Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

Szürkeségbe vesző horizont — vagy táguló látóhatár? Megkezdődtek a kong­resszusi ifjúsági filmnapok. A salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ színháztermében levetítették Gábor Pál rendező Hori­zont című filmjét, s a ran­gos esemény előtt Bálint Ta­más, a KISZ megyei bi­zottságának titkára köszön­tötte a megjelenteket. Gábor Pál rendező és a fő­szereplő, Fried Péter jelen­létében. Egyöntetű véle­ményként hangzott el, hogy a jelenlevő tizenéveseknek és azon felülieknek tetszett a film, viszont egyes rész­letek más-más gondolato­kat váltottak ki. Egyes idő­sebb (harmincas) hozzászó­lók megbocsáthatatlannak már az „új látóhatár”. A vitázók azonban abban gyet- értettek, hogy lélektanilag és logikailag jól felépített a film, s Karesz alakja, amely nem is egészen tipikus, nem is egészen rokonszenves, de ellenszenvüket sem érdemli ki, bonyolultságában is mai figura. Szóba került egy formai fogás is: a rendező­A vita, amely a Horizont körül kialakult, jó hírverője volt az ifjúsági filmnapoknak. Ké­pünkön az ankét elnökségét láthatjuk (balról jobbra): Gábor Pál, az elnöklő Csongrády Béla és Fried Péter Sokan összegyűltek, hogy a filmet, mely elsősorban a fiatalokat érdekelheti, meg­tekintsék, de nem volt telt ház, ami nem kizárólag an­nak köszönhető, hogy Sal­gótarjánban vetítették már ezt a filmet. A történet pe­dig egyszerűsége mellett is rendkívül érdekes. Arról szól, hogy egy pályatévesz­tett, tizenhat—tizenhét éves kamaszfiú hogyan találja meg igazi helyét az élet­ben”,, Természetesen nem a riport, hanem a művészet eszközével közelítik meg az alkotók ezt az önmagában is érdekes témát. Előadás után vitát foly­tattak a filmről a művelő­dési központ klubjában, tartották, hogy egy teenager a maga bűne (a kézbesítő­könyvbe való névhamisítás) miatt másokat hibáztasson, s megbánás helyett otthagy­ja munkahelyét. Mások vi­szont abból indultak ki, hogy Karesz (Fried Péter) nem érezte jól magát mun­kahelyén, s ha nem ez a bizonyítatlan botlás, akkor más adott volna okot, hogy elinduljon az élet útvesztő­in. Sokan vitatták azt is, hogy vajon ezek az „útvesz­tők” tipikusak, szükségsze­rnek • voltak-e, nem Karesz álérzékenysége és felelőt­lensége idézte-e őket elő. Vitatták, hogy elvész-e Ka­resz új helyén, vagy a gyár pályaudvaron szanaszét gu­ruló, új pályájukon vagy pályájukra futó tehervago­nok megnyerő szimbóluma. Hadd tegyük hozzá, hogy a magunk részéről a film erényei közül elsőként em­lítenénk azt, hogy végre munkáskömyezetben ját­szik, a munkásalakok nem kozmetikának, hanem ele­venek, reálisak, gyarlósága­ikkal is vezető osztály tag­jai. Mindent egybevetve: a Horizont kiváló nyitó darab­nak bizonyult, és jó hírve­rése lesz ifjúsági filmnapok további műsorainak. L Gy. Mai fiatalok ezredfordulós derékhad Balassagyarmaton, a Fémipari Vállalat I. számú csarnokában olyan nagy a zaj, hogy egymás szavát sem értenénk. Ezért a műhely­irodába mentünk. Hozzám közelebb Szenog- rádi Zoltán ült, előbb ő beszélt, Szaniszló László érdeklődéssel figyelt. — Salgótarjánban, a gépipari technikum­ban érettségiztem. Ügy volt, hogy egyetemen, vagy főiskolán tanulok tovább, de a felvételi­re se mentem ed. Először a Budapesti Vegyi­műveket Szerelő Vállalat Salgótarjáni Gyárá­ban dolgoztam lakatosként. De lassan épül ez a gyár és a pénz is kevés volt. Hazajöttem Balassagyarmatra. A Fémipari Vállalatnál jól keresek, pedig itt is lakatos vagyok, a liftak­nákhoz aknaajtókat gyártunk. — Szenográdi Zoltán elégedett fiatal? — Az utóbbi hónapokban átlagosan há­romezer forintot kerestem. Huszonegy éves vagyok és júniusban múlt egy éve, hogy a vállalathoz kerültem. Keresetemmel elégedett vagyak. Technikusi képesítésem van, mehet­tem volna a műszaki irodába, de ott csak 1800 forintot fizetnek. Mire vinném öt-hat év múlva? A technikumi érettségivel nem sokra, meg a ranglistán is, korban is, sokan vannak előttem. Szaniszló László közbeszól: — Akinek jó műszaki érzéke és kellő gya­korlata van, az boldogul ennél a vállalatnál. A műhelyben hamarabb megismerhetjük a gyártmányt és a technológiát. — Zárt körbe kerül az ember, a négy falon túl aligha láthat. Jobb műszaki beosz­tásba csak akkor kerülhetsz te is, én is, ha nagyobb ismeretünk van. De az áttekintő tudást sem a műhelyben, sem a technikusi asz­talnál nem lehet megszerezni — vitázik Sze­nográdi. —Mi lehet a megoldás? Halljuk a terve­ket! — Maradok a műhelyben és dolgozom. De már felvettek a Dunaújvárosi Kohó- és Fém­ipari Főiskola levelező tagozatára. Munka mellett nem lesz könnyű tanulni, de feltét­lenül érdemes. Szaniszló László havonta csak 1800 forintot visz haza. Pedig ő is lakatos, technikumi érettségije van, életkora, szakmai gyakorlata csak egy-két hónappal különbözik társától. Anyagi veszteség nem érné... Beül a műsza­ki irodába? Ezt nem kérdeztem, Szaniszló László másról beszélt — A jövő évben szeretnék beiratkozni a Nehézipari Műszaki Egyetemre. De hogyan vehetek részt az előkészítő tanfolyamon? Ugyanis a balassagyarmati középiskolák csak saját tanulóikat készítik elő az egye­temi felvételire. Fülemben csengenek a kételyeik. Sikerül a felvétek ? És ha igen, lesz-e kitartásuk, hogy munka mellett tanuljanak és sikerrel helyt­álljanak? Mindkét fiatal édesapja fizikai munkás. Szenográdi és Szaniszló is bizonyí­tani akar. Megérdemlik a segítséget, a tá­mogatást. Nem sokat töprengtek a jövőn, Szaniszló László nagyon is mai gondoláról beszélt, — Az utóbbi három hónap átlagát számít­va csak 1800 forintot kerestem. A dömper- fülke nem olyan, jó gyártmány, mint a liftak­na ajtaja. Sok alkatrész kell hozzá, több vállalattól érkezik és a kooperációval gyak­ran baj van. Hiába készít el a mi brigádunk akár 50 félkész árut, ha nem szerelik összeg csak amolyan kegyelemfizetést kapok. Azt már Szenográdi Zoltán magyarázta^ hogy a műhelyben napokig kézzel fűrésze­lik a vasa lka trószeket. Ez rabszolgamunka, ma már sokkal gyorsabban és könnyebben kellene dolgozni. A csavarozást is lehetne fé­lig automatizálni. Néha csak egy sablonra van szükség, hogy ésszerűbben, jobban ha­ladjon a munka és többet kereshessen a munkás. A technikai elmaradottság, a koope­ráció hiányosságait a munkás zsebe nagyon megérzi. De a főmérnökhöz vagy az igazga­tóhoz többnyire késve és nagyon tompítva jutnak el a panaszok és a javaslatok. Sok a bürokratikus akadály, késnek a szükséges intézkedések. — Mégis, a Fémipari Válalat gyorsan fej­lődik. Nem telik el egy hónap és másra van kereslet, s kezdünk a piacra hasonlítani. Amire nagy szükség van, azt jobban megfi­zetik. Most célprémiumot tűztek ki a védő- gázas hegesztésre. Ezt a mi vállalatunknál nem nagyon ismerik és nem szeretik csinál­ni. A brigádból ketten vállaltuk a tanfolya­mot és a munkát is. A védőgázas eljárásról könnyű áttérni az alumíniumhegesztésre. Alumíniumprogram... minőségi varratok... Ebben van fantázia és forint is — véleked­tek. A két fiatalember összekacsintott és sze­mükben bizakodást, elszántságot láttam. Az elmúlt napokban egyre többet gondol­tam rájuk Milyenek is valójában? Nyíltak, határozottak, szókimondók és olykor türel­metlenek is. Nem szeretik a tartalmatlan formaságokat, nehezen viselik el ha nem hallgatják meg őket, ha semmibe veszik ja­vaslataikat. Olyanok, mint a többi mai fia­tal? Szabad-e általánosítani, csak a külső­ségekből ítélni? Szenográdi és Szaniszló nem visel szakáll ti sem vállig érő hajait. Érettségiztek és termé­szetesnek tartják, hogy fizikai munkáskén! dolgoznak. A csarnokban, az anyaggal és 4 szerszámokkal kezdték az ismerkedést. Ea tetszik nekem. És elismerték, hogy a rnagay sabb műszaki beosztáshoz nincs elegendő ta>( pasztalatuk, tudásuk. Ezt nem legyőzhetett len hátránynak, hanem olyan állapotnak te-* kinitik, amelyen mindenki átesett. Vajon <* mai ötven—hatvanévesek kezdő korukban rendelkeztek annyi és oly’ sokrétű ismeret-* anyaggal mint napjaink ifjúsága? Apáinknál« voltak, lehettek-e olyan határozott tervei 1« mint a mai fiataloknak? Hogyan, mennyit valósítanak meg céljaik­ból? Ez elsősorban tőlük függ. De nemcsak rajtuk múlik. A mai húszévesek a második ezredforduló szakmunkásainak és műszaki értelmiségének derékhadai lesznek. Nem mindegy tehát, hogy a pályakezdő fiatalokat első munkahelyükön hogyan fogadják, meny­nyire törődnek velük. Csupán létszámnak, olcsó munkaerőnek tekintik-e őket vagy a holnap megalapozóinak, a kétezredik év for­málóinak? Dr. Fazekas László Októberben nyílik a Kohász ifjúsági klub Háromhónapos nyári szünet után rövidesen ismét meg­kezdi működését a Kohász ifjúsági klub. A művelődési köz­pont belső tatarozása után a klub is új arccal, új öltözék­kel várja az érdeklődő fiatalokat. A klub vezetősége már elkészítette az őszi és téli hóna­pok programtervezetét. Hetente három alkalommal, szerdán, csütörtökön és pénteken lesz klubfoglalkozás a délutáni, esti órákban. A kötött programok megrendezésére mindig pénteki napokon kerül majd sor, az előre elkészített tema­tika szerint. A már hagyománnyá és közkedveltté vált TIT ismeret- térjesztő előadások mellett sok érdekes, nevelő és szórakoz­tató program megvalósítását vették tervbe a Kohász-fiatalok. A több különböző témájú vetélkedő közül érdekesnek ígérkezik a szakszervezeti, műszaki, sport és irodalmi ve­télkedő. A fiatalok által kedvelt beatzene nemcsak ismert zenekarok tolmácsolásában, hanem szakképzett előadók is­mertetésében is napirendre kerül majd a foglalkozásokon. Az aktualitásnak megfelelően emlékeznek meg a fegy­veres erők napjáról, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóról, a! téli ünnepekről és főleg a hölgyláto­gatók kedvéért, őszi és téli divatbemutatót is rendeznek a Textilipari Vállalat KISZ-es fiataljainak segítségével. A művelődési központ nemcsak a helyiségek biztosítá­sával, hanem érdekes programmal is támogatja az ifjúsági klub munkáját. Ennek jegyében a színjátszó és tánccsoport tagjaival közösen megrendezésre kerülő műsoros klubestek és táncbemutatók is érdekesnek ígérkeznek a klubtagok számára. A külföldet járt gyári fiatalok színes diavetítéssel ki­egészített útibeszámoiákkaL, az irodalom és a polbeat ked­velői ismertető, tájékoztató előadásokkal kívánnak részt vállalni a klub életéből. Ahhoz azonban, hogy az ifjúsági klubtevékenység ered­ményes, érdekes és vonzó legyen, nemcsak a fenntartó és rendező szervek aktivitására és kezdeményezésére, hanem a klubba látogatók segítőkészségére, ügyszeretetére is szükség van. A Kohász Művelődési Központ és a kohászati üzemek KISZ-bizottságának célja az, hogy a klubigazolványok olyan fiatalok kezébe kerüljenek, akik nemcsak az öncélú szórako­zást, hanem áz aktív, lelkiismeretes közösségi életet is szív­ügyüknek tekintik. H. M. Illúzió lenne azt hinni, hogy mostani ötéves tervünkben minden lakásigényt ki tudunk elégíteni, annak ellenére, hogy a kormányzat, a megyei, vala­mint a városi tanács a ko­rábbinál jóval nagyobb ösz- szeget áldoz e fontos társada­lompolitikai feladat minél eredményesebb megoldására. Óvni kell a túlzó követelmé­nyektől mindazokat, akik megfeledkeznek országunk gazdasági erejéről, adottságá­ról, lehetőségeiről. Az elképzelések szerint — | ez nem azonos értékű a terv-1 vei — 60,4 százalékkal nő a lakásépítkezés üteme me­gyénkben. Ez több ezer új la­kást jelent. Ugyanakkor 2240 lakást kell szanálni. A gyor­sabb tempót az alacsony la­kásellátottság, a lakásállo­mány elavultsága és a lete­lepülő üzemek új lákásszük- séglete indokolta. Az előbb említett lakások egy része a célcsoportos berendezé­sek révén valósul meg, amelyre a tanácsoknak 587 millió fo­rint pénzügyi fedezetük van. A tervek szerint a rendelke­zésre álló pénzből a lakások hagyományos, blokkos, ön­tött és egyéb, korszerű tech­nológiával készülnek. A terv­időszak első éveiben az elő­irányzott lakásépítkezések elő­készítettsége kielégítő, mert a harmadik ötéves tervidőszak­ról áthúzódó beruházások ma­gas aránya kedvező átmenetet biztosított. A megyei lakás- előirányzatnak csaknem 70 százaléka magánlakás. Az elképzelések megvaló­sítása elsősorban a tanácsok­ra hárít nagy munkát, felelős­séget. Nekik kell időben biz­tosítani a terveket, az építés­Ellenfelek, vagy partnerek? a tanácsi önállóság fokozta tennivágyásra, egészséges tü­relmetlenségre, de nem páro­sul eléggé a realitásokkal, a megalapozottsággal. Emiatt fennáll az a veszély, hogy az elfogadott lákásépítkezési cél­kitűzések egyik-másik helyen csorbát szenvednek. Ugyanis építőiparunk nem képes arra, hogy az élőké­re kijelölt helyeken a külön- vételével nincs rendezve, ál- böző közműveket, az épüké- tálában a lakótelep feiépítésé- zéshez szükséges területeket, vei párhuzamosan készül, A megyei Népi Ellenőrzési emiatt ütemcsökkenéssel, ha- Bizottság ezzel foglalkozó ,téridő-elcsúszással kell szá- szítésnél elvesztett időt a vizsgálata egyértelműen ki- molni. Az Arany János utcai kivitelezésnél behozza. El­mondja: a lakásépítkezési cé- lakóépületeknél a területet lenkezőleg: a lemaradás csak lók megvalósítását veszélyez- részben szanálták, de hiány- tovább nő. így van ez még teti a területek előkészítet- zanak a területrendezési tér- akkor is, ha az előkészítés lensége. 1973-tól pedig nem vek, nincs koordinálva a la- minden tekintetben megfele- megnyugtató. Az előközműve- kóépületek közművesítése. E lő. sített területtel rendelkező la- tekintetben lemaradás van a Zavarólag hat az építőárak kások aránya az átadandó la- Brezina- és Sebaj-telepeken emelkedése is. A salgótarjáni kásokhoz viszonyítva 1973-ban is. garzonház ára eddig ötször , , változott, mindig felfelé. Mi­Mmdezek imatt a tanácsok vel a tanácsok bevétele előre 51, 74-ben 25 és fél, 75-ben pedig 26,8 százalék. Mindezek, ha lakásszámban nem is, de k^zolgáltatják magukat a ki- meghatározott, nem tud lé­XTf try I OTCilrn OI,- olri Ír r, mnn/4 _ . vitelezőknek, akik azt mond- pést taj.^ az építőipari árak dolgoznánk, csak nincs változásával, ami végső soron terület. Meg csak azt se le- kevesebb lakás megépítését te- het mondám, hogy nincs iga- S2i lehetővé. Pénz nélkül pe­______L, _ zuk- A tanácsok kisebb vagy dig nem lehet építeni. Ez t erv szerint az előirányzott nííg1yot>t> . mulasztásait ke- meghatározza a lakásprogram lakások 40 százalékát a köz- fobb muiAajuk számonkérésé- végrehajtását, pontban kell felépíteni. De kor . felhasználják fogyate- mikor? Mert a kisajátítási el- leplezesere, más járások nincsenek előkészít- r,an^u elkepzeleseik jogossa- ve. Ugyanez a helyzet a csa- fanak mdoklasara. Mivel a ládi házhelyek kialakításánál lakasepitkezes veszteséges, eplLeCTUnK-RáaHáciii o írn-Tmiiirocíióo szívesen fordulnak más irány- , . „jÍVÍ i , ............ ­is. Kaaclasui a kozmuvesites énítketescV teli fecserelodott el a kulonbozo sem halad kielégítő mérték- az ipaí?. építkezések fele. ben Ezt bizonyítja, hogy a Beru­házási Vállalat lebonyolításé* az éves ütemezésben eltoló­dást okozhatnak mind a cél- csoportos, mind pedig a ma­gánlakás-építésnél. Pásztón, a községfejlesztési Lassan kilenc hónapot ha­gyunk magunk mögött a negyedik ötéves terv első évé­ből. Ez idő alatt valóban so­kat építettünk, de sok idő Szécsényben társasházat kí­ban előirányzott lakások 50 - -- - --- ----­v annak tető ala hozni. Hogy százaiékára van rsak kiviteli azonban jócskán maradtak, hol, azt még nem tudják, s^ződéf 45 szá^f^re ne Megoldásuk csak úgy lehetsé- mondván; majd ha az ige- dte csak nvilaSt §«> ha a tervezők, a beruhá­nyéket összegyűjtik. Itt _ is ö ' zók és a kivitelezők nem el­hosszadalmasak a kisajátítási Bonyolítja a helyzetet, hogy lenfeléknek, hanem partnerek- eljárások, ami nemcsiak a a tanácsok az ötéves terv nek tekintik egymást, szanálást, de az építkezés meg- első félévben kívánják felépít­indulását is gátolja. tetni a lakások zömét. Ez utal Venesz Károly Salgótarjánban, a társashá- _______________________________ zak területének előközműve- p sítése, a villanyhálózat ki- I vitás kérdések tisztázására, a különböző érdekek egyezteté­sére. Megoldásra váró gondok NÓGRÁD - 1971. szeptember 19., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents