Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
lCcras Jüaractf parlamenti EfkésdK»« lm^MSre? m»bm»sts=<u^ir ommm Tiszteli országgyűlési. A szocializmus építése során pártunk irányításával, a munkásosztály önzetlen segítségével a szövetkezeti mozgalom fejlődésében egy történelmi szakaszhoz érkeztünk. Mint ismeretes, a szövetke- i zetek eddig is jelentős szerepet töltöttek be a munkásosztály szövetségeseinek tömörítésében. a szocializmus építésében. a gazdasági életben, a termelői és fogyasztói érdekeltség kifejlesztésében, védelmében. Ezeknek az elveidnek a jövőbeni megvalósulása az országgyűlés elé terjesztett szövetkezeti törvénytervezet végrehajtásán keresztül is biztosított. Wüster« törvényalkotás A szövetkezeti törvénytervezet előkészítésében részt vett Nógrád megyei szövezeti dolgozók véleménye a vitaülések során egységes volt a törvényalkotás időszerűsége és szükségessége tekintetében. A különböző ágazatokban alakult szövetkezetek fejlődési szakaszai eltérnek egymástól, Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek — amelyek a szövetkezeti mozgalom bölcsőinek megteremtői voltak — az utóbbi időben dinamikusan fejlődtek, de a irtűködés, gazdálkodás vonatkozásában nem kristályosodtak ki olyan tisztán a szövetkezeti alapelvek, mint a mezőgazdasági jellegű szövetkezetekben. Csak megemlítem, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az évi IEL törvény megjelenése után jobban kibontakozott a szövetkezeti demokrácia elveinek érvényesülése, megvalósult a kollektív vezetés, valóban a tagok döntenek a szövetkezetét érintő legfontosabb kérdésekben. A mezőgazdasági, szövetkezetek fejlődési üteme gyorsabb az egyéb szövetkezeti ágazatodéhoz tartozó szövetkezetekétől, mégis helytálló az a megállapítás, hogy a különböző ágazatokra vonatkoz» és a tervezetben szabályozott életviszonyok egyneműek, azonos elvek szerint szabályozhatók. Az a felismerés, hogy az egységes szövetkezeti törvényt meg kell alkotná, egyrészt a mozgalom eddigi eredményeinek összefoglalására, másrészt a mozgalom továbbfejlesztésére serkent. Gyorsabb fejlődés A tervedet törvényerőre emelésiével és a szövetkezeti agazati végrehajtási rendeletek elkészítésével sok olyan ellentmondás oldható fel a szövetkezeti mozgalmon belül, amelyek a gyakorlati életben jelentkeztek, esetleg a fejlődés akadályává válhatnak. A törvényjavaslat bevezető része leszögezi, hogy a szövetkezet az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeképpen a szocialista gazdálkodás egyik vállalati formájává vált, és az állami vállalattal egyenrangú. A tulajdonviszonyokat az 1967. IV. törvény és a jelenlegi tervezet ( js egyértelműen rendezi, viszont még több ellentmondás tapasztalható a gazdálkodás tekintetében az állami vállalat és a szövetkezet partneri kapcsolat megítélésében. Vélei:lényem szerint az egyes munopolhelyzetben levő vállalatokkal szemben az egyenlő partner elve nem érvényesülhet, sok esetben egyoldalúan határozzák meg a szövetkezetekkel való gazdasági kapcsolatokat. Az utóbbi időben sok szó esik a mezőgazdasági jellegű szövetkezetek kiegészítő tevékenységéről. Nógrád megyében 76 termelőszövetkezet működik, amelyeknek a 46 százaléka (35 termelőszövetkezet) az új támogatási rendszer szerint is a kedvezőtlen termőhelyi adottságú kategóriába tartozik. A. kedvezőtlen termőhelyi adottság következtében az alaptevékenységeknek az átlagosnál magasabb költség; safaíSé -sztf&sIggeaeíSS&é tesz? a jövedelmező kiegészítő tevékenységet, a költségtöbblet'fedezése és a szövetkezeti tagok rendszeresebb foglalkoztatása miatt. Tapasztalatom, hogy a gyenge — 5—7 aranykoronás földeken is értünk el eredményt. Csak egy példát említek. Egy főnövényünk, a búza termésátlaga éveiken* keresztül 12—14 mázsa körül van, megyei átA kiegészítő tevékenységen belül a természet adta lehetőségek kihasználására törekszenek (homok, kavics, kő, tehát építési anyagok termetese), és mivel nagyobb tartalékokkal nem rendelkeznek, a kisebb beruházást igénylő kiegészítő tevékenységeik folytatásához kezdenek. Az építőanyagok termetesén túl az építőipari kapacitás növelésére törekedtek a házi brigádok, vállalkozások és vállalatok szervezésén keteszÄ Tekintve, hogy megyénkben a kiegészítő tevékenység a mezőgazdasági termelőszövetkezetek árbevételének 30 százalékát, a rétsági járásban 40 százalékát adja, a jövőben is fejlesztésével számolunk. Ezt indokolja, hogy a nógrádi tsz-tagoknak a nógrádi kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben kell megélniük. Ezért helyeseljük a tervezetnek azt a megfogalmazását, hogy a szövetkezet minden olyan gazdasági tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvény- erejű rendelet, vagy kormányrendelet (határozat) nem tilt. vagy nem tart fenn az állami gazdálkodó szervek részére. A piaci igények és a gazdaságosság legyen a kiegészítő tevékenység folytatásának az alapja és ezek kialakulásd körét ne szubjektív tényezők befolyásolják. Egy-egy szövetkezeten belül azonban a tevékenységi kör szóródása ne legyen túl nagy. - Az ágazati végrehajtási rendeletek és a közgazdasági szabályozók tehát olyan környezetet alakítsanak ki, hogy az alaptevékenységhez kapcsolódó, ennek fejlődését segítő kiegészítő tevékenységekkel foglalkozzanak a szövetkezetek. Jobb együttműködés Az egységes szövetkezeti törvény megalkotása a különböző szövetkezeti ágazatok együttműködésére is kedvezőbb hatással lesz, és várható, hogy a termelés, feldolgozás és szolgáltatás vonatkozásában . a jövőben nagyobb kooperációs együttműködések lesznek, minit eddig voltak. A szövetkezetek továbbfejlődését, ezen belül a nemzedékváltás gondjainak megoldását segíti elő a nyitott tagság elvének kimondása, majd a gyakorlatban való alkalmazása. A tagsági viszony keletkezése, változása, megszűnése vonatkozásában hasonló lesz a tnsmka»*szpiíyéitoz és msej*4 szűnnek az eddig megtevő kötöttségek. A mi megyénkben már érezteti hatását a nemzedékváltás a mezőgazdasági szövetkezetekben, a nyitott tagság elve ezt a folyamatot meggyorsít hatja. Az alapító tagok átlag- életkora 52 év volt, 1968-ban 58-ra emelkedett, 1971-ben pedig 55 év. Fenti adatok is bizonyítják, hogy megyénk mezőgazdasága várja a fiatalokat. Korábban az ipart választották, mivel egyrészt a munkaviszony esetében nem volt olyan kötöttség, másrészt a jövedelem és a szociális körülmények tekintetében kedvezőbb feltételek voltak, mint a mezőgazdaságban. Reménykedünk abban, hogy a jövőben bátrabban válasszák majd a tagsági viszonyt, ha megismerik a nyitott tagság elvét, tehát, hogy a tag saját elhatározása alapján is megszüntetheti tagsági viszonyát. Véleményem szerint, a nemzedékváltásnak másik kulcskérdése a helyes és célszerű szakmunkásképzés. Az eddigieknél nagyobb erőfeszítést kíván és ennek érdekében többet kell tenni a szövetkezeteknek is, mert az üj módszereik bevezetése csak képzett szakemberekkel te-, hetséges. Csak üdvözölni tudjuk pántunknak és kormányunknak azokat az intézkedéseit, amelyek a fiatal szakemberek képzésének támogatását és letelepedésük elősegítését teszik lehetővé. Támogatjuk a nyugdíjasokat A nemzedékváltásnál egy pillanatra, sem szabad megfeledkezni a munkából kiöregedett termelőszövetkezetó tagokról. A szövetkezetek a belső szabályzatok módosításánál törekedjenek arra, hogy anyagi erejükhöz mérten minél, nagyobb segítséget, támogatást nyújtsanak megélhetésükhöz. Helyesek azok a törekvések, amelyek az egy szövetkezeten belül a tag és alkalmazott közötti ellentmondások feloldását célozzák, illetve segítik elő. Bízunk abban, hogy a kormányzat — hasonlóan, az egyéb életviszonyok egyneműségéhez — egy szintre hozza a nyugdíjjogosultságra vonatkozó feltételeket és az anyagi eszközökhöz mérten a termelőszövetkezeti ' nyugdíjjogosultságot is a már egyéb szövetkezeteknél meglevő színvonalra hozza. Meg kell, hogy említsem, ha egységes a törvény, egységesen kérjük a végrehajtását és minden szövetkezeti ágazatban. Csak így biztosítható, hogy a tervezetben foglalt alapelvek és a működésre, gazdálkodásra vonatkozó szabályok a gyakorlati életben megvalósuljanak. A tervezetben foglaltakkal egyetértek, annak törvényerőre való emelését javaslom. Jobbak soha nem • •------V t A Glóbus Nyomda rétsági üzemének építkezése, ahol a „csoda” megesett Egy épüBő új létesítménynek is lehetnek életrajzi adatai. A neve: Glóbus Nyomda Rétsági Gyáregysége. A generálkivitelező: a Nógrád megy« Tanácsi Építőipari Vállalat. Az építési munkák alvállalkozója, vagyis a beruházás zömének gazdája: a Nógrád— Nógrádsápi Szövetkezetek Építési Vállalkozása. A beruházás költsége tíz—tizenkétmillió forint. A kivitelezés kezdete; 1970. május. Az átadás határideje: 1971. december vége. A beruházási helyzetünk ismeretében most kellene következnie annak, hogy „de”. Hogy a határidő ugyan az év vége, de ezt a határidőt az építők tartani nem tudják, meri... Ezúttal, legnagyobb meglepetésünkre és örömünkre est a fránya kötőszót nyugodtan elhagyhatjuk, mért nincs rá szükség. A csoda olyan kis „céggel” esett meg, mint ez az alig két éve alakult, kétszáznegyven embert foglalkoztató szövetkezeti építési vállalkozás. Az építkezés „védnöke” a Nógrád megyei Beruházási Vállalat, amelynek főmérnöke Rozsemberszki Sándor, így vélekedik a tanácsi, a szövetkezeti építőket, s más alvállalkozókat egybefogó koprodukcióról: — Szerencsés összetételűnek bizonyult ez az együttes. Nem mintha itt nem merültek volna fel építési nehézségek, nem okozott volna gondot a partnerek munkájának összehangolása és egyeztetése. De az eddig tapasztalt jó hozzáállás minden problémán átsegítette a kivitelezőket. Az építkezés megfelelő ütemben halad, számítani lehet arra. hogy a beruházás a szerződésben rögzített határidőre befejeződik. Az is erre enged következtetni, hogy az építők az eredetileg vállalt, október helyett már szeptember közepére előkészítették a terepet a technológiai szereléshez az üzemeltetőnek. Vajon minek tulajdonítható, hogy az itteni építők szinte betűről betűre, pontról pontra határidőre és jó minőségben képesek eleget tenni kötelezettségeiknek? Talán őket nem sújtja az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány? Nekik könnyebb lenne beszerezni azokat a keresett építőanyagokat, amikhez sokszor olyan nehéz hozzájutni? Talán bizony több korszerű gépük és jó szakemberük van? — Ugyan — nevet Laukó József a szakiparosok építés- vezetője. — Miért lenne nekünk könnyebb? Inkább nehezebb. Ez az első nagyobb munkánk. A várható tizenkét- milliós költségből nyolcmillió a miénk. Gondolhatja, hogy a felkészültségünk az induláskor nem volt éppen rózsás. Csak egyetlen példát, milyen kálváriát jártunk meg a pa- nelelemek beállításakor. Tizenegy vállalat daruját használtuk, hol az egyiket, hol a másikat, mikor melyiket tudták kölcsönözni, míg megunva a dolgot, vettünk magunknak egy darut! — Akkor miben rejlik mégis a titok? — Nincsen titok. A munkaerő nálunk is gond. Főleg a segédmunkás/ kevés. Építőanyagért és szerelvényekért meg jóformán az egész országot bejártuk, Putnoktól Nyíregyházáig és Békéscsabától Dunaújvárosig. Nekünk se adtak mindent se könnyen, se ingyen. Talán a kisüzemekre jellemző családias légkör a titok, ahol mindenki egyformán ismeri a közös feladatokat, mit, mikor, miért keH csinálni. És mindenki egyformán nyertese, vagy szenvedő részese az eredményeknek és a kudarcoknak. — Csak ennyi lenne? Hiszen az emberek máshol is azt mondják, hogy dolgozni és keresni akarnak, nem? — Azt hiszem, nálunk könnyebben áttekinthetők a tennivalók, s mert tudják, értik, ezek megvalósításába is könnyebben bevonhatók az émberek. Van hatvan—hetven törzsgárdatagunk, előfordult, hogy > vasárnap is dolgoztunk, még a műszakiak is beálltak az építkezéshez. Minden szerdán összeül a „vezérkar”, kiki beszámol, miit végzett és átveszi az újabb megbízásokat. Kibúvó nincsen. Mindent pontosan és időben el kell végezni, különben könnyen „leeshet” egy-egy fegyelmi. Nem sajnáljuk a fáradságot, mindenhol ott vagyunk, rögtön intézkedünk, ha kell. Sokat foglalkozunk az emberekkel, azt tartjuk, azokat kell megbecsülni, akik itt vannak, mert a kilépők helyébe jobbak soha sem jönnek... — Biztosan elkészül határidőre ez a beruházás? — Feltétlenül. Nem lehet csúszás. Nemcsak azért, mert a kötbértől félünk. A bizalmat nem szeretnénk eljátszani. Ha mi csúszunk, ez a kis „cég”, akkor ki ad nekünk még egyszer ilyen nagy beruházást? Kiss Sándor — Ha eljátsszak a bizalmat, hol kapunk még egyszer egy ilyen nagy beruházást? — kérdezi az építésvezető. — Be fogjuk tartani a határidőt — állítja határozottan. A képen az épülő üzemcsarnok néhány hónappal a befejezés előtt
