének leéfőbb' té­májaként tartja számon. (MTI) Nixon már árulja magát Nixon elnök kedden várat­lanul, ám teljes gőzzel meg­indította úlraválasztási kam­pányát. Az elnök beszédet mondott a New York-i Ame­ricana Hotelben rendezett köztársaság párti vacsorán, ahol a párt helyi notabilitá- sai. szám szerint ezernégy- százan egyenként ötszáz dol­láros részvételi díjjal .járul­tak hozzá a párt választási kampányának pénzeléséhez. Nixon a beszéd elmondása után feleségével együtt repü­lőre szállt és megjelent a Chicagóban rendezett köztár­saság párti vacsorán is. Beszé­deit zártláncú tévén láthatták az ország 18 más nagyvárosá­ban rendezett többi köztár­saság párti vacsora résztvevői is. Nixon hangzatos szavakkal ecsetelte elnöksége három évének eredményeit, elsősor­ban a külpolitikaiakat. Han­goztatta, hogy kormányzatá­nak sikerült belátható közel­ségbe hozni a vietnami há­ború végét, most pedig a feladat, hogy az Egyesült Ál­lamok „vezesse az egész vi­lágot a béke korszakába”. Első ízben nyilatkozott a külföldi segélyprogram kong­resszusi vereségéről. Komor jóslatokba bocsátkozva je­lentette ki. hogy az ameri­kai segély felfüggesztésével a világ sokkal ingatagabb lesz. a „háborús veszély erősen megnő” az Egyesült Államok pedig elveszti világhatalmi szerepét. Nixon őrizkedett attól, hogy beszédeinek választási szerep­lés jellegét adja. Chicagóban azonban Agnew alelnök olyan szavakkal vezette be az el­nököt amilyenekkel a párt- konvenciókon szokták a kül­döttek elé terjeszteni a je­lölteket Felszólította a húsz városban összeült gazdag köztársaság pártiakat, hogy kö­zös erőfeszítéssel bírjanak rá „egy nagy elnököt az elnök­ség újabb megpályázására”. (MTI) Százakat gyilkoltak le Háborús bűnösöket ítéltek el Minszhben A minszki bíróság három háborús bűnöst halálra, to­vábbi hármat pedig különbö­ző időtartamú börtönbünte­tésre ítélt. Csaknem egy évig tartott a vizsgálat az 57-ik rendőrzász­lóalj egykori büntető osztago- sainak ügyében. R. Muravjov, A. Fedorenko, V. Golc&enko, T. Gontar, M. Veretyelnyik és M. Dobroszkok önként léptek a fasiszta megszállók szolgá­latába a második világháború idején. Mint az Izvesztyija közli, 94 tanút hallgattak ki és 12 — a csodával határos módon — életben maradt ál­dozatot. A felelősségre vont háborús bűnösök 1942. július 1-én ná­ci parancsra, legyilkolták a szmolenszki terület Kaszplja lakótelepének 157 lakosát. 1943. február 5-én, a minszki terület zsavolki falujában agyonlőttek mindenkit, aki ott élt, köztük a csecsemőket is, 5X2 öreg, nő és gyermek vesz­tette itt az életét. ÍA minszki terület Jamnoje falujában 84 embert gyilkoltak meg. 1943. február 16-án, a minszki terü­let Kopácsi falujának minden lakosát a tehénistállóba terel­ték és agyonlőtték. Az Izvesztyija közli, hogy a most felelősségre vont hábo­rús bűnösök 1944-ben a 30. SS-hadosztály tagjaként nyu­gatra menekültek és Francia- ország területén részt vettek a Hitler-ellenes koalíció ellen folytatott hadműveletekben. Muravjov őrnagyi rangig vit­te. A háború után eltitkolták valódi tevékenységüket és csupán a fasisztákkal való együttműködésért hoztak ügyükben ítéletet. Csak nem­régiben váltak ismeretessé bestiális tetteik valódi tényei, amelyekért most vonták fe­lelősségre őket. Muravjovot, Fedorenkót és Golcsenkót go­lyó általi halálra, a többieket különböző időtartamú börtön- büntetésre ítélték. Nem kerülhetik el a fele­lősségre vonást azok sem, akik irányították az 57. büntető zászlóaljat: Siegling, Streubel és más német háborús bűnö­sök, akiket eddig nem vontak felelősségre szovjet . állampol­gárok meggyilkolásáért, — ír­ja az Izvesztyija. Világkonferencia Indokína békéjéért Versailles-ban. a kongresz- szusi palotában február 11— 13 között nemzetközi konfe, renciát rendeznek „Világkon­ferencia az indokínai háború ellen” néven. A indokínai béke helyreál­lításáért küzdő francia szer- yezetek, amelyek a Stock­holmban tartott nemzetközi Vietnam-konferenciával és a vietnami háború ellen küzdő amerikai mozgalommal együtt rendezik meg az értekezle­tet, felhívást tettek közzé.' Ebben hangsúlyozzák: a konferencia célja az lesz, hogy megállapítsa az indokí­nai háborúval kapcsolatos, va­ló tényeket és olyan nemzet­közi akcióprogramot készít­sen elő, amelynek célja an­nak kiharcolása, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Indokínából, « tisz­teletben tartsa Indokína né­peinek a függetlenséghez és az önrendelkezéshez való jo­gát. Az indokínai háború ellen állást foglaló különböző fran­cia szervezetek országszerte széles körű mozgalmat bon­takoztatnak ki az értekezlet előkészítésére. Ismertetik az értekezlet céljait és felhívják a közvéleményt az indokínai béke helyreállítása érdekében kifejtendő akciók támogatá­sára. (MTI) Rakéták és aknák a tővárosra Á khmer hazafiak szerdán, a hajnali órákban újabb nagy­szerű fegyvertényt hajtottak végre. Rakétákkal és aknavetők­kel heves tűz alá vették Phnom Penh kambodzsai fő­város repülőterét és a Lón Nol-rezsimnek a közelben le­vő rádióadó-állomását. A lé­gi kikötő őrségének 25 tagja életét vesztette, sokan megse­besültek. a népi felszabadító erők ezenkívül megrongálták két helikoptert, és órákra tel­jesen üzemképtelenné tették a rádióadó-berendezéseket B—52 és F—105 „Thunder­chief” típusú repülőgépek kedden délután, négy nap alatt immáron negyedik al­kalommal sértették meg a demokratikus Vietnam légi te­rét, és bombázták a VDK sű­rűn lakott területeit. A támadó gépek :— a sai- goni i amerikai hadvezetés szó­vivőjének beismerése szerint thaiföldi támaszpontokról szálltak fel. és bombaterhüket a fegyvermentes övezettől mintegy 72 kilométerrel északra szórták le. Ez év eleje óta ez volt az amerikai légikalózoknak a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe ellen elköve­tett 74. támadása, (MTI) A Közös Piac „szentjei’ !?» . Az angol parlament a várt­nál nagvobb többséggel elfo­gadta Nasv-Britannia belé­pését a Közös Piacba. A részletkérdésekkel kapcsola­tos törvénymódosítások vitá­ja még okozhat viharokat — de az aligha lehet kétséges, hogy a csatlakozás ezek után végül is megvalósul. Nagy- Britannia lényégében megtet­te a „nagy ugrást” Európa: felé. Természetesen nyomban felvetődik a kérdés, hogy ez milyen politikai és gazdasá­gi következményekkel jár. Előre kell bocsátani, hogv a belépés politikai és gazda­sági következményeit tény­legesen csak a távolabbi jö­vőben lehet maid felmérni. Ebben a pillanatban a szak­értők és a vilá,<«'ritó egy­aránt a találgatásoknál tart. E találgatásoknak azonban reális alaoiuk van az érde­kelt hatalmak politikai tö­rekvéseiben. A politikai következmények boncolgatása során az derül ki. hogv az összes résztve­vőket más-más elgondolás vezette, önmagában mind­egyik logikus, —. de csak a tényleges erőpróba döntheti el, hogy végül melyik kombi­náció bizonyul helyesnek. Az Egyesült Államok min­denekelőtt, politikai és kato­nai meggondolásokbój kiin­dulva üdvözölte Nagy-Bri- lannia közös piaci tagságát. Washingtonban az alapvető álláspont mindig az volt. hogy a Közös Piac csak akkor vál­hat az Atlanti Blokk gazdasá­gi megfelelőiévé — ha ahhoz. Nagy-Britannia is csatlakozik. A legutóbbi időszakban ezt az általános amerikai törek­vést más meggondolások is erősítették. Míg korábban De Gaule tábornok függet­lenségi politikája okozott gondot Washingtonnak —. most a bonni Brandt-kor- mány egyre világosabban ki­bontakozó és eredményes „új keleti politikája” tölti el ag­godalommal az amerikai kül- ügyminisztérumot. Washing­tonnak érdeke, hogy ezt az új típusú nyugatnémet poli­tikai aktivitást ellenőrzés alatt tartsa. A kontrollra Franciaország hatalmi-gazda­sági szempontból nem elég erős. Nem is beszélve arról, hogy (mint Brezsnyev leg­utóbbi párizsi látogatása be­bizonyította) a De Gaulle utáni Franciaország is meg •alkarja őrizni „különleges kapcsolatait” a Szovjetunió­hoz. Az amerikai külpolitika szemében ezért Nagy-Britan­nia belépése lehetségessé te­szi a Brandt-kormánv kezde­ményezéseinek hatásosabb gazdasági és politikai el­lensúlyozását, szükség ese­tén lassítását. Teliesen más hatalmi el­gondolás vezette'a brit belé­pés támogatásában Nvugat- Németországot. A Közös Piac eddigi története bebizonyítot­ta. hogy Franciaország rá tudta kényszeríteni akaratát az EGK egészére. Ennek per­sze politikai-hatalmi bázisa volt. nevezetesen az, hogy Nyugat-Németország „gazda­sági óriás volt. de politikai tör. pe”. Franciaország volta Közös Piac egyetlen teliesiogú nagy­hatalma — és egyben atom­hatalma. Ehhez iárult. hogv a Közös Piac belső gazdasági fejlődését sok tekintetben a francia mezőgazdaság és a francia mezőgazdasági kivitel érdekei szabták meg. Nyueat- Németországnak ezért min­denképpen érdeke volt. hogv Nagy-Britannia belépésével megielen.iék e"v „ellensúly’' Franciaországgal szemben és Ily módon nagyobb manővere­zési lehetőséghez jusson. Bonn elsősorban ezt várja a Közös Piac kibővítésétől. Az eddigiekből is kitűnik; hogy a hatalompolitikai szem­pontból Franciaországnak leg­kevésbé érdeke Nagy-Britan­nia csatlakozása a Közös Pi­achoz. A jelenlegi helyzetben Franciaországnak elsősorban gazdasági szempontból elő­nyös az angol csatlakozás. Nagy-Britannia elfogadta a francia mezőgazdasági export érdekeinek megfelelő közös piaci agrárpolitikát és a me­zőgazdasági árak rendszerét. Így a francia mezőgazdasági kivitel nagyszabású új piac­hoz jut. Ami pedig Londont illeti — a döntés meghozatalában ugyancsak politikai tényezők játszottak kiemelkedő szere­pet. Az angol nagytőke előtt a jelenlegi technológiai világfeilődés szakaszában két út állt: vagy hátat fordít Európának és vállalja az ab­szolút gazdaságpolitikai füg­gést az Egyesült Államoktól* vagy csatlakozik Európához, és megkísérli megszerezni az uralkodó szerepet a Közös Piacon belül. Anglia a máso­dik lehetőséget választotta. Látnivaló, hogy itt is .min­den szentnek maga felé haj­lik a keze”. Az összes részt­vevők a maguk különleges hatalmi érdekeinek megvaló­sulását váriák a Közös Piac kibővítésétől. A mérkőzés „bírája” csakis az idő és a politikai tapasztalat lehet. Egyiptom reménykedve néz a jövőbe Anvar Szadat múlt havi A közel-keleti válság so- moszkvai látogatása forduló- rán, az egyiptomi nép és más pontot jelentett az ország éle- arab népek a leghívebb barát- tében, megerősítette a két nép ra és a legőszintébb szövetsé­barátságát. Gázipari szakemberek Salgótarjánban • (Folytatás az 1. oldalról) gessé azzal, hogy a hagyomá­nyos széntüzelést egyre in­kább háttérbe szorítják a szénhidrogének. Az épület­gépészetnek lépést kell tarta­nia az építési módok rohamos fejlődésével, arra kell töre­kednie, hogy a berendezések gazdaságosak legyenek, sok­oldalúan hasznosíthatók és . esztétikusak. Az előadó azzal a remény­nyel kívánt sok sikert a kon­ferencia munkájához, hogy a résztvevők hasznos javasla­tokkal és észrevételekkel se­gítsék elő az épületgépészet előtt álló feladatok megoldá­sát. Ezt követően dr. Tóth Ist­ván, a városi tanács elnöke üdvözölte Salgótarján vendé­geit. Rövid ismertetést adott a megyeszékhely múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A dél­előtti ülésszakon a IV. ötéves terv gázprogramjáról hangzott még el beszámoló, amit a „Salgótarján” című film vetí­tése követett. Délután a gáz­program megvalósításának gyakorlati kérdéseivel foglal­koztak a referátumok. Az első nap programja, este a konfe­rencia résztvevőinek tisztele­tére a Karancs Szállóban ren­dezett fogadással és ismerke­dési esttel zárult. K. S. NÓGRÁD - 1971. november 11., csütörtök Indira Gandhi asszony kőrút ja során Bonnba érkezett, ahol Brandt kancellár kísére­tében lépett el a dlszszázad előtt gesre leltek a Szovjetunióban — jelentette ki egy szovjet— egyiptomi ünnepi találkozón Abdel Szalam el-Zajjat, az Arab Szocialista Unió Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. „Az arab országok ellen in­dított izraeli agresszió két­séget kizáró módon leplezi le az Egyesült Államok ellensé­ges szándékait az arabokkal szemben. Izrael és az Egye­sült Államok között politikai, katonai és gazdasági együtt­működés van, amely egy nem deklarált, de vitathatatlanul szövetségesi viszonnyal egyen­értékű ... Szemben állunk ez­zel a szövetséggel, ismerjük méreteit és dimenzióit. Izra­el amerikai fegyverekkel, Amerika gazdasági segélyét Igénybe véve, amerikai szak­értőkkel és műszakiakkal, amerikai politikai manőverek­kel vív harcot ellenünk.” Az ASZÚ KB első titkára befejezésül hangoztatta, Egyip­tom reménykedve néz a jö­vőbe. Hozzátette, hogy áz egyiptomi forradalom „csakis a Szocializmus” révén érheti el célját a nép fölszabadítá­sát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents