Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

Híuen a forradalom céljaihoz Szavat elnök csütörtöki rá­dió- és televíziós beszéde az egyiptomi belpolitikai átala­kulás sorsdöntő szakaszában hangzott el, olyan időpontban, amikor folyamatban van a politikai és társadalmi szerve­zetek radikális átszervezése, amikor az úgynevezett hatal­mi központok felszámolásával megkezdett átszervezés hullá­mai végigsöpörnek az ország városain és falvain. A kor­mány és a parlament átalakí­tása után Szadat elrendelte az Arab Szocialista Unió, a szakszervezeti mozgalom, az ifjúsági szövetség, egyszóval valamennyi politikai és társa­dalmi szervezet újjászervezé­sét. Az újjászervezést azzal indokolták, hogy a politikai és társadalmi szervezetek műkö­désére rányomta bélyegét az eltávolított vezetők hibás irányvonala, s emiatt torzulá­sok következtek be a szóban forgó szervek gyakorlati tevé­kenységében Szadat elnök május 14-én és azóta minden beszédében le­szögezte, hogy az EAK töret­lenül halad tovább a Nasszer által kijelölt úton, az 1952. július 23-i forradalom és az 1968. március 30-i nasszeri program útján, de első ízben látta szükségesnek, hogy pon­tosabb meghatározását adja a nemzeti egységnek, nevén ne­vezze, mi iér bele ebbe a nemzeti egységbe, s mi az, ami idegen tőle. Az államfő nyomatékosan ligyelmeztetett arra, hogy az EAK politikai szervezetében nem kaphatnak helyet a forradalom által el­távolított reakciós elemek, a szocializmus és a szocialista átalakulás a nasszeri irány­vonal ellenségei. Ugyanúgy nincs hely az opportunista és korrupt elemek, valamint a nemzeti egység és a belső front biztonságát veszélyeztető összeesküvők számára. „A po­litikai szervezet a dolgozó tö­megeké — mondotta Szadat — Ez az általunk vívott harc és az általunk akart élet logiká­ja. Nincs más logika.” Szadat beszéde végén a dol­gozó tömegek, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek támogatását kérte a nagy nemzeti feladatok megvalósí­tásához: a szocialista vívmá­nyok védelméhez és gyarapí­tásához, az ellenség által bito­rolt területek visszaszerzésé­hez. Az Al-Ahrnm Szadat beszé­déről hangsúlyozza, hogy az mintegy programot adott az ASZU-ban és a szakszerveze­tekben sorra kerülő választá­sok előtt, kinyilvánítva, hogy az EAK hű marad a július 23-i forradalom céljaihoz (MTI) Véget ért a mongol pártkongresszus A Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusa elfo­gadta a központi bizottság beszámolóját, a központi re­víziós bizottság jelentését, el­fogadta továbbá a népgazda­ság fejlesztését célzó 1971— 1975. évi új ötéves terv irány­elveit. A kongresszus résztvevői elfogadtak egy-egy nyilatko­zatot, amely támogatja az arab népek, illetve az indo­kínai népek harcát. A küldöttek megválasztot­ták a párt központi bizottsá­gát és központi revíziós bi­zottságát. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusán megválasztott központi bizott­ság pénteken ülést tartott. Az ülésen megválasztották a politikai bizottságot, amely- neg tagjai lettek:' C. Duger- szuren, N. Zsagvaral, Sz. Luvszan. D. Majdar, D. Mo- lomzsamc, Zs. Szambu és J. Cedenbal. A politikai bizott­ság póttagja lett N. Luvszan- ravdan és B. Lhamszuren. A központi bizottság első titkárává Jumzsagijn Ceden- balt, a központi bizottság tit­káraivá C. Dugerszurent, N. Zsagvaralt, D. Molomzsamcot és B. Lhamszurent választot­ták. minden remiben a Szál jutón Mit jelent a tudomány sza­mara a világűrbe való rövid ideig tártó „betörések” után az ,ember tartós jelenléte a kozmikus pályákon? — ezt a kérdést vizsgálja Parin aka­démikus, a Pravda pénteki számában. Az ismert szovjet tudós mindenekelőtt felhívja a fi­gyelmet arra, a tudománynak még mindig nincs biztos is­merete arról, hogy mennyi idő alatt alkalmazkodik az em­ber teljes mértékben a súlyta­lanság állapotához. A jelen pillanatban még csak találgatni lehet: vajon 30, 50, vagy éppenséggel 100 nap a teljes alkalmazkodás ideje. Sőt, az is kérdéses még: vajon az ember munkaképes lesz-e tartósan a súlytalanság állapotában. A jelenleg ren- r ’és re álló adatok alap- ' tételezhető, hogy igen. ' i azonban — figyelmeztet Parin akadémikus — egyelőre csak feltételezés, amit huza­mos űrtartózkodással kell gyakorlati bizonyossággá vál­toztatni. Ebben nagy szerepet játszanak majd az orbitális ál­lomások, A szovjet akadémikus utal arra is, hogy a Föld körül tar­tósan keringő űrállomások te­szik lehetővé annak kikísérle­tezését is: vajon milyen élet­ritmus, életrend felel meg legjobban az embernek a vi­lágűr viszonyai között. I*: A Szaljut, ember lakta 'or­bitális tudományos állomás pénteken, moszkvai idő sze­rint, éjszaka egy órakor új­ból bejutott a Szovjetunió rádióészlelési övezetébe. Később létrejött a rádió­összeköttetés az állomás űr­hajósaival. Ennek során Dob- rovolszkij, a Szaljut parancs­noka jelentette: — Az űrhajósok jól érzik magukat, és folytatják az űr­repülési program végrehajtá­sát. Az állomás valamennyi fe­délzeti rendszere és tudomá­nyos készüléke rendeltetésé­nek megfelelően működik. (TASZSZ) Véres összetűzések Mexikóban Véres útcai harcok voltak csütörtökön Mexikóvárosban. Legalább tízen vesztették éle­tüket, a sebesültek száma pe­dig meghaladja a kétszázat. Az egymásnak ellentmondó jelentésekből kitűnik, hogy azok, akik fegyvert használ­tak és gyilkoltak, a „rendet és a törvényességet” képvisel­ték, míg az áldozatok a kor­mány ellen tüntető baloldali diákok voltak. Azzal kezdődött, hogy a mexikóvárosi műszaki egye­tem és más főiskolások diák­jai közül több ezren az utcára vonultak, hogy az 1968-as tün­tetések még fogva tartott fő­szereplőinek szabadon bocsá­tását követeljék s egyben til­akozzanak a kormány be- /atkozása ellen a Montrey-i yetem ügyeibe. Tábláikon transzparenseiken kor- inyellenes, a sztrájkokat tá- >gató jelszavak voltak ol­vashatók. Alig tettek meg a tüntetők néhány száz métert, amikor a rendőrség könny­gázt vetett be. Percekkel ez­után teherautók érkeztek a helyszínre, fegyveres civilek­kel, akik habozás nélkül a tüntető diákok közé lőttek. A szemtanúk azt hitték — s ezt sugalmazta az elnöki palota is —, hogy a fegyveres ellen­tüntetők a Muro nevű szélső- jobboldali diákszervezethez tartoznak, s így afféle „bel- háborút” néznek végig. Ké­sőbb azonban kiderült, hogy semmiféle Muro-osztagosokról nincs szó; a rendőrség küldte bevetésre önkéntes, polgári elemekből verbuválódott ro­hamcsapatait. Maguk a rend­őrök is beavatkoztak később; s az együttes rendfenntartó erők mindenkit szétvertek, aki az útjukba került. A UPI hír- ügynökség két munkatársát is megverték, felszerelésüket pe­dig összetörték. (MTI) H NQGRÁD - 1971. június 12., szombat Brandt találkozik Moszkvába érkezett Kuba külügyminisztere Raul Ron Gar óla. A seremetyevói repülőtéren Gromiko szovjet külügymi niszter (képünkön balra) fogadta kubai kollégáját bírálóival Willy Brandt kancellár jö­vő heten sorra kerülő ameri­kai látogatását nemcsak arra akarja kihasználni, hogy Nixon elnökkel és Rogers kül­ügyminiszterrel megvitassa politikájának legidőszerűbb kérdéseit. A kancellár min­dent el akar követni, hogy az amerikai közvéleményt is el­gondolásai mellé állítsa. Ezért programjába több találkozást iktatott be olyan személyisé­gekkel, akik bírálattal illetik keleti politikáját. Találkozni fog a többi között George Meany-val, az ismert kommu­nistaellenes szakszervezeti ve­zetővel és fogadást ad a „Régi Berlin-barátok” nevű társaságnak. Ezenfelül szűk­körű ebédre hívta meg' a leg­nevesebb amerikai Újságíró­kat, sajtókonferenciát ad New Yorkban és beszédet mond a „Council Cn Foreign Relati­ons” nevű külpolitikai társa­ságban:' .->■>«* ..Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak Bonnban Brandt • és U Thant találkozásának is. Ez a találkozás alkalmat nyújt a két politikusnak arra, hogy kifejtse álláspontját a két né­met államnak az ENSZ-be való esetleges felvételéről. (MTi). ; A bujtogatás eszkalációja Miközben a chilei rendőrség egyre közelebb férkőzik Zujo- vic, volt belügyminiszter gya­nított gyilkosához, aki csütör­tökön heves tűzharcban me­nekült el az üldözők elől, es­te a kongresszus két háza rendkívüli ülésen vitatta meg a politikái gyilkosságot. A szenátusban Jósé Toha Gonzalez belügyminiszter be­jelentette, hogy újabb össze­esküvésnek bukkantak nyo­móra. Ami a merénylő sze­mélyét illeti, a belügyminisz­ter annyit mondott, hogy va­lószínűleg felbérelt személyről vart szó, aki a lázadók zsold- jába szegődött. A népi egységhez tartozó pártok szenátorai támogatták a belügyminisztert és hangoz­tatták, ..hogy Perez Zujovic meggyilkolása a kormányelle­nes . bujtogatás újabb eszka­lációja. Velük szemben Tomas Reyes kereszténydemokrata szenátor a kormányt bírálta, mert az szerinte képtelen megbirkózni a helyzettel, és Chile a káosz felé sodródik. (MTI) Kilenc gramm holdpor cserélt gazdát csütörtökön Moszk­vában. Vinogradov akadémikus, a Szovjet Tudományos Aka­démia képviseletében mintát adott át a Luna—16 által Föl­dünkre hozott kőzetből. Lee R. Scherernek, az Amerikai Or­szágos Űrhajózási Hivatal (a NASA) igazgatójának. Scherer cserében a szovjet tudósnak átnyújtotta az amerikai Apollo—11 és —12 űrhajók gyűjtötte kőzetminta töredékét. Képünkön Vinogradov akadémikus átveszi az amerikai mintát Az Okinawa§ alkudozásról Amerika ágy megy, hogy marad Vszevolod Ovcsinnyikov, a Pravda hírmagyarázója a lap pénteki számában az Okinawa szigetéről folyó japán—ameri­kai tárgyalások befejező sza­kaszához fűz megjegyzéseket. A cikkíró hangsúlyozza: Washington, amikor átadja a sziget közigazgatását Tokió­nak, valójában magának te­remt kedvezőbb feltételeket a sziget további felhasználásá­hoz. A Pravda hírmagyarázója hangoztatja: semmiképpen sem lehet elkendőzni azt, hogy az Okinawára vonatkozó ja­pán—amerikai megállapodás­ban szó sincs arról, hogy az amerikai csapatok eltávoznak a szigetről, amelyet a meg­szállás idején az indokínai né­pek elleni agresszió támasz­pontjává alakítottak át és olyan központtá, ahonnan a Pentagon és a CIA, a szo­cialista államok elleni felfor­gató tevékenységet irányítja. Qkinawán — írja Ovcsiny- nyikov, az Egyesült Államok­nak továbbra is rendelkezésé­re áll körülbelül 90 katonai támaszpont, köztük olyan igen fontos katonai létesítmé­nyek, mint például a kadenai légitámaszpont, amely az Egyesült Államok és Vietnam közötti légi híd egyik legfőbb pillére. Ennek az alkunak — folytatja a Pravda hírmagya­rázója — van egy másik, nem kevésbé veszélyes oldala is. Okinawán jelenleg — mint ismeretes — az amerikaiak teljesen korlátlanul tevékeny­kednek és nem kell Tokio be­leegyezését kérniök, ha bár­milyen fegyvert, akár atom­fegyvert kívánnak elhelyezni a szigeten. A fogadkozások ellenére, hogy a sziget „visszatérése” után az Okinawán levő ame­rikai támaszpontokra ugyan­azok a jogszabályok vonat­koznak, mint azokra, amelyek Japán más területén helyez­kednek el, a demokratikus erők nem ok nélkül aggódnak amiatt, hogy ezúttal épp az ellenkezője történik. A mos­tani megegyezés mögött ők, Tokió titkolt engedményét sejtik, és ennek alapján a kormány beleegyezését abba. hogy atomfegyverrel felsze­relt amerikai hadihajók be­futhassanak a japán kikötők­be. Washington és Tokio mosta­ni megegyezésének valódi cél­ja — hangoztatja végezetül a Pravda hírmagyarázója — az, hogy „Okinawa »japánizálásá- nak-“ jelszavával véghez vi­gye Japán »okinawizálását"’ ami ellen egyre aktívabban lép fel Japán haladó közvéle­ménye”. (MTI) Amiért a nagytőke támad A Die Welt című reakciós hamburgi lap éles kommunis­taellenes cikket közölt, amely­ben követelte a nyugatnémet kormánytól a Német Kommu­nista Párt betiltását. Herbert Mies, a párt elnökhelyettese az ezzel kapcsolaban Düssel­dorfban adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a nagytő­ke befolyásos erői az utóbbi időben mind gyakrabban kül­dözgetnek fenyegetéseket a Német Kommunista Párt cí­mére. Ezek a fenyegetések — mon­dotta Mies — azzal magya­rázhatók. hogy a Német Kommunista Párt megerősí­tette helyzetét a munkások és az ifjúság körében, mert a párt az NSZK-ban a dolgozó nép és az ifjú nemzedék ér­dekeinek védelmezője. Ennek következtében, megnőtt a párt presztízse és tekintélye. A Német Kommunista Pár­tot ért fenyegetések — foly­tatta Mies — egyben fenye­geti azokat az erőket is, ame­lyek a feszültség enyhülését és a biztonság megteremtését követelik Európában. A párt elleni támadások célja az, hogy az NSZK és a Szovjetunió, illetve a Lengyel Népköztár­saság közötti szerződések alá­írása után meghiúsítsák az enyhülés érdekében tett to­vábbi erőfeszítéseket. (MTI) Induljon bal lábbal A Párizs környéki Epinay- sur-Seine-ben pénteken dél­előtt kezdődött meg az a kongresszus, amelyen a szoci­alista párt és a Francois Mitterand vezette köztársasá­gi intézmények konvenciója kimondja egyesülését, és más kisebb baloldali csopor­tok csatlakozásával új szoci­alista pártot alakítanak. A háromnapos kongresszus napirendjén nemcsak az új párt struktúrájának megsza­bása és vezetőinek megvá­lasztása szerepel, hanem az új szocialista párt politikai irányvonalának meghatározá­sa is, s ezzel kapcsolatban elsősorban az a kérdés, hogy milyen politikai erőkkel kös­senek szövetséget. Az előzetes megyei konfe­renciákon lezajlott viták azt mutatják, hogy a szocialista alapszervezetekben a tagság többsége a baloldali egység megteremtését sürgeti és azt kívánja, hogy a most létre­hozandó új szocialista párt — mint a Combat írja — „bal lábbal induljon el”.

Next

/
Thumbnails
Contents