Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Xanűesllraztak a pásztói Járás ktiiáottei A1 MSZMP NÓGRAD M E fcYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. ÉVF., 230. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. OKTOBER 23., SZOMBAT Feladataink a ’ ' életben Aktívaértekezlet a Parlamentben Pénteken a Parlament kongresszusi termé­ben gazdasági aktívaértekezletet tartottak, amelyet a kormány hívott össze a gazdasági élet időszerű kérdéseinek megvitatására. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, a kormány elnöke, Németh Károly, a buda­pesti pártbizottság első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai: dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei. Ott volt a kor­mány több tagja és az MSZMP Központi Bi­zottságának több osztályvezetője, továbbá az a szabályozók rovására Imi. A tervtörvényből eredően a szabályozók betartása kötele­ző, s az adott tervidőszakban államtitkárok, az országos hatáskörű szervek get, az emberi tehetetlenséget vezetői, a megyei és a budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a SZOT, a KISZ, a TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ vezetői, a KNEB elnöke, a miniszterek első helyettesei, nem lehet rajtuk változtatni a minisztériumok pártbizottságainak titkárai, bár a jövőt illetően lehet, és az iparági szakszervezetek vezetői, nagyvál­lalatok igazgatói, párt- és szakszervezeti tit­kárai, a központi lapok főszerkesztői, gazda­sági életünk számos ismert személyisége. A tanácskozáson Fock Jenő tartott beszá­molót. Fock Jenő beszámolója Tisztelt aktívaértekezlet! Kedves elvtársak! megtorpanás lyamat, amelynek még egyál- cselekvésekben talán nem vagyunk a végén, tapasztalható. A gazdasági életben időről Egyesek azt mondják, hogy Régóta nem tartottunk gaz- időre jelentkező problémák a reform elvei nagyon helye- dasági kérdésekről aktívaérte- részben függetlenek a kibon- sek, elérkezett az ideje, hogy kezletet. Időnként szükséges (akozás folyamatától, de a fel- még gyorsabban és következe- és hasznos, ha ilyen körben szfnen azzal összefüggésben tesebben érvényesítsük azokat, is áttekintjük a népgazdaság jelentkeznek. S ez a körül- feloldva a tudatosan beépí- helyzetét. Megvizsgáljuk, hol m^ny táptalaja számos téves tett korlátokat. Ez a nézet jó- JTal kell is vitatkozni róluk. A lelkiismeretes, gondos munka, a felelősségtudat, a népgazda­sági érdekek szem előtt tar­tása, a célratörő, ugyanakkor rugalmas vezetés minden kö­telező előírásnál fontosabb. Célszerű, szocialista elvein­ken alapuló intézkedésekre van szükség, amelyek a kol­lektívák erejére, összefogásá­ra, véleményére épülnek. Ezért mind jobban érvényesí­teni kell a demokratizmust, fejleszteni az üzemi demok­ráciát, s ugyanakkor erősíte­ni kell a kollektív bölcsessé­gen alapuló egyszemélyi ve­zetésit. A továbbiakban Fock Jenő mutatkoznál«akadályok tér- nézetnek. Népgazdasági prob- indulatú türelmetlenségettük- hanesúlvozta hoev az nrs/ás * a*!