Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
\ ©téves terv első esztendeje Salgótarjánban ÍRTA: DEVCSICS MIKLÓS Népgazdaságunk negyedik ötéves tervidőszaka 1971. január elsejével kezdődött. Túl vagyunk tehát egy félévtizedes munka megtervezésén, s ugyanakkor a kitűzött célok többségének megvalósítása — természetesen — még a jövő feladata. A különféle párt-, állami, gazdasági és egyéb szervek, testületek ülésein mégis állandó téma az ötéves terv vizsgálata, a célkitűzések és az elért eredmények egybevetése. Fölösleges tevékenység? Nem! Sokkal inkább állandó kontroll, amely nélkül a lelkesítő célok teljesülése el sem képzelhető. Ahhoz, hogy az elmúlt kilenc hónap eredményeit a tervciklus egészének szemszögéből értékeljük, célszerű felidézni tervünk legfontosabb feladatait, Salgótarján ötéves fejlődésének fő területeit. Háromezer Iáit ást A város ötéves terve: lakáscentrikus terv. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló pénznek, építési anyagnak, munkaerőnek igen nagy hányadát fordítjuk lakásépítésre. Azt jelenti. hogy semmilyen más tervfeladat megvalósítása nem történhet a lakásépítés rovására. Azt jelenti, hogy a párt és a kormány lakásépítési programja Salgótarjánban is megfelelően érvényesül. Azt jelenti, hogy az, illetékes szervek a lakáshiányt tartják a város jelenlegi legégetőbb gondjának, így ennek megoldását állítják munkánk középpontjába. Mit jelent mindez lakásszámban? Háromezer lakást! Többet, mint a város fél évszázados történetének bármelyik öt esztendejében építettük! ötéves tervünknek természetesen más nagy feladatai ' is vannak. Tovább kell folytatnunk a közintézmény-hálózat megteremtését. Üj mozi, zeneiskola, kollégium, számviteli főiskola, sport- csarnok létesítése vált szükségessé. Megépítésük hatalmas lépést jelent a várossá válás útján és kulturális szükségleteink magasabb színtű kielégítését teszi lehetővé. Nem kevésbé fontos érdekeink fűződnek a város üzemeinek fejlesztéséhez. A kohászati üzemek, a bányagépgyár, a síküveggyár rekonstrukciója e népgazdasági szempontból is nagyon jelentős üzemek növekvő termelésének korszerű feltételeit teremti meg. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat és b Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni « gyáregységének megépítése új iparágak meghonosítását, a korábbihoz képest kedvezőbb iparszerkezet kialakítását jelenti a város számára. Mindenre nem lelik Tervfeladataink e háfom nagy csoportja nem fogja át célkitűzéseink egészét, másrészt ezek megvalósítása nem jelenti valamennyi igényünk kielégítését. A terv ben 75,5 millió, 1970-ben 102 millió, 1971-ben pedig várhatóan 123 millió forint — mégsem teszik lehetővé növekvő szükségleteink teljes kielégítését. Az első év első háromnegyede figyelemre méltó tapasztalatokat hozott. Sikerült megjavítani az építkezések előkészítését: szabad építési terület biztosítását, "a tervek időbeni szolgáltatását, az építőipari egységek feladatainak összehangolását. Szorosabb kapcsolat, egészséges együttműködés alakult , ki az építők és építtetők között. Ezek eredményeként meggyorsult a lakásépítés üteme. 1969-ben 263, 1970-ben 242, ez évben viszont 510 új, modern lakást adtunk, illetve adunk át. E félezer lakás: kiemelkedően nagy eredmény nemcsak a legutóbbi két-három év, de a város egész eddigi története során is. A 216 tanácsi bérlakás, 148 magán- és vállalati erői ' iÉj||| fc .llllij» ~ _L * ..... ,.1.* . ** Az Arany János utcai új lakóházak készítői és elfogadói előre látják: az élet más területein is vannak jogos igények, nem ritkán jelentős feszültségek. Ezek jó része megmarad, sőt növekszik is a jelenlegi tervciklusban. Terveinket azonban nem lehet csupán a szükségletekre alapozni; behatárolják, sie is szűkítik ezeket a reális lehetőségeink. Pénzügyi lehetőségeink nem csekélyek, sőt növekvőek — hiszen például az össztanácsi beruházás összege (folyó áron) 1969ből, 80 szövetkezeti. 66 OTPberuházásból épülő lakás azt is mutatja: valóban kialakult egy széles körű összefogás lakástervünk teljesítése érdekében. Közintézmény-építési programunk megvalósítása is biztatóan kezdődött. Jó ütemben folyik a zeneiskola építése. Í972 helyett mái megkezdődött a városközpont újabb jelentős objekt ima, a lakberendezési áruhá; építése, dolgoznak m;» az SZMT-székház folyt \tásán, s beépítésre készen megérkeztek a leendő sportcsarnok épületelemei is. Gyorsuló J üzemépítések Az első tervév eredményei közé tartozik, hogy meggyorsult a Vegyiműveket Szerelő Vallalat és a BRG salgótarjáni gyáregységeinek építése. elfogadható a bányagépgyár rekonstrukciójának üteme, s — ha nem is nehézségek nélkül — megkezdődött a kohászati üzemek huzalműjének rekonstrukciója is. Ez évi eredményeink — távolról sem teljes — felsorolása meggyőzően bizonyítja : a város kedvezően „startol” negyedik ötéves terve megvalósításának útján. Bizonyos „zökkenők” felmerülésével számolnunk kell ugyan, mégis, ezekkel együtt is jelentős sikereket, tervünk realitásának igazolását várjuk az 1971-es esztendőtől. Tapasztalataink azt mutatják. hogy az eredmények mellett valóban felszínre kerülnek gondok, feszültségek, ellentmondások is. Ezek egy része országosan jellemző problémákkal van kapcsolatban, más része saját nehézségeinkből adódik. Feszültség van például a terv célkitűzései és építőipari vállalataink teljesítő képessége között: az építőipari kapacitás nem mindenben fedezi megnövekedett igényeinket. Leginkább közintézmény-programunkat veszélyezteti a kapacitáshiány, amelyhez hozzájárul az is. hogy az építővállalatok húzódoznak ezektől a feladatoktól. Magatartásuk lényegében reális vállalati érdekekből származik, hiszen a közintézmények egyedi tervek alapján készülnek, bonyolult és sok elő munkát igénylő építkezések, s igy kevésbé gazdaságosak, kevésbé nyereségesek, mint például az üzemi építkezések. Az építő kapacitás szűkössége követeli meg. hogy az eddiginél jobban törekedjünk kisebb, kevésbé túlterhelt építőipari szervezetek bevonására. így kapta meg például a Szécsényi TÖVÁLL a zeneiskola építésének feladatát, s az eddigiekben igazolta a bizalmat. A városi tanács mögött megkezdődött egy újabb, nagy lakóház építése Kedvezőtlen körülmények Kedvezőtlenül hat terveink teljesítésére a tervezőirodáknál elő-előforduló hiba is: a Ez évben készült el a salgótarjáni pályaudvar átépítése folyamán az aluljáró is, amely megkönnyíti a közlekedést a vasúthoz és a piachoz egyaránt fcöltségszintek megállapításának elnagyolása. „alátervezé- se”. Ez történt például a városközponti „csillagházak” a garzonház építésénél, ahol a tényleges költség lakásonként több tízezer forinttal haladta meg a tervezettet, s a váratlan többletköltséget más feladat rovására lehet csak biztosítani. Nagy gondot okoz az építőipari árak változása is. Az elmúlt hónapokra az volt jellemző, hogy a tényleges építési költségek jóval meghaladták a tervezettet A költségek növekedése — egyes építőanyagok árának emelkedése mellett — sajátos módon függ össze a technológiák módosításával. A beruházók törekvése az, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket a lehető legnagyobb naturális teljesítésre használják fel; az építők pedig a korszerűbb, termelékenyebb technológiákat igyekeznek alkalmazni. Mindkét törekvés érthető. A feszültséget az okozza, hogy a jelenlegi árviszonyok mellett, a modernebb technológia bevezetése áremelkedést eredményez. Az Arany János úti lakás- építkezés. az úgynevezett keretvázas, jól begyakorolt technológiával. elfogadható áron kezdődött. Az újabb — 28-as és 29-es jelű — épületeknél, a gyorsabb kivitelezés érdekében módosításokat végeztek (új típusú válaszfalak, szőnyegpadló stb.), amelyek azonban az árváltozásokkal, együtt, a korábbi 4500—5000 forinttal szemben előzetes számításaink szerint négyzet- méterenként 6000 forintra emelnék a lakások építési költségét. Ez bizony már az OTP-lakások értékesítési lehetőségét is veszélybe sodorja. Mivel a tényleges költségek általában meghaladják a tervezettet. és mivel a tanács pénzügyi forrásai nem növekednek — a Központi Bizottság határozata is kötelez bennünket, hogy terveinket bizonyos tekintetben felülvizsgáljuk —, számolnunk kell azzal, hogy tervünk egyes célkitűzéseinek megvalósításáról le kell mondanunk. Elvi állásfoglalás n A városi pártbizottság elvi állásfoglalása, hogy a korrekciók semmiképpen nem érinthetik a lakásprogramot: az öj helyzet azonban £i4nt£eB a járulékos beruházásokat Az újonnan épülő lakótelepeknél csak szűkösen biztosítjuk majd a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek, az iskolai, óvodai, bölcsődei férőhelyeik kiépítését Nem arról van tehát szó, hogy nem látjuk ezeket az igényeket, vagy nem tartjuk jogosnak * őket; hanem arról, hogy lehetőségeink korlátozottak. Keressük! az utat. hogy az említett igényeket is legalább részben, átmeneti megoldásokkal enyhítsük. Így kerül sor egy-két „faházas” élelmiszerbolt létesítésére, egy-két lakás átalakításával az óvodai férőhelyek számának növelésére stb. A közintézmény-hálózat fejlesztésének lehetőségei és a városban levő jogos igények között is ellentmondás van. Az új szakmunkásképző intézet, az ötszáz férőhelyes kollégium, az SZTK rendelőintézet megépítése stb. nagymértékben javítja majd a közoktatási és egészségügyi ellátás helyzetét, ugyanakkor nem tudunk előrelépni sem középiskolai. sem általános iskolai bázisunk jelentős javításában. összegezve tapasztalatainkat megállapíthatjuk: ' Salgótarján negyedik ötéves terve a lakosság, a város érdekeivel összhangban álló nagy, lelkesítő célkitűzéseket tartalmaz. Tervünk végrehajtása biztatóan indult. A feltárt feszültségek, gondok arra köteleznek, hogy munkánk tapasztalatait újra és újra elemezzük, s jó szervezéssel, tartalékaink jobb kiaknázásával biztosítsuk tervünk megvalósításét. Tartalékaink vannak. A vezetés színvonalának emelése, a munkafegyelem javítása, a munkaszervezés tökéletesítése, a tervezés megalapozottabbá tétele, az új létesítményekkel szembeni, néhol luxusigények szolidabbá formálása éppúgy ide sorolható, mint az anyagi erők jobb koncentrálása áz üzemek dolgozóinak, a társadalmi szervek aktivistáinak, a város egész lakosságának még jobb összefogása, lelkes, szorgalmas alkotó munkája. r NÓGRAD — 1971. október 17., vasárnap /