Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
Kulturális SE •; K: a A MŰVÉSZET, a Magyar Képzőművészek Szövetsége folyóiratának júniusi száma két Nógrád megyei vonatkozású cikket is tartalmaz. Kovács Gyula művészettörténész az I. salgótarjáni tavaszi tárlat tanúságait összegezi, értékelve a város képzőművészeti életének dinamikus fejlődését, a kiállított munkákat. Különösen Lóránt János; Bábjátékos című olaj- festményét, Pataki József; Cantata profana című gobelintervét, Farkas András képeit és Czinke Ferenc fametszetsorozatát emeli ki. Ugyanitt P. Turcsány Zsuzsa tesz közzé rövid elemzést Lóránt János festőművész művészetéről, az alkotó karakterének és alkotásainak összhangjáról. INFORMÁCIÓ CÍMMEL tájékoztató jelent meg a Népművelési Intézet gondozásában a társadalmi jellegű családi szertartások továbbfejlesztése érdekében tett intézkedésekről, kezdeményezésekről. A kiadvány részletesen foglalkozik az egy-egy megyében elért eredményekkel, s a további tervekkel. A Nógrád megyében létesítendő családi és társadalmi szertartások szervezésével foglalkozó iroda felállításával, működésével, szervezeti problémáival kiemelten foglalkozik a kiadvány. Még egy adalék a fenti hírhez: a Salgótarjáni városi Tanács VB ez év június 21-én határozatot hozott, melyben megállapította a megyeszékhelyen létesítendő társadalmi ünnepeket rendező iroda költségvetését. Hasonló iroda felállítására kerül sor az év folyamán Balassagyarmaton is. HATVAN MŰVELŐDÉSI OTTHON címmel kiadvány jelent meg ugyancsak a Népművelési Intézet gondozásában a művelődési otthon jellegű intézmények felmérésének tapasztalatairól. A kiadvány a művelődési otthonok tevékenységei arányaival, hatókörével, műsorpolitikájával, társadalmi-kulturális kapcsolataival foglalkozik. Elemzi a területen működő népművelők helyzetét, és javaslatot tesz, hasznos tanácsokat ad a további munkához. A második kötet mellékletet! a reprezentatív vizsgálatot kiegészítő statisztikákat véleményeket, pótló felméréseket tartalmazzák. ★ MIKSZÁTH KALMAN születésének 125. évfordulóját ünnepeljük 1972-ben. A Nógrád megyében született az alkotó „nagy palóc” emlékének az eddigieknél is jelentősebb ünnepségeket szentel szűkebb hazája. Ennek előkészítését szolgálja 1971. július 22-én a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának évfordulós munkabizottsági ülése. A megbeszélésen a Mikszáth- évfordulós ünnepségek programtervének kialakítása, a szervezés és lebonyolítás meghatározása lesznek a napirendi pontok. ' Város autók nélkül 1957-ben a Föld lakosságának 20 százaléka élt városokban, tíz év múlva már 40 százaléka. 2000-re előreláthatólag az emberiség 90 százaléka városlakó lesz. Hatalmas, több száz négyzetkilométeres vá- roskomplexumok fognak megjelenni. Az ENSZ statisztikái szerint jelenleg mintegy 20 ilyen városkomplexum van már a világon. Közéjük sorolják New Yorkot, Tokiót, Londont, Calcuttát, Osakát, Rio de Janei- rót, Djakartát stb. Közülük többnek levegőjében kedvezőtlen meteorológiai feltételek esetén, olyan hatalmas meny- nyiségű korom, füst és kipufogógáz gyűlik össze, hogy a közegészségügyi állomások riadót fújnak. 1966-ban az USA-toan a gépkocsiközlekedés 60 százalékkal vette ki részét a levegő szennyezéséből, az ipar 19 százalékkal, az erőművek 12,3 százalékkal, a fennmaradó szennyeződést a háztartási fűtés és a szemét- égetés okozta. A szakemberek ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jövő városait nem szabad úgy építeni, mint a jelenlegiek épültek. A közlekedési problémák megoldására eredeti módszert javasolnak: autó a városban egyáltalán nem lesz. Az egyetlen megengedett közlekedési eszköz a szokásos kerékpár A föld alatt — azaz helyesebben a tengerfenék alatt — húzódnak majd a gyorsmetró alag- útjai. A párosával épített toronyházakat 1,5 kilométer átmérőjű föld alatti gyűrű köti össze. Minden épület alatt állomás helyezkedik el. Az utasokat lift viszi a kívánt emeletre. A második csőbe foglalt útrendszer a tenger felett száz méterrel köti össze az épületeket. Az átlátszó csövekben mozgójárdák és hatalmas futószalagok helyezkednek el kényelmes karosszékekkel. Személyautóikat a lakosok csak a szárazföldön használhatják fel, a szárazfölddel pedig föld alatti alagút köti össze a várost. Ezekben a kísérleti városokban ismeretlen lesz az utcai közlekedési zűrzavar és a smog. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Illyés Gyula: Malom a Séden című színművét láttuk a József Attila Színház előadásában, felvételről, kedden este. Ezt megelőzően a veszprémi színház mutatta be a darabot. A Malom a Séden tulajdonképpen Illyés világnézeti alakulásáról ad számot, a szereplők Illyés önmagával zajló örökös vitájának egy-egy álláspontját képviselik. Valószínűleg nehéz volt a háború adott időszakában egy-egy ilyen nyugalmas malmot találni, úgy tűnik, volt akinek sikerült. Persze, a malom szimbolikusan is értendő, egy olyan magatartásformát képvisel, amely kiélezett történelmi szituációkban alkalmat adhat a kivárásra, s legfeljebb a némasággal való tiltakozásra. A háború éveiben Illyés maga is úgy vélte, a kis népek nem szólhatnak bele a fasizmus és antífasizmus „vitájába”, egyetlen feladatuk — ha „sejtekbe” tömörülve is — a fennmaradás. Galambos Kálmán tanár, sokat beszél erről. Nemigen vitatkozik, inkább előad. Figurája érezhetően közel áll Illyéshez, s ezen az sem változtat, hogy a darab írója ma megpróbálkozott az utópisztikus elképzelésektől mentes, a tudományos szocializmus felfogásában értendő történelemszemlélet képviselője, az ellenálló Berecz megfogalmazásával. Ezúttal: igazat ad neki. Figurája ennek ellenére kevésbé árnyalt, s így talán kevésbé meggyőző is, mint például Galambos tanáré. A Malom a Séden egyfajta összegezés jegyében készült, hosszú-hosszú ideig. Ezt feltétlenül értékeljük. A kissé pate- tikus befejezés is utal azonban arra, hogy az összegezés folytatódik. Ügy hisszük, ez valamennyiünk joga, s egyúttal kötelessége is. Ma a vasút születésnapját ünnepli a Televízió a „Hadd fussák be a világot.. .” című műsorában. Este a Salto mortale NSZK filmsorozat London című részét látjuk. S jelentkezik a Monitor Latin-Amerikából. (tóth) 4 NÓGRÁD - 1971. július 15., csütörtök A NÓGRÁDI ÚTTÖRŐK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA T óborban Szabó Féter rajza Salgótarján, Mártírok úti iskola Balatoni táborozás Egy hét Jászberényben A Gagarln-útlöröcsapat a Jubi- ] uhu úttörőévben 1» egyhetes úttörőtábort szervezetű Az idén rendkívül sokan jelentkeztek a táborba. A 16« pajtást két turnusba osztották be. A lg két örás út után reggel nyolckor érkeztünk meg Jászberénybe. Elragadó volt a fogadtatás. Kluka Pista bácsi a művelődésügyi osztály vezetője köszöntötte élményekre éhes csoportunkat. A fiúk a Komarov, a lányok pedig a székely Mihály Általános Iskolában kaptak szállást. Már az első nap nagy élmény várt bennünket; megtekintettük az itt rendezett országos go-kart versenyt. Érdekes volt a fülsiketítő robogás. Ilyet még a tanár nénik sem láttak eddig. Mi, salgótarjániak, többnyire a 114-es autósnak drukkoltunk — nem hiába, mert második lett a versenyző. Délután a Luna-parkba látogattunk. Ez a Vidám Parkhoz hasonló, „költöző" szórakozóhely. A további napok fürdéssel, napozással, tévénézéssel teltek el. Jászberénynek kitűnő meleg vizű strandja van. A legnagyobb élményt a Lehel Hűtőgépgyár megtekintése jelentette. Lenyűgöző végignézni, hogyan lesz a különböző alkatrészekből hűtőgép. Kértünk — és kaptunk — különböző alkatrészeket. Lehel-márkát emlékbe. Elmondhatjuk, hogy megismertük Lehel városát. Orsi portyán megtudakoltuk a város nevezetességeit, megismertük a Lehel- kürt legendáját, teljesítettük feladatunkat és jellegzetes ajándék- tárgyakat készítettünk. A mi őrsünk, a Szergej-örs egy Lehel- kürtöt faragott, volt aki a hűtőgép makettjét, mások szobrok rajzát készítették el úttörő leleményességgel : fábél, drótból, pingponglabdából, miegymásból. Az utolsó estén jelképes tábortűznél búcsúztunk a L várostól, az eső miatt ugyanis az aulában villanyfénynél tartottuk humoros táborzáró műsorunkat. Hangulatos előadásunkat tánc zárta. Nagyon szép hét volt. sok játék — napi négyszeri étkezés, köztük a vacsora, mindig a Lehel-étteremben —, kellemes program, sok kimenő és hát a felejthetetlen zászló le- és felvonások. De ez a tábor is véget éru A vonat egyszercsak elindult velünk Salgótarján felé. Üjlaky Agnes Üjlaky István Salgótarján, Gagarin-iskola Csapatunk táborozási programjában minden negyedik évben a Balaton szerepel. Ezen a nyáron is a magyar tenger partján, Fonyódligeten táboroztunk. Fenyőfák között elhelyezett sátortábor volt az otthonunk. A Balaton igen közel volt hozzánk, pár métert kellett csak menni, s már bent lubickolhattunk a vízben. De a szerencse nem szegődött mellénk. Az első nap kivételével rossz idő volt arrafelé. A szeles, borús napok miatt csak a sátrakban tartózkodhattunk. De így sem unatkoztunk Nevelőink jóvoltából kultúrfog- lalkozások, vidám játék- és daltanulások tették színessé a kilátástalannak ígérkező napokat. Az idő nem tett ki magáért, de az étkezésünk nagyon finom volt. A fiúk egy csónakot is felfedeztek, Moby Dicknek nevezték el. Szinte egész nap nyúzták. Változatosságot jelentett a badacsonyi hajókirándulás. A hajó közeledtével egyre inkább elénk tűnt a Badacsony szép formája, a teraszos szőlőkertek, a szebbnél szebb üdülők. Megtekintettük Szegedi Róza-emlékmúzeumnak berendezett házát. Az ott látott régi emlékek jól elevenítették fel bennünk a születő magyar irodalom korát A bátrabbak még a hegy tetejére is felmásztak. Büszkén mondhatom, én Is közöttük voltam. Pompás panoráma tárult elénk. Mint minden táborozást, ezt is az őrsök műsorából összeállított programmal és tábortűzzel zártuk. Egy mellettünk táborozó csapatot is meghívtunk. Valamennyien jól szórakoztunk egymás ötletein. Kéz a kézben énekeltük a zárószám utolsó sorait: „Rakd meg, rakd meg, kedves pajtás, azt a tüzet, úgysem láthatsz jövő nyárig megint ilyet.” Szeles, viharos voltál, kedves Balaton, de így is szép emlékként vonulsz be táborozási emlékeim közé. Vercbélyl Marianna őrsvezető Mátraverebély MIKSZÁTH KALMAN regénye nyomán irta; CS. HORVATH TIBOR rajzolta: K.ORCSMÄROS PÁL Egy szeptemberi délutánon rettentő vihar érte utói a vadásztársaságot. Kénytelenek voltak menedéket keresni egy útszéli fogadóban Attól tartok, hoqy felismerték felségedet Az ivó tele var* rosszképű alakokkal Jó volna, ha ezt a szobát más valaki foglalná el. > Amikor lefekvésre került a sor, Akiinak feltűnt, hogy a vendéglős a legszebb szobát- császárnak adta Kovács Mihály ezredes vállalkozott o helyese rére Vesztére \ nagy mennydörgés közepette senki sem hallotta meg a dörrenést. Másnap reggel Krónika Salgóbányáról Jelentkezem; Nagyon szép helyen épült a tábor, a berendezések kitűnőek. Nagyon jó pajtásaim vannak. Az ebéd, a vacsora és a reggeli is mindig jó, csak az a baj, hogy tízórait és uzsonnát nem kapunk. A napok gyorsan telnek, s már eddig is sok élményem van. A jó Időnek is nagyon örülünk. Az ébresztő fél hétkor van, a takarodó fél tízkor. Közben egész nap akad program. Már nagyon sokat írtunk, sok hasznos dolgot jegyeztünk fel ez alatt a pár nap alatt. (Török Ilona, Kalló.) .*} A Mackó-őrs a 3498. sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapat történetét kutatta fel. Megtudtuk, hogy csapatunk 1946-ban alakult meg. Az első vezető Kökény Tibor volt, most Igazgatóhelyettes. A csapat régi tagjaitól az akkori úttörőéletről érdeklődtünk. Elmondták, hogy régebben is rendeztek szavalóversenyeket. Játékaik közül ma is ismerjük a Hegyek, völgyek között és a Sóder, sóder címűt. Az úttörőélet szépségei nemcsak régen voltak meg, hanem megmaradtak máig is. (Urbán Gabriella, Karancslapujtő.) A vakációmat nyáron apámnál szoktam tölteni, aki az építőiparban dolgozik Kiskörére, a Tisza II. vízlépcső munkahelyére utaztam vele. Az első napon látottakat írom le. A Tiszát új mederbe fogják terelni, s ezért hatalmas markológépek dolgoznak a területen. A betongáton erőmű épül, amely a víz hajtásával villamos áramot fejleszt. A középső részen helyezik el a zsilipeket, amelyek ötször akkora területen duzzasztják fel a Tisza vizét, mint a Velenceitó. A harmadik rész hajózsilip lesz. A munkahelyeket járva, egyszerre nézhetem az óriási daruk, gépek és az emberek együttes munkáját. Uszályok, vonatok és gépkocsik szállítják a sok építőanyagot. A látvány nagy élmény és tanulság egy úttörőnek. A szép, emeletes házakban a dolgozóknak kellemes lakásaik vannak. Együtt ebédelek, vacsorázom velük. Napközben mindig találok jó szórakozást és játékot az itteni gyerekekkel. Este horgászni is lejárunk az örvényes Tiszára. Az apámnál ilyen az én úttörővakációm. (Juhász Attila, Bánk.) Bánki vakáció Most, a szünetben, nem tartunk őrsi összejöveteleket, sem rajfoglalkozásokat. A tónál azonban gyakran találkozunk. A falunkban ugyanis tó terül el, amelyet dombok fognak körül. A Búnki-tó Nógrád megye egyik legszebb kirándulóhelye. Minden évben sok idegen keresi fel. A tóparton mi kerékpárversenyeket rendezünk. Többünknek horgász- felszerelése van. Aztán órákig is elüldögélünk, várjuk a halakat. Néha előfordul, hogy szép zsákmánnyal térhetünk haza. Persze, a legtöbb pajtásnak a fürdőzés a legjobb örömet nyújtó szórakozás. Ha jó idő van, sok-sok gyerek lepi el a kijelölt fürdőhelyet. Lányok visítása hallatszik, ahogy a fiúk lefröcskölik őket. A fiúk szívesen labdázgatnak. Én úszkálni szeretek. Már többször is átúsztam a tavat. Sokszor úgy belemerülünk a hancúrozásba, hogy édesanyánknak kell ériünk jönni A tóparton gyakran kötünk ismeretséget más faluba vagy városba való pajtással Is. Sokan egy-egy napra rándulnak Ide. De minden évben akad egy-két csapat — főleg budapestiek —, akik két hetet töltenek itt. Legtöbbször az iskolában laknak, de vannak, akik sátortábort építenek. Mikor ezek a pajtások tábortüzet, vagy játékokat rendeznek, mi is megnézzük. Jól elszórakoztatnak bennünket. De tanulunk is tőlük, amit aztán a csapatnál fel tudunk használni. így töltjük el mi, bánki úttörők a szünidőt. Nem csoda, ha mindig sajnáljuk, mikor véget ér. Juhász Attila Bánk
