Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

Textiles lányok, asszonyok, gépek A Nógrádi megyei Textilipari Vállalat salgótarjáni telepén, több száz asszonynak biztosítanak kulturált munkalehetősé­get. A vállalat vezetői a dolgozók munkakörülményeinek további javítása érdekében szeptember 1-től megszüntették az éjszakai műszakot, amely közel kétszáz leány és asszony munkaidejét teszi kedvezőbbé. A napokban új, az eddigi­nél korszerűbb gépeket is vásároltak. Az NDK gyártmányú, gyorsvarrógépek, az endlizögépek, az olasz gomblyukazók és az NSZK-ból származó hólozógépek majdnem másfél millió forintba kerültek, de „megérik a pénzüket”, mert az asszonyok könnyebben dolgoznak, és a nagyobb termelé­kenységgel a keresetük is több lesz. Képünkön: Szeles Mária ifjú szakmunkás, az új, NDK Textima gyorsvarrógéppel dol­gozik A „textilesek* ruháit szinte már az egész világon ismerik, A napokban újabb megrendelést kaptak. Közel hat és fél ezér ilyen divatos miniszoknyát készítenek a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár részére, amelyet a Német Szövetségi Köz­társaságba exportálnak. A szabászok asztalán Bóth Lászlóné rajzoló, és Forgács Gyula művezető szabja a divatos kel­mékből a szoknyácskák darabjait A vállalat törzsgárdatagjai főleg az idősebbek közül kerül­nek ki. Szükség is van a tapasztalt szakmunkásokra, a di­vatos, nagy kézügyességet igénylő termékek többnyire az ő asztalukról kerülnek le. Ferencz Gézáné már 12 éve dolgo­zik a vállalatnál, az egyik legszorgalmasabb törzsgárdatag Kép, szöveg: Kulcsár József Arcok, emberek A mezőőr Évről évre csökken a mezei lopások és szabály- sértések száma, a szurdok- püspöki Béke Tsz-ben. A korábbi években még pénzbírságot is szabtak ki. — Szövetkezetünk a ta­goknak minden évben ki­mér lucernaföldet. Ezekkel nincs is baj — mondja Qra- vecz János, a termelőszövet­kezet egyik mezőőre. A középtermetű, ősz hajú, 71 éves mezőőrrel a Budai­dombon levő kukoricatábla szélén találkoztam. A mező­őr idős kora ellenére is éber őrzője a Béke Tsz-hez tartozó 1400 holdnak. — Legnagyobb figyelmem most a kukoricára fordítom. — Hogy került a közösbe — kérdem. A szövetkezet szervezése előtt, mint kőműves kisipa­ros dolgozott Oravecz Já­nos. Nagyon sok családi há­zat épített a községben, és a környező falvakban is. Ké­sőbb a szövetkezet építő­brigádjának lett a tagja. — Négy esztendővel ez­előtt bíztak még a mezőőri teendőkkel, azóta őrködöm a közös vagyon felett. Tavaly, amikor a kis köteg lucerná­ért, vagy a pár cső kukori­cáért magas árat fizettek, a dézsmálok, jobban meggon­dolják érdemes-e lopni? Kocsizörgésre lettem fi­gyelmes a múltkor is. Meg­állt a kukorica mellett, és dézsmálni akarták a ter­ményt. Riasztó lövést ad­tam le, ezzel jelezve, hogy tilos helyen vannak. Azok jobbnak látták odébb állni. Ellenállást még egy eset­ben sem tanúsítottak a ga­rázdák. Oravecz János vadász- fegyverét és kerékpárját so­ha nem hagyja el. Így őr­ködik a gondjaira bízott közös vagyonon. R. I. A tiszta levegő szennyeződésének kor­látozása érdekében, a tokiói városi hatóságok jövő nyáron Diesel-elektromos „hibrid­autóbuszt” szándékoznak for­galomba állítani. Az új jármű a jelenlegi közlekedő Diesel­autóbuszok üzemeltetésénél felhasznált olajjal működnek majd. Hasznos vizsgálat volt A balesetek megelőzése állandó feladat A NÖGRÄDI szénbányák k'sterenyei építészeti üzemétől az idéri 70 millió forint építé­si és 48 millió forint faipari termelési értéket várnak. Az elkövetkezendő öt évben az üzem további fejlesztését ter­vezték, elsősorban a megyei mélyépítési igények kielégíté­sére. A több átszervezéssel kialakult üzemnél különösen fontos a biztonságos 1 munka- feltételek megteremtése. Más területről kerültek ide dolgo­zók, új tevékenységeket ho­nosítottak meg. Nemcsak a begyakorlottság hiánya, ha­nem néha a nem megfelelő feltételek is a baleset forrásai lehetnek. A vállalat szakszer­vezeti bizottsága éppen ezért segítő szándékkal munkavé­delmi minősítő vizsgálatot tartott az üzemnél, amelynek tanulságait érdemes megszív­lelni az elkövetkezendő idő­ben is napirenden tartani. A legfőbb veszélyforrások az anyagmozgatásoknál van­nak. A rönkök vagonból való kirakása, máglyázása, még ma is nagyrészt kézzel törté­nik. Egyes helyeken nem meg­oldott a porelszívás, másutt nagy a zajszint. Ezeket a gon­dokat a vállalat vezetőségé­nek kell majd orvosolnia a jövőben. Az üzemvezetőség az öt évre szóló intézkedési tervé­ben rögzítette a biztonságos munkával kapcsolatos teendő­ket, viszont az idei évre nem készített munka- és egészség- védelmi komplex tervet. A jövőben ez sem maradhat el. A balesetek megelőzésére való törekvés a műszaki irá­nyító munkábán általában ér­vényesül, de a termelés köz­vetlen irányítói közül többnél tapasztalható a közömbösség. Szemléletben! változásra is szükség van, mert valamennyi munkahelyen megvannak az érvén yes technológiai előírá­sok, és van elegendő óvórend­szabály is, amit be kell tar­tani, és be kell tartatniuk a középkádereknek. RENDSZERESEN megtart­ják a havi szemléket, viszont kívánatos lenne, hogy ezeken az üzemorvos is részt vegyen. A dolgozók oktatása is terv­szerűen folyik, de talán haté­konyabb lenne, ha ezt az "egyes területeknek megfele­lően, szakosítotton végeznék. Ma még a balesetek vizsgá­lata, nyilvántartása sem egy­séges az üzemben. Ezen is változtatni kell. A jövőben, a rendeleteknek megfelelően kell végezni a balesetek ki­vizsgálását, és nyilvántartását. Munkavédelmi kérdésekben jó az üzemvezetőség és a tár­sadalmi szervek kapcsolata. Ilyennek kellene lenni a ve­zetők és a munkavédelmi őrök kapcsolatának is. A munkavédelmi őröktől haté­konyabb munkát várnak. Ök viszont joggal igénylik, hogy az üzemvezetőség vegye fi­gyelembe tevékenységüket, észrevételeikre időben intéz­kedjenek. Az általános tanulságok le­szűrésére a munkahelyi láto­gatások tapasztalatai . adtak alapot. A salgótarjáni láda­üzemnél egész sor szabályta­lanságot tapasztaltak. Nem az előírásoknak megfelelő a máglyázás. Nem elegendő mindenütt a munkahelyek vi­lágítása. A szalagfűrészeknél nem megoldott a porelszívás. A hulladék tárolása tűzrendé­szet! és 1 munkavédelmi szem­pontból is erősen kifogásolha­tó. Van mit kijavítaniuk a villanyszerelőknek is. Az energiaellátásit biztosító gumi­kábelt oszlopokra és egyéb tárgyakra kötözték, alig pár centiméterre keresztezi az egyenáramú villamos mozdo­nyok vezetékét. A világítás javítása is rájuk vár. A nagy feszültségű transzformátor­kapcsolószekrényre olyan la­katot kell tenni, ami zárható is. A villámos vezetékek hely­telen szerelésével egyébként az építési részleg mátranová- ki munkahelyén is találkoz­tak. A hegesztő- és egj*eb munkagépek gumikábeleit több helyen szabálytalanul, a földön vezették, ezeken he­lyenként sérülések vannak, feltételezhető, hogy a rajtuk közlekedő járművek rongálták meg. A villamos kapcsolószek­rényekről hiányzik a kapcso­lási vázlat. A 380 voltos du­gaszolóaljzatoknál néhány helyen törött a szigetelés. Több helyen a kábelvégek bekötésénél is hibás a gumi­szigetelés és akad szabálytalan bekötés is. Több villamos be­rendezésnél dem az előírásnak megfelelőek a földelő vezeté­kek. Az üzem vízválasztói mun­kahelyén hasonlóan a föld te­tején. illetve a földbe tapos­va húzódnak a betonkeverő gépek 380 voltos gumikábele i.' A zsaluzásból szétbontott szö­ges deszkák a kiálló szögek­kel szanaszét hevernek, bal­esetet okozhatnak. Itt már­cius 23-tól augusztus 27-ig nincs bejegyzés az oktatási naplóban. A MINŐSfTÖ vizsgálat fel­tárta a hibákat. Célja volt; hogy azok megszüntetéséhez segítséget adjon. Most már a vezetőkön a sor, hogy a fel­tárt hiányosságokat megszün­tessék, a mulasztásokait pótol­ják. B. J. Érdekes kísérlet Partvédelem Dr. Kárpáthi Istvánnak, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékvezetőjének irányításával kutatók, agrár- és erdőmérnökök tanulmá­nyozták a Dráva töltése és árterülete biológiai védelmé­nek lehetőségeit. A több hó­napos expedíció eredményeire alapozva terv készült a folyó eredményesebb partvédelmé­hez. A kutatók részletesen fel­mérték a folyó árterének nö­vényegyütteseit, azok termő­helyi jellemzőit és javaslato­kat adtak a partvédelmet legjobban szolgáló tájrende­zési munkákra. Megvizsgálták azt is. hogy az elárasztott, huzamosabb ideig vízzel bori­it övényeh k el tott területeken milyen nö­vényféleségek élnek meg á legobban. A kutatások tapasz­talatait figyelembe véve, Szentborbáson létrehozták az ország első, kizárólag biotech­nikai célokat szolgáló szaporí­tó telepét Az itt szaporított anyagból rövidesen megkez­dik a kijelölt mintaterülete­ken a partbiztosító telepítése­ket. A gyakorlati tapasztalato­kat figyelembe véve dolgoz­zák ki a Dráva egész magyar- országi töltésrendszerére és árterületére a biológiai véde­kezés terveit. A magyaror­szági kísérleteket a jugoszláv szakemberek is érdeklődéssel tanulmányozzák. (MTI) Szovjet tudósok felfedezései Két szovjet tudóscsoport­nak nyújtottak át oklevelet « Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Tanulmány­ügyi Bizottság ülésén. M. Ma­karov, a Lebegyevről elneve­zett akadémiai fizikai intézet főmunkatársa, és V. Hohlöva, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Csillagászati Taná­csának főmunkatársa értékes holdfelszín-megfigyeléseket végeztek az infravörös szín­képtartományban. Speciális készülékeket dolgoztak ki. és érdekes ciklust hajtottak vég­re a Krími Asztrofizikai Ob­szervatórium 50 hüvelykes reflexiós teleszkópjával. A két tudós speciális, két­csatornás radióméter segítsé­gével különböző megvilágított­OfiioficytóssfB'acaic sági fázisokban vizsgálta a , holdkorongot, miközben új fi­Francia gyáriparos nvilatkosata zikai hatásokat fedeztek fel. Megállapították például, hogy Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának a napokban esedé­kes franciaországi látogatásá­val kapcsolatban az APN pá­rizsi tudósítója nyilatkozatot kért Paul Huvelintől.' a fran­cia gyáriparosok országos ta- 4 nácsa elnökétől a szovjet— francia gazdasági együttműkö­désről. — A szovjet—francia gaz­dasági együttműködés gyors ütemben fejlődik. Előnyös mindkét fél számara. Szeret­nénk, ha az érvényben levő megállapodások alapján keres­kedelmünk volumene még to­vább emelkedne — mondotta Paul Huvelin. — Együttműködésünk távla­tai — folytatta a francia gaz­dasági szakember — vélemé­nyem szerint sokat ígérőéit. Előnyös számunkra az a meg­állapodás, hogy a Szovjetunió évente 2,5 millió köbméter földgázt szállít nekünk. Meg­kezdődtek az előkészületek a szovjet kőolajimport növelésé­re, műszaki megállapodást kö­töttünk a Szovjetunióval ar­ról, hogy felépít számunkra egy olajfinomítót. Mindez hasznos Franciaország szá­mára. — A kereskedelmünkben fontos szerepet tölt be az is, hogy Franciaország különfé­le berendezéseket vásárol a Szovjetunióban. Most tárgya­lunk arról, hogy a Szovjetunió részt vegyen egy francia fém­kohászati gyár építésében. — Nemrég francia gyárosok küldöttsége járt Moszkvában. Kirillin, a tudományos, és műszaki állami bizottság el­nöke kijelentette küldöttsé­günknek, hogy sikeresnek tartja a francia—szovjet együtcműködést a tudományos kutatások területén. Mi oszt­juk ezt a nézetet. A közös munkát különösen a világűr meghódításában és az atom­energia békés célú hasznosítá­sában találjuk gyümölcsöző­nek. — Véleményünk tehát az — mondotta végül Huvelin, a francia gyáriparosok országos tanácsának elnöke, hogy a szovjet—francia gazdasági kapcsolatok fejlesztése nem­csak a két ország közeledé­sét mozdítja elő. A francia kormány abból indul ki, hogy ha a Szovjetunióval és más szocialista országgal fejleszti kapcsolatait, akkor ezzel elő­segíti az európai országok kö­zötti békés kapcsolatok fej­lesztését is, ami pedig végső soron a nemzetközi feszültség enyhítéséhez vezet. Ezért is üdvözlöm Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatását. Na­gyon örülök, hogy Brezsnyev meglátogatja országunkat, és közelebbről megismerheti né­pünk életét. Reméljük, hogy érdeklődik majd a francia ipar, a francia ipari termékek és technológiai módszerek iránt is. Nem kétlem, hogy látogatása jelentősen hozzájá­rul a francia—szovjet barát­ság ügyéhez. újhold idején a holdbéli „ten­gerek” infravörös sugárzása kétszer intenzívebb, mint a „kontinenseké”. Ez a tény a „tengerek” kőzetanyagának jó hővezető képességére utal. Oklevelet kapott E. Kornye- va. az orvostudományok dok­tora és L. Haj, az orvostudo­mányok kandidátusa is — mindketten a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája Kísér­leti Orvostudományi Intézeté­nek munkatársai. A szovjet kutatók fedezték fel a világon először az agyvelő szigorúan lokalizált és pontosan elkülö­níthető szakaszét, amely je­lentős befolyást gyakorol a szervezet egyik legfontosabb védelmi jellegű életműködésé­re — az antitestek termelé­sére. NÓGRÁD — .1971, október 21„ csütörtök 3 t

Next

/
Thumbnails
Contents