Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-27 / 253. szám

Vásárlók a szövetkezetben... Igen nagy forgalmat bonyolít le az ÁFÉSZ pásztói áruháza. A korszerű kereskedelmi létesítményt hamar megkedvelték a pásztóiak, egyre kevesebben utaznak már a városba, a divatos, modern ruhákat, használati eszközöket odahaza is meg lehet vásárolni A koníekcióűsztályon garmadával állnak a divatos télika­bátok, felöltők, kész ruhák. Nem könnyű a választás a bö árukészletből Gyerm^.., .uiczuii cikkekkel is bőven ellátott a pásztói szö­vetkezeti áruház. Sokan járnak be a Környékről is vásárol­ni, mert az üzleíházban megtalálják a kedvükre való szép holmit „Olaj forrás rejtelmekkel!? Salgótarjánban, a Rákóczi út 75-ös számú ház lakói — és hozzájuk hasonlóan még jó néhány tarjáni lakás gazdái — érdekes társasjátékot űznek immár hetek óta. A játék ne­ve: folyik vagy nem folyik... Előrebocsátva, hogy most az egyszer nem a vízről van szó — amely ugyancsak sokszor nem folyik —, hanem teljesen másról. A társasjátékot a követke­zőképpen kell játszani. A csa­lád valamelyik tagja megnyit­ja a vízcsapot. Aztán tüze­tesen szemügyre veszi, és imi­gyen kiált örömmel: hála is­ten, tisztái Vagy mély letar­giával közli: már megint feke­te, hogy a fene egye meg... Aztán lesi tovább, attól füg­gően, mennyi a türelme, és mikor vált színt a víz. Mert Salgótarjánban érdekes tulajdonsággal bírnak egyes vízcsapok. A megszokott szín­telen és szcCgtálan folyadék he­lyett piszkosszürke, sokszor mélyfekete, olajos vizet eresz­tenek. magukból. Az teljesen mindegy, hogy a hideg vagy meleg vizet folyatják. A rejtelmes olaj, amely a leglehetetlenebb időpontokban, és napjában gyakran ömlik ki a csapon, az első méreg után cselekvésre ösztönözte a lakó­kat. Illetékesekhez fordultak, akik annak rendje és módja szerint kiszálltak a helyszín­re és megállapították, hogy valóban olaj, ami a csapból folyik. Majd azt is mondták, rövidesen segítenek a bajon. Azóta még gyakoribb az ola­jos víz... A lakók találgatják, vajon rejtelmes olajforrások rejtőz­nek a, tarjáni flaszterek alatt? Azok törnek fel elemi erővel? Ebben az esetben bosszúság ide, bosszúság oda, azonnal hozzá kell fogni a kiaknázásá­hoz. Mert első a népgazdaság érdeke... De ha netán nem Így lenne, és illetéktelenül került az olaj a vízvezeték rendszerbe, hát tüntessék végre el onnan. A ruhát bemázoló, rossz szagú, kellemetlen folyadéknak senki sem tapsikol, arról nem is szólva, hogy fertőzésveszélyes. A rejtelmes olaj egyelőre ’izgalomban tartja a családo­kat, akik már nagyon únják az „olajos” társasjátékot. Csata! Erzsébet Tél előtt Mátranovahon megoldhcit«»ic a gondok Tavaly télen sokat panasz­kodtak a Ganz-MÁVAG mát- ranováki üzemének dolgozói, mert a szabadban dolgoztak. Vajon az idén másképp gyártásához. Eddig lesz-e? — kérdeztem Szabó mindent határidőre szelnek gyártása. Az első 65 méter hosszú híd elemeit már átadták, hozzáfogtak a másik híd alkatrészeinek Lászlótól, a gyáregység veze­tőjétől. — Reméljük, mire foga lesz az időnek, már beköltözhe­tünk az új nagycsarnokba. Több mint hatezer négyzet- méter fedett gyártóterület áll majd