Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

f A francia huldüit véleményei CscsSe a ICMIC hSMhel delegációt as ENSZ-be Az ENSZ-közgyűlés kínai vitájának szerda délelőtti ülé­sén Svédország, Nepál, Dá­nia és Franciaország képvi­selője, gyors egymásutánban, szinte egybehangzóan hang­súlyozta: gyakorlatilag csu­pán egy kérdés eldöntése vár a közgyűlésre, a KNK jogai­nak helyreállítása az ENSZ valamennyi szervében, ennek minden logikus következmé­nyével együtt, beleértve a Csang Kaj-sek-rezsim képvise­lőinek eltávolítását is. A francia küldött kijelentet­te. hogy Kínát egyetlen kül­döttségnek kell képviselnie az ENSZ-ben, s ezt a küldöttséget a Kínai Népköztársaság kor­mányának kell elküldenie New Yorkba. Ezután a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság kép­viselője bélyegezte meg a világos kérdés összezavarására és az érdemi döntés halogatá­sára irányuló amerikai manő­vereket. s az albán határoza­ti javaslat társszerzőjeként sürgette a tagállamokat, hogy mérjenek egyértelmű veresé­get az USA újabb Kína-elle- nes fondorlataira. Lengyelország állandó ENSZ-képviselője felszólalásá­ban emlékeztetett rá, hogy or­szága, a többi szocialista or­szághoz hasonlóan, a legutób­bi. 22 év folyamán következe­tesen szorgalmazta a KNK ENSZ-ljogainak helyreállítá­sát, és a Csang Kaj-sek-re­zsim képviselőinek éltávolítá­sát. A lengyel küldött megálla­Sírezsiiiyev párizsi programja Szerdán este Párizsban nyil­vánosságra hozták Leonyid Brezsnyev franciaországi lá­togatásának hivatalos prog­ramját. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, október 25-én, hétfőn délután 14.30 : órakor érkezik repülőgépen az Orly repülőtérre. Röviddel megér­kezése után az Elysée-palotá- ban felkeresi Pompidou elnö­köt, s négyszemközti megbe­szélést folytat vele. Kedden délelőtt az SZKP KB főtitkára látogatást tesz a párizsi városházán, majd dél­után újabb négyszemközti megbeszélést tart Pompidou elnökkel. Szerdán — október 27-én — az Elysée-palotában szélesebb körű megbeszélésére kerül sor, amelyen részt vesz majd Chaban-Delmas miniszterel­nök, Schumann külügymi­niszter, valamint a Leonyid Brezsnyev kíséretében Párizs­ba érkező Kirillin miniszter­elnök-helyettes és Gromiko külügyminiszter is. Csütörtökön — október 28- án — Leonyid Brezsnyev Marseillebe és környékére lá­togat el, pénteken pedig : Renault-művek központi üze mét tekinti meg. Szombaton — október 30-án — délelőtt újabb, szélesebb körű megbeszéléssel zárul a látogatási program; Brezsnyev és kísérete délben indul visz- sza repülőgépen Moszkvába. (MTI) Éles vita a szövetségi gyűlésben Brandt közös fellépést sürget r X szövetségi gyűlés költség­vetési vitájában . felszólalt Brandt, nyugatnémet kancel­lár és Rainer Barzel. az ellen­zéki CDU új pártelnöke is. Brandt nyomatékosan_kifej- tette, hogy az NSZK gazda­sági nehézségei a nemzetközi valutarendszer válságából adódnak. Megoldásuk csak a nyugati partnerekkel közösen erhető el, de csak úgy, hogy ez a megoldás az NSZK gaz­dasági rendjével nem kerül ellentétbe. Brandt elérkezettnek látja az időt arra, hogy Nyugat- Európa kezdeményezően lép­jen fel az Egyesült Államok­kal szemben. Ugyanakkor alá­húzta a francia—nyugatnémet véleménykülönbségek kiküszö­bölésének fontosságát. Kitért Pompidou, francia ál­lamelnök legutóbbi javaslatai­ra és közölte, egyetért vele abban, hogy meg kell alakíta­ni a közpbnti bankok kor­mányzóinak bizottságát, amely teljhatalmat kapna a nem kí­vánatos devizabeáramlások megakadályozása céljából. A kancellár megnyugtatta az NSZK nyugat-európai part­nereit, hogy az NSZK nem fog a. közös szolidaritás kárá­ra külön megegyezésre töre­kedni az Egyesült Államokkal. Az elkövetkező hónapokban a konjunktúra csillapodása folytán jelentkezhetnek a gaz­dasági életben átállási nehéz­ségek, de nemzetközi összeha­sonlításban — a kancellár sze rint — ! az NSZK helyzete kedvezőnek mondható. Rainer Barzel, a CDU új elnöke igen élesen reagált Brandt szavaira és azc állítot­ta, hogy a kancellár túl szép képet festett a gazdasági és szociális helyzetről. Kijelen­tette, hogy a költségvetés 8,4 százalékos növelése nem al­kalmas az infláció leküzdésé­re és a kormányzat bűnéül rótta fel, hogy az áremelkedé­sek már a kalandorság leg magasabb szintjére jutottak. Az ellenzéki vezető Brandt nyilatkozatából csak azt tar­totta elfogadhatónak, hogy a kancellár egy közös nyugat­európai kezdeményezést sür­getett a valuta.váltság ren­dezésére. (MTI) Tifo B<of®*jeaf«äscs Noiröban Joszip Broz Tito jugoszláv elnök szerdán egynapos láto­gatásra Kairóba érkezett, ahol a közel-keleti helyzetről, az el nem kötelezett orszá­gok szerepéről és a két or­szág kapcsolatairól tárgyal Szádat egyiptomi elnökkel. Az Al-Ahram megjegyzi, hogy munka jellegű, a hivatalos ce­remóniákat mellőző látogatás­ról van szó. A látogatás je­lentőségét fokozza, hogy ar­ra röviddel Szádat moszkvai tárgyalásai után került sor. Tito csütörtökön utazik vissza Belgrádba. (MTI) frak megnyitotta a határt Irak kedden délelőtt ismét megnyitotta jordániai határát, — jelentette szerdán az am- mani sajtó. Mint ismeretes, a bagdadi kormány ez év július 18-án tiltakozásul a palesztin geril­lák körében elkövetett jordá­niai vérengzések miatt, le­zárta a határt; sem közúti, sem légiforgalmat nem enge­délyezett. Keddtől kezdve ismét sza­bad a forgalom. (MTI) NÓGRÁD — 1971. október 21., csütörtök pította, hogy az amerikai ja­vaslat a hagyományos „oszd meg és uralkodj” politiká­nak, annak a politikának a folyománya, amely a nemzet­közi enyhülésről elhangzó ki­jelentésekkel ellentétben „az egyiket a másik ellen próbál­ja kijátszani”. A lengyel kül­dött befejezésül a „fontos kérdés” javaslatról szólva hangsúlyozta: a közgyűlésnek meg kell akadályoznia, hogy egy végképp megbukott poli­tika vereségét ügyrendi ma­nőverek mögé rejthessék. Jugoszlávia képviselője ki­fejtette. hogy kormánya az albán határozati ’ javaslat egyik társszerzőiéként, min­den olyan javaslat ellen fel­lép. amely akadályozni pró­bálja a KNK ENSZ-jogainak régóta időszerű helyreállítását, és taktikai megfontolásoktól vezettetve, meghosszabbítani igyekszik a tajvani rezsim képviseletének fikcióját. Libéria képviselője a£ Amerikai álláspont hosszú lére eresztett változatát adta elő, s ennek megfelelően foglalt ál­lást a vitában. A szerda délutáni ülésre 10 felszólaló iratkozott fel, kö­zöttük a Szovjetunió és Ma­gyarország képviselője. (MTI) (Beszédeiket pénteki szá­munkban közöljük.) Éles ífé'efr az imperializmus ellen Kedden, éjfél utánig tartó ■»lésen a „mogadishu-i nyilat­kozat” elfogadásával ért vé­get a kelet- és közép-afrikai országok 7. csúcsértekezlete. A nyilatkozat élesen megbé­lyegezte a fajüldöző Dél-Afri­kát, és sürgette, hogy az af­rikai államok szakítsanak meg minden kapcsolatot ezzel az országgal. A záróközlemény hangsú­lyozta: a csúcsértekezlet éle­sen elítéli a kolonializmus és az imperializmus minden for­máját Afrikában. Az afrikai vezetők Ismétel­ten hangsúlyozták jószomszé­di kapcsolataik és együttmű­ködésük megszilárdítására irányuló szándékukat, s he­lyeselték á korábbi külügy­miniszteri értekezleten a pol­gári repülésre, a távközlésre, a kereskedelmire, az idegen- forgalomra, az iparra és a munkaerőre vonatkozó javas­latokat. (MTI) Willy Brandt bonni kancellár kapta az idei Nobel Béke-díjat. Képünkön: kormánytiszt-. viselők és újságírók gratulálnak a kancellárnak, Oife^ssl^iifiicsra ci ssoujefi diplomácia Az elmúlt hetekben minden eddiginél szélesebb területen bontakozott ki a szovjet béke- offenzíva, amely ezúttal fele­lős szovjet párt- és kormány­férfiak nagyszámú külföldi hi­vatalos látogatásában is kife­jezésre jutott. Nyolc országban ültek tárgyalóasztalhoz a szov­jet állam vezetői, hogy a bé­kés politikai és gazdasági együttműködés megteremtése és kiszélesítése érdekében egyeztessék az'álláspontokat. Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, 1971. szeptember 22 —25-ig nem hivatalos, baráti látogatást tett Jugoszláviában, szeptember 25—26-án Buda­pesten, szeptember 26—27-én pedig Szófiában folytatott megbeszéléseket. Október 25— 30 között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke 1971. ok­tóber 1-én Űj-Delhiben, októ­ber 2-án Rangoonban folyta­tott megbeszéléseket Október 3-tól 8-ig szovjet párt- és kormányküldöttség élén a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saságba látogatott, október 13- án pedig Iránba érkezett. Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke 1971. október 4—8 között Angliában, október 8—10. kö­zött pedig Marokkóban tárgyalt. 1971. október 18-án ellátoga­tott Kanadába, ez év decem­berében pedig a tervek sze­rint Norvégiát és Dániát ke­resi feL ^ Szokatlanul gyors ütemben halad a kínai ENSZ-képvise- let vitája a közgyűlésben — — hangoztatják a megfigye­lők. — Egyesek szerint már a hét végén szavaznak Kína jogainak elismeréséről, mások viszont a jövő hét közepére várják a döntést. A vita na­gyon sokrétű: a két, egymás­tól szögesen elütő javaslatot több oldalról közelítik meg a delegátusok. Egyben azonban szinte mindenki megegyezik: halaszthatatlan a határozat. A Kínai Népköztársaság ENSZ- jogait így vagy úgy, de el kell ismerni. Max Jakobsen, Finnország küldötte összegez­te igen találóan kedden dél­után a probléma lényegét, amikor azt mondta: a Kínai Népköztársaság távolléte kö­vetkeztében az ENSZ nem midta megfelelő hatékonyság­gal betölteni a világ békéje és biztonsága megőrzésében vál­lalt szerepét. Jakobsen véleménye közért­hetően körvonalazza a kérdés érettségét, azt, hogy a népi Kína jogainak elismerése nem­csak a világszervezet egyete­messége elvének megvalósítá­sa szempontjából fontos, ha­nem azért is, mert a világ legnépesebb országa nélkül már nem lehet teljes értékű semmiféle döntés a New York-i üvegpalotában. Való­ban, tarthatatlan minden olyan álláspont, amelyik to­vábbra is ki akarja rekeszte- ni az ENSZ-ből Pekinget, és helyette a Csang Kaj-sek-re­Nem felvétel — elismerési zsimet ismeri el a kínai nép egyedüli képviselőjének. Ki­csit karikírozva, a jelenlegi állapot úgy fest, mintha az élővilág képviseletében egye­dül a poloska lépne fel. A vita tapasztalatit össze­gezve megállapíthatjuk: a tagországok közül sokan tet­tek előre lépéseket korábbi magatartásukhoz képest. Ezt leginkább az a vélemény mu­tatja, amely szerint a KNK esetében nem felvételről van szó, hanem arról, hogy kinek van joga képviselni a kínai népet. S amikor Tajvan ki­zárásának kérdését vitatják, akkor sem elsősorban az ak­tus mineműsége a lányeg, ha­nem az, hogy Tajvan jogtala­nul tölti be mostani státusát. Ezért kapaszkodik például a „fontos kérdés” érvébe az Egyesült Államok képviselete. Georg Bush, Washington de­legáltja taktikaként előre ho­zott felszólalásában éppen ar­ról próbálta meggyőzni a köz­gyűlést: nyilvánítsák fontos kérdésnek Tajvan eltávolítá­sát. Az amerikai kettősség te­hát továbbra is fennáll. A módosulás csupán annyi, hogy eddig a KNK jogainak elis­meréséről vélekedett így a Fehér Ház, most viszont sa­ját szövetségesét próbálja menteni ezzel az ügyrendi manőverrel. Ami a kettős képviseletet illeti, sokak szerint az ameri­kai formula ellent mond az ENSZ alapokmányának, s mint a megfigyelők megálla­pítják, még az Egyesült Álla­mok szövetségeseinek bírála­tát sem állja ki. A hangulat- változás két dolgot mutat. Az egyik: a Szovjetunió es a szocialista országok szívós, ki­tartó diplomáciai munkája is­mét meghozta a maga gyü­mölcsét, oly fokon érlelte meg az időt, amikor már presztízs- veszteség nélkül nem lehet válasz, nélkül hagyni, vagy ügyrendi manőverrel elodáz­ni a döntést. A másik: a sza­vazásnál megnőttek a KNK esélyei, még akkor is, ha a sokat emlegetett, de már dö­cögő nyugati gépezet megprór bálja megtorpedózni Peking jogainak elismerését. Ügy hisszük, a Szovjetunió és a szocialista országok ma­gatartása nem szorul különö­sebb magyarázatra. A ml ál­láspontunkat részletező fel­szólalások világosan tisztáz­ták, hogy a szocialista tábor változatlanul síkraszáü a KNK ENSZ-jogainak elisme­réséért, s nem hajlandó tá­mogatni semmiféle olyan ja­vaslatot, amelyik csorbítani igyekszik a népi Kína jogait. Ezt ma már azok is világo- sah látják, akik a pekingi ve­zetéssel fennálló nézeteltéré­sekre és vitákra spekuláltak, s ennek tüze mellett próbál­ták sütögetni saját pecsenyé­jüket. Ezzel kapcsolatban sze­retnénk felhívni a figyelmet arra, hogy más dolog a Var­sói Szerződés tagországai és a pekingi vezetés között fennálló ideológiai vita és megint más a Kínai Népköz-, társaság helye a nemzetközi életben. Amikor a mi képvise­lőink következetesen hangoz­tatják és követelik a KNK jogos igényei teljesítésének halaszthatatlanságát, elsősor­ban arra törekednek, hogy Kína elfoglalja az őt megil­lető helyet a világszervezet­ben és a népek nagy család­jában. ... j A szavazás kimeneteléről; végeredményéről könnyelmű­ség lenne bármit is mondani. Egy azonban már az eddigi vitából is látszik: vannak még kétkedők, ferde szándé- kúak a világszervezetben, de ezzel együtt gyarapodott azok­nak a tábora, akik a népi Kínát egyedüli képviselőként az ENSZ-ben akarják látni. ' Szolnoki István /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents