Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
Napi kommentárunk YÜms&mík&m fmjié&ém&ml számai Erheii-e h Érhet-e hátrány egy gyermekgondozási szabadságon levő édesanyát csak azért, mert vissza akar menni dolgozni előbbi munkahelyére? Szükség van-e hosszadalmas utánjárásra, netán „szocialista összeköttetésre”, hogy visszavegyék, mielőtt a hivatalos három esztendő lejárna? A kérdés furcsán hat. Érthető. Magyarországon. a világon elsőként vezették be a gyermekgondozási segélyt, és a vele járó fizetés nélküli szabadságot, biztosítva ezzel az édesanyának azt a jogát, hogy otthon maradjon gyermeke mellett, az első években. Sőt, az állam még „fizetést” is ad minden kismamának, hogy minél nyugodtabb körülmények között tudjon a gyermekével és a családjával foglalkozni. De a gyermekgondozási segélyt nem kötelező igénybe venni. Amelyik édesanya másként rendezi családi ügyeit, és megnyugtatóan el tudja helyezni gyermekét, a szülési szabadság lejártával vissza mehet dolgozni. Méghozzá oda és annyi fizetésért, ahonnan eljött. Ezt a mi törvényeink nagyon szigorúan és emberségesen szabályozzák. Ettől eltérni egyszerűen nem lehet. Sőt, amelyik dolgozó asz- szony — nyomós indokkal — meg kívánja szakítani a gyermekgondozási segély idejére igénybe vett fizetés nélküli szabadságát, az előírások betartása mellett megteheti. Mert a törvény ehhez is biztosítja jogát. Ezért hat meglehetősen visszásnak az egyik salgótarjáni vállalat eljárása. Egyik nődolgozójuk gyermekgondozási segéllyel otthon maradt kisgyermeke mellett. Közben úgy adódott, hogy meglehetősen nagy anyagi kiadásai miatt, a család érdekében visz- szamegy dolgozni. Annak rendje és módja szerint, beadta kérelmét a megszakításra. A válasz meg is érkezett. Egy művezető aláíráséval arról értesítette őt vállalata, hogy belső átszervezés miatt nem áll módjukban visszavenni, nem járulnak hozzá a gyermek gondozási segély megszakításához. Magyarul; maradjon csak otthon az asszonyka, amíg tart a három év, ne akarjon dolgozni. A vállalatnak is megvannak a maga ér vei. Szervezési gondokkal küszködnek, nehéz lenne azonnal munkát biztosítani a fiatalasz- szonynak. Másrészről — így utólag furcsán hat — azt is mondják, nem is volt olyan jó dolgozó az a fiatalasszony... Megkérdeztük a területi döntőbizottságot, ahol pontosan idézték az ide vonatkozó ren- deleteket. A rendelet felsorakoztatja — pontosan megszabva — milyen esetben lehet megszakítani a gyermek gondozási segély idejére járó fizetetten sza badságot. Ebben szerepel „egyéb nyomós ok’ is. amely szükségessé teszi, hogy az édesanya újból munkába álljon. A vállalat most azzal érvel, hogy szerinte a fiatalasszonyt nem köteles visszavenni, mert nekik áll jogukban eldönteni, eléggé „nyomós” ok-e az, amivel dolgozójuk a megszakítást kérte. Mindenesetre furcsa a dolog. A vállalatok, üzemek, intézmények általában szívesen fogadják vissza a kismamákat. Mindenki tudja, hogy nálunk az anyát semmiféle anyagi vagy erkölcsi hátrány nem érheti, mert szült. Idézzük: „Az anya a munkába való visszatérésével a vállalatnak már időben foglalkozni kell, hogy megfelelően tudják munkahelyén fogadni.” A továbbiakban: „A munkába való visszatérésnél a vállalatnak a dolgozó nőt korábbi munkakörében kell foglalkoztatnia, korábbi kereseti lehetőségének megfelelően. Ettől csák kölcsönös megegyezés alapján lehet eltérni.” Egyszerű és érthető fogalmazás. Minden bizonnyal az illetékeseknek is ez a véleményük Csat a i Erzsébet Tartósítanak Dejtáron A dejtárl termelőszövetkezetben már mintegy tizenöt éve foglalkoznak, évről évre növekvő kapacitással, uborka-, paprika- és káposztatartósítással, savanyítással. Az idén a kovászolt uborkával kezdték, amiből már igen jelentős meny- nyiséget elszállítottak a váci FÜSZÉRT számára. Ecetes, sós vizes uborkával, többféle paprika savanyításával folytatták a munkát. Uborkából eddig már mintegy nyolc és fél vagont savanyítottak. Zöldparadicsomból 60 mázsát, zöld- dinnyéből pedig 130 mázsát savanyítottak. Paprikából eddig 86 mázsa van a savanyító edényekben, de csaknem ennyire számítanak még. A savanyításhoz szükséges alapanyagot a termelőszövetkezet termelte. Megkezdték már a káposzta savanyítását is. Ebből is bőségesen áll rendelkezésre saját alapanyag, úgy, hogy nem lesz akadálya a 30 vagonos ká- posztasavanyítási terv teljesítésének. Nemesítenek A megyei állattenyésztési felügyelőség irányításával nagy gondot fordítanak szarvasmarha-állományunk minőségének javítására. A megyénkben honos magyar tarka tehén nemesítésére tíz osztrák tarka apaállatot vásároltak. Ezzel javítják az állatok hús- és tejtermelését. Az apaállatok darabonként 55 ezer forintba kerültek. Az állomány minőségének javítását szolgálja az a törekvés is, hogy további hegyitanka állatokat hoznak a megyébe. Ezek között szerepel az osztrák •, bajor, és szimentáli fajta, örhalomban a tsz például a következő évben 50 osztrák tarka üszővel frissíti az állományt. Patakssabályozás ^tígrá drna real ban, a termelőszövetkezetek birtokán a napokban, megtörtént a meliorációs munkák műszaki át* adása. Néhány esztendővel ezelőtt kezdték meg a esitári patak szabályozását. A Nóg- rádmarcal közelében levő felsőfolyás szabályozását is elvégezték. Ezzel az eddig mocsaras területek hasznosíthatóvá váltak. Elkészítették a táblá- sítási munkák kivitelezési tervét is. Megszüntetik az öreg, hasznavehetetlen szőlőket, és művelés alá veszik a területet. A szántók megközelítésére utakat jelölnek ki. A tervek elkészítésére 120—130 ezer forintot fordítanak. a tauácsi ipar «téves terve A NOGRÄD Megyei Tanács \'B ipari osztálya Irányítása alá tartozó vállalatok a kormányhatározat alapján készítették el közép távú tervüket. Az ipari oszály a társosztályokkal, valamint a felsőbb párt- és szakszervezeti szervekkel együtt jóváhagyás előtt értékelte a vállalati terveket, felhívta a figyelmet azok hiányosságaira. Egyes esetekben, ahol a realitástól eltérő megoldást találtunk, a terv átdolgozását, módosítását javasoltuk. Az értékelésnél elsősorban a tervek gyengeségeiről szóltunk, így lehetővé vált korrigálásuk. Mégis, miért van szükség arra, hogy újból visszatérjünk a tervkészítéssel kapcsolatos kérdésekre? Először: levonjuk az általános tapasztalatokat. Másodszor: hogy az előbbiek birtokában a tervkészítésnél a jövőben megszüntethessük a meglevő hiányosságokat. Általános tapasztalat, hogy öt év alatt a vállalatok a nép- gazdasági terv előírt fejlődési ütemét meghaladó mértékű dinamikus fejlődéssel számolnak. A termelési érték 88,4 százalékkal nő, azaz évenként .13,5 százalékkal emelkedik. Az árbevétel a termelési értékkel azonos nagyságban növekszik. A tanácsi iparban foglalkoztatottak száma 12,2 százalékkal, azaz 430 fővel lesz nagyobb, minit az előző tervciklusban. Az egy főre jutó termelési érték 67,0 százalékkal emelkedik. A termelésnövekedés termelékenységgel fedezett hányada 84,4 százalék körül várható, a nyereség tömege több mint kétszeres lesz, azaz 112,9 százalékkal nő. Az előbb említettek megvalósítása érdekében a vállalatok fejlesztési terveiben fontos szerepet kapott a műszaki fejlesztés. Elsősorban a gyártmányfejlesztés, gyártásfejlesztés és termelésfejlesztés kapott megfelelő hangsúlyt. A fejlesztés iránya kettős. Egyrészt a vállalatok jelentősebb beruházás, kapacitás- bővítés' nélkül, tevékenységük középpontjába a tartalékok feltárását, a hatékonyság növelését tűzték célul. Ezt az utat választotta a Nógrád megyei Fémipari Vállalat, a Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat. Másrészt re- konsitr ukciós beruházásokkal, illetve új üzemek építésével oldják meg elképzeléseiket. Ez vonatkozik az Ipoly-bútor- gyárra, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatra. a Nógrád megyei Textilipari Vállalatra, stb. A fejlesztés célja az új üzemek technológiai megtervezése, a korszerűsítés, a piachoz igazodó gyárt- mánysitruktúra kialakítása. A CÉLKITŰZÉSEK megvalósítását egyik-másik vállalatnál bizonytalanná teszi, hogy még nem dőlt el, milyen jellegű és milyen összegben kapnak hitelt .az államtól. Ezért javaslatunkra a realitásokat figyelembe véve több variációt dolgoztak ki a közép távú tervre az Ipoly-bútorgyárban, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál, stb. Amennyiben tisztázódik a fejlesztési támogatás mértéke, akkor nagyobb felfutásra van lehetőség hosszabb távon az előbb említett vállalatoknál. Mivel elég bizonytalan a helyzet, szinte valamennyi vállalat több variációs tervet dolgozott ki. A hitelkérelmek végleges elbírálása után — amennyiben azokat megkapják a vállalatok — a magasabb fejlesztést előirányzó tervek is reálissá válhatnak. A vállalatoknál megindult a törekvés a külső információ bővítésére. A piac, valamint a megrendelések konkrét ismerete növelte a terveit realitását. Hosszabb távú megállapodásokkal rendelkezik a Nóg- lád megyei Fémipari Vállalat, a Nógrád megyei Textilipari Vállalat, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat, az Ipoly-bútongyár. Ez azt is jelenti, hogy nagy mértékben növekszik a helyi árualapra való termelés is. A vállalatok terveiket mérsékelt készletnövekedéssel kívánják teljesítem. Ezért megjavítják az anyaggazdálkodást, többet vásárolnak a közvetlen termelőktől, korszerűbb anyagokat alkalmaznak, feltárják és értékesítik az immobil készleteket, korszerűsítik anyaggazdálkodási szervezetüket. A vállalati létszám- és bér- gazdálkodás szorosan (kapcsolódik egymáshoz. A terveknek ez a fejezete összhangban, van a jelenlegi közgazdasági szabályozókkal. Az előirányzott létszámnövekedés, a létszám stabilizálására való törekvést jelzi. A tervben célul tűzött termelékenység asz élő munkával való fokozott takarékosságra utal. A vállalatoknak az intenzív fejlesztés megvalósítása céljából többet kell foglalkozniuk a veszteségddők csökkentésével, a normakarbantartással, az anyagmozgatás korszerűsítésével, valamint a szakmai képzéssel. A tervekben leírt bérfejlesztés reális, tükrözi a hatékonyság javulásából adódó lehetőségeket. A TERVEKET általában, a fejlesztési, termelési politika és az , anyagi érdekeltségi rendszer összhangjára való törekvés jellemzi. Ez azt jelenti, hogy többségük törekedett a józan, átgondolt programra, bár a szakmai és vállalati sajátosságoknak legjobban megfelelő tervezési módszerek még nem alakultak ki. A tervezés részleges, a fejlesztés pedig centrikus, ezért nem komplex. Egyes vállalatoknál még nincsenek meg sem a szervezeti, sem a személyi feltételei a tervezésnek. Kiderült, hogy azoknak a vállalatoknak a tervei a legjobbak, amelyek a szakmai minisztériumoktól és felügyeleti szervektől aktív segítséget kaptak és ezt ügyesen gyü- mölcsöztették. A fejlesztési hitelt igénybe vevő vállalatok több lehetőség szerint készítették tervüket. Jó dolog, hogy törekednek a belső mechanizmus reformálására a tervek készítésénél, s a dolgozók véleményét is kikérték, bár ez esetenként formális volt. Kedvezőtlen, hogy a vállalatok sem közös fejlesztési, sem közös kooperációs kapcsolatok kialakítását nem tervezték, ugyanakkor tovább kiéli javítani a dolgozókról való gondoskodást. I Etesi József főmérnök Munkás származású, paraszti foglalkozású, értelmiségi ember Kazinczi János, az ecsegi Béke Termelőszövetkezet elnöke. Ezt a jellemzést nem én. találtam ki, az elnök foglalta így össze jelenlegi helyzetét. Bányász szülők gyermekeként indult el az életben. Dolgozott üzemben, igazgatója volt a Pásztói Gépállomásnak, s most termelőszövetkezeti elnök. — A jellemzésnek ez a három meghatározása igaz. Apám bányász volt, most paraszti foglalkozást űzök, értelmiséginek tartom magam, mert különböző iskolákat végeztem — és a tsz-t irányítom — vallja önmagáról az elnök. A tanulást az ember éltető elemének tartom. így tettem én is. Befejeztem a mezőgazdasági felsőfokú gépésztechnikumot, most mérnöktovábbképzésre járok. A továbbképzést természetesen nemcsak ebben látom. Fontosnak tartom a politikai továbbképzést is. Ezért már 1961-ben elvégeztem a Marxista—Leninista Esti Egyetemet, s most már nemcsak tanulok, hanem hosszú évek óta, tanítom is a politikát, a marxizmust, lem- n izmust. Kazinczi János valóban hosszú évek óta neveli a falu emberét. Ügy fogalmazott a beszélgetés során, hogy örömmel végzi ezt a munkát, hiszen állandóan „benne van. a politikai életben”. Tájékozott is. A napilapok rendszeres olvasása mellett, a napi eseményeken túl a Pártélet, a Társadalmi Szemle cikkei, írásai még inkább segítséget nyújtaArcok közelről — Tizenkét előadást tervezünk erre az oktatási évre. A tanfolyam mellett, természetesen megszervezzük a téli tanfolyamot is, ahol a tervek szerint hét előadást tartok majd. Erre is készülni kell már most, éppen ezért a nyári szünetet sem lehetett tétlenséggel tölteni. Len.n-emlékplakettel is ki- Megkérdeztem Kazinczi Já- tuntettek. nőst, hogyan tudja egyeztetni — Bevallom őszintén, az gazdasági munkáját a politikai oktatási módszerem, éppen a oktatással? A válasz határo- véleményem, hogy sremiMriumokon, eltér a töb- zott volt. Mindig „napra készen nak ahhoz, hogy eligazodjon a mindennapi életben, de másokat Is segítsen a napi események megértetésében. — Az a egy szemináriumvezető mindig biekétől. Magam — A kettő megfér egymáslegyen „napra készen”. Sze- anyagot elolvasok, jegyzeteket saldecsak akkorj ha az emmináriumokon, politikai tan- készítek. el en ^ ^ bér a gyakorlatban azt teszi, folyamokon az emberek ér- neikui. kötetlenül, szabadon ^ elméletben tanít Még deklődnek az események a1d,orr?,el° 32 egyszerűbben: a szó fedje a iránt, de azt is elvárják, hogy gyakorlatot. Ecsegen bizony, megfelelő magyarázatot kapjanak kérdéseikre. Ezért szükséges az ember önképzése, továbbképzése. A hallgatók zöme ésszerű ^T m^S e feS ember. A hosszú beszed, ma- - - • - ’ gyarázat rászólnának az emberre: eleSy..r nők elvtárs, háT^m ízt már nem köti le a hallgató mo£dta a szemináriumon! figyelmet. Az is meggyőződé- Vagy könnyen odamondanák: A politikai tanfolyamok, a sem, hogy hiaba adjuk ki a ez bort • zik - nrpHiszemináriumok vezetésében tananyagot, a hallgatók meg ^ál Nos erre itt ninc<i «»«ír nagy tapasztalata van Kazin- is vásárolják, de 30-40 szá- ^ IS másik oTdala rt czi Jánosnak. Kiszámoltuk, zaléknal több nem olvassa el. ennek Vallom ho<*v noliíiknihogy tíz év alatt, amióta sze- Az előadónak ezzel is számolni lag fejlettebb ' a '’politikában mináriumot vezet, több mint kell. Azt is figyelembe ve- jártasabb emberekkel dől sózni ötszáz párttag és pártonkívüli szem, hogy sokan, kisebbségi is könnyebb, eredményesebb a dolgozót segített a politikai erzessel ülnek be a szermná- munka Csak példát Ta- eligazodásban. Három évig numra, ezert nem is beszel- valy i0263 forintot fizettünk volt a gazdaságpolitikai tan- oek. Attól felnek, hogy rósz- egy jq • • folyam ipari tagozatának já- szül mondanak valamit. Ezeket az embereket meg kell szabadítani gátlásaiktól. Ezt pedig a szünetet követő második órában, az önkéntes vitában próbálom feloldani, rási felelőse. öt éven át a traktoros tanfolyamok valamennyi politikai előadását ő tartotta. Két télen át a gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozata mellett nem egyszer sikerrel. Ecsegen a falusi téli estéknek Ecsegen az idén is meg is az előadója. Természetesen szervezik a gazdaságpolitikai Dedie érdemes váiíal’nl lehetne még sorolni, hogy hol tanfolyam mezőgazdasági ta- radságlt vezetett politikai tanfolyamo- gozatát. A tanfolyam vezetője kát, de a számok önmaguk- ismét Kazinczi János lesz. Somogy vári László ért beszélnek, önmagáért szól az is, hogy a kiváló prepa- 11 _ gandista munkáért legutóbb a I NÓGRÁD — 1971, s2»ptember 17n péntek <3 órás munkanapra. Az idén már 106 forintot tervezünk fizetni. Az idén húsz mázsás holdankénti átlagot takarítottunk be, ami eddig még soha nem fordult elő Ecsegen. Nos, ebben én a politikai, felvilágosító munka eredményét is látom. Ezért
