Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

Az Országos Közegészségügyi Intézet laboratóriuma állapította meg, hogy a hazánk­ban egyre gyakoribbá váló influenzás megbetegedéseknek az A—2-es vírus az oko­zója. A laboratóriumban áz ország különböző részeiből érkező mintákat tojásokba oltják, s ebből a táptalajból vett anyag alapján állapítják meg, hogy az A—2-es ví­rus okozta-e a megbetegedést. A védőoltásokhoz eddig az intézet több mint 200 000 adag oltóanyagot szállított ..................... ................................... " -................................... S zovjet műszív Gyógyítás önhipnózissal Neurózisban szenvedők gyógyítására Kiszlovodszk, Szoesi és néhány más szov­jet város' klinikáin sikeresen alkalmaznak pszichológiai gyakorlatokat. A kiszlovodsz- ki orvosok által kidolgozott önhipnózisos gyógymód hat gyakorlatot tartalmaz. A reg­gel és este 15—15 percig vég­zett önhipnotikus kezelés kedvező hatást gyakorol fej- tájásban, álmatlanságban, asztmában, valamint külön­féle vegetatív zavarokban szenvedőkre. A szovjet Klinikai és Kí­sérleti-sebészeti Kutató Inté­zetben műszívet készítettek, amely már nyolc órán ke­resztül életben tartotta a kí­sérleti állatokat. A műszív elfér a tenyér­ben, gyakorlatilag egy minia­tűr membrános szivattyú, amely a véráram hidrodina­mikáját imitálja. A műszív ritmusát, a nyomás nagysá­gát elektronikus szerkezet szabályozza. A világ közvéleménye jól ismerj Barnard professzort és mások műtétéit. Ha fel­tesszük, hogy a szívátültetés megoldja a betegek kérdését, még mindig elkerülhetetlen a donor problémája. A meg­felelő donor megtalálása időbe telik és így — közbe­eső megoldásként — a Zu- barjev és munkatársai által feltalált és elkészített mű­szív biztosíthatja a beteg életben maradását. Úti jelentés az irattárnak Külön kérdés: hogyan hasz­Utazni jó. Évente körülbelül egymillió hazánkfia látogat külföldre, hogy pihenjen, il­letve világot lásson. Tízezer­számra utaznak a szakembe­rek is, konferenciákra, üzleti megbeszélésekre, kiállításokra, tapasztalatcserékre. Ezek a hivatalos külföldi kiküldeté­sek — ezúttal csupán róluk lesz szó — rendkívül haszno­sak. Inspirálják a tudomá­nyos, a műszaki, a gazdasági alkotómunkát, szélesítik a szakemberek látókörét, igazol­ják és megkérdőjelezik az alakuló elképzeléseket, az át­fogó Ismereteket konkrét rész­letekkel gazdagítják. Napjainkban már aligha vonják kétségbe a szakembe­rek hivatalos utazásainak lét­jogosultságát. Amikor tíz- és százmilliókat költünk — igen helyesen — a különböző kül­földi szellemi értékek, konst­rukciók és gyártási eljárások megvásárlására, nem sajnál­hatunk tehát néhány ezer fo­rintot, pár száz rubelt, vagy dollárt egy-egy specialista külföldi tanulmányútjától. Még a legszimplább külföldi tartózkodás is ad valami pluszt — néha észrevétlenül és nem tudatosan — a min­dennapi munkához. Utazni jó, utazni kell, utaz­ni érdemes. Á szakmai kikül­detések hatásfokáról azonban már kívánatos vitatkozni. Ne­vezetesen arról, hogy nem hasznosíthatjuk kellően az utazásokban rejlő lehetősége­ket. Mindenekelőtt megje­gyezzük: az e célra felhasz­nálható deviza annyi ameny- nyi, legfeljebb a felhasználás módját kifogásolhatjuk. Azt például, hogy helyenként igen szűk körű utazóstábok alakul­tak ki, s az úti célt nem any- nyira a látná- és tanulnivalók, hanem a napidíjdeviza „ke­ménysége”, a vásárlási lehető­ségek határozzák meg. Az uta­zások gyakori ismétlődésével a látásmód bizony néha el­tompul, csökken az érzékeny­ség az új, a valóban érdekes látnivalók iránt. Máskor pe­dig a szűk utazóstáb körét mechanikusan bővítik, mond­ván: „ö még nem utazott”. Az előjog és a kiváltság ép­pen úgy haszontalan, mint az egyen,lősdi. Főként a fejlesztő szakemberek — köztük is el­sősorban az alkotó típusok — utaztatását keveselliük. Holott részükre érdemes lenne a szűkös devizakeretek kon­centrálásával akár több hóna­pos tanulmányutakat is szer­vezni. nosítják a ténylegesen megva­lósult utak tanulságait? A legtöbb jogos kritikai meg­jegyzés a folyamatot illeti. Minden utazásról természete­sen írásbeli jelentés készül, az érkezés után többnyire már ugyanúgy megkövetelik ezt, mint a napidíjjal, .a szállás­költségekkel való elszámolást. Tegyük hozzá: általában ugyanolyan mechanikusan, s az úti jelentés többnyire a devtzaeiszámoláshoz hason­lóan az irattárba kerül. Így az úti beszámoló készítése ma­ga is gyakran kötelező rutin­munkává válik. Az adminiszt­ráció végeztével az élet, a munka visszakerül a régi meg­szokott kerékvágásba. Vagyis, az utazás befejezté­vel válik- igazán nyilvánvaló­vá, hogy mennyire formálisan kezeljük még a külföldi infor­mációkat. Intézkedési terv a tanulságok hasznosításáról nem készül, s így a gyakorlat­ban félreérthetetlenül igazoló­dik, hogy az utazásnak nem volt tudatosan megválasztott célfeladata. Ha netán műszaki vagy ifjúsági összejövetele­ken szóbeli, az üzemi sajtóban pedig írásbeli beszámolóra NÓGRÁD — 1971. november 18., csütörtök | Az iskolafogászati kezelésekről Városunkban több mint egy évtized 1 óta működik az isko- lafogászati rendelőintézet. Az iskolás korú gyermekek foga­zatát meghatározott időközön­ként átvizsgáljuk és a keze* lésre szoruló tanulókat ellát­juk. Nagy szükség van mun­kánkra, hiszen felméréseink szerint az iskolába kerülő gyermekek 80—90 százaléká­nak szuvas a fogazata. Az a célunk, hogy a tanu­lók egészséges fogazattal hagyják el majd az iskolát. A kezelés során a szuvas foga­kat kitisztítjuk, és megfelelő tömés segítségével megakadá­lyozzuk a további romlást. Az elülső fogakba fehéres, a fog- zománchoz hasonló színű tö­mőanyagot teszünk, hogy „ne látszódjék” a tömés. A hátsó fogakat kemény, a rágásnak jobban ellenálló, ezüstöt tar­talmazó amalgám töméssel látjuk el. A gyermekek fogai a felnőttekénél kevésbé érzé­kenyek, fogaik tisztítása, fúrá­sa nem fáj. Ezt bizonyítja hogy az iskolások túlnyomó" több­sége jól tűri ezt a műveletet. Az iskolafogászati rendelő­ben korán tudjuk észlelni a gyermekek íogazati rendelle­nességeit is. Ha a gyermekek fogai rendellenesen, szabály­talanul nőnek, fogszabályozá­si kezelés válik szükségessé. Ilyen kezelésre azért van szükség, mert a rendellenesen nőtt fogak megbontják, ront­ják az arc harmóniáját, de csökkenthetik a rágóképessé­get is. A fogszabályozási kezelés gyakran hosszabb ideig is el­tarthat, de “megvan az ered­ménye, mert a szép, szabá­lyos fogívvel harmonikus arc jön létre. Később, felnőtt­korban a fogszabályozási ke­zelés már eredménytelen, mert a fogak olyan erősen beilleszkednek az állcsontok­ba, hogy elmozdításuk, a fo­gak szabályozása már lehetet­len. Természetesen, a fogak ép­ségben tartásához nem ele­gendő a fogorvos közreműkö­dése. Nagy szerepük, felelős* ségük van a szülőknek is. Minden szülőnek tudnia kell, ml a teendője annak érdeké­ben, hogy gyermekének mi­nél kevesebb szuvas foga le­gyen. * Első fontos tényező, hogy a gyermekek étrendje bőven tartalmazzon