Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

Etilnek az állattenyésztők A kishartyáni egvesitett tsz határában elcsendesedett az élet. Betakarították a ter­ményt, elvetették az őszieket. Gondozottak a földek. zol-' deli az úi vetés. Szántani való van még. A traktoroknak egy része ezzel foglalkozik, időben akarnak végezni ezzel is. A gazdaságban nagyon tervszerűen folyik az élet. A feladatokat előre megtervez­ve hajtják végre. Most a leg­sürgősebb tennivalónak a télre való felkészülést felöl­ték meg. Legutóbb tsz-veze- töségi ülésen beszélték meg a részleteket, ahol Varga Ti­bor főállattenyésztő ismertet­te a vezetőségi tagokkal: mit tettek, hogy a tél ne okozzon különösebb gondot az állat- tenyésztésben. Jogos bizakodással A termelőszövetkezetnek nem könnyű a helyzete. Kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. Hegves- völgyes vidéken, termelésre gyenge minőségű földön. Eh­hez párosult, hogy régebben a vezetés sem volt kiegyensú­lyozott. A tsz hosszú éveken keresztül nem tudott komo­lyabb nyereséget képezni. A hetvenes gazdasági év ezt a tsz-t is megviselte. Ennek el­A tehénistállóban - rossz hely­re tervezték a vízcsapokat. A kutak nem adnak elég vizet. Bőségesen van a gondokból. Varga Tibor, a főállatte­nyésztő mondta el. hogy a következő években minden körülmények között rendbe kell tenniük a malőrt. Az állattenyésztés évi hatmillió forintot keres a közösnek. Az ötéves terv végére a jövedel­met innen tizenkétmillió rintra tervezik. megvásárolják Biztos pénz a húscsibe A szarvasmarha létszáma nem nagy. Száz tehén, száz­hatvan növendék-, negyven hízómarha. A tehenészet nem hoz komolyabb jövedelmet, mert az állatokat most men­tesítették a gümőkórtól. fia­talok. kevés tejet adnak. A jól tejelő teheneket viszont kiselejtezték. Érthető, hogy a tejhozam 1800 liter tehenen­ként. ami bizony nagyon ke­vés. A hízómarha biztos pénzt jelent. A télre való felkészü­lésben éppen az a fontos, hogy ezek a sokat ígérő ál­latok a téli időben ne romol­janak le, hanem fejlőd ienek. hogy a jövő esztendőben már jobban termeljenek. Az állattenyésztésből eredő lenére sem zárták vesztesé- biztos pénzt a húscsibe és a mennyiségben tőlünk. A termelőszövetkezet eze­ket a lehetőségeket felismer­te. jól ki is használja. Ter­mészetesen abban az eset­ben. ha gondoskodnak árról, hogy az állattartást semmi sem zavarja meg. A főállat­tenyésztő azért nyugtalanko­dik, mert egyelőre takar­mánygondok elé néznek. Ki- fo- esett a számításból a réti széna, mert haszontalan, sa­vanyú fű. Az abrakból sem­tudtak a szükségletnek meg­felelően termelni. A sílókész- letük sem elegendő. A veze­tőségi ülésen erről nagyon részletesen beszéltek. Kovács János, a tsz ■ elnöke azt mondta, hogy a ió telelést ez nem zavarhatja meg. Gon­doskodnak arról, hogy a hi­ányt pótolják. Sirkó Béla. a főagronómus, megerősítette az elnököt.' Még répaszeletet várnak, ez sokat pótol a hi­ányon. gesen az évet. Ez az eszten­dő sem ígér kimagasló ered­ményt. Ha a vezetők tovább­ra is ilyen körültekintően irányítják a gazdaságot, a ta­gok még nagyobb felelősség­gel végzik munkájukat, biza­kodhatnak: a kedvezőtlen kö­rülmények ellenére az ered­ményesen gazdálkodó gazda­ságok sorába léphetnek, még annak ellenére is, hogy álla­mi tá. ogatás nélkül, saját erejükből kell mindent meg­oldaniuk. A tsz vezetői ió képességű szakemberek, tisztában van­nak ezzel. Itt van például az állattenyésztés. A bevételük nagy részét ebből biztosít­ják. Az új állattenyésztő te­lepet Sóshartyán és Kishar- tván között építették fel a korábbi években. Az építők munkája ellen sok a kifogás. húsbárány jelenti a terme­lőszövetkezetnek. A csibéből kétszázezret értékesítenek egy esztendőben. Többségét a ba­romfifelvásárló viszi el. Erre viszonylag kevés a kiadásuk, mert egy kilogramm csirke­húst két kilogramm és 60 dekagramm takarmányból ál­lítanak már elő. A csibene­velőket az istállók padlásain rendezték be. az előírásnak megfelelően. A gondozók ve­télkednek egymással, ki tud többet keresni egv csirkén. Legutóbb az egyik brigád három forint és 35 fillért keresett, míg a másik öt fo­rint és 28 fillért. A gazda­ságos takarmányfelhasználás és a súlygyarapodás ebben a meghatározó. A húsbárányok gazdaságos tenyésztéséről már nem kell sokat beszél­nünk, ez ismert. Bármilyen A gazda gondosságával A vezetőségi ülésen nagy felelősséggel számba vették a lehetőségeket. Szabó Sándor vezetőségi tag elmondotta a vízellátási gondokat. Antal Józsefné pedig arról beszélt, amire a főállattenyésztő kü­lön felhívta a figyelmét a vezetőségnek, hogy a télre jól előkészített istálló min­dennél fontosabb. Ezzel kap­csolatban meg is hozták a határozatot, még a tél beáll­ta előtt kijavítják a hibákat. Aztán megvizsgálták, miként dolgozta ki a főállattenyész­tő a takarmány és az abrak adagolását. Szó került a ta­karékosságról. az adagok pontos betartásáról. Ezzel kapcsolatban az állattenyész­tésben dolgozó emberekkel is megbeszélik a feladatokat Kishartyánban a tsz veze­tőségi ülésén sokoldalúan megvitatták a télre való felkészülést. Megegyeztek: a határozatokat, megvalósítják, mert a sikeres átteleltetés újabb lépés lesz ahhoz, hogy a még gondokkal küzdő tsz fokozatosan megszilárduljon. Mérnöki továbbképzési tanács létesült A művelődésügyi miniszter utasításban szabályozta a mű­szaki egyetemet végzett mér­nökök továbbképzését. Ennek értelmében a továbbképzést közvetlenül az újonnan léte­sült mérnöki továbbképzési tanács irányítja, amely a budapesti Műszaki Egyetem rektorának felügyelete alatt működik. Az utasítás értel­mében a tanácsot a mérnök­továbbképzésben érdekelt mi­nisztériumok, országos hatás­körű szervek, társadalmi szer­vezetek, valamint a műszaki egyetemek tanácsainak képvi­selőiből kell megalakítani. Biztosítani kell, hogy a mér­nöki továbbképzési tanácsban helyet kapjanak a műszaki kutatás és az ipar területén dolgozó szakemberek is. A tanács legfőbb feladata, hogy tervszerűen irányítsa a műszaki egyetemet végzett mérnökök továbbképzését oly módon, hogy az összhangban legyen az országos kutatási es fejlesztési célprogramok­kal, valamint a műszaki szakemberszükséglet távlati terveivel. Feladatai közé tar­tozik a továbbképzési for­mák és módszerek fejleszté­se, továbbá az ország mű­egyetemein és az egyeteme­ken kívül folyó mérnökto­vábbképzés koordinációja is. A budapesti Műszaki Egye­temen továbbképző intézet old­ja meg hazánk legnagyobb felsőoktatási intézményének továbbképzési föladatait — kivéve a szakmérnök • és a mérnök-közgazdász képzést. Az utasítás értelmében a mű­egyetem továbbképző intéze­tének feladata lesz tovább­képző tanfolyamok szervezése is, amelyeken elsősorban a gyakorlati szakemberek is­mereteit fejlesztik tovább. A tanfolyamok hallgatóit a je­lentkező mérnökök közül az údézet veszi, fel, iMTIÍ Szocialista gyermeklapok főszerkesztőinek tanácskozása Szerdán reggel tíz európai A Benczúr utcai SZOT- ország 13 szocialista gyér- szállóban megkezdődött kon- meklapjának vezetője kezdte ferencia első napján Szabó meg háromnapos tanácskozó- Ferenc, a Magyar Úttörők sát Budapesten. A találkozó Szövetségének főtitkára tartott színhelyéül nem véletlenül vitaindító előadást. A tanács­választották a magyar fővá- kozás további szakaszában a rosL a Magyar Úttörők Sző- külföldi testvérlapok munká­vetségének központi lapja, a Pajtás az idén ünnepli meg- UJ alakulásának 25. évforduló- ismerkednek meg a résztve- ját. vők. (M,TI) kezdeményezésekkel PARDON... TISZTESSÉGTELEN. Ezt a szót ízlelgetem mostanában, s nem valami ráérős egykedvű­séggel, nem éppen unalomból. Inkább türel­metlenül ás méltatlankodva. Talán azért, mert elég gyakran hallom... Olyan fogalomról van szó, amelyet nem szeretünk, elítélünk, s a mi társadalmi körül­ményeink között mindenképpen vadhajtásnak tekintjük. A tisztességtelen szóval illetett föl- fölbukkanó gyakorlatot elítéljük. Tudom, ez kevés... Az egyénnel kapcsolatban — úgy általában — gyakran szóvá tesszük, hogy a munka nél­kül szerzett, tisztességtelen jövedelem, hará- csolás, önzés, nem a mi világunk... Egy közösségi társadalomban különösen felháborító a tisztességtelen nyerészkedés, bár azt hiszem: a jó érzésű emberek másutt is elítélik. De mi van akkor, ha nem az egyéni, hanem a nagyobb, az úgynevezett csoportér­dekeket helyezik egyesek az össztársadalmi érdek fölé, s a törekvések éppen a tisztesség­telen haszonszerzésben nyilvánulnak meg. Olvastam ügyészi jelentést, és hallottam felszólalást, ahol szóba került ez a törekvés, s néhány meghökkentő, igirívó példa. Nézzük csak. Vannak vállalatok (néha ter­melőszövetkezetek is), amelyek nyereségüket tisztességtelen úton, más közösségek, vállala­tok rovására növelik. Az ellenőrző szervek hamis számlázások sorozatával találkoztak a múlt évben, s találkozhatunk ilyesmivel épí­tőipari vállalatoknál is. Mi a lényege ezek­nek a számláknak? Az, hogy el nem végzett munkát, be nem épített anyagot akartak megfizettetni a megrendelővel, máskor az árakat emelték önkényesen, mert úgymond: ki lát bele a mi dolgunkba, úgyis csak a végösszeget nézik. Nem fillérekről és nem száz forintokról van szó, hanem milliókról. A szorult helyzetet sem törvényszerű tisz­tességtelen haszonszerzésre kihasználni. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az ilyen „haszonszerzők” • erkölcsükben kifica­modott emberek. Súlyos megállapítás ez, de mégis kevés ahhoz, hogy hatásos is legyeh. Mert a tisztességtelen vállalati haszon- szerzés jelenlegi körülményeink között csak erkölcsileg ítélhető él. A\ hamisan számlázó vállalatot ritkán éri hátrány. Ha a megren­delő rájön a hamis számlázásokra, akkor kérheti a számla módosítását. Ilyenkor a jog­talanul és becstelenül túlszámlázott vállalat legföljebb annyit mond: pardon...1 S ha nem fedezik fel a szabálytalanságot? Akkor a túlszámlázó jól jár. . . Beszélhetnénk most a tisztességről általá­ban, becsületről és erkölcsről, jellemről és feddhetetlen magatartásról, a tisztesség köve­telményeinek megfelelő, szabályszerű eljá­rásról. mely a mi társadalmunkban alapvető morális követelmény. De tartok tőle: semmi újat nem mondok ezzel. Azok az emberek, akik a vállalat nevében a dolgozók látszóla­gos érdekét képviselve egyéni számlájukra dolgoznak a túlszámlázással, vagy más mód­szerrel, azok aligha hallgatnak az erkölcsi „prédikációra”. VAN MÉG egy lehetőség, s ezt eddig ki­használatlanul hagytuk. Elképzelhető az is, hogy valakit és valakiket felelősségre vo­nunk majd anyagilag és erkölcsileg is a tisztességtelen haszonszerzés miatt. J. B. Munkásarcok Francia női szabó... Kissé furcsán néz rám, amikor megkérdem: mi a különbség a francia női sza­bó és a nem francia között Pár pillanatig hallgat, ar­cán látni, hogy dilemmában van, mondja-e, vagy sem, az­tán kisvártatva mégiscsak megszólalj — Nem tudom ILI Később közösai kiderítjük, hogy a francia szó szakmai minősítést jelent. Mozvik Máriáról van szó, aki a női fehénneműgyár homokterenyei telepén dol­gozik. A szakmunkásképzés alatt megtanulta a varrás tudományának sok fortélyát, így hát minden munkafo­lyamathoz ért. Ottjártamkor rollnizott. A varrás már gyerekkorá­ban vonzotta. Érdeklődésé­ben. majd végleges elhatáro­zásában közrejátszott az is, hogy odahaza volt varrógépe az édesanyjának, és a kis­lány, ha szerét tehette, időn­ként megpróbálkozott a varrással. Mire befejezte a nyolc általánost, már némi gyakorlatot szerzett. Ebben az üzemben pedig az elsők A Híradástechnikai Szövetkezet másfél éve telepítette egyik részlegét Balatonlellére. 1910 őszén megkezdték az integrált — egyesített — áramkörös ipari televíziós kamerák gyártását Megvalósultak álmai között volt. aki itt. tanulta a szakmát, szerezte meg a szakmunkás-segédlevelet. A kislányos kezdeti elfo­gódottságából fokozatosan oldódik fel, válik beszéde­sebbé. Arra a kérdésre: ed­dig mit csinált önállóan, sa­ját' magának és másoknak, ezt mondja: — Nadrágot és szoknyát, magamnak és a barátnőm­nek ... — Mást nem? — Nincs időm . .. — Kosztümöt sem ? — Nem! Azt nem szere­tem! Ma legdivatosabb a nadrág, ezt kedvelem. Óva­tosságból, nehogy félreért­sem, még hozzáfűzi: — Nem vállalok munkát senkitől sem, elég az itt el­töltött -nyolc óra. elfáradok mire letelik a műszak, nincs kedvem otthon tovább foly- ' tatni. — Mivel tölti a szabadi idejét? — Segítek odahaza. Ha van időm, osztálytársammal, Sopronyi Máriával délutá­nonként benézünk a pre&z- szóba szórakozni, beszélget­ni. De szeretek pingpongoz­ni is. — És este? — Ha jó a tévéműsor, ak­kor azt nézem, ha nem, ol­vasok. Nemrég Munkácsy Mihály életét bemutató könyvet, a Nap szerelmesét, és az Aranyecsetet olvastam. Egyébként a vastag kör^yve- ket nem szeretem... . — Tanul-e jelenleg vala­hol? — Nem. Tavaly jelentkez­tem a gimnáziumba, hely • hiányában nem vették fel. Jövőre újra megpróbálko­zom ... — Miért nem a textilipari technikummal? — Ilyen Salgótarjánban nincs. Pestre kellene járni. Ez fárasztó, költséges, emel­lett ki tudja? ... Ismét gépe fölé hajol, gyors kézmozdulatokkal vég­zi az előírt részfeladatot. — Ez a gyorsaság elég » 10() százalékos teljesítmény eléréséhez? — Elég lenne, ha ... ha­rapja el a szót, aztán így folytatja: — Sokat dohány­zóm, ez elég sok időt vesz el a munkából. Átlagban 90 százalékot teljesítek, csak egyszer értem el a 100 szá­zalékot. — Máris befejezem a be­szélgetést, fogom tréfára a szót, nehogy miattam to­vább csökkenjen a termelése. Felnevet, majd így vála­szol: — ígérem, hogy pótol­ni fogom . .. Erről majd a legközelebbi látogatáskor. . V. K. Még sok o tennivaló telepekre szállították. Az idei Az Ipolyvidéki Erdő- és kát. A tűzifa jelentős részét Fafeldolgozó Gazdaság terüle- mar a megrendelő tüzép- te két megyére és hat járás­ra terjed ki. A hetvenezer forim. Úgy tervezték, hogy hektáron 18 üzemegységedül- az idén 14 millió forint tisz- gozik. Az idén 245 ezer köb- ta nyereséget képeznek. A méter bruttó és 213 ezer net- harmadik negyedévben 3 tó fatömeget termelnek, millió forint a képzett nye- amelyből a tűzifa 110 ezer reségük-. Az előzetes számi- köbméter. Az erdészet dől- tások arra engednek követ- gozói az idén is nagy fele- keztetni, hogy tervüket teije- lősséggel végezték munkájú- sitik. I NÓGRÁD — 1971, november 11., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents