Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

Papp Tajos: KOMMUNISTÁK Az ököl voltunk minden korban akarat amely el nem eitnyed mint világot emelő .daruk rettenetes erejű marka sziklavéső földmaró gépek karmaiiimaik acél-iszonya utak és hidak kifeszített vaskérgű betontenyerei kérlelhetetlen kalapácsok dörgő kompresszo-r-konoksága prések szorító ujjaiból kisugárzó szent kegyetlenség voltak és lesznek vértanúink mi mem félünk a kakás&zótól a bátorságunk meggyőződés megmért és pontos tudatosság GyermekkorunJkiajt salakhegyek kénes gőzei fátyolozzák Szétdobált üvegszilánk-kések lestek ránk játszótereinkéin a csatákban vesztenünk kellett s a lovasság mi nem lehettünk hátul ál ltunk az osztályképen ne látszódiók a szegénységünk meztelen lábú véznasága használt ruhák és képeskönyvek ólomkatonák törött lábbal fehérre vénült csokoládé adományok megszégyenítő .odavetett mosoly-fillére nem szoktunk mi simogatáshoz Indulat feszült tehetetlen mimika után apánk kezében pihenni vágvott anyánk keze dagadt-vörösen elkínzottaai a hangos szótőn meg rezzenve leperdülő könnyektől ázva a gyűlölet lassan nőtt bennünk és felnőttünk a gyűlöletben csikorgató farkas-fogakkal vadnak az elvodult világban megvan féktelen papírforgónk száguldó piros szilajsága s a tank is megvan tán még amit cérna.g ur iga - k erek e kkel leszámolásra készülődve egykor magunknak kifaragtunk És megvan még a lázadás is gyárszirénák hiába-hangja összetört gépek recsegése száz beszakadó üvegablak száz Ludd-kapitány hahotája az első lázadás emléke az első ütés emléke mit mi adtunk és nem nekünk adtuk egyszerre lépő dobbanása százezernyi facipős lábnak az első gondolat emléke az első eszme szerveződő csodája mint kelő vetésé didergető félelmeink közt egyszerre támadt teli ének Kommunizmus! napod ha fölkel bolygónk bolyongó hajnalából halkul újjainík acél-görcse kinyílanak ökleink akkor s a gyermekeket úgy neveljük hogy mindörökre elfelejtsék mindarít amire nekünk amíg létezünk emlékezni kellett. Nyelvművelő Nem érdemes bonyolítani a dolgokat! Értesüléseim szerint mások kezdve autóbuszok teszik zű- az igekötős szó helyett az is eltűnődtek már az ilyen rössé a forgalmat azokon a igekö'iő nélkülit használni, mondatokon: „A Hét műso- bizonyos útvonalakon. Egyáltalán: nem tanácsos az rát hárman ’ bonyolítoták.” Mi bonyolítja tehát az ügyet igekötőket lebecsülni. Sem „Körmikrofon c. műsorunkat a fent idézett mondatok kö- úgy, hogy akkor is odacsap- rát hárman bonyolították.” rül? Nyilvánvalóan az, hogy juk őket az igéhez, amikor wEzeken az útvonalakon a igénket nem a jelentésének nem szükséges, sőt felesleges; forgalmat mától kezdve au- megfelelő helyen alkalmaz- sem úgy, hogy egyszerűen el- tóbusszal bonyolítják.” zák. sikkasztjuk őket. Mindkét Gyermekkorunktól fogva Az a három mondat igazá- esetre bőven akad példa, abban a hitben éltünk, hogy a ban azt akarja közölni, hogy Gondoljunk csak az olyan bonyolít ige jelentése: kuszái, egy több mozzanatból álló torzszüleményekre, minta le- gábalyít; gubancol, bonyolult- feladatot — műsort, forgat- ellenőriz, kidícsér, megpártol, tá, szövevényessé tesz, össze- mat — lépésről lépésre eltié- ledestruál', eldeformál stb. zavar stb. geztek, vagy elvégeznek. A Hogy nem a jóhangzás min­Ha a bonyolít jelentéstar- baj csak az, hogy az ilyen- tapéldányai, bizonyára senki talmait kellene megragadnunk, fejte mondanivalók szolgála- előtt sem kétséges, bizonyára mondatokkal ki- tára a bonyolít ige nem al- De bizonyos igekötők túl- sérleteanérik: „Az ügyvédek kalmas , mert; a jelenteje burjátlzásállak nem lehet gá_ még egyre bonyolították a egeszen más. < Ahhoz, hogy ^ vep. ^ hogy elhaev- pert.” „Az író határtalan me- összetett fekMmok fokozato- juk & szükségeseket is. Nem sélő kedvvel bonyolítja a san torteno megoldását ki mcmdhatjuk tehát így: „A cselekmény szálait” „Nemér- tudjuk fejezni, ahhoz nem a múu héten zajlottak ^ demes a kérdést tovább bo- bonyolít, hanem a lebonyolít &zággyűlési riasztások.” Ide nyolítani” szóra van szükségünk. Tehat „ Tudatunkban tehát a bo- az igekötős változatra. a befejezettségét érzékeltető .. le igekötő is szükséges. Nem nyolít igének jól körulhatá- Hogy ebben az esetben az lehetünk megelégedve ezzel a rolható jelentésváltozatai van- igeköcő mennyire megváltoz- mondattal sem: „A nagy­nak. Éppen ezért gondolko- tatja a szó jelentését, érzé- bátyám mindig tartja azígé- dunk el a bevezetőben idé- keltessük néhány mondattal: retét” A cselekvés befeje­zett mondatokon. Tulajdon- Kopjáss még a délelőtt fo- felségét és eredményességét képpen mit is akarnak kö- lyamán lebonyolította ügyeit. itt is kj kell fejezni Ezt pe- zölni? Bizonyára nem azt, Az igazgató ma több nehéz dig csak a betartja szó ké- hogy az illető műsorokat hár- megbeszélést bonyolított le. pes visszaadni. „Az esemé- man kuszálták, gubancolták, A balatoni hajók ezen a nyek g szemünk előtt ját- zavarták össze; tették bonyo- nyáron is hatalmas forgalmat szódtak” — állítja egy szem- lulttá, szövevényessé. És va- bonyolítottak le. A gyógy- tand A 'teljesség igényével' lószínűleg a forgalom vonát- szertár napi ezer forint for- lejátszódtak. kozásában sem azt akarták a galmat bonyolít le. Nem ésszerű dolog tehát tudtunkra adni, hogy mától I>r. Szabó Károly Színház, színészek — Sarkadi... A budapesti vígszínház még másfél métert, mert a polcon na ki a konfekcióból. Az ol- sÜrfSdi“ imíef1'Ház b a™ város annTi helyünk van”. _ cső lódenben is remekül fes­széién című posthumus-űrá- A Sarkadira jellemző, szu- tett kisportolt, rugalmas nyú- máiát. Tévéfilm készül sár- perszónikus sebességgel elké- lánksága. De Lonka figyel- nyéböi.A a’ miskóu-i 'sz/nház szült írás megjelenése elé mét Zimi iránt nem ez kel- előadásában Salgótarjánban is azonban aggodalmas szavak tette fel elsősorban, hanem színre kerül a tíz éve elhunyt torlódtak nyomban, amint valami utólag igazolható ösz- mű drámája kiderült, hogy a történet úri- ton, amellyel mar az akkori asszonya nem más, mint a Sarkadiban megérezte az el- Sarkadi Imrét a köztudat színigazgató igen népszerű és következőt, nagyobbára elbeszélőként tart- tehetséges, de szellemiekkel Hogy mégsem lett happy ja számon, s csak a legutób- nem túlzottan megáldott hit- end az idillből, annak renge* bi években ismeri fel mind- vese. A direktor pedig tör- feg közrejátszója van —, töb- inkább, hogy felszabadulás ténetesen: szerkesztőnk unó - bek között, ama nagy művelt­utáni színpadi és filmmű- kafivére. ségű ifjú báró, akit Zimi te­vészetünk legjelentősebb al- A Sarkadl-glossza mégis he tettén dühében kesernyésen kotásait neki köszönhetjük. , ott lapul a korabeli újság va- így összegezett előttem: „ön­lamelyiR számában. Pali bá- hibáján kívül művelt.” * esi ugyanis némi fontolgatás Kétségtelen viszont, hogy ... után arra jutott: unobasó- sarkadi első drámaírói ins­Azt hiszem, minden palya- gornoje ostobább annál, hogy- pirátora Lonka volt. Az a kezdő újságírónak at kell sem a neve nélküli történet- Lonka. aki Rómeó Júliája- (valaha legalábbis at kellett) ben önmagára ismerne. ^éíVt az Egy pohár víz s a esnie azon a bárányhimlőn, ♦ XIV.’ Renée királynőiéként, arrut egy vidéki varosban a akkori szerkesztőségünk az Érettségi szerelmes diák­«’tS;: mjrss^sn •>■»<>*« nyolc—húszévesen, izgató, bu- társulat vezető művészeinek: aratort. ja titkok házának tűnik a a kedves emlékű Badóczi A báró ellenében Sarkadi színház, könnyű kalandok Pistának — akivel Sarkadival bizonyítani akart, hogy mél­szívesen vállalkotó partneré- hármasban rendszerint aKo- tóbb és szükségesebb partner nek a színésznő — talán róna-vendéglőben kötöttünk ve'célytársánál. Negyvenhárom azért, mert kevesebb benne te ráérő időnkben —, Fény- táján darabírási ^ tervek fog­a képmutató prüdéria mint yessy Évának, az első magyar lalkoztatták: a főszerepet per ­a polgári élet látszatra finy- hangosfilm, a Hippolit a la- sze — kinek^ is másnak! — káj női főszereplőjének, á bá- Lonkának szánta. De egyelo­jos Kollár Líviának, a rokon- re még csak a témakeresés szenves, nemrég elhunyt Már- korszakát élte. Kereste, sőt ky Gézának, Nagy Csillának, kérte a témát tőlünk is a a robbahó temperamentumú, tervezett színpadi műhöz, s koromfekete szubre’ctnek, a tréfa volt-e, avagy komoly: szemltób^"1 aki "e^ben csupa-ösztönös te- tíz pengőt ajánlott egy meg­f krfSi tagtet is ellíte hetségű “kdének: Havad! felelőért. Az persze* már más us tisztet is ellátta, Nagy Honának, s Zách Já- lapra tartozik, mit tartott nosnak, a drámai hősnek, aki- megfelelőnek? Az a bízó­tól érdekes .színházelméleti nyos, hogy egyetlen ötletünk nyás asszonyaiban. Az ért akkori szerkesztősé­gemben nem volt nehéz szín­házi bárányhimlőbe esni. A „bacillusgazda” ott ült kö­zöttünk, szerkesztőnk. Pali bá­r yakran elhangzik manapság a gya- Vasárnapi jegyzet: nakvó megjegyzés, a humorrova­tok és egyetlen vicclapunk külön is terjeszti: „Vajon, miből telik Ková- cséknak gépkocsira?!” A kérdésfelte­vés magában hordja a vádat: Ková­csék nem tiszta úton jutottak hozzá a Skodához, Trabanthoz vagy Fiathoz. Mások számításokat végeznek, hogy hány esztendeig kellett volna takaré­Nem mind arany, ami fénylik nak, hanem abból a puszta tényből, sár,': kezdtem magánnyomozásba: ki és hogy a kocsi ugyanúgy eszik, fogyaszt, koskodni ahhoz, hogy az illető a fize- miből vásárolt gépkocsit. Meg kell mint bárki más a családból. Vidéki téséből gépkocsit vásárolhasson. Még mondanom. érdekes tapasztalatokra ismerősöm frissiben vett használt élesebben vetődik fel, ha Kovácsék- tettem szert. Skodáját például nemrégiben nevezte nak, Kiseknek vagy Nagyéknak saját Tipikus példa, hogy valaki megszer- el Magilla-gorillának, mert az is any- házuk is van, s most amellé gépkocsit ^i a jogosítványt és ennek birtokéiban nyit zabái benzinből és olajból, mint is vásároltak, a legtöbbször előre elké- rendkívüli vágyat, érez ahhoz, hogy banánból a rajzfilmek bélpoklos hőse. szült garázsba. Kabátot a gomb mellé! minél előbb saját kocsihoz jusson. Na, de nézzük tovább: miből lehet Valóban vannak esetek, s ezt a bűn- ilyenkor a feltétlenül szükséges rész- gépkocsit venni. Üzemi munkás isme­ügyi krónika, a lapok és Televízió tőkét részben a félretett pénzéből, rősömék például immár tíz esztende rendőri hírei is alátámasztják, hogy a részben a rokonságtól kölcsönvett ősz- je minden prémiumot, minden várat- túlzott költekezés legális érvekkel nem szegekből biztosítja, amihez hozzájá- lan pénzjutalmat félreraknak es mar hízón vftható Ilvenkor többnvire a rul az OTP-től felvett nagyobb köl- nagyjából együtt is van a pénzük. Egy SS tulajdonTerhére épülnek «ön. Elkötelezett évekig, a törlész- vendéglátóipari gebin.es ismerősöm ötö kacsalábon forgó családi házak és ví- tésre dolgozik az egész család, sok- óik eve rakosgatja felre a forintokat kendlakások, üldözendő forrásokból sz°r a szájuktól is megvonják a fala- es végül egy munkás rokona segitet- vásárolnak autót. De még a hirtelen tot Ezt nevezeik szakkifejezéssel au- te ki, hogy ki tudja valtam a meg- és szembetűnő gyarapodások mögött tós nyomornak. ’jlTis e«binÄ sem rejtezik mindig bűntény, mint Az autós nyomornak az is jellem- 0]yan aki ném képes néhány hónaD ahogy a kisiparos ellen sem lehet zőie hogy már korábban elkezdődik, alat?' előteremtenr eev aéDkocsi ügyészségi eljárást szorgalmazni azért, amikor a gépkocsiról még a MERCUR árift amikor mindéi lebines már az mert egyéves jövedelméből mindhá- sem kapta meg a gyártól a visszaiga- tlső évben h^ lpít. lát milyen e£ rom gyermekének egy-egy uj kocsit zolást. Ismerek egy pedagógus házas- her az ilven? Ö azt szokta válaszolni- vásárolt, a kiházasitás. költségéi mel- párt, akik évekig levesen éltek, me« Becsületes ”) lett. lekvároskenyéren, gyermekeiknek még és nemcsak megengedte if­joncainak, de ösztönözte is őket a színházi habituéske­désre, hogy érdekes aprósá- _,,_ , „ g okat hordozzanak a lapnak, , mondhatom, hogy Sár- A színházi világgal való bemutatói előkészületekről, a kadi valamennyiuket szívlel- kontaktusának nyomát őrá a kulisszák életéből. így az- íe\ Zachot igen az eszessege- Színházi Magazin 1943. évfo- tán estéink legtöbbjét a szín- ért az alapos készültségéért, lyamának egyik száma is A házi sajtópáholyban, vagy az kulturáltságáért. Havadi „Lón- fényképen a debreceni Tóch­öltözőkben tanváztuk át _ leginkább természetes cukrászdában autogramot osz­r endsSt a nfolU naivitásáért, közvetlenségéé^ togató Karády Katalin társa­ik, ;«A llrai fogékonyságáért. Markyt ságában három fiatal ripor­Az ifjú Sarkadi Imre ísac- a körülményekhez mérten ha- tér: Sarkadi Imre, Pálfy Jó­esett a negyvenkettes négy- tározott politikai tudatossá- zsef, a Magyarország mai fő­háőnVektfIhh e^ísá+ gáért hozzá’ Kardos ut- szerkesztője és e sorok írója, ba.anyhimlőn, _ tobb^ fázisát iákásába jártunk éjsza­ís emlékezetemben orzom.De kánként gyakran a londoni, * a „betegseg* bekovetkeztet a moszkvai rádió magyar adá- A háború után még jó íde­ÍiAiá+zvZerVeZfl sajacos sait fülelni. Nagy Csillában, ig csak elbeszélőként hallat eiojateita vezette De. a. remek kormos szubrettben magáról. Már túl van a Ve­Egy nap Sarkadi füstölög- mindenek fölött a nőt érzé- réb-dűlő sikerén, amikor él­ve rontott közénk a szer- kelte S hogy ezt miért mon- ménygyűjtő indítékkal egy idő- kesztőségbe, s háborogva ad- dóm ennyi határozottság- re tanítóskodást vállal Bal­ta közre könyvesbolti élmé- gal?:.. Mert kiszolgált deb- mazújvároson. Pénze fogytán nyét bizonyos úriasszony jel- receni villamoskocsik jégvi- elég gyakran be-beszökik lemző szellemi igényéről, aki rágós ablakai az örök tanú- hozzám Debrecenbe, „kieszel- hallácára így vásárolt férje im erre. ni valami okosat”. 'f.érek ff*' -Sankadival, majdhogy lakó- Akkoriban a megyei tanács ti v T ’ szomszédok voltunk azokban műveiődésügyi osztálya szi­jes bőrkötésben, Pontosain az esztendőkben, s keso esti vesen fogadja a falujáró kuí­■ útjaink a redakcióból, a szm- túrmunkában has2aiosítható házból, vagy valamelyik ven<- rigmusoka'c jeleneteket. Vál- degloi asztalcol megszokottan lalom a közvetítő tisztét, ígv közösek voltak hazafele. Ja- születik meg több kis jelene­?;akos., vo^’ raint. egX vasott te. Közülük már csak a Szá- kölyok, s a késéi villamoso- moiós ember címűre emlék- zók rőkönyítésére nem atal- szem — az j.s bizonyára mind- lott feliratokác karmolni az örökre elkaUódott a tanácsi ablakok zúzmaráiba, b'eg- hivatal ak'cahulladékai kö- gyakrabban ezt : „Koníuce zdtt! pedig a sebtiben gépbe • mondá:Egy jó no, nem rossz . kalapált írás is több voltkor- Alája pedig egy nevet: „Qsil- történeti dokumentumnál, s la”- mindenesetre grádicsot jelen­Egy jó nő, nem rossz. Csil- tett, pontosabban: előgyakor- fe- _ , . latot a nagyszínpadi vállal­De Sarkadi nem az a szel - kozásokhoz, újkori dráma- iemi formátumú flu volt, aki irodalmunk időt áUÓ művei- „egy” Csillával hosszabb , ta- hez von beérhetné. Emberi és ' , , ,, „ ,. szellemi partnerul sokkal m- bárányhimlője; korán feUob­kaS L,0n^faIk0Z°m’ bant szerelme a színház iránt. nek az epm^ra vaiő rare- éietre szólóvá áuandósulc. kellett következnie. Ziminek. Krónikus szimptómává, amely­r^rfíss: volt, hallatlanul féltette az °ei" . esőtől e háborús terméket; tudta, hogy tönkrevágná, így honlapokig olyannak muta­tott. mintha akkor került vol­Ismerek családokat, ahol a gépko­csit családtagként kezelik és nevén nevezik, mint a kisgyermekeket. Bá­nyász ismerősöm a sokat fogyasztó Warszaváját például Bogumilnák, a vágóhídi dolgozó felesége pedig a Zastavát Picurinak nevezi, és ezek az elnevezések nem az imádatból fakad­Ámde, bárhogyan is nézzük, annyi tíz fillért sem tudtak adni, mert fizó ami szó: gépkocsihoz az ese- kocsi fut már az országban és me- minden fillért a takarékba raktak, az tek túln.wwnó tnhhiócfM-,oTi roni tek túlnyomó többségében csak gyénkben is, hogy annak csak elenyé- előre megtervezett ütemezés szerint, áldozatok árán lehet hozzájutni. Aki sző hányada származhat rendkívüli, (Még tréfálkoztunk is, hogy milyen jól vendéglőbe jár, külföldön tölti sza­vagy még inkább, illegális jövedelem- iáma az államháztartás és az üzemek, badságát, az új divat szerint ötözkö­toől, örökségből vagy lottónyeremérty- ha a beruházások terén ilyen szigo- dik. annak le kell mondani a gépko­ből. a kocsik túlnyomó többségét va- rú pénzügyi fegyelmet tudnának be- esi öröméről. S irigykedhet azokra, lóban a keresetből vásárolták, s még tartani! Ha nem folynának el a forin- akik szivaccsal mosatják' házuk előtt nem is az átlagnál nagyobb jövedel- tok különböző mellékcsatornákon!) Bogumi.lt vagy Picurit. Pedig olykor mekből. Nem titokzatos Dáriusok búj- Egy másik ismerősöm tréfálkozva még irigységre sincs oly nagy ok. nak meg a ház előtt álló és gondo- emlegeti, hogy ők a kocsijukat lekvá- sán tisztogatott járművek volánjai mö- roskenyéren szerezték. Nem szólván gött, hanem takarékos, mindenféle arról, hogy a gépkocsi nemcsak az mellékmunkákat vállaló, becsületes önmaga árát, hanem a mindennaDi dolgozók. Éppen aZ ellenkező hiede- körülhízelgést, eletést-itatást is meg­( lem kapcsán, egyik kollégám biztató- kívánja. ar? « U. Ki nyer ma? Nekünk, salgótarjániaknak, Jó lenne, ha minél több ze- Nógrád megyeieknek jelen nebarát, zenekedvelő bene- pillanatban nem ez a legfon- vezne a játékba, tosabb kérdés. Annál inkább A versenyezni kívánóknak az, hogy ki nyer október 22- október 22-ig még van némi én? A Magyar Rádió Kinyer idejük a felkészülésre, tudá- ma? műsorát ugyanis ezen a suk felfrissítésére. Lássanak napon Salgótarjánban, a Ka- hát neki, és tudásukkal, tá- rancs Szálló présszójában bo- jékozottságukkal bizonyítsák nyolítják le. az ország nagy nyilvánossága Aki kérdez: Boros Anikó, előtt, hogy Salgótarjánban is Aki válaszol: még ismeret- hat a komoly zene, itt is van- len. nak művelői! NÓGRAD - 1971, október 17,, vasárnap 7

Next

/
Thumbnails
Contents