Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
ft övei* vő érdeklődés Kell a kultúra Eialassagyarmpteii Több mint 1300-an tekintették meg a közelmúltban Balassagyarmaton a Szabó Lőrinc-emlékkiállítást a Horváth Endre Galériában. A város lakosságának növekvő érdeklődését jelzi a két éve megnyílt galériában rendezett kiállítások iránti érdeklődés; az ezt megelőző tárlatok, kiállítások nézőszáma is többnyire elérte az ezret. Hemerka Gyula, a városi művelődési központ igazgatója további számadatokat sorol, melyek szintén a kultúra sze- retetéről tanúskodnak az Ipoly parti városban. A színházi bérletsorozat telt házat vonzott, a 220 bérlet mellett előadásonként a többi 50 jegy is minden alkalommal elfogyott. Hasonlóan nagy volt az érdeklődés az irodalmi presszó rendezvényei iránt: a 150 bérlet két nap alatt kelt el, az eddig megrendezett négy előadás telt ház, illetve presszó mellett ment. A filmklub ifjúsági bérletsorozatát 200-an vásárolták meg; ugyanerre a rendezvénysorozatra 250 felnőtt váltott bérletet. Nem kevésbé látogatottak a zeneiskola rendezvényei sem. Külön örvendetes, hogy a volt vármegyeháza udvarában megtartott „udvari muzsikára” a tavalyi csekély érdeklődés után idén már többen, mintegy 200-an voltak kíváncsiak. S a zene szeretetét jelzi az is, hogy az előadásról szóló cikkünkre többen azonnal reagáltak. Kétségtelen, hogy a kulturális rendezvények látogatottsága növekedésében szerepet játszott a művelődési központ üres státusainak betöltése; az ily módon kiegészült népművelőgárda a korábbinál eredményesebb propagandát fejt ki. De ezen túlmenően jelentős szerepet játszottak az üzemi közönségszervezők is. Munkálkodásuk azonban nem lenne eredményes a városbeliek érdeklődése, kultúra iránti szere, tete nélkül. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az utóbbi két esztendő során jelentősen megnőtt az érdeklődő fizikai dolgozók száma is, — Balassagyarmat „kultúrközpont” jellegét megőrizve zökkenőmentesen válik ipari központtá, a munkások városává. B. L. Arcok a szövetjeiből A máj orgazda Már benn voltunk a majorban, amikor megláttuk Banos Ferencet, a majorgazdát. Hatvanhárom esztendős, de korát meghazudtoló igyekezettel teszi dolgát nap, nap után. — Azt mondják, hogy Ecse- gen, a termelőszövetkezetben rossz soruk van a nyugdíjasoknak — köszöntünk rá. — Nincs azoknak semmi bajuk — mondta néhány perc döbbenet után, amikor rájött, hogy tréfa minden szó. Banos Ferenc kora tavasz óta vigyázza a rendet a falu szélén, a majorban. Mesélte, hogy azelőtt az útfenntartó vállalatnál dolgozott. Hóban, esőben, tűző nyárban és csípős őszi szélben javítgatta a gondjaira bízott útszakaszt. Így ment ez fél év híján, harminc esztendeig. A felesége a termelőszövetkezetben dolgozott és sokszor ment segíteni a közösbe Banos Ferenc is. Rendszerint ott töltötte szabadságát. Akkoriban még nem mentek olyan rendjén Ecsegen a dolgok, mint most. Kevés volt a pénz és nem is mindig biztos. Érthető, ha az emberek nem szívesen jártak dolgozni. A hozzáértő vezetők és a szorgalmas tagok érdeme — így mondta Banos Ferenc —, hogy most már szépen haladnak előre. Megy a munka, jól keresnek a közösben dolgozó férfiak, asszonyok. A fiatalok azonban így is nehezen vállalnak munkát a szövetkezetben. Inkább az iparba mennek, még akkor is, ha kevesebb a pénz. Banos Ferenc azonban a tsz-be vitte a lányát. Marika elvégezte a 3 éves szakmunkásképző iskolát és a szövetkezet megbecsült baromfitenyésztője. Megkeres havonta két és fél eaer forintot. Most harmadik esztendeje, hogy az útfenntartótól nyugdíjba ment. Majd 1100 forint nyugdíjat állapítottak meg neki. Hogy volt bőven ideje, és úgy gondolta, a pénz sem jön rosszul, elszegődött a szövetkezetbe. Az első évben ta- karmányos volt. Egyik nap az elnök, meg az agronómus szólt neki a majorban: — Gazda kellene ide.. i Amolyan mindenes. Magára gondoltunk, vállalja? — Már miért ne vállalnám, ha szükség van rám és tisztességesen megfizetik a munkát — mondta. Minden napra másfél munkaegységet ígértek és Banos Ferenc ráállt az alkura. Azóta reggel héttől este hatig kinn dolgozik a majorban. Kapálja a gyomot a rózsák között, kaszálja a gyepet, rendben tartja a fák, a cserjék tövét. Mert Ecsegen olyan az állattenyésztő telep, mint valami liget. Más gazdaságból csodájára is járnak. Gondozza az utat, zöldet hoz a sertéseknek. Naponta többször is körüljárja a majort. Éberen őrzi a vagyont, a közösség vagyonát. Tudja, hogy nagy értéket bízott gondjaira a vezetőség. Ha csak felületesen számolja is a jószágokat, a sertéseket, a szarvasmarhákat, a gépeket, az épületeket, akkor is sok milliónál állapodik meg. Erre pedig ügyelni kell, mert ha a szövetkezetei kár éri, a tagok mind rövidebbek lesznek. Most a nyugdíjjal együtt több, mint háromezer forintot kap havonta Banos Ferenc. Ehhez jön még a felesége járandósága. Az asszony több, mint tíz évig dolgozott, most már a szövetkezet nyugdíjasa. A eszélgetés végén egészen természetesnek tűnt, amit érkezéskor mondott a majorgazda Nincs bajuk, miért is lenne bajuk Ecsegen a nyugdíjasok- nak. Vincze Istvánná Szülők fóruma Gondolatok bizonyítványosztáskor Befejeződött az iskolai tanítás, elérkezett a bizonyit- ványosztás ideje. A bizonyítványban az osztályzatok — ötös, négyes, vagy éppen kettes — csendben, hangtalanul sorakoznak. Mégis, ezek a jegyek nagyon is beszédesek. Dicsérnek, szemrehányást tesznek, követelőznek, vagy érthetetlenül csodálkoznak: hogyan is kerültek ide. Nem érti a diák, nem érti a szülő sem. Iskola, család, tanárok, szülők és tanulók közös munkájának eredménye méretett fel. Számvetés ez és egyben útmutatás a jövőre nézve. A bizonyítvány felel és kérdez. Mindenegyes érdemjegy, osztályzat egy év munkájának eredményét tanúsítja. Foglalkozzunk egy kicsit a kérdéssel: miért ilyen az osztályzat? Előbb talár* az iskola és a család, a nevelő és a szülő közös munkáját vizsgáljuk, hogy mennyiben járultak hozzá az elért eredményhez. Gyermekeinket az iskolában nevelik, oktatják mindarra, ami szükséges ahhoz, hogy társadalmunk megbecsült, szorgalmas tagjai lehessenek. A tanulók iskolai nevelése nemcsak és kizárólag a tanintézet feladata. A gyermek, a diák fejlődése, formálása nemcsak a tanárok, hanem a szülők, a család kötelessége is. Közös munka ez, mely elválaszthatatlan egymástól. A családban való nevelés folytatása az iskolai nevelésnek. Felelősségteljes kötelesség hárul a szülőkre is, hiszen gyermekeiket fegyelemre, tisztelettudásra, szorgalmas és becsületes helytállásra kell oktatni, mert ez történik az iskolában is. Nincs két ellentétes út, nem lehet kétféle ellentétes elmélet, felfogás, módszer. E néhány szóval csupán érzékeltetni kívántam, hogy gyermekeink fejlődéséért, tanulásban elért eredményeiért mi, szülők is felelősek vagyunk. Számvetés idején, vizsgálódásaink során őszintén tárjuk fel: mennyiben járultunk hozzá gyermekeink tanulásához, hogyan. segítettük őket. A gyermek rendelkezik ellenőrző könyvecskével, mely bizonyos értelemben az iskola, a tanár és a szülő közötti kapcsolatot szolgálja. Természetesen, ha az ellenőrző könyvbe nem kerül be minden jegy, úgy a tájékozódás nemcsak hiányos, hanem félrevezető is. Gyermekeink magatartása és tanulmányi eredménye felől a fogadóórák keretében is tudomást szerezhetünk. A szülői munkaközösség is kapcsolatot jelent az iskola és a család között, hiszen a tanulókat és a szülőket is érdeklő, érintő kérdésekben, az iskola életével kapcsolatos eseményekben aktívan vesz részt. Lehetőség nyílik a tanulók, s egyben a szülők érdekvédelmére is. Végső soron lehet bármilyen fegyelem, szorgalmas tanítás és tanulás az iskolában, ha a gyermek otthon azt látja, hogy nincs számonkérés, magára van hagyatva. Ha a szülőknek soha nincs idejük a gyerekeikkel foglalkozni, akkor hogyan várhatunk eredményt? A tanulók nagyon lekötöttek, talán túl is vannak terKét és fél milliós forgalom Több mint két és félmillió forint forgalmat bonyolított le az elmúlt hónapban Rom- hánytban az ÁFÉSZ kásáru- háza. Az iparcikk forgalma meghaladta a másfél millió forintot, ruhaneműből pedig több, mint egymillió forint értéket adtak el. A legkeresettebb cikk a hűtőszekrény volt. Az idén több mint negyven különböző nagyságú hűtőgép talált gazdáira. Megnőtt az igény a fürdőszobaberendezések iránt is. Több komplett fürdőszobát, és több mint 20 fürdőkádat adtak el a bolt dolgozói az elmúlt hónapokban. Tengeralattjáró műanyagtestből Részben akrilműgyantából készült tengeralattjárót helyeztek üzembe Amerikában. A hét méter hosszú és nyolc tonna súlyú hajóról — melyen két kutató és egy gépész kaphat helyet — az átlátszó falak lehetővé teszik a tenger mélyének minden oldalról való megfigyelését. A hajó merülési mélységének maximuma mintegy 300 méter. helve, sok esetben szabad idejük rovására, ezért segítséget, támogatást várnak tanáraiktól, szülőktől egyaránt. Az új osztályozási rendszer sok problémát és gondot okoz a szülőknek, a tanulóknak, de talán a tanároknak is. Pontrendszer, témazáró dolgozatok, röpdolgozatok, számtani feladatok: mind megannyi ismeretlen, érthetetlen terület, különösen a szülők előtt. Röpdolgozat, vagy éppen témazáró dolgozat, felmérés — ahogy mondják — esetén az idő sürgeti a gyermeket, igyekszik mindent megoldani, hiszen magas pontszámra van szüksége. Nyilvánvaló, hogy az ilyen légkörben könnyen hiba csúszhat a munkába. Vajon, e rendszer mellett nyugodt lelkiismerettel történik-e a végső döntés, tükrözi-e ez az új osztályzati rendszer a tanuló teljes értékét, egész évi összmunkáját, magatartását, szorgalmát? A dolgozatírások, a témazáró dolgozatok kétségtelenül szükségesek, hasznosak, mégis ezek túlzott alkalmazása a szóbelik rovására nem helyeselhető. A tanítás élő szóval, szemléltetéssel, kísérletek bemutatásával történik. A számonkérésnél sem mellőzhető a gyakori szóbeli feleltetés. A tanulónak szókincsre, előadó képességre is szüksége van. Lehetőséget kell biztosítani és adni a tanulónak, hogy egy esetleges eltévesztett dolgozatát szóbeli felelettel javíthassa. Ha nincs feleltetés, ha csak néhány dolgozat eredménye áll rendelkezésre, kérdéses, hogy ez valóban a tényleges tudást bizonyítja-e? A szóbeli feleltetés lehetőséget nyújt a tanulónak tudása kifejtésére. A kérdezés, feleltetés nem csupán rideg számonkérés, hanem segítőkész vizsgálódás is. Az új osztályozási rendszer, mint kísérlet, önmagában nem kifogásolható, de szükséges, hogy az oktatási rendszer felelősei, a nevelők egyaránt keressék azt az utat, amely tekintettel van a gyermekre, annak erejére, képességére, teherbírására, igénybevételére. Mi, szülők pedig törekedjünk az iskolával való tökéletes együttműködésre, hogy gyermekeinkből társadalmunk hasznos, dolgos tagjai lehessenek. Dr. Bodnár Béláné, a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola szülői munkaközösségének elnöke 'Ab első bizonyítványosztásra megyénkben Salgótarjánban, a Mártírok úti iskolában kcrUlt sor, ahol a veszprémi úttörő kórustalálkozó miatt előbbre hozták az évzárót. Tegnap már a vakáció örömeit élvezték a Mártírok úti isko. lások. Már akinek a bizonyítványa megengedte a gondtalan örömöt. Bár a kisdobosok és úttörők többsége égés/ éven át szorgalmasan igyekezett, tenni kész, példamutató magatartással vonta magára a figyelmet. Képünkön: a Mártírok úti iskola első osztályos tanulói átveszik életük első iskolai bizonyítványát (Saxinger Árpáid felvétele) A gyámügyi előadó kicsit odébb tolta a kiterített fehér papírlapot. — Itt tessék aláírni. A lemondási nyilatkozat... A fiatal nő egy kicsit tétovázott, aztán gyorsan a toll után nyúlt. — Tudja mi van benne? — Igen. Lemondok a gyerekről. A körülményeim sehogyan nem teszik lehetővé, hogy magamhoz vegyem. Nincs lakásom... Nem is akartam ezt a gyereket. Mit csináljak vele? — Remélem, azzal tisztában van, ha a kisfiút örökbe adjuk, többet nem keresheti fel. A hatóságnak kötelessége titokban tartani, hova került a gyerek, kik a nevelőszülők. Nem fogja megbánni esetleg évek múlva, hogy most lemondott róla? — Biztosan jó helyre kerül. Annyian szeretnének gyereket, akiknek nem lehet... Hallottam, hogy az ilyenek szívesen örökbe veszik a csecsemőket. Nekem kevés a fizetésem. Magamra sem nagyon elég. Hogyan lássam el még a gyereket is? — Nem sajnálja a kicsit? — ö még nem tud semmit. Jobb lesz neki, ha örökbe fogadják ... — Végleges az elhatározása? — Igen, Még olyan fiatal Ennyi az egész vagyok. Gyerekkel a nyakamon, hogyan mennék férjhez? — Arra nem gondol, hogy a gyereknek szüksége lesz az édesanyjára? — Ha örökbe fogadják, azt hiszi majd, abban a családban született. — Látta a kisfiút, amióta kijött a kórházból? — Nem. Arra semmi szükség nem volt.,. Jánoska a maga háromhónapos arasznyi kis életével nem is tudja, mi folyik körülötte. Fekszik az ágyában, mosolyog, lassan már gőgicsél- ni kezd. Csak a felnőttek, akik igyekeznek egyenesbe hozni Jánoska sorsát, tudják, hogy milyen nehéz helyzetben van a kisfiú. Mert születése után, senkinek sem kellett. Az édesanyja ki sem vitte a kórházból. Ott hagyta, mint egy tárgyat, amelyre a továbbiakban senkinek semmi szüksége ... Heteken keresztül a nővérek gondozták. Etették, fürdették, tisztába tették. Jánoska épp olyan pufók, saép kis pölyás, mint a „szerencsés” gyerekek. Az olyanok, akiket vártak, szei'etnek, sétáltatnak, és óv. nak mindentől. Akiknek van édesanyjuk. Jánoska ma már nincs a kórházban. Lakást változtatott. Oj helyre, új körülmények közé került. Hogy ne menjen „üres kézzel”, az állam felruházta. Vagyis ellátta mindennel, amire egy háromhónapos gyereknek szüksége tehet. Miután a holmit összecsomagolták, Jánoskáért autó ment. Anyukához és apukához vitte őt. Nevelőszülőkhöz, akik minden áron gyermeket akartak, méghozzá csecsemőt. Akit sajátjukként nevelhetnek. A szép, nagy ház egyik szobája teljesen átalakult. A sarokba kiságy került, mögéje színes faliszőnyeg. — Hadd lásson vidám színeket maga körül, — mosolyog boldogan az újdonsült anyuka. — Az jót tesz a fejlődésének. A kiságy mellett szekrény. Rajta sok-sok játék. Van itt kiskutya, törpe, mackó, elefánt, gumibaba. A fő helyen egy lendkereke® nagy autó. — Azt a férjem vette. Azt mondta: fiúgyerek Jánoska, kell neki az autó. A szekrényben kis ruhák. Nemcsak azok, amelyeket Jánoska magával hozott, hanem sok minden más, amit már a nevelőszülei vásároltak. Egyelőre hat hónapig lesz itt a kisfiú. A törvény rendelkezik így a nevelőszülők és az örökbe adandó gyerekek érdekében. Arra való ez a hat hónap, hogy megszokják és megszeressék egymást. Azután már jöhet a végleges örökbefogadás. Jánoskát szeretettel fogadták, várták Nevelőanyja egészen a sajátjának érzi. Már azt is felfedezte, hogy a kisfiú szeme „hasonlít” a férjé- éhez.,. Egy gyerek sorsa a sok közül egyenesbe fordult. Soha nem fogja megtudni, hogy az édesanyja, amikor aláírta a lemondó nyilatkozatot, még megkérdezte: — Ennyi az egész? ... Csatai Erzsébet NÓGRÁD — 1971. június 12., szombat
