Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
Épül a „húsgyár” Négy, iparszerűen termelő, komplex sertésteleppel lesz gazdagabb Nógrád megye a negyedik ötéves terv végén. A termelőszövetkezetek társulásában épülő érsekvadkerti és litkei húsgyárak mellett, épül a Mátraaljai és a Magyamán- dori Állami Gazdaság sertéskombinátja is. A Mátraaljai Állami Gazdaság pásztói üzemében épülő telep munkálataival folyamatosan haladnak az építők. A tervek szerint, a jövő év elején már állatokat telepítenek a korszerű, jól felszerelt épületekbe. Ai épületek egy réssé mér késsen áll. Ha elkészül a több mint M milliós beruházás, évente 10 ezer hízott sertést küldenek piacra a pásztóiak Épül a korszerű takarmánytároló. A gazdaság szakemberei azt tervezik, hogy a korszerű és szakszerű takarmányozás révén csökkentik a hizlalásra szánt időt A „húsgyárhoz” megfelelő bekötőutat építenek Pásztőn (Fotó; Koppány) Víztarialékolá.« A Szovjetunió 170 kutató- intézete átfogó tervet dolgozott ki a víztartalékoknak a 2000. esztendőig tartó védelméről és hasznosításáról. A szakemberek megállapították a vízerőgazdálkodás, az öntözés és vízellátás legfontosabb tennivalóit. A Szovjetunió európai része, amely a legnépesebb és amelynek legfejlettebb az ipara, a távoli jövőben vízhiánnyal néz szembe, és ezért a tervek szerint, a különböző északi folyók és tavak víztömegét a Volgába kell majd vezetni. Az elgondolások szerint megépítenek egy második Volga—Don- csatornát, egy másik csatorna pedig az Urallal köti majd össze a Volgát. Ez lehetővé teszi 6 millió hektár legelő vízellátását. A tervnek ez a része rendkívüli gazdasági előnyökkel jár: a Káspi- és az Azovi- tenger tükre emelkedne (mindkettőt a kiszáradás veszélye fenyegeti), jobb körülményeket teremtenek a hajózásnak és tovább növelnék az értékes halak tenyésztésére szánt területet is. A kutatások a jövőt illetően megállapították, hogy Közép-Ázsia sok gyapjút szállító mezőgazdaságának, valamint iparának megfelelő fejlesztéséhez az Amu Darja és a Szír Darja vízkészlete nem lesz elegendő. A terv tehát óriási vízierőművek és nagy tárolók építését irányozza elő. Kidolgoztak olyan terveket is, hogy Szibéria dús vizű folyóinak medrét részbenidé vezetik. Péns munka nélkül Csaló kisiparosok ’ mőraók Erre, és hasonló ügyekre szokták mondani: „Ugyan, az a pár ezer forint, először mindenki tévedhet, nem nagy ügy ez, kérem”. Bűnügyi történetünkben, melynek szereplői két kisiparos és egy mérnök, valóban nem csillagászati összegekről van szó. Az ügy mégis tanulságos, mert a korunkban oly divatos minden áron való pénzszerzés, a harácsolás jellemzi történetünk hőseit. Olyan emberekről lesz szó, akik munka nélkül akarnak pénzhez jutni, és gátlástalanul megragadnak ehhez minden lehetőséget. Kisebb vállalatok, intézmények, hivatalok — jobb híján — nem egyszer végeztetnek szolgáltatást kisiparosokkal, akik derékul el is végzik a munkát. Nem is éri szó a ház elejét, csak akkor, amikor a kisiparos tisztességte. len úton akar nagyobb ösz- szegre szert tenni, mint ami őt munkája után megilleti.. Csak megsaccolta... A Salgótarjáni városi Tanács alsófokú oktatási Intézményének gondnoksága még 1070 tavaszán megbízott egy kisiparost, hogy a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola villamos hálózatának felújítását végezze el. Hegyes István 32 éves zagyvarónai, kisipari engedéllyel rendelkező villanyszerelő el is Vállalta a munkát, költség- vetést azonban nem készített. Amikor megkérdezték tőle az iskolában, hogy mennyibe kerül majd a felújítás, csak ennyit mondott: fcb. 20 ezer forint lesz az egész... Hegyes elkészült a munkával, s az ilyenkor szokásos számlán feltüntette a felhasznált anyagmennyiséget és a nmm- kadíjat. Egy kicsit „elszámolta” magát, mert I960 forinttal több anyagot, számlázott, mint amennyit felhasznált, és hogy a munkadíjon is „keressen” valamit, itt 1838 forinttal számlázott többet, összesen — könnyű kiszámítani — 3798 forinttal vett többet fel, mint amennyi meg. Pályázat megyei alkotóknak és kutatóknak X Nőgrádban élő alkotóik részére hirdet pályázatot a KISZ megyei bizottsága, és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya. A pályamunkák irodalmi, képzőművészeti, fotóművészeti alkotások lehejjiek. Ábrázolniuk kell az ifjúság alkotó életét, küzdelmes helykeresését, munkasikereit. Verssel, novellával, képzőművészeti grafikával, fotóval pályázhatnak a nógrádi alkotók. A pályamunkákat 1972. január 31-ig küldhetik be a résztvevők a KISZ megyei bizottságára. Az alkotások elbirálására a pályázatot meghirdető szervek jelölnek ki zsűrit. Az eredményhirdetésre jövő esztendő április 4-én kerül sor. Novella kategóriában 1500, 1200, és 1000 forintos pályadíjakat tűztek ki, a grafikával pályázók legjobbjai 1200, 1000, és 800 forintos díjban részesülnek. A három legjobb vers alkotójának jutalma 500, 400, illetve 300 forint lesz, a fotókategória pályadíjait ugyancsak 500, 400 és 300 forintban állapították meg. A legjobb pályamunkákat a KISZ megyei bizottsága jövőre antológiában jelenteti meg. i Az ifjúsági mozgalom történetének, dokumentumainak felkutatására a KISZ megyei bizottsága, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a múzeumok megyei igazgatósága hirdet pályázatot, Egyéni részvételre is nagy lehetőség nyílik ezzel, egyéni kutatók és gyűjtők, valamint szakkörök, kutatócsoportok bekapcsolódására számítanak. Bármilyen ifjúsági mozgalmi témájú pá- pályamunkával, dokumentummal részt lehet venni. Feltételként szabták meg a pályázatot meghirdető szervek, hogy a beküldött munka eredeti kutatás eredménye legyen, olyan tehát, amely eddig nyomtatásban nem jelent meg. A pályaműveket 1972. március 15-ig lehet beküldeni, míg a dokumentumok beküldési határidejét 1972. január 15-ben határozzák meg. Eredményhirdetésre 1972. április 4-én kerül sor. A legjobb öt pályamunkát 2500, 1500, 1000, 500 és 300 forinttal díjazza a zsűri. A beküldött dokumentumokból jövőre a Forradalmi ifjúsági napok keretében kiállítást rendeznek A legjobb pályamunkákat megvásárolja a Múzeumok megyei Igazgatósága. iflletbe voffina. A számlát benyújtotta a városi tanácsra, s az összeget kifizették... Rácsok ezrekért Mintha összebeszélt volna társával Szávai József 57 éves salgótarjáni lakatos kisiparos, hajszáira ugyanúgy „dolgozott” ő is, A változatosság kedvéért a Malinovszkij úti iskolában. A lakatos kisiparosnak az ablakokra kellett rácsot készítenie, s ezeket meg is csinálta. Az iskola tizennégy ablakára felkerült a Szávai féle rács, az anyagfelhasználás tekintetében viszonylag olcsón — csekély kétszáz forinttal számolt többet a kisiparos —, a munkadíj tekintetében azonban nem. Utóbbinál már „igényesebb” volt Szávai és 4048 forinttal többet számlázott mint arneny- nyi jogszerűen megillette volna. A számlát a „felemelt” összeggel a lakatos kisiparos benyújtotta az oktatási intézmények gondnokságára, s az összeget megkapta... Kifizetésre javasolta... Hogyan lehet, hogy a két kisiparos által jogtalanul kézhez kapott több mint nyolcezer forintot kifizették? Valakinek meg kellett néznie a számlát? Nem ellenőrizte őket senki? De igen. A számlákat megnézte Rabecz József 29 éves mérnök és kifizetésre javasolta. Hegyes számláját csakúgy, mint Szávaiét Nem érdekelték az adatok, meg sem jelent a helyszínen, pediig kötelessége lett volna. Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága 1968 óta mint műszaki ellenőrt alkalmazta mellékállásban Rabecz Józsefet. A „feledékeny” mérnök azonban úgy gondolta, hogy a havi hatszáz forintért nem érdemes megerőltetnie magát. Ügy gondolta, hogy ez a Pénz csakfize- téskiegészíités, A salgótarján- ni Építő és Tervező Ktsz is megkapta a Néphadsereg úti iskolánál végzett munkáért az 1800 forintot, amely nem illette volna meg, mert az összegben foglalt munkát nem végezték el, csak papíron. A mérnök itt sem ellenőrzött. .. A Salgótarjáni Járásbíróság az első ízben „megtévedt” vádlottakat elítélte. A csaló Hegyes István és Szávai József négy-négy hónap szabadságvesztést és ezer-ezer forint pénzbüntetést kapott. Rabecz József büntetése: egy hónap szabadságvesztés társadalmi tulajdon hanyag kezeléséért. A szabadságvesztések végrehajtását a bíróság feltételesen három évi próbaidőre felfüggesztette. Szávai a kárt megtérítette. Hegyes és Rabecz is köteles az okozott kárt megtéríteni — rendelkezett a bíróság. Szokács László V héten történt Ötezer a borítékban A vonat lassan döcög Salgótarján felé. Jóformán minden nagyobb diófánál megáll. Négyen ülünk a fülkében, A beszélgetés egy-kettőre kialakul. A szót a fiatalember viszi. Jól öltözött, a lábán divatos cipő, mindenhez ért, tájékozottságát megfelelően kamatoztatja. — Igazuk van a tévéseknek, hogy a Kék fényben bemutatják azokat a harácsolókat. Mégiscsak felháborító, hogy egyesek százezreket szednék össze. Amikor mások örülnek á becsületes fizetésüknek. Megszólal a szemben ülő lány: — Meg is kapják a büntetésüket. Az ilyesmi előbb- utóbb úgyis kiderül. Biztosan elveszik a kedvüket a további „gyűjtögetéstől”. Remélhetőleg nemcsak nekik, hanem másoknak is, akik gyorsan és főleg nagyon könnyen akarnak sok pénzhez jutni... A fiatalember egyre inkább tűzbe jön. — Ha rajtam állna, jó néhány évet a nyakukba sóznék. Lennék csak én a bíró! Olyan ítéletet hoznék, hogy nem tennék zsebre... A lány nem hagyja magát. — Megkapják úgy is... A fiatalember már pattan! — Egyébként is most már mindenki csak a pénzt haj- kurássza. Annak jó, aki borravalós szakmában dolgozik. Az aztán keres. Elmentem múltkor a fodrászhoz, otthagytam egy húszast. Meg a borravalót, természetesen. Mert elvárják... Csúsztatni kell fodrásznak, pincérnek, taxisnak. Még szerencse, hogy az üzletben a kiszolgálóknál nem jött divatba. Óvatosan közbeszólok: — Azért nem egészen úgy van. Borravalót csak megkülönböztetett „szolgáltatásért” vagy plusz szívességért kell adni. Mindenki kap fizetést, amiért a munkaköréhez tartozó dolgokat ellátja. Ha valaki nem ad borravalót, hát nem ad. Nem nagy tragédia. Van, akinek az elvei nem engedik, van akinek nem telik külön adakozásra... A fiatalembert nem lehet elhallgattatni. — A borravaló még semmi. De mennyit kell adni az orvosoknak. Én csak tudom. Nemrégiben szült a feleségem. Ezer forintot adtam. Mondta is a nagynéném: fiam, jól tetted. Ki tudja, mi történt volna azzal a szegény asszonnyal különben... Van nekem bőven, jól keresek, csak nem fogok garasoskodni. — Az ezer forint egy kicsit túlzás. Nagyon sok gyerek világra jön ezer forint nélkül is. Ezt eihiheti, gyakorlatból tudom, nekem is van gyerekem. A vita egyre érdekesebb. A fiatalember elhatározta, nem engedi meggyőzni magát. Érvel, replikázik. Mindent kipakol, ami csak a tarsolyában van. — Túlzás?? Az unokanővéremnek egy hete született kisbabája. Igaz, hogy Pesten lakik, és a gyerek koraszülött volt. Mit gondol, mennyit tettek a borítékba? Kérdőn néz, várja a feleletet. Óvatosan mondunk egy- egy számot, ki nagyobbat, ki kisebbet. A fiatalember diadalmasan vágja ki: — ötezer forintot. Pontosan öt darab ezrest. Egy fillérrel sem kevesebbet... Látja a hitetlenkedést, a haja tövéig elvörösödik. Most már komolyan mérges. Gyorsan folytatja: — így van. Egyébként is a társadalom a hibás. Mi szoktatjuk rá az embereket a különpénzre. Nem kellene adni és kész. Nincs igazam? Még egy pillanat, aztán a beszélgetés meglepő fordulatot vesz. — Én csak tudom. Igaz, hogy egyszerű gépkocsivezető vagyok csak, de egy biztos. Én is görbén nézek arra, aki nem ad fuvarkor legalább egy százast. Ha arra van pénze, hogy házat építsen, akkor legyen arra is, hogy (a sofőrnek odanyomjon egy pirosat... — csata! — | NÓGRÁD — 1971. augusztus 15., vasárnap 5* r \
