Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

Munkásélet és művelődés mát nézve Gyarmat szívóha­tása ugyancsak érződik. A községben aránylag új — 1967-ben létrehozott — mozi­val, könyvtárral, na és presz­Egy falusi kultúrházhan Szügy. Kis község, megyénk nyesebb munkát végezni? — Minden este az intézményben második városa: Balassagyar- tettük fel a kérdést. „tanyáznak”, heti egy alka­mat közvetlen szomszédsagá- _ Adottságainkat és azigé- lommal van „biztos” prog- ban. Csesztvével közös terme- nyékét alapul véve, a követ- ramjuk. A fiatalokkal egyétr lőszövetkezet, állami gazda- kezd „koncepció” alapján dől- ként más jellegű közös ak- ság, ÁFÉSZ körzeti központ, gozunk: szórakoztatni és ezen cióink is vannak: nemrég a — ezek a helyi foglalkoztatás keresztül adni az emberek- Duna-kanyarban töltöttünk öt szempontjából egyedül szóba nek. Megkeresni a megfelelő napot, teljes ellátást biztosít- jöhető üzemek, munkahelyek, formát egy-egy réteg érdek- va számukra a tanács segít- Az eljáró dolgozók nagy szá- lődési körének. Klubszerű ségével. tonnában végezzük ismeret- — Az ismeretterjesztő, terjesztő munkánkat, amit si- klubmunkán kívül van-e le­került szorosan összekapcsolni hetőség öntevékeny csoportok a szórakoztatással. Három működtetésére. A klub kere- éve rendszeresen működik a tében foglalkoznak-e külön- szóval egybeépült kultúrház Hazafias Népfront klub, in- böző csoportokkal? van — tiszteletdíjas ügyveze- kább férfiak látogatják, azo- — Természetesen, ez már tővel. nos létszámmal, 30—35-en. lehetőséget nyújt ehhez is. Amikor ott jártunk, teltűnt Aktuális, általuk kért érdekes Színjátszó csoportunk több az őszi betakarítási munkák- Problémák szerepelnek előa- éves, a szereplők időnkénti kai szorgoskodó, krumplival dások témájaként, TIT-eloa- váltakozásától függ műsorunk tele zsákokat talicskán tologa- jókkal, de nem a hivatalos színvonala. Az ősz folyamán tó asszonyok, férfiak ácsor- éloadás légkorcbön. Tulajdon— (tehát a közeljövőben) kéz­gása egy—egy Déryné bér— keppen baráti, kötetlen be— dűnk Tabi László: Spanyolul letsorozatot hirdető — plakát szélgetés, nem azonos foglal- tudni kell e. darabjával fog- előtt. Idősebb nénit szólítot- kozású, különböző vállalatok- lalkozni. Tánccsoportunk és tunk meg: vásárolt-e már oél, üzemekben dolgozó mun- irodalmi színpadunk önálló, bérletet, látjuk érdeklődéssel ,kások> de azonos érdeklődési közös műsoros esteket ad. olvassa körű emberek között. A tér- Ezeknél a csoportoknál azon­G »ranvockám nem ^^szövetkezettel teljesen ban számolni keU azzal, hogy . ^aranyosKam, ne közös programunk a tsz-tagos a tehetségesebb fiatalok tan­tudhatja azt az ember előre, részére szervezett, szakmai intézeteikben, munkahelyei- hogy raer-e, de amúgy elme- jellegű sorozat, a termelés ken is tevékenykednek. Külö- gyunk. Mindig van itt valami, profiljának megfelelően. Szin- nősen színvonal tekintetében hol ilyen, hol olyan eloadas, te észrevétlenül alakult ki érződik ez. De úgy szoktam vagy összejövetel, csak legyen egy 0]yaT1 rendszer nálunk, mondani: a falu gyerekeivel, időnk. ^ ^ hogy ezeket az előadásokat a az itteni emberekkel rendsze­A néni — „nyilatkozata” szövetkezetben dolgozó asszo- résén, állandóan foglalkozni határozottan jó benyomást nyak hallgatják. így jutót- munkájuk elfoglaltságuk mel­keltett a művelődési ház tunk arra az elhatározásra — lett, — saját maguk, önmaguk munkáját illetően. Délelőtt az iskolavezetéssel közösen —, örömére, kedvére és gyönyör- lévén, az intézmény vezetőjét, hogy a szakmai jelleget bővít- ködtetésére, talán többet je- Hajnal Sándort, a volt me- jük nevelési témákkal is, lent, mint egy-egy ritka, gyeházban működő általános miután iskolás gyermekek alkalomszerű, színvonalas iskolában — munkahelyén — szüleiről van szó. szereplés, Sénveketmtfm^ztyT Ssá- “ & a fiatalok, KISZ-esek? - Rövid «^tartózkodásunk a kulturális élet irányítóival — Szerencsés a helyzetünk 'érdeklőd^lT^ííh'á?h°§y szemben, s a nagy felelősség- ebből a szempontból is. gel megbízottak, hogyan, mi- KISZ-eseink általuk kialaki- . lyein formában próbálnak mi- tott programmal dolgozó ifjú- a°^7.nKEi^et^ny cél hatékonyabb s eredmé- sági klubban tevékenykednek. “ hozásnak szánták-e, vagy ko- -ymoly alapja van elhatározá­suknak? — Semmiesetre sem pró­bálkozás. Bár meg kell mon­danom, hogy a bérletek meg­vásárlásától félnek amiatt, hogy nem látják élőre elfog­laltságukat. De egy-egy elő­adás idején telt ház van. — Hogyan összegezné Szügy kulturális helyzetét? — Községünk lakóinak mintegy harminc százaléka a minden iránt egyformán ér­deklődő, aki kéri kulturálódá­si lehetőség biztosítását, és támogatja intézményünket, s a községben folyó kulturális munkát. Vannak, akik csak alkalomszerűen kapcsolódnak be, s természetesen vannak, akiket nehéz kimozdítani. Mindenképpen előre viszi az itt élő munkások, tsz-dolgo- zók, idősek és fiatalok neve­léséért, formálásáért, nagyobb műveltségéért folytatott mun­kát a tanács, párt-, ifjúsági szervezet és helyi üzemek megfelelő segítő tevékenysége. Véleményem szerint, van le­hetőség — 3 eddig sikerült is — kulturális életet teremteni Szügy ben. Oseryáoi feajosne VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Kilencedik folytatásához jutott el A tenger titkai című filmsorozat, amely egy keretjáték cselekményével kísérve, a tengerlakó állatok életébe enged izgalmas bepillantást, mint legutóbb is. amikor a tintahalak csoportjába tartozó alka- tnájok életét figyelhettük meg. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a sorozat az egyik legnépszerűbb. Kedvence fel­nőttnek és fiatalnak egyaránt, s ma már nem is csodálko­zunk azon, hogyan lehet tenger alatt készült felvételekkel qtven percen át lekötni a nézők figyelmét. Eleinte féltünk, hogy a bálnák, cetek és delfinek élete sokkal sivárabb an­nál, semhogy ilyen hosszú „játékfilmnek” szinte egyedi fő­szereplői legyenek. Azután hétről hétre arról kellett meg­győződnünk, hogy ez a világ rendkívül érdekfeszítő, és a tenger alatti természettel való találkozás is régi nosztalgiá­kat ébreszt A Calypso kutatóinak ebben a filmben legfel­jebb olyan szerep jut, mint annak idején a Doriáknak és a cirkuszigazgatónak, amikor nem tartózkodtak a porondon. Olyanok ők, mint az előtapsolók a színházban, vagy a könnyező asszonyok az antik Róma gyászszertartásain: igye­keznek a hangulatot fokozni. Ámde az állatvilág és a rop­pant tengerek titkának föllebbentésével olyan meghökkentő feszültség áll elő, amelyet fokozni már szükségtelen. Érté­kes, szép, lenyűgöző sorozat ez, amelyet Jacques Renoir és Philippe Cousteau rendezői munkája külön is fémjelez. Hé\ A magunk kenyerén A kötet címének („A ma­gunk kenyerén”) kettős je­lentése lehet: először talán utalás arra, hogy a versek szerzői tyd maguK kenyerén” élő emberek, tehát mindegyi­küknek van valami prózai foglalozása is. Található kö­zöttük tanár, újságíró, zongo­raművész, katonatiszt, autó- közlekedési forgalmista, nyom­dai fényképész, üzempszicho­lógus, akik a kötetben közölt életrajzuk szerint hivatás- tudattal végzik mindennapi munkájukat, élik a dolgozó emberek életét. De van olyan jelentése is, hogy bár vallják a költészet folytonosságát, mégis a maguk költői útját szeretnék járni. Tizennégy költő egy-egy kis kötettel felérő válogatása ta­lálható az antológiában, az induló szerzők bemutatását pedig olyan neves írók, pá­lyatársak vállalták és vég­zik is bátorító, de szigorú sze­retettel. mint Tüskés Tibor, Csoóri Sándor, Fodor András, Juhász Ferenc, Fodor József, Sipos Gyula, Rónay György, Takács Imre. Az esztendőnként megjele­nő „Szép versek” mellett egy ilyen antológia megjelenteté­se bizonyítja Illyés Gyula meg­állapítását, hogy „poétikus nép vagyunk” és Ady igazát is, aki poétásnák nevezte nem­zetét, hisz’ a több mint hu­szonötezres példány bizonyíté­ka lehet a líra népszerűsödé- sének is hazánkban. Az antológiát a címadó Kas- sák-versből vett idézet vezeti be: „Mikor érek az út végé­re / ahol talán / játékos mo­sollyal / tányér meleg leves­sel / várakozik rám valaki, f, Ne csüggedj szívem & ne hagyj el értelem.” A reménykedésre, hogy megértés várja és fogadja az induló fiatalokat, minden okuk megvan, elsősorban kétségte­len tehetségük érdemesíti er­re őket. Osvát Ernő, a nagy­nevű Nyugat szerkesztője ál­lapítja meg: „Sehol több te­hetség el nem pusztul, mint Magyarországon. És elpusz­tulnak nem munka közben, nem az energiák halálos tu­sé jában, elpusztulnak pihenő férfikarral, mielőtt a fejlődés homályútját elhagynák, nyom­talanul és kevesektől észrevé­ve, mintha csak vázlatnak születtek volna... És milyen tehetségesek a mi kezdőink! Milyen középszerűek általá­ban a mi íróink! A közöny a nagy vétkes ebben...” Hogy napjainkban nincs meg a környezet, de az alko­tók öngyilkos közönye sem, amelyről Osvát joggal állapí­totta meg, hogy a temetőknek egy egész passzív arisztokráci­át ajándékozott, azt abból is megállapíthatjuk, ahogyan ennék az antológiának szer­zői a világ, s benne a saját sorsukat nézik. „Kushadjatok lábamhoz bölcs tanácsok” — parancsolja például Bertók László, aki bár azt vallja, hogy csak „egymás örömére kellfsie emlékeznünk”, szé­gyenkezve emlékszik arra, hogy „haraptátok apáim ge­rincét, ugattátok: h van mel­lékút a Golgotára, van heli­kopter / kimenteni Dózsát a tüzes trónról, / de a porond­ról elinaltatok, statiszták.” Az emlékek géppuska tüze bevér- zi, de csak az egyenes utakat szereti, s bár álmai vasakká nehezednek, nem mond le arról, hogy „Építsek egyet­len hazát saját erőmből.” „A humanistáknak nehéz úgy élve maradni / úgy élve maradni, ahogy meghalt Szókratész” — mondja Do­hai Péter, aki egyébként a kötet szerzői közül a legere­detibb, ugyanakkor a legtöbb vitára ingerlő költő is. Mert lehet afelett csodálkozni, hogy Dobai „a szavak keresztre fe­szítése helyett egyrészt bele­kezd lejáratásukba, másrészt újondképzésre vonultatja be őket”, de például a „Szavak” című írás vers voltát a for­mán kívül semmi sem iga­zolja. ízes Mihály verseit az teszi szimpatikussá, hogy életét, sorsát, a mai szegény embe­reket igaz, eredeti költészet­tel fejezi ki, szinte Petőfivel vallja, hogy akiben egyszerű­ség nincs, abban nincsen sem­mi. A játékos formának is mestere, bizonyságul hadd idézzük az „esőleső kisfiúnk mondja-t: „csengve-csengőt J jót esengő J, eső-csengő / csi­lingel í! be is jönne l bekö­szönne l elbabrál $ a MBncs- csel / Ereszd be!” „Palackba bújt a költészet hatalma. / Tart. nő, terjed az irodalmi válság: / kataszter fális méreteket ölt a szó- % infláció” — panaszolja Sor­bán-Szabó Zoltán, aki tudja, hogy csak akkor számíthat a ma induló költő az olimpuszá bebocsátásra, ha legalább egy- egy felejthetetlen sorral, soha nem látott képpel tudja emlé- ’ kezetessé tenni magát Ilyen­nek érezzük versei közül a világpusztulás rémével vias­kodó „in memóriám föld” cí­mű versét, vagy az epigram­mákat, amelyek közül áll jóm itt ízelítőül a „Törpefikusz”E „Keze lába virága szára / ha­sonló, mint a nagynak / csak duzzogása elütő / lehettem volna nagy, ha hagynak.” A költők is, mondja Illyés •Gyula, rajokban jönnék, mint a madarak. De van madár, amelyik kimarad a rajából. Egyedül száll, egyedül küzd, bukdácsol a szélben, nem vi­szi a közös számycsapásofc lendülete. Ilyen költő Vasa- di Péter, aki ars poeticájában azt mondja: „egyetlen pont­ban élek / fények csontsűrű­sége ez / mely forrongva nö­veli / fölfelé tornyát”, de ma­gányossága ellenére is hiszi, hogy „az éjszaka kőtömbje kö­zé / építed a fény kapubol­tozatát.” Nem egyenletes értékű versek gyűjteménye ez a kö­tet, de ígéretes tehetségek bá­tor beköszöntése, akik megér­demlik, hogy az olvasók sze­rető, féltő figyelemmel kísér-; jék további szárnyalásaikat. Csukly László A hét könyvei EURÓPA. KIADÓS Albee Edward: Drámák. — Moliere: Hat színmű. GONDOLAT KI­ADÓ: Heyle, Fred-Heyle. Geoffreys Űrhajók a Göncöl- szekérben. Tudományos fan­tasztikus regény. Perruchot Henri: Toulouse—Lautrer éle­te. KOSSUTH: A Fekete Pár­ducoké a szó. — Grabcseva Mitka: Tüzecske. Visszaemlé­kezések. — Lenin, V. L.: Ál­lam és forradalom. — Mind- lin. Emilij L’vevics: Á nagy­követ asszony. Életrajzi re­gény. — Pártmunkások kézi­könyve 197L — Zalka Mik­lós: Rizs és bambusz. Elbeszé­lések. MAGVETŐ KIADÓ: Szuthai István: Számba, a ki­rály. Vadászkalandok. — Tal- passy Tibor: A holtak vissza­járnak. Visszaemlékezések. HELIKON: Dürer Albrecht fametszetei és rézmetszetei. — Hemingway Ernest művei. 4. MEDICINA KIADÓ: Horn Béla—Zoltán Imre: A szülé­szet tankönyve. MEZŐGAZ­DASÁGI KIADÓ: Anghi Csa­ba: Macskák, cicák. — Fodor Tamás—Nagy Lajos—Ster- bertz István: A tüzek. MÓRA KIADÓ: Balázs Sándor: Most nevess, Ibolyka! Fekete Ist­ván: A koppányi aga testa­mentuma. — Gajdar \rka- gyij Petrovics: Timur és csa- csapata. + A hóhér parancs­noka. Ifjúsági regények. MŰ­SZAKI KIADÓ: Magyart Bé­la: Elektronikai minilexikon. SZÉPIRODALMI KIADÓ: Déry Tibor: ítélet nincs. Visszaemlékezések. — Hel- tai Jenő versek —* Maupassant, Guy de: Az em­ber szíve. Regény. — Pilinsz­ky János: Nagyvárosi ikonok. Összegyűjtött versek. — Széchenyi Zsigmondi Dena­turált Afrika. Feleségemmel a fekete földrészen. — Várnai Zseni: Idő heroldja. Versek. Ma, vasárnap befejeződik a Sebastien és a „Mary-Mbr- gane”-sorozat (18.15), ötödik folytatásához ért el a Rózsa Sándor (20.15), délután pedig a Remetekan című tévéjáté­kot láthatjuk (16.25). LCy, Kulturális *y, itobbyjuk: a Sokan érdeklődnek a fényképe- pezés iránt Balassagyarmatom. Középiskolákban, szakmunkáskép­ző intézetben, az üzemekben egy­más után alakulta^ és alakulnak a fotószakkörök. Akik iskolán és munkahelyen kívül akarnak megismerkedni a fényképezőgépekkel és anyagok­kal, a fényképezés technikájával, a fotózás művészetével, azok számára működik a városi fotó­szakkör és filmklub a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Vezetője Szőke Dezső, a megyei fotó klub tagja B-kategóriás szak­körvezető. A fotószakkör 1SSÖ-ben alakult, virágkorát az utóbbi években éli. Tagjainak létszáma is egyre nő. A siziabad idő eltöltésének ezt a formáját sokam választják; fiata­lok és idősek egyaránt. A fotó- szakkör tagjai között találni el­sős gimnazistát és nyugdíj előtt fényképezés álló dolgozót. De a többség fiatal. Ahogy a mumkatervet nézegetjük, a közösség varázsa, a társaséiért vonzza őkét, ami tárlata atogiaifcá- sokban, szakköri fotókiállítások­ban, fotósétákban, fotókirándulá- sokban csúcsosodik ki. Fő felada­tuk persze még a séták előtt a fényképezés alapfogalmával való ismerkedés, a filmek kezelése, a felvételek elkészítése, a laborató­riumi munka. Ezért vannak labor­gyakorlatok és időnként filmesz­tétikái előadások meghívott elő­adókkal, filmesztétákkal. A hazai és külföldi technikai újdonságokkal szaklapokból is­merkednek meg a szakkör tag­jai. A Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ jól felszereli labor­ral, korszerű technikai eszközök­kel és nem utolsó sorban kiváló szakkörvezetővel segíti az ama­tőr fotózás, a művészi íényké­Etekes AZ IRODALMI PRESSZÓ a balassagyarmati Tünde­cukrászdában szeptember 27- én nyílik. Az idei program — ha lehet — még változa­tosabb, gazdagabb* mint az elmúlt évben volt. Olyan rangos fővárosi művészek, előadók lépnek majd fel. mint Koncz Gábor, Szemes Mari, dr. Benedek István, Vujisics Tihamér és Szentpál Mónika. A műsorban szerepel világ- és hazai irodalom, középkori zene, beat, költészet és nem hiányoznak a néger spirituá­lék és a magyar népdalok sem. Az új idényre mintegy 160 bérletet vásároltak az irodalombarátok. Hr) A TIT ÓSZI-TÉLI PROG­RAMJÁBÓL. A nemrégiben felépült új modern TIT- székház korlátlan lehetősé­geket nyújt a változatos, tartalmas rendezvények tar­tására, az új elképzelések megvalósítására. A tavalyi­hoz hasonlóan az idén is indul titkárnő képző tan­folyam A leendő tit­kárnők egy év alatt elsajátíthatják a munkájuk­hoz szükséges alapvető isme­reteket, tájékozódnak jogi és munkaügyi kérdésekben. A tanfolyam, melyre egyénileg és vállalati ajánlással egy­aránt jelentkezhetnek az ér­deklődők — október hónap­ban indul. Ugyancsak októ­berben kezdődnek a TIT nyelvtanfolyamai. Az angol, francia, orosz, német nyel­vek oktatása az idén három formában történik. A hagyo­mányos módszer mellett al­kalmazzák az intenzív okta­tást, amely egy héten több napon, gyors ütemben is­merteti meg a hallgatókkal az adott nyelv sajátosságait, nyelvtanát és társalgási nyel­vét. Az audio-vizuális oktatás előnye abban rejlik, hogy itt hallgatók tv, rádió, magnó segítségévei ismerkednek a nyelvvel. DÓZSA GYÖRGY születé­sének 500. évfordulóját ün­nepeljük 1972-ben. Az évfor­duló méltó megünnepelósé- sére Dózsa-emlékbizottság alakult, amely országos köz­ponti és ifjúsági rendezvé­nyeket szervez. Feladatai kö­zé tartozik a vidék mozgó­sítása is. A megyék — így Nógrád megye is — a szín­vonalas program kialakítá­sába pályázatok hirdetésé­vel, kiállítások rendezésével, és a nagy parasztvezérről szóló színművek bemutatá­sával kapcsolódhatnak be. I*' HETENKÉNT TALÁLKOZ­NAK. Immár megszokottá vált, hogy a Salgótarjáni Öb­lösüveggyár bélyeggyűjtői minden héten vasárnap dél­előtt találkoznak a Kossuth Művelődési Otthonban. A nyolc évvel ezelőtt alakult bé­lyeggyűjtő kör ma már hetven tagot számlál — mondotta Angyal Tibor, a kör titkára. — A hetenkénti találkozók célja, hogy a bélyeg szerel­mesei gyűjteményük bővíté­se céljából rendszeresen ki­cserélhessék az összegyűlt anyagokat, továbbá, hogy a legfontosabb tudnivalókról tájékoztathassák egymást. Ezekre a megbeszélésekre szívesen látjuk más bélyeg- gyűjtő kör tagságát, de az ér­deklődő vendégeket is. .★ NÓGRÁDI HONISMERET. Megjelent a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Elnök­sége és a Salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ kiadványa; a Nógrá­di Honismeret negyedik köte­te. A kiadványban többek kö­zött Institórisz Katalin és Ju­hász Éva Tittel Pálról, a pásztói születésű neves csilla­gászról emlékezik meg, halá­lának száznegyvenedik évfor­dulója alkalmából. pezés híveit. 4 NÓGRÁD —1971. szeptember T9., vosötnop |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents