Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-27 / 175. szám

KÉPERNYŐ ELŐTT A bihari remete tragédiája ‘ Á magyar újkori irodalmat, « felvilágosodás irodalmát joggal jegyzik a Szabolcs me­gyei Bércéiről származó Bes­senyei György nevével. Vidé­ken élt, nemesi lakmározásoik közepette, onnan került föl a fényes Becsbe, ami szépírói ambícióinak újabb lendületet adott. Huszonötéves, amikor 1772-ben első művei megje­lennek, de akkor már egy­szerre több is: előbb Hunya­di László tragédiája, majd Az embernek próbája Pope-for- dítás, azután az Eszterházi ví­gasságok, az év végén pedig az Agis tragédiája. De kézirat­ban készen volt már a Buda tragédiája és a Hunyadi-eposz is. Harmincötéves korában pe­dig eltávozott a nyilvános po­litikai és irodalmi porondról, elvonult Berettyóújfalu, Ba- konszeg közelébe a szikes föl- dű Pusztakovácsiba,. 1795 után már teljessé vált magánya, amint azt az évből keltezett írása elárulja: „Ezen majdnem emberi társaság nélkül levő pusztai vadság s magános­ság ...” A boldogság „az or­szágra nézva igen rövid. Eb­ből a négy betűből áll, hogy esső. Valamennyi királyi ta­nácsos e világon a nemzetek boldogításárul dolgokat, álla­potokat gondol ki, a fent neve­zett négy betűt soha útol nem nem éri. Minden miniszteri plánum az adófizetés és kato- náskodásbul áll, de az esső áldás.” Mintha csak egy szán­tó-vető Rosseau szólalna meg belőle... De a magányába szorult al­kotó keserű szavai is őrzik azt a felfogást, álláspontot, amely az Agis tragédiájában az ab­szolutisztikus államforma és a természeti törvények ellent­mondásában vált a katarzis forrásává. Az Agis tragédiá­ja Szauder József megfogal­mazása szerint is Bessenyei­nek reprezentatív, s ideológia­ilag a magyar felvilágosodás­ra igen jellemző, gondolati­lag éppen nem középszerű műve." Ezt a kétszázéves művet ültette át tévéfilmre Erdődy János, vállalva a stilizáláson kívül az átszerkesztés kocká­zatos munkáját is. Amitől fél­ni kelletett, az nem követke­zett be, mert a mű megőrizte eredeti frisseségét, és hűen tolmácsolta Bessenyei monda­nivalóját, kicsit bátrabban is. mint Bessenyei, amihez első­sorban az elhallgatott sorok járultak hozzá. Agis elbuká­sában nem azon van már a hangsúly, amit Agis így mond ki: „Aki tud királya ellen rugódozni, Eképpen szokott a vérével áldozni. Rettegi a trónust végre halálába, Melyet megvetett volt halandóságába.” A hangsúly odatolódik el, hogy „nagyon kell még Spár- tán szánakoznom.” Vaevis, hogy sok még, nagyon sok a tennivaló. De Agis tragédiá­ja cselekményében is sokat­mondó mű, hiszen az olyan népvezér tragédiája zajlik le szemünk láttára és fülünk hallatára, aki a népért küzd ugyan, de elveszíti kapcsola­Kulturális s»;*©íaivo a ÖT ESZTENDŐ TERVEI. Ezekben a napokban készül Salgótarján város ötéves mű­velődéspolitikai terve. A részletes és sokoldalú anyag egységes szemlélet alapján ér­tékeli az elmúlt ötéves terv közoktatási és közművelődési eredményeit, ugyanakkor megjelöli a negyedik ötéves terv legfontosabb művelődés- politikai célkitűzéseit, a munkáskultúra, a közoktatás, a közművelődés soron, követ­kező feladatait. A tervet a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legkö­zelebbi ülésén tárgyalja. GYARAPODIK PÁSZTÓ. A Pásztói nagyközségi Tanács képviselői a közelmúltban tárgyalásokat folytattak a Képzőművészeti Alap küldött­jeivel. A megbeszélések ered­ménnyel jártak, megállapod­tak, hogy a következő öt ész- tendőben újabb képzőművé­szeti alkotásokkal gyarapodik Pásztó. Az elgondolások sze­rint a nagyközségi műemléki környezetébe Dózsa-, a ta­nácsház előtti térre munkás­paraszt kompozíció kerül. A szép, modern áruház környé­kére figurális alkotást, a strandon pedig ugyancsak szoborkompozíciót helyeznek el. SZÁMOK A MŰVELŐDÉS­RŐL. A Salgótarjáni Kohász Művelődési Központ dolgozói elkészítették az elmúlt fél év „közművelődési” statisztiká­ját. A számok sok mindenről árulkodnak. A felmérések szerint űz év első felében százhét ismeretterjesztő elő­adást tartottak, háromezeröt­száz érdeklődő részvételével. A könyvtárból tizennégyezer kötetet kölcsönöztek, a klu­bokat, szakköri foglalkozáso­kat húszezren látogatták öt- százhuszonnégy alkalommal. A kiállításokat, színházi elő­adásokat tizennyolcezren te­kintették meg, a filmvetíté­sekre tizenháromezren voltak kíváncsiak. Száztizenkét alka­lommal adták „kölcsön” a he­lyiségeket tanácskozás és egyéb rc'dezvények céljára. Mindent összevetve fél év alatt közel nyolcvanezer láto­gatója volt a művelődési köz­pontnak. TÁRSADALMI ÜNNEPSÉ. GEK. Társadami ünnepsége­ket előkészítő operatív bizott­ság látott munkához Pásztón, az első ülésüket már meg is tartották. Az operatív bizott­ság feladata, hogy tevékenyen és hozzáértéssel segítse a tár­sadalmi ünnepségek, névadók, esküvők és más családi össze­jövetelek megrendezését. A bizottság részletes tervet dol­gozott ki és felhívással for­dult a nagyközség vállalatai­hoz, üzemeihez, szervezetei­hez, amelyben kérte, hogy a KISZ, valamint a szakszer­vezeti bizottságok nyújtsanak hatékony támogatást munká­jukhoz. SZAKSZERVEZETI OKTA­TÁSI KÖZPONT. Októbertől megoldódik a szakszervezeti továbbképzés Nógrád megyé­ben. Eddig ugyanis a szakszer­vezeti oktatásban résztvevők Velencére, illetve Budapestre jártak tanfolyamokra. Most, a Szakszervezetek Országos Tanácsának segítségével és anyagi támogatásával Salgó­tarjánban, a Kohász Művelő­dési Központban alakítják ki a megyei szakszervezeti okta­tás fellegvárát. A különböző időtartamú továbbképzések résztvevőit a sport-, illetve a munkásszállóban helyezik el és étkeztetésükről is helyben gondoskodnak. Az első cso­portot október végén fogad­ják. ÜJ MŰSORRAL. Teljesen új műsorösszeállítással készül a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek fúvószenekara, a Győr­ben megrendezendő Országos Vasas Fúvószenekari Találko­zóra. Péceli István karmester, akinek a zenekar élén lesz az első „komoly” bemutatko­zása, gyakran tart próbát zenekarával. A felkészülés azért is alapos, mert a fúvós- zenekari találkozón dől el, miképpen minősítik a zene­kart. A résztvevők augusztus 19-én hajnaban indulnak kü- lönautóbusszal Győrbe, a ta­lálkozó színhelyére. NÓGRÁD - 1971. július 27„ kedd tát a néppel. Hagyja a fel- zendült népet aludni térni, mielőtt a nép sorsán változta­tás történnék. Bár a változ­tatás célja — az abszolútiz- mushoz való ragaszkodásban ez természetes — rendkívül véges. Hiszen további hűsé­gükért a királytól nem kér­nek egyebet, mint az adós­ságterhek törlését és a földek újraosztását. Nem szólván ar­ról, hogy Leonidas Agis to­vább fejlődésének vet gátat az adósságlevelek elégetésé­nek nemes gesztusával. De mindent egybevetve, a tragé­dia gondolatai még napjaink­ra is őriztek újat, megszívle­lendőt. Az átültetés is jól si­kerültnek mondható. A szereplők megválogatása külön emelte a rendhagyó be­mutató sikerét. Bessenyei Fe­renc, Avar István, Csernus űMariann és Kohut Magda a nagy görög tragédiák kitűnő előadásaira emlékeztettek. Két dolog azonban olykor komi­kusán hatott. Az egyik: a szerző páros rimű tizenkettő- seinek egyhangúságát a szö­vegmondók rendkívül kihang­súlyozták, s így például a ne­mesi kizsákmányolás ellen küzdő Agis olykor nem mint hős, hanem mint versmondó áll előttünk. A másik: fur­csán hatott az archaizálás vagy éppenséggel a görög kör­nyezet kíhangsúlyozására kö­vetkezetesen alkalmazott s- betűs kiejtés, ami a latinos kiejtéshez szokott nézőben nemcsak Leonidász Leonidas- nak ejtésénél, hanem Kleomb- rotesz Kleomrotésnak., vagy másoknak hasonló megszólí­tásánál kacagóingereket kel­tett. m A mai, keddi műsor rend­kívül változatos, nagy válasz­tási lehetőségeket tartogat, hiszen (17,50-kor) az Állat­óvodából, az Állatkertből lesz helyszíni közvetítés, majd be­szélgetés tanúi lehetünk, a té­ma az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács mun­kája (18,20), utána júliusi tár­latokra mehetünk el (18,50), a fő műsorban pedig Németh László: Cseresnyés című drá­máját láthatjuk, a Kecskemé­ti Katona József Színház tár­sulatának előadásában (20.00). Lakos György Az irodalom és a társművészetek Ä „baranyai irodalomtaní­tást napok" legérdekesebb, és az ország különböző tájairól érkező nevelőknek legmara­dandóbb élményt nyújtó ese­ményei a helytörténeti kirán­dulások voltak. A múlt eszten­dőben az Ormánságba kalau­zolta a konferencia résztve­vőit Tüskés Tibor iró, ebben az esztendőben pedig a vil­lányi szabadtéri szoborparkot és alkotó műhelyt, valamint a siklósi várat és a vár kiállító termeiben látható kerámia­kiállítást tekinthették meg az érdeklődők, (Csak megvalósít­ható ötletként vetjük fel: mi­lyen élményt nyújthatna Nóg­rád megye, ha lehetőséget te­remtene arra, hogy az ország irodalomtanárai megyénk iro­dalmi, történelmi és munkás­mozgalmi emlékein gazdagod­hatnának egy-egy alkalom­mal. Hírünket az országban csak erősítené ez. ' Az írodalomoktatásnak a lársművészetekkel való kap­csolata témájában Tüskés Ti­bor tartott nagy érdeklődés­sel kísért előadást az irodal­mi művek illusztrációjáról. A témához az alapot a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központban látható Martyn Ferenc „Berzsenyi-rajzok” cí­mű sorozatának kiállítása szol­gáltatta. Tüskés Tibor abból indult ki, hogy a könyvnek képző- művészeti jelentése is van, a könyv maga is műtárgy. Kassák Lajost idézve megál­lapította: ha egy könyvet te­szünk az asztalra, és valaki bejön a szobába, akkor elő­ször is meglát egy szép tár­gyat. Nem azért megy oda, hogy ki írta, mi van benne, hanem azért, hogy közelről tapintsa, érzékelje. A könyv tehát nemcsak szöveget, gon­dolatokat közvetít, hanem a könyvnek, mint minden tárgynak, képi jelentése is Az illusztráció latin erede­tű szó, és a szótár szerint „vi­lágosabbá tételt” jelent. A művészeti lexikon valamivel bővebben írja körül: „Kézira­tos, vagy nyomtatott könyvek­ben a szöveget szemléltető, dí­szítő képek vagy rajzok gyűj­tő neve. „Már Babits Mihály megállapította, hogy aki egy könyvhöz a képeket rajzolja, nem akarja éppen ugyanazt mondani, mint az, aki megír­taA kép nemcsak más mó­don fejezi ki a mondanivaló­ját, hanem egészen mást tud kifejezni, a valóságból, mint a szavak. ' A jó illupztráció új és szer­ves műalkotás, melyben a ké­pi és nyelvi elemek tovább. épülnek, és tökéletes egységet alkotnak. Tüskés Tibor meg­állapította, hogy sajnos, tan­könyveink illusztrációinak egy része a nyers fordításhoz ha­sonlít. Pontosságra, képi azö’. nosságra törekszik. Az író szavait egyszerűen egy másik nyelv közegébe teszi át. Ami­kor az illusztrátor beéri a tartalmi azonossággal, pusztán lerajzolja a szavakkal elmon­dottakat, a kép nem emelke­dik az önálló művészet rang­jára: földközelben repül, szár­nyával a fák koronáját verde­si. Martyn Ferenc művészeté­ben az illusztráció művészi megvalósulásával találkozunk, számára a rezonancia a fonto­sabb, nem a díszítésen. ha­nem a megvilágításon van a hangsúly. A Berzsenyiről ké­szített rajzsorozata emlékező és hódoló tiszteletadás a költő műve előtt. A képekről megis­merjük a természetes életet kedvelő, a „mezei szorgalom" és a balatoni táj keretében munkálkodó „niklai remetét", aki fölött korán „béborult az élet vidám álorcája.” Számunkra érdekes, hogy Martyn Ferenc, aki tizenöt esztendeig Párizsban tartóz­kodott és 1940 után telepedett le véglegesen Magyarorszá­gon, nemcsak Cervantes, Pető­fi, Flaubert és Joyce művei­hez készített illusztrációkat, hanem Madách „Az ember tragédiájá”-nak két színéhez: a konstantinápolyi és s lon­doni színhez. Tüskés Tibor elöadaao meg­erősítette bennünk a jó il­lusztráció fontosságának tu­datát, és csak jó érzéssel te­hetjük hozzá, hogy rangos képzőművészeink egyre na­gyobb számban segítenek ta­nulóifjúságunk képzőművésze­ti ízlésének fejlesztésében. Borsos Miklós például, aki több Mikszáth-müvet is il­lusztrált, úgy látja, hogy » művész számára nem leeresz­kedés alkotótársul szegődni az íróhoz, ellenkezőleg. Látszólag lemond ugyan a szabadságá­ról, kötöttséget vállal, de ép­pen ez az erőpróba, ez a na­gyobb szellemi igénybevétel emeli föl, nyit új távlatokat előtte. Szász Endre pedig a műfaj szinte minden törvényszerűsé­gét megfogalmazza, amikor azt mondja: o kicsi gyerekeknek lehet egészen elvontan, tömö­ren rajzolni. A 10—15 éves gyerekeknek szóló ifjúsági könyvekhez aprólékosabb, na- turalizáltabb rajzok illenek, ez a korosztály megköveteli a pontos részleteket. A kama­szoknak megint frissebben, el- vonfabban lehet rajzolni, ta­lán még tömörebb képnyelven, mint a felnőtteknek. Az il­lusztrátor szerepe olyasféle, mint a műfordítóé. A könyv belső tartalmát, szellemét kell kifejeznie, lehetőleg pontosan annak a közönségrétegnek megfelelő képnyelven, ame­lyikhez a mű Íródott. „A festő lelket önt az alakba, a költő alakot ad az érzésnek vagy gondolatnak”, s ha igazi művészet találkozik a szó és vonal művészetének „törvénytelen házasságiban" a néző-olvasó gazdagodik e házasság gyermekei révén. Csukly László Útikalauz szép tájakról Hazánk egyik legszebb ré- hegység lakóinak néprajzi sa­széről, a Bükkről jelent meg Játosságairól. Ezt követően a új útikalauz. A kilenc tagú szerzők részletesen vázolják a szerzői kollektíva részletes vidék geológiai felépítését, tájékoztatást nyújt a Bükk kialakulását, felszínét, tájaik __________________ éghajlatát, vízrajzát, gazdasá­gi életét. A könyvnek gya­WIKSZÄTH KALMAN regénye nyomán CS. HORVÁTH TrBOR rajzolta: KORCSMAROS PÁL korlatilag leghasznosabb része a túraútvonalakat tartalmazó fejezet, amely pontosan tájé­koztat a látnivalókról, útjel­zőkről, menetidőkről, túra- utakról. A kötetet, — ame­lyet természetjárók figyelmé­be ajánlunk, — név- és tárgymutató zárja. Készülnek a tankönyvek Alig egy hónap áll már csak a nyomdák rendekezé­sére, hogy elkészítsék az új tanévre szükséges tankönyvek 16—17 millió példányát. A tankönyvek készítésébe 13 nyomda kapcsolódott be, s ezek egymással versenyeznek, hogy határidőre, jó minőség­ben a tanulók kezébe kerül­jenek a szép kivitelű kiadvá­nyok. A legtöbb tankönyvet az Athenaeum Nyomda állítja elő, ahol 93 féle kiadványból 3 millió 755 000 pédány ké­szül, 1200 tonna papírból. Az Egyetemi Nyomdában ezek­ben a hetekben nagy a „haj­rá” július 31-ig 60 féle, au­gusztus 15-ig pedig újabb 15 féle könyv hagyja el a nyom­dát. A tanév kezdetére itt is kibocsátják az év elején szük­séges könyveket, de azután is folytatják a tankönyvgyár­tást : szeptembertől decembe­rig olyan ismeretterjesztő műveket és nyelvkönyveket nyomnak, amelyek tanévköz­ben kerülnek majd a kis- és a nagydiákok kezébe. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents