Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
A Mátia .kiskaoirában" Pásztói tálak — pásztói emberek MOZI ÉLET Szovjet filmhét ’71 Az egykori mezővárost, a rohan ........i i.jiődő es városiasod é Pászlút nevezik nagyon találóan a Mátra kiskapujának. Mi. akik Pásztón születtünk, vagy már hosszabb ideje élünk ebben a nagyon szép községben, örültünk annak, hogy az idegen immár észreveszi Pásztó idegenforgalmi jelentő: igét és egyre növekvő lehetőségeit. Legyünk őszinték: a jelenlegi adottságok még alig- alig biztosítják Pásztó számára a „kiskapu” szerepének betöltését. Az építkezések miatt szinte lehetetlen a közlekedés egy-egy útszakaszon, a szállodai fizetővendég-szolgálat kevés, nem is nagyon ismerik a turisták. Az igazsághoz tartozik az is. hogy néhány évvel ezelőtt még nem is nagyon tudtunk mit mutatni a vendégnek. Így a legtöbben keresztülszaladtak Pásztón, hogy inkább a Mátra, vagy a Cserhát vadregényes tájaiban, festői ormaiban, esetleg Pásztó panorámájában gyönyörködjenek. Az utóbbi években örvendetes változás tapasztalható. Ha bosszankodunk is a feldúlt utcák, a rossz közlekedés miatt, ez annyit jelent, hogy új városközpont alakul. A modernizálással párhuzamosan viselünk gondot a múlt építéRAJZTANÍTÁS az általános iskolák első osztályában. Másfél évtizedes szünet után a Művelődésügyi Minisztérium újra tervezi a raj zórák visszaállítását az általános iskolák első osztályában. Az Országos Pedagógiai Intézet irányításával ebben az évben Kisterenyén lesz kísérleti rajztanítás. Radics István rajzszakfelügyelő vezetésével. ★ NEMZETISÉGI TANKÖNYVEK. Ebben az évben tovább bővült a nemzetiségi iskolák részére készített tankönyvek sora. Nógrád megyében is érdeklődésre tarthat számot a szlovák nemzetiségi lakosság körében, hogy például bővült a sor háromféle szlovák tan- könnywel. Egyébként összesen az úi könyveken túl 13 féle nemzetiségi tankönyv is utánnyomásra került az idén hazánkban. * KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOK. A jelenlegi gyakorlattól eltérően jövő évtől szeti és néprajzi hagyományaira. Van mire büszkének lennünk. idegenforgalmi érdeklődésre számot tartó műemlékeink vannak. A Szent-Lőrinc Plébániatemplom, a romkert, a régi kolostor egyedülálló az országban. Emellett az új parkokban és köztereken lehetővé válik néhány szép szobor, vagy egyéb képzőművészeti alkotás elhelyezése, mindannyiunk örömére. A volt kolostor egyik földszinti szárnyának múzeummá történt alakításával pedig mód nyílott a helytörténeti kiállítás, és a pásztói képzőművészeti tárlat megnyitására. Ez a pásztóiaknak és az idegeneknek egyaránt maradandó élményt jelent. öt hónap telt el azóta. Ha mérleget készítenénk. bizonyítaná. hogy érdemes volt a fáradozás. A pásztóiakon kívül több százan tekintették meg a kiállításokat a környező községekből — elsősorban a hasznosiak, mátrakeresztesi- ek, szurdokpüspökiek jöttek el szép számmal —, de szombat- helyi, békéscsabai, miskolci bejegyzés is található a vendégkönyvben. A tárlatról és a kiállításról, a látogatók elismeréssel beszéltek. Mindez azért jelentős változás, mert amikor a megyei képzőművészeti stúdió a salgótarjáni Megyei József Attila' Művelődési Központ kiállításszervező részlegére építve az eddiginél nagyobb hatásfokkal kívánják összehangolni a Nógrádban rendezett képzőművészeti tárlatokat. A területi szövetség megbízottja és a folyamatos kiállítási lehetőséggel rendelkező intézmények igazgatói közös megbeszélésen alakítják ki a kiállítási I programot. Cél, hogy a megye valamennyi helységében legyen 1972—75 között képzőművészeti tárlat. ★ DALOSFÜZET. Mint mondják. a dal összekovácsol közös céljaink érdekében, mozgósít és felüdít. Apáink is forradalmi dalokkal az alkukon indultak harcba. E meggondolás alapján adta ki a Munkásőrség Országos Parancsnokságának nropaganda- és sajtóosztálya az „Énekeljetek, munkásőrök” című dalosfüzetét. A dalosfüzetben huszonkét induló, forradalmi dal szerepel. A testület a jövő év tavaszán ünnepli megalakulásának 15. évfordulópásztói szekciója közel egy éve megnyitotta a Lovász József Művelődési Központban az első kamarakiállítást, a művészeken kívül, mindössze hárman hallgatták végig az ismertetést. Azój^a megváltozott a helyzet, végnj talán megtört a jég. A képzőművészeti tárlat kiállítói valóban elismerést .