ätä sä ban. mit kell tennünk azok gazdaságpolitikai végrehajtá- kellően figyelembe a reális elhárításáért, illetve^ a ked- sa> az irányítás gyengéiből és helyzetet, lehetőségeinket, vező^ tendenciák erősítéséért, hibáiból, különféle követke- Hamis nézetek alakultak ki Az őszinte helyzetfelméréssel, jelenségekből és emberi a gazdasági szabályozók min- a tennivalók tisztázásával, a gyarlóságokból fakad. Ezért denhatóságáról. Mintha a sza- gazdasági folyamatok reális kijavításuk útját is csak sok- bályozókkal. mint valami va- értelmezésével azt akarjuk oldalú, a népgazdaság egészét rázspálcávai, mindent meg elérni, hogy egységes szem- szem előtt tartó elemzés se- lehetne oldani. Ez naivitás, de léletet alakítsunk ki. gítségével kereshetjük. néha ennél is rosszabb, a gaz­felelős emberek ne csak azt nézzék, károsodik-e és milyen mértékben ágazatuk, vál­lalatuk az irányítás hibái miatt, hanem azt is, mit ve­szít mulasztásaik következté­ben az egész népgazdaság. Nem ritkán találkozunk az­zal a felfogással is, hogy még A Magyar Szocialista Mun- Fock Jenő ezután arról dasági élet bonyolult folyama- mindig sok a központi" intéz­* ‘ ~ ~ kedés, a megszorítás, a válla­lati önállóság kibontakozását (Folytatás a 2. oldalon) az egységes értelmezésekben problémákat nem lehet csak a bizonyos bizonytalankodás és szabályozókkal megoldani, az azonos elveken alapuló Nem lehet minden nehézsé­káspárt X. kongresszusának szólt, hogy az utóbbi időben tarnak fel nem ismerése. A határozata átfogó képet nyúj­tott népgazdaságunk helyzeté­ről, és megjelölte munkálko­dásunk további fő irányait. Ezekre az alapelvekre és gya­korlati útmutatásokra épült az országgyűlés által ez évben jóváhagyott kormányprogram. Mai tanácskozásunkon szük­ségtelen lenne ismétlésekbe bocsátkozni, célravezetőbb, ha most gazdasági életünknek csupán néhány fontosabb kérdésére fordítjuk figyel­münket Az utolsó három esztendő­ben, a népgazdaság alapjai­ban egészségesen fejlődött. Számos gazdasági folyamat kedvezően alakult. Javultak a tervek megvalósításának fel­tételei. Kedvező irányúak a strukturális változások. A gazdálkodás egészét mindin­kább az jellemzi, hogy a vál­lalatok és az irányító szer­vek döntéseiben a gazdaságos­ság, a jövedelmezőség a ko­rábbinál jóval nagyobb sze­repet tölt be. Üzemeink, vál­lalataink többsége jól gazdál­kodik. Emelkedett a termelé­kenység. Megszilárdultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeit, jelentősen emel­kedett a termékek egy részé­nek hozama. A lakosság áru­ellátása, mind mennyiségét, mind minőségét tekintve, gyors ütemben javult. Az élet- színvonal emelésére vonatko­zó terveinket túlteljesítettük. E kedvező folyamatok ellené­re, a népgazdaság fejlődése néhány területen jelentős problémákat vet, fel, melyek leküzdéséhez ugyanolyan egy­séges szemlélet és tettrekész- ség szükséges, mint ami az új gazdaságirányítási rend­szer kidolgozását és beveze­tését jellemezte. További fej­lődésünk feltétele, hogy erő­sítsük a kedvező folyamatok kibontakozását, a néhány ponton tapasztalható feszült­ségeket pedig közös összefo­gással. mielőbb megszüntes­sük. Gazdaságirányítási rendsze­rünk reformjának teljes ki­bontakoztatása hosszabb fo­7T • ii rw r ■ 7 »« rr i w i / i Ä jovo évi kozmuvelodesi munka tervezése Művelődéspolitikai elveink egységes gyakorlati végrehaj­tásának igénye az eddigieknél is szükségesebbé ‘teszi a mű­venéves évfordulója, de még hosszan sorolhatnánk a tenni valókat. A továbbiakban részleteseb­tosításakor jelentkezik. Az egységesebb közművelődési szemléletet és gyakorlatot erősítendő jött létre a me­gyei József Attila Művelődé­gyelembevétele is szükséges­nek látszik. Például említhet­nénk a klubmozgalom tartal­mi munkájának további el- velődésügyi szakigazgatási mélyítését. A Hazafias Nép- ben is szó esett a,járási hi­tei adatok hatékony központi fronttal közösen összehangol- vatalok, községi tanácsok sze- irányítását. E követelmény tabbam kellene gondoskodnia repéről, s az intézmények te- már az egységes tervezés biz- honismereti mozgalom és a vékenységének megtervezésé­heytörténeti kutatómunka tö- ről. A szakosztályoknak arról megbázisának szélesítéséről, a teendőjéről is szó volt, hogy az oktatási és a termelőegy- az egységes művelődéspoliti- ségekkel együttműködve fo- kai tervek előkészítését, a kozni lehetne a magánvizsgá- célfeladatok megvalósítását si Központ kollégiuma, amely ra előkészítő tanfolyamok szá- minden szinten segítsék a Salgótarjánban tegnap ta- mát. Sajátos tervezési felada- társadalmi és tömegszerveze- nácskozást 'tartott. Jelen vol- tot jelent jövőre a Mikszáth- tek, s elsősorban a pártszer- tak a járási közművelődési évforduló és Salgótarján öt- vezetek. felügyelők, a megyei intéz-______________________________________________________________ menyek vezetői. Ezúttal az 1972. évi közmű­velődési munka tervezésével összefüggő megyei intézmé­nyek, járási-városi szakosztá­lyok feladatait vitatták meg. Szó esett egyebeken túl a következő év gazdálkodási fel­adatairól. s a személyzeti munka előkészítéséről is. Kelemen István, a Nógrád megyei Tanács VB művelő­désügyi osztályának csoport­vezetője ismertette azokat a fontosabb szempontokat, ame­lyek megkönnyíthetik a köz- művelődési intézmények jö­vő évi terveinek elkészítését. Szükségesnek látszik minde­nekelőtt az. hogy a ten' az idei terv végrehajtásának ér­tékeléséből induljon ki. En­nek kancsán elemezze az úgy­nevezett belvi és t°rületi fel­adatok elvégzésének színvo- na’át. az anyagi és szemé'”* »riottséffokat, az intézrnénv kancso'atrendszerét és a kan- csolatek hatékonyságát. a-y írén vitással összefüggő kérdé­seket. s az esetleges vizsgála­tok. felmérések 'tapasztalatait. Számos nevelési szempont fi­Csaknem száz küldött gyűlt össze tegnap délelőtt Pásztón, a Lovász József Művelődési Központban, hogy a kongresz- szus előtt értékelje a járás­ban végzett KISZ-munkát, s meghatározza az elkövetkező idő legfontosabb feladatait Ott volt Ormándi Zoltán, az MSZMP KB munkatársa, Páricska Zoltán, a KISZ kb osztályvezetője, Juhász Sán­dor, az MSZMP járási bizott­ságának első titkára, Lipták József, az SZMT vezető titká­ra és Cs. Nagy László, a Szi- ráki Állami Gazdaság igaz­gatója. Az úttörők verssel, dallal, virággal köszöntötték a kül­dötteket, majd Kovács Ferenc, a KISZ járási bizottságának titkára számolt be a KISZ legutóbbi választások óta vég­zett munkájáróL Bevezetőjében értékelte a járásban lezajlott vezetőség­választó taggyűléseket. Ezt követően az ifjúság megítélé­séről szólt: — Az ifjúság többségé­ről elmondhatjuk, hogy a tudás, a kiérdemelt te­kintély tisztelője, kritiku­san száll szembe a fogya­tékosságokkal. A fiatalok mai tetteik alapán értékelik önmagukat, s ezt a mércét állítják fel másokkal szemben is. A pásztói járásban az el­múlt évek során jelentősen, növekedett a munkásfiatalok száma. Több üzemben a mun­kások zöme fiatal. S mind magasabb azoknak a száma, akik a gazdasági feladatok megoldását lelkiismereti ügy­ként kezelik. Előfordul azon­ban, hogy munkájukban, a közéletben képességeik alatt maradó feladatokkal bízzák meg őket, s ez az alkotókedv kibontakozását gátolja. A me­zőgazdaságban dolgozó fiata­lok aktivitása, kezdeménye­zőkészsége elmarad a mun­kásfiataloké mögött. Sokszor irányításra várnak, kevés az önállóan kigondolt elképzelés. A diákfiatalok politikai ér­deklődése jelentősen növeke­dett. Nagy gondot okoz vi­szont, hogy a diákok körében a KISZ által biztosított politi­zálás! formák és módszerek még nem elég vonzóak. Ko­rántsem lehetünk elégedettek a járásban dolgozó értelmisé­gi fiatalok közéleti aktivitá­sával. A KISZ-oktatásban a já­rás 1200 fiatalja vesz részt. — Népszerű oktatási for­mának bizonyult az ifjúság­politikai kör, valamint az ifjúsági aktivisták fóruma — mondotta többek között Ko­vács Ferenc. — Propagandis­táink jó módszere fokozta az oktatási körök vonzerejét. Ki mit tud? Kicsoda, micsoda? játékot vezettek be, szellemi vetélkedőket rendeztek. A kulturális nevelőmunká­ról többek között a követke­zőket mondta a KISZ járási bizottságának titkára: — A szabad idő célszerű eltöltésénél nagy feladat hárul a KISZ-alapszervezetekre és a művelődési intézményekre. Tavaly közel 2000 fiatai vett részt vetélkedőkön, 14 ifjúsági klub működött több mint 400 taggal. Az 500-at is meghalad­ja azoknak a száma, akik rendszeresen részt vesznek műkedvelő művészeti cso­portok munkájában. Kiemel­kedő eredményt produkálnak a pásztói, a sziráki, a csécsei, az erdőkürti műkedvelő mű­vészeti csoportok. A beszámolót követően több mint 20 küldött kért szót. Fü- löp Árpád, a pásztói tejüzem küldötte elmondta, hogy az üzemben KISZ-lakásépítési akciót szerveztek, így a fia­talok nagy része új otthont kapott. A minőségiánc kere­tén belül új akciót indítanak a fogyasztók érdekeinek kép­viseletére. Övári Péter, a já­rási földhivatal KISZ-titkára, a KISZ kommunista jellegé­nek erősítéséről, a rendszeres politikai tájékoztatás szüksé­gességéről szólt. Mezővári Ju­dit, a pásztói Közlekedési Nyomda küldötte arról be­szélt, hogy a helyiséghiány nagyon sok gondot okoz az alapszervezetnek. Kifogásol­ta, hogy az üzemben nem ér­vényesül kellőképpen az üze­mi négyszög. Luda Sándor járási úttörő­titkár a KISZ és az úttörők kapcsolatának rendszerességét szorgalmazta. Javasolta, hogy a csapattervben közös prog­ramokat rögzítsenek, időnként értékeljék a közös munkát, az ifivezetőket pedig partnerként kezeljék a pedagógusok. Ke­lemen István, a pásztói ÁFÉSZ küldötte a társadalmi munka szerepét emelte ki. Tusán László, a káliéi KISZ-alapszervezet. küldötte többek között kifogásolta, hogy a községi kultúrház nem fogadja el egyenlő part­nernek, a KlSZ-alapszerveze- tet. Juhász Sándor, az MSZMP járási bizottságának első tit­kára elmondta, hogy a járási pártbizottság rendszeresen figyelem­mel kíséri a pártszerve­zeteknek az ifjúsági szer­vezeteket segítő tevékeny­ségét. Nagyobb önállóságra, több kezdeményezésre bátorította a fiatalokat. — A párttagok segítsék a fiatalokat, de nem bábáskod­janak felettük — mondotta többek között. — Bátran bíz­zák meg a fiatalokat felada­tokkal, biztosítsák a feltéte­leket és ne feledkezzenek el a számonkérésről sem. Mátrai József, a KISZ me­gyei bizottságának titkára a rétegpolitikai munka fejlesz­tését hangsúlyozta. A lányokat, fiatalasszo­nyokat jobban be kell vonni a KISZ-munkába. Tóth Zoltán, a nagyközségi KISZ-szervezet titkára azt igényelte, hogy a munkahely nyújtson segítséget a fiatalok képzéséhez. Bagi Margit, a csécsei úttörőcsapat vezetője pedig arról számolt be, hogy néhány kötöttség feloldásával igyekeznek átmenetet terem­teni az úttörőélet irányítottsá­ga és a KISZ-élet önállósága között. A küldöttértekezlet résztvevői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents