Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

A további együttműködés jegyében NDK - lengyel közlemény Szombaton Berlinben közös közleményt adtak ki arról a megbeszélésről, amelyet pén­teken folytatott egymással Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke és Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök. A közlemény megállapítja, az NDK és Lengyelország meg­erősítette azt a meggyőződé­sét. hogy egy európai bizton­sági értekezlet mielőbbi ösz- szehíváSa hozzájárulna az európai feszültségek megszün­tetéséhez, és a béke biztositá- sához az európai kontinensen. Hangsúlyozták, hogy a szi­lárd szövetség a Szovjetunió­val és a Varsói Szerződés ál­lamai között fennálló szerző­dés megerősítése döntő fon­. tosságú a szocialista közös­ség államai biztonságának és további fejlődésének szem­pontjából, s egyben a béke biztosításának fontos előfelté­tele. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a két or­szág gazdasági, tudományos és műszaki együttműködése jó eredményekre vezetett és ezt az együttműködést az ipar fontos területein továbbfej­lesztik. A lengyel miniszterelnök látogatása alkalmával Stoph és Jaroszewicz szerződést írt alá a két ország együttműkö­déséről a közlekedés terüle­tén. (MTI) Megszakadtak Marokkó és Libia kapcsolatai A marokkói hivatalos hír­ügynökség — újabb részlete­ket közölve II Hasszán pén­tek esti sajtóértekezletéről — kiemeli az uralkodó azon megállapítását, hogy Marok­kó és Líbia között megszakad­tak a diplomáciai kapcsola­tok. Korábban ugyanis az EAK rabati nagykövetségének szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Marokkó és Líbia mind­össze kölcsönösen visszahívta nagyköveteit. A szombati A1 Ahram is ilyen értelmű érte­sülést közöl, hozzáfűzve, hogy ez a megoldás megkönnyíti a két ország között kiéleződött viszony későbbi megjavítását a nagykövetek felváltása vagy visszaküldése útján, IL Hasszán a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának esélyeivel kapcsolatos kérdé­sekre kijelentette: Líbia ,éles támadást" intézett országa el­len, ugyanakkor Líbia kezde­ményezte a diplomáciai kap­csolatok megszakítását, így „ezt a kérdést inkább Tripoli- ban kellene feltenni.” Líbia rabati nagykövetségét egyébként még mindig marok­kói katonai alakulatok őrzik. Hasszán szerint az állam­csínykísérlet és a Marrakech- ben 193 személy ellen folyó összeesküvési per között sem­miféle összefüggés nincs. A marrakechi összeesküvőket az uralkodó szerint „külföldi ha­talmak” támogatták, míg a múlt szombati puccskísérlettel kapcsolatban egyelőre „nem lehet megállapítani, kik álltak a háttérben, de bárkik voltak is, rossz lóra tettek". Hasszán közölte továbbá, hogy „az állami ügyek intézé­séhez a jövőben több komoly­ságra és szigorúságra lesz szükség”. (MTI) Éssak-Irorsság Képviselők vonultak ki a parlamentből Hat katolikus észak-ír kép­viselő bejelentette, hogy kivo­nul a belfasti parlamentből és „saját törvényhozást” állít feL Lépésüket azzal indokolták, hogy a brit kormány nem volt hajlandó külön vizsgálatot tartani a múlt heti londonder- ry-i lövöldözések ügyében, melynek során ketten életüket vesztették az angol katonák golyóitól. A képviselők azt is hozzá­tették, hogy lépésükkel akar­ják felhívni a világ figyelmét az észak-ír helyzet komolysá­gára, és arra, hogy a parla­ment „az unionizmus szócsö­ve”. Az észak-ír rendőrség közben nagyszabású hajtóvadászatot indított az IRAnevű illegális szervezet hat tagja ellen. Egyi. küket, egy 19 éves fiatalem­bert egy merénylet elkövetése után sebesülten kórházba szállítottak és rendőri őrizet alá helyeztek. A fiatal sebe­sültet öt társa azonban szom­bat hajnalban szinte „kilopta” a belfasti Royal Victoria kór­házból. A szöktetők egyike or­vosnak adta ki magát. Ugyancsak szombat reggel tűz ütött ki a belfasti Re­gency Szállóban, három turis­ta életét vesztette. A tűzvész okát még nem sikerült kiderí­teni, egyesek feltételezik azon­ban, hogy merényletről van szó. (MTI) % Eldőlt a tiroli vita Olaszország és Ausztria szombaton szerződést kötött, amely hivatalosan is véget vet azoknak az ellentéteknek, amelyek a két országot több mint 20 éven keresztül a dél- tiroli kérdésben egymással szembeállították. Az olasz külügyminisztéri­um épületében Aldo Moro olasz és Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter látta el kézjegyével a megállapo­dást. Mint ismeretes, Alto-Adige tartomány az első világháború óta Olaszországhoz tartozik, többségében németajkú lakos­ság lakja. A második világhá­ború után, a nemzetiségi la­kosság szélsőséges elemei az elszakadást követelték. Auszt­ria pedig támogatta követelé­süket. Az osztrák kormány két ízben is az ENSZ elé ter­jesztette a dél-tiroli kérdést, a világszervezet azonban nem foglalkozott vele, mivel úgy ítélte meg, hogy Alto-Adige problémája olasz belügy. Az olasz kormány időköz­ben parlamenti bizottságot állított fel az ügy tanulmá­nyozására. A bizottság több évi munka után rendezési ter­vet dolgozott ki. A rendezés értelmében a tartomány kü­lönleges autonóm státuszt ka­pott, a német ajkú lakosság nyelvi-kulturális jogait bizto­sították, a helyi szervekben többségi képviselethez jutott. A rendezési tervet 1968 no­vemberében elfogadta a Dél- tiroli Néppárt (Südtiroler Volkspartei) — s ez véget vetett a szélsőséges szerveze­tek terrorista merényleteinek —, majd a közelmúltban meg­szavazta az olasz parlament mindkét háza. A szombaton aláírt szerző­déssel, most Ausztria is elfo­gadta és tudomásul vette a rendezést. Ausztria elfogadta azt az elvet, hogy a jövőben, esetleg, felmerülő nézetelté­résekkel a felek nem az ENSZ-hez, hanem a Hágai Nemzetközi Bírósághoz for­dulnak, egyúttal elfogadta Olaszország teljes szuvereni­tását Alto-Adige fölött. A szerződéssel egyidejűleg a miniszterek aláírtak egy má­sik megállapodást is, amely a két ország közötti személy- forgalmat könnyíti meg. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1971. július 18., vasárnap Kiszorítják a gerillákat A nyugati hírügynökségek helyszíni tudósításokban szá­molnak be arról, hogy a ki­rályi katonaság Dzseras kör­zetéből teljesen kiszorította a gerillákat, akik a Jordán- folyó völgyében fekvő tá­maszpontokra húzódnak visz- sza. Husszein hadserege arra törekszik, hogy a Palesztinái ellenállás fegyvereseit egy mindössze 200 négyzetkilomé­ter területű, néhány kilomé­ter széles sávba szorítsa vissza. Amman szerint „új támaszpontok” kijelöléséről van szó, a nyugati tudósítók azonban meggyőződtek arról, hogy a gerilla mozgalom fel­számolása a cél. (MTI) Harcok Indokínában A saigoni hadsereg szóvivő­jének szombat reggeli közlé­se szerint Dél-Vietnamban a központi fennsík térségében két helyen is kiújultak a har­cok. Négyórás csata zajlott le, körülbelül félúton az 5-ös és a 6-os tüzérségi támaszpont között Dak To városától dél­nyugatra, szemben az össze­futó vietnami, laoszi és kam­bodzsai határral. A másik összecsapás színhelye Pleiku tartományéban volt, My Thach-tól körülbelül 64 kilo­méternyire délre. A szóvivő a saigoni kormánycsapatok veszteségeiről semmiféle ada­tot sem közölt. (MTI) Kulturális autonómia Ä belga képviselőház köz­vetlenül a törvényhozás nyá­ri szünete előtt elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kulturális autonómiát biztosít a flamand és a vallon nyelv- területnek, s ezzel elhárultak a viharfelhők Gaston Eyskens kormányfő és miniszterei feje fölül. A tervezetet a szenátus már előzőleg jóváhagyta. A szavazatok megoszlása a kép­viselőházban: 155 igen, 21 el­utasító voks és 25 tartózko­dás. A törvényjavaslat értelmé­ben flamand, illetve vallon képviselőkből kulturális ta­nácsot állítanak majd fel mindkét nyelvterületen. A tanácsokat törvényhozási jog­gal ruházzák fel a „kulturá­lis ügyeknek” minősítése kér­désében. (MTI) VILAGHIRADO így látta a hetet kommentátorunk Pálfy József: 4 jövőben rejlik néhány válasz A VIL^G különböző tájain tokban Párizsba siető Ufkir történteket nem lehet mindig tábornok, a marokkói belügy- csak európai észjárással meg- ' miniszter, sajátkezűleg szúr­ítélni, kizárólag európai szem mel nézni. Az „ahány ház, annyi szokás” — a nemzetközi életben is igaz ... Rabatban a hét elején, a látszatra mit sem adva, a lehető legsommásabb módon végezték ki a július 10-i puccskísérlet vezetőit. Tíz kivégzőosztag golyóitól om­lott a földre négy tábornok és tiat ezredes. A hivatalos köz­lés — nyilván belső haszná ta le, majd — a francia tit­kosszolgálat egyes emberei­vel összejátszva — a hullát Orly repülőteréről egy ma­primitív elemeire, — ezek együtt adhatják a pekingi meghívás magyarázatát. A kí­nai vezetők váratlan lépése szinte gyökeres szakítást je­lent eddig hirdetett elveikkel. Mindenesetre érdekes lesz rokkói gép fedélzetén haza- annak megfigyelése, hogyan csempészték.,. 1967-ben a fogja a meglepetésszerű vál­párizsi bíróság Ufkir távolié- tozást a kínai propaganda tében megtárgyalta az utóbbi megmagyarázni a hazai köz­évtized leghajmeresztőbb po- véleménynek, és az amerikai Utikai krimijét, és a marok- imperializmus ellen küzdő kói belügyminisztert — halál- ázsiai népeknek, ra ítélte!) Ami a bejelentés lényegét DE GAULLE Franciaorszá- és következményeit illeti: az meg államközi kapcsolatok nor­lntra eavrész* a/ elrettentést nem bocsátott latra, egy rész. az elrettentést ufkjr Marokkójának. A tá- malizálására irányuló törek­-i„„,m *~«i uiisai 1VJ.CUuívívuIdiictn.. rv bet- iitctn^ctiétactiei uau.vuiu tuterv­lett) kiállás ieleként értékel- bornokelnök halála utón gyor- véseket csak üdvözölni lehet, san feledni tudták a Ben mint a békés rendezésre ira- Barka-botrányt. Marokkó nyúló szándékot, ennél töb­letti kiállás jeleként értékel­ve —, sietett hírül adni, hogy ki vészéit e’vési®nézőUtattsztek uí?yanis több szempontból bet mondani azonban pillanat- octórohantak f hullákhoz és fontos Franciaországnak. A nyilag csak jóslás lenne. A — lpknnriösték Az úevne- Párizsi „mediterrán érdeköve- fejlemények világíthatják meg, vezett °civüizált világ” elszór- ^ben” fekszik. Itt él a leg- milyen célok szolgálatába ál­nvedt Sok hang hallatszik a «bb francia jf1«**8’ keKfk®' £“jd'la. rövid úton történ* kivégzés d6> — az eSy^on gyarmatos!- fordulatot, Peking és Wa- miatt, a szépültek“ szót emel- |°k hátvédhada. A marokkói shington közeledőt !5s mi- npk áz ellen hosv Marokkó banyák tetemes része a fran- lyen függő kérdéseket old meg királva nem állította hadbíró- cia tőkéseknek hajt hasznot, ez a közeledés és milyen tóg elé T lázadókat hanem S ami Párizs számára szín- áron? Minden, kivétel nélkül csak úgv egyszerűen végzett tén létkérdés: ha nem a fran- minden ettől függ! velük Sy’Miért?6 Vaion S II cia befolyás érvényesül itt, Hangsúlyozni sem szükséges, Hasszán és hírhedt belügvmi- akkor megjelenik az amerikai! hogy a bejelentésnek, a ki­stere Ufkir tábornok akár- A hét másik na^ szenzá- nai-amerikai politikában be- ^1^’hadbíróiK komédtó <^iát Nixon- ^erikái elnök következett fordulatnak ren­dén nem umnúgy a fal- szolgáltatta, amikor a „káli- geteg újabb és régi vonatkozá­hoz állíttatta volna a mo­narchia és a monarcha el­len támadt tábornokokat, fő­tiszteket? Marokkó az arab világ leg­nyugatibb csücskében — nyugatbarát politikai rend­szerben él. Washingtonban és Párizsban felszisszentek a forniai Fehér Házban”, azaz sa van. A kérdés rendkívül San Clemente-i nyaralójában bonyolult és a kényes prob- rövid nyilatkozatot tett, s kö- lémák egész sorát veti fel. zölte, hogy pekingi meghívást Például: mit jelent ez, az in- fögadott el! dokínai rendezés szempontjá­A kínai meghívó fél gon- ból? Változik-e Washington dolkozását csakúgy, mint az magatartása Kína ENSZ-tag- amerikai meghívott logikáját, ságával kapcsolatban? A európai aggyal aligha tudjuk Washington felé tett kínai lé­hallatára: a marokkói véreng­zés diszkreditálja a velük szö­«mzsoan leiszisszemeK a követni Egyfelől az utolsó év- pést követi-e a szovjet kap- Rabatban történten lattara- tize<j pekjngj politikájának sa- csolatok javítására irányuló játos elemeit kell számba pekingi törekvés, vagy tovább- , , ... . . vennünk másfelől az amerikai ra is szovjetellenes marad Ki­vé tseges rezsimet. (Nem mint- szok^sok-erkölcsök ismereté- na magatartása? ha például Ufkir tábornok ed- ben kell végiggondolnunk, ami A KÉRDŐJELEK erdeje so- Is »tétetem ®s gáncs nel- történik és történni rakozik a pekingi és washing­kuli lovag , hírében állott vol- fQg Kínai népmesék furfangos tömi bejelentés mögött. Csak a na... Még mindenki emlek- for(juiatajraj látványos lele- jövő adhat választ azokra a szik arra. hogy az o embere! ményére éppúgy utalhatok, kérdésekre, amit a történtek rabolták el 1965 októberében, -jiiint a politikai prakticizmus felvetnek, fényes nappal, Párizs szivé­ből, a Lipp-étteremnek szinte a küszöbéről, a haladó, bal­oldali politikust, II. Hasszán rendszerének demokratikus el­lenfelét, Ben Barkát. A tekin­télyes francia hetilap, az Exp­ress leleplezése szerint Ben Barkát egy Párizs környéki villába hurcolták. Itt, a ti­A párizsi utcán. Párizsban is nagy Ügyeimet keltett a Ni­xon kínai látogatásáról szóló hír. Képünkön: a France Soir hatalmas főcímét böngészi két olvasó Nixon bejelentésének visszhangja Ä szombati szófiai lapok ja,' hogy Nixori bejelentése kommentálják Nixon ameri- „radikális javulást hozott a kai elnök pekingi meghívá- nemzetközi politikai légkör- sát. A BTA kommentárja — ben és azt a reményt éb- amelyet „Csupán a kapcsola- resztette az emberekben, hogy tok normalizálása ?” — cím- a béke ügye Vietnamban és mel közölnek a lapok — a általában mindenütt; hamaro- többi között felhívja a figyel- san nagyot lendül előre”, met azokra „a kémregénybe A lap hozzáteszi: „a legma- illő” körülményekre, amelyek gasabb szinten folytatott esz- között Kissingernek meghí- mecsere a feleket kölcsönö- vást előkészítő pekingi látó- sen érintő kérdésekben azt je- gatása lezajlott. S miközben lenti, hogy befejeződött egy az amerikai elnök tanácsadó- több mint két évtizede tartó ja megbeszéléseit folytatta időszak, amelyet mindkét fél Csou En-lajjal, „a kínai veze- részéről ésszerűtlen merevség tés megtagadta a vízumot jellemzett és a kezdetét je- azoktól a francia kommunista lenti egy olyan időszaknak, képviselőktől, akik a francia amelyre a problémák gyakor- parlamenti küldöttség tagjai- lati megközelítése a jellem­ként látogattak volna Kíná- ző...' Mindazonáltal nagyon ba”. lényeges, hogy őrizkedjünk a A Nixon-látogatásról létre- túlzott , várakozásoktól” — jött megegyezést minősítve a jegyzi meg a New York bolgár sajtó hangsúlyozza, Times. hogy az „egyrészt az Egyesült A Honolulu Star című ha- Államok céltudatos antikom- waii lap megjegyzi, hogy „a munista politikájának meg- Kínához való közeledés igen nyilvánulása, amelynek alap- megnehezítheti az Egyesült Ál­vető tartalma a szocialista lamoknak első számú csen- közösség, s mindenekelőtt a des-óceáni szövetségeséhez, Ja- Szovjetunió ellen irányuló ag- pánhoz fűződő kapcsolatait”, resszivitást. Másrészt ez a ki- A lapok általában egyetér- nai vezetők szovjetellenessé- tenek abban, hogy a látoga- gének a nemzetközi kommu- tas belpolitikai szempontból nista és munkásmozgalmat, a legfontosabb következménye szocialista országok sorait a rákövetkező tízhónapos el­megosztani akaró politikájá- nökválasztási kampányban nak, az antiimperialista front Iesz lemérhető, gyengítését célzó kísérleteinek .. a megnyilvánulása”. 1 Tran Van Lam, a saigoni A pénteki amerikai lapok rendszer Manilában tartózko- általában üdvözlik Nixon el- dó külügyminisztere szomba­nök ehatározását, hogy ellá­togat a Kínai Népköztársa­ságba. A látogatás ténye a kommentátorok többségét op­timizmussal tölti el a vietna­mi háború befejezését illető­en. A New York Times azt ír­ton üdvözölte ugyan Nixon Pekingbe teendő látogatását, de hozzátette, hogy ennek „semmiesetre sem szabad a Dél-Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok gyorsabb kivonását magával vonnia”. • (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents