Nógrád. 1971. november (27. évfolyam. 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

Üj gépel—nagyobb termelékenység beszámolói 3 oJ ■ J b az ország előtt Az ifjúsági szövetség kö- i zelgő VIII. kongresszusára j való felkészülést, majd a kongresszus eseményeit nyo­mon követik a televízió ka­merái is. A közeljövőben két külön program foglalkozik a [ KISZ központi bizottsága > által kibocsátott kongreszí- szusi levél visszhangjával. Az egyikben gyárakba, üze­mekbe, intézményekbe láto­gatnak el a riporterek, s ar­ról készítenek interjúkat a fiatalokkal: mit mondaná­nak el, ha történetesen kül­döttek lennének a kongresz- szuson. Az ifjúsági szövetség vezetői pedig arról számol­nak be, a tévénézők nyilvá­nossága előtt, milyen ered­ménnyel járt felhívásuk, hó- gyám használják fel a kong­resszusi levélre érkezett öt­leteket, javaslatokat, vála­szokat. Oti lesz a televízió a kong­resszusi művészeti hetek je­lentősebb rendezvényein, s a kongresszushoz igazodik a jövpben a Telemagazin is, amely elsősorban az ifjúsági tömegakciókkal. köztük a „Dolgozz hibátlanul” mozga­lommal foglalkozik. (MTI) 'Járási érdek — népgazdasági érdek i IKiwiielezésí proislünrEälc cg StséestéBiiyí fcsrflisilscin ismét felváltotta egy munkaterületen a fárasztó és körül­ményes kézi munkát a gépi berendezés, a salgótarjáni öb­lösüveggyárban. A Német Szövetségi Köztársaságból nem­régen négy darab félautomata polírozó gépet vásárolt az üzem. A napokban megkezdődött a berendezések kísérleti üzemeltetése. Míg korábban egy dolgozó kézi munkával óránként harminc üvegpohár polirozását tudta elvégezni,' most — egyidejűleg két gépet kezelve — majdnem három­szorosára emelkedett a teljesítménye. Fotó: Koppány Alagút a felhők között A hegyvidéki Tádzsikisz­tán északi és déli területei között több mint fél évre megbénul a közvetlen kap­csolat. A lavinák és hógör­getegek nemcsak elzárják az Anzobi hágót, hanem tönkre is teszik a fontos útvonalat, amelynek helyreállítása év­ről évre nagy összegeket emészt fel. A gépkocsikon lebonyolított szállítások majdnem háromszor hosz- szabb útvonalon történnek­A problémát alagút épí­tésével fogják megoldani. Már készülnek a topográfjai felvételek, a műszaki doku­mentációt pedig négy nem­zeti intézet és a Közlekedési Építésügyi Minisztérium össz- szövetségi Intézete dolgoz­za ki. A leendő Anzobi alag­út az ország legbonyolultabb hasonló jellegű építménye lesz. A fúrási munkákat 1971—75 között kezdik meg. Egy okos műszer: a kommutátor Már húszat vásárolt belőle a Szovjetunió Űi taggal gyarapodott a fi­nommechanikai vállalat mik­rohullámú rádiórelé családja, —, amely típusonként 600, 960, 1800, vagy 1920 egyidejű telefonbeszélgetés. valamint színes, vagy fekete-fehér tele­víziókén közvetítésére alkal­mas: megkezdték a kommutá­tor gyártását. A Szovjetunió megrendelé­sére kifejlesztett berendezés lehetővé teszi, hogy a televí­ziós központokban előre prog­ramozzák: rnelvik országból, milyen műsort vesznek át. s a kapcsolási időt is csökkent- hetik. A berendezés kapacitá­sára jellemző, hogy egyidejű­leg nyolc > tévéműsor tetszés szerinti szétosztására alkal­mas. összességében 64 féle kombináció alakítható ki a tévéstúdiók és adóállomások között. Például a moszkvai tévé műsorát átveheti lenin- grád és 8 hetére továbbíthat­ja; vagy „megkeverve” a műsorokat, a moszkvai adást Kiiev, a lentécrádit Moszkva, a kijevit Dedig Leningrad ve­heti stb. A táwezérelhető és különböző csomópontokban elhetéezett kommutátorokkal egy helyről lehet i’-4nvítani és ellenőrizni több ezer kilomé­teres körzetben, a tv-műsowr kat. A készülékből már töM> mint 20-at vásárolt a Szov­jetunió. és jövőre is hasonló mennyiségre k:*ötfc szerződést. A nemzetközi színvonalú kommutátor iránt más szocia­lista. ezen kívül tőkés orszá­gokból is nagy az érdeklődés,. A mikrohullámú rádiórelé család egy másik tagia. s egv- ben a kommutátornak is ré­sze. az ü®','"“vpzett szünet- mentes áramforrás, melynek segítségével kiküszöbölhetők a hálózati áramkimaradásból adódó kellemetlenségek. A fontos nemzetközi események közvetítésénél például ez az áramforrás az, adóállomáso­kon ideiglenes hálózati kima­radások* esetén is biztosítia a z a va rta lan m űsor közvetí t .Vs i A szünetmentes áramforrás segítségével a tv-nézők az ilyen jellegű zavarokból nem vesznek észre semmit. A szünetmentes áramforrás egyébként minden olyan he­lyen felhasználható, ahol a hálózatkimaradás pótolhatat­lan veszteségeket okozhat. Például kórházakban; ahol a műtőlámpák és a vastüdők ál­landó energia-ellátása nélkü­lözhetetlen. A széles körű fel­használási lehetőségek miatt nagy az érdeklődés a beren­dezés iránt. A finommechani­kai vállalat felkészült a szü­netmentes órramforrasok jövő évi sorozatgyártására. (MTI) 'Az MSZMP Szécsényi járási Bizottsága a közelmúltban tárgyalta a szécsényi járás építőipari kapacitásának hely­zetét és fejlesztésének lehető­ségeit. Nagy jelentőségű volt a tanácskozás, mert a járás építőipari üzemeinek vezetői is részt vettek ezen. Elmond­ták gondjaikat és így valós képpel fel tudta mérni a já­rási bizottság a negyedik öt­éves terv feladatainak végre­hajtását, annak előfeltételeit mérlegelve sikerült egy-egy vállalat, vállalkozás fejleszté­sét helyes irányba meghatá­rozni.? A felvetődő problémák­ról beszélgettem Csordás Ist­vánnal, a járási bizottság gazdaságpolitikai csoportjá­nak munkatársával: — Értékelve a harmadik öt­éves terv eredményeit, el­mondhatom, hogy építőipari szervezeteinknél sikerült gaz­daságpolitikai szerepünknek megfelelő tanulságot levonni, melynek olyan eredményei lettek, mint az építőipari, pro­filágak bővülése, a kapacitá­sok növekedése, a minőség javulása, és jelentősen csök­kent a munkák átfutási ide­je. Az elmúlt 'gazdasági ciklus célkitűzéseit segítette az el­múlt négy évben alapított né­hány kisebb üzem és az építő kisipari hálózat is. A megnö­vekedett építőipari kapacitás mégsem fedezte a területen jelentkező igényeket. A tsz-ek és tanácsok időköaben, a várt­nál és a tervezettnél maga­sabb fejlesztési célkitűzéseket határoztak el, ezt a központi szervek által leadott pénzesz­közök tették lehetővé, a ter­melőszövetkezeteknél pedig az előnyös dotációk. — Mi jellemezte az építő, ipart a harmadik ötéves terv- benC — fätüßurfkben az építőipa­ri szervezetek hármas tagolt­ságban találhatók. Az állami szektor, ezen belül az ÁÉV Vállalat közel tizenhárom- millió forint értékben főképp többszintes lakásokat épített. A szövetkezeti ipar új épüle­tek létesítése, mezőgazdasági és tanácsi beruházások terén tevékenykedett; a kisiparosok pedig a családiház-építést, -karbantartást tekintették fel­adatuknak. Nem volt megfe­lelő mértékű a RIOLEX szé­csényi építésvezetőségének fej­lesztése, ezzel ellentétben a járási tanács által létrehozott költségvetési üzem beváltotta azokat a reményeket, melye­ket iránta tápláltunk. Három év alatt a kapacitása két és félszeresére nőtt. Járásunk építőipari bázisát a szécsényi TÖVÄLL képezi, mely új szakipari ágazatok kialakítá­sával fejlődött és új profit­ágazatot teremtett a jelentke­ző mélyépítési beruházások kielégítésébe. — Milyen feladatok állnak a járás építőipara előtt és mi. lyen lehetőségei vannak a tervek teljesítésének? — A párt X. kongresszusá­nak határozata konkrétan megfogalmazta az építőiparral szembeni követelményeket. Jobb munkaszervezéssel rövi­díteni kell az építési-szerelési időt és gyökeres változásokat kell elérni az erők koncent­rálásában. A negyedik ötéves terv járási lakásépítési fel­adatai nagy mértékben növe­kednek, mintegy kétszeresére az elmúlt gazdasági ciklus­hoz képest. Ez bizonyos fe­szültséget eredményez a be­ruházók és kivitelezők kö­, zött, mert a kereslet és kíná­lat nincs megfelelő arányban. Ennek következménye, hogy a kivitelezői árpolitika majd­nem a maximális értékhatá­ron van. E feszültség