Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
Híuen a forradalom céljaihoz Szavat elnök csütörtöki rádió- és televíziós beszéde az egyiptomi belpolitikai átalakulás sorsdöntő szakaszában hangzott el, olyan időpontban, amikor folyamatban van a politikai és társadalmi szervezetek radikális átszervezése, amikor az úgynevezett hatalmi központok felszámolásával megkezdett átszervezés hullámai végigsöpörnek az ország városain és falvain. A kormány és a parlament átalakítása után Szadat elrendelte az Arab Szocialista Unió, a szakszervezeti mozgalom, az ifjúsági szövetség, egyszóval valamennyi politikai és társadalmi szervezet újjászervezését. Az újjászervezést azzal indokolták, hogy a politikai és társadalmi szervezetek működésére rányomta bélyegét az eltávolított vezetők hibás irányvonala, s emiatt torzulások következtek be a szóban forgó szervek gyakorlati tevékenységében Szadat elnök május 14-én és azóta minden beszédében leszögezte, hogy az EAK töretlenül halad tovább a Nasszer által kijelölt úton, az 1952. július 23-i forradalom és az 1968. március 30-i nasszeri program útján, de első ízben látta szükségesnek, hogy pontosabb meghatározását adja a nemzeti egységnek, nevén nevezze, mi iér bele ebbe a nemzeti egységbe, s mi az, ami idegen tőle. Az államfő nyomatékosan ligyelmeztetett arra, hogy az EAK politikai szervezetében nem kaphatnak helyet a forradalom által eltávolított reakciós elemek, a szocializmus és a szocialista átalakulás a nasszeri irányvonal ellenségei. Ugyanúgy nincs hely az opportunista és korrupt elemek, valamint a nemzeti egység és a belső front biztonságát veszélyeztető összeesküvők számára. „A politikai szervezet a dolgozó tömegeké — mondotta Szadat — Ez az általunk vívott harc és az általunk akart élet logikája. Nincs más logika.” Szadat beszéde végén a dolgozó tömegek, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek támogatását kérte a nagy nemzeti feladatok megvalósításához: a szocialista vívmányok védelméhez és gyarapításához, az ellenség által bitorolt területek visszaszerzéséhez. Az Al-Ahrnm Szadat beszédéről hangsúlyozza, hogy az mintegy programot adott az ASZU-ban és a szakszervezetekben sorra kerülő választások előtt, kinyilvánítva, hogy az EAK hű marad a július 23-i forradalom céljaihoz (MTI) Véget ért a mongol pártkongresszus A Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusa elfogadta a központi bizottság beszámolóját, a központi revíziós bizottság jelentését, elfogadta továbbá a népgazdaság fejlesztését célzó 1971— 1975. évi új ötéves terv irányelveit. A kongresszus résztvevői elfogadtak egy-egy nyilatkozatot, amely támogatja az arab népek, illetve az indokínai népek harcát. A küldöttek megválasztották a párt központi bizottságát és központi revíziós bizottságát. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusán megválasztott központi bizottság pénteken ülést tartott. Az ülésen megválasztották a politikai bizottságot, amely- neg tagjai lettek:' C. Duger- szuren, N. Zsagvaral, Sz. Luvszan. D. Majdar, D. Mo- lomzsamc, Zs. Szambu és J. Cedenbal. A politikai bizottság póttagja lett N. Luvszan- ravdan és B. Lhamszuren. A központi bizottság első titkárává Jumzsagijn Ceden- balt, a központi bizottság titkáraivá C. Dugerszurent, N. Zsagvaralt, D. Molomzsamcot és B. Lhamszurent választották. minden remiben a Szál jutón Mit jelent a tudomány szamara a világűrbe való rövid ideig tártó „betörések” után az ,ember tartós jelenléte a kozmikus pályákon? — ezt a kérdést vizsgálja Parin akadémikus, a Pravda pénteki számában. Az ismert szovjet tudós mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, a tudománynak még mindig nincs biztos ismerete arról, hogy mennyi idő alatt alkalmazkodik az ember teljes mértékben a súlytalanság állapotához. A jelen pillanatban még csak találgatni lehet: vajon 30, 50, vagy éppenséggel 100 nap a teljes alkalmazkodás ideje. Sőt, az is kérdéses még: vajon az ember munkaképes lesz-e tartósan a súlytalanság állapotában. A jelenleg ren- r ’és re álló adatok alap- ' tételezhető, hogy igen. ' i azonban — figyelmeztet Parin akadémikus — egyelőre csak feltételezés, amit huzamos űrtartózkodással kell gyakorlati bizonyossággá változtatni. Ebben nagy szerepet játszanak majd az orbitális állomások, A szovjet akadémikus utal arra is, hogy a Föld körül tartósan keringő űrállomások teszik lehetővé annak kikísérletezését is: vajon milyen életritmus, életrend felel meg legjobban az embernek a világűr viszonyai között. I*: A Szaljut, ember lakta 'orbitális tudományos állomás pénteken, moszkvai idő szerint, éjszaka egy órakor újból bejutott a Szovjetunió rádióészlelési övezetébe. Később létrejött a rádióösszeköttetés az állomás űrhajósaival. Ennek során Dob- rovolszkij, a Szaljut parancsnoka jelentette: — Az űrhajósok jól érzik magukat, és folytatják az űrrepülési program végrehajtását. Az állomás valamennyi fedélzeti rendszere és tudományos készüléke rendeltetésének megfelelően működik. (TASZSZ) Véres összetűzések Mexikóban Véres útcai harcok voltak csütörtökön Mexikóvárosban. Legalább tízen vesztették életüket, a sebesültek száma pedig meghaladja a kétszázat. Az egymásnak ellentmondó jelentésekből kitűnik, hogy azok, akik fegyvert használtak és gyilkoltak, a „rendet és a törvényességet” képviselték, míg az áldozatok a kormány ellen tüntető baloldali diákok voltak. Azzal kezdődött, hogy a mexikóvárosi műszaki egyetem és más főiskolások diákjai közül több ezren az utcára vonultak, hogy az 1968-as tüntetések még fogva tartott főszereplőinek szabadon bocsátását követeljék s egyben tilakozzanak a kormány be- /atkozása ellen a Montrey-i yetem ügyeibe. Tábláikon transzparenseiken kor- inyellenes, a sztrájkokat tá- >gató jelszavak voltak olvashatók. Alig tettek meg a tüntetők néhány száz métert, amikor a rendőrség könnygázt vetett be. Percekkel ezután teherautók érkeztek a helyszínre, fegyveres civilekkel, akik habozás nélkül a tüntető diákok közé lőttek. A szemtanúk azt hitték — s ezt sugalmazta az elnöki palota is —, hogy a fegyveres ellentüntetők a Muro nevű szélső- jobboldali diákszervezethez tartoznak, s így afféle „bel- háborút” néznek végig. Később azonban kiderült, hogy semmiféle Muro-osztagosokról nincs szó; a rendőrség küldte bevetésre önkéntes, polgári elemekből verbuválódott rohamcsapatait. Maguk a rendőrök is beavatkoztak később; s az együttes rendfenntartó erők mindenkit szétvertek, aki az útjukba került. A UPI hír- ügynökség két munkatársát is megverték, felszerelésüket pedig összetörték. (MTI) H NQGRÁD - 1971. június 12., szombat Brandt találkozik Moszkvába érkezett Kuba külügyminisztere Raul Ron Gar óla. A seremetyevói repülőtéren Gromiko szovjet külügymi niszter (képünkön balra) fogadta kubai kollégáját bírálóival Willy Brandt kancellár jövő heten sorra kerülő amerikai látogatását nemcsak arra akarja kihasználni, hogy Nixon elnökkel és Rogers külügyminiszterrel megvitassa politikájának legidőszerűbb kérdéseit. A kancellár mindent el akar követni, hogy az amerikai közvéleményt is elgondolásai mellé állítsa. Ezért programjába több találkozást iktatott be olyan személyiségekkel, akik bírálattal illetik keleti politikáját. Találkozni fog a többi között George Meany-val, az ismert kommunistaellenes szakszervezeti vezetővel és fogadást ad a „Régi Berlin-barátok” nevű társaságnak. Ezenfelül szűkkörű ebédre hívta meg' a legnevesebb amerikai Újságírókat, sajtókonferenciát ad New Yorkban és beszédet mond a „Council Cn Foreign Relations” nevű külpolitikai társaságban:' .->■>«* ..Nagy jelentőséget tulajdonítanak Bonnban Brandt • és U Thant találkozásának is. Ez a találkozás alkalmat nyújt a két politikusnak arra, hogy kifejtse álláspontját a két német államnak az ENSZ-be való esetleges felvételéről. (MTi). ; A bujtogatás eszkalációja Miközben a chilei rendőrség egyre közelebb férkőzik Zujo- vic, volt belügyminiszter gyanított gyilkosához, aki csütörtökön heves tűzharcban menekült el az üldözők elől, este a kongresszus két háza rendkívüli ülésen vitatta meg a politikái gyilkosságot. A szenátusban Jósé Toha Gonzalez belügyminiszter bejelentette, hogy újabb összeesküvésnek bukkantak nyomóra. Ami a merénylő személyét illeti, a belügyminiszter annyit mondott, hogy valószínűleg felbérelt személyről vart szó, aki a lázadók zsold- jába szegődött. A népi egységhez tartozó pártok szenátorai támogatták a belügyminisztert és hangoztatták, ..hogy Perez Zujovic meggyilkolása a kormányellenes . bujtogatás újabb eszkalációja. Velük szemben Tomas Reyes kereszténydemokrata szenátor a kormányt bírálta, mert az szerinte képtelen megbirkózni a helyzettel, és Chile a káosz felé sodródik. (MTI) Kilenc gramm holdpor cserélt gazdát csütörtökön Moszkvában. Vinogradov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia képviseletében mintát adott át a Luna—16 által Földünkre hozott kőzetből. Lee R. Scherernek, az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (a NASA) igazgatójának. Scherer cserében a szovjet tudósnak átnyújtotta az amerikai Apollo—11 és —12 űrhajók gyűjtötte kőzetminta töredékét. Képünkön Vinogradov akadémikus átveszi az amerikai mintát Az Okinawa§ alkudozásról Amerika ágy megy, hogy marad Vszevolod Ovcsinnyikov, a Pravda hírmagyarázója a lap pénteki számában az Okinawa szigetéről folyó japán—amerikai tárgyalások befejező szakaszához fűz megjegyzéseket. A cikkíró hangsúlyozza: Washington, amikor átadja a sziget közigazgatását Tokiónak, valójában magának teremt kedvezőbb feltételeket a sziget további felhasználásához. A Pravda hírmagyarázója hangoztatja: semmiképpen sem lehet elkendőzni azt, hogy az Okinawára vonatkozó japán—amerikai megállapodásban szó sincs arról, hogy az amerikai csapatok eltávoznak a szigetről, amelyet a megszállás idején az indokínai népek elleni agresszió támaszpontjává alakítottak át és olyan központtá, ahonnan a Pentagon és a CIA, a szocialista államok elleni felforgató tevékenységet irányítja. Qkinawán — írja Ovcsiny- nyikov, az Egyesült Államoknak továbbra is rendelkezésére áll körülbelül 90 katonai támaszpont, köztük olyan igen fontos katonai létesítmények, mint például a kadenai légitámaszpont, amely az Egyesült Államok és Vietnam közötti légi híd egyik legfőbb pillére. Ennek az alkunak — folytatja a Pravda hírmagyarázója — van egy másik, nem kevésbé veszélyes oldala is. Okinawán jelenleg — mint ismeretes — az amerikaiak teljesen korlátlanul tevékenykednek és nem kell Tokio beleegyezését kérniök, ha bármilyen fegyvert, akár atomfegyvert kívánnak elhelyezni a szigeten. A fogadkozások ellenére, hogy a sziget „visszatérése” után az Okinawán levő amerikai támaszpontokra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, mint azokra, amelyek Japán más területén helyezkednek el, a demokratikus erők nem ok nélkül aggódnak amiatt, hogy ezúttal épp az ellenkezője történik. A mostani megegyezés mögött ők, Tokió titkolt engedményét sejtik, és ennek alapján a kormány beleegyezését abba. hogy atomfegyverrel felszerelt amerikai hadihajók befuthassanak a japán kikötőkbe. Washington és Tokio mostani megegyezésének valódi célja — hangoztatja végezetül a Pravda hírmagyarázója — az, hogy „Okinawa »japánizálásá- nak-“ jelszavával véghez vigye Japán »okinawizálását"’ ami ellen egyre aktívabban lép fel Japán haladó közvéleménye”. (MTI) Amiért a nagytőke támad A Die Welt című reakciós hamburgi lap éles kommunistaellenes cikket közölt, amelyben követelte a nyugatnémet kormánytól a Német Kommunista Párt betiltását. Herbert Mies, a párt elnökhelyettese az ezzel kapcsolaban Düsseldorfban adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a nagytőke befolyásos erői az utóbbi időben mind gyakrabban küldözgetnek fenyegetéseket a Német Kommunista Párt címére. Ezek a fenyegetések — mondotta Mies — azzal magyarázhatók. hogy a Német Kommunista Párt megerősítette helyzetét a munkások és az ifjúság körében, mert a párt az NSZK-ban a dolgozó nép és az ifjú nemzedék érdekeinek védelmezője. Ennek következtében, megnőtt a párt presztízse és tekintélye. A Német Kommunista Pártot ért fenyegetések — folytatta Mies — egyben fenyegeti azokat az erőket is, amelyek a feszültség enyhülését és a biztonság megteremtését követelik Európában. A párt elleni támadások célja az, hogy az NSZK és a Szovjetunió, illetve a Lengyel Népköztársaság közötti szerződések aláírása után meghiúsítsák az enyhülés érdekében tett további erőfeszítéseket. (MTI) Induljon bal lábbal A Párizs környéki Epinay- sur-Seine-ben pénteken délelőtt kezdődött meg az a kongresszus, amelyen a szocialista párt és a Francois Mitterand vezette köztársasági intézmények konvenciója kimondja egyesülését, és más kisebb baloldali csoportok csatlakozásával új szocialista pártot alakítanak. A háromnapos kongresszus napirendjén nemcsak az új párt struktúrájának megszabása és vezetőinek megválasztása szerepel, hanem az új szocialista párt politikai irányvonalának meghatározása is, s ezzel kapcsolatban elsősorban az a kérdés, hogy milyen politikai erőkkel kössenek szövetséget. Az előzetes megyei konferenciákon lezajlott viták azt mutatják, hogy a szocialista alapszervezetekben a tagság többsége a baloldali egység megteremtését sürgeti és azt kívánja, hogy a most létrehozandó új szocialista párt — mint a Combat írja — „bal lábbal induljon el”.
