Nógrád. 1971. július (27. évfolyam. 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

Kulturális SE •; K: a A MŰVÉSZET, a Magyar Képzőművészek Szövetsége folyóiratának júniusi száma két Nógrád megyei vonatko­zású cikket is tartalmaz. Ko­vács Gyula művészettörténész az I. salgótarjáni tavaszi tárlat tanúságait összegezi, értékelve a város képzőmű­vészeti életének dinamikus fejlődését, a kiállított mun­kákat. Különösen Lóránt János; Bábjátékos című olaj- festményét, Pataki József; Cantata profana című gobelin­tervét, Farkas András képeit és Czinke Ferenc fametszet­sorozatát emeli ki. Ugyanitt P. Turcsány Zsuzsa tesz köz­zé rövid elemzést Lóránt Já­nos festőművész művészeté­ről, az alkotó karakterének és alkotásainak összhangjá­ról. INFORMÁCIÓ CÍMMEL tájékoztató jelent meg a Nép­művelési Intézet gondozásá­ban a társadalmi jellegű csa­ládi szertartások továbbfej­lesztése érdekében tett intéz­kedésekről, kezdeményezések­ről. A kiadvány részletesen foglalkozik az egy-egy me­gyében elért eredményekkel, s a további tervekkel. A Nógrád megyében létesítendő családi és társadalmi szertar­tások szervezésével foglalkozó iroda felállításával, működé­sével, szervezeti problémái­val kiemelten foglalkozik a kiadvány. Még egy adalék a fenti hírhez: a Salgótarjáni városi Tanács VB ez év jú­nius 21-én határozatot hozott, melyben megállapította a megyeszékhelyen létesítendő társadalmi ünnepeket rendező iroda költségvetését. Hasonló iroda felállítására kerül sor az év folyamán Balassagyar­maton is. HATVAN MŰVELŐDÉSI OTTHON címmel kiadvány jelent meg ugyancsak a Nép­művelési Intézet gondozásá­ban a művelődési otthon jellegű intézmények felméré­sének tapasztalatairól. A ki­advány a művelődési ottho­nok tevékenységei arányaival, hatókörével, műsorpolitikájá­val, társadalmi-kulturális kapcsolataival foglalkozik. Elemzi a területen működő népművelők helyzetét, és ja­vaslatot tesz, hasznos taná­csokat ad a további munká­hoz. A második kötet mel­lékletet! a reprezentatív vizs­gálatot kiegészítő statisztiká­kat véleményeket, pótló fel­méréseket tartalmazzák. ★ MIKSZÁTH KALMAN szü­letésének 125. évfordulóját ünnepeljük 1972-ben. A Nóg­rád megyében született az al­kotó „nagy palóc” emlékének az eddigieknél is jelentősebb ünnepségeket szentel szűkebb hazája. Ennek előkészítését szolgálja 1971. július 22-én a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának évfordulós munkabizottsági ülése. A megbeszélésen a Mikszáth- évfordulós ünnepségek prog­ramtervének kialakítása, a szervezés és lebonyolítás meghatározása lesznek a na­pirendi pontok. ' Város autók nélkül 1957-ben a Föld lakosságá­nak 20 százaléka élt városok­ban, tíz év múlva már 40 szá­zaléka. 2000-re előreláthatólag az emberiség 90 százaléka vá­roslakó lesz. Hatalmas, több száz négyzetkilométeres vá- roskomplexumok fognak meg­jelenni. Az ENSZ statisztikái szerint jelenleg mintegy 20 ilyen vá­roskomplexum van már a vi­lágon. Közéjük sorolják New Yorkot, Tokiót, Londont, Cal­cuttát, Osakát, Rio de Janei- rót, Djakartát stb. Közülük többnek levegőjében kedve­zőtlen meteorológiai feltételek esetén, olyan hatalmas meny- nyiségű korom, füst és kipufo­gógáz gyűlik össze, hogy a közegészségügyi állomások riadót fújnak. 1966-ban az USA-toan a gépkocsiközleke­dés 60 százalékkal vette ki ré­szét a levegő szennyezéséből, az ipar 19 százalékkal, az erő­művek 12,3 százalékkal, a fennmaradó szennyeződést a háztartási fűtés és a szemét- égetés okozta. A szakemberek ennek alap­ján arra a következtetésre ju­tottak, hogy a jövő városait nem szabad úgy építeni, mint a jelenlegiek épültek. A közlekedési problémák megoldására eredeti módszert javasolnak: autó a városban egyáltalán nem lesz. Az egyet­len megengedett közlekedési eszköz a szokásos kerékpár A föld alatt — azaz helyesebben a tengerfenék alatt — húzód­nak majd a gyorsmetró alag- útjai. A párosával épített to­ronyházakat 1,5 kilométer át­mérőjű föld alatti gyűrű köti össze. Minden épület alatt ál­lomás helyezkedik el. Az uta­sokat lift viszi a kívánt eme­letre. A második csőbe foglalt útrendszer a tenger felett száz méterrel köti össze az épüle­teket. Az átlátszó csövekben mozgójárdák és hatalmas fu­tószalagok helyezkednek el kényelmes karosszékekkel. Sze­mélyautóikat a lakosok csak a szárazföldön használhatják fel, a szárazfölddel pedig föld alat­ti alagút köti össze a várost. Ezekben a kísérleti városok­ban ismeretlen lesz az utcai közlekedési zűrzavar és a smog. VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Illyés Gyula: Malom a Séden című színművét láttuk a József Attila Színház előadásában, felvételről, kedden este. Ezt megelőzően a veszprémi színház mutatta be a darabot. A Malom a Séden tulajdonképpen Illyés világnézeti alaku­lásáról ad számot, a szereplők Illyés önmagával zajló örökös vitájának egy-egy álláspontját képviselik. Valószínűleg nehéz volt a háború adott időszakában egy-egy ilyen nyugalmas malmot találni, úgy tűnik, volt akinek sikerült. Persze, a malom szimbolikusan is értendő, egy olyan magatartásformát képvisel, amely kiélezett törté­nelmi szituációkban alkalmat adhat a kivárásra, s legfeljebb a némasággal való tiltakozásra. A háború éveiben Illyés ma­ga is úgy vélte, a kis népek nem szólhatnak bele a fasiz­mus és antífasizmus „vitájába”, egyetlen feladatuk — ha „sejtekbe” tömörülve is — a fennmaradás. Galambos Kál­mán tanár, sokat beszél erről. Nemigen vitatkozik, inkább előad. Figurája érezhetően közel áll Illyéshez, s ezen az sem változtat, hogy a darab írója ma megpróbálkozott az utó­pisztikus elképzelésektől mentes, a tudományos szocializmus felfogásában értendő történelemszemlélet képviselője, az ellenálló Berecz megfogalmazásával. Ezúttal: igazat ad ne­ki. Figurája ennek ellenére kevésbé árnyalt, s így talán ke­vésbé meggyőző is, mint például Galambos tanáré. A Malom a Séden egyfajta összegezés jegyében készült, hosszú-hosszú ideig. Ezt feltétlenül értékeljük. A kissé pate- tikus befejezés is utal azonban arra, hogy az összegezés foly­tatódik. Ügy hisszük, ez valamennyiünk joga, s egyúttal kö­telessége is. Ma a vasút születésnapját ünnepli a Televízió a „Hadd fussák be a világot.. .” című műsorában. Este a Salto mor­tale NSZK filmsorozat London című részét látjuk. S jelent­kezik a Monitor Latin-Amerikából. (tóth) 4 NÓGRÁD - 1971. július 15., csütörtök A NÓGRÁDI ÚTTÖRŐK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA T óborban Szabó Féter rajza Salgótarján, Mártírok úti iskola Balatoni táborozás Egy hét Jászberényben A Gagarln-útlöröcsapat a Jubi- ] uhu úttörőévben 1» egyhetes út­törőtábort szervezetű Az idén rendkívül sokan jelentkeztek a táborba. A 16« pajtást két tur­nusba osztották be. A lg két örás út után reggel nyolckor érkeztünk meg Jászbe­rénybe. Elragadó volt a fogadta­tás. Kluka Pista bácsi a művelő­désügyi osztály vezetője köszön­tötte élményekre éhes csoportun­kat. A fiúk a Komarov, a lá­nyok pedig a székely Mihály Ál­talános Iskolában kaptak szállást. Már az első nap nagy élmény várt bennünket; megtekintettük az itt rendezett országos go-kart versenyt. Érdekes volt a fülsike­títő robogás. Ilyet még a tanár nénik sem láttak eddig. Mi, sal­gótarjániak, többnyire a 114-es autósnak drukkoltunk — nem hi­ába, mert második lett a ver­senyző. Délután a Luna-parkba látogattunk. Ez a Vidám Park­hoz hasonló, „költöző" szórako­zóhely. A további napok fürdés­sel, napozással, tévénézéssel tel­tek el. Jászberénynek kitűnő meleg vizű strandja van. A legnagyobb élményt a Lehel Hűtőgépgyár megtekintése jelen­tette. Lenyűgöző végignézni, ho­gyan lesz a különböző alkatré­szekből hűtőgép. Kértünk — és kaptunk — különböző alkatrésze­ket. Lehel-márkát emlékbe. Elmondhatjuk, hogy megismer­tük Lehel városát. Orsi portyán megtudakoltuk a város neveze­tességeit, megismertük a Lehel- kürt legendáját, teljesítettük fel­adatunkat és jellegzetes ajándék- tárgyakat készítettünk. A mi őr­sünk, a Szergej-örs egy Lehel- kürtöt faragott, volt aki a hűtő­gép makettjét, mások szobrok rajzát készítették el úttörő lele­ményességgel : fábél, drótból, pingponglabdából, miegymásból. Az utolsó estén jelképes tá­bortűznél búcsúztunk a L várostól, az eső miatt ugyanis az aulában villanyfénynél tartottuk humoros táborzáró műsorunkat. Hangula­tos előadásunkat tánc zárta. Nagyon szép hét volt. sok já­ték — napi négyszeri étkezés, köztük a vacsora, mindig a Le­hel-étteremben —, kellemes prog­ram, sok kimenő és hát a felejt­hetetlen zászló le- és felvonások. De ez a tábor is véget éru A vonat egyszercsak elindult velünk Salgótarján felé. Üjlaky Agnes Üjlaky István Salgótarján, Gagarin-iskola Csapatunk táborozási prog­ramjában minden negyedik évben a Balaton szerepel. Ezen a nyáron is a magyar tenger partján, Fonyódligeten táboroztunk. Fenyőfák között elhelyezett sátortábor volt az otthonunk. A Balaton igen közel volt hozzánk, pár métert kellett csak menni, s már bent lubic­kolhattunk a vízben. De a szerencse nem szegődött mel­lénk. Az első nap kivételével rossz idő volt arrafelé. A sze­les, borús napok miatt csak a sátrakban tartózkodhattunk. De így sem unatkoztunk Ne­velőink jóvoltából kultúrfog- lalkozások, vidám játék- és daltanulások tették színessé a kilátástalannak ígérkező na­pokat. Az idő nem tett ki ma­gáért, de az étkezésünk na­gyon finom volt. A fiúk egy csónakot is felfedeztek, Moby Dicknek nevezték el. Szinte egész nap nyúzták. Változatosságot jelentett a badacsonyi hajókirándulás. A hajó közeledtével egyre in­kább elénk tűnt a Badacsony szép formája, a teraszos sző­lőkertek, a szebbnél szebb üdülők. Megtekintettük Szege­di Róza-emlékmúzeumnak be­rendezett házát. Az ott látott régi emlékek jól elevenítették fel bennünk a születő magyar irodalom korát A bátrabbak még a hegy tetejére is fel­másztak. Büszkén mondhatom, én Is közöttük voltam. Pom­pás panoráma tárult elénk. Mint minden táborozást, ezt is az őrsök műsorából össze­állított programmal és tábor­tűzzel zártuk. Egy mellettünk táborozó csapatot is meghív­tunk. Valamennyien jól szóra­koztunk egymás ötletein. Kéz a kézben énekeltük a záró­szám utolsó sorait: „Rakd meg, rakd meg, kedves pajtás, azt a tüzet, úgysem láthatsz jövő nyárig megint ilyet.” Szeles, viharos voltál, ked­ves Balaton, de így is szép emlékként vonulsz be táboro­zási emlékeim közé. Vercbélyl Marianna őrsvezető Mátraverebély MIKSZÁTH KALMAN regénye nyomán irta; CS. HORVATH TIBOR rajzolta: K.ORCSMÄROS PÁL Egy szeptemberi dél­utánon rettentő vihar érte utói a vadásztár­saságot. Kénytelenek voltak menedéket ke­resni egy útszéli foga­dóban Attól tartok, hoqy fel­ismerték felségedet Az ivó tele var* rosszképű alakokkal Jó volna, ha ezt a szobát más valaki foglalná el. > Amikor lefekvésre ke­rült a sor, Akiinak fel­tűnt, hogy a vendéglős a legszebb szobát- császárnak adta Kovács Mihály ezredes vállalkozott o helyese rére Vesztére \ nagy mennydörgés közepette senki sem hallotta meg a dörre­nést. Másnap reggel Krónika Salgóbányáról Jelentkezem; Nagyon szép helyen épült a tábor, a berendezések kitű­nőek. Nagyon jó pajtásaim vannak. Az ebéd, a vacsora és a reggeli is mindig jó, csak az a baj, hogy tízórait és uzson­nát nem kapunk. A napok gyorsan telnek, s már eddig is sok élményem van. A jó Időnek is nagyon örülünk. Az ébresztő fél hétkor van, a takarodó fél tízkor. Közben egész nap akad program. Már nagyon sokat írtunk, sok hasz­nos dolgot jegyeztünk fel ez alatt a pár nap alatt. (Török Ilona, Kalló.) .*} A Mackó-őrs a 3498. sz. Zrí­nyi Ilona Úttörőcsapat törté­netét kutatta fel. Megtudtuk, hogy csapatunk 1946-ban ala­kult meg. Az első vezető Kö­kény Tibor volt, most Igazga­tóhelyettes. A csapat régi tag­jaitól az akkori úttörőéletről érdeklődtünk. Elmondták, hogy régebben is rendeztek szavalóversenyeket. Játékaik közül ma is ismerjük a He­gyek, völgyek között és a Só­der, sóder címűt. Az úttörő­élet szépségei nemcsak régen voltak meg, hanem megma­radtak máig is. (Urbán Gab­riella, Karancslapujtő.) A vakációmat nyáron apám­nál szoktam tölteni, aki az építőiparban dolgozik Kiskö­rére, a Tisza II. vízlépcső munkahelyére utaztam vele. Az első napon látottakat írom le. A Tiszát új mederbe fog­ják terelni, s ezért hatalmas markológépek dolgoznak a te­rületen. A betongáton erőmű épül, amely a víz hajtásával villamos áramot fejleszt. A kö­zépső részen helyezik el a zsi­lipeket, amelyek ötször akko­ra területen duzzasztják fel a Tisza vizét, mint a Velencei­tó. A harmadik rész hajózsilip lesz. A munkahelyeket járva, egyszerre nézhetem az óriási daruk, gépek és az emberek együttes munkáját. Uszályok, vonatok és gépkocsik szállít­ják a sok építőanyagot. A lát­vány nagy élmény és tanulság egy úttörőnek. A szép, emele­tes házakban a dolgozóknak kellemes lakásaik vannak. Együtt ebédelek, vacsorázom velük. Napközben mindig ta­lálok jó szórakozást és játé­kot az itteni gyerekekkel. Es­te horgászni is lejárunk az örvényes Tiszára. Az apámnál ilyen az én úttörővakációm. (Juhász Attila, Bánk.) Bánki vakáció Most, a szünetben, nem tar­tunk őrsi összejöveteleket, sem rajfoglalkozásokat. A tó­nál azonban gyakran találko­zunk. A falunkban ugyanis tó terül el, amelyet dombok fog­nak körül. A Búnki-tó Nógrád megye egyik legszebb kirán­dulóhelye. Minden évben sok idegen keresi fel. A tóparton mi kerékpárversenyeket ren­dezünk. Többünknek horgász- felszerelése van. Aztán órákig is elüldögélünk, várjuk a ha­lakat. Néha előfordul, hogy szép zsákmánnyal térhetünk haza. Persze, a legtöbb pajtásnak a fürdőzés a legjobb örömet nyújtó szórakozás. Ha jó idő van, sok-sok gyerek lepi el a kijelölt fürdőhelyet. Lányok visítása hallatszik, ahogy a fiúk lefröcskölik őket. A fiúk szívesen labdázgatnak. Én úszkálni szeretek. Már többször is átúsztam a tavat. Sokszor úgy belemerülünk a hancúrozásba, hogy édes­anyánknak kell ériünk jönni A tóparton gyakran kötünk ismeretséget más faluba vagy városba való pajtással Is. So­kan egy-egy napra rándulnak Ide. De minden évben akad egy-két csapat — főleg buda­pestiek —, akik két hetet töl­tenek itt. Legtöbbször az is­kolában laknak, de vannak, akik sátortábort építenek. Mi­kor ezek a pajtások tábortü­zet, vagy játékokat rendeznek, mi is megnézzük. Jól elszóra­koztatnak bennünket. De ta­nulunk is tőlük, amit aztán a csapatnál fel tudunk használ­ni. így töltjük el mi, bánki út­törők a szünidőt. Nem csoda, ha mindig sajnáljuk, mikor véget ér. Juhász Attila Bánk

Next

/
Thumbnails
Contents