kemény, erőtel­jes rágásra késztető ételeket 1— nyers gyümölcs, füstölt hús, szalonna stb. Az ételek többsége omlós, rágásra alig van szükség, szinte a nyelvük­kel szétnyomhatják. A rágás hiánya elősegíti az ételmara­dék megtapadását a fogakon, és az étel bomlása a fog ki- lyukadásához vezet. A másik tényező — amely nagymér­tékben felelős a gyermekek fogainak magas szuvasodási arányáért — az édességek mértéktelen fogyasztása. A cukor, csokoládé, sütemény a szájban savakra bomlik, a savakról pedig köztudott, hogy erősen maró hatású és felbontják a fogzománcot is. Ezáltal kilyukad a fog, és lét­rejön'a fogszuvasodás. A fogkefével, fogkrémmel végzett fogmosás, fő étkezések után, de főleg este. lefekvés előtt szükséges, hogy eltávo- lítsuk a fogakon tapadó, az ételből visszamaradó lepedő­ket. Tartsuk a fogápolást, a száj tisztán tartását ugyan­olyan fontosnak mint a na­ponta végzett mosakodást, a test tisztán tartását. Or. Métneki Eszter Hun kásszövetkezetek Ennek az évnek az elején, szövetkezeti áruházat avattak Dunaújvárosban. Maga az áruházavatás nem -volt újdon­ság, hiszem — főként a leg­utóbbi négy, esztendő alatt — az ország számos községében, városában került sor ilyen ese­ményre: 1967. óta 166 kisebb- nagyobb áruházzal gyarapo­dott a szövetkezeti üzletháló­zat Az; hogy városban nyílik szövetkezeti - áruház, mégis megkülönböztetett figyelmet érdemel. Dunaújvárosban, ugyanis újnak számító szö­vetkezeti forma, egy munkás­szövetkezet ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruházáról van szó. Azóta más városok­ban is alakult már munkás- szövetkezet, s a jelek szerint tovább erősödik ez az ága­zat, kerül sor, az inkább a turisz­tikai élmények felelevenítésé­re szolgál. Elvétve találkoz­hatunk csak az eszmecseré­nek, a polemizálásnak, a hangos gondolkodásnak azzal a módjával, amely a külföldi tapasztalatok, a szakmai élmé­nyek birtokában újra értékel, szükség esetén korrigál fej­lesztési koncepciókat, vagy konkrét műszaki, gazdasági megoldásokat. A közlekedés, a hírközlés viharos fejlődése, a békés gaz­dasági perspektíva erősödése a távoli földrészeket is közel­hozta egymáshoz. Szakembe­reink utazhatnak, lathatnak, tanulhatnak a világtól. Ma­dártávlatból nézve helyzetűn* két, összehasonlításokkal mér­ve lehetőségeinket, korszakos feladatainkat, vajon felébred-e bennük a tettekre sarkalló fe­lelősségérzet? Mert tőlük sokban függ mennyire tudjuk gyorsítani lépteinket az igen éles világversenyben, amelybe nagy történelmi hátránnyal neveztünk be. Ha azokat kül­dik majd külföldre, akik értik a kor szellemét, érzik szemé­lyes felelősségüket, s van ere­jük, alkotóképességük saját munkájuk és környezetük át­formálására, megszűnik» az utazások „buli” jellege, s az irattári jelentések helyett eredményekkel, tettekkel bi­zonyítanak, műszaki, gazdasá­gi munkánk hatékonyságát, termékeink versenyképessé­gét, presztízsé ► növelve. Kovács József Régebben több- mint három évtizeden át, működött már hazánkban ilyen típusú szö­vetkezet. Az ÁFOSZ — így rövidítették a nevét —, fon­tos szerepet töltött be Buda­pest munkáskerületeinek áru­ellátásában. Ezt a szövetkeze­tét azonban 1941-ben, amikor tagjainak száma már megha­ladta a 74 'ezret, felszámolásra kényszerítette az akkori ha­talom. A felszabadulás után viszont úgy alakult a helyzet, hogy csak falun alakítottak fógyasztási szövetkezeteket. Különféle okok miatt ké­sőbb sem hódítottak teret Ma­gyarországon a fogyasztási szövetkezetek. Csak néhány évvel ezelőtt értek meg a fel­tételek arra, hogy az azelőtt „tiltott” településeken is lét­rejöhessenek. Gazdaságirányí­tási rendszerünk és a vele összhangban korszerűsített szövetkezetpolitikánk adott, s ad módot arra, jiogy a szö­vetkezés szabadságának elve érvényesüljön ezen a területen is. Ez a kedvező fejlemény ko­rántsem szövetkezeti ügy csu­pán, hanem fontos eleme le­het az áruellátás javításának. A városokban a szövetkezeti kereskedelem, már az eddigi tapasztalatok szerint is ser­kentő versenytársa az állami­nak. Mindenképpen egészséges fejlődésről tanúskodik tehát az, hogy Dunaújvároson kí­vül Debrecenben, Várpalotán, Nyíradonyban, Győrszentivá- non, s Budapest négy körze­tében van már önálló mun­kásszövetkezet, további 22 he­lyen pedig a fogyasztási szö­vetkezet részlegeként műkö­dik. Áruházakat, boltokat, zöldség- és gyümölcsüzleteket, vendéglátóipari egységeket tar­tanak fenn, s bizonyos szol­gáltatásokat is végeznék tag­jaiknak. Számos gyár, ipari üzem munkásai és vezetői .tették már magukévá a gon­dolatot a felsoroltakon kívül is. Az a felismerés vezeti őket, hogy személyes közreműködé­sükkel könnyebben és gyor­sabban létesíthetnek az igé­nyeiknek megfelelő kereske­delmi, vendéglátóipari, felvá­sárlással foglalkozó, szolgáltató és feldolgozó üzemeket. S. ha ők maguk irányítják ezeket az üzleteket, üzemeket, akkor kedvezőbb lehetőségek nyíl­nak arra is, hogy a szükséglete­ikhez legjobban igazodó mód­szerek, megoldások honosodja­nak meg. Mint más típusunknak, a munkásszövetkezeteknek ie önkormányzatuk van. Ez a tény önmagában is kifejezi, hogy miért tulajdoníthatunk — teljes joggal — fontos sze­repet társadalmi szempontból Is a munkások szövetkezetei­nek. Ha pedig arra gondolunk, hogy milyen nagy jelentősége van, főként a városokban a zöldség- és gyümölcsellátás­nak, akkor csak egy helyes következtetésre juthatunk. Ár­ra, hogy sok előny származhat­na abból, ha a kereskedelem­nek ebben az ágában kiemel­kedő szerephez jutnának a rhúnkásszövetkezetek. A SEöVOSZ és a SZOT ve­zetői már tanácskoztak és to­vább folytatják az eszmecserét arról, hogy miképpen lehetne nagyobb lendületet adni a munkásszövetkezeti mozga­lomnak. Bizonyára rövidesen megtalálják az együttműkö­désnek azokat a formáit, mód­jait, amelyek meggyorsítják a fejlődést. Semmi akadálya sincs azonban annak, hogy elsősorban az iparvidékeken, ahol legbiztatóbb jövője van ennek a mozgalomnak, önte­vékenyen is kezdeményezzenek egyfelől a gyárak, vállalatok dolgozói, másfelől a fogyasz­tási szövetkezetek szövetségei. Egységes szövetkezeti tör­vényünk egyebek között meg­állapítja, hogy hazánkban a szövetkezetek a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások terén előmozdítják tagjaik anyagi jólétét, s működésük­kel hozzájárulnak a szocialis­ta életfonna kibontakozásá­hoz. Tevékenységüket a szo­cialista elvek szerint szerve­zik és végzik, s így a szocia­lista gazdálkodás egyik, az ál­lami vállalatokkal egyenrangú tonnáját alkotják. Államunk messzemenően támogatja a törvényesen működő szövet­kezeteket, s őrködik azon, hogy a szövetkezésben rejlő gazdasági és társadalmi elő­nyök kibontakozhassanak. Ezek az elvek, s a tör­vényben foglalt rendelkezések kivétel nélkül vonatkoznak a munkásszövetkezetekre is. Mind szövetkezetpolitikai, mind jogi szempontból meg­vannak tehát a feltételek ah­hoz, hogy a munkásszövetke- zeti mozgalom felvirágzásnak induljon. Gulyás Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents