Nógrád. 1971. augusztus (27. évfolyam. 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

Varsóban Piotr Jaroszewicz lengyel cs Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök a két ország kapcsolatairól és gazdasági integrációs terveiről folytatott eredményes megbc­_ széléseket M sil ói vélemény oi cs arca la nőm; ellen Vamad Kairó aggodalommal figyeli a Szíriái—jordániai határon folytaitódó összecsapásokat. Szadat elnök előbb telefonon lépett érintkezésbe Asszad sziriad államfővel, majd sze­mélyes üzenetet intézett hoz­zá Szadek hadügyminiszter útján. Az Al-Abram szerint Egyiptom folytatólagos kap­csolatot tart fenn a tripoli egyezmény államaival maga­tartásuk összehangolása vé­gett. A kairói sajtó egyértelműen a jordániai hatóságokat teszi felelőssé a két ország között támadt konfliktusért, a dip­lomáciai kapcsolatok megsza­kításáért. „Kinek a számlájá­ra játszik Husszein király?” — teszi fel a kérdést az Al- Ahram, majd megállapítja, hogy a Szíria ellen intézett Sztrájk Gasaban Szombatra virradóra zárva maradtak a gazai övezet arab boltjai, annak jeliéül, hogy az 1967-es hatnapos háború óta a legnagyobb mérvű sztrájkra került sor. A munkabeszün­tetésre a Palesztinjai Népi Felszabadítása Front szólítot­ta fel az arab lakosságot, til­takozásul amiatt, hogy az iz­raeli megszálló hatóságok a menekülttáborok lakóit is a gazai övezetbe akarják átte­lepíteni. A rendkívül szűk területen így is mintegy 340 ezer ember él összezswfoiliva — mutat rá a UPI amerikai hírügynökség. A nagyszabású sztrájk, az eredeti terv szerint egy hétig tant, az izraeli hatóságok azonban mindent elkövetnek, hogy letörjék a megmozdu­lást: néhány órával a munka- beszüntetés kezdete után. iz­raeli katonák jelentek meg a gazai övezet elhagyatott utcá­in és szúrólánggal átvágták a boltok lehúzott vasredőnyeit. Ezzel párhuzamasan újabb hajtóvadászat indult az öve­zetben tevékenykedő • gerilla­harcosok ellen. (MTI) A Külügyminisztérium közleménye Hazánk moszkvai, londoni és washingtoni ideiglenes ügyvivői augusztus 13-án, fo­gadó államuk külügyminisz­tériumában letétbe helyezték az egyesült nemzetek köz­gyűlése 25. ülésszakán, 1970. december 7-én elfogadott, a tengerek és óceánok fenekén és annak talajában nukleáris és más tömegpusztító fegyve­rek elhelyezésének tilalmáról szóló szerződés megerősítő okiratát. A szerződés azt kö­vetően fog hatályba lépni, miután 22 kormány — bele­értve a letéteményes kormá­nyokat is — letétbe helyezi megerősítő okiratát Ideiglenes ügyvivőink ugyanezen a napon helyezték letétbe az említett államok külügyminisztériumában a légi járművek jogellenes hata­lomba kerítésének leküzdéséről Hágában, 1970. december 16- ón kelt egyezmény megerősítő okiratát. Az egyezmény attól az időponttól számított 30. napon lép hatályba, amikor tíz olyan állam helyezte letét­be megerősítő okiratát, amely részt vett a szóban forgó egyezményt létrehozott hágai konferencián. (MTI) Rakéták az ellenségre A dél-vietnami felszabadító hadsereg egységei folytatják egybehangolt támadásaikat a demilitarizált zónától délre létesített ellenséges támasz­pontok ellen. Péntek este újabb három támaszpontra több mint 400 rakéita- és akna­lövedék csapódott. Közben a B—52-es straté­giai repülők folytatják bom­bázásaikat a demilitarizált övezettől délre és az ottani településekre és térségekre néhány óra alatt 270 tonna robbanóanyagot szórtak. * Harmincháromezer hazafit őriznek embertelen körülmé­nyek között a dél-vietnami Phu Quoc-szigetén. A foglyo­kat úgynevezett „tigrisketre­cekben” tartják. Az esős év­szak idején a cellákat el­árasztja a víz és ez sokszor bizonyul végzetesnek az ott raboskodók számára. A bete­geket semmiféle orvosi ellá­tásban nem részesítik. Ere­jüket meghaladó munkára kényszerítik és azokat, akik kidőlnek a sorból, egyszerűen agyonlövik. Az őrök bűneik álcázására a meggyilkoltak holttesteit a tengerbe dobál­ják. (MTI) NÖGRÁD — 1971. augusztus 15, vasárnap | jordániai támadásokra olyan időpontban került sor, amikor az arab világ nyílt összecsa­pásra készül az izraeli meg­szállókkal. A jordániai provo­káció egybeesik a Palesztinái ellenállás felszámolását célzó terveikkel. Az Al-Ahram szerint az EAK azon a véleményen van, hogy sürgősen meg kell aka­dályozni a helyzet súlyosbo­dását, mert az veszélyezteti az arab nemzet harcát ebben a sorsdöntő esztendőben. Az Al-Mesza kommentárja rámu­tat: amikor az izraeli kato­nák helyett szíriai katonákat támad a jordániai tüzérség, akkor a jordániai hatóságok ugyanazt a politikát folytat­ják, amelynek a jegyében a cionista invázió helyett a Pa­lesztinái ellenállásra irányí­tották ágyúikat. Éppen ezért jelenleg az a soron követke­ző lépés, amelyet az összes araboknak kell megtenniük a jordániai hatóságokkal szem­ben. Időközben Ammanból Da­maszkuszba érkezett Szadat egyiptomi elnök és Fejszál szaúd-arábial király megbí­zottja, El-Kholi és Szakkaf külügyminiszter. Kairói sajtó­jelentések szerint a jordániai kormányfővel folytatott tár­gyalások nem jártak ered­ménnyel. Miután Vaszfi Teli jordániai miniszterelnök gya­korlatilag elutasította a beter­jesztett munkaokmányt, Husz- szein király közölte, hogy „elvben” elfogadja azt. (MTI) fi VILÁGHÍR ADÓ így látta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: A szerződés és Amerika DIEGO GARCIA, ez a brit fennhatóság. alatt álló kicsiny sziget egycsapásra az ameri­kai nemzetbiztonsági tanács fontos témái közé emelkedett. Kihasználva a kedvező fekvé­sét, — ott metszik egymást az Indiai-óceánt átszelő közleke­dési útvonalak — 1974-ig egy szupertámaszpontot akarnak létesíteni területén, Polaris tengeralattjárók kiszolgálását célzó bázissal. Ügy tervez­ték, hogy az eddig ritkán hal­lott sziget áll lAajd az In­diai-óceánon kiépítendő, im­perialista stratégiai rendszer középpontjában. Az elmúlt hét azonban olyan eseménnyel vette kez­detét, amely abban az irány­ban hat, hogy az Indiai-óceán a béke tengerévé váljék. Új- Delhiben, a külügyminiszterek aláírták a szovjet—indiai ba­rátsági és együttműködési szerződést, sőt azóta már mindkét fél a ratifikációt, a törvénybe iktatást is megva­lósította. Természetesen az ilyen nagy­fontosságú nemzetközi okmá­nyok „nem pottyannak az ég­ből”, s a különböző nyilatko­zatok arra utalnak: az aláírást kétesztendős előkészí­tő munka előzte meg. A szer­ződésben a Szovjetunió és India immár hagyományos jó viszonya, kölcsönös békés egy­más mellett élési törekvése öltött testet, mégis az alá­írás időzítése is sokatmondó lehet. Az indiai szuhkontinen- sen ugyanis — ahol a Föld népességének 22 százaléka él robbanással fenyeget az indiai—pakisztáni konfliktus. Gyakoriak a határvillongások; vádak és ellenvádak hangza­nak; a Kelet-Pakisztánból in­diai területre menekülök szá­ma hétmillió (!) körül mozog.' A héten nyugtalanságot kel­tett a hír, hogy állítólag meg­kezdődött a Bangla Desh ve­zető egyéniségének, Rahman sejknek a pere. A SZOVJET—INDIAI tár­gyalásokon a válság politikai eszközökkel történő rendezé­sét sürgették. A menekültek­nek nyújtott segítségen túl, ide tartozik a menekülést ki­váltó okok megszüntetése, vagyis a kelet-pakisztáni ál­lapotok normalizálása. Máris olyan kép alakulhatott ki, hogy a szovjet—indiai szerző­dés, amely egyébként nem Irá­nyul senki ellen (nyilván Pa­kisztán ellen sem), a nyuga­lom és a szilárdulás irányá­ba vitte az Indiai-óceán tér­ségének ügyeit. A hivatalos Washington még tanumányozza a számos, jegyében új helyzetet, érdem­leges pakisztáni állásfoglalás sem történt. Az Egyesült Ál­lamok számára a dilemma abban áll, hogy nem akarja tovább távolítani Indiát, vi­szont Pakisztán erősen felér­tékelődött számára a „kínai nyitás” során. Köztudomású, hogy Jahja Khannák is sze­repe volt Kissinger pekingi küldetésének lebonyolításá­ban. A veszélyes Diego Gar- cia-i elképzelések helyett, most mindenesetre a szerződés pozitív kisugárzása került az Indiai-óceán térségének kö­zéppontjába. AZ INDIAI SZUBKONTI- NENSTÖL nem messze, a Közel-Keleten, Szíria és Jor­dánia ellentéte került előtér­be. A régóta lappangó feszült­séget tovább élezte, hogy Husszein bosszúhadjárata elől a palesztin gerillacsoportok maradványai Szíriába mene­kültek. Ezt követte a jordá­niai csapatok több betörése, majd szíriai részről a katonai önvédelmi intézkedéseken túl, a diplomáciai kapcsolatok megszakítása. Mindez egyúttal valószínűtlenné tette a jordá­niai válság ügyében megkísé­relt egyiptomi—szaúd-arábiai közvetítés sikerét, s újabb gondokkal tetézte a szerdára Damaszkuszba összehívott hár­mas arab csúcstalálkozó, amúgy sem könnyűnek ígér­kező megbeszéléseit. „A harmadik világ bonyo­dalmai” — mondhatná valaki, ha nem figyelmeztethetnénk kontinensünk egyik viharsar­kára, a vallásháború mezét öltő polgárháborúra, Észak­írországban. Rövid lejáratú megoldás itt sem látszik va­lószínűnek, hiszen a vitorlás-: versenyét csak az utolsó perc­ben megszakító Heath mi­niszterelnök változatlanul a katonai erővel próbál rendet teremteni. Bebizonyosodott azonban, hogy ezek a módsze­rek nem vezetnek el a rend­hez ... MONDJUNK VALAMI BIZ­TATÓT Európáról is: a jelek szerint közelítünk a nyugat­berlini kérdés négyhatalmi megoldásához. Amire eddig soha nem volt példa, a nagy­követek három egymás utáni napon tanácskoztak, volt, hogy kilenc órán keresztül — még ebédelni sem hajtattak haza rezidenciájukra. A másirányú konzultációk közül kiemel­ném, hogy Honecker az NSZEP első titkára két ízben találkozott a szovjet nagykö­vettel, Schütz nyugat-berlini polgármester pedig, a nyugati nagykövetekkel történő esz­mecsere után, a Sylt-szigetén nyaraló Brandt kancellárt ke­reste fel. Egy esetleges megegyezés pontos időpontját természete­sen senki sem tudná megjó­solni. Számos fogas kérdés vár megoldásra: így az NSZK politikai jelenlétének leépíté­se a városban; a közlekedés rendezése; Nyugat-Berlin kép­viseletének megoldása; szov­jet főkonzulátus, felállítása; a nyugat-berliniek utazásának problémái, s ki tudná a bi­zalmas megbeszélések vala­mennyi mozzanatát felsorolni. A párbeszéd felgyorsulása és gyakorisága mindenképpen biztató jel (jóllehet a megle­vő ellentétekre is utalhat); Igaz, nem tartanak lehetetlen­nek egy „gondolkodási szüne­tet” sem. Bahrein fügyetlen Bahrein szombaton hivata­losan kikiáltotta függetlensé­gét. Az erről kiadott kor­mányközlemény megállapítja, hogy ezzel hatályukat vesztik az országot Nagy-Britanniá- hoz fűző politikai és kato­nai szerződések. ★ Bahrein sejkség Délnyugat- Ázsiában (a Közel-Keleten) helyezkedik el. Az Arab-fél­szigettől keletre, a Perzsa­öbölben fekvő kis szigetcso­port területe: 598,3 négyzet- kilométer. 1967-ben az ország 182 000 lakost számlált, akik­nek többsége az arab nyelvet beszéli. Az arab egyébként az ország hivatalos nyelve is. Ä lakosság 85 százaléka arab. Az arabok 20 százaléka a Kö­zel-Kelet többi országából vándorolt be; ezenkívül ango­lok és amerikaiak 12 000 iráni, 6000 indiai és pakisztá­ni és 18 000 néger él az or­szágban. Bahrein fővárosa: Manamai hivatali és kereskedelmi köz­pont. (MTI) A NATO főhadiszállásának épülete Máltán. A munkáspárti Mintoff-kormány most „fel­mondott” a NATO-nak. Az atlanti katonai stáb nemsokára Nápolyba költözik Beavatkozás A chilei külügyminiszítériurri péntek este tiltakozott az or­szág belügyeibe való amerikai beavatkozás ellen. A kiadott nyilatkozat rámu­tat arra, hogy az ENSZ-alap- okmánynak és minden más nemzetközi normának ellent­mond az a tény, hogy az ame­rikai export-import bank „megengedhetetlen és elfogad­hatatlan” feltételekhez akarja kötni a Lan Chile légitársa­ságnak szóló hitelnyújtást. A bank az utasszállító repülő­gépeket vásárolni akaró légi- társaságnak adandó kölcsönt példátlan módon az államosí­tott chilei rézbányák korábbi tulajdonosainak kártalanításá­tól tette függővé. (MTI) Nixon előbb megy! Nixon amerikai elnök eset­leg október 20-a és november eleje között látogat el Kíná­ba — jelenti tokiói kormány­köröket idézve a japán Kyodo hírügynökség. Az amerikai kormányzatnak ugyanis még a kínai ENSZ-hely közgyűlési vitája előtt kell véglegesen döntenie „új Kína-politikájá­ról” — mondják a japán hír- ügynökség által idézett tokiói kormánykörökben, s hozzáfű­zik, hogy Washington számára ez a pekingi vezetőkkel meg­tartandó csúcsértekezlet se­gítségével oldható meg leg­könnyebben. (Reuter) i 9

Next

/
Thumbnails
Contents