Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

H kollektív másika becsülete Országos konferenciára készülnek a dolgozó nők Látogatós a hiaterenrei gimnáziumban Még nincs egészen egy évti- *ede, hogy Kisterenyérl meg­kezdték a tanítást a gimná­ziumban. A nagyközség, s kör­nyékének fiataljai közül az idei tanévben kétszázan ta­nulnak az intézményben. Lét­számát, működési területét te­kintve az évek során köztu­dottban kialakult jelzője: kis. vidéki gimnázium. A taninté­zetben folyó munka, élet, az eredmények azonban nem ezt mutatják. Dr. Szomszéd Imréné szep­tember elsejétől igazgatója az. intézménynek. Helyzetüket adottságaikat alapul véve a következőképpen foglalta ösz- sze feladataikat: — Tanulóink többsége fi­zikai dölgozók gyermekei. Több munkát, nagyobb fele­lősséget igényel pedagógu­sainktól hátrányos helyzetük kiküszöbölése.^ A tanárok ala­pos, precíz munkája — a szemléltető (aüdio-vizuális) ok­tatás bevezetése, szakköri te­vékenység, tanulószobai kor­repetálás, egyetemi előkészí­tők — egyáltalán, a munka- módszer; a szocialista diák— tanár viszony, a nyílt, baráti kapcsolat kialakítása meghoz­ta eredményét. Bizonyíték! a továbbtanulók számának ala­kulása. 1968-ban a jelentke­zők 5S százaiéi«, nyért felvé­telt, a következő tanévben 79 százaléka, 1970-ben 65 száza­léka, az idén pedig a 41 érett­ségiző fiatal közül 21-en je­lentkeztek, s húsz diákunkat fel is vették magasabb okta­tási intézménybe. Mindez pálya- irányítási munkánk eredmé­nyességét is „fémjelzi”. Kísérlet, mely bevált A középiskolai KISZ-szer­vezeti élet korszerűsítésére az elmúlt tanévben a hagyomá­nyos osztályalapszer vezetek helyett Vegyes életkorú alap­szervezeteket hoztak létre — melyeket politikai érdeklődési körüknek megfelelően választ­hatnak meg a fiatalok. Az alapvető célkitűzés ebben a formában is: a KISZ kom­munista jellegének megerősí­tése. A tizennégy tagú tantes­tületből tízen tagjai a párt­nak, akik az alapszervezetek, körök vezetését, patronálását párt-, és politikai megbízatá­sukhoz méltóan látják el. A kikerült fiatalok közül többen KISZ-vezetőként dolgoznak tovább: például Beaze Gábor, a Budapesti Orvostudományi Egyetem gyógyszerész kará­nak évfolyam KISZ-titkára lett. Koós Sándor, a Budapes­ti Műszaki Főiskolai Tanács­ban KISZ-érdékvédelmi kép­viseletet lát el. S találunk ka­tonai alakulatnál „szolgáló”,* egy század gazdasági életéért felelős, itt végzett fiatalt is. A tanintézet tárgyi és szemé­lyi feltételei lehetőséget te­remtenek arra, hogy a kísér­leti jelleget megszűntetve, véglegesítsék a szervezeti élet Új formáját. Könyvtárosok és olvasók irodalomtanítás sarkalatos alapproblémáját: az olvasás, az érdeklődés, „búvárkodás” — önálló kutatómunka kifej­lesztését, megszerettetését szem előtt tartó tevékenység nemcsak alapfelkészültséget nyújt, de önmaguk igényes fejlesztésére is rászoktatja a fiatalokat. Katona Marcella, András Marika, Gecse Ildikó, Berze Györgyi és a többiek véleménye: — A háromezer kötetes kö­zös nevelői és ifjúsági könyv­tárban már moßt, másodikos korunkban sikerült elsajátí­tani a kutatómunka alapjait, „eligazodni a könyvek világá­ban”. Valamilyen formában, valamennyien az Irodalommal kívánunk továbbra is foglal­kozni. Tervünk: bibliográfiát állítunk össze, melyben a kö­zépiskolai tananyaghoz szük­séges — megjelent irodalom — gyűjtését végezzük el. (Cikkek, tanulmányok stb.) örülünk, hogy önállóan dol­gozhatunk. Az irodalom szakkör, s a könyvtárosok csoportja Tóth Fotó: Kulcsár József Norbertné irányításával dol­gozik. Régi kapcsolatuk van a Petőfi Irodalmi Múzeummal. Az irodäiomkabinet, KISZ- kluto, könyvtár falát a mai képzőművészek — Gyulai Li- viusz, Nagy Zoltán, Hincz Gyula, Szász Endre, Würtz Ádám és a többiek — modern illusztrációi, valamint a szak­kör tablós csoportjának köz< reműkiödésével, a tanyanyag- gal kapcsolatos irodalmi és művészeti tablók sora díszíti. Az olvasóteremben egyetlen felárat, József Attila-idézet: „A mű azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert keresik az em­berséget.” A kisterenyei gimnázium ban az utóbbi években kiala­kult iskolavezetés és a tan testület kapcsolata a pedagó­giai tevékenységhez nyugodt, kiegyensúlyozott munkalég­kört biztosít. Módszerük, a közös munka becsülete min­den évben meghozza gyü­mölcsét. Az MSZMP KB a dolgozó nők politikai, gazdaságii és szociális helyzetéről hozott ha­tározatának végrehajtásáról, az elmúlt másfél esztendő ta­pasztalatairól öktóber 29—30- ára országos nőkonferenciát hiv össze a Magyar Nőik Or­szágos Tanácsa — egyetértés­ben a Szakszervezeteik Orszá­gos Tanácsával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezet Orszá­gos Tanácsával, a Szövetkeze­tek Országos Szövetségével, és a Kisipari Szövetkezetek Or­szágos Szövetségével. Az or­szágos nőkonferenicián vá­lasztják újjá a Magyar Nők Országos Tanácsát is. A Parlament kongresszusi termében megrendezendő nő. konferencián 600 meghívott vesz résizt. Először plenáris ülésen vitaindító előadás hangzik el. maid öt munka­bizottságban különféle kérdé­seket vitatnak meg. A nő és á munka címszó Vállalati és ágazati célok Az építők Dózsa György úti székházában hétfőn meg­kezdődött az Építők Szak- szervezete központi vezető­ségének ülése, amelyen a vállalatok negyedik ötéves tervének és az ágazati öt­éves tervek összhangjáról, s az ötéves kollektív szerző­dések megkötésének tapasz­talatairól tanácskoztak. Bon- dot József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és Gyöngyösi István, a szak- szervezet főtitkára szóbeli beszámolóval egészítette ki az írásos előterjesztést. A szóbeli és az írásos beszámo­ló alapján megállapítható, hogy a középtávú tervek tükrözik az építési piac helyzetét: a túlkereslet fe­szítő hatására ugyanis a vállalatok erejüket megha­ladó feladatokra vállalkoz­tak. A rendelkezésre álló erőforrásokat túlbecsülték, s így terveikben a népgazda­ság teherbíró képességét meghaladó állami támoga­tással és beruházási hitellel számoltak. Ennek alapján, az állami építőipar vállala­tai a negyedik ötéves terv­ben 60 százalékos termelés- növekedést irányoztak elő, holott az ágazati terv mind­össze 48 százalékos fejlődést határozott meg. Gépkocsik, bizonylatok nélkül alatt a női szalklképzetfeségiről, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének gyakorlati érvé­nyesüléséről, a nők munka­helyi körülményeiről lesz szó. Külön munkabizottságiban tárgyalják meg azt, hogy mi történt a családok érdekében szociálptílitikai és egészségü­gyi téren. Itt vitatják meg a gyermekintézmények helyzetét, a férőhelyek további gyarapi- tásáinaik lehetőségiét, a gyer­mekgondozási segély igénybe­vételének tapesztalatait, s a nők egészségügyi helyzetét, különös tekintettél a preven­cióra, a terhesség.megelőzésre. Várhatóan nagy vitát vált majd ki a szolgáltatások idő­szérű kérdéseit felölelő téma­kör, A háztartások korszerű­sítése a javitó-sizolgáltatások minősége a legszorosabban kapcsolódik a dolgozó nők min den napjaihoz. Különösen a nőpolitikái ha­tározat megjelenése óta köz­ponti kérdés a nők közélett tevékenysége, erről szintén kü­lön munkabizottság tárgyal majd. Kitérnek a nők politi­kai általános és szakmai mű­veltségének fejlesztésére, és ami nagyon fontos: tervszerű fejlesztésére. A közéleti akti­vitásra való felkészítés ugyan­csali ennek a munkabizottság­nak a témája lesz. A nő és a paragrafus, aikár ezt a címet is adhatnánk az ötödik munkabizottság vitaté­májának. A jogszabályokat teszik „boncolóasztalra” a kon­ferencián részt vevő nők, meg­vizsgálják: vannak.e. s höl vannak olyan pontok a jog­szabályokban, amelyek nin­csenek szinkronban a Közpon­ti Bizottság határozatával. Az október végén sorra ke­rülő országos nőkonfereneiára a megyénk vállalatainál, üze­meiben, intézményeiben és termelőszövetkezeteiben dol­gozó nők közül is többen meghívást kapnak. Kai kommentárunk A tanácsok és a fiatalok Egy községi tanács felelős vezetője a falusi ifjúság ré­szére berendezett klubszobát bezáratta. Arra hivatkozott, hogy a fiatalok közül néhányan nem a megengedett módon Viselkedtek. Amikor a KISZ-tagok panasszal fordultak hoz­zá, meghökkentő módon azzal utasította el őket: „a mai fia­taloknak nem ott a helyük...” Azután sem volt hajlandó a klubszoba újbóli megnyitását engedélyezni. A sértett fiata­lok — önérzetükben bántották meg őket —, illetékesekhez fordultak. Panaszuk jogos volt. Az általánosítás, az ifjúságról egyesek által alkotott egészségtelen szemlélet, bántja nemcsak az egész fiatalságot, hanem az egyént is. Igaz. vannak fiataljaink között, akik fe­lelőtlenek, könnyelműek, viselkedésükkel „elősegítik” a rossz­indulatú véleményeik megalapozását. De ezek egyedi jelen-; ségek, mint ahogy a fenti tanácsi vezető módszere is az. Mi is látunk, tapasztalunk a felnőttektől helytelen ma-' gatartást, módszert — mondják a fiatalok —, és mégsem általánosítunk. Igazuk van. A felelős tanácsi vezetőnek tud­nia kellene, a tanács feladata is — többek között — olyan társadalmi szemléletet kialakítani, hogy az ifjúságot a tár­sadalomban betöltött szerepe alapján ítéljék meg. Ne a hosszú haj, a mini vagy a maxi legyen a mérvadó. Ezek gyorsan változó külső jelenségek. A tanácsok kapcsolata szorosabb lett mindenütt a fia­talokkal. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának határozata részletesen megjelölte a tennivalókat és célokat. A határozat nagyobb felelősséget ruház a községi tanácsokra, az ifjúság körében végzett munkát illetően. A feladatok széles körűek. Eredményességüket célozzák az elkészített intézkedési tervek. Ezek fő feladatként jelö­lik meg az ifjúság munkára való felkészítését, szocialista szellemben való nevelését, munka- és életkörülményeik to­vábbi javítását, közéleti tevékenységük fejlesztését, szabad idejük kulturált, hasznos eltöltését. A tanácsi intézkedési tervek mindenütt a helyi sajátos­ságok figyelembe vételével készültek. Ettől függően jelölik meg a tennivalókat és a módszereket. Csodát nem várha­tunk, de az eddigi eredményekről a fiatalok kedvezően nyi­latkoznak. Az is érthető, hogy a kitűzött célok végrehajtásá­ról csak akkor adhatunk értékelést, ha a terveket teljes egé­szében teljesítettük. A községi tanácsok felelős vezetőinek szemléletén sok múlik. Egy bizonyos: a falu további felemelkedése csak a fiatalok tevékeny részvételével biztosítható. Ahol helyesén {télik meg munkájukat, meglátják tenni akarásukat, ott nincs baj a fiatalokkal. Ott a klubszobák rendje dicséretes, és a benne folyó élet tervszerű. A szocializmus magasabb szintű építésében a fiatalok munkakedvére, energiájára számítunk. A mai falu ifjúságának nevelésében, felkészítésében ezért há­rul döntő szerep a helyi tanácsokra. Rátkai Ottó „Akik szeretik a művészetet...” A tovább tanulni kívánók fél készülését, képzését előse­gítő számos szakkör, csoport közül a könyvtárosok foglal­kozását tekintettük meg. Az Mindenki vakaródzik Buenos Airesnek, az argen­tin fővárosnak a lakossága napok óta nem mindennapi látványt nyújt az idegennek: mindenki vakaródzik. Éhnek oka egyáltalán nem a tiszta­ság hiánya, hanem az, hogy a La Plata partjain fekvő fő­város moszkító-ín váziá áldo­zatává vált. Az argentínaiak azon a véle­ményen vannak, hogy az in­váziót el lehetett voltw ke­rülni. ha a hatóságok idejében intézkedéseket hoztak volna a •rovarok lárváinak kiirtására. A Nógrádi Szénbányák te­rületén legutóbb az üi-.emreri- dészek bevonásával általános gépjármű ellenőrzést tartottak. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy szükség van ilyen vizsgálatokra gyakrabban is. A rendben, szabályosan Kiállí­tott menetlevelek mellett szép számmal akadtak olyanok is, amelyeket nem az előírá­soknak megfelelően vezettek. Nagybátcmyban a szénkiadó­nál általános jelenség, hogy nem vezetik a menetlevelet. A felhagyást Végző üzemnél a deszka- és egyéb anyagok nem szerepeltek a bizonylaton. Gyula-rakodóról Salgótarján­ba hullámlemezeket szállítot­tak. ami ugyancsak nem sze­repelt a kísérő levélen. Forgáeh-aknáról három sze­mélvnek Uletménvszenet szál­lítottak és csak az ellenőr in­tézkedésére fizették be a fu- vardíiat. A bányától szenét szállító FE 79-82 rendszámú billenőplatós gépkocsinál csak az indulási időt tüntették fel a menetlevélen. Kosa Miklós gépkocsivezető véleménye sze­rint a többiek sem tüntetnek fel minden fuvart, mert a me­netlevélen csak nyolc rovat van. ők viszont 20—22 for­dulót Is csinálnak naponta. Látszólag nem nagy dolgok­ról van szó. mégis módot ad­nak a visszaélésre A bizony­lat nélkül szállított anyag út­közben elkallódhat. Volt már liven példa a Nógrádi Szén­bányák történetében, nem is egy alkalommal. A társadalmi tulajdon védelmét egyébként a rendeletek is előírják. Eb­ben szerepel, hogy milyen frásos bizonylati fegyelmet keli betartaniuk a gépkocsi- vezetőknek. . A ládaüzemnél, ha csak a fuvardíj szerepel a készpénzes jegyzéken, abból nemigen állapítható meg a tnehnyiség. Kányáson is pótlólag került a bizonylatra a 12 üres olajos vashordó, és az 50 darab TH- idom. A bizonylati fegyelem megszilárdításával az esetleges Visszaélések megelőzhetők. A jelentések tanulsága sze­rint egy másik jelenségre, a sok üresjáratra Is jobban fel kellene figyelni a vállalatnak. Mégiscsak túlzás, hogy Nagy- bátonyból tehergépkocsi fut a kisterenyei telephelyre üresen, négy doboz festékért, amit azután a nagybátonyi raktár­ba szállít. Ugyanazokban a percekben, ugyanazon az út­vonalon más anyagért egy má­sik gépkocsi halad. A Nógrádi Szénbányák gép- kocsiparkja igen jelentős. Ki­használásukat csak jól szerve­zett munkával, irányítással biztosíthatják. A szabad kapa­citást egyéb feladatra is hasz­nosítani lehet. Az első hallásra kicsinek ty^iő hibák, szabálytalanságok is lehetnek nagyobb kár for­rásai mindaddig, amíg a bi­zonylati fegyelmet meg nem szigorítják. • Különösen élesen vetődik fel ez a felhagyást végző üzemnél, ahol lebontott, leszerelt anyagok nagy fneny- nyiségével dolgoznak, A kö­zelmúlt példái igazolják, hogy néhány idegen hozzányúlt a közös vagyonhoz. A visszaélés lehetőségeit kell tehát meg­szüntetni, elsősorban a bizony­lati előírások betartásával. Az ellenőrzés erre hívta fel az il­letékesek figyelmét. B. J, Hallgatás helyett tetteket! Az ilyen esetekben. amit most papírra vetek. kinek-kinek sorsa szerint bosszankodnia vagv mo­solyognia kell. Rendszerünk lé­nyegiből fakad, hogv nálunk a jogokat törvény védi, s ezt a jogvédett rózsás utat járjuk salát örömünkre. Ha csak nem a bá­natunkra! Mert ugye olvan is var*. Az emberi jog védelmének égisze alatt ugyanis ol vasmi is történik, amivel éppenséggel az emberek jogai ellpn cselekszünk, Hogy miből adódik ez a furcsa kontraszt? Mát például Salgótarjánban, a Salgó út 17-es bérház házmestere Geszner Sátldomé. még az ez év tavaszán nyugállományba került. Teheti, mert megvan hozzá a ko­ra is, a nvugdffalaphoz szükséges éve is. Ez eddig rendben van! Igen ám. de azóta egy 3« lakásos ház lakói házmester nélkül ma­radtak, A Geszner-házasoár hiá­ba mondta, hogy szívesen vállal­ja továbbra is a házmesterséget, az Illetékesek ezt az ajánlatot félretették, mert ugye: a nyugdí­jas az niliert jen! (Sőt félretettek olyan kérelmet Is, amely szintért a házmesterségre apellált, fiata­losabb, bozzáillőbb évekkel.) S most a Salgó űl 17. számú bérház lakói csak tekinthetnek egymás­ra. Hónapok óta nincs, aki taka­rítsa a lépcsőházat, sönöriön a ház körül, figyelmeztessen á cáz- kimaradás veszélyére, nincs aki a ki- és bejelentés útjait rendezze stb. Hosszú várakozás után ezért emelték fel* panaszos szavukat a ház lakói. S valljuk be a kriti­ka itt-ott egy kicsit már türel­metlen és Joggal keménv bangó. Olyannyira, hogv az elmarasztaló kifejezéseket meg sem kísérlem körülírni. Mit tehet hát az újságíró? Csak vigasztalni tudom a kárvallotta­kat. Vigasztalni, hogy: annyi bai legyen. . . édes istenem!. . . maid lesz jobban. . . hát ilyen is van!... talán majd e.gvsZer megoldták!,,, stb. A nyomaték kedvéért legfel­jebb még azt teszem hozzá, liogv no és ml van a MaUnovszkíi út 48-ban?: Itt Bulyovszki Istvánné volt házmester, már egv éve nyugdíjba ment, s fgv a szom­széd ház 3ß lakója egv éve hord­ja magán a házmesterhiány gond­ját. Bízni kell! Mert. aki bízik, az nem mindig csalatkozik. így vígasztalok mindaddie. amíg valaki éppen az előállott helyzet helyes értelme/.íysétiek szemszögéből felelősségre nem vonla, meg nem bünteti a mu­lasztókat. Orosz Béla NÖGRÁD — 1971. október 5., kedd §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents