Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

9 9 * te dolgozol, „fin hajtok, te dolgozol, 6 Sokan a gazdaságirányítás séges a szolgáltatások, az dolgozgat." Ha a munka szóba rendjének átalakításával ma- egészségügyi, a szociális, a kerül, valahogy ilyen sajáto- gyarázzák, hogy objektíve nö- kommunális, a kulturális ellá- san ragozzuk az igét mostaná- vekedtek az igények, miköz- tás bővítését. Más szavakkal: ban. Mert munkaügyekről ne- ben lazulták a morális eresz- a hatékonyság növelése került héz úgy beszélni, hogy vala- tékek, s mérsékeltük az önma- szocialista építőmunkánk kö- milyen formában ne érintsük gunkkal szemben támasztott zéppontjába. Ez — a sok más a fegyelem, a szorgalom kér- követelményeket. A megálla- mellett — nagyobb fegyelmet, dését. s hiányát. Persze, má- pítás az első pillanatban igaz- szorgalmat, szervezettséget kí- soknál, kritikusan, önmagunk- nak tűnhet, jóllehet e két ván. Mégsem egyszerűen arról kai szemben általában megér- ellentétes irányú folyamat van szó, hogy dolgozzunk egy tőek vagyunk. Azt nem mom- gyorsaságának megítélésében kicsit jobban. Másként kell danám, hogy elnézőek, igény- becsaphatnak érzékszerveink, dolgozni, vezetni, gondolkodni, telenek is, de mentségünkre mint ahogy a vonat ablaká- élni ahhoz, hogy mindenütt mindig találtunk indokot. Ha ból nem tudjuk helyesen meg- felszabadulhassanak az alkotó többet nem, hát azt, hogy becsülni a szomszédos vágá- energiák, hogy elérhessük a nem lógunk ki a sorból, úgy, nyon velünk ellentétes irány- gazdaságban, a társadalom- sőt jobban elvégezzük felada- ba haladó szerelvény sebessé- ban, az életszínvonalban és — tainkat, mint sokan mások. gét. Viharos iramot diktál a az életfelfogásban azt a maga- Nagyon kitűnni egyébként kor, amelyben élünk. Érezzük, sabb szintet, amelyet szá- sem érdemes, mert még félre- hogy mások a munkahelyi kö- inunkra a fejlett szocialista értenének. Sikertelensé- vetelmények, mint akár két- társadalom jelképez, günkért pedig gyakran kör- három évvel ezelőtt. Mi ma- Érzékelhetjük e kor feszítő nyezetünket, főnökeinket, a gunk is többet várunk a tár- igényeit. Ezért vagyunk jogo- feltételek hiányát okoljuk. sadalomtól, szemlátomást át- san türelmetlenek környeze­Mi húzódik meg az igény- alakul az életmód, a fogy asz- tünkkel, társainkkal, főnöke- telenséget, a középszerűséget tás szerkezete, s növekvő csa- inkkel, lehetőségeinkkel szem­igazoló és egyben elítélő köz- ládi költségvetésünket döcög- ben. Tulajdonképpen önma- feifogás mögött? Örök emberi ve. követik a bevételek. gunkkal, saját munkánk ha_ tulajdonság, hogy saját hely- Magasabb szinten folytas- tásfokával vagyunk elégedet- zetünket — de társainkat suk a szocializmus építését — lenek, de nem eléggé követ- sem — tudjuk teljesen tárgyi- így összegezte a X. pártkong- kezetesek. Másokat könnyebb lagosan értékelni. A jószándé- resszus a jelen és a jövő fela- bírálni, az igét egyszerűbb hir- kot, a tenniakarást mindig datait, s mélyreható elemzés detni, mint követni. Fogal- csak másoknál vonjuk kétség- után vázolta az ellentmondó- mázzunk szemtől szembe ke- be. Mert cselekvésük indító- sok, a feszültségek feloldása- ményen: én dolgozom, te doF- kait kevéssé ismerjük és ért- nak konkrét programját. Nép- gozgatsz... Ám ezt csak akkor jük, sajátunkéra viszont min- gazdaságunk az intenzív fej- tehetjük, ha magunk már kellő denkor találunk, legalábbis lesztés korszakához ért. Az önvizsgálat után elkezdtük önmagunk számára meggyőző ipari és a mezőgazdasági tér- azt a bizonyos magasabb magyarázatot. Ezúttal azonban melésnövelés fő módszerévé szintet megközelíteni, ha job- nem csupán általános emberi a létszámemelés helyébe a ban és másként dolgozunk gyengeségekről, többről, vala- termelékenység fokozása kell, mint tegnap. Ebben másokra mi másról is szó van. hogy lépjen. Gyorsítani szűk- nem várhatunk. Hatékonyság, jövedelmezőség Közgazdász-vándorgyűlés Egerben Kevesebb lett a baleset Két évvel ezelőtt a Vasas Szakszervezet Elnöksége is figyelmeztette a kohászati üzemeket a balesetek növe­kedéséért, ennek ellenére ta­valy az év első felében még mindig sok volt a sérülés. Egész sor értekezléten, szigo­rú hangvételű tanácskozáson foglalkoztak ezzel a gonddal. Az SZMT is vizsgálatot tar­tott, majd újjászervezték a munkavédelmi bizottságokat. Az illetékesek a balesetek megelőzésé, illetve csökkenté­se érdekében körlevelekben és más módon is behatóan foglalkoztak a munkavédé- lemmel. A vállalat különben is létszámhiánnyal küzdött. A munkavédelmi osztály is szigorította az ellenőrzést, a felelősségre vonást. Oktatták a csoportvezetőket, művezető­ket. Fokozottabb figyelmet szenteltek az újfelvételesek baleseti oktatására. Az elmúlt év második fe­lében már érezhető volt a javulás, a közös összefogás gyümölcse. Ez a folyamat az idén tovább tartott. A há­rom napon túl gyógyuló bal- eisetek száma az elmúlt öt hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 46-tal, ■a kiesett műszakok száma pedig 381-gyél csökkent. Az ezer főre jutó balesetek szá­ma tavaly ilyenkor 5/54 volt. az idén már 3,62-re csökkent- E néhány számadat bizo­nyítja, hogy ha a termelő gyárrészlegeknél jobban meg- Uoövetelik a rendet, a mun­kavédelmi eszközök, felszere­lések használatát, ha felhív­ják a dolgozók figyelmét a baleseti vészéi y forrásokra • akkor csökken a balesetek száma- Az is igaz. hogy a vállalat munkavédelmi osztá­lya mintegy 160 fő részére tartott módszertani előadáso­kat. további 180 művezető, csoportvezető és más beosztá­sú munkavállaló ismétlő biz­tonságtechnikai vizsgát tett. Ezenkívül minden üzemben alaposan felülvizsgálták az egj'éni védőfelszereléseket és meghallgatták a dolgozók ez­zel kapcsolatos javaslatait is. Azóta alkalmaznak a hideg­hengerműnél, a DEXION- üzemnél és más részlegeknél — ahol korábban jelentős volt a kézsérülések szánna — öt- üjjas vászon-, illetve mű- anyagkesztyűt, valamint öt­ujjas ipari és úgynevezett henigerészkesztyűt a dolgozók. A védőszemüveget is új szi­lánkmentes, cserélhető üveg­gel látták el, amelyek hasz­nálhatók mind a hegesztés­nél, mint a köszörülési mun­kál átoknál. A kohászati üzemeknél a balesetek további csökkentése érdekében a szakszervezeti bizottság, a váilalatvezetőség- getl karöltve a jövőben. is erélyes intézkedéseket akar tenni. Már most felhívták a dolgozók figyelmét, hogy a soron következő nagyjavítás­nál fokozott gondot fordítsa­nak a balesetek megelőzésére, a veszélyforrások megszünte­tésére. A vállalatnál a jövőben to­vább folytatják a korábban jól bevált oktató jellegű fil­mek vetítését. Az ősszel munkavédelmi vetélkedőt is rendezne}*. Erre már most készülnek a termelő gyár- részlegek dolgozói. A vetélke­dőt minden részlegnél meg­előzi a munkavédelmi „totó”. játék. A kohászati üzemeknél ie. lenlee a munkavédelmi helv. zet alakulása javuló, de a jövőben is állandóan és minden szinten meg kell kö­vetelni az előírások betartá­sát. a munkavédelmi eszkö­zök és felszerelések használa­tát. Gyógyító „borsodi víz66 A véletlen vezette rá 1968- öan a bányászokat, hogy üze­mük a szénen kívül más ter­mészeti értéket: gyógyvizet is rejt. Az egyik kutatófúrásból feltörő vizet fogyasztó bányá­szok gyomorpanaszai megszűn­Maí kommentárunk A piacon A nyugati világban ádáz a küzdelem — ahogyan mon­dani szokták —, hogy a piacon maradjon a termelő. Külö­nösen nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a piacokról kiszorítsák a szocialista országokat. Ebből a küzdelemből ak kor kerülhetünk ki győztesen, ha időben jelentkezünk, és olyan árut viszünk, amely önmagát kínálja. Ennek nem tudnak ellentmondani, megvásárolják. Naponta mondjuk, olvassuk és halljuk ezt a szót: haté­kony, hatékonyság. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a hatékonyság a gaz­dasági politikában és általában a gazdasági munkában jelentke­ző új, minőségi követelmények gyűjtőfogalma. De mit is je­lent a hatékonyság? Erre a kérdésre eltérő, vagy bi­zonytalan választ adnak a szakemberek, más-más oldal­ról látja ezt a problémát az üzemi dolgozd és az utca em­bere. Bár a gazdasági hatékony­ság nagyon fontos követel­mény, ennek lényégét a mai napig sem tisztázták kellőkép­pen. Tehát nem véletlen, ha­nem nagyon is időszerű és szükséges, hogy a X. közgaz­dász-vándorgyűlés a gazdasá­gi hatékonyság problematiká­ját tűzte napirendre. A szomszédos megyében, Eger­ben, ma több száz közgazdász kezdi meg háromnapos tanács­kozását. Nógrád megyéből is többen részt vesznek a vitán, a népgazdasági, ipari és építőipari, az élelmiszer-gazda ­sági, a belkereskedelmi és a közlekedési szekció előadása­in. A X. közgazdász-vándor­gyűlés feladatként vállalta, hogy alkotó vita során vizs­gálja a gazdasági hatékonyság megnyilvánulását. Hogyan, miben jelentkezik a hatékony­ság? A gazdálkodás eredmé­nyességében, a fejlesztési dön­tések hatásfokában, az em­berek társadalmi és egyéni közérzetének javulásában, a fejlett technikában, a műsza­ki, és általában a kultúra fo­kozódásában, a jobb egész­ségügyi körülményekben, egész népgazdaságunk kiegyensúlyo­zott, folyamatos, viszonylag gyors fejlődésében, a vállalati munka jobb megszervezésé­ben, a folyamatos anyagellá- tasban, a kereskedelem és a lakosság napi kapcsolatának javulásában, a minőség javu­lásában, a költségek és ezen keresztül az órak csökkenésé­ben, vagy stabilitásában vallja dr. Zala Júlia, a ván­dorgyűlés egyik előadója, de hozzáteszi, hogy a felsorolás csak jelzi a hatékonyság ki­fejezés sokrétűségét, bonyolult összefüggéseit. Hő» van lehet mérni a gaz­da hatékonyságot? Bizo­ny:. ■:r; a kérdésre is vá­laszt Várnak a vándorgyűlés résztvevői, az elméleti és a gyakorlati szakemberek. Egyre inkább ismert, hogy a terme­lékenység növelését joggal foghatjuk fel úgy, mint haté­konyságnövelési követelményt. A termelőeszközök jobb ki­használása, a készletek for­gási sebességének növelése, a jövedelmezőség fokozása szin­tén a hatékonyság fogalomkö­rébe tartozik. A termelékeny­ség, az eszközkihasználás és különösen a jövedelmezőség meglehetősen széles körben is­mert és elfogadott mutatói a hatékonyságnak, de mihez vi­szonyítsuk, melyik tevékeny­ség hasznosabb, kedvezőbb a vállalat és a népgazdaság szempontjából? Mi legyen a népgazdaság egészére érvényes általános, komplex hatékony- sági mutató? Jó lenne, ha a háromnapos tanácskozás hoz­zájárulna olyan tört meghatá­rozásához, amely valamilyen erőforrások hányadosát a le­hető legnagyobb pontossággal fejezné ki. Nyilvánvaló, minden üzem ás minden iparág adottsága más. De aligha lehet vitatni, hogy a hozammal egybevetett ráfordítás adhat választ arra a kérdésre: valóban ésszerűen gazdálkodtunk-e? A közgaz­dászok bizonyára ráirányítják a figyelmet, hogy a ráfor­dításokkal kevésbé lehet taka­rékoskodni, a hozamokat job­ban lehet növelni. Hogyan növelhetők a vállalati hoza­mok? Főleg úgy, ha a kere­sett, jól értékesíthető, jó mi­nőségű, korszerű, ezért vi­szonylag drágábban értékesít­hető termékeket gyártanak. Vagy a lehető legnagyobb mennyiségben, jó szervezett­séggel, korszerű technikával, tehát olcsóbban termelünk. tek, s kitűnő étvágyuk lett. A hivatalos vizsgálatok után kezdték meg 1869-ben a „bor­sodi víz” forgalomba hozata­lát. A szénsavval dúsított „bányavízből” az elmúlt évek alatt csaknem ötmillió litert palackoztak. Több üzemben — így például a Diósgyőri te­áin Kohászati Művek meleg­üzemeiben — védőitalként ad­ják a dolgozóknak. A miskolci Szikvíz- és Ve­gyicikkeket Gyártó Vállalat naponta 15 ezer másfél és fél­literes csatos üveget tölt meg a borsodi bánya e különleges „termékével”. Az igények szé­lesedését jelzi, hogy Szegedre, Siófokra és más Balaton men­ti üdülőhelyekre is szállítanak hozam és ehhez felhasznált Dr. Fazekas László „borsodi víz”-et. Megkezdődő! t a próbaüzem a székesfehérvári áj nehézfémöntödébeii. A gyárat —mely 18 millió forintba került a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték tel, s ezzel az itt dolgozó, közel félezer öntödei munkásnak korszerű, egészséges munkakörülményt biztosítottak, Képünkön: az éj öntöde kazánháza Ez az áru többek között a hízott marha. Erre a kétség­telenül finom falatra minden nap szüksége van az ember­nek. Ezt a lehetőséget kell nekünk okosan kihasználni. A mi megyénkből szinte hetenként visznek állatokat olaszok, né­metek, hollandok. Az elmúlt esztendőben, a külföldi keres­kedők több mint ötezer hízó marhát vásároltak. Ez több millió forintot jelentett a közös és háztáji gazdaságoknak. De ezzel a mennyiséggel még közel sincs kihasználva a nyu­gati piaci lehetőség. Ennek sokszorosát is megvásárolnák. Hogy folyamatosan a nyugati piacon maradjunk, annak különféle akadályai vannak. Mi, többségében a kora tavaszi és őszi vagy téli időben jelentkezünk az áruval. Néhány termelőszövetkezetünk, felismerve az év közepén megnöve­kedett keresletet, a nyári hónapokban is biztosítja a hízott marhát a kereskedőknek. Például a pásztói, a karancslapuj- tői, a tolmácsi, az érsekvadkerti és még több tsz. Kifizetődő ez számukra abból a szempontból is, hogy a kedvező fel- vásárlási ár mellett a második és harmadik negyedévben ex­portfelárat is kapnak. Mégpedig az „A” minőségű állat után darabonként 800, a „B” minőségű után pedig 300 fo­rintot. Hangsúlyozzuk csak nyáron Van ez így. Miért kell nekünk nyári időszakra összpontosítani a hí­zott állatok exportját? Azért, mert ebben az időben hihe­tetlen mennyiségű húst fogyasztanak például Olaszországban. A lakosság mellett ott van a beáramló, 50 millióra tehető turistasereg. A kereskedő is úgy van ezzel: ha a lehető­ségek idején biztosan számíthat az árura, akkor már nehe­zebben hagyja el a termelőt. így van ez Nyugat-Németor- szágban, Hollandiában és más nyugati országokban is. A nyári nagy kereslethez hozzájárul, hogy a hazai termelők minimális hízott állatot adnak a kereskedelemnek. Ősszel a hazai termelők is elárasztják hízott állatokkal a piacot. Ek­kor csökken alacsonyra a szarvasmarha ára. A kínálat-kereslet határozza meg az árat a piacon. A lehetőséget tehát ki kell használni a hízott állatok eladá­sára. Ez az üzemekben gondos felkészültséget követel. Első­sorban is az alapanyag megteremtését, amelyet úgy kell ki­választani, hogy minősége —, ebben szerepet játszik a jószág életkora — kifogástalan legyen. Biztosítani kell a hizlalás­hoz szükséges takarmányt, a jó gondozást. Ez nem könnyű dolog, de aki a piacon akar maradni, annak minden aka­dályt le kell küzdenie a lehetőség megteremtésére. A piac nagy úr, de jó termékkel uralkodni lehet rajta még Nyugaton is. — R — Í j leregőtisztító berendezés A gyors iparosodás korá­ban nagy jelentősége van a levegő szennyeződésének megakadályozására irányu­ló minden próbálkozásnak. A szakemberek most nagy figyelmet szentelnek egy új levegőtisztítónak, amely a SZOT Kutató Tudományos Intézet szabadalma, s min­den eddigi hasonló célú be­rendezésnél hatékonyabbnak bizonyult. Vízsugárszűrési alapelv szerint működik, s a gyakorlati tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a gyárkémé­nyekből eltávozó, egészségre káros porszemcsék és ipari gázok 95 százalékát képes visszatartani. Gyártásával a kecskeméti Autó- és Gépja­vító Ktsz-t — mint prototí­pusgyártó üzemet — bízták meg. A berendezésből az Inotai Hőerőműnek, a vár­palotai bányáknak és az or­szág különböző vidékein működő ipari nagyüzemek­nek már húszat készítettek Kecskeméten. (MTI) NÓGRÁD — 1971. június 10., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents