Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-18 / 272. szám
Fontos-e? Biztos vagyok abban, hogy az egjjz.ijgdgyi lap kiállításáról a napokban megjelent rendelkezés nemcsak az orvos munkáját könnyíti meg, hanem valamennyi ember ismeri már ennek jelentőségét. A gyakorlat, noha a rendelet csak most látott napvilágot, azt igazolja, hogy mindenki örül e hasznos kezdeményezésnek. Az igaz, hogy nem kötelező a lap hordása, de mindenkinek jogában áll ilyen — szabályszerűen, pontosan kitöltött lappal — rendelkeznie. Hisz’ senkire nincs ráírva, milyen betegséget hord magában, minthogy azt sem tudhatjuk, ki, mikor lesz rosszul az utcán, esetleg baleset következtében, mikor szorul sürgős orvosi beavatkozásra. Szóval, -a betegnek és az orvosnak is hasznára válhat a már kitöltött egészségügyi lap. Hogy leinek ajánlatos leginkább hordani? Itt van például a cukorbaj. Ha valaki a napi gyógyszeres kezelés után nem étkezik, rosszul lesz, elájulhat, és bizony sok esetben csak a gyors orvosi beavatkozás segít a íélgyógyulásban. Igen ám', Szerkesztői üzenetek Csak idáig sokfajta laboratóriumi vizsgálatra van szűk ség. Ha viszont e betegség az egészségügyi lapon szerepel, az orvos azonnal tudja, hogy milyen beteggel van dolga, illetve melyek az első lépések amit tennie kell. De ugyanilyen sürgős lehet a beteg ismerete számtalan esetben. Nem is akarom tovább sorolni a lehetőségeket, és ennek szükségszerűségét, viszont ajánlatos lenne mindenkinek kitöltenie a nálunk is rövidesen kapható egészség ügyi lapót. L. J. Miért? B. I. (Kisterenye): Ha a a dolgozó részére átlagkere- sok-sok zagyvarónái lakost dolgozó munkaviszonya meg- set jár a véradásra történő hív!hogyha“ Nó^ád^gyli szűnéséig több szabadságot berendelés esetén a teljes mu- Vejudéglálóipari Vállalat minden vett igénybe annál, ami az , , ,, . ,, , .. előzetes bejeJenités nélkül a naévben a vállalatnál töltött lasztott ldore’ nem rendkivu- Dókban megszűntette az elöfiip- időre megilletné, a különbé- U berendelés esetében pedig ÄÄ zetre járó átlagkeresetét a legfeljebb 4 munkaórára ak- sógben ez a szolgáltatás, a lakosmunkabéréből le kell vonni, kor is, ha a vizsgálat ered- s4ß örömmel vette fénybe. Te- iUetőleg tartozását a mun- ménye miatt töle vért kavallaloi igazolási lap -ra ,, , fel kell jegyezni. Nem sza- vetteK- bad a többletet levonni, ha a kidolgozót sorkatonai szolgálat nem kiürítette! arra, hogy *a vállalatnak ez a ránk nézve lesújtó intézkedése közérdekű, és főleg a kiskeresetű, s az alacsony nyugdíj ú, elöregedett és beteges családokat érinti, kár volt megvonni tőlük lehet M 7 /Nnnuhn+nmA ■ a a lehetőséget. Ezért is liehe teljesítésére hívták be, vagy , *,* \ yy ai nV/- A műn- egyetérteni a falu közvéleményé „„„»aíiováoá- karuha es a formaruha pénzvei abban, étkeztetést hogy az előfizetéses újból folyamatosan ben nem váltható meg, azt mindig természetben kell ki- mes 11011 imdltami. Ezúton kérjük bez; az elmondottak alapján mérlegeljék és vizsgálják felül intézkedésüket, és biztosítsák továbbra is az előfizetéses étkeztetést. K. L Zagyvaróna munkaviszonya nyugdíjazására tekintettel szűnt meg. * adni. Az .előirt juttatási idő és Ijedtjük be igényünket a venS. B. (Vizslás): A felmondá- elteltével a munkaruha és a óésriátóipari vállalat uietékeseisi idő 15 naptól 6 hónapig formaruha a dolgozó tulajdoterjedhet. Ezen a kereten nába megy. át. A munkarubelül a felmondási idő mér- ha és a formaruha juttatásátékét a munkaviszonyban töl- nak részletes szabályait a tött idő tartamától és a vég- vállalati kollektív szerződés zett munka jellegétől függő- tartalmazza, en a kollektív szerződés határozza meg. Javasoljuk tehát, nézze meg kollektív szerződé- A . . _ «ük idevonatkozó rendelkezé- íld’ílckCS VOltl A. K. (Salgótarján): A pót- Aa kai'anc-slaPujtöi KISZ- kerül a fénykép az újságpa- szabadságra jogosultság szem- íf ta mult pírra' pontjából minden munkavi- tószékházban ^A kívánd' nfi" Ezekre a kérdéseikre a szonyban töltött időt egybe dó flatalok „em esvéb <51" nyomdóban a gépterem cso- kell számítani, az egyes mun- , , 8y , fi" portvezetője adott választ, kaviszonyok megszűnésé- ságet rSn^ meetudnf'hocv^n miközben megismerkedtek a nek módjától és a közöttük k^Ln\ A A ’ h°Syan KISZ-tagok a különböző részlevő időkiesések tartamától 5fJ^hPn (Ar sz,erke*f- folyamatokkal. Megtekintették függetlenül. A munkaviszony- a rotációs teremben azt a gében töltött időket tehát ab- r££ P« ls> amely az újságot vígban az esetben is össze kell a f tbr" aő formájában kibocsátja, számítani a pótszabadság endöke\ Besainlolójából3 ' A karancslapujtői KISZ-fia'tűnt. hogy bizony talok ezúttal szeretnék meg- munkaviszonyok közötti meg- giA“’ '^könnvíT'e hivatásnak köszónni a részükre nagy él- »«Ä PéWáUl eleget tenm Ezutón azl^néí .nyújtó, j. szerkesztőtűk meg, hogyan történik a kéziratok újsággá formálása, így többek között mit jelent a gépi- és kéziszedés, hogyan 5 évnél hosszabb. á K. L. (Salgótarján): A BÉR. § (1) bekezdése szerint ságben és nyomdában tájékoztatásokat. kapott R. 5. Lantos Jeremiás KISZ-titkár A Bcnezúrfalván élő Id. Szabó István Knssuth-dMas -7'brá*,'művész, aki 69. életévében jár, kora ellenére is fiatalos lendülettel dolgozik. Egy műtermi pillanatkép: az idős mester kedvenc faszobrával — amely nemrég készült el — a karancssági menyecskével Koppány György felvétele Panaszosok Tegnap délután alig haliba- nyugdíjhatósághoz egy Juliá- Lakáshivatalban felülvizsgál- tóan kopogtak az ajtómon, be- nus- és Gergely-naptárt, bi- tá'k az elfekvő iratokat,, észre- óvatoskodott a szobámba egy zonyítandó, hogy a kettő kö- vették. hogy csak kilenc topoméi is töpörebb anyóka, zötti különbségből adódik az menyétbőr van rajta. Egy bias elrebegte, hogy lenne némi egész, a naptárreform évéből zonyára leesett és elkallódott panasza, ha meghallgatnám. ugyanis a fenti napok egy- valahol. Elég az hozzá, hogy Először is bemutatkozott: szerűen kimaradtak. Ám, lile- illetékbírságként kirótták! — Ömagyar Mária, belső- tékes helyen még mindig nem rám a hiányzó menyétbőr józsefvárosi lakos, hajadon, döntöttek affelől, hogy ezt árát, természetesen mai árfo- nyugállományú közitisztviselő, elfogadják-e hitelt érdemlő lyamon, azóta felgyűlt kama- Neve és panasza, mint bizonyítéknak. Még nehezebb taival együtt. Hát nem felhá- mondotta, bizonyára nem lesz az ügy másik része, ö ugyan- borító?! ismeretlen előttem, mert már jg annak idején hópénzelszá- Igyekeztem megnyugtatni, s több fórumot megjárt vele, móló volt a Keresztashadjá- megígértem, hogy utánanézek sőt, több ízben publikálták is ratügyi Hivatalban, de mivel a dolognak,’ de telefonálni sem a hazai sajtóban, „Ömagyar három éven át se hó nem vcgt időm, ’mert már ott ült a Mária-siralom” cím alatt. Ar- volt, se pénz, munka nélkül szobámban türelmetlenül a ról van szó, hogy a nyugdíjba kényszerült eltölteni az időt. következő panaszos, aki vi~ beszámító folyamatos munka- Erről is igazolást kellene sze- dékről utazott fel hozzám: Tetszik viszonyból három évet és tíz reznie, a helyzetet azonban _ n apot nem tud kellően iga- bonyolítja, hogy a Keresztes- —„„HAUjHáT zolni. Márpedig, ha erre néz- hadjáratügyi Hivatalt idő- J ve hiteles dokumentumokat közben — általa sikerülne felmutatnia, akkor okok miatt — felszámolták és valamicskével megemelnék mindmáig nem tudtak megtudni — kezdi* az én tanult •alt mesterségem a szemmélverás. ismeretien Kibalb szakma ez ma már, nem kapunk utánpótlást. Sajnos, a mai fiatalok... Na, de csekély havi járandóságát, egyezni a jogutódlás kérdésé- hag’ juk, íg aztá bár ’már Egyrészről azt kívánják iga- ben. O igazan nem akarja az 91 éves múltam, még mindig “Uf£j Ä h?! M6 Ä kénytelen vagyok űzrd a mesCSALÁDI PÓTLÉK Aí EGYEDÜLÁLLÓ ANYA JOGÁN ŰZ”. J. Antalné olvasónk férje, múlt hónapban bekövetkezett halála után, második gyermekének adott életet. Munkaviszonyban nem áll, ás elhalt férje jogán a gyermekek után sem kap semmit. Az után érdeklődik levelében, hogy a kél gyermekéi egyedül eltartó anya mikor jogosult családi pótlékra? A gyermekeit eltartó anya két szabály alapján is részesülhet családi pótlékban.. Az egyik szabály, hogy munkaviszonyt létesít és saját jogén mindkét gyermeke utón jogosult lesz családi pótlékra, a másik szabály, hogy meghatározott feltételek esetén elhalt férje jogán is kaphat családi pótlékot. Tekintve, hogy olvasónk jelenleg még nem dolgozik, így csak einalt férje jogán részesülhet családi pótlékban. A 16 1966 (VI. 1.) sz. Kormányrendelet 8. § értelmében a dolgozó elhalálozását követően a meghalt dolgozó jogán hat hónapra jár a családi pótlék annak, aki a gyermek (gyermekek) eltartásáról gondoskodik, teltéve, hogy a dolgozó az elhalálozás hónapjában, vagy az ezt megelőző hónapban családi pótlókra igényt adó munkaviszonyban állt. A 2 1966. (VI. 1.) sz. S-VtOT-szabályzat 16. 8 (2) bek. szerint, ha a gyermek a dolgozó elhalálozása Után születik, e gyermeket a születését követő hónap 1. napjától a hát hónapból még fennmaradó jogosultság ideje alatt olyan gyermeknek kell tekinteni, aki után a meghalt dolgozó is jogosult lett volna családi pótlékra. Olvasónknak férje életében még csali egy gyermeke volt, így családi pótlékra nem voltak jogosultak. Férje azonban .az elhalálozás hónapjában a munkaidőre és munkavégzésre előírt feltételekkel rendelkezett. A második gyermek születésének időpontjától viszont a rendeletben előírt korú és számú gyermekekkel, a férje elhalálozásától számított hat hónapból még hátralevő Időre, elhalt férje jogán Is jogot szerzett a két gyermek után, családi pótlókra. A hat hónapot a dolgozó halálát követő hónap első napjától, a jogosultságot pedig a születést követő hónap első napjától kell számítani. Tekintve, hogy férje volt munkahelye családi pótlékra való jogosultságának beálltáról nem tud, a gyermekek születési anyakönyvi kivonatával keresse meg őket, és igényét jelentse be. A/, ELTARTÁSI szerződést kötő személyt, ELTARTÓJA JOGÁN MEGILLETIK-E A BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK? Sz. Péter olvasónk és felesége eg,y idős egyedülálló nővel eltartási szerződést kötöttek. Szerződésük alapján beköltöztek eltartottjuk háromszobás lakásába, az eltartottat csa^ ládtagként kezelik. Köztük soha semmi félréértés, vagy elégedetlenség nem volt egyik fél részéről sem. Az utóbbi időben eltartottjuk beiegessedik, kórházi ápolásra is szorult, s bér ők családtagnak kijáróan mindent megtettek gyógyulása elősegítésére, a társadalombiztosítási szervek azonban sem felesege, sem olvasónk jogán nem biztosították a szolgálta tásokat. Eltartottjukat mint magánbeteget kezelték, a felmerült költségeket pedig rajtuk, mint eltartókon akarják behajtani. Tudomása szerint ez az eljárás jogtalan, mert ilyen idős családtagnak joga van eltartójuk jogán a társadalombiztosítási szolgáltatásokra. * Olvasónk tájékozódása, sajnos téves. Az 1955. évi 39. sz. törvenyerejü rendelet 5. § (1) bekezdése világosan meghatározza a betegségi biztosítás szolgáltatásaira jogosult családtagok körét, amikor kimondja, hogy „A betegségi biztosítás szolgáltatásaira az a családtag jogosult, akit a dolgozó a családjogi rendelkezésiek szerint eltartaná köteles.” A polgári jogi tártáéi (ellátási), illetőleg életjáradéki szerződés alapján eltartott személy tehát az eltartó dolgozó jogán >nem lehet' jogosult mint családtag a betegségi biztosítás ' szolgáltatásaira. Különbséget kell ugyanis tenni a polgári jog tartási (ellátási), illetőleg életjáradéki szerződés és a családjogi törvény alapján történő tartási kötelezettség közt. Míg az előbbi szerződés alapján eltartott személy családtagi jogosultsága nem állapítható meg, addig az utóbbi jogviszony alapján eltartott személy, mint családtag, jogosult p betegségi szolgáltatásokra. Ezt a szabályt az indokolja, hogy a polgári jogi szerződésen alapuló tartás ellenszolgáltatás fejében történik (jelen esetben egy háromszobás lakás használata és öröklési yárománya) a családtagi jogosultság alapfeltétele pedig az ellenszolgáltatás nélküli eltartás. Ött m 0ktÓtfrT^ 65 \4;, ko~ kat SÜrÄ^ff’ -A : A térségét, csakhogy a szemem zotti 10 napot Idevonatkozo- káig volt köztisztviselő, tudja, valalf’ nagyon megromlott lag felterjesztett ugyan a hogy nem lehet csak úgy fel- mostalfában Elmentem hát az tujm a dolgokat... Engem SZTK_b ^ kért £rjanalc nem akar sokáig feltartani, f^ szemmelverő meg neki is dolga van: meg - - gépet. Először azt mondták, hogy ilyen nem létezik. Ám, én elvittem nekik egy termé- Ahg lepett ta szettudomáhyos folyóiratot, s bebizonyítottam, hogy Svájc- „. _, ... . ,. ban igenis gyártanak valami “ hasonlót. Akkor meg arra hivatkoztak, hogy erre az 69 szerkesztőséget és panaszirodát kell felkeresnie. torzonborz, feldúlt férfi ron tott be hozzám: kőkorszakban beadtam egy kőtáblát amelyre a barlangigénylésem van felvésve. Az illeték lero- v; inként, az akkori törvényeknek megfelelően, fel is ragasztottam rá tíz menyét- bőrt. Nemrégiben, amikor g a Lakáshivatalba, “1;"“ v „,‘vr , „ SZTK-nak n ács kerete. Elég szomorú ez. kerem! Hat ilyen lelketlenül kezelik az idős falusi dolgozók problémáit? Ezt írja meg. szerkesztő elvtárs! Radványi Barna A jövő városa? építik Ausztráliában Az északnyugat-ausztráliai ba, amely városmag azután Perthben, az ország nyugati tovább fejlődik, s lakásai főrészének „fővárosában” Law- lyamatosan népesülnek be. epivárance Howroyd tervező tész bejelentette egy új ros építési programját. A város elhelyezése, felépítése és közművesítése az ő tervei szerint valósul meg, s ez már kissé magán viseli „a jövő városa” jegyeit. A tervező — nyilván a közeli bányavidék légszennyezettsége, vagy az itt egyébként szélsőséges időjárási viszonyok miatt — olyan központilag vezérelt klímarendszert tervezett be, amely a város valamennyi lakását átfogja, és központilag ’ gondosko- A bejelentés szerint az dik valamennyi lakás légcse- északnyugat-ausztráliai par- re-szabályózásáról. A várös- tokon, kerül telepítésre az új ban nem lesz gépjárműforga- város, melynek beruházója lom, s a lakónegyedek olyan egy Itteni nagy bányatársaság, parkokban állnak, amelyeket 1972. december végéig mint- állandó esőztető csőhálózaton egy ezer lakos költözhet be az keresztül, folyamatosan és új városmag elkészült lakásai- automatikusan locsolnak. NÓGRAD — 1971. november , 18., csütörtök 5
