Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

A pásztói járás könyvtárában A viszonylag nagy tét átfogó Pásztói terüle- — Rendezvényeik kapcso- biztosított összegek felhaszná- járási lódnak az olyan események- lásával sem élnek. Nem a Könyvtár életéről, működésé- hez, mint a mezőgazdasági könyvállomány gyarapodásai ről, problémáiról, gondjairól könyvhónap, a költészet nap- könyvtár minőségi fejlesztése ja stb. Az utóbbi ünnepségek okoz problémákat, hanem az könyvtár során Mezei András Szirá- elhelyezése, az objektív mű­kon, Hajnal Gábor Csécsén ködési feltételek biztosítása, találkozott az olvasókkal. A Az elhanyagolt, néhány négy­Lovász József Művelődési zetméteres helyiség még rak­beszélgettünk a minap Szől- lősy Miklóssal, a igazgatójával. — A nagyközségi cím el­nyerésével egyidejűleg meg­nőtt könyvtárunk központi Központtal közösen nemrég tározásra is kevés, nemhogy funkciója is. Hasznos és Mát- rendeztünk egy előadói estet, olvasótermet biztosítana. E nakeresztes, a két fiókkönyv- Tompa László erdélyi előadó- szorult helyzet kialakulásá- tár idecsatolásával a közel művész közreműködésével, hoz nagymértékben hozzájá- tízezer lakosból több mint Kiadványainkról: különféle rult az a szubjektív rangso­rolás, amely a tanácsi veze­tőket, a könyvtári munkának más feladatokkal való össze­hasonlításakor vezette. Sajnos, kevés a remény, hogy e szemléleten, s egyúttal a olyan könyvtárak helyzetén változ- ünnepi tassanak. módszertani adunk ki rendszeresen. A járás könyv- körzeti tárainak életét bemutató, félévenként megjelenő kiad­ványunk: a Könyvtári Tükör. Évfordulókra, vagy eseményre, mint az kétezer a szervezett olvasók bibliográfiákat, száma. Évi forgalmunk eléri a tájékoztatókat 60 ezer kötetet. — Járási, illetve feladataik? — A járáshoz 25 község tar­tozik, ahol módszertani útmu­tatásokat, felügyeletet „ad” könyvtárunk. A körzeti könyvtárak kialakítása pár­huzamosan a kisebb községek közigazgatási összevonásával, nálunk is megtörtént. Két körzeti könyvtárunk dolgozik, Ecsegen és Kállón. Az előbbi­hez Kozárd és Csécse, az utóbbihoz Erdőkürt és Erdő­könyvhét, szintén külön ki- Eddig 60.—80 ezer forint állt adványt adunk közre. Elkészi- a járási könyvtár rendelkezé- tettük három hónapi időtar- könyvbeszerzésre, 14 000 tamra nyári programunkat,^ a forjn^ folyóiratokra; s a terü- szorosabb együttműködés- er.-; jeten levő könyvtárakat a dekében tulajdonképpen közös szükséges berendezésekkel is a műsortervünk a Lovász Jo- a központi könyvtár látta el. zsef Művelődési Központtal, a községi tanácsok tovább- Most készítjük „Könyvtári ra hasonló szemlélettel kí- ta^TO ^lakó^Mk^köni^ellTtása Tájékoztató” címmel uj ta- vánjá,k érvényesíteni önálló­»»*?■ «v “ S'Tnyvir.z“ & é SiTÄ'ÄS: Säaä sssjss ­............ m int raktári nyilvántartásunk. jának vezetésével — A központi könyvtár szolgáltatásai? — Két kölcsönzőnk van, fel­nőtt- és gyermekrészleg, heti 32 órai nyitvatartással. Jól el­látott az olvasótermünk, ahol 120 féle folyóirat áll az olva­sók rendelkezésére, ugyan­ennyi órát tart nyitva. A pásztói könyvtárban négy fő­foglalkozású és két részfog­lalkozású népművelő látja el a feladatokat, ezenkívül a két fiókkönyvtárban két tisztelet­egyáltalán a jövője felé. Osgyánl Lajosné lŰl Tigrisugr Rákosy Gergely 1924. szép- erőszakot tétlenül tűrő tár­tember 30-án született Buda- sadalmi közöny ellen. Bizo- pesten. Agrártudományi egye- nyíték erre például a „Kész temet végzett és közel két év- őrület” című elbeszélése, tizedet különböző munkahe- amelyben az ártatlan kisfiút lyeken, vidéken töltött. Mint szadista kegyetlenséggel ütle- ennek a nemzedék legtöbb gelő dromedárral szemben tagjának, neki is alapvető él- csak egyetlen ember, egy kis ményei közé tartozik a II. púpos meri felvenni a har- világháború, a reménykedve cot. várt felszabadulást követő Szatíráit gyilkosán találó hadifogság, rohanvást változó humora teszi még élesebb korunk sok-sok ellentmondá- fegyverré. Az 1969-ben meg- sa. jelent „Öriástök” című kisre­Az irodalomban először az génye a legjobb bizonyíték 1963-ban megjelent „Csodá- erre. latos trombita” című mese- A kritika azonban azt is gyűjteményével jelentkezett, megállapította, hogy egyes Elsősorban az elbeszélés a írásait, pl. „A kolorádóbogár” kedvelt műfaja: a „Mondok című, az ötvenes évek elején mást...” (1966) és az „Elma- játszódó regényének cselekmé- rasztahm Brigitte Bardot” nyét és hőseit valahogy lég- (1968) két novellás kötete bi- üres tér veszi körül. Ez a zonyítja, hogy jó megfigyelő- regénye valahogyan egy képességű, a társadalomban „absztrak világ absztrak sza- található torzulások, fonáksá- tírája, élmény és látomás nél- gok nagyszerű kipellengérező- kuli alkotás”, je. Legjobb írásaiban a reáli- Rákosy Gergely legfőbb sat az irreálissal vegyítve til- irodalmi problémája, hogy takozik minden agresszivitást, mai irodalmunk nem hagy hű á s — Milyen gondjai vannak a' járási könyvtárnak? — Központi könyvtárunk­ban is, és sajnos, a járás egész területén nagyon kevés a mezőgazdaságban dolgozó olvasók száma. Jó lenne, ha a tesz-ek módot találnak arra, hogy tagjaikat érdekeltté te­gyék a tanulásban, szakkép­zésben, általában a művelő­désben. Azt hiszem, nemcsak a pásztói járásra jellemző ne­díjas könyvtárosunk dolgozik, hézség. A községi tanácsok — Milyen rendezvényeik magatartása egyszerűen érthe­voltak az utóbbi időben? Van- nak-e a könyvtárnak önálló kiadványai? tetten könyvtárainkkal szem­ben. Van jó néhány közsé­günk, ahol a központilag VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Három részben láthattuk Mátray Mihály Vietnamról szó­ló riportfilmjét, az elmúlt héten. Az első részt, amely A világ kilencedik csodája címet viselte, az előző vasárnap, A HÉT műsorában vetítették. A riportfilmnek mindig van valamilyen különleges va­rázsa a néző számára. Távoli helyekre, soha nem látott or­szágokba, érdekes eseményekbe, sokásokba enged bepillan­tani, ahová a néző csak a kamerák segítségével juthat el. A riportfilm forgatócsoportja egy teljes hónapot töltött Vietnamban, hogy választ keressen arra, miként élnek és dolgoznak a vietnami emberek azokban a napokban és he­tekben, amikor nem hullanak a bombák, viszonylagos nyu­galomban élnek kicsik és nagyok. De a béke napjait is át, meg átszövik a pusztítás em­lékei. Világosan érezhető, hogy olyan fővárosról van szó, amelynek lakói nem tudhatják, mikor repülnek ismét bom­bázó gépek a házak fölé. A kilencvenkilencszer lebombázott és mindig újra helyreállított híd szimbólummá vált. Ezt az országot nem lehet legyőzni, vagy elpusztítani. A második rész, amely A fiatalok országa címet vi­selte, adott talán legtöbbet a nézőnek. A hősies, harcoló Vietnamról már eddig is sokat hallottunk. A tanuló, tovább­lépő, a jövőt építő emberekről aránylag kevesebbet. Mind­össze tizenöt éves Vietnam egyeteme. És mégis nappali ta­gozaton, évente ezer diplomást bocsát ki. Számunkra talán érthetetlen fanatizmussal, hatalmas erőfeszítéssel alakítot­tak ki nemzeti nyelvükön műszaki kifejezéseket. Szinte cso­da, hogy a háború éveiben ebben az országban ilyenre is jutott idő... A harmadik rész, amelyet tegnap este vetítet­tek Tho Pe-tó-phi címmel, arról a barátságról ad számot, amely a távoli országot közelhozza a magyarokhoz. Talán Petőfi és Móricz Zsigmond a legjobb bizonyítéka, hogy a közös hangot mindig meg lehet találni. '★ A mai napon könnyedebb, „igazi” nyári műsorokkal szolgál a Televízió. 16 órakor zenés fogyókúra jelentkezik, amely sok jó tanáccsal szolgál. Pláne, ha olyanok adják, mint Afonzó, Fónay Márta, Lorán Lenke és Szécsi Pál... 18 óra tízkor Sébastien kalandjaival ismerkedünk, majd 20.15- kor a Kegyelmes úr szárnysegédje most induló szovjet tévé- filmsorozat I. részét láthatjuk. A verskedvelőknek pedig Az angyaloknak könnyű című összeállítás szerez minden bi­zonnyal sok örömet. Cs. E. 4 NÓGRÁD - 1971, július 18., vasárnap Kulturális ttbraflriflft MEZTELEN VAGY. Ezzel a címmel forgat filmet Gyön- gyössy Imre a Sály község határában levő Tariizsa ci­gánytelepen. A filmforgatás a héten kezdődött, s egy hó­napig tart. Cigányéletet, ci- gánygondokat tárgyai Gyön- gyössy új játékfilmje. Szá­munkra külön érdekes, hogy szerepel benne Baláas János, a salgótarjáni naiv festő is. A Magyar Filmgyártó Válla­lat munkatársai a cigányfes­tő 15 képét szállították el a forgatás helyszínére, hogy az idős festőt alkotásai társasá­gában ábrázolják, r*i SZÁMOK AZ ISKOLÁK­BÓL. Elkészültek az első sta­tisztikák a következő tanév­ről a megye középiskoláiból. Etek szerint az 1971/72.es tanévre 1029 tanulót vettek fel a megye középiskoláiba. Az újdonsült középiskolások­nak mintegy 67 százaléka fi- Géza terved nyomán újabb zikai _ dolgozók gyermeke. A dísze lesz Salgótarjánnak. A gimnáziumok első osztályai- kirakat előtt bámészkodók ban 500-an kezdik majd el többsége fiatal, ez természe- tanuimányaikat. Közülük 127- tes is, hiszen értük épül ez a en tagozatos osztályba nyer­tek felvételt. Érdemes felfi­gyelni arra, hogy a tagozatos osztályba járók esetében már lényegesen kisebb, csu­pán 32 százalék a fizikai dől. gőzök gyermekeinek aránya. I*) MAKETT-SZTÁR. Nem túl­zás e név, hiszen csoportosan áLMögálnak a salgótarjáni Centrum-áruház kirakata előtt az emberek és nézik a kirakatba kitett kollégium- makettet. Még szerényen szólva is azt kell mondanunk, hogy a „kolesz” első bemu­tatása hatalmas sikert ara­tott. ötszáz diáknak nyújt majd otthont ez az impozáns, sarkaiban lágy vonallal ki­képzett épület, mely Magyar remek kollégium. Lehet, hogy néhányon már a helyü­ket is kinézték besnne? OMEGA-KONCERT. Nagy .átigazolások” hírét hallot­tuk a beatzenekarok világá­ból, azért az Omagáék bizo­nyára továbbra is a kedven­cek közé tartoznak majd. Hogy valóban így van-e, az majd elválik augusztus 23-án, hétfőn, Fülöp napján Akkor lesz ugyanis Salgótarjánban az Omega-koncert (ellentét­ben a műsorfüzetben megje­lentekkel). Két előadáson áll­nak „placcra” az Qmegáék, így remélhetőleg minőién ér­deklődő befér majd a terem­be. A markát dörzsölte örö­mében, mert ha valaki­nek kapcsolata van egy fehérszeméllyel, az mindig gyanús. Hanem aztán kiderült, hogy a kocsikáztatásról a csá­szár is tud. A követke­zőkben tehát egy me­részebb lépésre szánta el magát... MIKSZÁTH KÁLMÁN regénye nyomán Irta; CS. HORVÁTH TIBOR rajzolta: korcsmaros PAi A titkos házkutatás so­rán kezébe került egy papírlap, rajta Akii ke- zeírásával latin nyelvű versike, amely Napó­leonnak jósol győze!-; met és dicsőséget. tf $ [f 'h ( Hisz ez árulás!. A fickó • 1 csakugyan közönséges gazemberi Ügy lehet, hadállásainkról is érte­síti az ellenséget! képet korunkról az utókorra. Ez a gyötrő gond kötelezi őt arra, hogy írásaiban, amelyek kivétel nélkül az elmúlt hu­szonöt évvel foglakoznak, mi­nél jobban megközelítse való­ságunk lényegét. A „Tigrisugrás” című leg­újabb regényében úgy érez­zük eddigi művei közül a legjobban sikerült megközelí­tenie ezt az általa is szüksé­gesnek tartott ábrázolási mó­dot. A regény főhőse Kiss Mag­da, aki férjével, Gyulával egy faluszéli elhagyott malomban él, és végzik szisztematikus herbicid-kísérleteiket. A ter­melőszövetkezet tagjai rop­pant ellenségesen fogadják őket, s bár az elnök okos szavai nyomán nyíltan nem mernek ellene szegülni az „ő bőrükön” folyó kísérleteknek, jó időbe telik, amíg az ellen­séges hangulat felenged és megértik, mindaz, amit ez a két elszánt, céltudatosan dol­gozó fiatal művel, az ő ér­deküket is szolgálja. Kísérletük lényege, hogy a földkerekségén található két­féle élőlény: az autotróf és a heterotróf közül (az elsőbe tartozók szervetlen anyagok-' ból építik fel szervezetüket, a másodikba tartozók ezt sem­miképpen sem képesek meg­tenni) az elsőbe tartozókkal végzett kísérletek révén elér­jék, hogy az átlagosnál két- szer-háromszorta nagyobb bú­zakalászok, kukoricacsövek, stb. jöhessenek tartósan létre. Kiss Magdi az egész regény folyamán első személyben mondja el élményeit: ide-oda csapongva az időben. Megis­merkedésünk, gyermekkora szűkös, kicsinyes világával, kamasz lázadásaival, ame­lyekkel ki akar tömi, min­denképpen valami mást akar, mint amit lehúzó környezeté­ben lát. Lázadásai során egy­másután kénytelen „kipipál­ni" álmait, s míg láza^» ő is úgy hajtja végre a „tigris­ugrást”, hogy egy előnyösnek látszó házasság kátyújába ke­rül. A „skodás” igazgató férj­től, aki nevével Tomis „csak fel akart szárnyalni a lenn nyüzsgő sok szürke, közönsé­ges, pitiáner magyar név fö­lé”, a szó szoros értelmében is összetörtén menekül má­sodik férjéhez, Gyulához, hogy az ő csendes, céltudatos segítségével, és irányítása mellett megtalálja önmagát és élete értelmét is. A regény egyik legszebb része a „sérü­lésről” szóló példázat, ahol az alma rothadásán keresztül mutatja meg, hogy milyen kis dolgokon múlhat két em­ber viszonyának megromlása. Ebben a művében sem ta­gadja meg Rákosy a tisztalá­tású szatirikust. A lóverseny- pályákon tapasztalható visz- szaélések, a fontoskodó bü­rokraták, történelemtanítá­sunk és nyelvi oktatásunk „nem e világra valósága”, a „Kiesig szívemék” meg-meg­ismétlődő látogatásai stb. mind-mind alkalmat gyújta­nak az írónak, hogy a kispol­gárság, megvesztegethetőség, az emberi butaság megnyil­vánulásai ellen felemelhesse szavát. Ezek a részek mind­mind önállóan is megálló epi­zódjai a regénynek. Velük szemben azonban,’ mint a két kísérletező fiatalt megtartó és segítő ellenpólust, ott látjuk Lakost, a bölcs, életet ismerő, Kiss Magdiékat. mindenben segítő, cserépkály­hát építő és szállító barátot, aki remek filozófiát is ad nekik. „Van üzlet és van ba­rátság — mondja. Aki a ket­tőt összekeveri, előbb-utóbb csúnyán ráfizet”. Ott látjuk Végvárit a fűrésztelepről, a fülessapkás traktorost, akik nélkül, ha nem lennének lyen emberek, „hát élni talán lehetne akkor is, de nem len­ne érdemes.” Az ő segítsé­gükkel sikerül megtalálniok az értelmes élet útját, s ezért az izgalmas, s végül győzel­mes útkeresésért ajánljuk Rá­kosy Gergely nagyszerű regé­nyét az olvasó figyelmébe. Csukly László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents