Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

A Lombik Üvegipari Iitsz üvegtechnikai üzemében különleges laboratóriumi berendezé­sek készülnek. Mérőeszközök, desztillációs berendezések és más, a modern vegyipari la­boratórium eszközei formálódnak az üvegtechnikusok munkája nyomán. Gyártmányaik nagy részét saját maguk is tervezik. Termékeik 80 százaléka külföldre kerül Me eaf^edjülc elrontani Nemrég hallottam, hogy az a mérnököt. Se-lejárt az egyik üzemünkben egy érett- üzembe, s minden lehetséges ségizett, átképzés mumkáslány alkalommal belekötött. Hiába- 500 forintos pénzjutalomban valók voltak a pártszervezet részesült, és balatoni beutalót és a társadalmi szervek okos, kapott, mert a munkája mel- mérsékletre intő tanácsai, lett az egyetem levelező tago- Képzeletében megsértett hiú- zatán is eredményesen ta- ságra gyógyírt már csak a nul. A lány örült, az embe- bosszú adott. Az üzemben rek mosolyogtak, szaporábban lent és fent szövetségeseket ment a munka. Nyugodt lel- keresett magának, és talált. A kiismerettel állíthatjuk, nem- mérnöknek is akadtak támo- csak ebből az egy üzemből, gatói, s akiket támadtak, iga- hanem sok más üzemből hoz- zuk tudatában — védekeztek, hattunk volna a fentiekhez Kialakultak a táborok, meg- hasonló példát. Ezek hallatán kezdődött egy elvtelen, tarta- örülümk, mert közös a gond, lom és cél nélküli harc. Meg- de közös a siker is. Es öro- rorni0tt a levegő, hozták-vit- münkben alig gondolunk ar- ték a rosszindulatú híreket, ra a természetesnek tűnő ki-ki alkata szerint viselke- tényre, amelyet a sikert bizo- dett_ vett részt a „harcban”, nyitó számok feltételeznek persze> hogy a többség elke- ugyan, de sokszor' feledtetnek, rülte a csatateret, nem állt vagy éppen el is takarnak oda egyik bajvívó oldalára előlünk. Arra az egyszerű sem Am a munkahelyi köz­lönyre utalnék, hogy dolgozni érzet mindenki számára kelle- pontosan, szépén, csak ott le- metlenné, egyre elviselhetetle­nebbé vált. Vád, vád, vád! Nyomozás, bet, ahol hagyják az embert, ott, ahol a munkának nem­csak az anyagi, technikai és . . , , szellemi teltételeit teremtik ackü°k gyűjtésé, pro- es kont- ™ ! ra, tanúvallomások, papíron, i neli kilószám. Idegcsillapítók ma­hangulatot a megfelelő poll- rékszám Mivégre, mi haszna? tikai, erkölcsi körülményeket. H - jdő 5 ■ S hogyan képzelhető ott el jó , °sszu, lct0 utf" ,J®gre meg, hangulat, abban az üzemben, erkeztek a íelsobb szervek műhelyben, irodában, ahol a vezetők nem értik meg egy­mást. emberei, mert a veszekedő felek nem lehettek saját ma­guk bírái. És a felsőbb szer­Ahol a féltékenység, az int- ™k e£ “^5^- ben a gyári vezetésben ^ bé­kítés már nem segít, elkerül­lata polgárjogot nyert, meg- ^ fertőzte a közösség egészséges „ ___________ k límáját, és a tartós emberi heteUen a személycsere, közösségben oly nélkülözhe­tetlen bizalmat, megértést, gyanakvástól fe- mordj És megállapították a szomo- rú tényt: a termelés vissza­esett, mert romlott a munka­szített légkör váltotta fel És megállapították: a társa­Időnként nyugtalanító ese- . r? r“T tekkel találkozunk. Tapasztal- dalom> a vezetőkbe vetett hit is megkopott ebben a gyár­ban. Csak ennek a kopásnak _, , ,, . ,, nincsenek számokkal kifejez­m asok elete (egy kollektíva het6 mutatói, Pedig cwirrlc.b+al ci-n-no. juk, hogy egyes vezetők elfá­sulnak, befelé fordulnak. élete)' iránt érdektelenné, szenvtelenné válnak. Dehát sokan vannak, akik, ha a ve­zető nem, ők teszik a jót, a vezetők után következők. Csakhogy ennek olykor ellen­kező előjelű eredménye lehet. ez volt a legnagyobb veszteség, amely ott. azon a „csatatéren” ben­nünket ért. Mert az emberek számára a szocializmust első­sorban a munkahely élete, viszonyai jelentik, a vezetők erkölcseiről alkotott általános _ A bevezetőben említett pél- elképzeléseiket konkrétan a dánk a valóságnak és a tör-, saját vezetőiken mérik. Hiába ténésnek csak a fele volt. Az érnek az égig az egyes veze- említett munkáslánynak ^ a tők régi érdemei, ezzel a min- jutalmat a gyár fiatal mér- dennapokat és a jövőt nem nöke nyújtotta át, a jó szót lehet megváltoztatni. Arany is ® mondta neki, mert a igazság: a vezetőnek minden- főnöke éppen a Balatonnál nap bizonyítania kell, a bizal- üdült. Természetesen a meg- mat naponta ki kell érdemel - j utal mázott leány is a mér- ni. Az élet naponta méri a nőknek köszönte meg a ka- szedőlányokat is, az eszter- pott elismerést. Később meg- gályosokat is, a gépírónőket jött a főnök, hallott a dolog- js, a kukoricatörő parasztot ról, akkor úgy tűnt, nem ér- is. és velük együtt méri tár- dekli, semmiség az egész, lát- sadalmunkat, nagy életmű- szólag oda sem figyelt. De vünket is. valahogy a féltékenység a Ne engedjük egy percre sem leikébe marta magát. Elindult ezt a művet elrontani, benne valami morális lavina, egyre sandább szemmel nézte Suha Andor Lassan halad a munka Szerdai lapszámunkban Észrevettük című gíosszánk- ban szóvá tettük a garzon­ház építésénél földmunkát végzők kifogásolható műn kafegyelmét. Másnap fel­keresett bennünket a gar­zonháznál tevékenykedő komplex brigád egyik képvi­selője, s megemlítette, hogy az írásban nem jelöltük meg, melyik vállalathoz tar­tozó brigádról van szó. Ök ugyanis a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat­hoz tartoznak, végeznek ku­bikosmunkát is, de rajtuk kívül itt dolgozik a Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat kubikosbrigádja is. Mi, az utóbbiakról szóltunk, tőlük azonban tiltakozó szó még nem érkezett hozzánk. Ugyanakkor körülnéztünk a komplex brigád háza táján is. Náluk akkor valóban nem voltak hosszan tartó, önké­nyesen meghatározott egész­ségügyi pihenők, de azért ők sem makulátlanok e te­kintetben. Csak a hónapot tudják... SZÁLLÓIGÉVÉ vált, hogy amikor az épí­tőket megkérdezik, mikor adják át az új lé­tesítményt, csak a hónapot tudják megmon­dani, az évet nem. Mi tagadás, van ennek némi alapja, bár sok esetben nem az építők az okai. Ha csak a pénzügyi teljesítést néz­zük, az első félévben, (ami hetvenmillióval több, mint az elmúlt esztendő azonos idő­szakában), jóleső érzéssel nyugtázhatjuk: nem is dolgoztak rosszul megyénk építőmunkásai. Csakhogy a pénzügyi tervteljesítés nem azonos a műszaki megvalósulással. Ugyanis az év első felében az építők nagyobb ösz- szegben küldtek részszámlákat a beruházók­nak, mint az elmúlt évben. A részszámlázás pedig nem tükrözi a valóságos helyzetet. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat a tavalyi 15 millió helyett, az idén 53 millió forint értékű részszámlát nyújtott át a beru­házóknak. Ezzel egyidejűleg növekedtek az építőipari árak is. Nem pontos adatok sze­rint csaknem 20 százalékkal. • S, hogy nem mind arany, ami lénylik, az­az a pénzügyi teljesítés még nem minden, azt bizonyítja az egy főre jutó termelékenység alakulása. Az építőiparban az egy építőipari munkásra jutó építés-szerelési munka értéke 92 ezer forintról 94 ezer forintra emelke­dett. Az állami építőipar termelékenysége csupán hatezer forinttal magasabb, mint a szövetkezeti építőiparé. Közhely, pedig igaz, hogy fejlődésünk üte­me, élet- és munkakörülményeinek javulása nagyban függ az építőktől, ezért égetően szükség van jó munkájukra. Ezért nyugtala­nítja a közvéleményt, ha egy-egy fontos lé­tesítmény átadása csak hosszas huzavona után történik meg. Ilyenkor a külső szem­lélő általában csak az építőket marasztalja el — sokszor joggal —, holott nem mindig ők a hibásak. Gyakori még mindig, hogy ké­sik a tervdokumentáció, elhúzódnak a szerző­déskötések, a beruházó szeretne gyorsabb ütemet diktálni, de hiányzik a létesítmény­hez szükséges pénze. Anélkül pedig építeni nem lehet. A nemrég napvilágot látott kor­mányintézkedés igen komolyan véget kíván vetni a beruházásoknál levő hiányosságok­nak, mulasztásoknák; a pénz nélküli építke­zésnek, illetve túliköltekezésnek. A gyorsabb ütemet gátolja továbbá, hogy megyénk építőiparának kapacitása a várt­nál kisebb mértékben növekedett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy több építkezésnél nem sikerült betartani a határidőket. Pilla­natnyilag öt és huszonnégy hónapot késnek majd egy-egy létesítmény átadásával. E tekintetben gyors javulásra nern is le­het számítani, mert az építőipar tervezett műszáki technológiai színvonalát máról hol­napra megyénkben sem lehet ugrásszerűen megnövelni. Ugyanakkor az építömunkások átképzése az új technológiákra sem történik zökkenőmentesen. Például a garzonháznál bevezetett technológia betanulása hat hó­napot vesz igénybe. .Részben ezzel magya­rázzák az itt dolgozók a programban terve­zett és valóságban elvégzett munka közti kü­lönbséget: a több hónapos elmaradást. Nehezíti az előrehaladást, hogy egyes épí­tőipari dolgozók nem tudnak különbségei tenni a munkahely és a nyaralóhely között Ennek — az elnéző vezetés mellett — a fe­gyelmezetlenekhez való ragaszkodás is az oka. Azt mondják az érdekeltek, szükség van a munkaerőre. Ez igaz, de, hogy lehet másképpen is! A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek példája is mutatja. Ha a munkára je­lentkező dolgozónak rövid idő alatt, 3—4 munkahely Van bejegyezve a munkakönyvé­be, nem veszik fel, annak ellenére, hogy 150—200 íős létszámhiánnyal küszködnek. Igazságtalanok lennénk, ha csak a csel­lengőkről, a munka temetését kívánókról szólnánk,, s elfeledkeznénk azokról, akik be­csületes munkával akarnak tisztes jövede­lemhez jutni. Sajnos, az ő törekvésük is többször zátonyra fut, mert nem tudják biz­tosítani számukra a folyamatos munka fel­tételeit. Emiatt saját hibájukon kívül kény­szerülnek a fegyelmezetlenséget elősegítő tét­lenségre. Később aztán az elveszett munka­órákat • túlórával kell pótolni, ami drágítja az építkezést, elviszi a nyereség egy ré­szét. ugyanákkor egészségileg sem tesz jót a dolgozni akaró munkásoknak. ANNAK elismerése mellett, hogy ma sincs könnyű dolguk az építőknek, egy kicsit na­gyobb ütemet diktálhatnának a munka szer­vezettségében, a fegyelem megszilárdításá­ban, a számonkérésnél. A mulasztókkal szemben — dolgozzanak bármilyen posz­ton —, az eddiginél jobban kellene alkal­mazni az anyagi felelősséget is. A kor­mányrendelet e tekintetben a beruházóikat igyekszik az előírások betartására szorítani, mulasztás esetén pedig megfelelő büntetés­ben részesíteni. A tervezésben és a kivitele­zésben is keresni kellene a jobb munkára ösztönző anyagi felelősségre vonós módszerét. Erre szükség van a felvilágosító, a nevelő, a hatékonyabb munkára buzdító szó mellett. Aztán a követelményeket nem leszállítani, hanem az igényekhez kell felemelni. Ez szükséges ahhoz, hogy az építőipar munká­jának vitatásakor a, bevezetőben említett szál­lóige így módosuljon: ne csak a hónapot mondják meg, hanem az évet is jelöljék meg egy-egy létesítmény átadására. Venesz Karoly Veterán villamos Görlitz egyik nevezetessé­ge az a régi időkből szár­mazó villamos, amely min­den hét végén Landskrone-ba viszi az utasokat. A veterán villamos, amelyet a Neisse menti város közlekedési üzemeinek dolgozói hoztak rendbe, 30 személyes, kalau­za az egykori idők egyenru­hájában adja el az utasok­nak a levelezőlap nagyságú jegyeket, amelyeken a régi Görlitz jellegzetes épületei, utcái láthatók. Ez a rendbe hozott veterán villamos a város első villamoskocsija, amellyel annak idején a ló- vasutat felváltották. A konzervipar jelene es jovoje Növelni kell a mélyhűtött gyümölcs és zöldség, a gyü­mölcslé, gyümölcs- és zöld­ségkonzervek gyártását”. Ezt a feladatot tűzték ki a-BKP X. kongresszusának irányel­vei a bolgár konzervipar elé. A bolgár konzervipar eddi­gi leggyorsabb ütemű fejlő­désére került sor az ötödik ötéves terv időszakában- Ezekben az években a kon­zervgyárak mintegy 15 új tartósított terméket hoztak forgalomba. Ezt a fejlődést jól jellemzi, hogy jelenleg a bolgár konzervipar terméke­NSZK, Anglia, Japán piaca­in. a közel-keleti és az afri­kai országokban. A szárított hagyma, pirospaprika és konzerviparadicsom gyártású" ban pedig Bulgária az első helyen áll a világpiacon; Az eddigi eredmények fé­nyében különösen világosan rajzolódnak ki a jöivő pers­pektívái. A számok azt mu­tatják, hogy a hatodik ötéves terv éveiben a bolgár kon­zervipari üzemek az ötödik ötéves tervhez képest 25 szá­inek több mint 82 százalékát za lékkai növelik termelésü- exportálják. A Bulgarplod két- Ugyaniakkor a tartósí- Tröszt, amely 46 vállalatot "botit gyermekélelmezési ké­tömörít az ország exportja szítmények, tápszerek gyár- i u. • . ,. ,, , tása csaknem negyvenszere­aak több mint egytizedet ad- sére emelkedik. A konzerv. )a- Termékeinek legbiztosabb ipar több újdonságot is for­legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A bolgár befőt­tek. pasztörizált gyümölcslék és zöldségkonzervek egyre gátamba hoz. Bulgáriában a melegágy! paradicsom ter­melését 19 ezer tonnával, az uborkáét ugyancsak 19 ezer tonnával, a zöldpaprikáét 2 gyakrabban jelennek meg az ezer tonnával növelik. Válaszol az illetékes Kötelességét teljesítette Kérésünkre a 2. Volán Vál­lalat Személyforgalmi Főosz­tálya megvizsgálta Bódi Im­rémé, baglyasaljai lakos pa­naszát. Bődiné az augusztus 24-én délután 3 órakor in­duló bányagépgyári autó­busszal akart a Tanácsköz­társaság térről a megyei ta­nácsig utazni- Felszálláskor a gépkocsivezető ellenőrizte a bérletét, azt elvette, mi­közben meg nem engedhető magatartást tanúsított. A szóban forgó bérlet csak rövid ideig maradt a gépko­csivezetőnél, mert azt Bódi- né a gépkocsivezető előtt le­vő műszerfalról visszavette. Ezt a bérletet vizsgáltuk meg másnap a lakásán- Meg­állapítottuk. hogy a bérlet ugyian érvényes, a bérletiga­zolvány azonban nem. Ugyan­is a bérletigazolványhoz nyugdíjas bérletet használt, ez pedig szabálytalan. A gépkocsivezető nem tett mást. csak kötelességét tel­jesítette. Bőd,iné sem hibáztatható, mert augusztus 1-től ment nyugdíjba és nem tudta — ami nem mentesít a felelős­ség alól —, hogy a nyugdí­jas bérletihez, nyugdíjas iga­zolvány szükséges. A történ, teket figyelembe véve, arra kérjük utasainkat, a köte­lességét teljesítő gépkocsive­zetőről ne tételezzenek fel rosszindulatot, hanem egy lás türelemmel, lehetőleg hangoskodás nélkül próbál­janak egymással szót érteni, így Sok . vitás kérdést a hely­színen lehet tisztázni. Takács István személyforgalmi főoszt­vez. Hatvan éve gépkocsivezető Minden valószínűség sze- fér. a tizedik, kitűnőre vizs- rint csehszlovák állampolgár gazott. mondhatja magáénak az óvi­iág legrégibb gépjárműveze- , aztan vegleg az au to­tói jogosítványát. A büszke /-asnak szentelte, számos ver- tulajdonos a kladnói Jan Sif- scnyen vett reszt, legtöbb- fér, aki októberben tölti be 80. életévét, s pontosan 1911.' augusztus 27-e óta vezet haj­tási igazolvánnyal a zsebében. 1907-től kezdve azonban már rendszeresen ült volán mel­lett. Apja 1911 májusában vá­sárolt autót, de a miniszté­rium 1910. április 28-án kelt rendelete értelmében gépko­csival akkorra csak vizsgázott Vetélytársa, Joseff Weiss személy közlekedhetett. Ezért csak 1912-es jogosítvánnyal Jan kénytelen volt Prágába büszkélkedhet, nem is szólva utazni és Skulina mérnök, arról az olaszról, aki egy vizsgabiztos elé állni, aki az 1913-as hajtási engedéllyel je- alig húszesztendős ifjúról azt lentette be igényét a legré- hitte, hogy a kilenc jelölt úr gibb európai autós címére, egyikének a fia. Ám Jan Sif- 1967-ben. (MTI) NÓGRÁD — 1971. szeptember 4., szombat szőr első helyen végezve. Utoljára 1949-ben Plzenben versenyezett, s aranyérmet nyert. 1929 óta a Skoda-gyár képviselője volt. Szerelmétől, a gépkocsitól mindmáig nem vett búcsút. Jelenleg tagja a veteránklubnak, s egy kiér­demesült Skoda Popularral „száguld”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents