Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

lCcras Jüaractf parlamenti EfkésdK»« lm^MSre? m»bm»sts=<u^ir ommm Tiszteli országgyűlési. A szocializmus építése során pártunk irányításával, a mun­kásosztály önzetlen segítségé­vel a szövetkezeti mozgalom fejlődésében egy történelmi szakaszhoz érkeztünk. Mint ismeretes, a szövetke- i zetek eddig is jelentős szere­pet töltöttek be a munkásosz­tály szövetségeseinek tömörí­tésében. a szocializmus építé­sében. a gazdasági életben, a termelői és fogyasztói érde­keltség kifejlesztésében, vé­delmében. Ezeknek az elveid­nek a jövőbeni megvalósulása az országgyűlés elé terjesztett szövetkezeti törvénytervezet végrehajtásán keresztül is biztosított. Wüster« törvényalkotás A szövetkezeti törvényter­vezet előkészítésében részt vett Nógrád megyei szövezeti dol­gozók véleménye a vitaülések során egységes volt a tör­vényalkotás időszerűsége és szükségessége tekintetében. A különböző ágazatokban alakult szövetkezetek fejlődé­si szakaszai eltérnek egymás­tól, Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek — amelyek a szövetkezeti moz­galom bölcsőinek megteremtői voltak — az utóbbi időben dinamikusan fejlődtek, de a irtűködés, gazdálkodás vonat­kozásában nem kristályosod­tak ki olyan tisztán a szövet­kezeti alapelvek, mint a me­zőgazdasági jellegű szövetke­zetekben. Csak megemlítem, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben az évi IEL törvény megjelenése után jobban kibontakozott a szövetkezeti demokrácia elvei­nek érvényesülése, megvaló­sult a kollektív vezetés, való­ban a tagok döntenek a szö­vetkezetét érintő legfontosabb kérdésekben. A mezőgazdasági, szövetke­zetek fejlődési üteme gyor­sabb az egyéb szövetkezeti ágazatodéhoz tartozó szövetke­zetekétől, mégis helytálló az a megállapítás, hogy a különbö­ző ágazatokra vonatkoz» és a tervezetben szabályozott élet­viszonyok egyneműek, azonos elvek szerint szabályozhatók. Az a felismerés, hogy az egységes szövetkezeti törvényt meg kell alkotná, egyrészt a mozgalom eddigi eredményei­nek összefoglalására, másrészt a mozgalom továbbfejlesztésé­re serkent. Gyorsabb fejlődés A tervedet törvényerőre emelésiével és a szövetkezeti agazati végrehajtási rendele­tek elkészítésével sok olyan ellentmondás oldható fel a szövetkezeti mozgalmon belül, amelyek a gyakorlati életben jelentkeztek, esetleg a fejlődés akadályává válhatnak. A törvényjavaslat bevezető része leszögezi, hogy a szövet­kezet az elmúlt évtizedek fej­lődésének eredményeképpen a szocialista gazdálkodás egyik vállalati formájává vált, és az állami vállalattal egyenrangú. A tulajdonviszonyokat az 1967. IV. törvény és a jelenle­gi tervezet ( js egyértelműen rendezi, viszont még több el­lentmondás tapasztalható a gazdálkodás tekintetében az állami vállalat és a szövetke­zet partneri kapcsolat megíté­lésében. Vélei:lényem szerint az egyes munopolhelyzetben levő vállalatokkal szemben az egyenlő partner elve nem ér­vényesülhet, sok esetben egy­oldalúan határozzák meg a szövetkezetekkel való gazda­sági kapcsolatokat. Az utóbbi időben sok szó esik a mezőgazdasági jellegű szövetkezetek kiegészítő tevé­kenységéről. Nógrád megyé­ben 76 termelőszövetkezet működik, amelyeknek a 46 százaléka (35 termelőszövetke­zet) az új támogatási rendszer szerint is a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú kategóriá­ba tartozik. A. kedvezőtlen termőhelyi adottság következtében az alaptevékenységeknek az át­lagosnál magasabb költség; safaíSé -sztf&sIggeaeíSS&é tesz? a jövedelmező kiegészítő tevé­kenységet, a költségtöbblet'fe­dezése és a szövetkezeti tagok rendszeresebb foglalkoztatása miatt. Tapasztalatom, hogy a gyen­ge — 5—7 aranykoronás föl­deken is értünk el eredményt. Csak egy példát említek. Egy főnövényünk, a búza termés­átlaga éveiken* keresztül 12—14 mázsa körül van, megyei át­A kiegészítő tevékenységen belül a természet adta lehető­ségek kihasználására törek­szenek (homok, kavics, kő, te­hát építési anyagok termete­se), és mivel nagyobb tarta­lékokkal nem rendelkeznek, a kisebb beruházást igénylő kie­gészítő tevékenységeik folyta­tásához kezdenek. Az építő­anyagok termetesén túl az építőipari kapacitás növelésé­re törekedtek a házi brigádok, vállalkozások és vállalatok szervezésén keteszÄ Tekintve, hogy megyénkben a kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek árbevételének 30 szá­zalékát, a rétsági járásban 40 százalékát adja, a jövőben is fejlesztésével számolunk. Ezt indokolja, hogy a nógrádi tsz-tagoknak a nógrádi ked­vezőtlen adottságú szövetke­zetekben kell megélniük. Ezért helyeseljük a tervezetnek azt a megfogalmazását, hogy a szövetkezet minden olyan gaz­dasági tevékenységet folytat­hat, amelyet törvény, törvény- erejű rendelet, vagy kormány­rendelet (határozat) nem tilt. vagy nem tart fenn az állami gazdálkodó szervek részére. A piaci igények és a gaz­daságosság legyen a kiegészí­tő tevékenység folytatásának az alapja és ezek kialakulásd körét ne szubjektív tényezők befolyásolják. Egy-egy szövet­kezeten belül azonban a tevé­kenységi kör szóródása ne le­gyen túl nagy. - Az ágazati végrehajtási rendeletek és a közgazdasági szabályozók te­hát olyan környezetet alakít­sanak ki, hogy az alaptevé­kenységhez kapcsolódó, ennek fejlődését segítő kiegészítő tevékenységekkel foglalkozza­nak a szövetkezetek. Jobb együttműködés Az egységes szövetkezeti tör­vény megalkotása a különbö­ző szövetkezeti ágazatok együttműködésére is kedve­zőbb hatással lesz, és várha­tó, hogy a termelés, feldolgo­zás és szolgáltatás vonatkozá­sában . a jövőben nagyobb kooperációs együttműködések lesznek, minit eddig voltak. A szövetkezetek továbbfej­lődését, ezen belül a nemze­dékváltás gondjainak megol­dását segíti elő a nyitott tag­ság elvének kimondása, majd a gyakorlatban való alkalma­zása. A tagsági viszony kelet­kezése, változása, megszűnése vonatkozásában hasonló lesz a tnsmka»*szpiíyéitoz és msej*4 szűnnek az eddig megtevő kö­töttségek. A mi megyénkben már érez­teti hatását a nemzedékváltás a mezőgazdasági szövetkeze­tekben, a nyitott tagság elve ezt a folyamatot meggyorsít hatja. Az alapító tagok átlag- életkora 52 év volt, 1968-ban 58-ra emelkedett, 1971-ben pedig 55 év. Fenti adatok is bizonyítják, hogy megyénk mezőgazdasága várja a fiata­lokat. Korábban az ipart vá­lasztották, mivel egyrészt a munkaviszony esetében nem volt olyan kötöttség, másrészt a jövedelem és a szociális kö­rülmények tekintetében ked­vezőbb feltételek voltak, mint a mezőgazdaságban. Remény­kedünk abban, hogy a jövő­ben bátrabban válasszák majd a tagsági viszonyt, ha megis­merik a nyitott tagság elvét, tehát, hogy a tag saját elha­tározása alapján is megszün­tetheti tagsági viszonyát. Véleményem szerint, a nem­zedékváltásnak másik kulcs­kérdése a helyes és célszerű szakmunkásképzés. Az eddi­gieknél nagyobb erőfeszítést kíván és ennek érdekében többet kell tenni a szövetke­zeteknek is, mert az üj módszereik bevezetése csak képzett szakemberekkel te-, hetséges. Csak üdvözölni tudjuk pán­tunknak és kormányunknak azokat az intézkedéseit, ame­lyek a fiatal szakemberek képzésének támogatását és le­telepedésük elősegítését teszik lehetővé. Támogatjuk a nyugdíjasokat A nemzedékváltásnál egy pillanatra, sem szabad megfe­ledkezni a munkából kiörege­dett termelőszövetkezetó ta­gokról. A szövetkezetek a bel­ső szabályzatok módosításánál törekedjenek arra, hogy anya­gi erejükhöz mérten minél, nagyobb segítséget, támoga­tást nyújtsanak megélheté­sükhöz. Helyesek azok a törekvések, amelyek az egy szövetkezeten belül a tag és alkalmazott közötti ellentmondások felol­dását célozzák, illetve segítik elő. Bízunk abban, hogy a kormányzat — hasonlóan, az egyéb életviszonyok egynemű­ségéhez — egy szintre hozza a nyugdíjjogosultságra vonat­kozó feltételeket és az anyagi eszközökhöz mérten a terme­lőszövetkezeti ' nyugdíjjogo­sultságot is a már egyéb szö­vetkezeteknél meglevő szín­vonalra hozza. Meg kell, hogy említsem, ha egységes a törvény, egysége­sen kérjük a végrehajtását és minden szövetkezeti ágazat­ban. Csak így biztosítható, hogy a tervezetben foglalt alapelvek és a működésre, gazdálkodásra vonatkozó sza­bályok a gyakorlati életben megvalósuljanak. A tervezetben foglaltakkal egyetértek, annak törvényerő­re való emelését javaslom. Jobbak soha nem • •------V t A Glóbus Nyomda rétsági üzemének építkezése, ahol a „csoda” megesett Egy épüBő új létesítménynek is lehetnek életrajzi adatai. A neve: Glóbus Nyomda Rétsá­gi Gyáregysége. A generálki­vitelező: a Nógrád megy« Tanácsi Építőipari Vállalat. Az építési munkák alvállal­kozója, vagyis a beruházás zömének gazdája: a Nógrád— Nógrádsápi Szövetkezetek Épí­tési Vállalkozása. A beruházás költsége tíz—tizenkétmillió fo­rint. A kivitelezés kezdete; 1970. május. Az átadás határ­ideje: 1971. december vége. A beruházási helyzetünk is­meretében most kellene kö­vetkeznie annak, hogy „de”. Hogy a határidő ugyan az év vége, de ezt a határidőt az építők tartani nem tudják, meri... Ezúttal, legnagyobb meglepetésünkre és örömünk­re est a fránya kötőszót nyu­godtan elhagyhatjuk, mért nincs rá szükség. A csoda olyan kis „céggel” esett meg, mint ez az alig két éve ala­kult, kétszáznegyven embert foglalkoztató szövetkezeti épí­tési vállalkozás. Az építkezés „védnöke” a Nógrád megyei Beruházási Vállalat, amelynek főmérnöke Rozsemberszki Sándor, így vélekedik a tanácsi, a szövet­kezeti építőket, s más alvál­lalkozókat egybefogó kopro­dukcióról: — Szerencsés összetételű­nek bizonyult ez az együttes. Nem mintha itt nem merül­tek volna fel építési nehéz­ségek, nem okozott volna gon­dot a partnerek munkájának összehangolása és egyeztetése. De az eddig tapasztalt jó hoz­záállás minden problémán át­segítette a kivitelezőket. Az építkezés megfelelő ütemben halad, számítani lehet arra. hogy a beruházás a szerződés­ben rögzített határidőre befe­jeződik. Az is erre enged kö­vetkeztetni, hogy az építők az eredetileg vállalt, október he­lyett már szeptember köze­pére előkészítették a terepet a technológiai szereléshez az üzemeltetőnek. Vajon minek tulajdonítható, hogy az itteni építők szinte betűről betűre, pontról pont­ra határidőre és jó minőség­ben képesek eleget tenni kö­telezettségeiknek? Talán őket nem sújtja az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány? Nekik könnyebb lenne besze­rezni azokat a keresett építő­anyagokat, amikhez sokszor olyan nehéz hozzájutni? Talán bizony több korszerű gépük és jó szakemberük van? — Ugyan — nevet Laukó József a szakiparosok építés- vezetője. — Miért lenne ne­künk könnyebb? Inkább ne­hezebb. Ez az első nagyobb munkánk. A várható tizenkét- milliós költségből nyolcmillió a miénk. Gondolhatja, hogy a felkészültségünk az indulás­kor nem volt éppen rózsás. Csak egyetlen példát, milyen kálváriát jártunk meg a pa- nelelemek beállításakor. Ti­zenegy vállalat daruját hasz­náltuk, hol az egyiket, hol a másikat, mikor melyiket tud­ták kölcsönözni, míg megunva a dolgot, vettünk magunknak egy darut! — Akkor miben rejlik még­is a titok? — Nincsen titok. A munka­erő nálunk is gond. Főleg a segédmunkás/ kevés. Építő­anyagért és szerelvényekért meg jóformán az egész orszá­got bejártuk, Putnoktól Nyír­egyházáig és Békéscsabától Dunaújvárosig. Nekünk se ad­tak mindent se könnyen, se ingyen. Talán a kisüzemekre jellemző családias légkör a titok, ahol mindenki egyfor­mán ismeri a közös feladato­kat, mit, mikor, miért keH csinálni. És mindenki egyfor­mán nyertese, vagy szenvedő részese az eredményeknek és a kudarcoknak. — Csak ennyi lenne? Hi­szen az emberek máshol is azt mondják, hogy dolgozni és keresni akarnak, nem? — Azt hiszem, nálunk könnyebben áttekinthetők a tennivalók, s mert tudják, ér­tik, ezek megvalósításába is könnyebben bevonhatók az émberek. Van hatvan—hetven törzsgárdatagunk, előfordult, hogy > vasárnap is dolgoztunk, még a műszakiak is beálltak az építkezéshez. Minden szer­dán összeül a „vezérkar”, ki­ki beszámol, miit végzett és átveszi az újabb megbízáso­kat. Kibúvó nincsen. Mindent pontosan és időben el kell végezni, különben könnyen „leeshet” egy-egy fegyelmi. Nem sajnáljuk a fáradságot, mindenhol ott vagyunk, rög­tön intézkedünk, ha kell. So­kat foglalkozunk az emberek­kel, azt tartjuk, azokat kell megbecsülni, akik itt vannak, mert a kilépők helyébe job­bak soha sem jönnek... — Biztosan elkészül határ­időre ez a beruházás? — Feltétlenül. Nem lehet csúszás. Nemcsak azért, mert a kötbértől félünk. A bizal­mat nem szeretnénk eljátsza­ni. Ha mi csúszunk, ez a kis „cég”, akkor ki ad nekünk még egyszer ilyen nagy beru­házást? Kiss Sándor — Ha eljátsszak a bizalmat, hol kapunk még egyszer egy ilyen nagy beruházást? — kérdezi az építésvezető. — Be fog­juk tartani a határidőt — állítja határozottan. A képen az épülő üzemcsarnok néhány hónappal a befejezés előtt

Next

/
Thumbnails
Contents