rendelkezésünkre — vá­laszolta. Ezután a háromne­gyedéves terv teljesítéséről szólt: — A nagy vállalat híd- és darugyáregysége és a mát- ranováki üzem túlteljesítette feladatát. Mátranovákon ed­elkészíteniük. Most már szin­te biztosra vehető, hogy év végéig előállítjuk a hátralevő gyártmányokat. A mátranováki üzemben 327 fizikai dolgozót foglalkoztat­nak. Szabó László üzemvezető szerint ehhez a létszámhoz még nem megfelelők a gyár­tási feltételek. Elsősorban a csarnok kellene, hogy a több milliós értékű gépek ne le­gyenek a szabadban. A csarnokot a nógrádi szén­dig 32 millió 300 ezer forint bányák építészeti részlege kész terméket állítottak elő. Az év végéig hátralevő 13 millió forintnyi tervünkből októberben több mint ötmil­liót szeretnénk teljesíteni... Az idén több mint 12 mil­lió forint értékben • gyártot­tak elemeket a medvei híd építéséhez. Ezt időben elszál­építi. Csak dicsérni tudja őket a Ganz-MÁVAG üzem­vezetője. December 31 az át­adási határidő. Eddig a rész- határidőket tartották és az előírt költségkereten belül va­lósítják meg a nagy beruhá­zást. Jól szervezték az alvál­lalkozók munkáját is. Bent, a Irtották. A kiskörei vízilépcső csarnokban már festenek. építéséhez hatmillió forint értékű vásszerkezetet szállíta­nak. Ez a munkájuk több év­re szól. Októberben megkezd­ték a Sió torkolati zárómű­vének gyártását. Ez mintegy hárommillió forint értékű munka lesz. Korábban befe­jezték a Lenin Kohászati Mű­vek bővítéséhez szükséges vasszerkezetek gyártását. Ugyanakkor ide 12 nagy da­rut is kell készíteniük. Ezek közül már a negyediket gyártják. Ez lesz az első olyan munka, ahol a helyszí­ni szerelést is a mátranováki gyáregység dolgozói végzik. Egy másik exportmunka a poprádi vasúti hidak alkatré­Nagy erővel végzik az alap betonozását. Folyamatban van a tetőszigetelés is, amelyet a felajánlások szerint november 7-re befejeznek. / — Sokat segítettek nekünk a bányai építők. Ha problé­ha a szerződés december vé­gére szól. A téli felkészülés­nek ez is egyik igen fontos feltétele. Az embereket minél általában , előbb szeretnék fedél alá vin- sikerült ni. A téli védőruhákat már kiosztották, a raktári készlet még mintegy 150 ember szá­mára tartogat vattaruhát. A szabadtéri munkához megfe­lelő melegedőket biztosítottak és a helyszínen van már a szükséges koksz is. A nagy­csarnok fűtését ■ gázolajtüze­léssel oldják meg. A két, egyenként 50 ezer literes olaj­tartály süllyesztése folyamat­ban van. A napi fűtőolaj- szükségletük mintegy három­ezer liter lesz. A próbafűtés is megkezdődött már. Elkészült a két csarnok da­rupályája, sőt 3—3 daru a helyére is került, amit már ki is próbáltak. A kényszer is sürgeti a Ganz-MÁVAG ve­zetőit, ők viszont sürgetik az építőket. Jó lenne a határ­időt lerövidíteni. Bizonyára most is szót értenek majd, csakúgy, mint eddig és a bányai építők elkövetnek mindent, hogy segítsék a Ganz-MÁVAG dolgozóit mi­nél előbb fedél alá jutni. Amit még megtudtunk a téli felkészülésről: a dolgo­zók védőitalt kapnak majd. mánk volt, még anyagot is Munkahelyre és hazaszállítá­sukra egy 36 személyes LAZ szovjet gyártmányú autóbuszt szereznek be. Van már egy 20 személyes, és két egyenként tízszemélyes mikrobuszuk. Még várnak két húszszemé­lyes Robur gyártmányú autó­buszt, amivel biztosítani tud­ják, hogy a dolgozók fűtött gépkocsikkal érkezzenek a munkahelyre, illetve haza. B. J. adtak. Igazán jó partnerek­nek bizonyultak. A medvei híd gyártásához is ők adtak kölcsönanyagot. Természetes, amikor szükség volt rá, mi is segítettünk különböző anya­gokkal az építőknek. Most vi­szont az a kérésünk, hogy az alapbeton hézagainak bitume- nezéséhez adjanak segítséget — mondta Szabó László, Szorít az idő még akkor is, Kozmetikai cikkek kiállítása töatássaqyannaton A kozmetika újból tért hó­dít, de már tudományos ala­pon. A vitaminok, a hormo­nok felfedezése, megfelelő al­kalmazásuk nemcsak szépség- ápolást jelent, hanem egészsé­günk óvását is. Ilyen célkitű­zéssel rendeztek Balassagyar­maton kétnapos tanácsadással egybekötött kozmetikai kiállí- — Mik voltak a legkereset- tást és vásárt a Rákóczi feje- tebb cikkek? delem útján levő iUatszer- _ A Fabulon-krémek. Nem­boltban. Fekete Mátyásné üz- a négy minőségi válto­letvezetővel beszélgettünk az gatuk miatt, hanem azért is, eseményről, ami a nők köré- mert először találkoztunk 7íz folytatás a számítógépekről A Tv újdonsága az a tíz- szág nagy nyilvánossága szá- részes sorozat lesz, amely elő- mára. A közművelődési fő- reláthatólag november végén szerkesztőség igényes vállalko- kerül képernyőre „Számítógé- zása lesz az a két műsor, pék Magyarországon” címmel, amely a művészet és a szo- Az új, egyenként harminc- ciológia összefüggéseit nyo- perces előadássorozat lényegé- mozza. A jövőben folytatódik ben „feltérképezi” a kompu- a „Jogi esetek” című műsor terek hazai helyzetét, jelenét, is. A havonta egy alkalommal perspektíváit. A rendező, Sze- közvetített program nem bűn- mes Mihály a sorozathoz szá- ügyekkel kíván foglalkozni — mos helyszíni felvételt, inter- ez a Kék fény témakörébe jút. riportot használ fel. Az tartozik — hanem a minden­év végén kezdődik a képző- napi életben előforduló kü- művészeti rovat új sorozata lönböző jogi, így családjogi, is. A „Múzeumi séták” fő cél- munkajogi, kérdéseket akar ja a magyarországi múzeumok tisztázni a nagyközönség be­kecseinek bemutatása az or- vonásával. (MTI) ben beszédtéma maradt. — Mert tetszett nekik — mondja mosolyogva. — Hiába vagyok szakképzett drogista, és évek óta gyakorló eladó, jó és hasznos volt a Budapest­ről kiküldött kozmetikus ta­nácsa. — Ügy tudom, van a vá­rosban kozmetika? — Igen, de így nagyobb tö­megek részesülhettek ingyen szaktanácsadásban. Nem min­dig elég a jó ízlés. Az egyén bőrminőségén éli, érzékenysé­olyan piperekészítménmyel, amelyet a gyógyszerárugyár, a Kőbányai Gyógyszerárugyár állít elő. A külföldi készítmények iránt is nagy volt az érdek­lődés. — Egyéb testápoló szerek is kelendők? — Fürdősótól a babahintő­porig minden fogy, és öröm­mel közölhetem — mondja Feketéné — nagyon jól el is vagyunk látva mindennel. Ha valami kifogy esetleg, gyor­gónek megfelelő krém, púder gan, egy-két nap alatt pótol- kiválasztása nem is olyan ható. könnyű feladat. Mi a pult innenső oldaláról csak abban tudunk segíteni. hogy kinek mi áll jobban, de ha gyakrab­ban rendezhetnénk ilyen ta­nácsadással egybekötött vá­sárt,. bizonyára többen tanul­nák meg a kozmetikázás egészségtanát is.-r Visszatérve a kiállítás, a vásár idejére; a forgalmon érezték-e az újfajta szolgálta­tást? — Igen. a napi forgalmunk ezer forinttal emelkedett mindkét napon. —elekcs— Milyen messze van Párizs? A kislány csinos, és elegáns, mintha egyenesen Párizsból jött volna. Valóban járt ott; nyári szabadsága alatt egy hó­napot töltött a francia fővá­rosban. Hogyan jut ki Nógrád me­gye egy kis falujából Párizs­ba, a nyugati világ kultúrköz- pontjába, írók, művészek Mek­kájába egy kislány? — Elég nehezen. Nem volt könnyű útlevelet kapni sem, és az utazás is sokba került. De megérte. Gyönyörű volt az út. Repülővel mentem Buda­pestről, s azzal jöttem vissza is. Útközben Prágában szállt le a gép, keveset ott is időz­tünk. Nagyon szép város, de az igazi nagy élmény az volt, mikor az Eiffel-tornyot meg­pillantottam ... — Rokonokhoz mentél? — Igen, nagybátyám lakik ott, édesanyám testvére. Egy nagy autógyárban dolgozik, jól keres. Megbecsülik, szeretik a magyar munkásokat Francia- országban is. Színes fotókat mutat, ame­lyek Párizsban készültek róla. Háttér az Kiííel-torony, majd a Moulein Rouge, a Champs Elisée, a Louvre, a Concorde tér, és így tovább... A vá­ros legszebb pontjain örökí­tettek meg látogatását, hadd hozza haza emlékül. Vitték szórakozóhelyekre is a roko­nok, igyekeztek felejthetetlen­né tenni számára ezt az egy hónapot. Sikerült: egy életre szóló emlékkel lett gazdagabb. — Mi volt a legérdekesebb élményed ? — Amikor magyarokkal ta­lálkoztam. Az Eiffel-torony mellett, a sok külföldi kocsi között megláttam egy Traban­tot, magyar jelzéssel. — Ni- csak, magyarok! — kiáltottam fel meglepetve, és ők is fel­figyeltek rám. Megismerked­tünk egymással —, hiszen olyan jó külföldön magyarok­kal találkozni — debreceniek voltak. Egyik nap meg be­mentem egy cukrászdába fagylaltot venni. Franciául köszöntem, s mutattam a fagylaltra: ebből kérek! De ezt már magyarul mondtam, s csodálkozásomra a kiszolgáló­nő is magyarul kérdezett: „Vaníliát vagy ananászt tet­szik kérni?” Kiderült, hogy ő is magyar... Neki meglepő, hogy Párizs­ban magyarokkal találkozott. Pedig a világ egyre kisebb lesz a gyors közlekedés áldá­sából és a lehetőségek kitá­rulkozása révén. Sok szépet látott, nagy élmény volt szá­mára Párizst látni. Mégis, kérdésemre, hogy szívesen maradt volna-e kint? — eré- lj esen tiltakozik. — Dehogy hagynám el a szüléimét, hazámat, semmi Kincsért! — Valami szép, divatos hol­mit csak hoztál? ... — Ruhákat, csizmát és koz­metikai cikkeket, azok nagyon olcsók és jó minőségűek. — Milyen messze van Pá­rizs? — kérdezem utoljára, de inkább csak azért, hogy el­mondhassam: ma már nincs messze. Valamikor régen, írók, művészek vágyálma volt oda jutni. Közülük sokaknak élete végéig elérhetetlen vágya. Napjainkban egyszerűen csak repülőre ül és megláto­gatja ott élő rokonait egy nemti kislány, Petre Piros­ka. a helyi presszó dolgozója. Céhmester Erzsébet NÓGRÁD — J971. október 27., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents