Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

Kulturális

!>;*QZMKy

ÄZ 500. OLVASÓ. Jubileumhoz., az 500. beiratkozott olvasóhoz közieJiedik Érsek- viadkert 7500 kötetes könyvtára. A könyvtár olvasógárdája túlnyomórészt az általános iskolásokból és a kör zépiskolás diákokból tevődik. 1'969-ben még csak 360-an kölcsönöztek rendszeresen könyvet az érsekvadkerti könyvtárból. Ügy tervezik, hogy év végére meglesz a 600 olvasó. Az 500. olvasó „szerepére” egyébként máris akadt vállalkozó. Homyák Endre, Érsekvadkert nagy rejtvényfej tője jelentkezett az 500 olvasó „címért”.

POLITIKAI VETÉLKEDŐ.

Az alkotmány napi ünnepségek keretében politikai vetélkedőt rendez Szécsényben a fiatal agrárszakemberek számára a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Valamennyi járást 5—5 fős csapat képvisel. A vetélkedők a következő témakörökben való jártasságukat bizonyítják: a párt agrárpolitikai határozatai, intézkedései, az új tsz* és földtörvény,

a párt X. kongresszusának határozatai, valamint az ifjúságpolitikai határozat. A legjobb csapatok jutalma értékes

VAEÄSZKÖNYVEK. Az augusztus 27, szeptember 30. között megrendezendő vadászati világkiállítás alkalmából sorra jelennek meg az érdekes, vadászati témájú könyvek. Válogatásra bőven lesz mód, hiszen boltokba kerül a Vadászat kézikönyve, a 10 év aranyérmes trófeái, Az erdei szalonka, A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése, A túzok, A remetekan, a Vadászatok a régi Magyarországon és a Régi magyar fegyverek című könyv is. A vadászati témájú könyvek egy része máris megérkezett a salgótarjáni könyvesboltba, a többi hamarosan várható. Eddig már 200 előjegyzést tartanak számon az üzletben. Legtöbben A túzok, Az erdei szalonka, a Vadászati kézikönyv és a 10 év aranyérmes trófeái című könyvek iránt érdeklődnek.

FIATAL TÁNCOSOK. Szeptemberben tánccsoportot szerveznek Érsekvadkerten a fiatalok köréből. A tervek szerint 10—12 párból áll majd a csoport. A táncokat a fala Röpülj páva-körének új fel- dolgozású dalaihoz tervezi majd Percsina Pál, aki kiváló szólótáracos volt. A régi dalokat Antal Gusztávné gyűjti, idős nénik éneklik a nótákat magnószalagra. Előkerült néhány olyan dal is, amelyet már az érsekvadkerti öregek nagy része sem ismer.

f*l

NÉPMŰVÉSZET. Fiatal népművészek kiállítását nyitják meg augusztus 19-én Balassagyarmatom,, a Horváth Endre Galériában. A KISZ megyei bizottsága és a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ rendezésében megnyíló kiállításon az ország hét fiatal népművésze vesz részt. Nógrád megyét Baranyai Lászlóné játékkészítő képviseli. Az érdeklődők szép hímzéseket, kékfestett textíliákat, faragásokat és fazekasmunkákat láthatnak majd.

VÉLEMÉNYÜNK

AJÁNLATUNK

'Negyedévszázados jubileumi ünnepli az Európa Könyvkiadó. Ez alkalomból a televízióval közösen valóban szép meglepetésben, maradandó élményben részesített bennünket. Gratulálunk a jubileumhoz és a Világirodalmi Magazin című műsorhoz. A klasszikus és a modern világirodalom hazai terjesztésében, népszerűsítésében az Európa az elmúlt 25 évben szinte mérhetetlenül sok, hatásában maradandó értékkel ajándékozott meg bennünket. A televízió e vonatkozásban ugyancsak úttörő szerepet vállait. A Magazinnak ez a száma az együttműködés egyik legjárhatóbb példáját mutatja.

A válogatás hangvételében változatos, „égtájaiban” is különböző. Egységes hatása elsősorban a> válogatás magas mércéjének köszönhető, amely a könnyedebb hangvételű részleteket is jellemzi. Málnay Levente rendezőt, Csertői Oszkárt, a forgatókönyv összeállítóját, Szántó Erika dramaturgot dicséret illeti a produkcióért. A szmészgárda kiválogatása méltó az írókhoz és alkotásaikhoz.

Néhány megjegyzés Günter Kimert Egyesekről, akik túlélték című írását Kozák András mondta el. A német költő, aki az NDK-ban, Berlinben él filmíróként és hangjáték- szerzőként is ismert. J. R. Becher felfedezettje, írásaiban a fasiszta múlttal igyekszik leszámolni, s keresi az új élet lehetőségeit. Első önálló verses kötetére (Űtjelzőtáblák és falfeliratok), s az elhangzott műre is ez a törekvés jellemző.

Marcello Venturi fegyveresen vett részt az ellenállásban, egész írói magatartását is ez határozza meg. A magyar olvasóközönség szívesen találkozott a képernyőn is a Nem feledjük azt a nyarat filmváltozatával. Mint ismeretes, Venturi egyik legkiforrottabb regénye, a Fehér zászló Kefalónia fölött a kegyetlen német ínészárlás olasz áldozatainak állít emléket, a hiteles történetet magas művészi erővel a jelenre is vonatkoztatja. Ez jellemzi a televízióban látott novellát is.

Jevgenyij Sznyegirjov dramatizált novellája, megrázó erejű, ugyanakkor mélységesen költői alkotása a Szülj nekem három fiút, az összeállítás legkiemelkedőbb darabjai közé tartozott, s ez Törőcsik Mari játékát is dicséri.

Tennessee Williams-tól a Beszélj, mint az eső című novella dramatizált változatát láttuk, Ruttkai Éva és Darvas Iván szuggesztív megjelenítésében. A nagy amerikai író első sikeres darabját, az Üvegfigurákat pár évvel ezelőtt ugyancsak láthattuk a televízióban. Az író, aki az amerikai Délre gyakran visszajár, műveiben az élet maradandó élményeit kutatja, az igazság, a szépség iránti vágy sarkallja hőseit. E fogalmak azonban gyakran elvont formában jelentkeznek, s hőseik vagy el sem érik, vagy nem képesek megtartani eszményeiket. Figuráinak útja gyakran tudatalattitól a pszichopatalógiáig vezet, létezésüket gyakran csupán a fájdalmon, a szenvedéseken keresztül érzékelik. Nyers, naturalista, ugyanakkor költőien szublimált világ veszi körül őket, fáradt, dekadens hősök, akik az író mély rokonszenvét élvezik. Illúziók nélküli világ ez, az egyetlen illúzió talán éppen „az eső”. Ezért is szívszorító, ahogyan kérik egymástól: beszélj, beszélj, mint az eső.

Maupassant Szabadulás-«, Csehov Leánykérése, Hemingway Tiszta, világos kávéháza — Cár hangvételében más-más, jól egészíti ki az élő világirodalom említett alkotásait.

Kedden A gonosz varázslat című amerikai filmet látjuk, s tíz órakor az Apidauroszi tücskök szóljatok.. című műsort ajánljuk.

Tóth Elemér

Oktató gépek

Csehszlovákiában öt évvel ezelőtt a nyelvi laboratóriumok még ismeretlenek voltak. Ma a Tesla Vállalat négy világnyelvet ismerő „oktató gépeket” szállít a középiskoláknak, főiskoláknak és szakiskoláknak. Ezek a gépek megjelennek leegyszerűsített kivitelben az általános iskolákban is, mindenekelőtt az orosz nyelv tanítására. Most vizsgálják annak lehetőségét, hogy tanítsák-e a cseh nyelvet is ezzel a módszerrel.

NÓGRÁD - 1971. augusztus 15., vasárnap j

Gorkij tanácsa

Fél évszázaddal ezelőtt, a népi forradalom győzelme után íróit, költőit, és fordítók a világirodalom klasszikusait kezdték saját nyelvükre átültetni. Közvetlenül a forradalom után igen kevés volt a fordító, e ezért nagy munkát jelentett a fordításra kerülő müvek kiválasztása, A kérdés az volt: melyek azok a könyvek, amelyek érdeklik, lekötik a sok évszázados gyarmati uralom és elnyomás (dől felszabadított mongol népet.

1923-ban egy francia tró „A

kék Mongólia kék zászlaja” című regénye Cseven Jamaran forditá- sábast, 1500 példányban jelent meg. Item sokkal ezután Erdene- bat, az akkori művelődésügyi miniszter kért segítséget és tanácsot a nagy proletár Írótól, Gorkijtól: milyen müveket fordítsanak le elsősorban? ^Mindenekelőtt azokat az európai alkotásokat, amelyek az aktív magatartást hirdetik az életben, s az igazi szabadságra ösztönző gondolatokat tartalmazzák'1 — hangzott Gorkij válasza.

Kenilworth

Kegyeietes dátum is kötelez bennünket, hogy születésének kétszázadi'k évfordulóján Walter Scott egyik legérdekesebb, a Világirodalom Remekei sorozatban most megjelent regényéről írjunk. Walter Scottot a történelmi regény megalapítójaként ismerik világszerte, és „találmányával” ihlető forrásává vált a világirodalom történeti és bölcseleti költészetének. Ösztönzően hatott Victor Hugóra, az amerikai Gooperra ugyanúgy, akárcsak Eötvös Józsefre, vagy Jókai Mórra.

Ediniburghben született, köznemesi családból. Jogi végzettséget szerez, de már gyermekkorában megigézi szülőföldje, kedvence Ossian, néprajzkutatóként beutazza az országot. A furcsa népszokások, végvidéki balladák, a makacsul továbbélő babonák gyűjtése éppen ifjúsága éveiben válik hazafias divattá, és Scott harmincéves korában ki is adja gyűjtése eredményét „Határvidék balladái” címmel, majd maga is ír dalokat és balladákat, amelyek hamarosan igen népszerűvé teszik.

Nemcsak arra büszke, hogy ősi családból származik, neve egybecseng Skóciáéval, hanem megvásárolja az ab- botsfordi uradalmat, ahol lelke szerint is éli a régi várurak életét, bár már ekkor a tizenkilencedik század gyermeke. Versei, amelyek szegyre erősödő romantika gyermekei, igen népszerűek, de Byron feltűnésekor abbahagyja a versírást és áttér a prózára.

Első regénye, a Waverly 1814-ben jelenik meg, névtelenül, s további regényei is a „Waverly szerzője” aláírással látnak napvilágot, csak halála előtt öt évvel árulja el igazi nevét olvasóinak.

Taine meglehetős iróniával mutat rá, hogy ez az író .nyilvánosan várúr, titokban kalmár volt”, amivel arra utal, hogy Walter Scott korában hihetetlen népszerűségnek örvend, könyveit szétkapkodják, kastélya valóságos irodalmi központ, utazásai során írófejedelemnek kijáró tisztelettel fogadják még uralkodók is. Talán a sors iróniája, hogy ugyanakkor, mint egy könyvkiadó cég társtulajdonosa, végül is olyan anyagi csődbe kerül, hogy alig tudja elkerülni az adósok börtönét.

A történelmi érzék, a történelemnek, mint „a társadalom önmozgásának, az emberiség fejlődésének tudata” a tizennyolcadik században született. Walter Scott igen kedvező helyzetben van: egyszerre figyelhette meg a fejlett, iparosodó Angliában a születő újat és Skóciára tekintve a pusztulásra ítélt régit.

író módszerét illetően maga vall ábrázolási törekvéseiről: „Hogy valamiképpen együttérzést keltsünk, a választott tárgyat le kell fordítanunk annak a kornak erkölcsére, és nyelvére, amelyben élünk... Igaz, hogy ennek a szabadságnak illő határai vannak: a szerző nem hozhat olyasmit, ami a leírt kor erkölcseivel nem fér össze.”

Többen megfigyelték, és Lukács György többször is beszél róla, hogy Scott a nagy történelmi vezetőket regényei perifériáján, a cselekményeknek csak egy-egy fontos mozzanatában jeleníti meg. Például sohasem írt regényt kimondottan Erzsébetről, Crom- wellről. holott ezek a személyiségek láthatóan foglalkoztatták.

A „Kenilworth” című regénye is Erzsébet királynő (1558—1603) uralkodása idején játszódik. Főhőse Leicester gróf, az uralkodónő első számú kegyence. Ez a férfiszépséggel megáldott férfiú nagy álmokat szövöget, komoly eshetőségként számolhat azzal, hogy elnyervén a királynő kezét, még uralkodó is lehet. Ennek azonban az is komoly akadálya, hogy beleszeretett egy kisnemes leányába, akit meg is szöktet, feleségül vesz, és egy világtól távol eső kastélyában őriztet, mindeme elszánt csatlósával, Vameyvel.

Az udvarban két párt viszály kodik: az öreg hadvezér, Sussex gróf tábora és Leicester gróf hívei. Az előbbi kevésbé ért az udvari bókokhoz, az utóbbi a gáláns udvarlásnak is nagy mestere. A két tábor embereinek jellemzése során az író megcsillantja ábrázolásának egyik erősségét: humorát is. (Például a

Leicester szolgálatába szegődött Lambourne-ról mondják: „Jól emlékszem, hogy jellemed egyéb ékességei mellett megvolt az az erényed, hogy egyetlen szavadat sem lehetett hinni... De ki gyanúsított téged valaha is azzal, hogy lelkiismereted van.”)

Leicester gróf szinte pályája csúcsán kénytelen érezni, hogy „a nagy ember tulajdonképpen hajó a hullámokon, amely nem magamagát emeli, hanem az ár tartja fenn, melyen úszik”, mert az ellenpárt egyik tagja, Tressili- an révén a királynő tudomást szerez arról, hogy Amyt — a feleségét — valósággal fog-. Ságban tartják a vidéki várkastélyban. Hogy apjának is elégtételt adjon, a királynő elrendeli, hogy Leicester kastélyában, Kenilworthban mutassák be neki a leányt, akiről ékkor még úgy tudják, hogy Varney felesége.

Számtalan bonyodalom után, amelyek során megismerjük a királyi udvart, a vidéki fogadók és országutak életét, találkozunk bérgyilkosokkal, komédiásokkal, alkimistákkal, betekintést nyerünk a főúri kastélyok pompás életébe és találkozunk a mesteremberek nyomorúságával, kibontakozik előttünk a tragédia. Leicester gróf kénytelen bevallani a királynőnek korábbi házasságát, de felesége életét már nem mentheti meg. Varney és társai végrehajtják a gyilkosságra kiadott utasítást.

Leicester, akinek a király-' nő, mert nem tudja meg soha a való igazságot, később megbocsát, méreg által veszti életét. Mint a gondos, és forrásaira mindig figyelő Scott jegyzeteiben közölt szatirikus sírverse mutatja: „Itt nyugszik egy bátor vitéz, / Kezét kerülte kard, 7 Itt nyugszik egy hű udvaronc, /Tenger viszályt kavart, / Leicester grófot takarja sír, / A gazdag birtokost, / Sosem szerette senki őt, / S a Menny utálja most.”

Scott regényei (Puritánok utódai, Rob Roy, Ivanhoe, Wuentin Durward, A taliz- min) népszerűségét, ez az újabb könyve, amelyet László Balázs fordított, csak tovább növelheti a magyar olvasók körében is.

Csukly László

Jugoszláviából jelentem (I.)

ISMERKEDÉS

Megvallom déli szomszédunkról szóló jelentésem már itthon íródott, hiszen az elmúlt hetekben jártam Belgrad, Zágráb, Űjvidék utcáit, hivatalait, gazdaságait. Országokat járva az ember a látottak alapján nyert benyomások véleménnyé formálódnak. A tanultakból, meg útleírásokból tudom a kliséket: Anglia a köd, Svájc a rend, Ausztria a kedély, Olaszország a napfény, a dal, Hollandia a tulipán és a szélmalmok országa, Jugoszláviáról nem alakult ki ilyen összegező kép. Jugoszlávia sok arcú ország. Ez földrajzi helyzetére, tájaira is vonatkozik. Balkáni ország: északi területei azonban Közép-Eu- rópához tartoznak, déli részei pedig a Földközi-tengerhez, a mediterrán világhoz kötik.

Bármennyire is izgalmas egy ország történelme, vonzók és felüdülést ígérőek a tájai, sokat ígérőek a műemlékei, látnivalói, nem kevesebb érdeklődéssel kutatjuk mai arculatát, állami és gazdasági viszonyait, lakosainak mindennapi életét. Nem kivétel e tekintetben déli szomszédunk. Jugoszlávia sem. Ott jártamkor én is a mai Jugoszláviát figyeltem: azt kutattam, hogyan valósulnak meg a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége által megszabott feladatok, hogyan találnak kiutat a felgyülemlett gazdasági, politikai problémákból. Hogyan tud a JKSZ irányt mutatni azoknak, akik őszintén keresik a megoldást.

Tájékozódásomhoz módomban volt találkozni, beszélgetni Zágrábban AndrijaPod- ruzic-cel, a köztársaság munkaügyi helyettes államtitkárával, valamint a horvát minisztertanács tájékoztatási hivatalának vezető munkatársaival, Üjvidéken Popov Mi- chaellel, a vajdasági kormány tájékoztatási hivatalának vezetőjével és munkatársával, Burázs Szidóniával. Hosszas eszmecserét folytattam a vajdasági Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (Népfront) Tartományi Választmánya Végrehajtó Bizottság tágjával, Djura Knezevie-cel, Az üzemi élet ottani gyakorlatáról Aiek- sandor Bútor, a hazánkban is jól ismert NOVKÁBEL-gyár főmérnöke tájékoztatott. Ismereteimet gyarapították tovább a különböző helyi lapok szerkesztőivel történt beszélgetéseim, magángazdálkodást folytató parasztokkal, kisiparosokkal való találkozásaim és nem utolsó sorban a napisajtó akkori cikkei.

Már a lapok címei is a helyzet komolyságára figyelmeztettek. Néhányat belőlük:

„Első számú feladatunk a gazdaság megszilárdítása.” — „Nincs elég pénz a búza felvásárlására.” — „Minden népnek joga van, hogy maga irányítsa sorsát.” — „Mitakar a szakszervezet?” — „Hogyan szüntethető meg a gazdaság pénztelensége?” — „Július 29- én választják meg a köztársasági elnököt.” A cikkek tömkelegé a dolgozók azon töprengéseire keres választ, melyeket az oktalan, indokolatlan és könnyelmű intézkedések sorozata bennük kiváltott. A beszélgetésekből, a lapok cikkeiből kicsendült azonban az is, hogy a jugoszláv elvtársak szembenéznek fogyatékosságaikkal, az anyagi, tárgyi és személyi gyengéikkel. Nem kívánom mindenütt idézgetni ki mit mondott, vagy melyik újság mit írt, és ha idézem is a tapasztalatok általánosítását, megközelítő tények közlésére szorítkozom.

Kiinduló alapként vegyük a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Brioninban ez év április végi ülésén elhangzottakat: Tudjuk — állapítja meg a határozat —, hogy emberi gyengeségeinken kívül társadalmunk fejlődésében az anyagi nehézségből eredő tényezők is beleszólnak, de ha figyelembe is vesszük őket, áll a tény: túl lassan fejlődik a munkásönigazgatás, zavartalanul garázdálkodik szűkös javainkkal a bürokrácia; a munkások döntő befolyása nem növekszik, hanem csökken, a dolgozók emiatt képtelenek változtatni társadalmi és anyagi helyzetükön, gazdasági életünkben alkati következetlenségek akadályozzák a stabilizációs programok előbbre jutását; köztársaságaink nem igen értenek szót egymással; növekszik a nacionalizmus és sovinizmus; magában a kommunisták szövetségében is romlanak az emberi és elvtársi viszonyok.”

Ebből az alaphelyzetből kiindulva minden kommunistának és szocialista dolgozónak kötelességévé teszik: „Harcolni azért, hogy minden beruházás az anyagi lehetőségek keretein belül maradjon, le kell állítani minden fedezet nélküli beruházást; végrehajtani mindazokat az előírásokat, amelyek a bankok fizetőképességét és a hitelpénzek forgalmát szabályozzák; szocialista szellemben rendezni a személyi jövedelmeket úgy, hogy azok csak a teljesítménytől függjenek — munkásságunk jelentős része még mindig alacsony munkabérrel él.” És végül: „Mindenütt kezdeményezni a politikai és gazdasági kérdések megoldását és szembenézni azokkal, akik szocialistaellenes megoldásokat ajánlanak.”

Rocskár János

Következik: Társadalom és államrend

Q