Nógrád. 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

Beszélgetés egy új tanácstaggal tA népi gfSnnéf mmmé*mf Fiatalos lendülettel Fiatal is, új tanácstag is a salgótarjáni hetvenötös körzetben Szojka Lószlóné, akitől , több kérdésre kértem választ. így például, hogy ér­tékeli azt a bizalmat, melyet a választópolgároktól kapott. Milyen aggályai adódtak az első félévben, és hogyan gyűr­te le azokat? A területi párt­ós népfrontbizottság vezetői segítenek-e gondjaiban, eset­leges nehézségeinek áthidalá­saiban? A válasz fiatalos és biza­kodó. — Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a körzet tanács­tagjává választottak. Sokat gondolkodtam, és gondolko­dom azon, hogy körzetem vá­lasztópolgárainak érdekében hogyan lehetne sürgősen és sokat tenni. Sajnos, a jelölő gyűléseken felvetett felada­tok megoldásához sok pénz kellene. Ezek közül csak néhányat említek. Nagy szük­ség lenne óvodára, bölcsődé­re, ifjúsági klubra, az utak javítására. Az is jó volna már végre, ha visszakapnánk a kultúrotthonunkat, melyhez jelentős társadalmi munkát adtak Zagyvapálfalva lakói. — Persze, több olyan meg­oldásra váró probléma is van, amihez csak kevés pénz és egy kis társadalmi összefogás szükséges. Őszintén megmon­dom, hogy most, a kezdet kezdeten főleg ezekkel fog­lalkozom. De ez nem jelenti azt, hogy a pénzügyileg nehe­zebb .lek ítélt kérések teljesíté­séért nem harcolok. Nos, igen. itt akarok arra a kérdésre vá­laszolni, hogy eddig hogyan segítettek a gondok, a prob­lémák megoldásában a poli­tikai szervek, örültem, hogy a megválasztás után rövid időn belül a népfront és a párt ve­zetői összehívtak bennünket olyan megbeszélésre, ahol nemcsak átfogó képet kap­tunk körzetünk feladatairól, hanem igen jelentős biztatást, útmutatást is. S annak is örülök, hogy a népfront el­nöksége már az eddigi mun­kámról — és főleg a választó- körzet dolgozóival való talál­kozásomról — beszámoltatott. Engedje meg, hogy erről a tanácskozásról is elmondjak néhány tapasztalatot. — A választópolgárok öröm­mel veszik, ha találkozom ve­lük. Ügy érzem, tisztelnek és bíznak bennem. Akikhez még nem jutottam el, azok laká­somon is felkeresnek. Kérdi, hogy nézzem meg a városi ta­nácsnál, miért emelték fel automatikusan az adójukat? Vagy, van olyan idős, nyug­díjas család is, akiknek csak hétszázötven forint a nyug­díjuk, és azt kérték, hogy járjak el a községfejlesztési hozzájárulás csökkentése ér­dekében. Az asszonyok a hat­vanegyes áruda modernizálá­sát, bővítését sürgetik, mert a BRG idetelepítésével túlzottan megnövekedett a vásárlók szá­ma. Körzetem és általában a zagyvapálfalvai rész munká­sai engem és más tanácstago- gat is kértek: járjunk el az AKÖV-nél abban az ügyben, hogy akár a Sugár útról, akár a Bányagépgyártól induljon a falun keresztül egy-egy busz at kora reggeli és a késő dél­utáni órákban úgy, hogy kör­be menjen a falun, és ne kelljen átszáll ni a városköz­pontban. Ezenkívül persze sok-sok olyan apró dologban kérik a segítségemet, amelyeket hosz- szú volna felsorakoztatni. Egyébként már gyűjtöm jegy­zetfüzetemben azokat a gon­dokat, amelyekről a közeljö­vőben szeretnék beszámolni — tanácstagi beszámoló alkalmá­val választóimnak. — Készül-e a következő ta­nácsülésre? Felszólal-e, vagy lesz-e interpellációs kérdése? — Természetesen készülök felszólalásra, de számítva ar­ra, hogy sokan kérnek szót, így nem biztos, hogy minden­ki lehetőséget kap. Éppen ezért interpellációs kérdésként kívánom felvetni az óvoda, a bölcsőde, az ifjúsági klub lét­rehozását. — Bizonyára ismeri, hogy ez a pénzügyi problémákon túl, építési nehézségekbe is ütközik? — Tudom, és erre már elő­re is válaszolni tudnék, de engedje meg, hogy ezt a ta­nácsülésen mondjam el... B. R. Hétszáz éves falu Idén ünnepli fennállásának 700. évfordulóját az egykori fejedelmi falu, Tiszaroff. amely a kurucok szabadság- harcáig a Rákóczi család bir­toka volt. A történelmi idő­szakra, az eltelt hét évszá­zadra októberben nagyszabá­sú ünnepségsorozaton emlé­keznek. Ez alkalommal a ta- nácsházám a község életét, fejlődését bemutató kiállítás nyílik. A művelődési otthon­ban a község első fiatal üze­me, a COMPÁCK csomagoló­üzem rendez termékbemuta­tót. A tiszai kikötőben hor­gonyzó kunsági tanyahajón a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szemlélteti a második tiszai vízlépcső öntö­zőrendszerének hatását a fa­lu mezőgazdaságára. Az év­forduló kiemelkedő eseménye­ként a községben nyitják meg a- múzeumi hónap megyei ren­dezvényeit. , A biztonságos közlekedésért Mindennapos beszédtémánk az újságok fekete krónikája; hol és milyen karambolok történtek az országutakon. A közlekedési balesetek sajnos, napról napra nőnek. Különö­sen az őszi, esős idő beálltá­val még nagyobb a veszély. A megyei közlekedésben jelentős szerepet játszik a Volán 2. számú Vállalatának gépkocsiparkja, és több mint ezer gépkocsivezetője. A for­galom biztonságának javítása különösen nagy feladatot ró a megyei vállalatra. Éppen ezért most egy igen hasznos kezdeményezéssel próbálko­zik. A vállalat a közúti bal­esetek megelőzése és a köz­lekedési ismeretek bővítése ér­dekében 1017 gépkocsivezetője részére bemutatókat rendez. A bemutatók alkalmával a gépkocsivezetők ellátogatnak megyénk legveszélyesebb köz­lekedési gócpontjaira, ahol a BM Nógrád megyei Rendőr- főkapitánysága Közlekedési Osztályának beosztottja, Gó- lián András főhadnagy részle­tesen ismerteti a helyszínen előfordulható baleseti , forrá­sokat. Elmondja azt is' hogy milyen közlekedési szabályo­kat szegnek meg itt a leg­gyakrabban, és mit kell tenni hogy a legbiztonságosabban közlekedjünk. A keddi, első bemutatón harminc gépkocsivezető vett részt. Először Salgótarján Fő­tér közlekedését értékelték, majd a környék fontosabb ke­reszteződéseihez látogattak el. A bemutató egyik legérdeke­sebb és talán legtanulságosabb programja, amikor a közleke­dési szabályok ellen vétőket azonnal megállítják. A szoká­sos pénzbírság helyett, most a bemutatón résztvevő gépkocsi- vezetők közösen vonták fele­lősségre szabálysértő kollégá­jukat, akik bizony néha ala­posan pirultak a korholó sza­vak miatt. Nagy örömmel fogadjuk a 2. sz. Volán kezdeményezését. Helyes lenne, ha más vállala­tok is szerveznének ehhez ha­sonló közlekedési bemutató­kat; bizonyára megyeszerte biztonságosabbá tehetnénk a közutak forgalmát, s jelentő­sen növekedne nálunk is a forgalom biztonsága. és o be építőipar Isii tartalékok A MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság ismerve a negyedik ötéves terv feladatait, és a be­ruházások növekvő tendenciá­ját, több alkalommal foglal­kozott a megyében levő épí­tőipari vállalatok helyzetével. E célból elemeztük azokat a problémákat, amelyek a ka­pacitás növelését, az építőipa­ri munka hatékonyságának javítását szolgálják. Megállapítottuk, hogy a ne­gyedik ötéves terv beruházási, felújítási igényeivel szemben csaknem egymilliárd forint a kapacitáshiány. Ez elsősorban a mélyépítésnél jelentkezik. Tisztáztuk, hogy aiz építőipari vállalatok és szervek eddigi intézkedéseivel a fennálló fe­szültség nem oldható fel. A jelentős kapacitás-felfu­tás ellenére a megye építőipa­ri fejlesztésénél elsősorban a meglevő szervek hatékonyabb fejlesztését és szervezését keli megvalósítaná, úgy hogy a megyében újabb építőipari szervezetek ne jöjjenek létre, mert ez csak az emberi és anyagi erők további szótfor- gácsolásához vezethet. A meg­levő építőipari szervek haté­kony fejlesztése viszont meg­követeli a termelésszervezés .magasabb szintre való emelé­sét. Vizsgálataink szerint ez •utóbbinak igen nagy a terme­lésnövelő hatása, e tekintet­ben jelentős tartalékok van­nak. A vizsgált időszakban csak az állami építőipari vál­lalatnál találtunk koncepció­sán kialakított és ügyrend szerint működő előkészítő osz­tályt. A tanácsi vállalatnál most folyik az előkészítő ap­parátus kialakítása. A ktsz- eknél pedig az elvállalt mun­kák nagyságrendjéhez igazodó csoportokat hoztak, vagy hoz­nak létre. Kivéve a megyei építőipart, a termelési osztály kimondottan a termelésszer­vezés irányításával foglalko­zik. Az Állami Építőipari Vál­lalatnál helyes, hogy a terme­lésszervezés mellett a munka­helyek irányításán túl az anyag-, a munkaügyi, a tér-, melésd, és a gépészeti osztály tevékenységét is koordinálják. Amennyiben javul a műszaki osztályok összehangolt terme­lésszervezési tevékenysége, nő az élő munka hatékonysága, a gépek kihasználtsága. Erre nagy szükség van. mert me­gyénk nem éri el az országos átlagot. Megállapítottuk, hogy a programozás szintje sem meg­felelő. Nem hoztak létre kel­lő számú ilyen szervet annak ellenére, hogy megfelelő szak­tudású kádereit: mindenütt vannak. Elég gyakori, hogy nem készítik el a létszám-, bér-, anyag-, stb. ütemterve­ket, és azok összesítését, en­nek következtében nem tud­nak megfelelő súlyt helyezni a programszerű munkára. A termelésirány ító egységek sem követelik meg a prog­ramszerű munkát, de nem is teremtik meg hozzá a szük­séges feltételeket. Ezért nem tartják be a kivitelezői szer­ződéses fegyelmet, minek kö­vetkeztében a létesítmények jelentős száma nem készül el határidőre. Az elcsúszások leginkább a szabadáras mun­káknál jelentkeznek, mert a vállalatok itt nem állnak szer­ződéses kényszerviszonybam. JELENTŐS az építőipari vállalatoknál a technológiai fegyelem megsértése. Ez kü­lönösen a befejezési szaka­szoknál jelentkezik. A határ­idő rövidsége miatt összezsú­folódik a munka, kis terüle­ten, több létszámot alkalmaz­nak, ami végső soron a tech­nológiai sorrendek felborulá­sát, a rossz minőségű munkát eredményezi. Az előbbiek mi­att nő a hiánypótlások nagy­sága, ezzel ellentétben csök­ken a garanciális kötelezett­ség. A technológiai fegyelem be nem tartására, valamint a programozás helytelenségére utal az is, hogy a negyedik negyedévben nem eléggé át­gondoltan történik a munka­erő átcsoportosítása. A szak­ipari munkásoknak az év el­ső és második negyedévében nem tudnak munkát adni, az utolsó hónapban pedig kapa­citáshiány jelentkezik. Emiatt az idényjelleg nem küszöböl­hető ki, a téliesítés viszont jelentős többletköltséget je­lent. Mivel ezt a beruházóra csak legritkábban tudják át­hárítani, téli munkát nem vál­lalnak. Nem megnyugtató a válla­latok munkaerőhelyzete sem. Az Állami Építőipari Vállalat­nál a központi és munkahelyi irányításban résztvevő dolgo­zók szakképzettsége jónak mondható, a tanácsi vállalat­nál és a ktsz-eknél építésve­zetőségi szinten, középkáde­rekben hiány van. Itt jelent­kezik legjobban a mezőgazda- sági építőipari vállalkozások elszívó hatása. A munkamorál romlását eredményezte a megye építő­ipari vállalatai között kiala­kult munkaerő-csábítás. Hatá­séra emelkedtek a bérek, ami nem járt együtt a munka ha­tékonyságának emelkedésével. Ugyaniakkor a vállalatok bér­rendszere sem ösztönzött a jobb munkára. Az Állami Épí­tőipari Vállalatnál a munka­helyi vezetők a vállalati nye­reség egészének függvényében kapják a prémiumot, mozgó- bérük sem függ az irányítá­suk alatt levő gazdasági egy­ség jó vagy rossz eredményé­től. Az építőipari kapacitás jobb megismerése, a rejtett tarta­lékok jobb feltárása céljából a második félévben három témavizsgálatot szervezünk. Ezekben feltárjuk azokat a külső problémákat, melyek az építőipar belső gondjain kí­vül befolyásolják az építőka­pacitás teljes kihasználását. Az építőanyagipar vizsgála­takor arra kívánunk választ adni, hogy az építőanyagipari vállalatok miként éltek a 10 192/1969. számú gazdasági bi­zottsági határozat lehetősé­geivel. Ennek keretében sze­retnénk megtudni, hogy az építőipar ipari hátterének fej­lesztése biztosítja-e a korsze­rű építési feltételeket. A lakásépítés biztosítása ér­dekében Salgótarján és kör­nyékének energiaellátását vizsgáljuk meg. Ugyanis a la­kásépítéseknél tisztázatlan a négyedik ötéves tervben épülő lakások hőenergia-igénye. Megnézzük, hogy az új laká­sok közül melyikben lesz táv­fűtés, melyikben földgázfűtés, hány lakás lesz hagyományos tüzelési technikájú. A NÉPI Ellenőrzési Bizottság ilyen komplex módon kíván vizsgálataival segítséget nyúj­tani az építőipari kapacitás növeléséhez, a beruházások maradéktalan végrehajtása ér­dekében. Dr. László István, a megyei NEB elnöke A bemutató egyik állomása Maconkán, a vasútvonal mellet­ti kisterenyei útelágazás, ahol eddig több halálos baleset történt. A gépkocsivezetők Gólián András rendőr főhadna­gyot hallgatják Az ID 22—31 rendszámú Trabant-gépkocsi vezetője nem adta meg Salgótarján centrumában az elsőbbséget a gya­logátkelőhelyen. A forgalombiztonsági bemutató résztvevői felelősségre vonták a szabálysértő gépkocsivezetőt Kép es szöveg; Kulcsár József Pártmunkások kézikönyve Második, átdolgozott és bő­vített kiadásban jelent meg az a mű, amely a páríalap- szervezetek valamennyi tiszt­ségviselője számára nélkülöz­hetetlen tudnivalókat foglalja össze. A hét fejezetre oszló kötet részletesen tárgyalja a pártalapszervezetek tevékeny­ségének valamennyi terüle­tét, így a gazdasági munka irányítását és ellenőrzését, a gazdasági vezetőkkel való fog­lalkozást, az agitáció szere­pét, a propaganda jelentősé­gét, a pártoktatás előkészíté­sét. Külön fejezet foglalkozik a kádermunkával, a káderek kiválasztásának alapelveivel, az állami személyzeti munka pártellenőrzésével. Ugyancsak külön-külön fejezet tárgyalja a tagfelvételi munka teendő­it, a tömegszervezetek és tö­megmozgalmak helyi pártirá­nyításának módszereit, s a pártalapszervezet belső életének megszervezését. Ez utóbbi fe­jezeten belül megkülönböz­tetett hangsúlyt kap a hatá­rozatok jó előkészítése, vala­mint az ellenőrzés rendsze­ressége, és a pártcsoportok tevékenysége. A könyv befe­jező része a pártmunka sa­játos területeit taglalja. így a hivatali, intézményi párt­alapszervezetek munkáját, a körzeti pártszervezetek fel­adatait, s községi pártbizott­ságok, csúcsvezetőségek teen­dőit. A valamennyi pártmunkás számára hasznos kézikönyvül szolgáló kötetet — amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelente­tett meg — függelék egészíti ki, amelyben föllelhető a párt- munkára vonatkozó legfonto­sabb határozatok, illetve ki­adványok és cikkek jegyzéke. Csak röviden Ukrajnában két atomerőmű épül, egyenként 1 millió kW teljesítményű reaktorral. Még a kilencedik ötéves terv — 1971—75-ös évek során — bekapcsolják őket az országos energiahálózatba. ★ Évente több mint húsz ma­gyar szépirodalmi mű jelenik meg a Szovjetunióban. Ma­gyar prózaírók és költők mű­veit eddig hétszáznyolcvan ízben, 34 nyelven és összesen 28 millió példányban adták ki szovjet kiadók. * Az óragyártásban a Szov­jetunió a világon a harmadik helyet foglalja el, a gyártott órák pontossága tekintetében nedig Svájc után a másodi­kat. Az utolsó tíz év folyamán a .szovjet gyárak 300 millió órát állítottak elő. ..Numizmatikusnak” bizo­nyult egy harcsa, amelyet Ka- rakcsikum tadzsik település közelében a Szir-Darja torko­latánál fogták ki. A hal gyomrában a VII. századból való pénzérméket — dirhe- meket —, egy 1796-ból szár­mazó orosz ötkopejkást és egy emlékérmet találtak. Ötvenéves a szovjet idő­járásjelző szolgálat. Tizen­egyezer földi megfigyeiőóilo- másról és számos meteoroló­giai szputnyikról kapja infor­mációit. NÖGRÁD-1971. szeptember 16., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents