Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

Karancskesziben, az egyik ház portáján láttuk meg a kuko­ricafát. Gazdája igen ötletesen oldotta így meg a szárítás és tárolás problémáját. Ha kell a csirkék, vagy a malac elé vetni egy kis ennivalót, usgyi fel a fára, és már van is eledel — kulcsár — Közlekedési alagút az Elba folyó alatt Áz Elba nemcsak Hamburg kapuja a világ felé, de ko­moly gátat jelent e gazdasági terület fejlődésében. Nincs kellő számú átkelőhely a fo­lyón, ezért a forgalom né­hány pontra koncentrálódik es gyakran csak nagy kerülő­vel közelíthetők meg az át­kelőhelyek és sok esetben kompo! kell igénybe venni. A Hamburg—Flensburg kö­zötti autósztrádát köti össze az új Eliba-alagút, melynek hossza 3200 méter lesz a rámpákkal együtt. Az alagút öt év alatt, 1974-re készül él. Az alagút 37 fokos szögben keresztezi az Elbát. A várható forgalom az új alagútba« mintegy 65 ezer járműegység lesz. A forgal­mat 6 nyomsávon bonyolítják le, 3 egymástól elválasztott alagútcsőben. Egy-egy cső szélessége 9 méter. Tervezéskor jelentős teher­autó-forgalommal is számol­tak, ezért a rámpát enyhe emelkedővel képezték ki (3,5 —2.6) 6. Az alagútépítést fu­tópajzzsal végzik. Az építési előregyártott blokkokat 132 méter hosszal, 41,70x8,40 széles Róma — Kurszk közelében Régi írásos utalásokból és egyéb kutatómunka alapján, J. Liipkiing, a Kurszki Pedagó­giai Főiskola régészeti tanára bebizonyította, hogy valóban létezett egy Róma nevű tele­pülés Oroszország közepén, a Szejm folyó és a Dnyeperbe ömlő Pszel közötti területen. A települést 1185-ben a no­mádok pusztították el. Az ásatások során nagy védő­sáncra, két belső erődítmény­re, kovácsműhelyekre és vas­olvasztó kemencékre buk­kantak. A város jelentős mé­reteit a körülbelül három és rél ezer sírhely is illuszt­rálja. szelvénnyel, 46 ezer tonna súllyal, süllyesztéssel helyezik el a víz alatt. A süllyesztésre kerülő elemekbe mintegy 140 ezer köbméter betont, az alagút többi részébe pedig 80 ezer köbméter B 450-es be­tont építenek be. A tervezett építési költség körülbelül 400 millió márka. A forgalmi sebességet áz alag* útban max. 80 km/órában ál­lapították meg. A világítást teljes automatika szabályozza és szabályozó berendezések, valamint az alagút üzemét és a forgalmat televízióval ellen- őrsük. MEGKAPÖAPí szép kis köz­ség Etas. Szélvédett katlan­ban, domboktól övezve élnek itt, szorgos munkával az em­berek. A szorgalmaskodás gyümölcsei a szép családi há­zak, amelyeknek környéke ta­karos. A község nyugati be­járóján villaszerűek az épüle­tek. Nem kisebb értékűek a község belterületén levő, ko­rábban készült otthonok sem, mert talán kivétel nélkül va­lamennyit korszerűsítették már. A keleti bejárónál húzó­dó utcák is tisztaságukkal hívják fel magukra a község­be látogató figyelmét. Az egy­kori elnyomott bányászfalu ugyancsak megváltozott. A községi tanács elnöke, Al­berti Sándor mondta el, hogy az éléit eredmények forrása a lakossággal való szoros kap­csolatból eredt. Az emberek szívesen mennek dolgozni ami­kor a községük szépítéséről van szó. A községi tanács ez­zel az erővel hasznosan tud gazdálkodni. Az eredmények sokasága tanúskodik erről. Valamikor a község egyet­len tere is .mocsaras-lapos volt. Ma már szép sudár je­genyék díszlenek ott parkkal, ahol emlékmű hirdeti a fel­szabadító hadsereg dicsőséges harcait. Itt építették fel mű­velődési otthonukat is az ete- eiek. Most, az ősz beálltával, Előkelő Kényszerítö körülmények is... harmadik helyen A Nógrád megyei Volán 2- es számú Vállalatnál hagyo­mányai vannak a szocialista munkaversenynek. Szervezé­sét, irányítását még 1969-ben helyezték új alapokra. Az azó­ta eltelt időszak igazolta, hogy a változásra szükség volt, így hát az eredmények sem ma­radtak el. 1969-ben 10ö brigád 1007 fővel dolgozott a vállalatnál, ebből 274-en küzdöttek a Szocialista címért, a dolgozók 50 százaléka vett részt a moz­galomban. Ez évben a dol­gozók 62.1 százaléka kapcso­lódott be a versenybe. 81 brigád 703 fővel küzd a Szo­cialista címért. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójára 16 kollektí­va vívta ki magának a meg­tisztelő Szocialista címet és részesült különböző kitünteté­sekben. Jórészt nekik köszön­hető, hogy az I. félévben a vetélkedő 23 Volán Vállalat közül a salgótarjáni az előke­lő harmadik helyre került. *A verseny eredményeit ne­gyedévenként értékelik, a he­lyezésekről a munkaverseny- híradón keresztül kapnak tá­jékoztatást a dolgozók. A bri­gádmozgalom. a brigádmunka színvonalának emelése érdeké­ben a vállalat vezetősége min­den kollektíva részére megren­delte a havonta megjelenő Brigádélet című folyóiratot. Jelenleg a brigádvezetői ér­tekezletek folynak, ahol a to­vábbi tennivalókat beszélik meg. Ezt követően kerül majd sor az országos tanácskozás küldötteinek megválasztására. Vérből Károly Maqash ázép ítés a Szovjetunióban 1971—1975 között, a Szov­jetunió nagyvárosaiban 9, és ennél több emeletes lakóépü­letek építését irányozzák elő. A magas házaik részaránya a lakásépítésben így eléri az 50 százalékot, sőt helyenként a 90 százalékot is. A magas há­zakat a meglevő városképbe való beillesztés céljából egye­di tervek alapján építik. A magas házak kialakításé­val egyidőben javultak a hang- és hőszigetelési viszo­nyok, valamint a hézagtömíté- sd eljárások. A válaszfalak vastagsága az eddigi 12—14 centiméter helyett 16 centi­méter lesz. A külső burkola­toknál hőszigetelő anyagokat (polisztirol, üvegszállal erősí­tett burkolólapok stb.) alkal­maznak. Anyagmozgatás nálunk és a Szovjetunióban Különböző szervek, intézmé­nyek foglalkoztak a kérdéssel, keresték a kibontakozás útját. Intézet alakult az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsá­gon belül, külön szakbizott­ságok foglalkoztak az egyes ipari, mezőgazdasági, közleke­dési. raktározási stb. terüle­tekkel. Cikkek sokasága je­lezte, hogy az üzemek lét­számának 30 százaléka anya­got mozgat, rakodik — jó­részt. kézi erővel —, hogy a balesetek egyharmad része az anyagmozgatásból adódik, a termékek önköltségében 4—8 százalékot - képez a tárolás, rakodás, szállítás munkája. Ennek ellenére nehezen in­dult meg a szállítás, raktáro­zás gépesítése, mondván: drá­ga a gépesítés, az amortizáció es az eszközlekötés nagyobb költségterhei jelent mint a dolgozók munkabére. Az el­múlt években bekövetkezett enyhe munkaerő-kereslet, a vidék iparfejlesztése, a tsz-ek melléküzemági tevékenységé­nek fokozódása, nagyfokú munkaerő-átcsoportosítást ho­zott létre. A nagy technikai felszereltséggel rendelkező üzemekből sok segéd- és be­tanított munkás ment el, rész­ben lakóhelyéhez közel eső gyárba. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben *1967-ben csaknem 50 %-a a dolgozóknak vidékről járt be, ma pedig csak 35 százalék. Ez a körül­mény kényszerítette a válla­latokat a gyors cselekvésre. Ahol előreléptünk Az anyagmozgatás, szállítás területét ikét részre kell osz­tani. Az egyik a tényleges szállítás, az üzemi rakodóte­rek és munkahelyek közötti áru, vagy alapanyag, illetve alkatrész mozgatása, a másik az anyag útja, az üzemen be­lüli anyagmozgatás. Az első területen viszony­lag kedvezőbb a kép. A vál­lalatok jelentős mértékben fejlesztették a szállító eszközök számát. Nagyjából kiszorultak a furikok, a taligák és a ké­zikocsik. A vasúti kocsik ki­ürítésének gyorsítását célzó megemelt bírság is közreját­szott abban, hogy autódaruk, baggerok, rakodógépek kerül­tek a vállalatokhoz nagyobb számban. Üzemünk csaknem 5 millió forintot fordított az utóbbi három évben az említett szál­lító eszközök beszerzésére. Ha­tására jelentősen csökkent a kocsiállásért fizetett bírság, a két évvel ezelőtti, havi 200— 250 ezer forintról az utóbbi hónapokban 20—30 ezer fo­rintra. Csak a rakodógép segít Nem ilyen kedvező^ a kép a raktározásnál. Két súlyos problémával kell a vállalatok­nak megküzdeniök. Egyrészt szűkek, elavultak a raktárak, másrészt még nem alakult ki a hazai rakodógépgyártás, ezért nem haladhat gyors ütemben a magasraktárak kivitelezése sem. Több válla­lat foglalkozik ezzel a témá­val, sőt már megfelelő licen- cet is vásároltak, de a prototí­pus elkészítésén túl még nem jutottak. Pedig csak a rako­dógépek gyors munkába állí­tása vezethet eredményre. A raktári állványzatok ren­delkezésre állnak, ez az igény állandóan emelkedik. Mutatja ezt a DEXION-Salgó szerkeze­tek értékesítése. Az általunk egy év alatt eladott mennyi­ség megduplázódott, az* Igé­nyek elérik a 4000 tonnát évenként. Az előbbieken kí­vül nagyobb teret kellene kapni a konténerizációnak, de sajnos, mi még a rakodóla­pos. egységrakományos rend­szert sem tudjuk jól kihasz­nálni. Kisgépesíiés — kevés eredménnyel Az előbbieknél jóval kedve­zőtlenebb a helyzet az üze­men belüli anyagmozgatásnál. A nemrég lezajlott országos üzemszervezési konferencia egyik fő megállapítása is az volt, hogy üzemeink géppark­ja általában kielégítő, az al­kalmazott technológia is el­fogadható szinten van, hiány­zik azonban a munkafolyama­tok összekapcsolása, folya­matossága. A vállalatók hosszú évek óta foglalkoznak a kisgépesí- téssel. Ezek a tervek megle­hetősen sok összeget emész­tettek fel, de igen kevés he­lyen hozták meg a várt ered­ményt. Mert nem a komplex folyamat gépesítésére, hanem egy-egy munkahelyen a nehéz fizikai munka megszüntetésé­re irányultak. A közbeiktatott gépek ugyanúgy megszakítot­ták a munkafolyamatot* mint korábban a kézi munka. Va­lamit javított a helyzeten a Hajtómű- és Felvonógyárban megkezdett konvejbrgyártás, de ez a lehetőség koránt sincs kihasználva. Mi, évenként másfél, 2 mil­lió forintot költöttünk a kisgé­pesítési feladatok végrehajtá­sára. Eredményeként a nehéz fizikai munkát megkönnyítet­tük, minek következtében 'egyes területeken lehetővé vált a nők fokozottabb fog­lalkoztatása. Munkaerő-meg­takarítást azonban alig si­került elérni. Általában az emelőgépek üzembe helyezé­sét szorgalmaztuk, a komp­lex folyamat gépesítése he­lyett. ♦ Alig látni embert A folyamatok összekapcsolá­sát biztosító gépesítési prog­ram nagyszerű példáját lát­tuk nemrégen a cserepoveci (Szovjetunió) tanulmányutunk- során. A hegesztőhuzal-g.yár- tásnál nálunk négy fokozat­ban halad a művelet, közben háromszor kell az anyagot a gépről levenni, szállítani és újra felfogni. A szovjet üzem­ben egy előhúzó fokozat után egy folyamatban megy a to­vábbi előhúzás, a készrehú- zás és a csévézés Elmarad a kétszeri felfogás, levétel és a szállítás. Rúdhúzó üzemünk­ben az anyagtárolás, húzás, méretdarabolás. kötegelés négy munkahelyen, külön-kü- lön munkafázisban történik. Cserepovecben a húzógéohez adagoló rendszer, daraboló, kötegelő gépek vannak be­építve. ezáltal egyetlen folya­matban végzik a munkát. A legkorszerűbb húzósorok egyetlen ' anyagfelfogás mel­lett végeznek revétlenítést, anyagválogatást, osztályozást és polírozást. A szögverőben nálunk a gé­pek 50—60 kilogrammot ejte­nek a vasládába. Ezeket el­szállítjuk. a tisztítódobokhoiz, onnan a csomagolóba, a cso­magológépek adagolójába, a becsomagolt szöget szállító- kosárba rakjuk és bevisszük a raktárba. A szovjet üzemben a gépek szállítószalagra ejtik a szöget, majd onnan az egy tonnát befogadó tartályba ke­rül, ebből adagolják a tiszti* tódobba, ami közvetlenül a csomagológépre dolgozik. A becsomagolt ládákat gépi úton szögezik le, rakják rakodó­lapokra és rögzítik. Évi 67 ezer tonna szöget dolgoznak fel, s az üzemben csak 10—12 embert lehet látni. Végezetül csak annyit, hogy az üzem termelékenysége több mint kétszerese a miénknek és a munkahelyek 60 százalékát nő tölti be. (Nálunk 20 százalé­kát). Helyben kell keresői A munkaerővel való gazdál­kodás, a termelés hatékonysá­gának növelése, a jövedelme­zőség javítása egyre nagyobb követelményt állít a vállala. tok elé. A megoldásokat első. sorban a meglevő eszközök jobb kihasználásában kell ke­Kis község, de szép amikor a jegenyék levelüket hullatva búcsúztak a nyártól, a falu fiatalsága, KISZ-esek, úttörők, szépen kitakarították a lehullott levelektől a par­kot, letakarták az értékes vi­rágokat. Olyan rendet terem­tettek, ami díszére válik a községnek. Takarosak, szépek az utcák, de az etesiek nem szűnnek meg egy pillanatig sem mun­kálkodni, hogy még szebb, a lakosságnak mindenben ké­nyelmet nyújtó legyen a köz­ség. Korábban’, a választásokat megelőző jelölő gyűlésen tör­tént, hogy kérték az embe­rek: hozzák rendbe a község­hez már nem illő Dózsa György utcát. Háromszáz csa- •ládot érintett az utca rendbe­tétele és nem utolsó sorban a termelőszövetkezetet. Ugyanis a tsz-ből ezen az utcán ke­resztül juthatnak el Kotrocó- pusztára. A tsz Kotrocótól a falu széléig megcsináltatta az utat. A Dózsa György út volt még hátra. A községi tanács megbízta a tanács elnökét, tárgyaljon a tsz, vezetőivel az útépítés befejezéséről. A köz­község ség elnöke így emlékezik: — A tanács jó viszonyban van a tsz-szel. Ez természetes is. Amikor szóba került az út építésének befejezése, a tsz azonnal felajánlotta segítsé­gét. Több százezer forint értékű támogatást jelentett ez. Pél­dául az út alapozásához a kő, a megmunkáláshoz a gé­pek- stb. A községi tanács is kitett magáért, mert százezer forintot fordított az úttest építésére. És a lakosság!? Ott példát lehetett venni a társa­dalmi munkáról. Mindenki, aki tudott, dolgozott, hogy a 250 méter hosszú, addig jár­hatatlan úttest járhatóvá vál­jon, a családi házak környéke itt is megszépülhessen. Egy községben, ahol az emberek saját bőrükön érzik a marasz­taló sár keserveit, egy utca rendbetételét nagy értéknek tekintik. Kalcsó István (Rigó) tanácstag a megmondhatója, hogy más utcákban is milyen szorgalmasan mennek az em­berek a vízlevezető árkok, át­ereszek kitakarítására. Most a tél beállta előtt ezt is min­denki elvégezte a háza előtt. A községhez tartozó Albert- telepen is jeleskednek a tár­sadalmi munkások. Ott az is­kolát kerítik kőiül Barta Bé­la irányításával. Etesen igazi jó faluközösség alakult ki, mindannyiuk hasznára. Ahol ilyen jó a közösségi szellem, ott bátran tervez­hetnek, ha az építésre fordít­ható pénzösszeg nem is túl­ságosan magas. Mert Etesen nem az. Néhány százezer fo­rint mindössze. Ennek ellené­re az idén is szép terveket valósítanak meg. A község­nek van egy másik tere is. Itt is parkot létesítenek. Az év végéig elvégzik a földmun­kát. Jövőre már virágba borul ez a tér is, padokat helyez­nek el rajta, hogy a jó munka után a megszépült környezet­ben megpihenhessenek a köz­ség lakói. ETESEN megváltozott az élet. A régi, szegényes bá- nyászfalu megújhodott. az emberek szorgalmasak, és mert szeretik a szépet, faluju­kat egyre formálják, alakítják. Ezért olyan megkapóan ba­rátságos kis község Etes. Bobál Gyula resni. Az elmondottak bizo­nyítják, hogy sok a lehetőség az üzemszervezésben, a folya* matok komplex gépesítésében. Ezek jelentős forrásként áll­nak rendelkezésünkre. Ürmössy László műszaki igazgatóhelyettes Társadalmi vezetőség v November 26-án újjá­választják a Kohász Művelő­dési Központ társadalmi veze­tőségét. A huszonöt tagú ve­zetőség, amelyben képviselte­tik magukat a fizikai munká­sok, szocialista brigádok, • a társadalmi szervek vezetői, a párt- és szakszervezet, a KISZ-fiatalok, általában há- romhavonként ülésezik, segít­séget és támogatást adva a központ művelődési munká­jához. A társadalmi bizottság tagjai között a művelődési központhoz tartozó két iskola tanárai is tevékenykednek. A bizottság tagjai között egyre nagyobb mértékben kapnak helyet a KISZ-fiatalok. NÓGRÁD — 1971. november 18., csütörtök 3 \

Next

/
Thumbnails
Contents