Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
Sikeres bemutatkozás! A Palóc nyár rangja Mikszáth- és Madách-évfordulék Évttoedek hagyománya, szinte természetesnek vett szemlélet, hogy a nyár a művelődés holtidénye. Meleg van, az emberek nyaralni mennek, vagy legfeljebb moziba és strandra járnak. Esténként a televíziót nézik, sen. kinek nincs kedve rendezvényekre járkálni. Aztán bebizonyosodott, hogy nem így van. A balassagyarmati Palóc nyár változatos programja, sokféle, szemet-, fület gyönyörködtető előadásai, művészeti kiállításai soksok nézőt vonzottak. Röviden, az első ízben megrendezett Palóc nyár sikert aratott. Egy terv megszületik A Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottsága éppen a napokban vette beható vizsgálat alá és az érdekeltek jelenlétében tárgyalta meg, milyen tapasztalatokat szűrhetnek le a balassagyarmatiak a rendezvénysorozat végeztével. Ami még ennél is lényegesebb, hogyan lehetne jövőre még érdekesebbé, vonzóbbá tenni a Palóc nyár eseményeit nemcsak a megyében, hanem az országban is. A Palóc, nyár terve még 1970-ben született meg. Az elgondolásokkal mindenki egyetértett, és a rendezvények megszervezésében oroszlán- részt vállalt magára a városi és járási pártbizottság, a KISZ-bizottság, a városi ta - nács, a megyei tanács, megyei könyvtár, a József Attila megyei Művelődési Központ, a járási. és városi MHSZ, a Hadtörténeti Múzeum, a Hazafias Népfront, a határőrség, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ a balassagyarmati vállalatok, a helyi klubok. — hogy csak a legfontosabbakat említsem. Pedig nem kis dologról voh szó. Három hónapig tartó programot összeállítani úgy, hogy az színvonalas, változa • tos és sokféle igényt kielégítő legyen, országos hírnevet adjon, komoly feladat A legfőbb törekvés az volt hogy a nyári művelődés gazdag lehetőségét teremtsék meg, egyesítve a kulturálódási a szórakozással A rendezvények között helyet kapott a klasz- szikus zene, a kórusművészet irodalom, a képzőművészet, a könnyűzene . és ami ugyancsak dicsérendő, tudományos programok is. Ami sikert aratott A Palóc' nyár "71 rendezvénysorozata június 5-én „nyitotta meg” kapuit. A megnyitó műsorában palóc népdalok. Bartók-, Kodály-, Bárdos-feldolgozások, Bach-művek szerepeltek, megmozgatva a zenét szerető közönséget. Már a megnyitón több mint kétszázan vettek részt, de nem csökkent a közönség érdeklődése az „udvari muzsika” második előadásán sem. A színvonalas, élvezetes zenei műsorok kivétel nélkül sikert arattak. Szót érdemel a Horváth Endre Galéria országos jelentőségű kiállítás-sorozata is. A Szilágyi—Galambos-kiállítást a Tv Galériából már ismert Staindl Katalin és Ga- rányi József keramikusok munkáiból összeállított bemutató követte. Rendkívül igényes volt Szabó Gyula festmény- és zománckiállítása, nem kevésbé az ifjú népművészek alkotásaiból összeállított tárlat is. A galéria lehetőséget adott arra is, hogy a balassagyarmati jubiláló képzőművészeti szakkör tagjai is bemutathassák munkájukat A nyári program pedig — tegyük hozzá — elsősorban szórakoztató jellegű volt, de „beépítettek” olyan rendezvényeket is, amelyek tudományos vitára, előadások meghallgatására nyújtottak módot. A Fémipari Vállalat szervezésében megrendezett Vasas- szeminárium országos érdeklődést keltett, az előadások során közgazdasági. és szaktémát vitattak meg a budapesti üzemek, a Gépipari Tudományos Egyesület és a helyi üzemek legkiválóbb szakemberét Hasonló sikert aratott a faipari szeminárium és a Nyomdaipari VSTfatet termékkiállítása. Még felsorolni is sok lenne a változatos programokat. Országos kutyakiáliítás, rejt- vényfejtő-bajnokság, honvédelmi kiállítás, strandkarnevál, Röpülj páva-bemutató. Változtatni kell azon a megdöbbentő közömbösségen, amelyet a sportvezetők részéről tapasztaltunk. Hasonló elmarasztalás „illeti” a Palóc Múzeumot is, amelynek tervezett rendezvényei ugyancsak elmaradtak. Az elhatározás végleg»: Balassagyarmaton ezentúl évről évre megrendezik a Palóc nyár ünnepségsorozatot, új ötletekkel, elgondolásokkal bővítve a programot Irodalmi évfordulók A következő két évben je- . lentős irodalmi évforduló színhelye lesz Balassagyarmat 1972. januárjában lesz 125. évfordulója Mikszáth Kálmán, a magyar kritikai realista próza nagy mestere születésének. 1973. januárjában Madách Imre születésének 150. évfordulóját ünnepeljük. Mindkét évforduló az UNESCO kulturális programjában is helyet kap. A Palóc Múzeum Mik- száth-szobáját új szerzeményekkel gazdagítják, bővítik a horpácsi Mikszáth-emlék- múzeumot. Országos hírű Mikszáth-kutatók, irodalmárok és helytörténészek bevonásával tanulmánykötet kiadását tervezi a városi tanács. Sokféle és sokszínű program teszi változatossá a „nagy palóc” születésének százhuszonötödik évfordulóját Hasonló tisztelet és ünneplés övezi a Madách-évfordulót is. Crjból sajtó alá került az Ember tragédiája szövege, amelyhez a Madách-kézirat eredetijét használja fel a szerző. Szabó József. Ismeret- terjesztő előadások, színházi estek, kiállítások emlékeztetnek majd Madách Imrére. Az irodalmi évfordulók méltó előkészítésére bizottság alakult Ob. K. A természet mindig nosztalgiákat ébreszt az emberben, és még a képről elénk idézett tájak, eidőik, patakok és állatok is úgy megnyugtatnák bennünket, mintha virányos pagonyokban járnánk. Nem véletlen, hogy nagy belefelejtkezés- sel kisértük végig a Remetekan című tévéfilm sovány meséjét, amely csak arra volt jó, hogy másfél órán át gyönyörködjünk az így elénk idézett természet szépségeiben, kamera által föltárt titkaiban. Pálfalvi Nándor, a film írója és Fejér Tamás, a rendező egy teljes esztendő, négy csodálatos évszak varázslatával ejtette meg szívünket. A virágba borult fák, vagy a piruló, őszi erdők, agancscsattogtató csatát vívó szarvasbikák cs az időnként föl-gölbukkanó három- mázsás öreg „remetekan” némi feszültséget is teremt, bár sokkal inkább leköt bennünket a változatos természet még változatosabb élővilágával. Időnként ki-kivillan a Remetekan célfilmjeliege is, nem titok a néző számára sem, hogy a vadászati világkiállítás teszi különösen aktuálissá. (A kiállítás alkalmából megrendezett természetfilm-vetélkedőn az értékes bronzérmet érdemelte ki!) S, nagyon egyetértettünk a tanárvadásszal, hogy amikor egy esztendei hajszáját a remetekan után siker koronázta, nem érezte teljesen boldognak és kielégültnek magát. A cserkészé®, a vad űzése, a csatangolás a rejtélyes erdőben sokkal több kielégülést nyújt. Pedig mi csak fekete-fehérben láttuk a Remete- kant, amely eredetileg színes filmen készült, hátha még a színek szépsége is tetézte volna gyönyörűségünket! • Ma, szerdán, ismét jelentkezik a Kukkantó (17.30), az országgyűlésről külön adás számol be (18.25), a tenger titkairól szóló sorozat az elefántfókák szigetére kalauzol el bennünket (20.00), riportfilmeit láthatunk a leningrádi balettfesztiválról (20.50) és a magyar tudósok sorozatban Germa- nus Gyulával találkozhatunk. L. Gy. Szüretelnek A kistoronyéi gimnázium teljes tanulólétszáma •— több mint 200 diák —, tíz nevelő kíséretében szeptember 26-án a Hosszúhegyi Állami Gazdaságba utazik szőlőt szüretelni. Az egyhetes munka során kapott pénz hetven százalékát az új KISZ-klub berendezésére, felszerelésére ajánlották fel a fiatalok. 4 NÓGRÁD — 1971. szeptember 22., szerda Tengeri „házmester” Angliában új módszert dolgoztak ki a víznek az olajszennyeződéstől történő megtisztítására egy olyan speciális anyag segítségével, mely szinte alig befolyásolja a tengeri faunat. Az anyagnak a szétfúvására egy kisméretű hajón elhelyezhető berendezést alkalmaznak. A berendezés szivattyúból, ballonokból, két fémporlasztóból és egy lapátos keverőbői áll. Az ilyen anyaggal megdolgozott, és a víz felső rétegével összekeveredett olaj gyorsan lemerül a fenekére, ahol az iszappal összekeveredve tápanyaghoz hasonló szerepet tölt be. PIHENŐPARK KISTEREIM VÉN. Megkezdték Kistoronyén a gimnázium és az általános iskola közötti terület rendezését a fiatalok. Ahol eddig egy gazdasági épület állt, most sportpálya, pihenőpark készül, 400 méteres futópályával, kézi-, röplabdapályával és egyéb sportlétesítménnyel. Terv szerint, 1972. tavaszán végeznek a munkával, a parkosítást, cserjék, fák ültetését az egri erdőgazdaság vállalta. Jelenleg földgyalura lenne szükségük a tereprendezéshez. S ha elkészül a létesítmény, nem ártana egy kerítés sem! ★ IRODALOM A PÓDIUMON. A Nógrád megye közönsége által is ismert Egyetemi Színpad tizenöt éves. E másfél évtized alatt irodalmi estjeinek érdekes dokumentumait mutatja be szeptember 20 és október 20 kö7s,ött Budapesten a Emlékezés Iván Vazovra „Hatalmas toten, óvd a mécset^ meiy oltárodnál fényt fakaszt!/ Himnusz nélkül ne Ragyd a népet, s az élőt hit nélkül ne hagyd 7 Kis csillagát a tengerésztől/ ne vedd el, hogyha téveiyeg,/ ne hagyj madáríkát hajnal nélkül/ és eszmény nélkül népeket ”—e sorokat Ivan Vazov, a baráti bolgár nép egyik legnagyobb költője írta, akiről ezekben a napokban világszerte megemlékeznek halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. A bolgár nép sorsa sokban hasonló a magyarokéhoz, történelmünk nem egyszer összefonódott, Fejlődésüknek ugyanúgy a törökök elnyomása volt az egyik akadályozója, mint a mienknek, azzal a különbséggel, hogy ők csak 1878-ban szabadultak fel az elnyomatás alól. Történelmük egyik legfényesebb szakasza az 1875—76-ban lezajlott szabadságharc volt, amikor megkísérelték a török iga lerázását és a feudalizmus felszámolását. Ebben a harcban vesztette életét a bolgárok Petőfihez hasonlatos nagy költője és szabadsághőse Hriszto Botev is. A szabadság kivívása a török csapatok számbeli túlereje, valamint a falusi gazdagok törökbarát elemei, a csor- badzsik árulása következtében akkor nem járt sikerrel. Ennek a harcnak volt egyik tevékeny katonája Ivan Vazov is (1850—1921), aki a felkelés elfojtása után kénytelen volt Romániába menekülni. Hazája felszabadulása után térhetett csak vissza, néhány évig aktív politikusként szolgálta hazáját, miniszter is volt Visszavonulása után tollal szolgálta hazája kulturális és társadalmi fejlődését. Elbeszéléseiben a bolgár szabadságharc egy-egy epizódját örökíti meg, mindig úgy, hogy közben megmutatja az egyszerű emberek áldozatot nem sajnáló hősiességét Az „Egy bolgár asszony” című elbeszélésében például Ilia nénéről beszél, aki beteg unokáját menti egy kolostorba, de közben minden lehetséges eszközzel támogatja a szabadságharcosokat. Joggal látja tehát élete hátralevő éveiben, hogy unokája felgyógyulását „nem is az indulatos szerzetes elhadart imádságának köszönheti” hanem annak, hogy jót tett a szegény felkelőveL Jocó apó nézelődik című elbeszélésének egy nyolcvanéves öreg a hőse, akinek legnagyobb bánata, hogy szabaddá lett hazája szépségeiben nem gyönyörködhet, mert megvakult. Nem hagyja magát, részt követel magának minden örömből, és az emberek végül természetesnek találják, hogy a vak ember „nézelődik”, figyelemmel kiséri hazája fejlődését. Vazov legismertebb és legnagyobb műve az „Iga alatt” című regénye, amelyet 1888-ban írt Odesszában. Ez is az 1876-os nemzeti szabadságharcról szól, prózában írt eposz, a bolgár realista széppróza legkiemelkedőbb alkotása. Felvonultatja ebben a nagy regényben a bolgár társadalom szinte minden rétegét, s egy olyan korban, amikor a forradalmi demokratikus hagyományokat a kapitalista urak szeretnék kiirtani, Vazov félreérthetetlenül állást foglal a haladó eszmék, osztályának haladó hagyományai mellett. Munkásságával nagy hatással van ma is hazája haladó irodalmára, ezért tisztelettel hajtjuk meg előtte az emlékezés zászlaját. Csukly László MOZIÉLET ffa kell az örökség, ledd meg! Bőséges választékot kínál a holnap kezdődő mozihétre a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Kedvez a program a kalandfilmet szerető nézőknek, és megtalálják számításukat azok is, akik vígjátékot néznek szívesebben. A Van, aki megteszi, van, aki nem című színes angol filmvígjátékot szeptember 23 —25-én játssza a mozi. Ezután a Farkasvisszhang című, színes lengyel kalandfilm következik, erre 26—29-én a fél 4-es előadásra válthatnak mozijegyet a nézők. Ugyancsak 26—29-én háromnegyed 6-os és a 8-as előadásban a Fekete zászlók városa című színes, jugoszláv filmet tűzte műsorára a mozi. Egy idősebb férfi a londoni Big Ben számlapjánál motoszkál, más Időpontra állítja át a mutatókat Ez élete utolsó vicce, csak egy pillanatra téveszti szem elől a sötétben a párkányt... Örökösei a tévé képernyőjén nézik és hallgatják végig, mit hagyott rájuk a nagy tréfacsináló. örülnek, mert 150 ezer dollár nem kis pénz, de meg is hökkennek, mert ezért az összegért bizony meg kell dolgozni. Kinek-kinek úgy, ahogyan az leginkább nehezére esik, erről már az örökhagyó gondoskodott. Van ebben a fűmben minden, mi szem s szájnak ingere, vígjátákked velőknek öröme. Házsártos vánkisasz- szony, aki csak parancsolgatni tud, félénk kis hivatalnok, aki az egérlyukban is meghúzná magát, s lám, az örökségért mi mindenre nem képes .., ! Van becsületes férfi, EMSSfiSgggttgMiMgggi Jelenet A fekete zászlók aki nősülni készül — végül- is ki nem becsületes, aki erre a lépésre szánja el magát? —, s van szoknyapecér is, aki a nézők nagy derültségére saját csapdájába esik. Duncan Wood rendező alkotása mindvégig a legsikerültebb angol filmvígjátékok színvonalán marad. Különösen a jellegzetes angol humor kedvelőinek nyújt kitűnő szórakozást, de;® vidám, kacagtató filmekre vágyó közönség számára is mindvégig remek, minden igényt kielégítő, szellemes produkció. Egy titokzatos kincsesláda, egy garázdálkodó banda, s a gazemberek ellen küzdők állnak a Farkasvisszhang meséjének központjában. Rendőrök és álrendőrök állnak szemben egymással, s míg harcuk eldől, sok izgalmas fordulat köti le a néző figyelmét. Különösen az ifjabb generációnak ajánljuk a Farkasvissz- hang-ot, remek szórakozást nyújt a história. a fasiszták által megszállt városa című filmből Kragujevácon játszódik A fekete zászlók városa című film története. Tíz-tizennégy éves gyerekek családjuk eltartására kényszerülnek, s bár vidáman indulnak munkát keresni, hamar megtudják: nem játék a pénzkeresés. Gyerekfejjel is gyorsan rájönnek, melyik oldalon áll az igazság; a sárospiszkos fasiszta csizmák tisztítására nem mozdul a kezük ... A németek kiadják a parancsot Kragujevácpn: minden élésért német „bajtarsért’’ száz polgárt kell agyonlőni. A szerb város így lesz a fekete zászlók és fekete kendők városa. De a város harangjainak monoton kongása által kisért gyászszertartáson a kis cipő- pucolók már nem lehetnek ott... A film méltó emléket állít a német fasizmus kragujeváci áldozatainak. A történet feldolgozásmódja a közönség széy' les rétegeinek érdeklődésére számíthat. ' Kulturális * Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása. A kiállított dokumentumok felidézik a nagy sikerű irodalmi estek, sorozatok műsorait. A versmondás művészete sorozatban a műfaj úgyszólván minden jelentős képviselője — Aschei Oszkártól, Péchy Blankától kezdve egészen a mai fiatal tehetségekig — önálló estét tartott. nógrádiak a krakkói NEMZETKÖZI BIENNALEN. A Salgótarjánban élő Czinke Ferenc, SZOT- és Munkácsy- díjas grafikus-, illetve Lóránt János SZOT-díjas festőművészt a rendező szervek meghívták a krakkói nemzetközi biennáléra. A biennáléval egy- időben rendezik meg egyébként a Copernicus 5ŐQ éve című nemzetközi pályázatot, amelyre szintén meghívást kaptak. A műveket még az ősz folyamán juttatja el Krakkóba a Kiállítási Intéz- r mények külügyi csoportja. KEMEROVO KÉPEKBEN. Fotókiállítás nyílt Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Ház nagytermében a bányász kulturális hónap programjaként. A kiállítás, amely a szovjet—magyar barátság elmélyítését, valamint Kemerovo és Nógrád testvérkapcsolatának erősítését is szolgálja, bemutatja a távoli szibériai tájegység életét, dolgozóinak hétköznapjait és ünnepeit. Ugyancsak a Bányász Művelődési Házban A szocialista brigádmozgalom és az irodalom címmel író-olvasó találkozót rendeznek a szocialista brigádtagok részére szeptember 25-én. Ez alkalommal könyvismertető kiállítás is nyílik. NYUGDÍJASOK KLUBJA MAGYARNÄNDORBAN. A községi művelődési házban másfél éve működik a nyugdíjasok klubja, amely gazdag programot nyújt az öregeknek. Legutóbb kiránduláson vettek részt Aggteleken. A kirándulás a Magyamándori Állami Gazdaság igazgatójának és a MEDOSZ helyi szervezetének segítségével jött létre. A klub vezetősége úgy döntött, hogy a jövőben hasonló jellegű országlátogatásokat iktat programjába. A terv támogatásra talált mind . az állami gazdaság, mind pedig a szakszervezet vezetése részéről.
