Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK NÓORÁD AI MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVII. EVF., 137. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. JÚNIUS 12., SZOMBAT Részi venni a feladatokban üafaroaEott es cselekvő ügyi ntézés Nagy érdeklődést kiváltó, aktívaülést tartott tegnap dél­előtt 10 órai kezdettel a Közalkalmazottak Szakszerve­zete Nógrád megyei Bizottsá­ga, az SZMT-székház nagy­termében. A tanácskozáson mintegy 150-en vettek részt, hivatalvezetők, szb-titkárok, bizalmiak, a tanácsapparátus dolgozói. Az aktívaülésen jelen volt Céczi János, a megyei ta­nács elnöke és dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A résztve­vőket Aranyi László, a Közal­kalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei Bizottságának titkára üdvözölte, majd át­adta a szót Kováts István­nak, a Közalkalmazottak Szakszervezete országos tit­kárának. A dolgozók képviseletében Kováts István tájékoztatót tartott a szakszervezetek XXII., valamint a Közalkal­mazottak Szakszervezete VII. kongresszusa határozataiból adódó feladatokról. Utalt ar­ra, hogy a szakszervezetek mintegy három és fél millió szervezett dolgozó képviseleté­ben, sok észrevételt, kritikai megjegyzés és előre mutató javaslatok tükrében tették mérlegre munkájukat. Majd így folytatta: — Most, a kongresszust kö­vetően, az a feladatunk, hogy ismertessük az ott elfoga­dott határozatokat és ezzel lehetőséget teremtsünk a cél­kitűzések végrehajtására. Ez a célja mai aktívaülésünknek is. Őszinte és nyílt légkör jelle­mezte a tanácskozást, ez jel­lemzi mai összejövetelünket is. Mindenki tudja, hogy a jo­gos kérések megoldása csak együttes erőfeszítés útján vá­lik lehetővé. Erre alapozva, joggal lehetünk bizakodók a tekintetben, hogy megkapjuk a szervezett dolgozók támoga­tását. A továbbiakban Kováts István ismertette, a szakszer­vezetek XXII. kongresszusá­nak állásfoglalásait és a leg­fontosabb tennivalókról be­szélt. Jogos igények A Közalkalmazottak Szak- szervezetének bőven van ten­nivalója a következő években. A párt arra buzdítja a szak- szervezeteket, hogy jobban és eredményesebben álljanak a saját lábukra, éljenek jogaik­kal nemcsak papíron, hanem a valóságban is. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a hangokat, megjegyzéseket sem, amelyek a kongresszus előtti, felfoko­zott igények és túlzott vára­kozások közepette, látványo­sabb állásfoglalásokra számít­va, most bizonyos elégedet­lenséget tükröznek. Minden­képpen helyes irányba kell formálni a közhangulatot. A szakszervezeteknek még inkább el kell látniuk kettős felada­tukat, hogy még hatékonyab­ban közvetítsenek és mozgó­sítsanak a párt politikájának megvalósítására, másrészt bát­rabban képviseljék a dolgozók jogos kívánságait, harcolja­nak ezek érvényesítéséért. Olyan'közszellem kialakításá­ra van szükség, amely min­denkiben növeli a felelősséget és egyben ösztönöz a munka becsületére. A tanácsok kü­lönösen érdekeltek a tervező- munkában, a területfejlesztést előmozdító elgondolásokban. Adódnak sajátos problémák is. A munkaidő-csökkentést például úgy kell elvégezni, Választási nagygyűlés Moszkvában A Bauman kerület jelöltje L. Brezsnyev Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára pénteken beszédet mon­dott a moszkvai Bauman vá­lasztókerület dolgozóinak vá­lasztási gyűlésén. A belpoliti­kai kérdések mellett kitért a nemzetközi helyzet néhány problémájára is. Egyebek mellett hangsúlyozta: A XXIV. kongresszus újra megerősítette, hogy a Szov­jetunió külpolitikájára a cél­szerűség és a következetesség jellemző, az hogy a folyó ügyek megoldását távlati, hosszú lejáratú célok és fel­adatok szemszögéből kezeli. Akár a múltban, úgy a jövő­ben is mindenképpen elő kí­vánjuk mozdítani a szocializ­mus országai közötti együtt­működés fejlődését, a szocia­lista világrendszer megerősö­désével. Mint a múltban, a jövőben is erősíteni fogjuk a fiatal nemzeti-demokratikus államokkal, az antiimperialis- ta mozgalom minden erejével a harci szövetséget és barát­ságot. Mint a múltban, a jö­vőben is fel fogunk lépni az agressziók ellen, harcolni fo­gunk a világbékéért, azért, hogy a katonai tömbök és csoportosulások helyét a kol­lektív biztonság rendszere fog­lalja el. Leonyid Brezsnyev ezután a fegyverkezési verseny meg­szüntetésének kérdését taglal­ta. A militarizmus ellen, a le­szerelésért vívott harc Lenin óta mindig szerves alkotórésze volt a szovjet állam külpoli­tikai tevékenységének. Orszá­gunk, pártunk ma is hű eh­hez az irányvonalhoz. A leszerelésért vívott harc bonyolult dolog. Mint a kül­politika sok más kérdésében, itt is az imperialista erők el­keseredett ellenállásába ütkö­zünk. Az SZKP XXIV. kong­resszusa által előterjesztett ja­vaslatokat mindazonáltal nem propaganda jelszavaknak tart­juk, hanem a valóság jelsza­vainak, azokat a politikai cé­lokat tükrözik, amelyek ko­runkban már egyre inkább el­érhetőkké válnak. Az egyenlő biztonság elvét szavakban Washington is elis­meri. Valójában azonban az amerikai fél semmiképpen sem fanyalodik rá arra, hogy következetesen megvalósítsa azt Mint tudják, javaslataink között szerepeli az a javaslat is, hogy csökkentsük Európá­ban a fegyveres erőket és a fegyverzeteket Ez nagy és önálló kérdés és ezzel kapcso­latban mi, valamint szövetsé­geseink számtalánszor ismer­tettük a megfelelő elgondolá­sokat. Megelégedéssel jegyez­hetjük meg, hogy a Szovjet­unió álláspontját ebben a kérdésben határozott érdeklő­déssel fogadták a legtöbb nyugati országban. hogy ez a hivatalokban a la­kosság ügyeinek intézését ne befolyásolja kedvezőtlenül. Döntő a bürokratizmus és en­nek megnyilvánulása elleni harc, amely a Közalkalmazot­tak Szakszervezete számára a múltban és a jövőben is előtérben álló fontos politikai kérdés. Világos, hogy a köz- tisztviselőkkel szembeni kö­vetelmények és elvárások szakmai és emberi vonatko­zásban magasak. Ennek min­denképpen meg kell felelni­ük a tanácsi és hivatali dol­gozóknál:. Növekvő bér Reális igényként jelentke­zett, hogy központi bérpoliti­kai intézkedéssel javítsuk a legelmaradottabb területeken dolgozók fizetését. A közmű­velődésben dolgozók bérszín­vonalának növelésére éves szinten, 21,5 millió forintot biztosított kormányunk. En­nek megfelelően a tanácsi mű­velődési otthonok, könyvtá­rak, levéltárak, múzeumok al­kalmazottainak fizetése mint­egy 12—14 százalékkal emel­kedik. Nógrád megyében az elmúlt két esztendőben az or­szágos átlagnak megfelelő, vagy annál magasabb átlag­bért sikerült elérni, magasabb az országos átlagnál az önál­ló és közös községi tanácsok dolgozóinak bére. Beszélnünk kell arról is, hogy napjaink­ban a tanácsoknál a jutalom számottevő keresetnövelő té­nyezővé vált. A dolgozók kö­zül sokan megkapták a „ti­zenharmadik havi bért”. Min­denképpen jó dolog, hogy a mi megyénkben az országos átlagnál magasabb jutalmazási alapokat tudtunk létrehozni. Ennek ellenére sem megnyug­tató teljes egészében a hely­zet. Minden tanácsnál és hi­vatalban nem sikerült olyan kereseti színvonalat elérni, amely feloldotta volna a még meglevő bérfeszültségeket. Ezen mindenképpen változtat­ni kell. A továbbiakban az előadó szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd utalt arra, mennyire fontos, hogy a tag­ság teljes egészében megis­merje a határozatokat, meg­értse a kongresszus törekvé­seit és közreműködésével részt vállaljon a célkitűzések, fela­datok megoldásából. Űj üzemi létesítményt ad­tak át június 11-én, pénteken, a Sagótarjáni Síküveggyárban: elkészült a hőkezelő kemencé­ket befogadó épület, s a mel­lette magasodó kémény. Így megkezdődhet három hőkezelő kemence építése, technológiai szerelése. Ezeket augusztus végére adják át, és már a nyár utolsó hónapjában üzem­be is helyezik. A beruházást a gyár a földgázfejlesztésre kapott bankhitelből finanszí­rozza. Az új üzemi létesítmény jelentősége túlszárnyalja a rá­fordított hatmillió-háromszáz­ezer forintot. A síküveghúzás­hoz szükséges samottidomok, az úgynevezett düznik égeté­se, és üzemi hőfokon tartása — hogy bármikor beépíthetők legyenek — jelenleg a huta­csarnokban történik, a tech­nológiai sorrendet figyelembe véve sem a legszerencsésebb helyen. Az üveghúzó gépek közelébe telepített új hőkezelő kemencékkel a technológiai út lényegesen mgerövidül, a sa­mottidomok cseréje gyorsabb, üzembiztosabb lesz. Ezzel együtt — a régi temperke- mencék lebontásával — csök­kentik a huta zsúfoltságát, jobban megszervezhető az ol­vasztókemence, és más beren­dezések „melegjavítása” és a kemence felújítása. Gyorsab­bá, biztonságosabbá válik a hután belüli anyagszállítás is. Ezenkívül a régi hőkezelő ke­mencék lebontásával lehetőség nyílik az olvasztókemence be­fogadóképességének további növelésére, a berendezések, az adagolás korszerűsítésére, amitől az üveg minőségének űjabb javulását várják. Az űj épület alagsorát felhasználják a központi kompresszorház ki­alakítására is, s ezzel több százezer forint építési költsé­get megtakarnának. Hazaért a Szibériában járt megyei pártküldöttség Kemerovói vendégek Ä Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovo területi Bi­zottsága meghívására egyhe­tes tanulmányúton Szibériá­ban járt a Nógrád megyei pártbizottság háromtagú kül­döttsége: Batta István, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Dianovszky Gyula, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a Zománcipari Művejt Salgótarjáni Gyáregy­ségének igazgatója és Kiss Sándor, a szécsényi járási pártbizottság első titkára. A megyei pártdelegáeió testvérmegyénkben, az agitá­ciós és propagandamunka módszereit tanulmányozta, látogatást tett több üzemben, szovhozban és kolhozban. A háromtagú pártdelegá­ció tegnap visszaérkezett testvérmegyénkből. Fogadá­sukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. í*i Testvérmegyénk, a kemero­vói pártbizottság két küldöt­te, V. A. Asztafe, a Kemero­vo területi pártbizottság munkatársa és R. L. Vorsfevo a Novokuznyecki Pedagógiai Főiskola rektora tegnap egy­hetes Nógrád megyei előadói körútra Salgótarjánba érke­zett. A kemerovói küldöttek egyhetes előadói kőrútjuk során az SZKP XXIV. kong­resszusának határozatairól és a Szovjetunió belső helyzeté­ről tartanak előadásokat a megyében. A kemerovói küldöttek fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Viczián Gyu­la, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Etióp izakiKcrvezeti lendég Sa 1 g’ó tárj áubn n A Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására hazánk­ban tartózkodó Beyene Solo­mon, az Etiópiái Szakszerve­zeti Munkásszövetség elnöke Gál Jánosnak, a SZOT Nem­zetközi Osztálya munkatársá­nak kíséretében tegnap Sal­gótarjánba érkezett. A vendé­geket a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa szék­házéban Lipták József, az SZMT vezető titkára üdvözöl­te, aki rövid tájékoztatást adott megyénk életéről, a me­gye iparáról, mezőgazdaságá­ról, mozgalmi életéről, a párt­ós szakszervezeti munkáról. Megyénk vendégei a házi­gazdák társaságában ezután látogatást tettek a Salgótar­jáni Öblösüveggyárban, ahol Longauer István, a gyár szb- titkára rövid tájékoztatás után, végigkalauzolta az etióp vendégeket a gyáron. Megte­kintették a kemencesort, az automata gépeket, a csiszolót, a feldolgozó- és a festőüzemet. Beyene Solomon beírta nevét a gyár vendégkönyvébe. Ezt írta: „Csodálattal töltenek el az üveggyárban látottak.” Az etióp vendég kérésére ezután a Nógrád megyei Ve­gyesipari Vállalat zagyvapál- falvi telepére mentek, ahol Hizsnyai Sándor, vállalati igazgató tájékoztatója után, megtekintették az akusztikai üzemrészt. Az SZMT vendégei délután a salgótarjáni Madzsar József Megyei Kórházban tettek lá­togatást, ott dr. Böncsh Lász­ló, igazgató főorvos kalauzolta végig a vendégeket a kórház épületén, Kedves jelenet volt, amikor az etiópiai vendég, a salgótarjáni kórházban gya- kornokosJcodó afrikai orvossal találkozott, s néhány kedves, baráti szót váltottak. A sal­gótarjáni program városnézés­sel ért véget. A tegnapi program befeje­zése után, munkatársunk kér­dést intézett Beyene Solomon- hoz, magyarországi, illetve sal­gótarjáni benyomásairól. — Mielőtt Magyarországra utaztam, két napot Ausztriá­ban töltöttem. Ott sok szak- szervezeti vezetővel, baráttal találkoztam. Megkérdeztem tőlük, hogy milyen Magyaror­szág, milyenek a magyar em­berek, milyen a kapcsolatuk a magyar szakszervezettel. Azt a választ kaptam, hogy Magyar- országon jól élnek az embe­rek, magas az életszínvonal, jó úton haladnak, mindig előbbre lépnek, s az életszínvonaluk növeléséért kemény munkát végeznek. Amikor megérkez­tem Magyarországra, arról kellett meggyőződnöm, hogy az Ausztriában szerzett in­formáció jó, s meggyőződhet­tem arról; a magyar munkás- osztály. vezetőivel együtt, va­lóban keményen harcol a jobblétért, a szocializmus épí­téséért. Eddigi látogatásaim után elmondhatom, hogy jó benyomásokat szereztem a mezőgazdaságból, az iparból egyaránt. A Salgótarjáni Öb­lösüveggyárban tett látogatás után nagyon jónak ítélem meg a dolgozók munkakörülménye­it. Csodálatos emberek, nagy ­szerűeket alkotnak. Amellett, hogy mesterei a szakmának, ..arról győződtem meg, a gépek Is segítik tevékenységüket. Igaz, a rekonstrukció miatt most még egy kis rendetlen­séggel is találkozunk, ez azon­ban azt bizonyítja, hogy itt is a fejlődésre törekednek, a rekonstrukció befejezése után nagyszerű, korszerű gyár lesz ez. A munkások itt is ke­ményen dolgoznak. Meglepett, hogy sok fiatal munkással ta­lálkoztam. Szép kisüzem a Vegyesipari Vállalaté, és csodálatos a kórházuk. S ha a kórház fejlesztési tervét — amit éppen most hallottam — megvalósítják, nagyon sokat lehet tenni az emberekért, a munkásokért.. Rövidesen elhagyom megyé­jüket és az országot is. Remé­lem, hogy ezt a látogatást viszonozhatjuk is Etiópiában, ahol szeretném visszaadni mindazt, amit itt, önöktől kaptunk. Ha visszaértem ha­zámba, meghívást küldök Ma­gyarországra, egy szakszerve­zeti delegáció etiópiai látoga­tására. Remélem, hogy a de­legáció cseréje létrejön a két szakszervezet között. Ezzel közös ügyet szolgálunk — mondotta befejezésül Beyene Solomon, az Etiópiai Szak- szervezeti Munkásszövetség el­nöke. Somogyvári László

Next

/
Thumbnails
Contents