Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

Az irodalmi műv elemzése A „Baranyai irodalomtaní­tási napok” második napjá­nak legérdekesebb előadása „A modern mv.elamző eljárá­sok a kortárs irodalom drámai alkotásainak vizsgálatában” címmel hangzott él. Az elő­adó dr. Bécsy Tamás szakfel­ügyelő elöljáróban Lukács György gondolatmenetét kö­vetve megállapította, hogy. „a dráma olyan írásmű, amely valamely összegyűlt tömeg­ben közvetlen és erős hatást akar létrehozni, emberek kö­zött lejátszódó megtörténések által.” A drámai művek elemzésé­hez három modellt állított fel, amelyek részeivé a mű­veknek azokat az eléggé absztrakt összetevőit tette, amelyek az ókori miszté­riumdrámáktól a mai drá­mákig a legtöbb műben meg­találhatók. Megjegyezte azt is, hogy a modellek nem ar­ra valók, hogy a művek nagyságát mérjük velük, azaz nem valami objektív mércék mint pl. a természettudomá­nyos mérőeszközök. Ugyan­akkor a modellek szükség­képpen sematikusak, ami eb­ben az összefüggésben azt je­lenti, hogy kimaradtak belő­lük a részletek. A, három vizsgált modell: a) két egymással szemben ál­ló hős küzdelme tett-váltás sorozatban zajlik le, b) egy központ és környezetének vi­szonya található, c) két „vi­lágszint” találkozása jelenik meg. A hagyományos dráma mo­delljében a dráma egy kon­fliktus köré épül, s ennek két oldala van. Az egyik, általá­ban pozitívnek ítélt oldalt képviseli a főszereplő, a má­sik, általában negatívnak ítélt oldalt az ellenfele, vagy azok egy csoportja, a kon­fliktusnak az az oldala (az az erkölcsi alap), melyet a fő­szereplő testesít meg, általá­ban háborítatlan nyugalom­ban él a főszereplőkben már a cselekmény megindulása előtt. A konfliktus akkor éled fel, amilcor az ellenfél olyat tesz, amely az erkölcsi alap beteljesedése elé aka­dályként kerül. A főszereplő jelleme olyan, hogy az ellen­fele által teremtett helyzet­ben nem képes élni, s ezért arra törekszik, hogy azt meg­szüntesse. Az a jellem, amely az adott helyzetbén nem ké­pes élni, azáltal lesz hiteles­sé, hogy ' az adott helyzet olyan problémával van össze­függésben. amely az adott korban az élet fókuszában áll. A főszereplő, egyéni sorsától függetlenül, általában eléri, amit akar. Tette egy egész közösség életét megvál­toztatja, az ellenfél által lét­rehozott rossz helyzetet jóvá fordítja. A hagyományos dráma te­hát egy olyan végső, első okon nyugszik, amely nem a dráma „testében” van, hanem azon kívül, a kor emberei­ben, a nézőkben, akik ezt bizonyítás nélkül pozitívnak vagy negatívnak tartják. Bécsy Tamás a hagyomá­nyos dráma modelljének is­mérveit az Antigonén, a Hamlet-en és a Bánk bán példáján mutatta be. A drámai művek másik modellje: a középpont-drá­mája. E müvek szerkezetileg is. elvileg is egy középpont köré épülnek. E középpontról azt mondhatjuk, hogy „su­gárzó”, mert mindenkire rá­kényszeríti a hozzá való kap­csolatot. mégpedig azért, mert a hozzá való kapcsolat jelle­ge és előjele az, ami az em­beri lót legfontosabb terüle­tein az adott korban alapve­tően meghatározza az emberi VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Nincs könnyű helyzetben a kritikus, de még a néző sem, amikor úgy kezdenek a Televízióban egy műsort, hogy már előtte agyba-főbe dicsérik. Ügy kérdez a riporter, hogy az már dicséret, úgy felel a zsűritag, hogy az már kitünte­tés, és úgy nyilatkoznak a szereplők, rendezők, zeneszerzők, hogy abban az önteltség objektív talapzatokra támaszkodik. Ez történt a Szóljatok szép szavak! ötödik részének közve­títésénél, amikor az budapesti Pinceszínház együttese mu­tatkozott be Karinthy Frigyes: Az emberke tragédiája című paródiájával, Fodor Tamás rendezésében. Az országos irodal­mi színpadi vetélkedőn az együttes díjat kapott. A sok di­cséret ellenére egyáltalán nem lehet a vállalkozást egyértel­műen elfogadni, hiszen maga a mű sem színpadra készült, eredetileg stílusparódia, s ebben filozófiát, filozófiai szán­dékot belemagyarzáni nagy vakmerőség. Inkább öncélú tréfálkozás, Tart pour Tart játékosság van az így írtok ti műveiben, semhogy olyan szándék, hogy olyat írjon az író. hogy majdan, a Pinceszínház ifjúsága azt politikai műként aposztrofálja. Ha dicsérni lehet, akkor legfeljebb a vállalko­zás vakmerőségéért, és azért a bátorságért, hogy lámpaláz nélkül merik filozófiának, filozófiaparódiának megjátszani azt, ami olvasásra, olvasók szórakoztatására készült. ★ A szombati műsorból, amelynek egyik nevezetessége, hogy megkezdődik a táncdalfesztivál idei, első elődöntője (21.05), külön is felhívjuk a figyelmet az Ifjú zenebarátok című (17.15) riportfilmre, a Magyar művészet története kép­zőművészeti sorozat legújabb folytatására, amelynek A / két háború között a címe (17.55) és A tenger titkai dokumentum­filmsorozatra (18.25). L. Gy. Huszonegy európai országból Tanácskoznak as ifjú vöröskeressíesek ötven esztendővel ezelőtt hívták életre hazánkban az if- j ű vöröskeresztesek mozgal­mát, s azóta a fiatalok száz­ezrei kapcsolódtak be a vö­röskeresztes munka céljainak megvalósításába. Ma már az úttörő- és KISZ-szervezetek keretein belül működő ifjú vöröskeresztes csoportok tag- jainák szárny meghaladja a 257 ezret, — mondotta Márté Mihály, a Magyar Vöröske­reszt ifjúsági osztályának ve­zetője, aki az első európai vöröskeresztes találkozó pén­teken megkezdődött kétnapos tanácskozásán fölelevenítette a hazai ifjú vöröskeresztesek mozgalmának 50 esztendős történetét. Ezt követően 21 európai ország delegációinak vezetői a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai tanácstermében meghallgatták dr. Bencze Bélának, az Orszá­gos Mentőszolgálat főigazgató­jának, az elsősegélynyújtó olimpia főparancsnokának be­számolóját, amely a háromna­pos verseny tanulságait, ta­pasztalatait összegezte. Délután a hazai ifjú vörös­keresztesek oktatásának prog­ramjáról, valamint a külön­böző országok vöröskeresztes társaságainak munkájáról s a további kölcsönös tapasztalat­csere-lehetőségekről volt szó. (MTI) NÖGRÁD — 1971, július 24., szombat viselkedést. A középpont vagy a passzív főszereplő, vagy egy meg nem testesített er­kölcsi tényező. A drámai fe­szültséget a középponthoz való kapcsolódások, viszonyok más jellege adja. Bécsy Tamás a középpont­dráma modelljének vizsgála­tánál Szophoklész: Oidipusz Kolónoszban, és Ibsen: Peer Gynt című drámáit elemezte. Az előadó ezután a miszté­riumdráma modelljét rajzol­ta meg. A misztériumdráma a feltételezett két világszint határán a két világszint egy­ben lévőségét mutatja. Az is­teni, túlvilági szint a megha­tározó. A mű azt a viselke­dést mutatja be rituális cse­lekvésben és formában, amit az embernek gyakorolnia kell ahhoz, hogy e világi élete jó legyen (ókori misztérium- dráma), illetve, hogy a túlvi­lágon elérje az örök boldog­ságot (középkori miszétrium- dráma). A művekben ivíe- szültség jön létre azáltal, hogy szembekerül az ember e világi prefigurája és túlvi­lági figurája. Mind a történe­tet, mind a szereplőket absztraktan, elvontan ábrá­zolja: A művek megva­lósulásához feltétlenül hinni kellett a túlvilági létezésben. A korunkban megírt drá­mákban a két világszintet természetesen abban a for­mában, ahogy az ókorban vagy a középkorban megírt művekben találtuk, nem ta­láljuk meg, mert azok a „végső realitásoknak” felfo­gott hitbeli tényezők most hiányoznak. Ezek a modern drámák azt fejezik ki,- hogy a polgári világban semmiféle általánosan ismert és elfoga­dott világszemléleti rendszer nincsen, másrészt csak egyet­len ember, az író véleményét, hitét, világszemléleti rendsze­rét fejezik ki, a világ, álta­la alapvetőnek tartott, szituá­ciójáról való vízióját sugall­ják. Ilyen művek Ionesco: A király halódik, Peter Weis: Marat, vagy a legérdekesebb és legfurcsább jelentkezése a két világszintnek (ezért is váltott ki olyan nagy vitát) Samuel Beckett: Godot-ra várva. A mai drámák jó része a fentiekben ismertetett három alapvető drámai modell ré­szeit keveri. Csukly László Szülőknek — nevelésről A tanulók irányítása Az oktató-nevelő munkában évről évre nagyobb jelentősé­get kap a tanulók tehetség- kutatása, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése. Neve­lőink ez irányú munkáját kettős cél vezeti: a pályaal­kalmasság megállapítása és a felsőbbfokú beiskolázási fel­adat. Mindnyájan tudjuk, fe­lelősségteljes nagy gond gyer­mekünk ilyen, vagy olyan életpályához való segítése. Különösen akkor, ha nincs ki­forrott elképzelése a fiatal-, nak, vagy a különböző lehető­ségek korlátozottak. Oktatáspolitikánk segítséget kíván adni a tanulóknak — a szülőknek is — a továbbfej­lődés útjának kijelölésében. A képességek, hajlamok, rá­termettségek kutatása ma már nemcsak a tanítási órán fo­lyik. A különböző szakkörök, önképző körök, tanulmányi versenyek, vetélkedők szélese­dő hálózata mind azt a célt szolgálják, hogy a tanulókban rejlő egyéni értékek felszínre kerüljenek, ismertté váljanak. A tanulmányi versenyek eredményei és azok elemző vizsgálata sok tapasztalattal szolgál a nevelés, sőt a szü­lők számára is. Részletes is­mertetés nélkül a szakközép- iskola műszaki tanulmányi versenyek eredményeiből sze­retnék ezúttal egy-két gondo­latot kiemelni. Az összehason­lításokból levonható következ­tetések több mint harminc is­kola adataira épülnek. A vizsgálatok összefüggően bizonyították, hogy a közepes, vagy annál valamivel jobb felkészülésű tanulóink összes­ségben nem, de egy-egy szak­tárgyi területen kiemelkedő eredményeket értek el. Vagy­is; jóval az átlag fölötti ma­gas szinten mozoglak vala­melyik szaktárgyban, vagy annak jól behatárolható terü­letén. Az is figyelemre méltó, hogy a jeles színvonalú tanu­lóink többsége nem verseny­zett jeles színvonalon. Ezek természetesnek tűnő jelensé­gek, mégis arra figyelmeztetik pedagógusainkat, hogy tanu­lóifjúságunk ama derékhadá­ban, mely a közepesek hatal­mas táborát képezi — vulka­nikus működésben forr, ka­varog, a tehetség, a tettre- készség, a kitörési vágy. Ezek a tanulók keresik a rést, hogy a felszínre kerüljenek, s a nekik tetszetős helyen igye­keznek áttörni a tanulmányi rendszer kemény falát. Küz­delmet vívnak a javából, ta­lán még a róluk alkotott elő­ítéletekkel szemben is. A je­les tanulók eredményeiből nem azt a negatív következ­tetést szeretném levonni, hogy kételkedjünk felkészültségük színvonalában. Megerősíteném azt a tényt, hogy magasabb tanulmányi szinten is diffe­renciált a készség, valamely irányba erősebb a hajlam. Fel kell fedeznünk, észre kell vennünk tanulóink ilyen jellegű megnyilvánulásait mindkét szinten. Osztályfőnö­ki és szaktanári munka: kö­zös összefogással támogatni, segíteni, az ösztönös törek­vést tudatosítani, tempót dik­tálni, a beállott utat szélesí­teni. Fáradságos, de nagyon hasznos feladat ez, mert álta­la felszínre kerülnek a speciá­lis képességek és velük együtt a pályaválasztáshoz szükséges alaptényezők is. Sok tanulót menthetünk meg ezzel az el­tévelyedéstől, szétforgácsoló- dástól, elfásulástól és növel­hetjük ambíciójukat, becsvá­gyukat, önbizalmukat. Ebben a munkában a szülők lehetnek pedagógusaink első számú segítői és kell is, hogy legyenek. A tájékoztatás a ta­nulóotthoni elfoglaltságairól, megnyilvánulásairól, törekvé­seiről, sőt a családi beszélge­tésekről is nagyon sokat mond a pedagógusnak. Minél részle­tesebb, sokoldalúbb, reálisabb a szülői megfigyelés, minél kö- vetkezetesebb a tanuló tevé­kenységének nyomon követése, annál hasznosabbak az infor­mációk és teljesebb a peda­gógiai összkép. Az egyéni értékek kialaku­lására és tisztázására egyebek között jó szolgálatot tesznek a termelési és szakmai gyakor­latok, a szünidei munkaválla­lások. Innen is értékes véle­ményeket kaphat nemcsak az iskola, de a szülő is — főleg, ha veszi a fáradságot és ér­deklődik a munkahelyen. Erre annál inkább felhívom a fi­gyelmet, mert jelenleg neve­lőmunkánk igen fontos része a termelési gyakorlat. A tehetségek rátermettségé­nek más meghatározói is van­nak, mint a kiemelkedő ta­nulmányi eredmény, — speci­ális, egyéniséghez tapadó mu­tatók. Ezt a pedagógusok tud­ják, de a szülők között sokan vannak, akik — sajnos — az elért általános tanulmányi mutatók alapján értékelik gyermekük képességeit. Az is lényeges dolog, hogy a szak­középiskolai továbbtanulással még nincs lezárva a pályavá­lasztás A kibontakozás iránya a szakágazaton belül is sok­féle lehet. A belső választás­hoz is hozzá kell segíteni gyermekünket. Ehhez diák. szülő és tanár között fokozott együttműködésre van szükség. Túrái Ferenc Kulturális ^qzmy. ' RÖPÜLJ PÁVA! A Tv-ben népszerűvé vált műsorsoro­zat hatására, az ország min­den részében — így megyénk­ben is — sorra alakultak a a Röpülj páva-körök, ame­lyek egy-egy falu éneklő asz- szonyait, lányait fogják egy­be. Nógrád megye különösen gazdag anyagot kínál a nép­dalt kedvelőknek, hiszen szinte minden falunak más­más hagyományai vannak mind a népi játékok, szo­kások, mind pedig a népvise­let területén. A Röpülj páva­körök egybefogására, bemu­tatkozására hasznos kezde­ményezés született a pásztói művelődési központban. A járás területén működő ének­lő csoportok augusztus 20-án Miklós egyszerre leli rabbá testben és lélek­ben. A testi rabság nem aggasztotta, az bizo­nyára valami félreér­téiből származik, és ügye hamarosan tisztá­zódni fog. A lelki rab­ság pedig csők boldog­ságot jelentett számá­ra. Szinte vidámon vo­nult be hát a börtöné­be. MIKSZÁTH KÄLMAN regénye nyomán irta: CS. HORVATH TIBOR rajzolta: KORCSMAROS PAl, lépnek közönség elé. A ren­dezvény célja az, hogy meg­ismerkedjenek egymás mun­kájával, műsorával, és taná­csokkal szolgáljanak egymás­nak. '★1 A TSZ SEGÍT! A hasznost tsz vezetői lehetőségeikhez mérten igyekeznek támogatni a falu kulturális tevékenysé­gét. A nemrégiben létesített óvoda — ahol a tsz-ben dol­gozó szülők gyermekeit he­lyezték el — is az ő hozzá­járulásukkal épült. Számta­lan kulturális rendezvényhez — bál, műsoros estek — nyújtanak anyagi támogatást. A tárgyi feltételek megterem­tése, az esztétikus környezet kialakítása érdekében, a helyi KISZ-klubnak berendezést — bútort, rádiót, és egyéb szük­séges felszerelést — vásá­roltak. Most, a nyár derekán az iskolások üdültetésével is foglalkoznak. Július 26-án általános iskolásokból álló csoportot visznek a Balaton- parti Kilián-telepi expressz táborba, ahol két vidám he­tet tölthetnek el a pajtások. * A SZOCIALISTA BRIGÁ­DOK RÉSZÉRE ajánló jegy­zéket készít a Pásztói Lovász József Művelődési Központ. A jegyzék részletes tájékozta­tást nyújt a művelődési köz­pont új szezonjának program­járól, amelyben a Déryné Színház előadásai, irodalmi estek, és a filmklub új prog­ramja egyaránt szerepelnek. S hogy az ajánlás még haté­konyabb legyen, július 28-ára meghívták a szocialista bri­gádvezetőket és a szakszer­vezeti kultúrfelelősöket egy közös beszélgetésre. A tanács­kozáson a részletes program megbeszélésén kívül, a szak­mai ismereteket tartalmazó előadásokról is szó lesz. A változatos, gazdag program­ból a brigádvezetők, a brigád­dal egyetértésben, kiválogat­hatják a érdeklődésüknek leginkább megfelelő szakmai és kulturális előadásokat. Mód nyílik a brigádoknak egymás kölcsönös megismerésére is. A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ sze­replése az elmúlt évadban sikeresnek bizonyult a pász­tói művelődési központban. Szinte minden előadás telt házzal ment. Mintegy 250 bérletet adtak el a járás te­rületén. A művelődési ház az új évadra is szerződést kötött a színházzal. Az első előadás­ra augusztus 25-én kerül sor, amikor Jacobi: Leányvásár című nagyoperettjét láthatja a színházkedvelő közönség.

Next

/
Thumbnails
Contents