Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A X MSIMP NOGRAO MEGY El BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII, ÉVF., 197. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1971. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ Jó csapatot sikerült legyőzni (7, oldal) Aranylantot nyertek (4. oldal) Jogosan büszkék a sikerre (5. oldal) A béke, a szocialista hazafiság, a nemzeti egység jegyében ünnepeltük az alkotmány napját Nagygyűlések, munkás-paraszt határőr találkozó, felvonulások az ünnepi programban Zászlódíszbe öltöztetett utcasorok, feldíszített intézmé­nyek, hatalmas feliratok köszöntötték alkotmányunk szüle­tésének 22. évfordulóját, augusztus 20-át. Szerte a megyében készültek erre a napra, hogy ünnepségekkel emlékezzenek meg néphatalmunk alaptörvényéről. Kellemes, napsütéses időben emlékeztek megyénk dolgozói államalapító királyunk, első István születésének 1001. évfordulójára, s köszöntötték az új kenyér ünnepét. Már az alkotmány előestéjén megyeszerte ünnepségeket rendeztek. Az üzemekben, hivatalokban, intézményekben röpgyűléseken emlékeztek az alkotmány születésére. Több új létesítmény átadására is sor került. Felavatták a Zagy- vapálfalva—Lucfalva közötti új útszakaszt, átadták rendel­tetésének a bánki nemzetiségi múzeumot. Augusztus 20-án reggel szinte valamennyi községben zenés ébresztő köszöntötte a falvak lakóit. Termelőszövetke­zeti tagok, a vidék ipari munkásai és értelmiségi dolgozói népviseletbe, ünneplőbe öltözve gyülekeztek a felvonulások, a nagygyűlések színhelyén. Valamennyi községben a béke, a szocialista hazafiság, a nemzeti egység jegyében ünnepel­tük az alkotmány napját. 'A balassagyarmati járásban Drégelypalánkon rendezték meg a munkás-paraszt-határ- őr találkozót. Pásztón, az If­júsági parkban tartottak nagy­gyűlést, amelyen a járás 13 községe vett részt. Illés Mik­lós, a megyei tanács elnökhe­lyettese méltatta a nap je­lentőségét. Sport- és kultúr­műsor következett ezután, de a látogatók közül számosán megtekintették a parkban rendezett termény- és termék-, bemutatót is. Szurdokpüspöki­ben Tenk László, a tsz elnöke, Palotáson dr. Farkas Miklós, a MEZŐGÉP párttitkára mon­dott ünnepi beszédet. A bujá- ki nagygyűlésen Varga Tibor- né, országgyűlési képviselő szólt a szép számú közönség­hez. A rétsági járás kiemelkedő eseményére Nógrád községben került sor, ahol az V. nógrá­di nemzetiségi napon, a járás 19 községének dolgozói jelen­tek meg. Felvonulással kezdő­dött az ünnepség Szécsény- ben, ahol dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Két helyen rendeztek nagyobb ün­nepséget a salgótarjáni járás­ban. A mátramindszenti nagy­gyűlés előadója Szomszéd Gy. István, Sóshartyánban pedig Gajdár Pál, országgyűlési kép­viselő volt. A megemlékezést majd mindenütt szórakoztató prog­ramok, színes műsorok, ösz- szejövetelek, népünnepélyek követték, amelyeken nagy tö­megek vettek részt. Ünnepelt az ország is. Pén­teken reggel tíz órakor Buda­pesten a Kossuth Lajos téren ünnepélyes tisztavatósra és fogadalomtételre került sor, majd pontosan déli 12 órakor az állami zászlónál zenés őr­ségváltást láthattak a szép számban összegyűlt érdeklő; dők. Közben 11 órakor a Parlament előtti Duna-szaka- szon a nagyszabású vízi. és légi parádét hatalmas tömeg nézte végig. Nagygyűlésekre is sor ke­rült az ország több városá­ban. Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizott­ság osztályvezetője a gyön­gyösi ünnepi nagygyűlésen mondott beszédet. Elöljáróban hangoztatta: a párt mindig kötelességének tartotta, hogy az ország nyilvánossága előtt számot adjon politikájáról és annak megvalósulásáról. Hangsúlyozta, hogy ezzel, mint kormányzó párt, felelősségtel­jesen önmagára vállalja az önkritika funkcióját és egész tevékenységét aláveti a leg­szélesebb társadalmi ellenőr­zésnek. A továbbiakban rá­mutatott: mind párt-, mind kormányzati vonalon megkez­dődött a X. pártkongresszus határozatainak valóraváltása, és az eltelt — viszonylag rö­vid idő óta is van miről szá­mot adni. — A X. kongresszus hatá­rozata szellemében — mon­dotta, tervszerűen fejlesztjük tovább a szocialista gazdasági rendszer alapjait és gazdasági tevékenységünket, amitől a ne­gyedik ötéves terv teljesítése, a növekvő társadalmi és személyi igények kielégítése függ. Népgazdaságunk fejlő­dése — egészében — töretlen és kedvező. Az ipari termelés növekedésének üteme csak­nem hat százalékkal haladta meg a tavalyi első félévi üte­met. Biztató, hogy az iparban a termelés növekedése teljes mértékben a szervezettebb, jobb munkából származik. Me­zőgazdaságunk is egyenlete­sen, jól fejlődik. A lakásépí­tési program végrehajtása a tervezett ütemben halad. Jakab Sándor elvtárs ezután a népgazdaságunkban jelent­kező néhány gondról szólt. Mint mondotta; a párt- és az állami vezetés éppen a kong­resszus határozatából kiindul­va, több intézkedést tett a népgazdasági érdekek követ­kezetesebb érvényesítése, a munkaerő-gazdálkodás, a be­ruházási tevékenység, a gaz­dasági hatékonyság javítása érdekében. Ezután arról szólt, hogy ál­lami életünk a szocialista de­mokrácia erőteljesebb kibonta­kozása jegyében fejlődik. Be­széde befejező részében így szólt: — Tudjuk, hogy a X. párt- kongresszus határozatának végrehajtását egészséges tü­relmetlenség kíséri, ez politi­kai egyetértésből, és többnyi­re felfokozott tenniakarásból fakad. Lényege az a jogos igény, hogy a kipróbált, jó po­litikát minden szinten, min­den területen jól, torzítástól mentesen hajtsuk végre. Fehérgyarmaton is nagygyű­lést rendeztek az alkotmány napján. Itt, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese mon­dott beszédet. — Alkotmányunk jelentősé­gét az adja — mondotta be­vezetőjében —, hogy mind­örökre és visszavonhatatlanul törvénybe iktatta a munkás- osztály a dolgozó nép kizsák­mányolok és elnyomók ellen vívott, hosszú harcának leg­nagyobb győzelmét: a mi ha­zánkban minden hatalom a dolgozó népé! A továbbiakban arról szólt: a jogok biztosítottak, meg van a lehetőség, hogy a dolgozó emberek éljenek velük, de a lehetőség még nem jelenti a valóságot is. Gazdasági és kul; turális életünk, a szocialista közgondolkodás, a tudat to­vábbi fejlődése harcot, nevelő munkát igényel, hogy e jogok az életben mind teljesebben érvényesüljenek, és az embe­rek mind maradéktalanabbul gyakorolhassák azokat, és megtanuljanak élni velük. Az alkotmány nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is rög­zít. Az emberek nagy többsé­ge becsülettel helytáll munká­ban és kötelességteljesítés­ben egyaránt — jelentette ki a szólóik, Dr. Orbán László, beszéde további részében arról szólt, hogy 1949-es alkotmányunk nemcsak törvényileg szentesí­tette a nagy vívmányt, a dol­gozó nép hatalmát, és rögzí­tette a munkásosztály, a dol­gozók harcának eredményeit, hanem kimondotta azt is: népünk nagy célja- a szocializ­mus felépítése, mely fő vo­nalaiban kijelölte további gaz­dasági, társadalmi, kulturális fejlődésünk irányát. Ezen az úton haladva, népünk har­cának, s építőmunkájának eredményeként, az elmúlt, több mint két évtizedben, ha­zánk politikai, gazdasági és kulturális életében, egész tár­sadalmunkban alapvető vál­tozások történtek. Ezeket a változásokat az alkotmányban is tiikröztetni kell. Nincs szük­ség azonban új alkotmányra, mert jelenlegi alkotmányunk alapelvei: a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja nem változnak, és nem­csak ma, hanem a jövőben is érvényben lesznek. Szükség van azonban az alkotmány bi­zonyos módosítására, hogy az elmúlt két évtized nagy vív­mányait alaptörvényünkben is rögzítsük. És szükség van ar­ra is, hogy építve az elért eredményekre, az alkotmány­ban is megfogalmazzuk a szocializmus teljes felépítésé­nek feladatait, és jelezzük to­vább előrehaladásunk távlata­it. A továbbiakban dr. Orbán László, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésének kér­déseit fejtegette. Többi kö­zött kijelentette: — Az üzemek, a termelő- szövetkezetek, a tanácsok ha­tásköre megnőtt. Ök hozzák a döntést a legtöbb ügyben, és így megnőtt a lehetősége an­nak, hogy az emberek az .ed­diginél sakkal szélesebb kör­ben részt vegyenek az őket érintő és érdeklő ügyek meg­vitatásában, és a döntésekben. Ahhoz, hogy ez a lehetőség minél teljesebben valósággá váljék, az is szükséges, hogy a vezetők igényeljék az embe­rek részvételét e közösségek ügyeiben, a kollektívák:, párt-, társadalmi szervek pedig bát­ran követeljék azt. Sok he­lyütt hiányzik még a társa­dalmi erők kibontakozásához kedvező légkör. Akadnak ve­zetők. akik minden bölcsesség kútfejének tartják magukat, és ahelyett, hogy bátorítanák, in­kább akadályozzák az embe­reket a vélemény nyilvánítá­sában. A veszprémi vár főterén tartott nagygyűlés szónoka Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára volt, aki ünnepi beszédében a többi között az­zal is foglalkozott, hogy sa­játos arculata alakult ki nem­zeti ünnepeinknek, közöttük augusztus 20-ának is. Ezen a (Folytatás a 2. oldalon.) Mck utazik Finnországba Losonezi Fái Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és felesége — Urho Kekkonen elnök meg­hívására — ma hivatalos látogatásra Finnországba utazik. Beteljesült Bolívia tragédiája A puccsisták leverték az utolsó ellenállást Juan Torres bolíviai elnök vasárnap virradóra elhagyta az elnöki palotát, hogy sze­mélyesen vezesse népi csapa­tait a jobboldali katonai lá­zadók ellen vívott utcai har­cokban. Katonai junta alakult vasár­nap virradóra Bolíviában, je­lentette be a jobboldali láza­dók ellenőrzése alatt álló San­ta Cruz-i rádió. A rádióadás szerint a lázadók Santa Cruz-t nevezték ki Bolívia „ideigle­nes fővárosává”. A katonai triumvirátus a következő személyekből áll: Jaime Florentino Mendiete tábornok, Hugo Banzer ezre­des és Andres Selich ezredes. A Santa Cruz-i rádió han­goztatta, hogy a katonai tri­umvirátus Mario Gutierrezt, a bolíviai falangisták vezetőjét és Giro Humbaoldt-ot, a szin­tén jobboldali, úgynevezett Nemzeti Forradalmi Mozga­lom irányítóját „államminisz- terré” nevezte ki. Hugo Banzer ezredes, az új bolíviai katonai junta egyik tagja rádióbeszédet mondott, és kijelentette — mintegy be­fejezett tényként kezelve Jósé Juan Torres bukását —, hogy a „Nemzeti Népi Front kive­zette Bolíviát abból a gazda­sági anarchiából és káoszból, ahová Torres tábornok kormá­nya taszította”. Banzer az AFP jelentése szerint már be is rendezke­dett a La Paz-i elnöki palo­tába. A katonai gépek közben hajtóvadászatot tartanak a fő­várost környező hegyekben a Torreshez hű erők szétszórt csoportjai után. A francia tu­dósító helyzetjelentése szerint La Pazban a helyzet viszony­lag nyugodt, az utcák kihal-, tak. A La Pazban betört lázadó reguláris alakulatok bekerí­tették a Torreshez hű erők maradékát, s a néhány ezer főnyi népi milícia megadta magát. (Folytatás a 2. oldalon) Arab államszövetség Szeptember elsején népszavazás Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök pénteken Damaszkuszban alá­írta az Arab Köztársaságok Szövetségének alkotmányter­vezetét, amely a szeptember 1-i népszavazás eredménye­ként emelkedik törvényerőre. A tervezet kiemeli, hogy az államszövetséghez csatlakoz­hatnak „mindazok az arab köztársaságok, amelyek hisz­Kenyérszegés. Drégelypalánkon a munkás-paraszt-határőr találkozó ünnepi nagygyűlése után Kapás József, a helyi Szondi György Termelőszövetkezet elnöke átadja az új kenye­ret dr. Ábel László ezredesnek, az ü népség előadójának, aki ünnepélyesen megszegte azt. (Részletes beszámolónk a 3. oldalon.) nek az arab egység és a szo­cializmus eszméjében”. Az államszövetség egységes külpolitikát folytai nemzetkö­zi kapcsolataiban, s össze­hangolt külképviseleti rend­szert hoz létre. Háború és bé­ke kérdésében az elnöki ta­nács dönt egyhangú szavazat­tal. Az alkotmánytervezet ér­telmében az elnöki tanács ter­vet dolgoz ki az egyes tagál­lamok nemzetbiztonságának védelmére. Az államszövetség nemzet- gyűlésébe mindegyik tagállam húsz képviselőt küld. A közös parlament évente két ülést tart. Katonai téren a védelem szervezése és irányítása az ál­lamszövetség hatáskörébe tar­tozik. Közös parancsnokság alá helyezik a katonai kikép­zést és összehangolják a há­rom ország hadiipari termelé­sét. Az egyes tagállamok politi­kai szervezeteinek képviselői­ből közös politikai frontot hoznak létre. A damaszkuszi csúcstalálkozó végeztével köz­zétett nyilatkozat azt a meg­győződést fejezi ki, hogy az államszövetség létrehozásá­val az arab egység szilárd magját teremtik meg, az arab népek nagy reményét váltják valóra. A három államfő a közel- keleti helyzetet elemezve arra' a következtetésre jutott, hogy döntő fordulóponthoz érke­zett a cionista ellenséggel való összecsapásra. Az Arab Köz­társaságok Szövetségének megvalósítását egy háromtagú bizottság készíti elő: Safei egyiptomi alelnök, Ajubi szí­riai alelnök és Dzsallud, a Lí­biai Forradalmi Parancsnoki Tanács tágja. A bizottság első ülését szeptember 1-i népsza­vazás után tartják. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents