Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-18 / 272. szám
Karancskesziben, az egyik ház portáján láttuk meg a kukoricafát. Gazdája igen ötletesen oldotta így meg a szárítás és tárolás problémáját. Ha kell a csirkék, vagy a malac elé vetni egy kis ennivalót, usgyi fel a fára, és már van is eledel — kulcsár — Közlekedési alagút az Elba folyó alatt Áz Elba nemcsak Hamburg kapuja a világ felé, de komoly gátat jelent e gazdasági terület fejlődésében. Nincs kellő számú átkelőhely a folyón, ezért a forgalom néhány pontra koncentrálódik es gyakran csak nagy kerülővel közelíthetők meg az átkelőhelyek és sok esetben kompo! kell igénybe venni. A Hamburg—Flensburg közötti autósztrádát köti össze az új Eliba-alagút, melynek hossza 3200 méter lesz a rámpákkal együtt. Az alagút öt év alatt, 1974-re készül él. Az alagút 37 fokos szögben keresztezi az Elbát. A várható forgalom az új alagútba« mintegy 65 ezer járműegység lesz. A forgalmat 6 nyomsávon bonyolítják le, 3 egymástól elválasztott alagútcsőben. Egy-egy cső szélessége 9 méter. Tervezéskor jelentős teherautó-forgalommal is számoltak, ezért a rámpát enyhe emelkedővel képezték ki (3,5 —2.6) 6. Az alagútépítést futópajzzsal végzik. Az építési előregyártott blokkokat 132 méter hosszal, 41,70x8,40 széles Róma — Kurszk közelében Régi írásos utalásokból és egyéb kutatómunka alapján, J. Liipkiing, a Kurszki Pedagógiai Főiskola régészeti tanára bebizonyította, hogy valóban létezett egy Róma nevű település Oroszország közepén, a Szejm folyó és a Dnyeperbe ömlő Pszel közötti területen. A települést 1185-ben a nomádok pusztították el. Az ásatások során nagy védősáncra, két belső erődítményre, kovácsműhelyekre és vasolvasztó kemencékre bukkantak. A város jelentős méreteit a körülbelül három és rél ezer sírhely is illusztrálja. szelvénnyel, 46 ezer tonna súllyal, süllyesztéssel helyezik el a víz alatt. A süllyesztésre kerülő elemekbe mintegy 140 ezer köbméter betont, az alagút többi részébe pedig 80 ezer köbméter B 450-es betont építenek be. A tervezett építési költség körülbelül 400 millió márka. A forgalmi sebességet áz alag* útban max. 80 km/órában állapították meg. A világítást teljes automatika szabályozza és szabályozó berendezések, valamint az alagút üzemét és a forgalmat televízióval ellen- őrsük. MEGKAPÖAPí szép kis község Etas. Szélvédett katlanban, domboktól övezve élnek itt, szorgos munkával az emberek. A szorgalmaskodás gyümölcsei a szép családi házak, amelyeknek környéke takaros. A község nyugati bejáróján villaszerűek az épületek. Nem kisebb értékűek a község belterületén levő, korábban készült otthonok sem, mert talán kivétel nélkül valamennyit korszerűsítették már. A keleti bejárónál húzódó utcák is tisztaságukkal hívják fel magukra a községbe látogató figyelmét. Az egykori elnyomott bányászfalu ugyancsak megváltozott. A községi tanács elnöke, Alberti Sándor mondta el, hogy az éléit eredmények forrása a lakossággal való szoros kapcsolatból eredt. Az emberek szívesen mennek dolgozni amikor a községük szépítéséről van szó. A községi tanács ezzel az erővel hasznosan tud gazdálkodni. Az eredmények sokasága tanúskodik erről. Valamikor a község egyetlen tere is .mocsaras-lapos volt. Ma már szép sudár jegenyék díszlenek ott parkkal, ahol emlékmű hirdeti a felszabadító hadsereg dicsőséges harcait. Itt építették fel művelődési otthonukat is az ete- eiek. Most, az ősz beálltával, Előkelő Kényszerítö körülmények is... harmadik helyen A Nógrád megyei Volán 2- es számú Vállalatnál hagyományai vannak a szocialista munkaversenynek. Szervezését, irányítását még 1969-ben helyezték új alapokra. Az azóta eltelt időszak igazolta, hogy a változásra szükség volt, így hát az eredmények sem maradtak el. 1969-ben 10ö brigád 1007 fővel dolgozott a vállalatnál, ebből 274-en küzdöttek a Szocialista címért, a dolgozók 50 százaléka vett részt a mozgalomban. Ez évben a dolgozók 62.1 százaléka kapcsolódott be a versenybe. 81 brigád 703 fővel küzd a Szocialista címért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójára 16 kollektíva vívta ki magának a megtisztelő Szocialista címet és részesült különböző kitüntetésekben. Jórészt nekik köszönhető, hogy az I. félévben a vetélkedő 23 Volán Vállalat közül a salgótarjáni az előkelő harmadik helyre került. *A verseny eredményeit negyedévenként értékelik, a helyezésekről a munkaverseny- híradón keresztül kapnak tájékoztatást a dolgozók. A brigádmozgalom. a brigádmunka színvonalának emelése érdekében a vállalat vezetősége minden kollektíva részére megrendelte a havonta megjelenő Brigádélet című folyóiratot. Jelenleg a brigádvezetői értekezletek folynak, ahol a további tennivalókat beszélik meg. Ezt követően kerül majd sor az országos tanácskozás küldötteinek megválasztására. Vérből Károly Maqash ázép ítés a Szovjetunióban 1971—1975 között, a Szovjetunió nagyvárosaiban 9, és ennél több emeletes lakóépületek építését irányozzák elő. A magas házaik részaránya a lakásépítésben így eléri az 50 százalékot, sőt helyenként a 90 százalékot is. A magas házakat a meglevő városképbe való beillesztés céljából egyedi tervek alapján építik. A magas házak kialakításéval egyidőben javultak a hang- és hőszigetelési viszonyok, valamint a hézagtömíté- sd eljárások. A válaszfalak vastagsága az eddigi 12—14 centiméter helyett 16 centiméter lesz. A külső burkolatoknál hőszigetelő anyagokat (polisztirol, üvegszállal erősített burkolólapok stb.) alkalmaznak. Anyagmozgatás nálunk és a Szovjetunióban Különböző szervek, intézmények foglalkoztak a kérdéssel, keresték a kibontakozás útját. Intézet alakult az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságon belül, külön szakbizottságok foglalkoztak az egyes ipari, mezőgazdasági, közlekedési. raktározási stb. területekkel. Cikkek sokasága jelezte, hogy az üzemek létszámának 30 százaléka anyagot mozgat, rakodik — jórészt. kézi erővel —, hogy a balesetek egyharmad része az anyagmozgatásból adódik, a termékek önköltségében 4—8 százalékot - képez a tárolás, rakodás, szállítás munkája. Ennek ellenére nehezen indult meg a szállítás, raktározás gépesítése, mondván: drága a gépesítés, az amortizáció es az eszközlekötés nagyobb költségterhei jelent mint a dolgozók munkabére. Az elmúlt években bekövetkezett enyhe munkaerő-kereslet, a vidék iparfejlesztése, a tsz-ek melléküzemági tevékenységének fokozódása, nagyfokú munkaerő-átcsoportosítást hozott létre. A nagy technikai felszereltséggel rendelkező üzemekből sok segéd- és betanított munkás ment el, részben lakóhelyéhez közel eső gyárba. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben *1967-ben csaknem 50 %-a a dolgozóknak vidékről járt be, ma pedig csak 35 százalék. Ez a körülmény kényszerítette a vállalatokat a gyors cselekvésre. Ahol előreléptünk Az anyagmozgatás, szállítás területét ikét részre kell osztani. Az egyik a tényleges szállítás, az üzemi rakodóterek és munkahelyek közötti áru, vagy alapanyag, illetve alkatrész mozgatása, a másik az anyag útja, az üzemen belüli anyagmozgatás. Az első területen viszonylag kedvezőbb a kép. A vállalatok jelentős mértékben fejlesztették a szállító eszközök számát. Nagyjából kiszorultak a furikok, a taligák és a kézikocsik. A vasúti kocsik kiürítésének gyorsítását célzó megemelt bírság is közrejátszott abban, hogy autódaruk, baggerok, rakodógépek kerültek a vállalatokhoz nagyobb számban. Üzemünk csaknem 5 millió forintot fordított az utóbbi három évben az említett szállító eszközök beszerzésére. Hatására jelentősen csökkent a kocsiállásért fizetett bírság, a két évvel ezelőtti, havi 200— 250 ezer forintról az utóbbi hónapokban 20—30 ezer forintra. Csak a rakodógép segít Nem ilyen kedvező^ a kép a raktározásnál. Két súlyos problémával kell a vállalatoknak megküzdeniök. Egyrészt szűkek, elavultak a raktárak, másrészt még nem alakult ki a hazai rakodógépgyártás, ezért nem haladhat gyors ütemben a magasraktárak kivitelezése sem. Több vállalat foglalkozik ezzel a témával, sőt már megfelelő licen- cet is vásároltak, de a prototípus elkészítésén túl még nem jutottak. Pedig csak a rakodógépek gyors munkába állítása vezethet eredményre. A raktári állványzatok rendelkezésre állnak, ez az igény állandóan emelkedik. Mutatja ezt a DEXION-Salgó szerkezetek értékesítése. Az általunk egy év alatt eladott mennyiség megduplázódott, az* Igények elérik a 4000 tonnát évenként. Az előbbieken kívül nagyobb teret kellene kapni a konténerizációnak, de sajnos, mi még a rakodólapos. egységrakományos rendszert sem tudjuk jól kihasználni. Kisgépesíiés — kevés eredménnyel Az előbbieknél jóval kedvezőtlenebb a helyzet az üzemen belüli anyagmozgatásnál. A nemrég lezajlott országos üzemszervezési konferencia egyik fő megállapítása is az volt, hogy üzemeink gépparkja általában kielégítő, az alkalmazott technológia is elfogadható szinten van, hiányzik azonban a munkafolyamatok összekapcsolása, folyamatossága. A vállalatók hosszú évek óta foglalkoznak a kisgépesí- téssel. Ezek a tervek meglehetősen sok összeget emésztettek fel, de igen kevés helyen hozták meg a várt eredményt. Mert nem a komplex folyamat gépesítésére, hanem egy-egy munkahelyen a nehéz fizikai munka megszüntetésére irányultak. A közbeiktatott gépek ugyanúgy megszakították a munkafolyamatot* mint korábban a kézi munka. Valamit javított a helyzeten a Hajtómű- és Felvonógyárban megkezdett konvejbrgyártás, de ez a lehetőség koránt sincs kihasználva. Mi, évenként másfél, 2 millió forintot költöttünk a kisgépesítési feladatok végrehajtására. Eredményeként a nehéz fizikai munkát megkönnyítettük, minek következtében 'egyes területeken lehetővé vált a nők fokozottabb foglalkoztatása. Munkaerő-megtakarítást azonban alig sikerült elérni. Általában az emelőgépek üzembe helyezését szorgalmaztuk, a komplex folyamat gépesítése helyett. ♦ Alig látni embert A folyamatok összekapcsolását biztosító gépesítési program nagyszerű példáját láttuk nemrégen a cserepoveci (Szovjetunió) tanulmányutunk- során. A hegesztőhuzal-g.yár- tásnál nálunk négy fokozatban halad a művelet, közben háromszor kell az anyagot a gépről levenni, szállítani és újra felfogni. A szovjet üzemben egy előhúzó fokozat után egy folyamatban megy a további előhúzás, a készrehú- zás és a csévézés Elmarad a kétszeri felfogás, levétel és a szállítás. Rúdhúzó üzemünkben az anyagtárolás, húzás, méretdarabolás. kötegelés négy munkahelyen, külön-kü- lön munkafázisban történik. Cserepovecben a húzógéohez adagoló rendszer, daraboló, kötegelő gépek vannak beépítve. ezáltal egyetlen folyamatban végzik a munkát. A legkorszerűbb húzósorok egyetlen ' anyagfelfogás mellett végeznek revétlenítést, anyagválogatást, osztályozást és polírozást. A szögverőben nálunk a gépek 50—60 kilogrammot ejtenek a vasládába. Ezeket elszállítjuk. a tisztítódobokhoiz, onnan a csomagolóba, a csomagológépek adagolójába, a becsomagolt szöget szállító- kosárba rakjuk és bevisszük a raktárba. A szovjet üzemben a gépek szállítószalagra ejtik a szöget, majd onnan az egy tonnát befogadó tartályba kerül, ebből adagolják a tiszti* tódobba, ami közvetlenül a csomagológépre dolgozik. A becsomagolt ládákat gépi úton szögezik le, rakják rakodólapokra és rögzítik. Évi 67 ezer tonna szöget dolgoznak fel, s az üzemben csak 10—12 embert lehet látni. Végezetül csak annyit, hogy az üzem termelékenysége több mint kétszerese a miénknek és a munkahelyek 60 százalékát nő tölti be. (Nálunk 20 százalékát). Helyben kell keresői A munkaerővel való gazdálkodás, a termelés hatékonyságának növelése, a jövedelmezőség javítása egyre nagyobb követelményt állít a vállala. tok elé. A megoldásokat első. sorban a meglevő eszközök jobb kihasználásában kell keKis község, de szép amikor a jegenyék levelüket hullatva búcsúztak a nyártól, a falu fiatalsága, KISZ-esek, úttörők, szépen kitakarították a lehullott levelektől a parkot, letakarták az értékes virágokat. Olyan rendet teremtettek, ami díszére válik a községnek. Takarosak, szépek az utcák, de az etesiek nem szűnnek meg egy pillanatig sem munkálkodni, hogy még szebb, a lakosságnak mindenben kényelmet nyújtó legyen a község. Korábban’, a választásokat megelőző jelölő gyűlésen történt, hogy kérték az emberek: hozzák rendbe a községhez már nem illő Dózsa György utcát. Háromszáz csa- •ládot érintett az utca rendbetétele és nem utolsó sorban a termelőszövetkezetet. Ugyanis a tsz-ből ezen az utcán keresztül juthatnak el Kotrocó- pusztára. A tsz Kotrocótól a falu széléig megcsináltatta az utat. A Dózsa György út volt még hátra. A községi tanács megbízta a tanács elnökét, tárgyaljon a tsz, vezetőivel az útépítés befejezéséről. A közközség ség elnöke így emlékezik: — A tanács jó viszonyban van a tsz-szel. Ez természetes is. Amikor szóba került az út építésének befejezése, a tsz azonnal felajánlotta segítségét. Több százezer forint értékű támogatást jelentett ez. Például az út alapozásához a kő, a megmunkáláshoz a gépek- stb. A községi tanács is kitett magáért, mert százezer forintot fordított az úttest építésére. És a lakosság!? Ott példát lehetett venni a társadalmi munkáról. Mindenki, aki tudott, dolgozott, hogy a 250 méter hosszú, addig járhatatlan úttest járhatóvá váljon, a családi házak környéke itt is megszépülhessen. Egy községben, ahol az emberek saját bőrükön érzik a marasztaló sár keserveit, egy utca rendbetételét nagy értéknek tekintik. Kalcsó István (Rigó) tanácstag a megmondhatója, hogy más utcákban is milyen szorgalmasan mennek az emberek a vízlevezető árkok, átereszek kitakarítására. Most a tél beállta előtt ezt is mindenki elvégezte a háza előtt. A községhez tartozó Albert- telepen is jeleskednek a társadalmi munkások. Ott az iskolát kerítik kőiül Barta Béla irányításával. Etesen igazi jó faluközösség alakult ki, mindannyiuk hasznára. Ahol ilyen jó a közösségi szellem, ott bátran tervezhetnek, ha az építésre fordítható pénzösszeg nem is túlságosan magas. Mert Etesen nem az. Néhány százezer forint mindössze. Ennek ellenére az idén is szép terveket valósítanak meg. A községnek van egy másik tere is. Itt is parkot létesítenek. Az év végéig elvégzik a földmunkát. Jövőre már virágba borul ez a tér is, padokat helyeznek el rajta, hogy a jó munka után a megszépült környezetben megpihenhessenek a község lakói. ETESEN megváltozott az élet. A régi, szegényes bá- nyászfalu megújhodott. az emberek szorgalmasak, és mert szeretik a szépet, falujukat egyre formálják, alakítják. Ezért olyan megkapóan barátságos kis község Etes. Bobál Gyula resni. Az elmondottak bizonyítják, hogy sok a lehetőség az üzemszervezésben, a folya* matok komplex gépesítésében. Ezek jelentős forrásként állnak rendelkezésünkre. Ürmössy László műszaki igazgatóhelyettes Társadalmi vezetőség v November 26-án újjáválasztják a Kohász Művelődési Központ társadalmi vezetőségét. A huszonöt tagú vezetőség, amelyben képviseltetik magukat a fizikai munkások, szocialista brigádok, • a társadalmi szervek vezetői, a párt- és szakszervezet, a KISZ-fiatalok, általában há- romhavonként ülésezik, segítséget és támogatást adva a központ művelődési munkájához. A társadalmi bizottság tagjai között a művelődési központhoz tartozó két iskola tanárai is tevékenykednek. A bizottság tagjai között egyre nagyobb mértékben kapnak helyet a KISZ-fiatalok. NÓGRÁD — 1971. november 18., csütörtök 3 \
