Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

/ Tudásodat oszd meg barä tóiddal TERMETE egyáltalán nem daliás. De a bányász-féríias- ságáról, hősiességéről nem egy könyvei teleírhatnának. Tizenhét esztendeje dolgozik az Abasevszkaja III—IV. bá­nyában, úgyszólván a bánya megnyitásának napjától. Bri­gádja sajátította el elsőnek a MOSZBÁSSZ gépesített bá- nyatámok alkalmazását. Aztán az OMKT gépesített szénfej­tő berendezéssel felállította a havi termelékenység szovjet rekordját. Még egy rekord fű­ződik a brigád nevéhez, ezt már egy új berendezéssel, a 2 MK-val érték el. Ismeretes, hogy a bányász dolga nem könnyű. De ha a brigádvezető kiér a vágatból, máris várják más kötelezett­ségek. Tagja az SZKP Keme- rovói területi Bizottságának, a szénbányász szakszervezet me­gyei bizottságának, városi ta­nácstag. .. Szóval: lehetne ír­ni és írni Jegor Ivanovics Drozgyeckijről, mint a Szo­cialista Munka Hőséről, a „Bányászdicsőség” kitüntetés birtokosáról. De most valami másról szeretnék mesélni. Jegor Ivanovics, igazi szibé­riai módjára, rendkívül bő­kezűen bánik azzal, amit tud. És nem vár arra, hogy bárki eljöjjön hozzá, a brigádhoz, megosztozni annak tudásával, tapasztalataival. íme, a bri­gádvezető véleménye erről: — Rosszul cselekszik az az élenjáró munkás, aki ugyan kiválóan dolgozik, de másnak nem árulja el a titkait. Egyet­len harcos a csatatéren nem katona... nekünk arra van szükségünk, hogy minden egyéni siker általánossá vál­jék. Történt egyszer, hogy a .TUZSKUZBÄSSZUGOL kom­binát igazgatója megkérte Je­gor Ivanovicsot, küldje el a legényeit a szomszédos város­ba, Oszinnyikibe, az Alar- gyinszkaja bányába. Segítse­nek ott is bevezetni azt a módszert, amit ők alkalmaz­nak, tanítsák meg az ottania­kat, hogyan kell a szénfejtő kombájnnal dolgozni. Mert egyelőre sehogyan sem boldo­gulnak a géppel. Drozgyeckij nem hogy hozzájárult volna társai Kiküldetéséhez, de ma­ga utazott Oszinnyikibe, s vitte magával brigádja legta­pasztaltabb vajárjait, Jákupo- vot és Szelj utyint. — Lementünk a bányába — beszélte el nekem később Je­gor Ivanovics —, a vágatok tiszták, a bányavasút rend­ben, csille van, a villamos vo­natok futkároznak, mint a Moszkva—Leningrád expressz, örül a lélek. AZTÁN megyünk felfelé a gurítón, be a részleg irodájá­ba, az emberek ülnek, kabát­ban, sapkában. Cigarettáznak. Az ablakban az önmentő ké­szülékek fedele — mint ha­mutartó Vad dolog volt ez nekünk. Mifelénk az efféle „rend” régen a legendák bi­rodalmába tartozik. Bementünk az étterembe. Csodálatos! ízletesen főznek, s az ennivaló ölesó. Letesz- szük a kabátunkat, de a szom­szédos asztalnál ülők szintén nagykabátban ücsörögnek, s meresztik ránk a szemüket, mint valami külföldi delegá­cióra. .. Természetesen, ezek amo­lyan apróságok. De higgye el, az ilyen apróságokkal kezdőd­nek a nagy bajok. Másnap leereszkedtünk a vágatba, szemügyre vettük a tárnokát. Nincs semmi külö­nös, szemre a legjobb állapot­ban. De miért nincs több szén? Kiderült: helytelenül hasz­nálják a koijveyort. A szala­gokat rosszul csatlakoztatták, ezért elferdülnek, szakadnak. A folyamatos szállítás ezért gyakran akadozik. A konveyor áthelyezésének, felszerelésé­nek, a tárnok felállításának viszont nincs felelőse. Vagyis teljes a felelőtlen­ség. A tárnoknál ugyanez a helyzet. A szabályozó-beren­dezés használatlan, líg-lóg, az olajvezetékek ossze-vissza, senki sem törődik velük. Ezért fogy a kelleténél több olaj, sosincs elég tartalékalkatrész. Hogy legyen akkor itt több szén! Tíz napig „vendégeskedett* Jegor Ivanovics, elvtársaival az alargyinszkiaknál. Bemu­tatták, miként dolgoznak oda­haza az ő bányájukban. Segí­tettek rendet tenni. Minden eligazításkor felszólaltak: — Senki ide ajándékba nem fog hozni többtermelést — mondták — azt maguknak az alargyinszkiaknak kell együt­tes erővel, összefogással kive­rekedniük. És ezt a fegyelem megszilárdításával kell kezde­ni. Mindenütt. A vágatokban és a részlegirodában. Az alargyinszkiek megfo­gadták a jó tanácsot. És íme az eredmény: korábban terv szerint naponta négyszáz ton­na szenet kelett kibányászni­uk, de gyakran ezt sem telje­sítették. Jegor Ivanovics láto­gatása után a bánya teljesít­ménye felszökött nyolcszáz- kilencszáz tonnára. Nos, ez után nyugodt lélekkel utaz­hattak haza Drozgyeckij és társai Búcsúzáskor Jegor Ivano­vics meghívta az alargyinsz- kieket saját bányájába, és megígérte, ha már szilárdan állnak a saját lábukon, mun­kaversenyre hívja ki őket. EGY EPIZÓD ez csupán a brigádvezető sokszínű, gazdag bányászéletrajzából. De ebben az epizódban is benne van Jegor Ivanovics Drozgyeckij, a fáradhatatlan kommunista, a nyílt szívű, saját tudását másokkal bőkezűen megosztó ember egész karaktere. Kuznyeckij -meden ee, N ovoknznyeck Juri.j Kotijarov, a TRUD kemerovoi tudósítója Döntött a közgyűlés A szövetkezet jövője —a tagok boldogulása A következő öt esztendő újabb változásokat hoz Kál­ién, a községben, az Űj Ta­vasz Termelőszövetkezet gaz­dálkodásában a tagok életé­ben is. A közelmúltban párt­vezetők és párttagok, állat- tenyésztők és növénytermesz­tők, traktorosok és családta­gok vitatták meg a közös gaz­daság ötéves fejlesztési ter­vét. Gondosság és felelősség jellemezte ezeket a tanácsko­zásokat. Hiszen a gazdák jól tudják: a szövetkezet jövője jelenti a tagok gyarapodását, boldogulását. Három tsz egy üzem A terv átformálja, korsze­rűvé „teszi” a termelőszövet­kezet gazdálkodását. A nö­vénytermesztés az, ahol azon­nal szembetűnik a változás. Az idén még 16 féle növényt nevel a káliéi határ. Az öt­éves terv végén, 1975-ben már mindössze hat növény hoz termést. Sokféle ok késztette arra a közös gazdaság veze­tőit, Dóra János tsz-elnököt, Gergely Sándor főagronómust, Reményi Miklós főkönyvelőt és Kelemen Gyula párttitkárt, hogy ilyen javaslatot „tegye­nek” a közgyűlés elé. Minde­nekelőtt áz, hogy bármennyi­re szorgalmasak is a tsz-ta- gok, erejük bizony egyre fogy. A növénytermesztés gépesíté­se pedig csak akkor lehetsé­ges, ha egy-egy növényt na­gyobb területen termelnek. A másik, ugyancsak lénye­ges indok, hogy jövőre elké­szül a forrólevegős lucerna- liszt-készítő üzem. Három szö­vetkezet, az erdőkürti Novem­ber 7, az erdőtarcsai Szabad­ság, valamint a káliói Űj Ta­vasz Termelőszövetkezet épí­ti fel. Az üzem ellátásához, zavartalan munkájához a há­rom gazdaságnak 1200 hold lu­cernát kell telepítenie. Ez évente mintegy 360 vagon lu- cernaliszetet jelent. A közös gazdaság számvite­li szakemberei elkészítették azokat a számításokat is, ame­lyek megerősítették ezt a dön­tést. A lucernaszénát legfel­jebb 100—120 forintért érté­kesítheti a termelőszövetkezet. A lucernaliszt mázsájáért pe­dig már 300 forintot adnak. Most egy hold lucerna 3200 forint bruttó bevételt jelent a gazdaságnak. Az új üzem ezt a pénzt 8—9000 forintra növeli. Így lesz a lucernából elsőrendű árunövény a káliói Űj Tavasz Termelőszövetke­zetben. Azért alaposan körül­néztek a szövetkezetiek, mi­előtt munkához láttak. Igaz, a megyében csupán Tolmácson működik ilyen üzem. De az ország 120 kis „lucernagyá- rának” eredményei arra ösztö­kélik a szakembereket, lássa­nak munkához, nem járnak rosszul. A három szövetkezet mint­egy ötmillió forintot számol az üzemre. Tudják azt is, hogy az építkezésre és a berende­zések vásárlására fordított pénz két év alatt visszatérül. Azonkívül a lucernalisztet ké­szítő üzem kiválóan alkalmas szemes termények számítására is. Így biztonságossá válik a gabona és kukorica termesz­tése és tárolása a közösben. A főagronómus okos érveinek számát szaporította, hogy a lucerna egyben a legjobb „ta­lajfogó” növény is. Megakadá­lyozza, hogy a szövetkezet lej­tős szántóiról évente 10 ezer tonna termőtalajt sodorjon el a víz. Korszerű major Az állattenyésztés, a szarvasmarha- és a sertéste­nyésztés erőteljesebb fejlesz­tése ugyancsak a tervek kö­zött szerepel Kallón. A közös gazdaság vezetői arra tö­rekedtek, hogy a meglevő épületeket korszerűsítsék, s ebben egyetértettek velük a tagok is. Most 2100 liter tejet fejnek egy-egy jószágtól és a tervidőszak végére ezt a mennyiséget 3400 literre nö­velik. Megvalósítják a sza- badtartásos szarvasmarha-ne­velést és -hizlalást. Hizlalásra ugyancsak társulnak a kör­nyező szövetkezetekkel. Kálló határában közben korszerű állattenyésztő telep­pé fejlesztik az almavölgyi majort. Villamosítását már az idén befejezik, az állam je­lentős támogatásával. A tele­pen csaknem minden munkát gépesítenek. Jövőre utat épí­tenek a község és a major között, körülötte pedig legelőt telepítenek,, javítanak. Hiszen a jószágok legeltetése jelentős mértékben csökkenti az ál­lattenyésztés költségeit. A be­vétel pedig növekszik. A szá­mítások szerint 1975-ben már 2000 mázsa húst értékesít a szövetkezet, a mostani 1000 mázsa helyett. A tagokkal, a tagokért A következő öt esztendőben nemcsak a szövetkezet gyara­podik új épületekkel, nagy teljesítményű gépekkel. Egyre gondtalanabb lesz a szorgal­masan dolgozó tagok élete is. A terv középpontjában a munkáját lelkiismeretesen végző, a közös vagyont óvó ember, a szövetkezeti tag áll. Segítségükkel és értük törté­nik minden ezek után is Kál­lón. Az Űj Tavasz Termelőszö­vetkezetben eddig is hoztak néhány, figyelemre méltó in­tézkedést. Ilyen a szövetkezeti tagok hűségjutalma. Az idén 60 ezer forinttal egészítik ki a nyugdíjasok pénzét. Az ösz- szeg évről évre növekszik és 1975-ben eléri a 200 ezer fo­rintot. Bevezetik a szabad szombatot, de a bérek nem csökkennek, hiszen nyolc és fél millió körül állapodik meg a részesedés a tervidőszak vé­gén. Pedig az egy tagra jutó jövedelem az idén sem lesz kevesebb 24 ezer forintnál. Felemelő, szép tervek ezek. Nem csoda, ha a szövetkezeti tagok határozattá emelték a közgyűlésen, s egy emberként vállalkoztak végrehajtásukra is. Vineze Istvánné NEB-vizsgálat után A tőkés importból származó termékbeszerzések tapasztalatai kapcsolatban a népi ellen­őrök megállapították, hogy a vállalatok imporLanyag-fel- használása a termelési érték­hez, illetve a összes anyagfel­használáshoz viszonyítva ala­csony. Tőkés országokból ál­talában akkor importálnak, ha belföldről, vagy szocialis­ta relációból nem tudják biztosítani a szükségletet A Nógrád megyei Népi El- A vállalatok a tőkés import- ipari Vállalat gépeinek ki­lenőrzési Bizottság néhány bol beszerzett gépeket igye- használása. A vállalat mun- A vállalatok a belső piac, vállalatnál megvizsgálta, hogy kéznek minél előbb üzembe karendjére az egy műszak és a szocialista piac lehetősé- a tőkés importból származó helyezni. Azoknál a vállala- jellemző. A beszerzett gépek geit állandóan figyelemmel termékeket milyen hatékony- toknál, ahol az üzembe helye- azonban nem olyanok, ame- kísérik, foglalkoznak az ím- sággal használják fel, és be- zés műszaki feltételei kedve- lyekre az év minden mun- portanyag hazai anyaggal va- szerzéseiknél milyen indokok zőek, szinte azonnal használ- kanapján egy műszakban ló helyettesítésével. Ilyen he- alapján döntöttek a tőkés be- ják a gépeket, míg az alapo- szükség lenne. Ilyen például lyes kezdeményezés tapasztal- saerzés mellett. zási és járulékos beruházást a parkettcsiszoló gép, vakoló- ható a Salgótarjáni Kohásza­A vállalatok a tőkés import- igénylő berendezéseknél álta- gép, pánthely véső, rúdvib- ti Üzemnél ahol az angol ból történő rér,hPí-7f.ryés«k in inban eSY even belül. A be- rátör. Ezekre a gepekre a ki- DEXION-íestek helyettesite­bonyolítósát más-más forrná- rendezések kapacitáskihasz- vitelezési munka bizonyos sére a BUDALAKK-kal íoly- han és iípvrpnrihpn véo7Ur A'/ nalasa mar nem mondható fázisában van csak szükség, tatnak kísérletet, az NSZK- önáíló vállalatok kLvntion egyenletesnek. Az Állami Épí- utána munkahelyen vagy tói beszerzett zsírtalanítóhoz tőipari Vállalat nem is figye- raktáron állnak a gépek. A szükséges speciális alakú csó­vállalatok kapcsolatban állnak a gépbe­szerzést lebonyolító külkeres­kedelmi vállalattal. A gyár­egységek már csak közvetet­ten intézhetik importgép-be­szerzéseiket, mert a külkeres­kedelmi szervekkel nem ők, hanem a vállalati központjuk li kisgépeinek kihasználtságát az öblösüveggyár is csak a nagyobb berendezésekét vizs­gálja. Néhány vállalat gépen­ként vezet nyilvántartást a kapacitáskihasználásáról. A népi ellenőrök megállapi­népi ellenőrök javasolták a keféket vállalati kísérlete- vállalatoknak, hogy figyeljék zéssel saját maguk állítják a jelentősebb kisgépek k^pa- elő. A Zománcipari Műveknél citáskihasználását. Vizsgál- jelentős eredményeket értek ják meg annak lehetőségét, el a Boecker-kooperációb^n hogy e kisgépek hasznos gyártott gáztűzhely-alkatré- munkáját hogyan lehetne szék honosításában. Eddig 50 növelni. Gondoltak itt olyan darab alkatrészből 41 dara­all kapcsolatban. Van olyan tották, hogy az 1968-as évtől lehetőségre is, hogy más épí- bot honosítottak meg, vala­valiaiat is, amelyik a keszle- beszerzett gépek közül a tőipari egységnek kölcsönöz- mint két anyagot szocialista • u vaba. , n -keresztül inte- DEXION-gépsor kihasználása nének, vagy bérmunkát vál- országból tudnak beszerezni, zi beszerzései. Tapasztalatunk a legkedvezőtlenebb. Ezért a latnának arra az időszakra szerint, minél több szerv ik- népí ellenőrzés felhívta a vál- amikor a vállalatnál haszná- ^ vizsgálat megállapította, tatódik a külkereskedelmi és iaiai figyelmét, hogy fokozza laton kívül vannak. hogy a vállalatok anyaggaz­dálkodása nem foglalkozik Az első csehszlovák atomerőmű. Felépült Csehszlovákia el­ső atomerőmüve. Képünkön a reaktor látható, Tanácstagi igazolványok Salgótarján város megvá- igazolvány két esztendőre ér­lasztott 83 tanácstagja ezek- vényes és minden bizonnyal ben a napokban kapia kéz- ^ ^gítfget 1 nac slagoknak a lakosság hez a városi tanácstól tanács- ügyeinek intézésében. A mé­táéi igazolványát. A bordó gyei tanácstagok már megkap- kötesü, fényképpel ellátott Iák az igazolványokat. a megrendelő vállalat közé, a DEXION-Salgó termékek annal több a probléma és a piaekutatását, és a gépsor ka- bonyolítást is késlelteti, pacitás-kihasználásának nőve­Érdekes volt megfigyelni, lésére keressen olyan értéke- hogy az ipari vállalatok beru- síthető terméket, melynek le- házásaiknál a belföldi vagy gyártására a gépsor alkalmas, szocialista országokból be nem szerezhető gépeket mivel in­dokolták, Ezeknél a megren­deléseknél hivatkoztak a na­gyobb teljesítményié: maga­sabb technológiai színvonalra; a készletező vállalatnál megle­vő elfekvő készletre; tipizálás­ra; alapuló bizalomra. Sokszor döntő tényező a leszállítási határidő is. A ZIM-nél a Modell 11, Titán ESV 2-es típusú csoma­gológép üzembe helyezése A népi ellenőrök tnegálla- kiemelten a tőkés irnport- pították, hogy az iparvóllala- anyagkészletek alakulásával tok gazdaságossági számítást Ezért a népi ellenőrzés java- csak komplett beruházásokra solta, hogy azoknál a tőkés készítenek, főbb gépekre, importanyagoknál, amelyek- gépcsoportokra bontva nem. bői rendszeres beszerzés tör- Igy a tőkés importból szár- ténik, szervezzék meg a kü- mazó berendezésre sem ké- lön nyilvántartást és ennek szült gazdaságossági indokolás, alapján a takarékos deviza­1970. júniusától nem történt az öblösüveggyár OLIVOTTO gazdálkodás érdekében kezel­meg. Felhívták a gyár figyel­mét, hogy az üzembe helye­zést akadályozó problémák korábbi' “tapaJztelatoko“n megoldására tegyenek intézke­déseket. Speciális problémaként em­líthető meg az Állami Építő­gépén kívül. A tőkés importból beszer­zett anyagokkal, gépalkatré­szekkel és gyártóeszközökkel jelt kiemelten a tőkés import­anyagkészletek alakulását. Prouza Tibor a vizsgálat vezetője NÖGRÁD — 1971. július 9., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents