Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-03 / 259. szám

A Mátia .kiskaoirában" Pásztói tálak — pásztói emberek MOZI ÉLET Szovjet filmhét ’71 Az egykori mezővárost, a ro­han ........i i.jiődő es városiaso­d é Pászlút nevezik nagyon ta­lálóan a Mátra kiskapujának. Mi. akik Pásztón születtünk, vagy már hosszabb ideje élünk ebben a nagyon szép községben, örültünk annak, hogy az idegen immár észre­veszi Pásztó idegenforgalmi je­lentő: igét és egyre növekvő lehetőségeit. Legyünk őszinték: a je­lenlegi adottságok még alig- alig biztosítják Pásztó számá­ra a „kiskapu” szerepének be­töltését. Az építkezések miatt szinte lehetetlen a közlekedés egy-egy útszakaszon, a szállo­dai fizetővendég-szolgálat ke­vés, nem is nagyon ismerik a turisták. Az igazsághoz tar­tozik az is. hogy néhány évvel ezelőtt még nem is nagyon tudtunk mit mutatni a vendég­nek. Így a legtöbben keresz­tülszaladtak Pásztón, hogy inkább a Mátra, vagy a Cser­hát vadregényes tájaiban, fes­tői ormaiban, esetleg Pásztó panorámájában gyönyörködje­nek. Az utóbbi években örvende­tes változás tapasztalható. Ha bosszankodunk is a feldúlt ut­cák, a rossz közlekedés miatt, ez annyit jelent, hogy új vá­rosközpont alakul. A moder­nizálással párhuzamosan vi­selünk gondot a múlt építé­RAJZTANÍTÁS az általá­nos iskolák első osztályában. Másfél évtizedes szünet után a Művelődésügyi Minisztéri­um újra tervezi a raj zórák visszaállítását az általános iskolák első osztályában. Az Országos Pedagógiai Intézet irányításával ebben az évben Kisterenyén lesz kísérleti rajztanítás. Radics István rajzszakfelügyelő vezetésével. ★ NEMZETISÉGI TANKÖNY­VEK. Ebben az évben tovább bővült a nemzetiségi iskolák részére készített tankönyvek sora. Nógrád megyében is érdeklődésre tarthat számot a szlovák nemzetiségi lakosság körében, hogy például bővült a sor háromféle szlovák tan- könnywel. Egyébként összesen az úi könyveken túl 13 féle nemzetiségi tankönyv is utánnyomásra került az idén hazánkban. * KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁL­LÍTÁSOK. A jelenlegi gya­korlattól eltérően jövő évtől szeti és néprajzi hagyományai­ra. Van mire büszkének len­nünk. idegenforgalmi érdeklő­désre számot tartó műemléke­ink vannak. A Szent-Lőrinc Plébániatemplom, a romkert, a régi kolostor egyedülálló az országban. Emellett az új parkokban és köztereken le­hetővé válik néhány szép szo­bor, vagy egyéb képzőművé­szeti alkotás elhelyezése, mindannyiunk örömére. A volt kolostor egyik föld­szinti szárnyának múzeummá történt alakításával pedig mód nyílott a helytörténeti kiállí­tás, és a pásztói képzőművé­szeti tárlat megnyitására. Ez a pásztóiaknak és az ide­geneknek egyaránt maradandó élményt jelent. öt hónap telt el azóta. Ha mérleget készítenénk. bizo­nyítaná. hogy érdemes volt a fáradozás. A pásztóiakon kí­vül több százan tekintették meg a kiállításokat a környe­ző községekből — elsősorban a hasznosiak, mátrakeresztesi- ek, szurdokpüspökiek jöttek el szép számmal —, de szombat- helyi, békéscsabai, miskolci bejegyzés is található a ven­dégkönyvben. A tárlatról és a kiállításról, a látogatók elismeréssel be­széltek. Mindez azért jelentős változás, mert amikor a me­gyei képzőművészeti stúdió a salgótarjáni Megyei József Attila' Művelődési Központ kiállításszervező részlegére építve az eddiginél nagyobb hatásfokkal kívánják össze­hangolni a Nógrádban rende­zett képzőművészeti tárlato­kat. A területi szövetség meg­bízottja és a folyamatos kiál­lítási lehetőséggel rendelkező intézmények igazgatói közös megbeszélésen alakítják ki a kiállítási I programot. Cél, hogy a megye valamennyi helységében legyen 1972—75 között képzőművészeti tárlat. ★ DALOSFÜZET. Mint mond­ják. a dal összekovácsol kö­zös céljaink érdekében, moz­gósít és felüdít. Apáink is forradalmi dalokkal az alku­kon indultak harcba. E meg­gondolás alapján adta ki a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának nropaganda- és sajtóosztálya az „Énekel­jetek, munkásőrök” című da­losfüzetét. A dalosfüzetben huszonkét induló, forradalmi dal szerepel. A testület a jö­vő év tavaszán ünnepli meg­alakulásának 15. évforduló­pásztói szekciója közel egy éve megnyitotta a Lovász Jó­zsef Művelődési Központban az első kamarakiállítást, a mű­vészeken kívül, mindössze hár­man hallgatták végig az is­mertetést. Azój^a megváltozott a helyzet, végnj talán megtört a jég. A képzőművészeti tárlat ki­állítói valóban elismerést .ér­demeinek. a kiállítók általá­ban Pásztón élnek, s így mű­veik elsősorban a községről, a tájról, és a pásztói emberek­ről vallanak. Leszenszky Lász­ló. Nagy Antal, Szabó Áron, Szappan János, Zeke József olajjal jelentkezett, Kelemen István, Simon Imre akvarelle- ket állított ki. Szőllősi Mária pedig tusrajzait mutatta be. A műfaji változatosságot el­sősorban Takács Imre és Vi­da László alkotásai képvisel­ték. A pásztói képzőművészeti tárlat, amely a „Pásztói tá­jak, pásztói emberek” címet viselte, a közelmúltban zárta kapuit. A terem, amelyben a kiállítás helyet kapott. más célokat szolgál, itt nyílt meg a múzeumi hónap keretében, a Pásztó története című hely- történeti kiállítás. Remélhető­leg ezt is ugyanolyan so­kan tekintik meg, mint az előbbi tárlatot. Pintér Nándor tanár ját. így az ünnepi rendez­vényeken, a munkásőrség egység- és alegységgyűlé­sein „lesz miből énekelni”. ★ HÁZI VEZETŐKÉPZÉS. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek KISZ-alapszervezeteiben, de legutóbb a nagyüzemi ve­zetőség- és küldöttválasztó ér­tekezleten is elhangzott, hogy ideje megvalósítani a fiata­lok házi vezetőképzését. A megye legnagyobb üzemében ez azért is szükséges, hogv ezzel is elősegítsék a KISZ- funkcióviselők, valamint ak­tivisták politikai, szakmai, ál­talános és közérdekű kérdé­sekben való jártasságát. A há­zi vezetőképző iskolát a véle­mények egyeztetése után a jövő évben indítják meg. a vállalat művelődési központ­jában. Nem volt kedve Elérttel társalogni. Nem tet­szett neki a kövér ezredes harsány vidámsága, sem nyers modora. Primitív, tu­dálékos, közönséges — így vélekedett róla első találko­zásuk után, míg Elért, mi­után átnézte okmányait, csak ennyit mondott: „Leut­nant Vormann”. „A nevem, von Vormann” — jelentette akkor Erik, s külön hangsú­lyozta a „von” szócskát. Ám, Elért, mintha nem is hallot­ta volna, a beszélgetés fo­lyamán még kétszer nevezte simán Vormann hadnagynak. Nem használt az újság. Elért megállt asztalánál. — Csak ne zavartassa ma­gát, hadnagy — mondta, amikor von Vormann megle­petést színlelve felugrott és vigyázzba kapta magát. A lábával közelebb húzta az egyik széket, leült, helyeseb­ben, lehuppant rá — ahogyan „A szovjet film hűséges ba­rátunk és fegyvertársunk a korszerű társadalmi és művé­szeti eszményekért folytatott küzdelemben.” (Veres József) E gondolat jegyében szov­jet filmhetet rendeznek a me­gye filmszínházaiban novem­ber 4—10 között. A salgótar­jáni November 7. Filmszínház­ban 4-én A kétarcú felderítő című szovjet kalandfilmmel nyitják a filmhetet. Az emír kincse című szovjet kaland­filmet november 5-én vetítik. A szovjet filmhét harmadik alkotása A cár tisztje és a komisszár című játékfilm, me­lyet 6—8-án tekinthetnek meg a nézők. A Hanavaboly című, színes, masvar filmet novem­ber 9—10-én tűzi programjára a mozi. Egv hírhedt kémskc'ó meg­hiúsításáról szól A k**arcú felderítő, Gennagyij Poloka rendező munkája. A törénet alapja a II. világháború első időszakában a Szovjetunióban folyó védelmi előkészületek egy kis fázisa. A németek a később legendás hírűvé vált aknavető fegyverek, a Katvu- sák elkészítését szeretnék megakadályozni. Bár történel­mi témához nvúlt a film. mégsem dokumentális i-hleeű. hanem kalandosan dolgozza fel a történetet. Kémek és el- Mrftók küzdelmét, izgalmas, "'.Időrésekkel teli történetet láthatunk A kétarcú felderítő­ben. A harc nem volt hiábavaló. Szmolenszk alatt 1944. augusz­tusában átesnek a tűzkereszt- sSzeri a legendás Katvtisék ... Valamikor- a polgárháború 1 “«végén ezen a kis tadzeik városon Votwrtül vonult visz- sza a -külföldre meneVúts btt- harai emír esanata Azóta is az a bír tárj«, hoev a c)<*tve vissz,avermM emír itf no-i+orfte “1 a "néptől összeharácsolt kin­csét. Az edúicr pifl nem kerített Virtus roßt—mán feledésbe me­rült. A kisváros nyomasztó, a hadnagy a jelenetet gon­dolataiban rögzítette, és mit- sem kérdezve, töltött magá­nak a borból. — Még szüntelenül egye­dül, hadnagy? Még nincs tár­sasága? Ha akarja, bemuta­tom a baj társaknak, — Köszönöm, ezredes úr, már bemutatkoztam az elöl­járóimnak — felelte hűvö­sen. —* Itt privát emberként tartózkodom. — Okevetlenül társaságot kell találnia magának, mert itt rohadtul unalmas az élet. — Én sosem unatkozom, ezredes úr, kérem. — Értem — mosolygott Elért. — Ha egymagában ül­dögél, a legjobb társaságban van. Lehet, hogy közben anekdotákat mesél magá­nak? — Majd komolyra for­dítva a szót, ezt mondta: — Ne feledje, hogy nekünk, Abwehr-tiszteknek a legszo­rosabb kapcsolatot kell tar­tanunk az emberekkel. A mi szolgálatunkban nincs hiva­eseménytelen életében azon - ban egyszercsak különös dol­gok történnek... A kalandos téma és a ma­gával ragadó, izgalmas fel­dolgozás a film vonzereje. Jó­részt tadzsik színészek szere­pelnek benne, . s ez különle­gessé, szokatlanná teszi a fil­met. Az emír kincse című, ka­landokban és izgalmas tusák- ban bővelkedő alkotást első­sorban a fiatalabb korosztály­nak ajánljuk. 1918-ban történt A péter- vári tanács a kitűnő munkást, Amelint kinevezi ezredkomisz- számak. Az ezred megszerve­zésével őt bízzák meg. A frontról hazafelé tartó kato­nák azonban belefáradtak a harcba, haza vágynak. A né­metek megszegik a fegyver- szünetet, támadásba lendül­nek, s ekkor a katonák fel­zárkóznak a komisszár és a parancsnok mellé, felveszik és megnyerik a csatát. S a győ­zelem után az egész ezred be­lép a Vörös Hadseregbe. A Vörös Hadsereg születé­séről készült nagyszabású filmalkotás, A cár tisztje és a komisszár minden sematiz­mustól mentes, a történelmi napokat a játékfilm eszközei­vel eleveníti meg. Cselekmé­nye mindvégig feszült, izgal­mas, fordulatos. Rendezője, Vaszilij Ordinszkij biztos kéz­Virágok Balassagyarmaton, a fű­zős járókelők szívesen las­sítják meg sietős lépteiket. A parkok és a járdákat sze­gélyező virágágyak ugyanis egyik napról a másikra, be­népesültek. A ködös, hűvös őszben, különösen jól esik a színes árvácskákra ránézni. A városi kertészet dolgozói talos idő és privát idő. Meg tudja ezt jegyezni.? — Igenis — válaszolta. Hű, de meggyűlölte őt hir­telen, örömmel beletenyerelt volna zsírpacni, önelégült képébe. Milyen jogon meré­szeli őt leckéztetni egy ilyen jöttment Elért? öt, von Vor- mannt? Hogy meri őt dor­gálni, mint valami kisisko­lást? Elért egy pillanatra von Vormann arcát fürkészte. — No, jól van, hadnagy, tessék szétnézni Saint Gilles- ben, bár Isten az atyám, sok látnivalót nem talál, Egy-két nap és hozzálátunk a mun­kához. — Még a fejével sem biccentett von Vormann fe­lé, csak felállt és megindult az ajtó irányába, mintha jö­vetelének egyetlen célja az lett volna, hogy itt a kaszi­nóban beszélgessen vele. IV. Erik félretette az újságot és körülnézett a teremben. A szomszéd asztalnál egy zel választja M színé­szeit. Az Amelijt alakító Szta- nyiszlav Ljubsin hazánkban már ismert. Csakúgy, mint Szergej Nyikonyenko, akit az Így jöttem című filmben lát­hattunk. Űj filmmel jelentkezik Fáb- ri Zoltán rendező. A témáért Kaffka Margit Hangyaboly cí­mű regényéhez nyúlt. A re­gény a magyar irodalom sa­játos értéke, sokan olvasták és olvassák ma is, több ki­adásban megjelent. A film meséje egy zárdában játszó­dik, az új főnökasszony meg­választása idején. A kolostori élet egymásra utalja az apácá­kat, s a nőknek egymáshoz való állandó közelsége sok estben nagyobb vonzalmat éb­reszt bennük egymás iránt, mint a normális körülmények között lenne ... A film rendezője a forga­tás idején nyilatkozatban mondta el, hogy számára a regény azért érdekes. mert „olyan kérdéseket érjnt, me­lyek talán ma időszerűbbek, mint a regény megírása idején voltak”. Hivatkozik az egy­házi és világi szervezetek és személyek között évek óta zaj­ló. komoly párbeszédre, amelyben — akárcsak a Han- gyaboly-ban — a konzervatív és a haladó nézetek ütköznek meg. Fábri Zoltán eddigi, nagyon nívós munkássága nemzetkö­zileg is elismert, legújabb al­kotásában Illés György ope­ratőri munkája is kitűnő, nagy­mértékben hozzájárul a zárda különös világnak, e bezárt világ hangulatának hiteles fel­idézéséhez. Kedvelt, tehetsé­ges színészek alakítják a Han- gyaboly főbb szerepeit: Törő- csik Marit, Vass Évát, Jarka Schallerovát, Kohut Magdát, Apor Noémit, Makai Margitot és Pap Évát mindnyájan Is­merjük. A gyönyörű kolostor és a templom művészi kör­nyezete, s a klasszikus, fő­ként orgonadarabokból össze­állított zene ugyancsak a film szépségéhez tartozik. az utcán szépítgetik a megye máso­dik városát, Balassagyarma­tot. A részlegvezető elmon­dotta, hogy tízezer árvácskát és tulipánt ültetnek ki fo­lyamatosan. Eddig már há­romezer került a belváros­ba, a rendelőintézet parkjá­ba és a lakótelepek környé­kére , a többit is hamarosan kiültetik. utász százados tartott él­ménybeszámolót a Le Hav- re-i bordélyban szerzett ta­pasztalatairól, a büfépultnál egy kese hajú, szemöldök nélküli SS-altiszt incselke­dett a gömbölyded segédszol­gálatos lánnyal. Von Vor­mann megérezte, hogy vala­ki figyeli. Megfordult. Az egyik ablak melletti asztal­nál, éppen úgy, mint ő, ma­gányosan üldögélt egy Todt- szervezetes férfi. Amikor észrevette, hogy von Vor­mann meglátta, felállt és ment egyenest hozzá. — Bocsánatot kérek, had­nagy úr. — Tessék? — mérte végig hűvösen. A Todt-szervezet egyenruháját viselő férfi eléggé bizonytalanul mosoly­gott. — Ideülhetek a hadnagy úrhoz? Én is nemrég érkez­tem, & teljesen egyedül va­gyok. Senkit sem ismerek itt. A Főkormányzóságban voltam... Erik csak képzeli, vagy a férfi csakugyan meg van ijed­ve? — Tessék — szólt vállat vonva. — Ha úgy gondolja, hogy kéttesben mulatságo­sabb, akkor üljön le. — Eszé­be jutott Elért iménti tan­meséje a kapcsolatkeresés­ről az emberekkel. Legyen boldog. (Folytatjuk) VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Ne értsenek félre, de nekem a vasárnapi tévéműsorból a női foci tetszene a legjobban, s ezzel még nem is a műsor szürkeségét Igye­keztem hangsúlyozni, sokkal tnlkább a női focisták rátermettseget. Tizenhárom éves úttörő és huszonhat esztendős családanya kergette a bőrt a nagy pályán, néhány (karcsú is, de még több dundi, akik­nek nem ts árt ha lei utikároznaik kétszer harminc perc alatt egy-két kilót (Ha csak a vasárnapi ebéddel nem vesznek föl kétszer annyit magukra!). Hogy miért tetszett ez a műsorszám? Mert végre egy­szer igazi hajtást láttunk a pályán és nem kellett attól tartani, hogy lebundázták a mérkőzést, a nőkben ugyanis szerencsére van annyi hiúság, hogy nem szívesen nézetik magukat kétballábasniak, akik a kapu torkából is csak a szögletzászlót képesek eltalálni, S ha nem is villogtattak férfiúi technikát és erőnlétet, de a maguk neméhez méltóan, hősiesen küzdöttek. Mert ha a nők akarnak va­lamit, akkor ha apait nem is, de beleadnak minden anyalt. S na­gyon sajnáltam a Magyar Kábel SK együttesét, amely alulmaradt a Feminával Szemben, mert szépen hajtottak, elszántan küzdöttek, mitöbb még a lányok és kislányok sem játszottak ktsasszonyfut- ballt. Megkeverték az ellenfél védelmét, mint otthon a rántást és úgy elfektették olykor őket, mint Simon Templar a milliomos lá­nyát. Nem sok időt jósolok neki, az NB I-es férficsapatok kérni fogják, hogy a nőktől Is Igazolhassanak játékost, mert csak Így tudnak igazán erősíteni. Egy dolog azonban feltűnt: a szurkolók között nem láttam ott a nőket, a lelátókon csupa férfi lrgula végig a két félidőt. Lehet, hogy ezért akartak a labdarúgó hölgyek min­den áron valamit mutatni? A mai. szerdal műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a Ra­dart, az ifjúsági érdekvédelmi műsort (18.50), a Szülőföldem, Sár­vár című műsort (20.45), amelyben Sárvárt Urbán Emő mutatja be, és Luhiik Hédi hárfahangversenyét (21.45). L, Gy. NÓGRÁD — 1971. november 3., szerda Kulturális H ANDR2ETJ ZBYCHS (Lengyelből Q fordította: v*,s S3. ■X

Next

/
Thumbnails
Contents