Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

Korszerűsítik a Salgótarján—Somoskőújfalu közötti régi vasúti vágányt. Hogy a közleke­désben fennakadás ne legyen, az új pályatestet a régi mellett fektetik. A munkálat so­rán, sajnos, ki kellett vágni a munkát akadályozó jegenyesorsétányt is Saxinger Árpád felvétele A határozatok végrehajtásáért A megvalósulás útján Ä Nógrád megyei szer-kiskereskedelmi pártszervezete — a munka- tervének megfelelően — napi­rendre tűzte és megtárgyalta a vállalat gazdasági és politi­kai vezetésének, a nők hely­zetéről, élet- és munkakörül­ményeinek további javításá­ra hozott határozatok végre­hajtását. Több alkalommal elhangzott a salgótarjáni városi pártbi­zottságon, hogy néhány vál­lalatnál igen alapos, mélyre­ható vizsgálat után jó intéz­kedési terv készült e fontos határozat vérehajitá&ára. Ezek Élelmi- eladók becsülettel helytálltak. Vállalat így lett újabb harminc nő boltvezető, közülük tizenkettő fiatal dolgozó. Nyolc egy-két gyermekes anyát helyezitek saját lakóhelyükre, azzal, hogy több időt tölthessenek család­juk körében. A kitüntetettek között mind a vállalati, mind a miniszteri Kiváló Dolgozói kitüntetésben is megfelelő arányban szerepelnek a nők. A vállalat vezetése egyre több nőt iskoláz be. A megduplá­zott tanulók létszámának 95 százaléka, a boltvezetői tan­folyam résztvevőinek 60 szá­zaléka nő. A fiatal, szakmai képesítést nyert, és három évi között szerepelt az Élelmiszer- gyakorlatot szerzett fiatalok­ból huszonegyet javasoltak kö­zépiskolába, egyet főiskolára egy pedig közgazdasági egye­temen tanul. kiskereskedelmi Vállalat is. A kíváncsiságon túl — ha már dicsérték a vállalatot —, nézzük meg a taggyűlés be­számolóját, jegyzőkönyvét. Mit mond a beszámoló? Nehéz volna egy cikk kere­tében a több mint nyolc­oldalas konkrét elemzést, megállapítást felsorakoztatni, így hát csak a legfontosab­bakat említem. A vállalat életében először készült intézkedési terv, nem­csak színvonalas és jó, de harcolnak is annak követke­zetes végrehajtásáért. A fela­datok végrehajtását az igaz­gató úgy szabta meg, aho­gyan a határozat szól. „Ez nemcsak a közvetlen politi­kai-gazdasági vezetés felada­ta. hanem minden vezető be­osztásban levő dolgozóé. és nemcsak a párt feladata, ha­nem egész társadalmunké.-’ Az elmúlt másfél év alatt nem is volt olyan dolog, mely a vállalat közel nyolcvan szá­zalékát tevő női dolgozókat érintette, hogy a gazdasági vezetés ne kérte volna ki a nőfelelős véleményét. f Ä beszámoló elismerően szólt a szakszervezet és a KISZ segítségéről, aktivitásá­ról is. ,,-íy .£ __ N em véletlen! hogy a be­számoló. az intézkedési terv a „politikai feladatokról” szó­ló teendőket vizsgálva, első­rendű célnak jelöli, a szem­léletbeli változást. Ez nem­csak a nőfelelős és a nőbi­zottság vezetőinek meghall­gatásában mutatkozik, meg, hanem abban is, hogy a párt- határozat megjelenése óta négy nődolgozó került a vál­lalatvezetésen belül magasabb beosztásba, s abban is, hogy a boltok vezetését egyre gyak­rabban bízzák azokra a női dolgozókra, akik korábban mint Nem véletlen — állapította meg a beszámoló —, hogy ilyen körülmények között mind jobban növekszik a nők aktivitása, tanulási kedve, közéleti tevékenysége. A po­litikai oktatáson résztvevők 62 százalékát a nők teszik. Három közülük esti egyetem­re jelentkezett. A megválasztása során került a különböző szintű ta nácsokba. A párt- és szakszer­vezeti vezetésben is egyre nö­vekvő a női dolgozók aránya. — fizikai dolgozók bére 800 forintról ezer forintra növeke­dett. Az osztály- és csoport- vezetőknél is a férfiakkal egyenlő elbírálást kapnak a nők. A fizikai munka meg­könnyítésére nyolc boltegység­ben kisgépeket állítanak be, hogy csökkentsék a nehéz, a cipekedő munkát. Az egyedül­álló és gyermekeit nevelő, emiatt anyagilag is nehéz helyzetben levő anyákat a vállalat gyorssegélyben, a szakszervezeti bizottság szoci­ális segélyben részesítette. Megszervezték az üzemorvosi ellátást, az egészségügyi ta­nácsadást, a jogügyi felvilá­gosítást és még hosszan lehet­ne sorolni az öltözőkre, a mosdókra költött jelentős ösz- szegeket, a tanulmányutakon való részvételt, stb., ami mind azt bizonyltja, hogy a hatá­rozat és az intézkedési terv a vállalatnál elérte célját. Jó dolog, hogy az elért eredményék mellett tisztán látják a még meglevő gon­dokat is. Így például többet kell tenni — és segíteni — a szakszervezeti nőbizottságok- tanácsok nak, meg kell szervezni a TIT- nyolc en keresztül a nők akadémiá­ját, nagyobb gondot kell for­dítani az osztályvezetőknek és csoportvezetőknek helyettese­ik kinevelésére, szaktudásuk bővítésére. A nők gazdasági helyzetéről, szociális és kulturális fejlődé­séről is egyértelműen pozití­van szól a beszámoló, amikor arról ad számot, hogy: bére­zés vonalán a férfiak helyére beállított nődolgozók ugyan­azt a bért kapják meg, amit korábban a férfi kapott. Az alacsonyabb keresetű — bolti A taggyűlés hozzászólásai egységesen azt bizonyították, hogy a határozat végrehajtása jó ütember halad és a továb­bi feladatok végrehajtásában egyetértés van a gazdasági, párt- és tömegszervezeti veze­tése között. B. R. Külföldön jártak Nem jöttek üres — Már az első pillanatban zása révén nincs szükség kü- láttuk, hogy más méretekben lönösebb munkaszervezésre, gondolkodnak, mások a lehe- csupán a szerelési idő növek- tőségek a szovjetunióbeli Be- szik meg, amit bőven ellensú- loreck 14 gyáregységiből álló lyoz a termékek jobb kivitele, drótgyártó kombinátban, mint pontossága, ezáltal eladhato- nálunk, a Salgótarjáni Kohá- sága. Ebben az ügyben a sal- szati Üzemekben. Ezért a gótarjániak régebben már kí- rendelkezésünkre álló két nap sérleteket folytattak, azok alatt az egyszerű, kevés pénzt azonban nem hozták meg a igénylő megoldásokat keres- kívánt eredményit. A szovjet- tűk — kezdte a beszélgetést unióbeli tapasztalatok birto- Gubán Miklós, a gyár műsaa- kában most újból felújítják a ki fejlesztési főosztályának félbehagyott kísérleteket, vezetője. Vajon mit hoztak az uráli kombinátból, amely a drót­gyártás őshazája a Szovjet­unióban? Kövek, kövek... A kívülről öreg gyár belül a legmodernebb technikával fogadja látogatóit. A gyárban acélhuzalt gyártanak. Ez meghatározta a kint járt há­rom szakember Miklós, Vágvölgyi Rendkívül szigorú szilárd­sági előírásokat képesek pro­dukálni a hegesztőhuzal­gyártásnál. Hatvan-hetven százalékkal jobbat, mint mi. Megvalósítása nálunk sem ke- súlyozza "Gubán Miklós, rülne különösebb költségbe, Ez a technikai színvonal nagy termelékenységet bizto­sít, nincs szükség hegesztésre, megszünteti a kézi munkát, kiküszöböli a gépleállásokat, növeli a forgási sebesség ide­jét. — A nagy karikák alkal­mazását a mi körülményeink, sajnos, nem teszik lehetővé. Az új huzalműben elképzelé­seink szerint 800, 1000 kilo­gramm súlyú karikákból kí­vánunk huzalt gyártani. Eln­nék révén a jelenlegi hat he­gesztés helyett, elégséges lesz egy is. Ennek a technikának az alkalmazása szükséges ah­hoz, hogy versenyképesek maradjunk a piacon — hang­íLendvai József — érdeklődé­sének irányát. Míg nálunk egyes húzókö- vet használnak a termékek előállításához, addig kint ket­tős húzókövet alkalmaznak. Előnye a kétszeres élettarta­mon kívül jelentkezik a mé­retpontosságban is, ugyanak­kor lehetővé válik a forgási ha azonos minőségű alap­anyagot kaphatnánk a gyártó művektől. Erre pillanatnyilag még remény sincs. Talán az új ózdi drótsor felépítése után megteremtődnek a feltételek. Gubán Bevezetéséről azonban nem Tivadar, mondanak le, a megvalósítás Nem mechanikusan ra váró távlati közé sorolták. A nagy karikáé a jövő Az előbb elmondottak a technológiai fejlesztést szol­gálják, amiről most szó lesz, ____________ahhoz elsősorban pénz kell, s ebesség növelése nélkül, hogy méghozzá elég sok... jelentősebb nagy befektetésre, Salgótarjánban 120. 150 ki­pénzre volna szükség. Még- lógramm karikasúlyból törté- sem tudják azonnal bevezetni nik a húzás, az uráli Beloreck a salgótarjániak, mert más kombinát drótgyártó egységé- kenőanyag kell hozzá. Ameny- ben pedig 1000—3000 kilo- nyiben az itthoni kísérletek grammos karikákról. A kisebb jó eredménnyel biztatnak, a súlyúakat a német, a nagyob- kettős húzókövek alkalmazá- bakait az Alma-Atában gyár- sa gazdaságosnak ígérkezik, tott húzógépekről szedik le. bevezetését elrendelik az új A nagyobb karikák egy mű- huzalműben. szakra is elégségesek. A gé­A forgó-húzó köveket a pék kiszolgálását üzemen be­Ebbe az irányba szorítja a gyár vezetőit az ésszerű mun­kaerő-gazdálkodás is. A hu­zalműben, akárcsak a többi termelő gyáregységben, még elképzelések i§en sokan foglalkoznak anyagmozgatással. Az itt te­vékenykedők egy részének még konkrétabb termelő- munkára való átirányítása sürgető követelmény. Amint a példák mutatják, a tapasztalatcsere sok hasz­not hozott. Hátra vannak még a hazai kísérletek, amelyek során eldől, mi az, amit meg lehet és érdemes valósítani, mi az, ami előnyös a gyár­nak, és nyereséget hoz a dol­gozóknak. Ezzel a látogatással azonban még nem zárul le a tapaszta­latszerzés időszaka. Október­ben Ürmössy László műszaki igazgatóhelyettes és Gubán Miklós osztályvezető ismét a Szovjetunióba látogat. Eljut­nak Volvográdba, felkeresik a cserepovecei drótgyárat. mechanikus révétlenítés után lül három ember (két darus használják. Ezzel méretpon- és egy kötöző) végzi. Annyit Reméljük, nem jönnek üres tosságot és jobb minőséget termelnek, mint a salgótarjá- kézzel vissza, tudnak biztosítani. Alkalma- ni huzalmű. Venesz Károly hadászati vi A vadászati világkiállításon minden a helyére került. Af­rikai nagyvadak, európai pa­vilonok. Mire az első látoga­tók megtekintik a gazdag anyagot, a televízió, a sajtó jóvoltából valamennyien sejt­hetjük a kiállítás célját, s azt is, miért éppen Magyaror­szág kapta meg a rendezés jo­gát, s nrint rendező, mit nyújthat a külföldi szakembe­reknek, turistáknak, valamint a hazai érdeklődőknek. Ezúttal nem a kiállítás sztárjairól szólnánk. Termé­szetes, hogy a kiállításon he­lyet kapott az egzotikum, he­lyet kaptak a vadászattal szo­rosan összefüggő tárgyak, holt és élő állatok. Ha a hazai va­dászati lehetőségekben keres­sük a helyszínválasztás okát, akkor is bőségesen rendelke­zésünkre állnak a bizonyító adatok. A- magyar erdők-me- zők jeles vadászterületek, év­az erdészek, vadászok köré­ben erkölcsi értékét is számon tartják. Maga a kiállítás azonban ennél lényegesen többet nyújt. Jelmondata: „A természet vé­delme, önmagunk védelme”, összefoglaló jellemzés. A ter­mészetről és az emberről van szó. A természet és az ember kapcsolatáról. Ami manapság divatos téma. Majdnem biz­tos, hogy nem múló téma. Az dozataikat, a talajeróizó szin­te megállíthatatlan. És mégis. A budapesti és vidéki elő­adássorozatokon az ember és természet harmonikus kapcso­latáról, ennek feltételeiről és lehetséges voltáról szólnak az előadók, magyar és nemzet­közi példákat sorolva. E har­mónia keresése nem újkeletű, de újak a feltételei. A hagyo­mányos természetszeretet a többi között a népművészeti, évszázadokkal, évezredekkel képzőművészeti alkotások be­ezelőtt hozzákezdett a termé­szet átalakításához, annak re­ményében, hogy jobbá teszi életét. Eközben mindig érték veszteségek. Az átalakítás­nak voltak áldozatai. Napja­inkban az áldozatok közé so­rolandók a világ nagyvárosai­ban az elemi létszükségleti „cikkek”, mint például a tisz­ta levegő, az ivásra, tisztálko­mutatóján lelhetjük meg. Fa­zekas népművészek, festőmű­vészek, filmművészek legjobb művei adnak ízelítőt a termé­szet világának ihlető varázsá­ból. A természeti környezet per­sze nemcsak lírai gondolatok­ra készteti az embert. Az er­dők értékeinek ipari haszno­sítása ugyancsak beletartozik dásra alkalmas víz. Magyar- napjaink problematikájába. A ország ebben a viszonylatban ről évre több külföldi vadász — a legutóbbi felmérések sze- fordul meg nálunk, közülük rint is szerencsés — levegőnk, senki sem tér haza vadász- természetes vizeink viszonylag zsákmány, trófea nélkül. Meg­van ennek a maga valutában is kifejezhető jelentősége. És A pártélet hírei A megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osz­ülést tartott az MSZMP Salgótarjáni városi Végrehaj­tó Bizottsága. Napirenden a tÄ!] . , szervezésében érte­városi ipari üzemek negyedik .yanak stervezeseben érte előkészítése, kezletet tartottak, ahol Sko- tapasztalatai. da Ferenc, a KISZ Nógrád ötéves tervének a tervkészítés szerepeltek. Megvitatták a KISZ-alapszervi választások politikai és stervezeti előké­szítésének tapasztalatait is. *) A megye valamennyi járá­si és városi pártbizottsága kibővített ülésen tárgyalta meg a Központi Bizottság és a kormány együttes ülésének népfront választásokat határozatából adódó felada­tokat A járási, városi párt- bizottsági ülések után most alapszervezeti taggyűléseken is megtárgyalják a tennivaló­kat. megyei bizottságának első titkára, a KISZ VIII. kong­resszusára való felkészülés­ről, Szúnyog Tibor, az MTS Nógrád megyei Tanácsának elnöke a sportkongreszusi, üzemelt közép távú tervikészí­Á balassagyarmati városi párt- vógrehajtóbizotiság leg­utóbbi ülésén tájékoztató hangzott él a szocialista bri­gádok politikai patronálásá- nak eddigi tapasztalatairól. Megvitatták a KlSZ-vezető- ségválasztó taggyűlések elő­készületeit is. WJ Az ipari és mezőgazdasági Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának titkára pedig a meg­előző előkészületekről adott számot. A megbeszélésen; amelyet Kiss József, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője vezetett. részt vettek a városi, járási pártbizottsá­gok PTO-yeaetői is. lésének tapasztalatai, a párt­szervek ez irányú stervező és ellenőrző tevékenysége, a KB titkárságának 1971. január 4-i határozata álapján téma­kör szerepelt a salgótarjáni járási párt-végrehajtóbizott­ság legutóbbi ülésén. A ta­pasztalatok összegezése után megfelelő intézkedésekre is sor került mérsékelten szennyezettek. Éppen a fejlett ipari orszá­gok példája bizonyítja azon­ban, hogy természeti értéke­ink óvását időben keli elkez­denünk. A vadászati világkiállítás egyik pavilonjában kap helyet az Országos Természetvédelmi Hivatal. Anyaga a hazai ter­mészetvédelem történetét és törekvéseit mutatja be. Lát­hatjuk — az első találkozás fafeldolgozás éppen az utóbbi években éli reneszánszát, áll­ja a versenyt a műanyagok­kal, a fémekkel, mert az em­ber megtalálja az anyagnak legjobban megfelelő haszno­sítás módját. A vadászati világkiállítás tehát jóval tágasabb temati­kájú bemutató, mint azt cí­méből sejteni lehetne. A ren­dező országnak kedvező alka­lom természeti értékeinek és alkotásainak bemutatására. Már az előkészületek nagysá­gából sejteni lehetett, hogy Budapesten és a rendezvények élménye főként a magyar né- többi helységében jól élnek a zőé, hiszen külföldön a hiva- lehetőséggel. A világ neves talnak és munkájának nagyon szakemberei és a természet jó híre van —,’ miért nyilvá- barátai látogatnak Magyaror- aiították védetté Badacsony, szádra, ismerik meg nemcsak Tokaj, Hódmezővásárhely— a gazdagon illusztrált kiállitó­Szeged környéki területeket, terméket, hanem magát a miként dolgozhat együtt több vendéglátó országot. Az effaj- minisztérium, és hogyan va- ta látogatás rendszerint nem lásítható meg a szocialista or­szágok integrációja a termé­szet védelmében. Van mit védenünk, és van mitől. A mezőgazdaság kemi- zálásával párhuzamosan bom­lik meg a biológiai egyensúly, a különböző rovarirtó szerek a madárvilágból is szedik ál­marad meg az egyszeri érdek­lődés szintjén, a vadászati vi­lágkiállítás nemcsak fácánra, őzre vadászó vendégeket nyer meg egy-egy jónak ígérkező idényre, hanem értékeinket becsülő barátokat szerez — évekre, évtizedekre. m. n. NÓGRÁD — 1971, augusztus 28., szombat 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents