Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

SALT: ötödik forduló Dél-víetnam — Kambodzsa Fehér La jós vezetésével Helsinkiben megkezdődött a SALT-tárgyalások ötödik fordulója. Képünkön: Vlagyimir Szemjonov, a szovjet és Gerard Smith (bal oldalt) az amerikai delegáció vezetője a finn külügyminisztériumban rendezett fogadáson. Közel-Kelet Scheel sajtóértekezlete Izraelben Rádiókapcsolat a lunohoddal Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter péntek dél­előtt újabb egyórás eszme­cserét folytatott izraeli kol­légájával Abba Ebannal, majd sajtóértekezletet tartott. Elmondotta, hogy izraeli tárgyalásait a szívélyesség és az őszinteség jellemezte és közelebb került az ország problémáinak megértéséhez. £ Hangoztatta, hogy a közel- * keleti konfliktus tárgyalásos megoldásának híve és az NSZK támogatja Jarring missziójának folytatását. Vé­gül megjegyezte, nem lát el­lentmondást abban, hogy kormánya szoros kapcsolatok­ra törekszik Franciaországgal és ugyanakkor Izraellel is. Soheel négynapos látogatá­sának hivatalos programja ez­zel befejeződött. A külügymi­niszter a hátralevő másfél napban vidéki körutat tesz, majd szombaton este haza­utazik. !¥) Pénteken kora reggel egy izraeli járőr átlépte a libano­ni határt, felrobbantot két házat Ramias faluban, majd visszahúzódott, közölte a li­banoni hadsereg szóvivője. A támadás során emberéletben nem esett kár. í*I A Földközi-tengerbe zuhant csütörtökön az izraeli légierő egyik helikoptere tíz ember­rel a fedélzetén. A hadsereg csak pénteken jelentette be az eltűnést, valamint azt, hogy eddig hasztalan folyik a kutatás. (MTI) Számos áldozata van a chilei földrengésnek Jósé Toha Gonzalez chilei belügyminiszter pénteken hi­vatalosan közölte, hogy a haj­nali földrengésnek, amely or­szágszerte szinte mindenhol érezhető volt, eddig több mint 70 halálos ádozata van, ' s a sérültek száma megköze­líti a 450-et. A belügyminisz- , tér jelezte, hogy ezek a szá­mok még nem véglegesek. Salvador Allende köztársa- i> sági elnök péntek délelőtt a rádióban bejelentette, hogy Santiago, Valparasio és Acon- cagua tartományokban rend­kívüli állapotot léptetett élet­A chilei elnök pénteken a reggeli órákban helikopterről megtekintette a földrengéstől legtöbbet szenvedett Valparai­so tartományt. A kikötőváros épületeinek 40 százaléka ösz- szedőlt. A katasztrófa sújtotta vá­rosokban már reggel megin­dultak az élelmet, ruházatot és gyógyszereket szállító te­herautó karavánok, katonák, önkéntesek és polgári védel­mi alakulatok. A hajnali órák­ban megkezdték a romok el­TJtcai harcok Londonderry ben. Londonderry, £szak-frország. Az utcán brit páncélosok, mellettük bomba robbant és egy fiatal fiú meghalt \ Július 7-én és 8-án ismét rádiókapcsolatot létesítettek a lunohoddal. A szovjet hold­jármű ez idő alatt kísérlete­ket folytatott a holdfelszint alkotó kőzetelemek összetéte­lének meghatározására a nagy kráter belső lejtőjén. Az ön­járó berendezést a kilencedik holdnap kezdetén irányítot­ták a kráterbe. A lunohod tartózkodási körzetében egy műszer segítségével ellenőriz­te a sugárzást. A Lunohod—1, önjáró berendezés tovább folytatja a múlt év november 17-én megkezdett tudományos kutatásokat és kísérleteket. (MTI) A Földközi-tenger meden­céje az utóbbi években foko­zódó stratégiai fejfájást oko­zott az Egyesült Államoknak és az Atlanti Blokknak. Az aggodalmak alapja természet­szerűen egy állandó hatalmi tényező: nevezetesen az, hogy a Szovjetunió nagyhatalmi sú­lyának növekedésével párhu­zamosan a szovjet flotta meg­jelent a mediterrán meden­cében. Ez véget vetett annak a helyzetnek, amelyben a Pentagon a Földközi-tengert „amerikai beltengerként” ke­zelte. A másik, ettől függet­lenül, de ugyancsak állandó jellegű stratégiai változást az hozta meg, hogy a Földközi­tenger délnyugati partjának arab államai félreérthetetle­nül imperialistaellenes politi­kai vonalat követtek. Ez — Alexandriától Tripoliig — megfosztotta az Egyesült Ál­lamok és a NATO hadiflottá­ját a korábban használt fon­tos támaszpontoktól. Az utóbbi két hétben új válsággóc jelent meg a NATO mediterrán stratégiájában: Málta szigete. Ez a mindössze 330 000 lakost számláló és ösz- szesen 313 négyzetkilométeren elterülő szigetcsoport a Föld­közi-tenger stratégiai közép­pontja. A Szuezi-csatornától 1800, Gibraltártól 2300 kilomé­ter választja el. Ugyanakkor mindössze 93 kilométerre fek­szik Szicíliától és 288 kilomé­ternyire az afrikai partoktól. A rakétakorszakban egy álta­lános konfliktus esetén Málta Thieu fenyegetőzik Dél-vietnami kormánycsa­patok pénteken „Fekete leo­párd” elnevezésű elit alaku­latokkal újabb offenzívát in­dítottak kambodzsai terület ellen. Csütörtökön, a dél­vietnami területbe beékelődő úgynevezett „Kacsacsőr” ellen indított akcióhoz hasonlóan ezúttal is amerikai szállító­helikopterek tették le. a saigoni kormány alakulatait Kambodzsai földön, nem messze a laoszi határtól. Ez­zel a Harriet-tájfún okozta néhány napos szünet után e térségben is nagyobb hadmű­veletek kezdődtek. Az akciót B—52-es óriás bombázók és sugárhajtásos vadászbombázók háromórás támadása előzte meg: nagy mennyiségű bombát dobták a leszállási helyül ki­jelölt kambodzsai körzetre. A UPI saigoni tudósítója úgy értesült, hogy a több száz kormánykatonát azért vetet­ték be, mivel a légi felderítés a népi erők nagyobb gépko­csioszlopát vélte felfedezni. Katonai szóvivők szerint, a kambodzsai területen leszállt alakulatok eddig kevés ellen­állásba ütköztek. A Vietnam két részét el­választó fegyvermentes öve­zettől délre, az amerikai had­sereg csütörtökön ünnepség keretében adta át Alfa—4 elnevezésű támaszpontját a saigoni kormány csapatainak. Közölték, hogy a támaszpont átadása a vietnamizálási program keretében történik. Ugyanakkor azonban a UPI tudósítója megtudta, hogy 175 amerikai katona továbbra is a támaszponton marad ágyúk, radarberendezések kezelésére és tanácsadás cél­jából. Egyébként néhány órá­val az ünnepélyes átadás után a partizánok tüzérsége erős támadást indított a tá­maszpont ellen. Nguyen Van Thieu dél­vietnami elnök pénteken a frontharcosok napja alkal­mából Saigonban rendezett ünnepségen kijelentette, hogy soha sem fogad el „a kommu­nistákra nézve kedvező béke- javaslatot”. Az elnök hangoz­tatta, hogy „nem árulja el népét úgy, hogy behódol a kommunistáknak, s nem en­gedi, hogy katonáiba hátulról kardot döfjenek”. A Reuter saigoni tudósító­ja emlékeztet arra, hogy Thieu ismételten hangoztat­ta: „a békét a csatatéren kell kiharcolni, nem pedig a pá­rizsi tárgyalóasztalnál”. (MTI) A helyi konfliktusok, illet­ve az imperialistaellenes po­litika felé forduló országokra gyakorolt katonai nyomás szempontjából viszont tovább­ra is elsőrendű támaszpont­nak számít! Ezt magyarázza, hogy — noha a sziget 1964- ben a Brit Nemzetközösségen belül függetlenséget kapott és formálisan sohasem vált a NATO tagjává —, az Atlanti Blokk nagyszabású haditenge­részeti támaszpontot rende­zett be a szigeten. Itt székelt Birindeili olasz tengernagy vezetésével a NATO-flotta dél-európai körzetének főpa­rancsnoksága. Emellett egy másik, „angol szál” is fűzte Máltát a NATO-hoz: Nagy- Britannia egy „védelmi és se­gélynyújtási megállapodás" alapján csapatokat állomásoz- tatott a szigeten. Az utóbbi kilenc esztendő­ben az angolokhoz szorosan kötődő „nemzeti párt” Borg Olivier vezetésével zavarta­lanná tette a sziget és a NA­TO viszonyát. Ügy tűnt, hogy Málta az új stratégiai körül­mények között is el tudja lát­ni fontos katonai feladatait. Június közepén azonban a választásokon váratlan fordu­lat történt: a csaknem fele­fele részben megoszló lakos­ság minimális előnnyel (28:27 mandátumarányban) a Dom Mintoff vezetése alatt álló 2 NÓGRÁD - 197I, július 10., szombat katonai jelentősége természet- Máltai Munkáspártot juttatta szerűen elhanyagolható. kormányra. Megérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Ulánbátorba Barátsági nagygyűlés a Csepeli Munkásotthonban Megérkezett Ulánbátorba a mongol népi forradalom győ­zelmének. 50. évfordulóján résztvevő magyar párt- és kormányküldöttség, amelyet Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a kormány elnökhe­lyettese vezet. A delegációt az ulánbátori repülőtéren D. Mo- lomzsamc, N. Zsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagjai, s a Központi Bizottság titká­rai, B. Ragcsa, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, minisz­terhelyettes, B. Sagdarszuren, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tagja, a kb osztályvezetője, va­lamint a Magyar—Mongol Gaz­dasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság mongol tagozatának vezetői fogadták. A küldöttség megérkezése után ellátogatott a központi ajmakba, Zsagvaral és Rág- csa elvtársak kíséretében, ahol ünnepi gyűlést tartottak a ma­gyar—mongol gazdasági együttműködés körében az utóbbi öt év alatt létesített 225 kút átadásával kapcsolatban. Az ünnepségen Fehér Lajos és Zsagvaral elvtárs mondott be­szédet. Barátsági nagygyűlést ren­deztek péntek délután a Cse­pel Művek Munkásotthoná­ban — a mongol népi forra­dalom győzelmének 50. évfor­dulója alkalmából. Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az eseményt. A magyar és a mongol Him­nusz elhangzása után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politi­kai Főiskola rektora mondott ünnepi beszédet. Rossz év az USA-ban Derűs jóslat, borús valóság Köves Tibor, az MTI wa­shingtoni tudósítója jelenti: A Wall Street Journal pén­teken „drámainak” nevezi Ni­xon elnök gazdasági főtanács­adójának azt a beismerését, hogy „felelőtlenség” lenne, ha a kormány az idén február­ban kitűzött 1971. évi gazda­sági céljainak elérésére töre­kedne. Paul McCracken, a Fehér Ház gazdasági tanács­adói bizottságának elnöke az amerikai kongresszus két há­zának közös gazdasági bi­zottsága előtt elhangzott be­számolójában, csütörtökön, el­ismerte, hogy a nem egészen 5 hónappal ezelőtt kitűzött cél, a bruttó nemzeti összter­mék 1065 milliárd dollár ér­tékre való emelése — ebben az évben nem tekinthető töb­bé reálisnak. McCracken elismerte, hogy „miközben az infláció maga­sabb szinten folytatódott, mint vártuk, a termelés és a fog­lalkoztatottság kisebb mérték­ben emelkedett a reméltnél”. Hozzátette, hogy „a munka- nélküliséget illetően még ide­iglenes enyhülés is valószí­nűtlen, további ösztönző gaz­dasági injekciók után”. Nixon elnök gazdasági fő­tanácsadója most csaknem ugyanazokkal a kifejezésekkel minősítette „felelőtlenségnek” a kitűzött célok hajszolását, mint amelyekkel a kormány gazdaságpolitikáját bíráló köz­gazdászok bélyegezték meg a Nixon elnök február 1-i kong­resszusi üzenetében meghir­detett gazdasági programot. Akkor még Nixon elnök azt jósolta, hogy gazdasági szem­pontból „1971. jó év lesz, 1972.' pedig nagyon jó év lesz”. McCracken kongresszusi be­számolója egyértelmű annak hivatalos beismerésével, hogy 1971. nem lesz jó év és így óriási kérdőjel támadt Nixon elnöknek az 1972-.es elnökvá­lasztási évre vonatkozó gazda­sági jóslatát illetően is. (MTI) Nyomban ezután — töré­keny többségével mit sem tö­rődve — az új kormány hoz­zálátott az egyoldalú katonai és politikai követelések fel­számolásához. Első lépésként lemondásra kényszerítette a királynő személyét képviselő angol nemzetiségű főkormány­zót és elérte, hogy London máltai születésű főkormányzót volt kénytelen kinevezni. Ezt követően a kormány kiutasí­totta az országból Birindeili olasz tengernagyot, a NATO- haditengerészet dél-európai parancsnokát, aki a választási hadjárat idején beavatkozott a belpolitikai küzdelembe és élesen bírálta Mintoff semle- gességi nézeteit. Ezt követően újabb fontos lépések történtek. Az új kor­mány kijelentette, hogy ér­vénytelennek tekinti a Nagy- Britanniához fűződő védelmi szerződést, miután azt még a nacionalista kormány 1967-ben felmondotta — a London ál­tal előterjesztett új szerződést pedig a máltai kormány so­hasem írta alá. Az új kormány gyors ütem­ben módosította a NATö- kapcsolatokat is. Birindeili kiutasítása után Málta közölte Washingtonnal: nem kívánja az amerikai C flotta július közepére tervezett látogatá­sát. Emellett a Mintoff-kor- mány jelezte Washingtonban: teljes egészében felül akarja vizsgálni a szigetország és a NATO katonai szervezetének viszonyát szabályozó egyezmé­nyeket. Ezzel a döntéssel pár­huzamosan a líbiai hadiflotta hajói tettek látogatást máltai kikötőkben, amiből azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy a sziget gazdasági gondjainak megoldására a Mintoff-kor- mány az olajban és gazdasági erőforrásokban gazdag Líbiá­hoz közeledik. Mindez természetesen még nem kiforrott, és nem tekint­hető végleges változásnak. Mintoff helyzetét hosszú lejá­ratra kétségkívül gyengíti sze­rény parlamenti többsége és a sziget lakosságának egyenlő arányú politikai megosztottsá­ga. Problémát jelent az is, hogy a támaszpontokból eredő jövedelem fontos alkotóeleme volt mindeddig Málta gazda­sági életének! A legutóbbi napok esemé­nyei arra engednek következ­tetni, hogy Mintoff — egyéb­ként rendkívül reálisan — kettős politikát kíván folytat­ni. Az angol támaszpontok fenntartását elképzelhetőnek tartja, ha Anglia meghárom­szorozza az eddigi évi ötmil­lió fontnyi bérleti díját — s ezzel párhuzamosan a politi­kai tüzet a NATO-támaszpon- tok kiszorítására kívánja összpontosítani. A máltai ügy természetesen távolról sem te­kinthető „lefutottnak”. De az, hogy egyáltalában kirobbant, s hogy a NATO legmagasabb szintű katonai köreiben rend­kívüli megdöbbenést keltett — mértéke a NÁTO-pozíció gyengülésének a mediterrán medencében. (—1 ~ct

Next

/
Thumbnails
Contents