Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-11 / 266. szám
Etilnek az állattenyésztők A kishartyáni egvesitett tsz határában elcsendesedett az élet. Betakarították a terményt, elvetették az őszieket. Gondozottak a földek. zol-' deli az úi vetés. Szántani való van még. A traktoroknak egy része ezzel foglalkozik, időben akarnak végezni ezzel is. A gazdaságban nagyon tervszerűen folyik az élet. A feladatokat előre megtervezve hajtják végre. Most a legsürgősebb tennivalónak a télre való felkészülést felölték meg. Legutóbb tsz-veze- töségi ülésen beszélték meg a részleteket, ahol Varga Tibor főállattenyésztő ismertette a vezetőségi tagokkal: mit tettek, hogy a tél ne okozzon különösebb gondot az állat- tenyésztésben. Jogos bizakodással A termelőszövetkezetnek nem könnyű a helyzete. Kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. Hegves- völgyes vidéken, termelésre gyenge minőségű földön. Ehhez párosult, hogy régebben a vezetés sem volt kiegyensúlyozott. A tsz hosszú éveken keresztül nem tudott komolyabb nyereséget képezni. A hetvenes gazdasági év ezt a tsz-t is megviselte. Ennek elA tehénistállóban - rossz helyre tervezték a vízcsapokat. A kutak nem adnak elég vizet. Bőségesen van a gondokból. Varga Tibor, a főállattenyésztő mondta el. hogy a következő években minden körülmények között rendbe kell tenniük a malőrt. Az állattenyésztés évi hatmillió forintot keres a közösnek. Az ötéves terv végére a jövedelmet innen tizenkétmillió rintra tervezik. megvásárolják Biztos pénz a húscsibe A szarvasmarha létszáma nem nagy. Száz tehén, százhatvan növendék-, negyven hízómarha. A tehenészet nem hoz komolyabb jövedelmet, mert az állatokat most mentesítették a gümőkórtól. fiatalok. kevés tejet adnak. A jól tejelő teheneket viszont kiselejtezték. Érthető, hogy a tejhozam 1800 liter tehenenként. ami bizony nagyon kevés. A hízómarha biztos pénzt jelent. A télre való felkészülésben éppen az a fontos, hogy ezek a sokat ígérő állatok a téli időben ne romoljanak le, hanem fejlőd ienek. hogy a jövő esztendőben már jobban termeljenek. Az állattenyésztésből eredő lenére sem zárták vesztesé- biztos pénzt a húscsibe és a mennyiségben tőlünk. A termelőszövetkezet ezeket a lehetőségeket felismerte. jól ki is használja. Természetesen abban az esetben. ha gondoskodnak árról, hogy az állattartást semmi sem zavarja meg. A főállattenyésztő azért nyugtalankodik, mert egyelőre takarmánygondok elé néznek. Ki- fo- esett a számításból a réti széna, mert haszontalan, savanyú fű. Az abrakból semtudtak a szükségletnek megfelelően termelni. A sílókész- letük sem elegendő. A vezetőségi ülésen erről nagyon részletesen beszéltek. Kovács János, a tsz ■ elnöke azt mondta, hogy a ió telelést ez nem zavarhatja meg. Gondoskodnak arról, hogy a hiányt pótolják. Sirkó Béla. a főagronómus, megerősítette az elnököt.' Még répaszeletet várnak, ez sokat pótol a hiányon. gesen az évet. Ez az esztendő sem ígér kimagasló eredményt. Ha a vezetők továbbra is ilyen körültekintően irányítják a gazdaságot, a tagok még nagyobb felelősséggel végzik munkájukat, bizakodhatnak: a kedvezőtlen körülmények ellenére az eredményesen gazdálkodó gazdaságok sorába léphetnek, még annak ellenére is, hogy állami tá. ogatás nélkül, saját erejükből kell mindent megoldaniuk. A tsz vezetői ió képességű szakemberek, tisztában vannak ezzel. Itt van például az állattenyésztés. A bevételük nagy részét ebből biztosítják. Az új állattenyésztő telepet Sóshartyán és Kishar- tván között építették fel a korábbi években. Az építők munkája ellen sok a kifogás. húsbárány jelenti a termelőszövetkezetnek. A csibéből kétszázezret értékesítenek egy esztendőben. Többségét a baromfifelvásárló viszi el. Erre viszonylag kevés a kiadásuk, mert egy kilogramm csirkehúst két kilogramm és 60 dekagramm takarmányból állítanak már elő. A csibenevelőket az istállók padlásain rendezték be. az előírásnak megfelelően. A gondozók vetélkednek egymással, ki tud többet keresni egv csirkén. Legutóbb az egyik brigád három forint és 35 fillért keresett, míg a másik öt forint és 28 fillért. A gazdaságos takarmányfelhasználás és a súlygyarapodás ebben a meghatározó. A húsbárányok gazdaságos tenyésztéséről már nem kell sokat beszélnünk, ez ismert. Bármilyen A gazda gondosságával A vezetőségi ülésen nagy felelősséggel számba vették a lehetőségeket. Szabó Sándor vezetőségi tag elmondotta a vízellátási gondokat. Antal Józsefné pedig arról beszélt, amire a főállattenyésztő külön felhívta a figyelmét a vezetőségnek, hogy a télre jól előkészített istálló mindennél fontosabb. Ezzel kapcsolatban meg is hozták a határozatot, még a tél beállta előtt kijavítják a hibákat. Aztán megvizsgálták, miként dolgozta ki a főállattenyésztő a takarmány és az abrak adagolását. Szó került a takarékosságról. az adagok pontos betartásáról. Ezzel kapcsolatban az állattenyésztésben dolgozó emberekkel is megbeszélik a feladatokat Kishartyánban a tsz vezetőségi ülésén sokoldalúan megvitatták a télre való felkészülést. Megegyeztek: a határozatokat, megvalósítják, mert a sikeres átteleltetés újabb lépés lesz ahhoz, hogy a még gondokkal küzdő tsz fokozatosan megszilárduljon. Mérnöki továbbképzési tanács létesült A művelődésügyi miniszter utasításban szabályozta a műszaki egyetemet végzett mérnökök továbbképzését. Ennek értelmében a továbbképzést közvetlenül az újonnan létesült mérnöki továbbképzési tanács irányítja, amely a budapesti Műszaki Egyetem rektorának felügyelete alatt működik. Az utasítás értelmében a tanácsot a mérnöktovábbképzésben érdekelt minisztériumok, országos hatáskörű szervek, társadalmi szervezetek, valamint a műszaki egyetemek tanácsainak képviselőiből kell megalakítani. Biztosítani kell, hogy a mérnöki továbbképzési tanácsban helyet kapjanak a műszaki kutatás és az ipar területén dolgozó szakemberek is. A tanács legfőbb feladata, hogy tervszerűen irányítsa a műszaki egyetemet végzett mérnökök továbbképzését oly módon, hogy az összhangban legyen az országos kutatási es fejlesztési célprogramokkal, valamint a műszaki szakemberszükséglet távlati terveivel. Feladatai közé tartozik a továbbképzési formák és módszerek fejlesztése, továbbá az ország műegyetemein és az egyetemeken kívül folyó mérnöktovábbképzés koordinációja is. A budapesti Műszaki Egyetemen továbbképző intézet oldja meg hazánk legnagyobb felsőoktatási intézményének továbbképzési föladatait — kivéve a szakmérnök • és a mérnök-közgazdász képzést. Az utasítás értelmében a műegyetem továbbképző intézetének feladata lesz továbbképző tanfolyamok szervezése is, amelyeken elsősorban a gyakorlati szakemberek ismereteit fejlesztik tovább. A tanfolyamok hallgatóit a jelentkező mérnökök közül az údézet veszi, fel, iMTIÍ Szocialista gyermeklapok főszerkesztőinek tanácskozása Szerdán reggel tíz európai A Benczúr utcai SZOT- ország 13 szocialista gyér- szállóban megkezdődött kon- meklapjának vezetője kezdte ferencia első napján Szabó meg háromnapos tanácskozó- Ferenc, a Magyar Úttörők sát Budapesten. A találkozó Szövetségének főtitkára tartott színhelyéül nem véletlenül vitaindító előadást. A tanácsválasztották a magyar fővá- kozás további szakaszában a rosL a Magyar Úttörők Sző- külföldi testvérlapok munkávetségének központi lapja, a Pajtás az idén ünnepli meg- UJ alakulásának 25. évforduló- ismerkednek meg a résztve- ját. vők. (M,TI) kezdeményezésekkel PARDON... TISZTESSÉGTELEN. Ezt a szót ízlelgetem mostanában, s nem valami ráérős egykedvűséggel, nem éppen unalomból. Inkább türelmetlenül ás méltatlankodva. Talán azért, mert elég gyakran hallom... Olyan fogalomról van szó, amelyet nem szeretünk, elítélünk, s a mi társadalmi körülményeink között mindenképpen vadhajtásnak tekintjük. A tisztességtelen szóval illetett föl- fölbukkanó gyakorlatot elítéljük. Tudom, ez kevés... Az egyénnel kapcsolatban — úgy általában — gyakran szóvá tesszük, hogy a munka nélkül szerzett, tisztességtelen jövedelem, hará- csolás, önzés, nem a mi világunk... Egy közösségi társadalomban különösen felháborító a tisztességtelen nyerészkedés, bár azt hiszem: a jó érzésű emberek másutt is elítélik. De mi van akkor, ha nem az egyéni, hanem a nagyobb, az úgynevezett csoportérdekeket helyezik egyesek az össztársadalmi érdek fölé, s a törekvések éppen a tisztességtelen haszonszerzésben nyilvánulnak meg. Olvastam ügyészi jelentést, és hallottam felszólalást, ahol szóba került ez a törekvés, s néhány meghökkentő, igirívó példa. Nézzük csak. Vannak vállalatok (néha termelőszövetkezetek is), amelyek nyereségüket tisztességtelen úton, más közösségek, vállalatok rovására növelik. Az ellenőrző szervek hamis számlázások sorozatával találkoztak a múlt évben, s találkozhatunk ilyesmivel építőipari vállalatoknál is. Mi a lényege ezeknek a számláknak? Az, hogy el nem végzett munkát, be nem épített anyagot akartak megfizettetni a megrendelővel, máskor az árakat emelték önkényesen, mert úgymond: ki lát bele a mi dolgunkba, úgyis csak a végösszeget nézik. Nem fillérekről és nem száz forintokról van szó, hanem milliókról. A szorult helyzetet sem törvényszerű tisztességtelen haszonszerzésre kihasználni. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az ilyen „haszonszerzők” • erkölcsükben kificamodott emberek. Súlyos megállapítás ez, de mégis kevés ahhoz, hogy hatásos is legyeh. Mert a tisztességtelen vállalati haszon- szerzés jelenlegi körülményeink között csak erkölcsileg ítélhető él. A\ hamisan számlázó vállalatot ritkán éri hátrány. Ha a megrendelő rájön a hamis számlázásokra, akkor kérheti a számla módosítását. Ilyenkor a jogtalanul és becstelenül túlszámlázott vállalat legföljebb annyit mond: pardon...1 S ha nem fedezik fel a szabálytalanságot? Akkor a túlszámlázó jól jár. . . Beszélhetnénk most a tisztességről általában, becsületről és erkölcsről, jellemről és feddhetetlen magatartásról, a tisztesség követelményeinek megfelelő, szabályszerű eljárásról. mely a mi társadalmunkban alapvető morális követelmény. De tartok tőle: semmi újat nem mondok ezzel. Azok az emberek, akik a vállalat nevében a dolgozók látszólagos érdekét képviselve egyéni számlájukra dolgoznak a túlszámlázással, vagy más módszerrel, azok aligha hallgatnak az erkölcsi „prédikációra”. VAN MÉG egy lehetőség, s ezt eddig kihasználatlanul hagytuk. Elképzelhető az is, hogy valakit és valakiket felelősségre vonunk majd anyagilag és erkölcsileg is a tisztességtelen haszonszerzés miatt. J. B. Munkásarcok Francia női szabó... Kissé furcsán néz rám, amikor megkérdem: mi a különbség a francia női szabó és a nem francia között Pár pillanatig hallgat, arcán látni, hogy dilemmában van, mondja-e, vagy sem, aztán kisvártatva mégiscsak megszólalj — Nem tudom ILI Később közösai kiderítjük, hogy a francia szó szakmai minősítést jelent. Mozvik Máriáról van szó, aki a női fehénneműgyár homokterenyei telepén dolgozik. A szakmunkásképzés alatt megtanulta a varrás tudományának sok fortélyát, így hát minden munkafolyamathoz ért. Ottjártamkor rollnizott. A varrás már gyerekkorában vonzotta. Érdeklődésében. majd végleges elhatározásában közrejátszott az is, hogy odahaza volt varrógépe az édesanyjának, és a kislány, ha szerét tehette, időnként megpróbálkozott a varrással. Mire befejezte a nyolc általánost, már némi gyakorlatot szerzett. Ebben az üzemben pedig az elsők A Híradástechnikai Szövetkezet másfél éve telepítette egyik részlegét Balatonlellére. 1910 őszén megkezdték az integrált — egyesített — áramkörös ipari televíziós kamerák gyártását Megvalósultak álmai között volt. aki itt. tanulta a szakmát, szerezte meg a szakmunkás-segédlevelet. A kislányos kezdeti elfogódottságából fokozatosan oldódik fel, válik beszédesebbé. Arra a kérdésre: eddig mit csinált önállóan, saját' magának és másoknak, ezt mondja: — Nadrágot és szoknyát, magamnak és a barátnőmnek ... — Mást nem? — Nincs időm . .. — Kosztümöt sem ? — Nem! Azt nem szeretem! Ma legdivatosabb a nadrág, ezt kedvelem. Óvatosságból, nehogy félreértsem, még hozzáfűzi: — Nem vállalok munkát senkitől sem, elég az itt eltöltött -nyolc óra. elfáradok mire letelik a műszak, nincs kedvem otthon tovább foly- ' tatni. — Mivel tölti a szabadi idejét? — Segítek odahaza. Ha van időm, osztálytársammal, Sopronyi Máriával délutánonként benézünk a pre&z- szóba szórakozni, beszélgetni. De szeretek pingpongozni is. — És este? — Ha jó a tévéműsor, akkor azt nézem, ha nem, olvasok. Nemrég Munkácsy Mihály életét bemutató könyvet, a Nap szerelmesét, és az Aranyecsetet olvastam. Egyébként a vastag kör^yve- ket nem szeretem... . — Tanul-e jelenleg valahol? — Nem. Tavaly jelentkeztem a gimnáziumba, hely • hiányában nem vették fel. Jövőre újra megpróbálkozom ... — Miért nem a textilipari technikummal? — Ilyen Salgótarjánban nincs. Pestre kellene járni. Ez fárasztó, költséges, emellett ki tudja? ... Ismét gépe fölé hajol, gyors kézmozdulatokkal végzi az előírt részfeladatot. — Ez a gyorsaság elég » 10() százalékos teljesítmény eléréséhez? — Elég lenne, ha ... harapja el a szót, aztán így folytatja: — Sokat dohányzóm, ez elég sok időt vesz el a munkából. Átlagban 90 százalékot teljesítek, csak egyszer értem el a 100 százalékot. — Máris befejezem a beszélgetést, fogom tréfára a szót, nehogy miattam tovább csökkenjen a termelése. Felnevet, majd így válaszol: — ígérem, hogy pótolni fogom . .. Erről majd a legközelebbi látogatáskor. . V. K. Még sok o tennivaló telepekre szállították. Az idei Az Ipolyvidéki Erdő- és kát. A tűzifa jelentős részét Fafeldolgozó Gazdaság terüle- mar a megrendelő tüzép- te két megyére és hat járásra terjed ki. A hetvenezer forim. Úgy tervezték, hogy hektáron 18 üzemegységedül- az idén 14 millió forint tisz- gozik. Az idén 245 ezer köb- ta nyereséget képeznek. A méter bruttó és 213 ezer net- harmadik negyedévben 3 tó fatömeget termelnek, millió forint a képzett nye- amelyből a tűzifa 110 ezer reségük-. Az előzetes számi- köbméter. Az erdészet dől- tások arra engednek követ- gozói az idén is nagy fele- keztetni, hogy tervüket teije- lősséggel végezték munkájú- sitik. I NÓGRÁD — 1971, november 11., csütörtök 3
