Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
Kultúra a gyár tövében Romhány épülő, szépülő nagyközség a rétsági járásban. Lakóinak száma meghaladja a 2300-at. Az emberek életét jelentősen meghatározza az itt működő cserépk.ilyhagyár, amely nemcsak munkalehetőséget biztosít, de a falu arculatának alakulásában is döntő szerepe van. A gyár területén található a község egyetlen művelődési há?.a, mely funkciója szerint nemcsak a dolgozók de az egész lakosság művelődési igényeit kell hogy kielégítse Közömbös emberek — Hogyan tesz eleget az Intézmény ennek az íratlan követelménynek ? — A művelődési ház üzemi fenntartású, nincs önálló költségvetése. A rendelkezésre álló gazdálkodási keret az üzem kezében van. A mintegy 10 ezer forintos kulturális alap nagy részét műsorok megvásárlására költjük. Az előadások bevételt nem hoznak, mivel díjmentesen látogathatják a dolgozók — mondja Pihó Imre, aki a kulturális életet irányítja. — Milyen jellegű műsorokat láthatnak a romhányi- ak? — Elsősorban szórakoztató esztrádműsorokat hozunk. Az ép' tők napjára például vidám műsorösszeállítást terveztünk, de most készül egy másik műsor is a munkavédelemről, fővárosi színészek közreműködésével. Ha már a rendezvényekről, előadásokról beszélünk, feltétlenül szót kell ejteni ezek látogatottságáról is. Arról, hogy igénybe veszik- e az emberek a korlátozott lehetőségeket szeretnek-e szórakozni ? A kérdésre kapott válasz egyáltalán nem megnyugtató. — Érdektelenek az emberek, s sajnálják az időt a kikapcsolódásra. Próbálkoztunk pedig mór mindenféle műsorral: táncdalesttel, színházi előadással, magyar- nótaesttel Mi az oka az érdektelenségnek ? Talán az, hogy az emberek túlzottan elfoglaltak, leköti őket a munka. Legnagyobb részük az üzemben, másik részük a tsz-ben dolgozik, délután pedig a náziájit szépitge- tik. Este már önülnek ha pihenhetnek az egész napi munka után Pikó Imre azok közé tartozik, akik hisznek a tv „elszippantó” hatásában: — A kényelem, az otthoni szórakozás feltétlenül vonzóbb, mint esetleg a mostohább körülmények között működő művelődési ház. Segít-e az értelmiség? Nagyobb érdeklődésre csupán a mozi és a könyvtár tarthat szamot. A szak- szervezeti letéti könyvtárba 200 olvasó jár, és kedvelt a kis műszaki könyvtár is — Romhány ban viszonylag magas az értelmiségiek száma. A pedagógusokon kívül él itt egy orvosházaspár, egy fogorvos és egy állatorvos is. Részt vesznek-e ők a falu kulturális életének lormálásábar ? — A pedagógusok sokat segítenek a rendezvények, társadalmi események lebonyolításánál. Az orvosokról nem mondható el ugyanez. Pedig az ő irányító szerepük nagy jelentőséggel bírna, hiszen tekintélyes embereknek számítanak a faluban. A cserépkályhagyárban sok fiatal van. A KlSZ-ta- gok száma 48 Eddig mostoha körülmények között dolgoztak. A tervek szerint a közeljövőben megváltozik a helyzetük. Molnár Sándor technikus, KTSZ-vezetőségi tag, büszkén mutatja az új „szerzeményt”, egy komplett tánczenekari felszerelést. Sokat kellett dolgozni, hogy óss/egyűjtsék rá a pénzt. Társadalmi munkát vállaltak az üzemben, a kommunista vasárnapokon is szorgalmasan dolgoztak, így sikerült megvalósítani a régi álmot: lesz zenekar a faluban. Vonzóvá kell lenni Az új művelődési házban, — ahol ngaytermet, könyvtárat, klubszobákat rendeznek majd be —, helyet kap a KISZ-klub is. A nyári időszakra pedig ifjúsági parkot szeretnének létrehozni az iskolai parkban, — A kezdeti, szórakoztató műsorok után természetesen komolyabb rendezvényeket is tartunk majd. Először azonban a fiatalokat be kell szoktatni a klubba — mondja Molnár Sándor. — Igen. azt hiszen ez a legfőbb felaoat. Beszoktatni az embereket a művelődési házba, vonzói á tenni a környezetet — csatlakozik Pikó Imre is akiről egyébként megtudom, hogy nagyon elfoglalt ember, számtalan beosztása van Molnár Sándor sorolja helyette: munkásőr - parancsnok, kultúrház-igaz- gató, MHSZ-klubvezető, párt gazdasági vezető és a gyárban energetikus. Leírni is sok, hát még csinálni. Jó lenne, ha segítséget kapna a munkájához, ha a falu értelmisége is támogatná törekvéseit. Mert azok a közösség javát szolgálják és az igazi nagy eredmények csak közös erővel, összefogással érhetők el. V. Kiss Mária Nyílj meg, ég! Galambos Lajos a magyar társadalom legszegényebb rétegéből jött író, aki kétszeresen elkötelezettnek érzi magát: a vele egysorsúak, a falusi szegénység iránt és azért is, hogy írásai nemcsak segítsenek alakítani a világot, hanem a lehető haladásnak előkészítői is lenessenek. A „Nyílj meg, ég!” i című kötetében is teljesíti az írói hivatással vállalt kötelezettségét. Ez a felelősség- érzet látszik a Kenéz Imre hányattatása és halála Magyarországon 1848-ban című írásában, ahol a történelmi tisztánlátás kialakítása a célja, a demokrácia palántáinak ültetői által elkövetett hibákat és következményeit tárja fel az 1956-ban lejátszódó kisregényében, és a jó tollú, a társadalmi haladás elkötelezettjeinek szenvedélyességével harcoló riporter mutatkozik meg a címadó „Nyílj meg, ég!”-ben. DANIEL LANG* INCIDENS mmam 4. Az őrmester szenvtelen arccal jelentette be a hirt, ki-ki értse belőle azt, amit akar. Clark nyomban lelkesen helyeselt. A két Dlaz nevetni kezdett, vagy azért, mert zavarban voltak, vagy pedig azért, találgatta Eriksson, mert azt hitték, Meserve csak tréfál, ugyanis amit az osztag „harci moráljáról” mondott, az visszatérő szólamnak számított az egész szakaszban. Eriksson elmondta, hogy maga egy szót sem szólt, de miután Meserve és a többiek különböző irányban elszéledtek a reggeli gyülekezőig, elment barátjához, a nyugat-virginiai Curly Rowan tizedeshez, aki ugyanolyan régen szolgált Vietnamban, illetve a szakasznál, mint Meserve. Rowan meglepődve hallgatta Eriksson beszámolóját az őrmester tervéről, de amikor Eriksson megkérdezte tőle, jelentse-e Meserve szándékát egy tisztnek, még mielőtt elhagyják a tábort, Rowan rögtön megrázta a fejét és — a bírósági jegyzőkönyv szerint — igy válaszolt: „Meserve nem mer ilyen marhaságot csinálni”. Rowan, ha nem ts hitte, mégsem örült a hírnek. Egyszerre érkezett Me- serve-vel Vietnamba, megfontolt, jóravaló embernek Ismerte meg. De azt is elmondta Erlkssonnak, hogy négy-öt hét óta szemlátomást megváltozott az őrmester, csúnyán kezdett bánni a vietnamiakkal; néhány hete rálőtt egyre, meg is sebesítette, amit később csak azzal indokolt, hogy „úgy tartotta kedve”. Curly szavaiból Eriksson azt vette ki, hogy valamiképpen Meserve is háború áldozata lett. Másnap hajnalban, négy óra harminc perckor Meserve szorgosan ellenőrizte emberei fölszerelését a tábor kijáratánál, megnézte, rendben van-e az élelmük, gépfegyverük, tölténykészletük, megvannak-e füst- és kézigránátjaik és a többi szükséges holmijuk. Ennek végeztével az osztag kisorjázott a táborból az enyhén nedves sötétbe, senki sem tudta, mi a parancsnok szándéka. Húsz perccel később már valamennyien tudták. Sietség nélkül meneteltek a szürke pirkadatban, köteles- ségtudóan követték az őrmestert. Kétezer métert tettek meg keleti irányban, ami — ezt Eriksson és a többiek rögtön észrevették — éles eltérést jelentett attól a nyugati útvonaltól, amelyet oly pontosan jelölt meg az őrmester az eligazításon. A Phu My körzet Cat Tuong nevű falucskája felé közeledtek, és Eriksson gondolatban elátkozta magát, hogy Rowanra hallgatott. Dobogó szívvel, zavartan és hitetlenkedve látta, hogy Me- sarve minden teketória nélkül hozzákezd terve végrehajtásához: Clarkkal a nyomában, szisztematikusan átkutatta a falucska viskóit. Üres kézzel bújtak ki öt vagy hat kunyhóból, amikor a mindig kedves és előzékeny Rate egy fehér kunyhóra bökve felkiáltott: „Ott egy csinos lány lakik. Aranyfoga van”! Az őrmester azonnal döntött: „Ö lesz az, akit megtalálunk”. Ra£e elképedt javaslata várható horderején, és keserves arccal Manuelre és Erikssonra nézett, miközben Meserve és Clark meggyorsították lépteiket a csinos ananyfogú lányt rejtegető fehér viskó felé. Eriksson, Manuel és az időköziben el- szerencsétlemedett Rafe kinn ácsongott, Meserve pedig Clark társaságiában belépett a kunyhóba, Mao otthonába. Tovább időztek, mint a többi wiiskőbam, és mivel Eriksson kinn állt, nem tud számot adni arról, ml történt odabenn. Phan Thi Loo, Mao húga. aki benn volt, az egyik tárgyaláson elmondta. Két évvél volt fiatalabb Maőnál: a vallomását fordító tolmács ezt közölte: „Azt mondja, hogy bejöttek, elemlámpa volt náluk, körbevilágítottak, meglátta az anyja meg a nővére arcát, mindnyájan egyszerre ébredték fel. Reggel hat őrá volt, még nem volt világos”. Az apa a Phu My-i piikora ment, folytatta a tolmács. Az anya zokogva könyörgött. a lánya! összebújva a fal mellé kuconodtak. Lobhoz nem nyúltak, de Ma. <V .megragadták, hátra kötötték « kezét egy darab kó- kivezkötéllifü. Loo esy másik válaszát a fordító így közve- titette: „Azt mondja, a nővérének van egy anainjtfoga az 41 NÓGRAD - 1971. június 11., péntek Kulturális arrecfc. ZENEISKOLAI HANGVERSENY. A Salgótarjáni Állami Zeneiskola hangversennyel egybekötött tanévzáró ünnepélyét június 12-én, szombaton délután négy órai kezdettel tartják a megyei művelődési központ színháztermében. A koncerten minden tanszakot egy-egy növendék képvisel. A kitűnő tanulókat, valamint az év folyamán kiemelkedő eredményeket elért növendékeket könyvekkel, kottákkal jutalmazzák. Ekkor kerül sor a bizonyítványosztásra is. A beiratkozást és az új növendékek felvételi vizsgáját június 14—15—16-án tartják. Felvételeket az alábbi tanszakokon tartanak: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütő, zongora, hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, előképző, magánének. * KÖDEXTÖREDÉK. A XV. —XVI. századi magyar nyelvű kódexírás egyik nagy becsű emlékét őrzik a miskolci Lé- vay József Tudományos Könyvtárban. A „Miskolci Kódex” néven ismert magyar nyelvemléktöredéket alig több mint 100 éve fedezték fel, s 1882-ben mutatták be a Budapesten rendezett országos könyvkiállításon. A kutatások megállapitották, hogy a 12 lapból álló kódextöredék — újgót betűs szövege a XV. század végén íródott —, a Nemzeti Múzeumban őrzött Vitko- vics-kódex-szel képez egy egészet, annak az eleje. A kézirat latin nyelven íródott szerzetesi regulák magyar nyelvű másolata. A nagy becsű magyar kódextöredéket a tudományos könyvtár eredeti formátumban, könyvalakban most ismét megjelentíti. mondhatjuk azt. hogy a fesztivál színvonala nem esett. Ezeknek a kiemelkedő együtteseknek a zöme olyan fiatalokból áll, akik évek óta tanulnak hangszerükön, s csak akkor alakítottak zenekart, mikor az átlagosnál magasabb tudásszintet értek el.” A folyóirat címoldalán Eszményi Viktória, az immár másodízben aranydiplomát szerzett balassagyarmati énekes képe látható. ZENEI NEVELÉSI KONFERENCIA. Győrött június 13-tól 19-ig rendezik meg a második országos zenei nevelési konferenciát, amelyre az ifjúság zenei nevelésén munkálkodó óvónőket, tanítókat, tanárokat és karnagyokat hívnak meg. A konferencia célja: zenei nevelésünk eredményeinek bemutatása, összefoglalása, újabb módszerek felkutatása; a zenei nevelést végző pedagógusok, karnagyok találkozása, tapasztalatcseréje, továbbképzése; megemlékezés Bartók Béla halálának 25. és Beethoven születésének 200. évfordulójáról; az úttörőszövetség zenei nevelési eredményeinek, feladatainak Összefoglalása, különös tekintettel a Magyar Üttörők Szövetsége 25 éves jubileumára. Az egyhetes zenei tanácskozáson Nóg- rád megyei küldöttek is részt vesznek. ZENEI ÉLET. Töretlenül fejlődött a magyar zenei élet az elmúlt öt esztendő folyamán — ezt állapították meg a Művelődésügyi Minisztériumban a legutóbbi összegezés során. Tavaly már csaknem 4000 koncertet rendeztek — százzal többet mint öt évvel korábban —, ugyanakkor a hangverseny-látogatók száma megközelítette a kétmillió-kétszázezret. Az Országos Filharmónia például külön hangversenyműsorokat állított össze Bartók műveiből, a szovjet kultúra napjaira, a budapesti zenei hetekre, továbbá a fel- szabadulás negyedszázados, illetve Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából. Az Országos Rendező Iroda műsorain az elmúlt évben 682 ezren vettek részt. FESZTIVÁL. A Népművelés című folyóirat júniusi száma Könnyűzene és szórakozás (Az V. amatőr könnyűzenei fesztivál után) címmel foglalkozik a Salgótarjánban áprilisban megrendezett amatör könnyűzenei fesztivállal. Szentkúti Pál, az össz-zsüri elnöke, a Magyar Rádió szórakoztatózenei osztályának vezetője művelődéspolitikai szempontból elemzi a találkozó tapasztalatait. Többek között megállapítja; „az idei fesztiválon kevesebb együttes vehetett részt, mint az előzőkön. Néhány együttes, szólista magasan kiemelkedett, csak ezért AJÁNLATUNK alsó állkapcsában, jobb oldalt”. Az ön például hogy folytatná? a játék egy sajátos formája Kállai István rendkívül könnyed és szellemes „játékvezető”. A több ezer társszerző ugyancsak sok variánsot küld be egyik adástól a másikig, ezek közül a válogatás nem könnyű. Ezenkívül Kállai Istvánnak esetenként még arra is jut ideje, hogy nemzetközi ízt adjon a negyven percnek. Legutóbb például Viktor Rozov mondta el véleményét a féltékenységről és a fiatalságról. Dehát ez a műsor Pesten készül, mi nézők írjuk, a mi véleményünket, fantáziánkat és olykor színvonaltalanságunkat tükrözi, s Kállai ügyes karmester ebben a „koncertben”. Az emberről van szó... című műsor a Magyar Televízió útifilmsorozatát követte A MAHART óceánjárójáról talán kicsit túl hirtelen kerültünk a társadalomtudományok művelőinek okos fejtegetései közé. A látvány, az útifilm során megcsodált tengeri vihar, amelyet ráadásul kitűnően is fényképeztek, még szinte előttünk káprázott, amikor máris a legkomolyabb mondatok hangoztak el arról, hogy a társadalomnak is megvan a maga fejlődéstörténete, Engels-, Lenin-idézetek következtek, s szó esett — egyében kívül közgazdászok, pszichológusok, stb. közreműködésével — a jelen és a jövő tervezhetőségéről. A műsorban közreműködők tólük telhetőén igyekeztek „népszerűén” fogalmazni, így is közelebb hozni a témát a nézőhöz. Talán a műsoridő is túl „fáradttá” tette az átlagos képzettségű nézőt ahhoz, hogy ezt folyamatosan méltányolja. Ma, pénteken, a Telitalálat! jelentkezik. Majd egy tévéfilmet láthatunk Ember a vízben címmel. A filmet Bánhidi László írta, aki szereplőként is jelen lesz. A színész-író önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényét a rádió már közölte, érdeklődéssel várjuk ennek képre vitelét (te) Mikor Meserve és Clark csatlakozott a három várakozó katonához, már megkötözve vonszolták Maót. Clark a könyökénél fogva taszi gáttá előre, amikor Meserve in. duljt parancsolt az osztagnak. „Közeledett a napkelte, és azt akarta, hogy a lányt minél kevesebben lássák” — folytatta Eriksson. „Eigy helikopter legénysége megláthatta volna”. Az osztag még a falu területén járt, amikor helybeli gyerekek sereglettek össze, körülvették Maót Izgatottan beszéltek egymáshoz, majd kilépett a viskóból Loo. A két névér egymásra nézett. „Rémület volt a szemükben” — emlékszik visz- sza Eriksson. Zsákmányukkal együtt a katonák nyugat felé indultaik, kifelé a faluból, vissza arra az útvonalra, amelyet követniük kellett volna. Alig haladtak húsz métert, amikor kétségbeesett kiáltás állította meg őket. Mao anyja kiáltott, és üldözőbe vette őket. Meserve ígv vallott a hadbíróság előtt: „Előbújt az anyja, és amint várható volt, sírva fakadt. Didi, menj él — mondtuk neki”. — Az anya, mondta Eriksson, egv sálat lengetett, és nagy igyekezettel tört előre. Libegve érte be a kato. nákwt, mutogatással tudtuk- ra adita. hogy a sál Maóé, és szeretné ha Mao felvenné magára; arca könnyektől volt nedves, hangja esedezett. Kino» pillanat volt, Clark ve. tett véget neki. Széles mosollyal elvette a sálat, és Mao szájába gyömöszölte. (Folytatjuk) Tarjáni együttes közreműködésével Várfesztivál és fdvóstaláíkozó Siklóson (Tudósítónktól) Tizennyolc zenekar és kamaraegyüttes részvételével tartják meg június 12—13- án Siklóson a VIII. országos fúvószenekari találkozót és várfesztivált. Hazánkban a fúvós muzsika évszázados, jobbára bányászhagyományokon él, és fejlődik ma is. Ezt a hagyományt ápolja és a fúvós zene magasabb színvonalát kívánja szolgálni a siklósi várfesztivál immár nyolc éve. A kétnapos program kezdetét pénteken este a vár spanyolbástyájáról felhangzó tárogatózene hirdeti. A várkápolnában ezt követően (és szombaton este is) kamarahangverseny lesz a Mecsek Fúvósötös, a budapesti „Jenuesse Musical” kamaraegyüttes, valamint a Zrínyi Katonai Akadémia rézfúvós zenekarának előadásában. Szombaton minősítő hangversenyeken lépnek fel a résztvevő együttesek. Vasárnap délelőtt, a zenekarok több újabb vendégegyüttessel kiegészülve ünnepélyesen bevonulnak a várba. Köztük lesz a nemzetközi hírű budapesti úttörőzenekar, egy szovjet és egy svájci katonazenekar. Az emeleti ablakokból fanfárok jelzik az 1971. évi várfesztivál megnyitását. A nyitó- hangversenyen három ven- dég-kátonazenekar szerepel a várudvaron. Délután szabadtéri hangversenyeken tépnek fel a fesztivál zenekarai a siklósi várban és Harkányban. Vasárnap este a nagydíj és a fesztiválserlegek átadását gálahangverseny követi a várudvaron. A gazdag, kétnapos programot esténként toronyzene és tűzijáték egészíti ki. A várfesztiválra és a találkozóra több mint ezer muzsikust és több ezer vendéget várnak Siklóson. W. E. * Nógrad megyét a múlt évi fesztiváldíj as salgótarjáni Bányász Fúvószenekar képviseli Siklóson, Maróti Gyula vezényletével. A tarjániak a közelmúltban szlovákiai vendégszereplésen vettek részt, húrom fellépésük volt Brez- nóbányán és Szliácson. A tarjáni zenészek pénteken kelnek útra. A program szerint vasárnap az egyesített fúvószenekarral adják elő Várnai Ferenc Fesztivál-indulóját, Marót! Gyula v** zénylésével.