érdemeinek. a kiállítók általában Pásztón élnek, s így műveik elsősorban a községről, a tájról, és a pásztói emberekről vallanak. Leszenszky László. Nagy Antal, Szabó Áron, Szappan János, Zeke József olajjal jelentkezett, Kelemen István, Simon Imre akvarelle- ket állított ki. Szőllősi Mária pedig tusrajzait mutatta be. A műfaji változatosságot elsősorban Takács Imre és Vida László alkotásai képviselték. A pásztói képzőművészeti tárlat, amely a „Pásztói tájak, pásztói emberek” címet viselte, a közelmúltban zárta kapuit. A terem, amelyben a kiállítás helyet kapott. más célokat szolgál, itt nyílt meg a múzeumi hónap keretében, a Pásztó története című hely- történeti kiállítás. Remélhetőleg ezt is ugyanolyan sokan tekintik meg, mint az előbbi tárlatot. Pintér Nándor tanár ját. így az ünnepi rendezvényeken, a munkásőrség egység- és alegységgyűlésein „lesz miből énekelni”. ★ HÁZI VEZETŐKÉPZÉS. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-alapszervezeteiben, de legutóbb a nagyüzemi vezetőség- és küldöttválasztó értekezleten is elhangzott, hogy ideje megvalósítani a fiatalok házi vezetőképzését. A megye legnagyobb üzemében ez azért is szükséges, hogv ezzel is elősegítsék a KISZ- funkcióviselők, valamint aktivisták politikai, szakmai, általános és közérdekű kérdésekben való jártasságát. A házi vezetőképző iskolát a vélemények egyeztetése után a jövő évben indítják meg. a vállalat művelődési központjában. Nem volt kedve Elérttel társalogni. Nem tetszett neki a kövér ezredes harsány vidámsága, sem nyers modora. Primitív, tudálékos, közönséges — így vélekedett róla első találkozásuk után, míg Elért, miután átnézte okmányait, csak ennyit mondott: „Leutnant Vormann”. „A nevem, von Vormann” — jelentette akkor Erik, s külön hangsúlyozta a „von” szócskát. Ám, Elért, mintha nem is hallotta volna, a beszélgetés folyamán még kétszer nevezte simán Vormann hadnagynak. Nem használt az újság. Elért megállt asztalánál. — Csak ne zavartassa magát, hadnagy — mondta, amikor von Vormann meglepetést színlelve felugrott és vigyázzba kapta magát. A lábával közelebb húzta az egyik széket, leült, helyesebben, lehuppant rá — ahogyan „A szovjet film hűséges barátunk és fegyvertársunk a korszerű társadalmi és művészeti eszményekért folytatott küzdelemben.” (Veres József) E gondolat jegyében szovjet filmhetet rendeznek a megye filmszínházaiban november 4—10 között. A salgótarjáni November 7. Filmszínházban 4-én A kétarcú felderítő című szovjet kalandfilmmel nyitják a filmhetet. Az emír kincse című szovjet kalandfilmet november 5-én vetítik. A szovjet filmhét harmadik alkotása A cár tisztje és a komisszár című játékfilm, melyet 6—8-án tekinthetnek meg a nézők. A Hanavaboly című, színes, masvar filmet november 9—10-én tűzi programjára a mozi. Egv hírhedt kémskc'ó meghiúsításáról szól A k**arcú felderítő, Gennagyij Poloka rendező munkája. A törénet alapja a II. világháború első időszakában a Szovjetunióban folyó védelmi előkészületek egy kis fázisa. A németek a később legendás hírűvé vált aknavető fegyverek, a Katvu- sák elkészítését szeretnék megakadályozni. Bár történelmi témához nvúlt a film. mégsem dokumentális i-hleeű. hanem kalandosan dolgozza fel a történetet. Kémek és el- Mrftók küzdelmét, izgalmas, "'.Időrésekkel teli történetet láthatunk A kétarcú felderítőben. A harc nem volt hiábavaló. Szmolenszk alatt 1944. augusztusában átesnek a tűzkereszt- sSzeri a legendás Katvtisék ... Valamikor- a polgárháború 1 “«végén ezen a kis tadzeik városon Votwrtül vonult visz- sza a -külföldre meneVúts btt- harai emír esanata Azóta is az a bír tárj«, hoev a c)<*tve vissz,avermM emír itf no-i+orfte “1 a "néptől összeharácsolt kincsét. Az edúicr pifl nem kerített Virtus roßt—mán feledésbe merült. A kisváros nyomasztó, a hadnagy a jelenetet gondolataiban rögzítette, és mit- sem kérdezve, töltött magának a borból. — Még szüntelenül egyedül, hadnagy? Még nincs társasága? Ha akarja, bemutatom a baj társaknak, — Köszönöm, ezredes úr, már bemutatkoztam az elöljáróimnak — felelte hűvösen. —* Itt privát emberként tartózkodom. — Okevetlenül társaságot kell találnia magának, mert itt rohadtul unalmas az élet. — Én sosem unatkozom, ezredes úr, kérem. — Értem — mosolygott Elért. — Ha egymagában üldögél, a legjobb társaságban van. Lehet, hogy közben anekdotákat mesél magának? — Majd komolyra fordítva a szót, ezt mondta: — Ne feledje, hogy nekünk, Abwehr-tiszteknek a legszorosabb kapcsolatot kell tartanunk az emberekkel. A mi szolgálatunkban nincs hivaeseménytelen életében azon - ban egyszercsak különös dolgok történnek... A kalandos téma és a magával ragadó, izgalmas feldolgozás a film vonzereje. Jórészt tadzsik színészek szerepelnek benne, . s ez különlegessé, szokatlanná teszi a filmet. Az emír kincse című, kalandokban és izgalmas tusák- ban bővelkedő alkotást elsősorban a fiatalabb korosztálynak ajánljuk. 1918-ban történt A péter- vári tanács a kitűnő munkást, Amelint kinevezi ezredkomisz- számak. Az ezred megszervezésével őt bízzák meg. A frontról hazafelé tartó katonák azonban belefáradtak a harcba, haza vágynak. A németek megszegik a fegyver- szünetet, támadásba lendülnek, s ekkor a katonák felzárkóznak a komisszár és a parancsnok mellé, felveszik és megnyerik a csatát. S a győzelem után az egész ezred belép a Vörös Hadseregbe. A Vörös Hadsereg születéséről készült nagyszabású filmalkotás, A cár tisztje és a komisszár minden sematizmustól mentes, a történelmi napokat a játékfilm eszközeivel eleveníti meg. Cselekménye mindvégig feszült, izgalmas, fordulatos. Rendezője, Vaszilij Ordinszkij biztos kézVirágok Balassagyarmaton, a fűzős járókelők szívesen lassítják meg sietős lépteiket. A parkok és a járdákat szegélyező virágágyak ugyanis egyik napról a másikra, benépesültek. A ködös, hűvös őszben, különösen jól esik a színes árvácskákra ránézni. A városi kertészet dolgozói talos idő és privát idő. Meg tudja ezt jegyezni.? — Igenis — válaszolta. Hű, de meggyűlölte őt hirtelen, örömmel beletenyerelt volna zsírpacni, önelégült képébe. Milyen jogon merészeli őt leckéztetni egy ilyen jöttment Elért? öt, von Vor- mannt? Hogy meri őt dorgálni, mint valami kisiskolást? Elért egy pillanatra von Vormann arcát fürkészte. — No, jól van, hadnagy, tessék szétnézni Saint Gilles- ben, bár Isten az atyám, sok látnivalót nem talál, Egy-két nap és hozzálátunk a munkához. — Még a fejével sem biccentett von Vormann felé, csak felállt és megindult az ajtó irányába, mintha jövetelének egyetlen célja az lett volna, hogy itt a kaszinóban beszélgessen vele. IV. Erik félretette az újságot és körülnézett a teremben. A szomszéd asztalnál egy zel választja M színészeit. Az Amelijt alakító Szta- nyiszlav Ljubsin hazánkban már ismert. Csakúgy, mint Szergej Nyikonyenko, akit az Így jöttem című filmben láthattunk. Űj filmmel jelentkezik Fáb- ri Zoltán rendező. A témáért Kaffka Margit Hangyaboly című regényéhez nyúlt. A regény a magyar irodalom sajátos értéke, sokan olvasták és olvassák ma is, több kiadásban megjelent. A film meséje egy zárdában játszódik, az új főnökasszony megválasztása idején. A kolostori élet egymásra utalja az apácákat, s a nőknek egymáshoz való állandó közelsége sok estben nagyobb vonzalmat ébreszt bennük egymás iránt, mint a normális körülmények között lenne ... A film rendezője a forgatás idején nyilatkozatban mondta el, hogy számára a regény azért érdekes. mert „olyan kérdéseket érjnt, melyek talán ma időszerűbbek, mint a regény megírása idején voltak”. Hivatkozik az egyházi és világi szervezetek és személyek között évek óta zajló. komoly párbeszédre, amelyben — akárcsak a Han- gyaboly-ban — a konzervatív és a haladó nézetek ütköznek meg. Fábri Zoltán eddigi, nagyon nívós munkássága nemzetközileg is elismert, legújabb alkotásában Illés György operatőri munkája is kitűnő, nagymértékben hozzájárul a zárda különös világnak, e bezárt világ hangulatának hiteles felidézéséhez. Kedvelt, tehetséges színészek alakítják a Han- gyaboly főbb szerepeit: Törő- csik Marit, Vass Évát, Jarka Schallerovát, Kohut Magdát, Apor Noémit, Makai Margitot és Pap Évát mindnyájan Ismerjük. A gyönyörű kolostor és a templom művészi környezete, s a klasszikus, főként orgonadarabokból összeállított zene ugyancsak a film szépségéhez tartozik. az utcán szépítgetik a megye második városát, Balassagyarmatot. A részlegvezető elmondotta, hogy tízezer árvácskát és tulipánt ültetnek ki folyamatosan. Eddig már háromezer került a belvárosba, a rendelőintézet parkjába és a lakótelepek környékére , a többit is hamarosan kiültetik. utász százados tartott élménybeszámolót a Le Hav- re-i bordélyban szerzett tapasztalatairól, a büfépultnál egy kese hajú, szemöldök nélküli SS-altiszt incselkedett a gömbölyded segédszolgálatos lánnyal. Von Vormann megérezte, hogy valaki figyeli. Megfordult. Az egyik ablak melletti asztalnál, éppen úgy, mint ő, magányosan üldögélt egy Todt- szervezetes férfi. Amikor észrevette, hogy von Vormann meglátta, felállt és ment egyenest hozzá. — Bocsánatot kérek, hadnagy úr. — Tessék? — mérte végig hűvösen. A Todt-szervezet egyenruháját viselő férfi eléggé bizonytalanul mosolygott. — Ideülhetek a hadnagy úrhoz? Én is nemrég érkeztem, & teljesen egyedül vagyok. Senkit sem ismerek itt. A Főkormányzóságban voltam... Erik csak képzeli, vagy a férfi csakugyan meg van ijedve? — Tessék — szólt vállat vonva. — Ha úgy gondolja, hogy kéttesben mulatságosabb, akkor üljön le. — Eszébe jutott Elért iménti tanmeséje a kapcsolatkeresésről az emberekkel. Legyen boldog. (Folytatjuk) VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Ne értsenek félre, de nekem a vasárnapi tévéműsorból a női foci tetszene a legjobban, s ezzel még nem is a műsor szürkeségét Igyekeztem hangsúlyozni, sokkal tnlkább a női focisták rátermettseget. Tizenhárom éves úttörő és huszonhat esztendős családanya kergette a bőrt a nagy pályán, néhány (karcsú is, de még több dundi, akiknek nem ts árt ha lei utikároznaik kétszer harminc perc alatt egy-két kilót (Ha csak a vasárnapi ebéddel nem vesznek föl kétszer annyit magukra!). Hogy miért tetszett ez a műsorszám? Mert végre egyszer igazi hajtást láttunk a pályán és nem kellett attól tartani, hogy lebundázták a mérkőzést, a nőkben ugyanis szerencsére van annyi hiúság, hogy nem szívesen nézetik magukat kétballábasniak, akik a kapu torkából is csak a szögletzászlót képesek eltalálni, S ha nem is villogtattak férfiúi technikát és erőnlétet, de a maguk neméhez méltóan, hősiesen küzdöttek. Mert ha a nők akarnak valamit, akkor ha apait nem is, de beleadnak minden anyalt. S nagyon sajnáltam a Magyar Kábel SK együttesét, amely alulmaradt a Feminával Szemben, mert szépen hajtottak, elszántan küzdöttek, mitöbb még a lányok és kislányok sem játszottak ktsasszonyfut- ballt. Megkeverték az ellenfél védelmét, mint otthon a rántást és úgy elfektették olykor őket, mint Simon Templar a milliomos lányát. Nem sok időt jósolok neki, az NB I-es férficsapatok kérni fogják, hogy a nőktől Is Igazolhassanak játékost, mert csak Így tudnak igazán erősíteni. Egy dolog azonban feltűnt: a szurkolók között nem láttam ott a nőket, a lelátókon csupa férfi lrgula végig a két félidőt. Lehet, hogy ezért akartak a labdarúgó hölgyek minden áron valamit mutatni? A mai. szerdal műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a Radart, az ifjúsági érdekvédelmi műsort (18.50), a Szülőföldem, Sárvár című műsort (20.45), amelyben Sárvárt Urbán Emő mutatja be, és Luhiik Hédi hárfahangversenyét (21.45). L, Gy. NÓGRÁD — 1971. november 3., szerda Kulturális H ANDR2ETJ ZBYCHS (Lengyelből Q fordította: v*,s S3. ■X
