Nógrád. 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

Lon Nol taktikázik Diktatúrát akar a puccsista r A kambodzsai kormány úgy döntött. hogy a parlament mindkét házát felmenti tör­vényhozói funkciója alól, és egyidejűleg arra utasítja, hogy „alkotmányozó gyűlés­ként” újjáalakulva, dolgoz­za ki az ország új alkotmá­nyát. E döntés elsősorban az al- Bóházat. a nemzetgyűlést érin­ti, amelynek mandátuma jö­vő hétfőn lejár. Tulajdonkép­pen kompromisszumos meg­oldásról van szó, amely a kormány, valamint a nem­zetgyűlés megbízatásának meg­hosszabbítását szorgalmazó képviselők közötti ellentétek elsimítását célozza. A pucs- csista Lón Nol-kormánv ugyanis a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, egy kéz­ben való egyesítése érdeké­ben azt akarta, hogy a nem­zetgyűlés mandátumának le­járta után, többé ne üljön ösz- sze. A kompromisszumos megol­dást végül is Cseng Heng ál­lamfő segítette elő. (MTI) Véres zavargások Essak-Irorsaágban Összeült az ír KP kongresszusa Észak-lrországban szomba­ton folytatódtak a véres za­vargások. Belfast egyik kato­likus negyedében támadás ért egy brit katonai járőrt. Ké­sőbb a város egyik nagy for­galmú utcáján egy ismeretlen férfi rálőtt egy rendőrtisztre és könnyebben megsebesítet­te. A tettesnek sikerült el­vegyülnie a hétvégi bevá­sárlásaikat végző emberek között. A hírügynökségek még egy befasti incidensről szá­molnak be. Négy íelfegyvér­zett férfi eltérített egy te­herautót, és megtámadta az Andersontown kerületben le­vő katonai őrszobát. A táma­dók géppisztolyokból tüzet nyitottak a brit katonákra és két bombát hajítottak be. A katonák viszonozták a tüzet. A másik legnagyobb észak­ír városban, Londonderryben Eldrldge Cleaver, as amerikai Fekete Párducok önkéntes algériai száműzetésben élő egyik vezetője sajtókonferencián jelentette be döntését, hogy visszatér az Egyesült Alla- „ mokba I Koszigin ma utazik Kanadába Felszökött az ország „árfolyama” Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök vasárnap hi­vatalos látogatásra Kanadába utazik. A szovjet kormányfő Trudeau kanadai miniszterel­nök májusi szovjetunióbeli út­ját viszonozza. Ekkor írtak alá a két ország közötti rend­szeres politikai konzultációk­ról intézkedő jegyzőkönyvet, amely moszkvai és kanadai értékelések szerint minőségi­leg új szintre emelte a kétol­dalú yiszonyt. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy a láto­gatás és a viszontlátogatás között ezúttal összesen öt hó­nap telt el. Koszigin előreláthatólag nyolc napot tölt Kanadában, s ez idő 'alatt Ottawán kívül Montrealba, Vancouverbe és más kanadai városokba is el­látogat. Természetesen prog­ramjának legfontosabb részét az ottawai hivatalos eszme­cserék jelentik. Nyilvánvaló, hogy ezeken az eszmecseréken a világpoli­tikai problémák közül a szov­jet fél az olyan közös érde­keltségű problémákra helyezi majd a hangsúlyt, mint a ka­nadai részvétellel tervezett európai biztonsági értekezlet. az európai fegyveres erők lét­számcsökkentése. ■ A kanadai fél mondanivalóját pedig az határozza meg, hogy — mint ismeretes — a két hónappal ezelőtti amerikai „dollármen­tő intézkedések” következté­ben ez az ország valóságos gazdasági háborúba kevere­dett legnagyobb kereskedelmi partnerével, az Egyesült Ál­lamokkal, s a déli szomszéd önző magatartása tovább táp­lálja Kanada kormányának és népének régi óhaját a függet­len politizálásra. Szovjet értékelések szerint Trudeau hatalomrajutása óta egyébként is lényeges változás következett be Észak-Ameri- kában, amennyiben Kanada politikai „árfolyama” alapo­san felszökött. Az ország im­pozáns gazdasági fejlődési üteme, ' a NATO-ban való ^észvételének csökkentése, a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele a Kínai Népköztársa­sággal, a szocialista országok­hoz való közeledés lehetővé tette Kanada számára, hogy megkezdje a világban elfog­lalt helyének átértékelését. (MTI) NÓGRAD — .1971. október 17., rasárncig bomba robbant egy bank épü­letében és tetemes anyagi kárt okozott. Londonban szombaton nyil­vánosságra hoztak egy nyi­latkozatot, amelyben egy, magát „Ír Köztársasági Moz­galomnak” nevező csoport fe­lelősséget vállal a pénteken Belfastban megölt két rend­őr haláláért. Szombaton Belfastban meg­kezdte munkáját az Ír Kom munista Párt XV. kongresz- szusa, amelyen részt vesznek más testvérpártok küldöttei is. A kongresszusra olyan idő­ben kerül sor, amikor a brit kormány minden eszközzel támogatva az északír ható­ságok politikáját, durva erő­szakkal és megtorló rendele­tekkel megpróbálja elfojtani a polgárjogi mozgalmat, meg- őrizni gyarmati pozícióit Észak-lrországban, s állan­dósítani Írország megosztott­ságát, amelyet London 1921- ben kériyszerícett az országra. Az Ír Kommunista Párt 1933-ban alakult. (MTI) Riad egyelőre marad Hajócsata izraeli vizeken Az Al-Gumhurija című egyiptomi lap szerint Riad külügyminiszter mindaddig nem utazik New Yorkba, amíg Rogers amerikai külügymi­niszter nem tesz újabb lépé­seket a közel-keleti válság megoldása érdekében. „Riad nem látja indokolt­nak jelenlétét New Yorkban november előtt, mert Ro- gersnek nem sikerült ered­ményt elérnie a közel-keleti probléma rendezéséről folyta­tott legutóbbi tárgyalásain” — állapítja meg a lap. Mint ismeretes, az ENSZ közgyűlése várhatóan no­vember közepén vitatja meg a közel-keleti kérdést. W Á palesztinai ellenállási mozgalom vezérkari főnöksége által, szombaton Bej rútban kiadott közlemény szerint, Pa­lesztinái és izraeli hajók múlt hétfőn két és fél órás csatát vívtak Izrael északi vizein. A közlemény szerint az ütközetben, amelyben pán­céltörő fegyverekét is be­vetettek, a palesztinai ellen­állók harcképtelenné tettek egy izraeli őmaszádot. A gerillákat is érte veszteség: egyik hajójukat az izraeli őr­hajók és helikopterek körül­vették. egy ellenállót megöl­tek és négy békaembert el­fogtak. Egy békaembernek sikerült partra úsznia. VILAGHÍRADO így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Javíthatja az általános légkört Ezen a héten aligha lehe­tett vita azon, hogy mi volt az elmúlt napok legfontosabb eseménye. Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg bejelentették: Nixon elnök jövő májusban hivatalos lá­togatást tesz a Szovjetunió­ban. Jóllehet a látogatásig még hét hónap van hátra, már maga az előrejelzés is megindította a kommentárok áradatát. Ami a Szovjetuniót illeti: következetesen törekszik a békés egymás mellett élésre, ezen belül természetesen a tőkés világrendszer legerő­sebb hatalmával, az Egyesült Államokkal való koegziszten- ciára is. Ezt a célt az SZKP XXIV. kongresszusán is kife­jezésre juttatták. Moszkva a meglevő ellentétek tudatában is keresi azokat az érintke­zési pontokat, ahol legalább részmegegyezésekre juthat Washingtonnal. így történhet­tek megállapodások az atom­leszerelés területén, s minden joggal kedvezően értékeltük a Nyugat-Berlin ügyében meg­kötött egyezményt. Ezek az eredmények javították a két nagy ország viszonyát, az ál­talános légkört, s hozzájárul­tak a csúcsszintű párbeszéd feltételeinek megteremtéséhez. A szovjet—amerikai találko­zót tehát joggal nevezhetjük á realitások követelményének. Amerikai részről kétségkí­vül nem mellékes szempont, hogy a moszkvai utazás ép­pen az elnökválasztási kam­pány kezdetére esik. Aligha­nem igaza van a számos saj­tóvéleménynek, hogy Nixon ezt is pontosan számításba vette. A szándékoktól függet­lenül nem kedvezőtlen azon­ban, ha az elnök éppen egy moszkvai utazással kíván „pontot nyerni”. Ez azt is mutathatja, hogy az amerikai közvélemény szemében az ilyen lépések rokonszenveseb­bek a hidegháborús tirádák­nál. A szovjet—amerikai csúcs­találkozó eredményessége nem utolsó sorban attól függ, mit tesz majd Washington e hát­ralevő hét hónap alatt, min­denekelőtt a Távol- és Közel- Keleten. Amint a Pravda kommentárja nyomatékosan aláhúzta: a Szovjetunió mesz- szemenően szolidáris Viet­nammal, Indokína harcoló né­peivel. Nixon akkor járulhat hozzá legjobban a szovjet— amerikai kapcsolatok tovább­fejlődéséhez, ha korlátozza és felszámolja délkelet-ázsiai ag­resszióját. (Erre kényszeríti sok más tényező is. A héten nagyszabású tüntetések voltak az Egyesült Államokban a háború ellen s ebben első • Ízben vállaltak aktív szerepet a szakszervezetek. Figyelmez­tet a hadihelyzet alakulása is: a szabadságharcosok újabb és újabb támadásokra lendülnek. Az amerikai expedíciós had­sereg morálja a mélypontra zuhant, lázadások és zendülé­sek követik egymást a tá­maszpontokon.) A Közel-Keleten is lépés- kényszerben vannak az ame­rikaiak, hiszen a Moszkvában kiadott szovjet—egyiptomi kö­zös közlemény, Szadat tárgya­lásainak összegezéseként a Biztonsági Tanács emlékeze­tes határozatának sürgős va­lóra váltását követeli. Izrael részéről ugyanakkor ellen- offenzíva zajlik, Tel Aviv Phantom-szállítmányokat kí­ván. Az átmeneti megoldás­ként, a Szuezi-csatorna meg­nyitását előirányzó hatpontos Rogers-tervet Kairó kevésnek, Tel Aviv soknak tartja. Vagy­is ideje, hogy amerikai rész­ről végre világosan állást fog­laljanak és cselekedjenek. Változatlanul az érdeklődés előterében áll, hogy Nixon — moszkvai látogatását megelő-: zően — Pekingben is megbe-' széleseket folytat majd. Az elnök sajtóértekezletén egyéb­ként hangsúlyozta, hogy a két látogatást elkülöníti egymás­tól, s nem kíván a Moszkva és Peking közötti ellentétek­re játszani. Ez is a realitások követelménye, hiszen szovjet­ellenes felhangokkal nem le­het a Szovjetunióval tárgyal­ni. .. A szovjet—amerikai párbe­széd fontosságát hangsúlyozva az ENSZ-közgyűlés általános vitájában Péter János magyar külügyminiszter is. A szocia­lista országok képviselői kö­zül ő szólalt fel először a moszkvai látogatás bejelenté­se után, s kiemelte, hogy a mostani közgyűlés enyhül- tehb, bizakodóbb légköre el­sősorban a két szuperhata­lom kapcsolataiban mutatko­zó javulásnak tulajdonítható. A Moszkva ás Washington közötti viszony új szakasza földrészünkre is hatással lesz. Várhatólag megerősíti majd az európai biztonság érdeké­ben kifejtett törekvéseket Az N$ZK-ban például kedvezően befolyásolhatja a realistább Brandt-kormány helyzetét a jobbratolódott keresztényde­mokrata ellenzékkel szemben — a brémai tartományi vá­lasztásokon figyelemre méltó sikert könyvelhetett' el a kor­mánykoalíció. A két fél kö­zeledésé minden bizonnyal ne­héz órákat hoz majd a londo­ni konzervatívoknak is, akik provokációikkal éppen most próbáltak általános, szovjetel- lenes támadásba lendülni. Ha a Heath-kabinet folytatja a megkezdett utat, s nem hall­gat a józan észre, saját NATO-partnereitől is elszige­telődhet. Árnyalatnyi változásokat je­lez Európában az a körül­mény is, hogy az osztrák vá­lasztásokon Kreisky szocialis­ta pártja abszolút többséget szerzett, a dán választások le­záródása után pedig Krag ala­kított szociáldemokrata kor­mányt. Természetesen a nyu­gati szociáldemokrata pártok­kal kapcsolatban nem lehet­nek illúzióink, de a polgári politika széles skáláján feltét­lenül a realistább élemet je­lentik, s kétségtelenül éssze­rűbben foglalnak állást' a nemzetközi politika kérdései­ben. i\iílt uszítás Münchenből A nyugatnémet kormány testvérpártja — egyben fenn- nek” és juttassák hatalomra ellen indított heves támadá- állásának 25. évfordulóját is az uniópártokat, sok jegyében nyílt meg szóm- most ünnepli. A jubileumi Még élesebben és ténysze- baton Münchenben a Bajor- kongresszuson részt vesz Rai- rűbben fogalmazott Richard országi Keresztényszociális ner Barzel is, a CDU új el- Stücklen, a CSU szövetségi Unió (CSU) kétnapos kong- nöke. gyűlési csoportjának elnöke, reASZUsSlsőiobboldali ellenzéki Kongresszusi megnyitőbe- heves szavakkal ostorozva párt SbSS a szédében Strauss felszólította a. szövetségi kormány gazda­part vezetői DiraitaK a szövet- ikerpártokat” hoev a? politikáját segi kormány bel- es kulpoli- 1Q ’’ erp , °Kat ’. no°^ az Külpolitikai el1enveté*aett tikáiát valamint a 1973~as parlamenti valasztá- KUipontiKai ellenvetésen nnmfkát gazdasági sokon vess6nek véget az Stücklen — minden érvelés pouuKdt. __ __ ... . mellőzésével — abban sum­A bajor CSU — a Kérész- hSZK-ban megmutatkozó máztaj hogy a Brandt—Scheel ténydemokrata Unió (CDU) „nyugtalanító fejlemények- kormány az NSZK-t „levá­lasztja” a nyugati közösségről és az ellenzék ilyen törekvé­seket nem támogathat. Stücklen kongresszusi be­szédében most azt követelte, hogy akadályozzák meg, a „vörös zászló hordozóinak” bejutását az egyetemekre és a felsőoktatásra szánt összegek- kef ne támogassák a „forra­dalmi erők kinevelését” elő­mozdító intézményeket. A megoldást Stücklen a rendőrterror alkalmazásában látja. Szorgalmazta olyan tör­vény, bevezetését, hogy a „tár­sadalomra veszélyes eleme­ket” minden bírósági eljárás nélkül vessék „megelőző fog­ságba”. A hitleri idők szellemét idé­ző megnyilatkozást jól illuszt­rálja, hogy éppen a CSU- kongresszus idejére hívták össze a szomszédos Rosen- heimben a hírhedt „Das Reich” (a birodalom) SS- hadosztály tagjainak „bajtársi találkozóját”. Ennek az SS- hadosztálynak az egységei mészárolták le 1944-ben a franciaországi Oradour egész lakosságát és gyilkolták ha­lomra a francia hazafiakat Tulle-ben. (MTI) Úgynevezett panorámlkus telckamcrával készült felvétel: a Luna—19 automatikus űrál­lomásról ilyennek látszik a már közeli Hold f

Next

/
Thumbnails
Contents