Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
Versenyben az idővel Az időjárás egyre veszedelmesebben hasonlít az elmúlt évihez. Sok az eső, hátráltatja az időszerű mezőgazdasági munkát. Endrefalván Csőri Bertalan, a termelőszövetkezet főagranómusa mondta ezt és még hozzátette, hogy szinte minden feladat egyszerre szakad a nyakukba. A csapadékos időjárásban rohamosan nő a gyom. kapálni pedig nem lehet a felázott talajon. Az ötven hold mákból 40 holdat megműveltek. A kukoricából 20 hold vár művelésre. Ápolatlan a cukorrépaföld egy része is. — A legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozza. Az elmúlt évben százhűszan vállaltak növényápolást, az idén csak nyolcvanan. Ezek elsőnek a háztájit művelik meg, csak azután a közöst — magyarázta a főagronómus. Most a siker azon múlik; a tsz vezetői meg tudják-e szervezni a munkát úgy, hogy az időjárással való versenyből a tsz kerüljön ki győztesen. A főagronómus, nagyon okosan, a korábban készített tervet a körülményekhez igazította. A növényápolás mellett, a legfontosabb teendők közé került a pillangós takarmány betakarítása, majd a rét lekaszálása, és a széna tárolása. Endrefalván nagyon szép a szarvasmarha-állomány. Szükség van a jó minőségű takarmányra. A főagronómus hát ennek betakarítására fordítja a fő figyelmet. — A háztáji gazdaságokban is sok a tehén, gondoskodnunk kell az ellátásukról — mondta. Mozgósították a lakosságot, vállaljanak részesben takarmánybetakarítást. A pillangósok területe 300 katasztrális hold. Fele lucerna, fele vöröshere. Három kaszálógépet állítottak a vágásra, azonkívül a rendsodrót és a gereb- lyéket. A kaszálással, gyűjtéssel, hordással együtt 22 embert igényel a betakarítás, ha az időjárás kedvező. Ezzel viszont baj van. Ezért amint az idő jobbra fordul, azonnal dolgozni kell, olyan erővel, hogy megmentsék a termést. — Ez okozza a legnagyobb gondot, hogy több emberre lenne most szükségünk. Az asszonyok, most a háztáji kapálását végzik. A takarmánynyal viszont nem várhatunk, mert az eső kilúgozza — magyarázta a főagronómus. Más községekből hoztak segítséget, mert ha nem ezt teszik, kárba veszett volna a jelentős mennyiségű pillangós. A lucernát betakarították. Most a vörösherén a sor. Ezzel egyidőben a rét kaszálását is megkezdik. — Csak az időjárás, ez változna meg — így a főagronómus. Erre, sajnos nincs biztosíték. Megoldás viszont van: a munka jó szervezése. Endrefalván jól tudják, hogy most versenyt kell futni az időjárással. Nagy értékeket lehet így megmenteni, mert az időjárás még mindig nagyhatalom a mezőgazdasági termelésben. —B— Vissza a volánhoz A műit évi rendkívüli feladatokból, az útfelfagyások rendbehozatalából, az árvízvédelemből, az azt követő ösz- szetorlódott szállítási kötelezettségekből, helyreállítási munkákból az autóközlekedés dolgozói hősiesen kivették részüket. Bebizonyították, hogy a népgazdaság mindenkor számíthat tevékenységükre. Most is az autóközlekedési munkásokhoz, gépkocsivezetőkhöz, szerelőkhöz, adminisztratív és egyéb munkakörben dolgozókhoz fordulunk. Az 1-971. évben a fuvarfeladatok és szállítási igények tovább sokasodnak. Megindultak az IV. ötéves terv beruházásai, kedvező az időjárás, várható a gyümölcsök be- érése, a mezőgazdasági szállítási igények növekedése. Bár vannak gépjármű-kapacitási problémáink is, legnagyobb gondként a kedvezőtlen munkaerőhelyzet jelentkezik. Gépkocsivezetőink részére munkaidő-csökkentés keretében biztosítanunk kell az emberi szempontból elfogadható munkaidőt, a havi 210 órás foglalkoztatást. Munkaidejükhöz nem kívánunk hozzányúlni, túlóráztatásra nem gondolunk. Azokhoz a vállalati dolgozókhoz fordulunk, akik jelenleg nem gépkocsivezetői munkakörben dolgoznak, de jogosítvánnyal rendelkeznek. Az a kérésünk, hogy szükség szerint vegyenek részt a forgalom termelő munkájában, térjenek vissza a volánhoz, vállaljanak fuvarfeladatokat. Azt kérjük, hogy a vállalatok vezetősége biztosítson részükre szabad időt, fuvarban való részvételre. A szocialista és munkabrigádokat, vállalati dolgozókat kérjük, vegyenek részt ebben a mozgalomban azok is, akik nem rendelkeznek jogosítványnyal. A fuvarozást végző munkatársuk helyett azok el nem látott munkaköri feladatát vállalják magukra, helyettesítsék a forgalomban résztvevő munkatársukat. A gépkocsivezetőket, szocialista brigádjaikat arra kérjük, fogadják maguk közé a bese- gítőket, nyújtsanak támogatást nekik, szabad napjaikon ne idegenkedjenek gépkocsijaikat ideiglenesen átengedni. Adjanak szakmai tanácsokat, hogy a segítséget nyújtó dolgozók ne küzdjenek meghibásodásokkal, de üzemzavarokat se okozzanak az eszközökben. A közös akcióban való részvételt a tröszt és a tröszt szakszervezeti tanácsa a kiváló vállalati, valamint a Szocialista Munka Vállalata címek odaítélésénél, a munkaversenyek eredményeinek elbírálásánál figyelembe veszi, gondoskodik továbbá a nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésről is. A Volán-vállalatok dolgozói az utóbbi évek rendkívüli feladatai közepette egységes, dinamikus kollektívává kovácso- lódtak. Mutassuk meg, hogy ebben az évben is helytállunk és kapacitásunkat meghaladó mértékben veszünk részt a növekvő feladatok ellátásában. Elvtársak:! Támogossák a VOLÁN-akciót, mely az 1971. évi szállítási feladatok maradéktalan ellátását célozza. Kérésünk átmeneti. Folyamatban van a gépkocsivezetők fokozottabb erkölcsi és anyagi elismerése, amely sokban segít majd a jelenlegi problémák megoldásában. Szervezettebben — hatékonyabban A kohászati űzetnek példája 'Az Üzemszervezés tulajdonkeppen állandó szabályozó tevékenység, amely a vállalat, '•agy üzem feladatainak leggazdaságosabb megvalósítását, r vezetés munkáját segíti elő.” A közgazdasági lexikonnak ez a meghatározása jutott eszembe, amikor beszélgetésre ültem Varga Gyulával, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemszervezési osztályának vezetőjével. Arra kértem, adjon választ, milyen feladatok foglalkoztatják az üzemszervezőt és milyen eredményekről adhat számot. — Először inkább a kérdés második részére válaszolok — mondja. — Sosem szerettem, ha azt kérdezték, hogy egy szervezési feladat végrehajtása mennyi forintot eredményezett. Az, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek a tavalyi eredmények alapján másodszor is elnyerte a Kiváló Vállalat címet, tulajdonképpen, az üzemszervező munkának is eredménye. Kétségtelen, elismerésre méltó a kohászati üzemek kollektívájának tevékenysége, amiben természetes, hogy az üzemszervezők munkássága is benne rejlik. Az üzemszervezők — éppen az alapelv követelményei szerint — munkaterv alapján dolgoznak. Tevékenységük szorosan kapcsolódik a vállalat gazdálkodásához. ez! segíti elő. — A mi munkánkat az ér- atídebetiseg kedvéért — folytatja Varga Gyuia — egy fogaskerékrendszerhez hasonlítanám. Ha valahol megakad egy kerék, megáll a mechanizmus ... — Tehát értsük úgy, hogy nélkülözhetetlen az üzemszervező munkája? — vetem közbe. — Igen, válaszol Varga Gyula. — Méltán mondhatjuk, hogy nélkülözhetetlen, sőt sok esetben a „döntőbíró” szerepét is el kell vállalniuk. A gazdasági célkitűzéseket figyelembe véve a párt politikáját képviselve tőlünk várják a döntést, számos alkalommal, amikor több lehetőség kínálkozik egy-egy feladat megoldáséra. Varga Gyula érdekes példát említ arra, hogy többéi; között milyen feladatokkal foglalkoznak. Nemrégiben készítették el a DEXION-üzem működési szabályzatát. Ez a szabályzat az érintett üzem bibliája. S, ha valaki — legyen az egy segédmunkás is — megsérti, helyesebben nem tartja be a rá vonatkozó kötelezettségeket, tetemes kárt okozhat magatartásával. Ez a példa ad apropót a kérdésre: — Tapasztalatai szerint mennyire tartják be a szabályokat? — Általában nyolcvanszázalékos az üzemszervezési előírások végrehajtása. — feleli. — Jó szívvel mondhatom, hogy a gazdasági vezetők egyre türelmetlenebbül követelik az üzemszervezési utasításokat. S ez nem véletlen, hiszen a gazdasági reform bevezetése, megvalósítása nem ért véget, sok még a tennivalónk a vállalati belső mechanizmus finomításában. Sokan azt gondolják, hogy az üzemszervezés amolyan kaptafamunka. Pedig nem lehet bevált sémákat lemásolni. Nincs két azonos vállalat, minden üzemnek, gyárnak sajátos a problematikája. A kohászati üzemeknél az idén, és az elkövetkező években a IV. ötéves terv gazdasági céljait szolgáló üzemszervezési intézkedéseket hajtják végre. Az üzemszervezési osztály konkrétan nem foglalkozik ugyan a munkahelyek szervezésével, illetve munka- szervezéssel — ez munkaügyi feladat —, de elvi segítséget nyújt. Jelenleg az egyik nagy feladat, a minőségellenőrzés új rendszerének kidolgozása, amit a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer bevezetése követel meg. Emellett igen jelentős a törekvés az ügyvitelgépesítés és ügyvitelszervezés fejlesztésére, a számítástechnika kibontakoztatására. — Szabad legyen azt mondani — közli mosolyogva Varga Gyula —, hogy az ügyvitelszervezés, számítástechnika, ügyvitelgépesités hobby is számomra, nemcsak komoly munka. GrdCtarcsai tapasztalatok Mindennek ára van Az erdőtarcsai Szabadság Termelőszövetkezet nem tartozik az igazán nagy gazdaságok közé. Mindössze 1500 hold földön gazdálkodnak, de a közösség gyarapodása évről évre nagyobb. Még az olyan rendkívüli esztendő, mint a tavalyi, sem tudta megzavarni a szövetkezetben a gazdálkodást, a jövedelem egyensúlyát. A vezetők gondos előrelátása, a tagok szorgalma kiállta a legnehezebb próbát is. A szövetkezetben 96 forintot ért tavaly minden ledolgozott munkanap. Nemcsak az alapmunkadíjat, a kiegészítő részesedést is hiánytalanul megkapták a tagok. Sőt azt is megengedhették maguknak, hogy 20 százalékos nyereségrészesedést fizessenek. Kiment így a közös kasszából majd hárommillió forint. Fizethettek volna többet is, de Erdőtarcsán a holnapra is . gondoltak. Több mint másI fél milliót tartalékoltak erre az esztendőre. Könnyebben indultak A termelőszövetkezet elnöke magyarázta, hogy tartalékkal a hátuk mögött könnyebben vették most az első hónapok akadályait. A munkához szükséges gépeket, műtrágyát, vetőmagot mind ebből a pénzből vásárolták. Fizették rendesen a tagokat is, hiszen már harmadik esztendeje garantálják a pénzt. Arra törekszenek, hogy az idén legalább kétmillió forintra duzzasszák a tartalékokat. Az elnök véleménye szerint, így elérnék azt, hogy jövőre hitel igénybe vétele nélkül, saját erőből fizetnék a szövetkezeti tagokat. Juhász József, azt mondta, hogy a korábbi négy esztendő kedvező tapasztalatai, a biztos 40 forintos munkaegység oátorította fel őket arra, hogy áttérjenek a készpénzes munkadíjazásra. Azt mindjárt az elején tisztázták a tagokkal, hogy szeretnének többet fizetni mint eddig. De elosztani csak azt lehet, amit megtermeltek. A szövetkezet és a tagok jövedelme csak akkor emelkedik, ha a vezetők és a tagok egyforma buzgalommal lendítik előre a közöst. Tudják a dolgukat Az első lépés az volt, hogy a tapasztalatok, a helyi adottságok ismeretében a szakemberek kidolgozták valamennyi munkafolyamat teljesítményét, bérét. A szövetkezetben minden munkának meghatározott ára van, s ezen évközben semmiféle kívánság, óhaj nem változtathat Az állatgondozók, a traktorosok, a növénytermesztők és fogatosok tudják és teszik a dolgukat. A tehenészek, Veizer Lajos meg a többiek, 25—25 jószágot gondoznak. Géppel fejnek, az igaz, de a fejőgépek ápolása, a jószágok gondozása, legeltetése mind az ő dolgukat szaporítja. Mégsem panaszkodtak, mert megkeresnek havonta 230o—3000 forintot. A traktorosok is elégedettek. A gépek „erejét” és jelenlegi állapotát mérlegelte az elnök és Ungi Mátyás, a főagronómus, amikor meghatározták teljesítményüket. A traktorosok lehetőséget kaptak arra, hogy egész esztendőn át folyamatosan dolgozzanak, keressenek. Juhos József több mint 42 000 forintot kapott tavaly a szövetkezetben. Volt olyan hónapja — októberben, amikor a gépek a legtöbb munkát végezték — hogy 7200 forintot vitt haza. Egyetlen ember sem akadt, aki sajnálta volna tőle a pénzt. Nagyon megdolgozott érte. Ügy mint Kovács Imre, akinek évi fizetése több volt 40 ezer forintnál. Ha már itt tartunk, had emlékeztessem Varga Gyulát egy másik hobbyjára Tudomásom szerint évek óta legkitartóbb „prófétája” a központi targoncaállomás meg szervezésének. — Való igaz — mondja, hogy hosszú évek óta vitatkozunk ezen a témán. Mi bebizonyítottuk: jelenlegi targoncáinkkal úgy megoldható a belső szállítás, hogy öt évig egyetlen targoncát sem kellene vásárolni, ha felépül a központi targoncaállomás. Addig már eljutottunk, hogy végre kijelölték az építkezés helyét, viszont azóta eltelt egy fél év, és semmi sem történt... A Salgótarjáni Kohászati üzemek a jól szervezett vállalatok közé tartozik, — olvastam valahol. Nem kételkedem e megállapításban, viszont ezt a szervezettséget is tovább lehetne fokozni, ha nemcsak néhány „megszállott” üzemszervező küzdene a feladatokkal. Ha a gazdasági vezetés, és tegyük hozzá: mindenki még közelebb érezné szívéhez e feladatokat, és tehetségéhez mérten részt vállalna a megoldásból. Ha egyesek nem azt firtatnák — néha rosszindulatúan —, hogy hány embert lehet leépíteni a számítógép beállításával, hanem azt mérlegelnék: az a munka, amelyet két ember két hétig végzett, a számítógépen öt óra alatt elvégezhető. Azt hiszem ennek forintkihatásait fölösleges meghatározni. S végül azt is látni kell, hogy anyagi ráfordítás nélkül nem •ehet hasznot elérni. Az üzem- szervezés sem ilyen terület, hanem az a lehetőség, amivel komolyabb befektetés nélkül is lehet nagy eredményt elérni. F_ A, Nincs fegyelmi A szövetkezetben nincsenek alkalmazottak és ez egyszerűsítette a jövedelemelosztást. Igaz, Juhász József azt mondta, nem is kaptak volna előnyöket a tagok rovására. Egységesen, a végzett munka alapján ítélték, fizették volna őket. Egyetlen alkalmazottul; mégis akadt A gépműhely vezetője, állami gazdaságból jött, és itt is ragaszkodott a biztos pénzhez. Egy esztendő ,után már egészen biztosnak látta jövedelmét és belépett tagnak a tsz-be. A biztos és jó kereset, a célprémiumok szaporább munkára serkentik a tagokat. A hízóőllat-gondozók 100 forint prémiumot kapnak, minden extrém minőségű jószág után. Érthető, ha arra törekszenek, hogy minél több kiváló jószágot neveljenek Mindezek ellenére a gazdálkodás fontos részének mondta az elnök az ellenőrzést. De Erdőtarcsán nemcsak az elnök, a főagronómus és a brigádvezető nézi meg a munkát. Gyakran a traktoros a legélesebb szemű ellenőr. Ha kiderül, hogy helyenként rosszul csatlakoztak egymáshoz a sorok, egyenetlen lett a vetés, már szóba sem kerül a prémium. Hat éve elnök a Szabadságban Juhász József, de még nem tárgyalt fegyelmi ügyet Annál többet beszél viszont az emberekkel. S eddig egészen jól megegyeztek abban, hogy magának árt legtöbbet, aki hanyagul, lelkiismeretlenül végzi dolgát a közösben. Még biztosabban Maguk a tagok mondták, hogy ezért a pénzért joggal követelhet minőségi munkát a tsz vezetősége. Az alapmunkadíjat és a kiegészítő részesedést most is megkapják, épp úgy, mint tavaly. Igaz, már a zárszámadó közgyűlésen szóvá tették néhányan, miért nem fizetnek többet? A bevételek ezt lehetővé tennék. Juhász József akkor sem, és a tervtárgyaló közgyűlésen sem tért ki a kérdés elől. Azt magyarázta, hogy a többletbevételt a tagok érdekében teszik tartalékba. Azért, hogy a rosz- szabb esztendők se vámolják meg a jövedelmet. S ha egészen biztosak lesznek a dolgukban, akkor annak sincs akadálya, hogy emeljék a jövedelemszintet. A tagokva- lamennyien egyetértettek " az elnökkel. Elég körüljárni az erdőtarcsai határt, hogy az ember mindezekről bizonyságot szerezzen. A sűrűn hulló eső sem tudta igazán megzavarni a munkák rendjét. Pedig a dologra mind igényes növényeket; borsót, babot, uborkát, cukorrépát, mákot és kukoricát termelnek. Ápolásukat sorra befejezték. Csak a lucernahordással. a második kaszálással kértek meg. A falu szélén a borsót szedték az asszonyok Az elnök magyarázta: jövőre már kevesebb gondot ad a borsó. Pedig a mostaninál nagyobb területen, mintegy 160 holdon termesztik. Korsócséplőgépet vásárolnak, s így nem lesz szükség a kézi erőre. Jut pénz erre is, hiszen Erdőtarcsán évek óta gondosam, előrelátóan gazdálkodnak. Vincze Istvánné A pártélet hírei Pártnap keretében találkozott csütörtökön délután a Salgótarjáni öblösüveggyár dolgozói képviselőivel Jedlics- ka Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A pártnapok egyébként tovább folytatódnak a megyében. Ma délután Kányáson Szoó Béla, a megyei pártbizottság, Nagybátony gépüzemben dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára, Széesényben Kiss Sándor, a szécsényi járási pártbizottság első titkára, a Romhányi Cserépkályhagyár- ban Czene József, a rétsági járási pártbizottság első titkára számol be az SZKP XXIV. kongresszusának munkájáról. * Tegnap kétnapos agitácíós és propagandatanácskozás kezdődött Miskolcon. az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya szervezésében. A kétnapos tanácskozáson megyénk is képviselteti magát agitációs és propagandamunkát végző pártmunkásokkal, és tömeg- szervezeti vezetőkkel. A járási és városi pártbizottságok párt- és tömegszervezeti csoportvezetői, a KI&Z- bizottságok vezető munkatársai tartanak ma, Salgótarjánban tanácskozást, ahol a KISZ-választásokat megelőző feladatokat vitatják meg. Az esti egyetem működésének tizenkét éve alatt mintegy másfél ezren végezték el az általános tagozatot megyénkben. A tanultak hatékonyabb hasznosítása és a gyakorlati munka igényei egyre sürgetőbben napirendre tűzik a marxizmus—leninizmus egyes ágaiban szerzett általános ismeretek konkrét területű alkalmazására való felkészítést. Ezért a jövőben növelik az egyéves speciális tanfolyamok és az ezen tanuló hallgatók számát. Az 1971/72-es oktatási évben politikai vezetési ismeretek, valláskritika, kultúrpolitika, agrárpolitika témakörből indítanak speciális tanfolyamokat Salgótarjánban, illetve Balassagyarmaton. NÓGRAD — 1971. június 11„ péntek 3
