Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

Iparművészed kiállítás Mit mond a ? Hol találkoztam a Fatündér­rel? Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Köz­pont üvegcsarnokában, a Mű­csarnok által rendezett ipar- művészeti kiállításon. Ott ült egy zöld faágon, vén banya képében, egy Lieber Éva által készített kis szőnyegen. Ügy látszik, a tündérek is meg­öregednek, A találkozás így is varázslatos volt. S a festőmű­vész készítette tündér az ipar- művészetről „beszélt”. A művészettörténeti megha­tározás szerint az iparművé­szet mindenekelőtt művészi díszítésű használati tárgyakat jeleni, tágabb értelemben olyan műtárgyakat, amelyek az iparban is használatos technikával készülnek. Sok ága van az anyagok és a gya­korlati célok szerint is. Tör­ténete az őskorig nyúlik visz- sza, a bronzkorban már meg­jelent a textllművesség. s az ékszerkészítés is. Különösen híresek továbbá a bizánci sző­nyegek, a középkori egyházi tárgyú műalkotások, a rene­szánsz iparművészeti tárgyai. A műit század közepén egy angol festőcsoport, a preraffa- elíták kívánták megújítani, műveiket a napi élet szolgá­latába állították. Ruskin és Morris sokat foglalkoztak az iparművészet esztétikájával is. Az első világháborút kö­vetően indult az „új tárgyias- ság” mozgalom, amely egyik alapját jelenti a mai iparmű­vészeti törekvéseknek is. Régi művészetről van tehát szó, szándékunk azonban most nem ennek elemzése, inkább a hónap közepéig látható ki­állításról mondanánk egy-két szót. A Műcsarnok által rende­zett tárlat rendkívüli sokszí­nű és nagyon gazdag. Salgó­tarján architektúrája napról napra alakul, korszerű város körvonalai bontakoznak ki. A korszerűséghez, természetesen, nemcsak az épületek külső képe, de a bennük levő in­tézmények, családi otthonok légköre, hangulata is hozzá tartozik, amelyek egyik meg­határozója — egyében kívül — az is, hogy milyen tár­gyakkal veszik körül magu­kat a bennük tevékenykedő, élő, szórakozó, pihenő embe­rek. A családi otthon például a tárgyakon, kisebb-nagyobb műalkotásokon, tálakon, sző­nyegeken keresztül is vall a benne élők szellemi, ízlésbeli fejlettségéről, érdeklődéséről, gondolkodásáról is. Ha eltűn­nek belőlük a giccsek, vagy oda se kerülnek, ez minden­képpen örvendetes, s a belső korszerűség jele is. Örülünk a kiállításnak, mert arról tájékoztat, ami a legjobb értelemben modern „berendezkedéshez” szüksé­ges. Az itt látható al­kotások „édestestvérei” példá­ul a Képcsarnokban megvá­sárolhatók, igaz, nem túlságo­san olcsón, de elérhető áron. Kinek az alkotásaival talál­kozhatunk? A teljesség igénye nélkül csak néhány nevet em­lítenék, kedvcsinálónak. Gá­dor István, Kossuth-díjas szobrász és kerámikus nevét a modern magyar kerámia­művészet egyik legismertebb tagjaként tartjuk számon. So­kan találkoztak már bizonyá­ra a gyönyörű Gádor-tálakkal. A korszerű formaképzésen túl a mestert élénken foglalkoz­tatják például a máz és a szín problémái. A magyar nép fa­zekashagyományokat (a habán hagyományt) felhasználva ké­szíti dekoratív, s egyszerűsé­gében is izgalmas műveit, amelyekből itt is láthatunk néhányat. Gorka Lívia Munkácsy-díjas kerámikus apjától, Gorka Gé­zától is sokat tanult, de tőle független kifejezésmóddal, elemekkel dolgozik. A tárla­ton látható munkái között például nagyon tetszett az a Pingvin, amely színeiben is mintha a tengerből kelt volna ki, hogy elénk tipegjen. Kovács Margit, Kossuth-dí­jas, kiváló művész 1928-tól rendszeresen kiállít. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon a Grand Prix-ve 1 tüntették ki. Sajátos úton jár leginkább fi­gurális, népi ihletésű alakjai­ban. Kis szobrai nagyon ősi, naív hangulatot árasztanak, kár hogy e kiállításon csak a kisebb figurális munkák láthatók. Anyaga így is meg­kapó. Janáky Viktor kerámikus, Gádor István és Borsos Mik­lós növendéké volt. Halas tála tiszta formájával, színvilágá­val szép darab. Vagy itt van egy szőnyeg, a címe: Mák. Bán István ipar­művész alkotása. Bán István 1952-től szerepel gobelinjeivel kiállításon, Moszkvában VIT- díjat, Brüsszelben a világkiál­lítás díját nyerte. 1962-ben a lausanne-i első nemzetközi gobelinbiennálén állított ki. Ezek a mákvirágok forma­rendszerükkel, egyszerűségük­kel lepnek meg, s rendkívül vonzóak, Szuppán Irén textiltervező az iparművészeti tárlatok rendszeres szereplője. A Ki­rálykisasszonyok e tárlatnak is legbájosabb alakjai közé tartoznak. Csak néhány nevet, alkotást említettünk, a teljesség és mindenféle rangsorolás igénye nélkül. A kiállítás látogatóira vár az a szép feladat, hogy az élményen túl ki-ki meg­találja a neki legmegfelelőbb alkotót és művet. A városnak nyeresége a gondosan rende- "zett kiállítás, sok-sok ember­nek kellene meglátogatnia. Tóth Elemér , 'S Kulturális MtWMBB ' 'AZ ÖNKÉNTES NÉPRAJ­ZI ÉS NYELVJÁRÁSI GYŰJ­TÖK VI. ORSZÁGOS TA­LÁLKOZÓJÁT augusztus 13— 15. között rendezi meg a Ma­gyar Néprajzi Társaság Sáros­patakon és Sátoraljaújhelyen. A rendező szervek közé tar­tozik még a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Fő­osztálya, a Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet. A tanácskozáson a honismereti mozgalom további fejlesztésé­nek tennivalóit beszélik meg. Részt vesznek a találkozón a kiemelkedő honismerti mun­kát végző megyei önkéntes gyűjtők is, Nógrád megyéből Nádújfaluból Kotroczó Sz. Lőrinc, Hollókőről Kelemen Ferenc és Karancskesziből Petróczky Gyula. l*l BALATONI BESZÉLGETÉ­SEK. A könyvtárak, múzeu­mok és levéltárak vezetőinek országos tanácskozását rende­zik meg július 12-től 14-ig Siófokon, Balatoni beszélgeté­sek címmel. A háromnapos tanácskozás célja: felmérni a három tudományos és közmű­velődési intézmény együttmű­ködésének megyei és országos tapasztalatait, továbbá megvi­tatni a kapcsolatok korszerű fejlesztésének lehetőségeit. Ilyen jellegű tanácskozásra ez ideig nem került sor, s a ren­dezvénnyel minden bizonnyal jelentős és sok vitatott kér­dést tisztázó fórum jöhet lét­re. A tanácskozásra Nógrád megyéből is utaznak résztve­vők: Dr. Molnár Pál referá­tumot is tart !*] KAPUZÁRÁS SALGÓTAR­JÁNBAN. A megyei József Attila Művelődési Központ július 18-tól augusztus 20-ig bezárja kapuit. Ez idő alatt kerül sor a tatarozási. felújí­tási munkálatokra. Többi kö­zött. befejezik a színpad re­konstrukcióját, a színpad füg­gönyrendszerének gépesítését, amit a Budapesti Redőnygyár végez, mintegy 600 000 forin­tos költséggel. Ezen túl. a szükséges belső tatarozásra kerül sor. í* . ORSZÄGÖS TANÁCSKO­ZÁS BALATONALMÁDIBAN. A megyei művelődési központ igazgatók munkaközösségének egyhetes tanfolyamát rendezi meg Balatonalmádiban július 20-tól 25-ig. A tanácskozáson. amelyen Nógrád megye !s képviselteti magát, Garamvöl- gyi József művelődésügyi mi­niszterhelyettes is tart előa­dást. A résztvevők megvitat­ják a művelődési központok tevékenységét, s az ősszel megrendezésre kerülő országos konferencia előkészítését. Mint ismeretes, az őszi hónapokban Budapesten tartják a művelő­dési otthonok országos konfe­renciáját, ezen az aktuális közművelődéspolitikai kérdé­sek megvitatására kerül sor. Nők Zagyvapálfalván, a volt Csokonai Filmszínház épüle­tében mindössze másfél éve működik a Budapesti Rádió- technikai Gyár (BRG) kiren­deltsége. Az ideiglenesen el­helyezett üzem a múlt év kö­zepétől folytat termelőmun­kát. 1970. évi termelési értéke elérte a 10—12 millió forin­tot. Jelenleg 150 személyt fog­lalkoztat, nagyobbára betaní­tott munkásként. Tevékenysé­gük három területre terjed: az alkatrészgyártásra, a -sze­relésre, valamint a mérőcso­port munkájára. A dolgozók mintegy 60—65 százaléka no. Helyzetükről, bérezési, szociális problémáik­ról, munkakörülményeikről volt szú azon a beszélgetésen, melynek résztvevői Hárosi Ilona, Burányi Mária és Bre- zovszki Istvánná a szerelő- műhelyből, Bubán Miklósné, Surányi Sandorné az alkat­részgyártó műhelyből és Faze­kas Gyuláné diszpécser vol­tak. Órabér vagy teljesítmény Surányi Sandorné mondta el előszór véleményét: — Tavaly íebruár óta dol­gozom a gyárban, az alkat­részgyártó műhelyben. Mun­kánk sokoldalú. Problémáink szorosan összefüggnek az egész üzem most alakuló életével, gondjaival. A bérezésről? Kezdetben átlag 5,80-as óra­bérrel dolgoztunk, tehát havi keresetünk ezer forint körül mozgott. Ez év elejétől beve­zették a teljesítmény utáni bérezést, s ennek következté­ben lényegesen magasabb az átlagkeresetünk, 1700—1800, forintra tehető. Hárosi Ilona, a szerelőmű­helyben dolgozó nők bérezési problémáiról beszélt. — Személyi órabérben dol­gozunk 5,50—5,80 forintos át­laggal. A számok önmagukért beszélnek. Ma ilyen fizetésből például egy egyedülálló hő­nek, aki albérletben lakik, nagyon nehéz megélni. S ha az ember figyelembe veszi azt, hogy mennyire bonyolult, nagy figyelmet igénylő mun­ka, amit csinálunk, akkor még inkább érthető a bérren­dezés sürgetése. Bár tisztában vagyunk azzal és megértjük, hogy épp a munka bonyolult­sága és nehézsége miatt több idő kell a betanulásra, egy bizonyos határidő mégiscsak kéne a bérezés kialakítására. Van még egy dolog, ami sajá­tos a szerelőműhelyben, ugyanakkor döntően megha­tározó: az anyagellátás. A bé­rezés megoldására egyébként június elsejétől kísérletként DANIEL LAN6-­INCIDENS a! 92re* MAGAS1AT0N 27. Nem,' ö maga sem ártatlan; folytatta, anélkül, hogy szü­netet tartott volna, és újra felemlítette, milyen gyengesé­gekre figyelt fel magában odaát, Ázsiában. Még fel kell mentenie magát önvádja alól, hogy nem mentette meg Mao életét. Nem tudja, meddig fog tartani ez az érzés, de azt tudja, hogy jelenleg napról napra szinte megosztja életét ezzel a váddal, és gyakran tű­nődik azon, mi lenne . Mao sorsa, ha békében élhetett volna. Hat hónappal ezelőtt autóbuszon utazott hazafelé munkahelyéről. Nagyon fá­radt volt, elbóbiskolt. Mikor kinyitotta a szemét, egy új utas ült vele szemben — fiatal keleti nő. Félálomban, ködös fejjel utastársa helyére <egy parasztasszonyt képzelt, amint napi munkájára indul a föl­dekre. Sok ilyen asszonyt lá­tott Vietnamban. Elképzelte, hogy széles karimájú, csúcsos szalmakalapot és fekete pi­zsamaruhát visel, hátán át­veti a hagyományos szállító rudat, mindkét végén gabo­naszállító kosárral. „Borzasztó nehezek lehettek azok a ko­sarak” — emlékszik Eriksson. Néha nem is értettem, hogy is nem roppantak bele. Ke­ményen dolgoztak azok a vi­Mao falucskája mellé, ahon­nan kellemes sétával le lehe­tett ballagni a rizsföldeket elárasztó folyócskáig. Igen, kora reggel volt és az asz- szony oda indult, de béke volt, és sem neki, sem a mellette lépdelő parasztasz- szonynak nem kellett szagol niuk a holttesteket, amelyek mindig sok mérföldnyi kör­zetben rothadoztak (senki sem tudta pontosan hol), ami kor én jártam arra. Ahogy a folyócska felé haladtak ezek NÓGRÁD — 1971. július 9., péntek etnaml asszonyok, banánt szedtek, felmásztak a kókusz­pálma tetejére, hogy leszed­jék. De ott a buszon az a parasztasszony velem szem­ben a rizsföldekre indult, az asszonyok, nem kellett mást a tüdejükbe szívniuk, mint tiszta, hegyi levegőt.” (VÉGE) HERj&ÁDI MIKLÓS fordítása a BUG-hen bevezették a teljesítmény utá­ni fizetést, de az anyagellátás javítása nélkül nem biztos, hogy pozitív eredménnyel. Előnyben a férfiak Fazekas Gyuláné diszpécser: — Fél évig voltam gyakorló technikus, január elsejétől dolgozom mint diszpécser a termelési osztályon, havi 1300 forintért. Ugyanebben a be­osztásban dolgozó férfi átlag havi jövedelme 1600—1800 fo­rint, azonos iskolai végzett­séggel. Véleményem szerint nincs egyenes arányban a két bérezés, még akkor sem, ha figyelembe vesszük a több éves gyakorlatot. A gyáregységben dolgozók közül 80 százaléka 30 éven aluli. A kiszesek gondjairól is szólt Surányi Mária, amikora következőket mondta el: — Pillanatnyilag szervezeti problémákkal küzdünk, egy új KISZ-titkárt választó tag­gyűlés előtt állunk. Tevékeny­ségünkről: tudunk felmutatni konkrét eredményeket, főleg társadalmi munkavégzésben. De valahogy még ott tartunk, hogy eddig nem tudtunk élni az adott lehetőséggel, a KISZ vezetői nem tudták mit. mennyit és hogyan kérhetnek. A pártszervezettől kérjük, na­gyobb igénnyel lépjenek fel, s belső problémáink megoldá­sában, mint a megfelelő veze­tés kialakítása, többet segítse­nek. Magam is betanított mű­szerész vugyok csatlakozom azok véleményéhez, akik sür­gős megoldást kérnek a szere­lőműhelyben dolgozók béré­nek rendezésére, vagy a fix- órabér emelésére, — amennyi­ben az ebben a hónapban végzett kísérlet azt bizonyít­ja, hogy érdemes —■’ * telje­sítmény utáni bérezés beveze­tésére. Kedvező körülmények A termeléssel, bérezéssel kapcsolatos vélemények után beszéltek a hat munkabrigád megalakulásáról, a szocialista cím elnyeréséért tett vállalá­sukról Megelégedéssel beszél­tek a nők az olyan intézkedé­sekről, mint a továbbtanulók műszakcsoréjének biztosítása, az egyedülálló gyermekes anyák segítése. Biztosak ab­ban, hogy amit helyileg mee lehet valósítani, a gyáregység vezetői megteszik. Valameny- nyiük szoba hozta az új üzeni megindulását, illetve remé­nyüket a megindulás hozta változásokról. Mintegy 110 millió forintra tehető az a betuházás, amely­nek eredményeként az új üzem 1973 végéig 5—600 mun­kást foglalkoztat, majd ké­sőbb az igényeknek megfele­lően 7—300-ra növelheti a lét­számot. Közismert, hogy me­gyénkben kevés a híradás-, technikában jártas szakember. Érthető, hogy a fejlesztés so­rán nemcsak dolgoztatni, de oktatni is kell a betanított munkásokat, akiknek betaní­tására nem volt megfelelő szakmai irányítás, segítés — bizonyos fokife önállóan sajá­tították el az ismereteket. Az elmondottak azt bizo­nyítják: hogy a gyáregységben kialakult problémákat objek­tív tényezők befolyásolják. De meg kell találni azt a meg­oldást, melynek eredménye­ként megszűnnének az ala­csony bérek, aránytalan bér- különbségek. Osgyání Lajosáé VÉLEMÉNYÜNK­AJÁNLATUNK» Szerdán a televízióban is valódi nyár volt, Kállai István negyven percével, vívó-világbajnoksággal — és sok-sok ope­rettel. Legyen nekünk könnyű az este, vélhették a televízió­ban. És úgy lett. Talán csak az jelenthetett némi vigaszt, hogy Anneliese Rothenberger, a műfaj igazi avatottjai közé számít. A kép­ernyőn kecses, gyors repülőgépen jött és ment. Kecses, könnyű volt a műsora is. Magyarországon nagyon sokan kedvelik az operettet. Hát kaptunk egy csokorral. Mindenesetre, többet, mint íze­lítőt. A múlt század második felében, a francai vígoperá­ból, s a német daljátékból kialakult operett mesterei vonul­tak fel. Mindjárt a megteremtők közül például Offenbach. Nagy képviselőiből Johann Strauss. A XX. század elején az úgynevezett másodvirágzást megindító Lehár Ferenctől is hallottunk részletet. Ezeken túl, felhangzott Verdi Traviátá- jának, Weber Bűvös vadász-ának, Smetana Az eladott mennyasszonyának néhány kedves dallama is. S persze, F. Loewe My Fair Lady-je sem hiányzott, mint maibb „utód”. Nyaranként számítunk ilyen könnyű napokra. Ha nem is ért váratlanul bennünket ez az este, azért megjegyeznénk, hogy a műsorszerkesztéshez valamiféle többszólamúság Is hozzá tartozik. Arra gondolunk, hogy esetenként ne csak ezt, vagy csak azt kapjuk. Hanem „könnyebbet”, „nehezebbet” egyaránt. S majd kiválasztja ki-ki a neki legjobban megfe­lelőt. Még nyáron is. 1*1 Ma, pénteken, például tájékozódhatunk arról, hogy Mi­ről ír a világsajtó? Műsort láthatunk az olajbányászokról. A Péntek esti bemutató Vészi Endre Váratlan találkozások cí­mű tévéjátékát ígéri. Ezután következik az Interfórum ’71 a fertődi kastélyból, aztán pedig a sport. Talán éppen erre a sokszínűségre gondoltunk volna szerdán is. Megbeszélik... A Balassagyarmati városi Tanács függetlenített vezetői — olyan hónapokban amikor csak egy végrehajtó bizottsági ülés van — hétfői napokon az aktuális feladatok mellett azon szervek, intézmények munkásságát tárgyalják meg, melyek működése a lakosság érdeklődésének homlokteré­ben áll. E megbeszéléseken természetesen részt vesznek az érdekelt szervek vezetői is. Így július 19-én a MÁV-ál- lomásfőnökség tevékenységé­ről és fejlesztési lehetőségei­ről hangzik el beszámoló. A függetlenített vezetők ezt kö­vetőnek a meg nem művelt területek állami tulajdonba Való vételéről, a szociális ott­hon általános tevékenységé­ről, a postahivatal szolgáltató munkájáról, az adókivetés ta­pasztalatairól s a közművesí- tési munkák menetéről tár­gyalnak. Tsz-h íradó i A káliói Üj Tavasz Terme-’ lőszövetkezetben megjelent a Szövetkezeti Híradó első pél­dánya. A tsz-„újsággal” az a célja a szövetkezeti vezetők­nek, hogy időben és megfe­lelően tájékoztassák a tagsá­got a két közgyűlés között eltelt fontosabb döntésekről, eseményekről. Ezért a legfon­tosabb határoztok, intézkedé­sek kaptak helyet már az első számban is. A közös gazda­ság közép távú fejlesztési ter­vét ismerteti a híradó, vala­mint a táppénzfizetés szabá­lyait, a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos intézkedéseket adták közre a szerkesztők. A szövetkezet újságja, a híradó,, negyedévenként; jele­nik meg. N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents