Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

Kulturális ® •;v©*a«yo ' ;,ISKOLASZAGÜ” HÍRREL kezdjük mai összeállításunkat, éppen azért, hogy vakációzó ifjú olvasóink hamar túlesse­nek rajta. Javában nyomják már a nyomdákban a tan­könyveket! A salgótarjáni könyvesbolt jövő hét csütör­tökre várja az első szállít­mányt. összesen egymillió fo­rint értékben kap az üzlet tankönyvet, hogy továbbítsa majd a város és a járás is­koláinak. S ha már az isko­lánál tartunk: Salgótarján vá­ros és járás iskolái beszerez­ték már ajánlott és kötelező olvasmány szükségletüket. Lesz tehát elég a Mosó Masa mosodájából, a Gőgös Gúnár Gedeonból, a Kőszívű ember fiaiból, meg az Egri csillagok­ból is. KIVÁLÓ FOTÓSOK vesz­nek részt a napokban meg­kezdődött győri felsőfokú fo­tósképző tanfolyamon. A Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­ge és a Népművelési Intézet azokat a fotósokat hívta meg a tanfolyamra, akik eddig is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Megyénket hár­man képviselik a július 14-ig tartó képzésen; egyikük Koós Pál, a József Attila megyei Művelődési Központ fotóklub­jának vezetője, meghívást ka­pott Győrbe Veres Mihály és Brunczel Tibor is. *) VIZSGA ELŐTT ÁLLNAK a TIT programozó mérnök­képző továbbképzésének hall­gatói. A hat féléves egyetemi továbbképző negyedik félévét lezáró vizsgák július máso­dik felében kerülnek sorra, s ezeken, tizenkilencen adnak számot tudásukról. Különö­sebb vizsgadrukkra nincs okuk a mérnökképző hallga­tóinak, hiszen dr. Krekó Béla, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem számító­központjának vezetője a fog­lalkozások alkalmával alapos tudást adott át „páciensei­nek”. ;*] SZTÁR LETT a salgótarjá­ni könyvesboltban a Termé­szettudományi Kislexikon. Az üzletbe betérők szép számmal keresik és vásárolják a vas­kos kötetet. A „könyvek él­lovasa” címre pályázik a na­pokban érkezett A lakáselosz­tás és a lakbérek új rendsze­re című könyv, a Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó gon­dozásában megjelent kötet, amelyből máris 200 példányt elvittek. Még ennél is százzal több fogyott az ugyancsak most érkezett Kézikönyv a szakmunkásképzésre vonatko­zó jogszabályok alkalmazásá­hoz című könyvből. Vásárol­ják a szakmunkásképző inté­zet tanárai, de a diákok is. !★! LÁTVÁNYOS DÍSZLETEK­KEL, énekkarok, tánckarok felléptetésével nem veszíte­nek népszerűségükből a Déry­né Színház előadásai. Me­gyénk községeiben is általá­ban mindannyiszor telt ház várja a színház egy-egy be­mutatóját. Évadnyitó előadá­sát Taron, a művelődési ház­ban tartja idén a Déryné Színház egyik „stábja”,_ még­hozzá Jacobi: Leány vásár cí­mű nagyoperettjével. Nem véletlen, hogy az augusztus 19-én esedékes színházi estét oly nagy érdeklődéssel várják a tariak. (★! TUDOMÁNYOS DIÁKKÖ­RÖK indítását tervezi az ősz­re a TIT megyei szervezete. Általános iskolai VII—VIII. osztályos, gimnazista és szak- középiskolába járó diákok számára tervezik a diákkörö­ket, fizika, matematika, föld­rajz, művészettörténet, törté­nelem témakörökből. Tanter­ven kívüli ismereteket, ön­álló gondolkodást, tudomá­nyos szemléletet, kifejező- és vitakészséget, beszédkészséget sajátíthatnak el a körökben a természet- és társadalomtudo­mányos érdeklődésű diákok. Az elgondolások szerint még arra is mód lesz, hogy éven­te akár többször is az adott tudományág kiemelkedő kép­viselőivel találkozhassanak és ismerkedhessenek meg a di­ákkörök tagjai. !*i­........ A IÁMI AT»IMi* WM E gy éjszaka történetét mondta el kedden este a Wa­terloo című csehszlovák film. S még inkább Napóleon em­beri, hadvezéri, államférfiül bemutatására vállalkozott. A waterloo-i ütközetben, 1813. június 18-án Napóleon veresé­get szenvedett. Uralmi rendszere, a bonapartizmus a hata­lomra került burzsoáziát erősítette meg pozícióiban, a vég­sőkig erőltetett hódítási törekvések azonban végül is ku­darcot vallottak. Napóleon alakja rendkívül ellentmondásos. Viszonya katonáihoz, munkabírása, személyes bátorsága, nem utolsó sorban az az eszme, a forradalom, a szabadság eszméje, amelyet képviselt hosszú ideig maga mellé állította a né­pet, a katonákat. A forradalomról való lemondás azonban ezt a nagy lendítőerőt húzta ki Napóleon talpa alól. Mindez történelem. A film az ütközet előtti éjszakát dolgozza fel, felvonultatva azokat, akik Napóleon mellett és ellen foglaltak állást. A császár kegyetlensége, ugyanak­kor emberi erényei, tulajdonságai egy figurán belül rend­kívüli ellentmondásokat eredményeztek. Ezt az ellentmon­dásos figurát igyekezett megjeleníteni a főszei eplő, Rudolf Hrusinski, akit Svejk szerepében is megszerethettünk. A film erényeiért elsősorban őt illeti a dicséret Ügy hisszük, azonban egy szereplő kiválósága ezúttal sem volt elég ahhoz, hogy valóban igazán jó filmet láthassunk. (★i Ma a Salto mortale című, magyarul beszélő NSZK- filmsorozat Amszterdam című -észét láthatjuk. Ezt követi a Szóljatok, szép szavak! harmadik része. Érdekesnek ígérke­zik a Négernek lenni... című műsor, amelyben dr. Ralph Abernathy, Martin Luther King utóda és Sidney Peck pro­fesszor beszélget a témáról magyár egyetemistákkal és né­zőkkel Budapesten. (tóth) SIKERT HOZOTT a Duett alkotójának a Budapesti VIII. Nemzetközi Fotóművészeti Szalon tárlata. Ezzel a felvé­tellel ugyanis Ispán Béla, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek technikusa diplomát nyert a nemzetközi tekinté­lyek műveit is felsorakoztató fotófesztiválon. DANIEL LANG­INCIDENS «f92-e* MAGASUTOM 26. Rate ügyében, mint meg­tudtam. az utóbbi hetekben fordulat következett be Ta­valy télen a Katonai Felleb­bező Hatóság tagjai — a had­bírósági fellebbezések legma­gasabb fóruma ez — úgy dön­töttek, hogy Rafe Vietnamban tett vallomásai „megtámadha­tók”; azaz, akárcsak Manuelt, őt sem világosították fel vala­mennyi törvényben biztosított jogáról, mielőtt kihallgatták. A bírák úgy döntöttek, hogy újra kell tárgyalni a börtön­ben tartózkodó Rafe ügyét. A tárgyalást szintén Fort Lea- benworth-öen tartották meg. Ezúttal nem idézték meg Erikssont, és ez nagy meg­könnyebbülésére volt, nem­csak azért, mert szeretett vol­na minél jobban beleszokni a civiléletbe, hanem azért is, mert úgy sejtette, hogy Rafe perújrafelvétele Manuel má­sodik tárgyalásának pontos mása lesz; vagyis, Rafe „meg­támadható” beismeréseit meg­semmisítve, érvényét veszti az állami vádemelés, és felmen­tő ítéletet hoznak. Meglepeté­sére az 1969 januárjában megtartott tárgyaláson Rafe-et újra elítélték, ami elkerülhe­tetlen volt, mert Rafe is bű­nösnek vallotta magát meg­fontolatlan gyilkosság elköve­tésében. Négy évi börtönre, és havi ötveridoliáros fizetéselvo­násra ítélték. Ugyanilyen bün­tetést töltött eddig is, de most, hogy újonnan született meg az ítélet, újabb felülvizsgálatra került sor, ami Rafe javára szolgált, mert 1969 augusztu­sában a Fort Leavenworth-i tábor parancsnoka huszonkét hónapra mérsékelte ítéletét. Addigra ennél már többet is letöltött, ezért a táborparancs- nok döntése alapján Rafe-et azonnali hatállyal szabadon- bocsátották. Jelenleg katona az Egyesült Államokban, így várja az ügyére vonatkozó to­vábbi fejleményeket. Szeptem­ber óta egy felülvizsgáló bi­zottság kezeli ügyét. Tekint­ve, hogy a bizottság csak megerősítheti vagy mérsékel­heti Rafe ítéletét, akármilyen változtatás történik, az Rafe számára csak jó lehet; a bi- .zottság például úgy is dönt­het, hogy Rafe öt-hat hónap­pal tovább volt börtönben, mint kellett volna, s ez eset­ben a hadsereg köteles meg­téríteni erre az időszakra eső zsoldját; az is a bizottság jog­körébe tartozik, hogy meg­semmisítse a „fegyelmi úton leszerelve ’ minősítést. Eriksson elmondta: nem nyugtalanítja, hogy Rafe sza­badlábra került, hiszen a radeliff-i tárgyalóteremben mindenki előtt nyilvánvaló volt, mennyire megbánta Rafe a bűnös incidenst. Azt azonban elismerte, hogy Me- serve és Clark várható sza­badulása már jobban aggaszt­ja. Tudomása szerint semmi­féle jogi manőver nem folyik az érdekükben —bár ez sem igen számított, mert éppen néhány hete tudta meg, hogy Meserve és Clark még bün­tetésük félidejének letöltése előtt feltételesen szabadlábra kerülhetnek. „Lehet, hogy né­hány hónapon belül kiszaba­dulnak” — mondta Eriksson. „Talán még azt is megenge­dik nekik, hogy újra a had­seregben szolgáljanak”. „Svennek így kellett ten­nie” — mondta Mrs. Eriksson. „Ha hallgatott volna, most lehetetlenség volna együtt élni vele”. 4 NöGRAD — 1971. július 8., csütörtök Szerkessz velünk! ■ i i! jií líZjiiii iüiiíii ilrij A NÓGRÁDI ÚTTÖRÖK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA Szolnoki pajtások Salgótarjánban Úttörőcsapatunk — a 3616. számú Lovász József Úttörő­csapat — még májusban leve­let kapott a szolnoki Kassai úti iskola úttörőitől. Levelük­ben megkértek bennünket, hogy segítsünk nekik Salgó­tarján megismerésében. Csa­patvezetőnk a nü Őrsünket, a Partizán őrsöt bízta meg a feladattal, amit nagyon szíve­sen elvállaltunk. Levelet írtunk a szolnoki csapat megbízottjának, Árvái Viktóriának, melyben prog­ramjavaslatot tettünk arra, hogy mit érdemes megnézni, meglátogatni Salgótarjánban, mi az, ami a legjobban érde­kelheti a pajtásokat. A szolnoki pajtások tábora június 17-én kezdődött Ereszt- vényben. Már a táborozás má­sodik napján megérkezett őr­sünk címére egy kedves levél, amelyben június 2C-ra, vasár­napra meghívtak bennünket táborukba. Eleget tettünk a meghívásnak és egy kellemes, vidám játékdélutánon vehet­tünk részt valamennyien. A játék után uzsonnával vendé­geltek meg minket és beszél­gettünk úttörőéletünkről és -élményeinkről. Vendégeink június 23-án te­kintették meg Salgótarjánt. Már a buszállomáson vártuk őket. Bemutattuk nekik szépü­lő, épülő városunkat, neveze­tességeinket. Elvezettük őket a Bányamúzeumba, körülnéz­tünk a Tanácsköztársaság té­ren, megnéztük a Karancs Szállót. Végül elmentünk az öblösüveggyárba ahol a szol­noki pajtások láthatták, ho­gyan készülnek a szép üveg­tárgyak. Salgótarján nagyon megtet­szett a szolnoki pajtásoknak! A délutánt — a hűvös idő ellenére — a tóstrandon töl­töttük el. Vidáman fürödtünk, labdáztunk, játszottunk. Este fájó szívvel búcsúztunk el kedves barátainktól. Búcsú- záskor a szolnoki pajtások megígérték, ha Nógrád megyei úttörők Szolnokon táboroz­nak, ők is szívesen nyújtanak segítséget városuk megismeré­séhez. Szabó Péter, a Partizán őrs őrsvezetője Krónika őrsöm tagjai a vakációt ér­dekesebbnél érdekesebb he­lyeken töltik. Elhatároztuk, hogy nem szalasztjuk el az alkalmat. Hogy milyen alkal­mat? Másoknak is elmondjuk. Nem titok. A csodálatos pi­henőhelyekről képeslapokon számolunk be egymásnak, no és persze a naplónknak. Ügy gondoljuk, így még szebb, ér­tékesebb lesz őrsünk köny­vecskéje. A képeslapokat az örsvezetőhelyettes címére küldjük. Nála található a nap­ló is. Az élmények így vala­mennyiünk közös kincsévé válnak. Reméljük, ötletünkkel sok őrsnek adhatunk szép és vidám munkát. (Szamkó Ka­talin — a Vietnam-őrs veze­tője, Salgótarján — Gagarin- iskola.) Ismét jelentkezem a salgó- bányai MÉH-táborból. Szer­dán egész napos salgótarjáni kiránduláson vettünk részt. Délelőtt megnéztük a Bánya­múzeumot. Majd ellátogat­tunk az öblösüveggyárba. Megtekintettük, hogyan készülnek a kancsók és a poharak. Láttuk az üveg­fúvókat, a -csiszolókat és a -festőket is. A Salgó-étterem- ben finom ebédet ettünk. Azután Karancsberénybe men­tünk. Megnéztük a Partizán- múzeumot. Csütörtökön dél­előtt (július 1-én) pesti művé­szek látogattak el a táborba. Itt volt Gálfi János és Kelly, akiket a Hókuszpókuszból már ismerünk. Sinka Brigitta sakkmester 21 gyerekkel ját­szott szimultánt egyszerre. A művészek műsora nagyon jó volt. (Csányi János — Balas­sagyarmat, Dózsa úti iskola.) Rólcavadászat A gyerekeket a létszámtól tügy gően két vagy három csoportba osztjuk. Egy csoportban 6—15 paj­tás lehet. Feladat: az erdőben, vagy bokros területen elhelyezett „rókák” megkeresése és a raj­tuk levő feladatok megfejtése.' Minden osoportnak kb. 12—16 ró­kát rejtsünk el! A keresésre meg­határozott időt adunk, 20—25 per­cet. Minden megtalált róka 1 pon­tot vagy zászlócskát ér. A fel­adat helyes megfejtését 2 ponttal jutalmazhatjuk. Az a csoport győz, amelyik a legtöbb pontot vagy zászlócskát gyűjti össze. A győzteseket megjutalmazzuk. A rókákat kemény papírból készít­jük el, 20—25 cm-es nagyságban. Beszlnezzük. A hátoldalra egy cé­dulára irt feladatot ragasztunk. (Ezeket kell megfejteni). A fel­adatokat a tanult anyagból Is ki­jelölhetjük, vagy lehetnek köny­vekkel, filmekkel stb. kapcsolato­sak (Pl.: írj 3 közmondást!, írj le a budapesti hidak közül hár­mat!, Melyik miiben szerepel Küsmödi? stb.) A játékhoz jó szórakozást kié Salgótarján, Mártírok úti iskola Juhász Attila Bánk Életkép a hevesi táborból Akármikor szabadul is Me­serve meg Clark, folytatta Eriksson, a civilélet légköre valószínűleg kijózanítja őket. Azt már nem tudja, milyen mértékig fog ez megtörténni, no meg, minek is ilyen elvont dolgokról spekulálni. „Beszél­gettem Kirstennel arról a napról, amikor majd kisza­badulnak, és valóban bízunk benne, hogy Meserve és Clark maguk is értik már, mit tet­tek”. „Mi másban bízhatnánk?” — kérdezte Mrs. Eriksson. „Bo­londok volnánk, ha azt hin­nénk, hogy azok az emberek nem képesek újra megtenni, amit azelőtt tettek.” Személy szerint sohasem fog megbocsátani az osztag tagjainak bűnükért, mondta Eriksson, de ez nem jelenti azt, mintha semmi könyörüle- tet nem érdemelnének. Más katonák talán ugyanilyen könnyen beleeshettek volna abba a gyengeségbe, amit az a négy ember tanúsított a 192-es magaslaton. Csak ép­pen Meserve és Clark, meg különösen Rafe és Manuel ke­rült abba a helyzetbe, hogy így cselekedjék. Eriksson nyu­godt hangon folytatta: „Azok közé, azon kevesek közé tar­toztak, akik megcselekedték azt, amit körülöttük minden­ki meg szeretett volna tenni”. Június 21-én megnyílt a salgótarjáni járási váltótábor. A tábor első lakói a sóshar- tyáni és mi, mátramindszenti pajtások voltunk. Megérkezésünk után meg­ebédeltünk, és birtokba vettük a sátrakat. Ezután ünnepélye­sen felvontuk a tábor nemze­tiszínű zászlaját, majd nem­sokára elérkezett a várvavárt pillanat, amikor „megismer­kedtünk” a strand vizével. Fürdés után vacsora követke­zett, majd ismerkedési esttel zárult a napi program. Az el­ső éjszaka nehezen akart el­telni. Egész éjszaka zajong- tunk, és csak Csomós Sándor táborvezetőnek köszönhetjük, hogy aludtunk egy-két órát, ugyanis erélyes közbeavatko­zásával véget vetett a nevet- géléseknek. A következő na­pokon is változatos programot állított össze a tábor vezetősé­ge. , Az egyik délelőtt megláto­gattuk a hevesi múzeumot, amely nagyon tetszett nekünk. Egy másik alkalommal túrán vettünk részt. A túra útvona­lát akadályok nehezítették. Az akadálytúrát a 25 éves út­törőmozgalom emlékére ren­deztük meg. A győztes juta­lomban részesült. Ezenkívül kőzéseket rendeztünk a sós- hartyáni és a mátramindszen­ti pajtások között. Ezek győz­tese is jutalmat kapott. A tábor szomszédságában van a salgótarjáni ZIM gyár­egység kempingje. Az egyik alkalommal egy éber kempin­gező kihasználta az őrsök ha­nyagságát, és eldugta a zász­lót. Ezzel nagy riadalmat oko­zott közöttünk. A zászlót több. mint félórás keresés után ta-, láltuk meg. Tábori karnevált is tartot­tunk, ahol a sóshartyáni fiúk­ból alakult zenekar szolgáltat­ta a zenét. Az utolsó előtti napon rendeztük meg a tábor­tüzet, amelyen a pajtások vi­dám tréfákkal szórakoztatták a táborozókat és a kemping­ből ellátogató vendégeket. Hamar eltelt a kilenc nap. Nehéz volt elválni a tábortól, és a sóshartyáni pajtásoktól. Fájó volt arra gondolni, hogy át kell adni helyünket a kö­vetkező csoportnak, a karancs- lapujtői úttörőknek. Élményekben gazdag, öröm­teli napokat töltöttünk el He­vesen. Molnár Gábor Tajti Erzsébet Kiss Ildikó (Folytatjuk) labdarúgó- és kézilabda-mér- Mátramindszent

Next

/
Thumbnails
Contents