Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
tizemben a „sertésgyár” Am első lépés A közelmúltban Litkén intéző bizottsági ülést tartottak a sertéshizlalási társulásba tömörült üzemek képviselői. Pásztor László, a társulás intéző bizottságának elnöke, a litkei tsz vezetője bejelentette, hogy az 1969. évben az ipolytamóci, mihálygergei. egyházasgergei és litkei tsz-ek áltál alapított sertéstenyésztési és -hizLalási társulás telepéről eladták az első hízókat. Szám szerint száznegyven jószág kelt el, 107,8 kilós átlagsúllyal. Ezért a társulás 355 ezer forintot kapott. A hízott sertések kétszáztíz napos korban elérték a vágási súlyt. Az értékesített sertések minőségére jellemző, hogy a külkereskedelmi vállalat vette át és exportra szállította. Természetes, hogy az első sikeres lépés a társulásba tömörült tsz-ekben nagy örömet keltett. Ez érthető, mert a sertéstenyésztő és -hizlaló telep tulajdonképpen teljes egészében még nem készült el. A szövetkezetek vállalták azt a felelősséget, hogy az építkezés alatt, az elkészült hizlaldában hozzálátnak a hústermeléshez Minden nehézség ellenére, sikeresen dolgoztak. Ügyeltek, hogy a telepen dolgozó építő- munkások ne fertőzzék meg az állományt. Le kellett küzdeniük azokat a nehézségeket, amelyek üzemelés közben, mint építési fogyatékosságok felszínre kerültek. Ezek között olyan kényes dolgok, mint a t'iaztató fűtési rendszerének átmeneti üzemképtelensége, és más hibák, amelyek hatással vannak az üzembiztonságra, ezen keresztül a leglényegesebbre, az állatok nevelésére. A korszerűen gépesített hizlaldában a h’zlalási idő 160 nap, a súly 105—110 kilogramm között mozog. Képünkön az értékesítésre váró állatok A sertóstenyésztési és -hiz- lalási társulás megtette az első sikeres lépést. Ez már feljogosítja a társulás tagjait, hogy a legnagyobb reményekkel, az intéző bizottság iránti bizalommal folytassák a munkát. Még sok a tennivaló. Az intéző bizottsági ülésen erről részletesen tárgyaltak. A végső cél: évi 4040 hízott sertés értékesítése. Ennek az évi tiszta jövedelme megközelíti a kétmillió forintot, amit tizenvithatók. Az intéző bizottsági ülésen a kivitelezőkkel már megegyeztek. Nem érdektelen — ha nem is teljes részletességgel — megmutatni a telepnek a főbb összetevőit. Hatvanhat férőhelyes fiaztató, négy, ötszázhúsz férőhelyes hizlalda, összekötve a keverőüzemmel. Két száznegyven férőhelyes kocaszállás, hatvan vagonos magtár, hozzá daráló, keverőüzem. volt a pénz, De azóta az építőipari árak emelkedtek, és erre nem készültek fel. Szerencsére azóta már ez nem okozhat a társulásnak gondot, mert éppen a napokban nyilatkozott a MÉM illetékes vezetője, hogy felülvizsgálják mindazokat a beruházásokat, amelyeknél jelentősebb többletköltség mutatkozik. Ennek alapján az országos szervek augusztusban Az építkezés nagy ütemben folyik. Az építők a raktárépület vázát szerelik Koppány György felvétele hét ember keres meg. Ugyanis a telepen mindössze ennyi embert foglalkoztatnak. Ezekből a számokból világosan kitűnik: jó elgondolásról van szó, és korszerű termelési ágazatról. Ezen a sertéstenyésztési és -hizlaló telepen a szó legszorosabb értelmében iparszerűen állítják elő a sertéshúst. A tapasztalatok azt mutatják — és ezért is helyes volt a komplett építkezés befejezése előtt megkezdeni a hizlalást —, hogy 190 nap alatt is lehet produkálni a hízó előállítását. Ennek viszont feltétele, hogy a technológia, a kiszolgálás zavartalan legyen. Ezen a téren meglehetősen sok hiba felszínre került. Nem végzetes hibák, gyorsan kijaszáritóberendezés. Az állatorvosnak szúró, boncoló és iroda. Szociális épület fürdővel, öltözővel és pihenővel. Olajrendszerű fűtés, központi olajtárolóval. Egészen modern a telep, korszerű a technológiája. Ha ezzel a telep dolgozóinak szakmai tudása, szorgalma párosul, nagyon jelentős anyagi forrássá válik a társulásba tömörült termelőszövetkezeteknek. Szüksége van rá a népgazdaságnak is. Az intéző bizottsági ülésen Pásztor László elnök. mint gondot említette meg, hogy az építkezés folytatását a megfelelő anyagi fedezet hiányában veszélyeztetve látja. Igaza van. Amikor megkezdték az építkezést, meg megteremtik az idén befejeződő termelőszövetkezeti beruházásokhoz nélkülözhetetlen többletköltségek rendezésének feltételeit. A litkei sertéstenyésztő- és -hizlaló telepről eladták az első hízott sertéseket. Amíg felnevelték a jószágokat,, nagyon sok tanulságot leszűrtek. Elsősorban azt, hogy a társulásos alapon létrehozott telepen űj, korszerű körülmények között lehet jó jövedelemhez jutni. A tsz-ek érdeke megegyezik a népgazdasági érdekekkel is. A tsz-eknék azonban igazodni kell az új körülményekhez. Nagy szaktu- dássaL felelősséggel kell végezni a munkát. B. Gy. Föld alatti gigász „Be kell fejeaoi a Rata- paftszkuja l—II, és Birjullnsz- kaja I—II. banya építését. . .” (Az i/KP XXIV. kongresz- szusának irányelvei a népgazdaság fejlesztésének 1971— 1975. évi »téves tervére.) A tervezők által kitöltött kérdőívből Neve, különös ismertetőjele: JUZSKUZBÁSSZ kombinát, Raszpadszkaja I—II. Az ország legnagyobb, teljesen gépesített és automatizált bányája. Geológiai viszonyai: bonyolultak; a szénréteg vastagsága 0,7 métertől 6 méterig terjed, 5—8 fokos lejtéssel, lágy. törékeny. Kitermelés: évente hatmillió tonna „márkás” fűtőértékű szén húszezer tonna naponta, kétszerte több, mint a szomszédos, jelenleg legnagyobb Leni n-hány;! ban. Munkatermelékenység: egy munkásra havonta 201,2 tonna szén jut, kétszerte több. mint a hires, Lenin-rendes, gépesített Zir.iánovszkaja-bá- nyában Létszám: 2868 bányász — akár egy szokásos, közepes kapacitású bányában. Születésének ideje: az első lépcső — 1973, a második — 1975. A holnap A 'öllamos gyorsvasüt. amely Mezsdurecsenszk és a Raszpadszkaja I—II között közlekedik, megáll a bányászmegállónál. A bányászokat, akik a következő műszakra érkeztek, a fedett mozgóléo- cső az igazgatási-szociális lé- tesítménvkomplexumhoz szállítja Itt minden szokatlan- modern kivitelezés* sok fénv virágok. A tágas. kényelmes termekben, amelyekben oihen- ni is kellemes. ..vételezik” a felszerelést He megéheztél — meni a föld alatti galérián át a 240 személyes étterembe. Ha az egészségi állapotodat akarod ellenőrizni, átesni minden vizsgálaton — az épületben egészségügyi állomás áll szolgálatodra. De ideje elindulni a bányába. A vájárok leereszkednek a vágatokba, mi pedig a diszpécserterembe megyünk. Az elektronika s számítóközpont segít „bevilágítani” az egész bányát, kivetíteni szívverését ide, a vezérlőpultra Itt, távol a vágatoktól a bánya minden perce'nyomon követhető: miként működnek a szénkombájnok, megannyi szállítószalag, a hatalmas erejű ventillátorok, a műszerek mutatják, mennyi szenet adtak ma az egyes vágatok, milyen összetételű a bánya levegője. Követjük a tüzelő útját, amelyet a nagy teljesítőképességű OKP, KM—87, és a még hatalmasabb önjáró KM—120 szenelőkomplexumok segítségével termelnek ki A szenet a szállítószalagok a függőleges aknához továbbítják, a fedett rakodóba, ahol vasúti szerelvényekbe rakják. Szóval a Raszpadszkaja I—Il-n mindent úgy terveztek meg. hogy a legkisebb munkaerő-ráfordítással. a lehető legveszélytelenebb körülmények között, a legmagasabb termelési eredményt érhessék el. Ugyanakkor, hogy a bányászok életmódja, szabad idejük eltöltése szintén megfeleljen a XXIV. kongresszus által támasztott követelményeknek, a dolgozókat ellátják lakással, klubot építenek, filmszínházat, kórházat, rendelőintézetet, két iskolát, két óvoda-kombinátot, gyermekkerteket, pionírtábort. .. Ilyen lesz ez a bányagigász az idén megkezdett ötéves terv végére. A ma Ma viszont a szerkesztőségi Volgával utazunk Mezsdure- csenszkből, ebből a Tom és Usz folyó völgyében emelkedő ifjú városból a bányaépítkezésre. Az aszfaltút a lármás Olzserasz folyó mentén kányái rog. Jobbról, balról a Górna Sora tajgával sűrűn benőtt meredek lejtői Rideg, egyszersmind sajátságosán buja, féktelen szépség! Az épülő vállalat igazgatója, Borisz Pavlovics Kalugan es a bánya-épitésvezetőségtől Fedor Kuzmics Vitoskin kalauzolnak bennünket a „gazdaságukban”. Az egész föld alatti bányamezőt hat blokkra osztották, egyenként két kilométeresek. A központi blokk a négyes, itt nyitják meg elsőnek a bányát. Elkészült már a függőakna, és egy a lejtősaknák közül. A második lejtősaknán fél kilométert kell még kihajtani — a közeli hónapokban ezt is befejezik. Az öt vágatból négy elkészült. A bányászok közül kiemelkedően dolgozik Alekszandr Petrovics Fagyejev elővájár- brigádja. A brigádvezető a Tisztelet rendjének birtokosa. Másfélszeresére szárnyalják túl a feladatot Alekszandr Ivanovics Csernyikor szerelői a vágatok berendezéseinek felszerelésében A külszínen már áll a rakodókomplexum vasbeton szerkezete, marják, harapják a gépek az igazgatási-szociális létesítmény alapgödreit .. .Akkor hagytuk el az építkezést, amikor a Nap, mielőtt a rövid nyári pihenőre tért volna, a hegvek mögül utolsó fényes sugarával búcsúzott a Raszpadszkajától. S. abban a pillanatban a tajgán fűszeres illatfelhő szállt fel, hűvösséget lehelve fűre, fára. Egyszer, nem sokára, ugyanilyen csodálatos naplemente köszönti majd az első esti műszakváltáskor azokat a bányászokat, akik átveszik a stafétabotot a bányaépítőktőL Mindössze két és fél év múlva. . Kuznyecki-medence Mezsdurecsenszk J. Kotljarov A TRUD kemerovói tudósítója Értelmet adott életének a munka Ma már csak emléke a múló időnek és a hiteles feljegyzéseknek az 1965—66-os esztendő. Amikor még a hét minden napján, az év minden havában komoly gondot jelentett általában a nők, de körükből is inkább a gyermekü- 1 két egyedül nevelő anyák elhelyezése. Munkát kerestek, könnyebbet, jobbat a gyári . munkánál, olyat, ahol nincs ! éjszakai műszak. Hogy mel- ' lette több idő jusson a háztartás ellátására, a gyermek revelésére, s talán még a pihenésre is. | Levelek közt tallózgatva, napjainkban már szinte tel- i jesen megszűnt — a szerkesz- ! tőségi panaszokból kiveszett I — az állást, munkát kereső j nők jelentkezése. Ilyen gond- I dal, bajjal hosszú időtől nem ! találkozunk. E rövid visszapillantás után azonban mégis időzni érdemes egy, a nyugdíj előtt három évvel elbocsátott asszony sorsánál. Hogyan indult el újra a munka, az életet jelentő boldogulás útján. * Csikorgó, hideg tél volt a hatvanötös esztendő. Január derekát mutatta a naptár, amikor először — azután nagyon gyakran — találkoztam, nevezzük: Kiss Jeromosnénak. Széllel bélelt ballonját átjárta a hideg, a keze, a lába is fázott. Fel s alá járt egy ideig a fűtött szobában, mire leült. Már csak kezének görcsös ujjait ropogtatta, fáradt Ízületeire panaszkodott. Idült Ízületei is arra utaltak, hogy bizony mindig megfogta a munka végét, soha nem a köny- nyebbik részén, hanem sokszor férfierőt meghazudtoló erővel küzdött a holnapokért. Soha nem félt a munkától, jócskán vállalt magára belőle, még téglát és maltert is hordott, mindig úgy ahogyan parancsolták. Felmelegedett, aztán elmondta, hogy munkát keres. Mert szégyen, hogy hét év után most már másodszor bocsátották el. Éspedig „minden áron” szabadulni tőle, amit ugyan nem mondtak ki, de egyik döntőbizottságtól a másikhoz utasították, ő fellebbezett és eredménytelenül ötvenkét éves volt akkor. „Dolgozni akarok — mondta’ —, mert nem maradhatok nyugdíj nélkül. Addig is minden nap kenyér kell a fiamnak is, nekem is. Erős gyerek a fiam, már most a legfejlettebb az osztályban. Ha elvégzi az általánost, már fizikai munkát is kaphat, aztán megkeresi a magáét. De velem mi lesz, ha nem tudom megszerezni a nyugdíjhoz szükséges időt? A gyerekre nem akarok támaszkodni.” Szövetségesek lettünk. Akadt munkahely, megfelelő, ahol azóta is dolgozik. Fia is, ő is jól keresnek. Sándor már lassan katona lesz, önálló emberré vált. Barátságunk még ma is tart. Gyakran meglátogat, ha nem talál, nagy cso^ kor piros rózsái szólnak helyette, amelyeket a kora reggeli órákban dug a vázába. Most megbecsült munkása egy kisebb üzemnek, ahol nők dolgoznak. Legutóbb nyugdíj- igénylő lapot szorongatott kezében. Ki kellene tölteni — mondta. — Csak nem? — De igen. Megvan a szükséges idő, de van egy akadály! Nem akarják a munkahelyemen aláírni. Azt mondták, maradjak közöttük, ameddig csak dolgozni tudok. A nyugdíj még ráér később is. Elégedettek a munkájával, meg az asszonyok is azt kérték: ne menjen még el. Szeretik. Meg a termelésben is hiányát éreznék. Mi is megbeszéltük, mit tegyen. És döntött! Maradt! Érzi, hogy hasznos tagja a társadalomnak. Számítanak a munkájára. S ez az érzés újabb lendületet adott Kiss- nének, annak az asszonynak, aki hat évvel ezelőtt még kilátástalanul, az emberekben való hittől is elszakadva, kiábrándultán kopogtatott be hozzám egy fogadóórán. Tóth Jolán FAO kutatómunka Az Élelmezésügyi és Mező- gazdasági Világszervezet (FAO) Lengyelországot jelölte ki arra, hogy eddigi gazdag tapasztalatait felhasználva előkészítse és kidolgozza az élelmiszerek, a talaj és a víz olyan ellenőrzési rendszerét, amely lehetővé teszi a vegyszerek káros hatásának kiküszöbölését. Az elrendelt kutatások végrehajtására Lengyel- országban 15 tudományos kutatólaboratórium létesült, ezek feladata anyagminták vétele, s a talajban, vízben és élelmiszerekben az egykor alkalmazott vegyi anyagok esetleges maradványainak kimutatása. NOGRÄD — 1971. július 8„ csütörtök