enyhíté­sére, a jó partneri viszony kialakítására a beruházóknak kell törekednie; érdekeltté kell tennie a kivitelezőt a be­ruházások megvalósításában. A negyedik ötéves terv célki­tűzései illeszkednek a hosszú távra kialakított terveinkkel, épp ezért tulajdonítunk külö­nösen nagy jelentőséget en­nek. • — Hogyan alakulnak az építési, kivitelezési szükségle­tek a negyedik ötéves terv időszakában? — A járásban jelentkező igényekről megfelelő ismere­tekkel- bírunk. Magasépítés terén az igény 353 millió forint körül mozog, a tervezett be­ruházások összértéke 409 mil­lió forint. Pontos számmal nem mérhető, mert a lakos­ság egyéni elhatározásától függően ez a tervszám változ­hat. A lakástermelés megnö­vekedése a magasépítés fej­lesztésének _ szükségességét mutatja. Szécsényben a telep­szerű lakásépítésben problé­ma jelentkezik, mert a több­szintes épületek munkálatai nagy gépi beruházásokat, je­lentős összegeket kívánnak. — Milyen fejlesztések vár­hatóak a szécsényi járás épí­tőipari szervezeteinél? — Az építőipari termelés fejlesztési célkitűzései mutat­ják, hogy a megyei fejlesztés­hez képest, mely az országos 60 százalékhoz viszonyítva 100 százalékos, a járási fejlesztés 124,9 százalék lesz. A szécsé- nyi TöVÁLL a harmadik öt­éves tervhez mérten ,30—32 százalékkal emelte irányszá­mait, azonban a két szakága­zatot figyelembe véve megál­lapítható, hogy a negyedik öt­éves tervben az összkapacitás terén nem lesz növekedés az 1970. évihez képest. Mélyépí­tési területen viszont éven­ként 10—12 millió többletka­pacitás jelentkezik, melynek felhasználása csak a járáson kívül oldható meg. A terme­lőszövetkezeti építőbrigádok száma is csökkent, kizárólag a miháiygergei építőbrigádra lehet alapozni, de műszaki fejlesztésének pénzügyi eszkö­zei korlátozottak. A szécsényi Szolgáltató ‘ Ktsz kapacitása egyenletesen emelkedő, de a mennyiség nem kielégítő, mert a lakosság igényei egyre nö­vekednek. — Az MSZMP Szécsényi járási Bizottsága, n\ilyen for. _ mában segíti a kivitelező szervezeteket problémáik megoldásában, illetve a ne­gyedik ötéves terv célkitűzé. seinek megvalósításában? — A járási párt-végrehajtó- bizottság megállapította, hogy a negyedik ötéves terv építési jellegű célkitűzéseinek meg­valósítása fontos tényezőként szerepel a lakosság életszínvo­nalának alakulásában. Ezért a területen működő valamennyi párt-, állami és gazdasági szerv legfontosabb feladata a beruházási előfeltételek meg­teremtése. Intézkedési ter­vünkben nyomatékosan fel­hívjuk a tanácsok figyelmét, hogy a területfejlesztési célki­tűzéseket állítsák munkájuk középpontjába és saját hatás­körben biztosítsák a szükséges építési telkek kialakítását, a szanálások időarányos végre­hajtását, az elő-közművesíté- séket. Továb kell vizsgálnunk, milyen formában lehet érde­keltté tenni a kivitelezőt e ,beruházások mielőbbi lebo­nyolítása, befejezése szem­pontjából. A járási hivatal szakigazgatási szervén ke­resztül a kisiparosok szám­szerű növelése érdekében vizsgálatot végzünk, s ugyan­csak kutatjuk a termelőszö­vetkezeti építőbrigádok fel­oszlatásának okait is. A kivi­telezési szervezeteknél javíta­nunk és fejlesztenünk kell a vállalatvezetés színvonalát, műszaki törasgárdát kell ki­alakítanunk, s különös hang­súlyt kell helyezni a vállala­ton belüli szocialista munka- vensen y-mozgalom továbbfej­lesztésére. Meggyőződésünk, hogy a ne­gyedik ötéves terv feladatai csakis az egész járás dolgozói­nak összefogásával, a, beruhá­zó-kivitelezői viszony javíta-- sával, a népgazdaság, a me­gye. a járás érdekeinek figye­lembevételével teljesíthető — fejezte be tájékoztatóját Csor­dás István. Szabó Gyula Mától: szovjet kiállítás Prágában A szovjet tudomány és technika napjának ünnepé­lyes megnyitására vasárnap szovjet kormányküldöttség érkezett a csehszlovák fővá­rosba. A delegációt Vlagyi­mir Kirillin akadémikus, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a minisztertanács mellett mű­ködő tudományos és műszaki állami bizottság elnöke ve­zeti. November 16-án nyílik meg Prágában a Julius Fucik park kongresszusi palotájá­ban a Szovjetunió mind ez- ideig legnagyobb külföldi ki­állítása, amely az ország mű­szaki- tudományos sikere­inek bemutatására hívatott. (Mii) Ha hosszan einyúlott is ez az idei ősz, hovatovább már hidegen világosodik az égbolt. A télre készülünk, s a téli falu képéhez vajon nem társul-e hozzá még min­dig valamiféle ősi mozdulat­lanság asszociációja, amely úgyszólván rátelepszik ilyen­kor erre a világra ? ... Vajda János, a múlt szá­zad markáns költője még így írhatott: „Télen át. amikor a nagy hó minden külső mun­kát lehetetlenné tesz, a jó gazda kosarat kot, szerszá­mait toldja-foldja, hogy az idő kárba ne vesszen”. Már ebben az évszázadban ugyan, de hasonlóképpen fogalmaz egyik télen játszódó novellá­jában Tömörkény István: „Hosszú és unalmas napok­ból áll ilyen tájban odakünn az élet. Csak téblábolnak az emberek”. Jói tudjuk, hogy sok min­den visszavonhátatlanul el­múlt. és folyton folyvást el- múlóban van. ami akár még tegnap is fontos jegye volt ennek az összképnek. Mert mindenekelőtt: állíthatjuk-e napjainkban, hogy- a falu egyenlő a mezőgazdálkodás­sal? Szinte közhelyszerű a válasz, hiszen közt üdült, A télre tekintve hogy éppenséggel kisebbség­be kerültek a termelőszövet­kezetekben, állami gazdasá­gokban . foglalkoztatottak szerte az országban. így a falvak jó részében is. Ez nem zárja ki, hogy ma­napság is találkozunk hely- lyel-közzel olyasfajta tétlen­séggel, amilyenre az idézett írók utaltak, hiszen az év­szakok múlása, az időjárás változatlanul, megszabja ke­retét az élelmicikkek előállí­tásának. Mégis joggal mond­hatjuk, hogy az egész élel­miszer-gazdaság iparosodá­sának izgalmas korát éljük, aini bizonyos értelemben az­zal is jár, hogy csökken az idényszerűség, adódik munka a havas hetekben is. Nem pusztán arra gondolunk, hogy jó néhány részlege van már a gazdaságoknak, ame­lyek télen-nyáron foglalkoz­tatnak embereket. Hanem ar­ra, hogy kétségkívül több idő jut ezekben a hónapokban a felkészülésre: a jövő eszten­deire épp úgy, miként a kö­vetkező évek munkájára' P ilyentájt gyűjthet tudást a parasztember. Vagyis, a tél egyszersmind és hagyományosan a tanulás, a szellemi izmosodás ideje, amidőn a termelőszövetke­zeti szövetségék sorra-rendre hívnak össze különféle ta­nácskozásokat. tanfolyamo­kat. Nincs az a szakember, akinek a technikumokban, főiskolákban „ felgyülemlett tudása meg ne kopna — a gazdagon áramló ismeretek­hez való felzárkózás min­denkinél elengedhetetlen, aki valamelyest ad magára, Fock Jenő miniszterelnök említette, a Parlamentben tartott gazdasági aktívaérte­kezleten, hogy a mezőgazda- ságiban „a legutóbbi eszten­dők változásai minőségi jel­legűek”. Az máris bizonyos, hogy az 1971-es esztendő minden eddiginél nagyobb ter­melési értéket produkál a ma­gyar mezőgazdaság történeté­ben! Nőttek a növénytermesz­tési hozamok, kedvező folyar inatok indultak meg — össz­hangban a negyedik ötéves terv legfőbb célkitűzésével — az állattenyésztésben, az élel­miszer-gazdasági -vertikumot jól kitölti, kiegészíti meg­annyi, korábban mellék­üzemnek mondott tevékeny­ség. A számviteli szakemberek dolga lesz éppen e számuk­ra aztán Korántsem tétlen hetekben elemezni, mit mm tat jövedelmek, pénzügyek dolgában az összkép? Más­felől azonban újra csak azt hangoztathatjuk: mind ne­kik. mind más szakembe­reknek, de valamennyi ter­melőszövetkezeti és állami gazdaságban dolgozónak már-már egyik alapvető ten­nivalója. hogy a következő hetekből mind több időt csíp­jen el önművelésre. Ez ugyanis ma talán egyik legfőbb, a gépesítéssel, egyéb tennivalókkal mindenképpen egyenrangú előfeltétele an­nak. hogy a mezőgazdaság minőségj változásai töretle­nek maradjanak. Keresztényi Nándor NÓGRÁD — 1971. november 16., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents