Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
I Kulturális ' „R.ÁRÓSI KULTURÁLIS NAP.” Idén is megrendezik a tavaly nagy sikert aratott, Rá- rósd kultúrális napot. Július 4- én, Ráróspusztán hat Ipoly menti község — Egyházásger- ge, Mihálygerge, Ipolytar- nóc, Litke, Nógrádszakál, Ludányhalászi — fél-fél órás műsort adva vetélkedik. Ezt követően osztják ki a díjakat. A szécsényi járási KISZ-bizattság vándorserleget ad annak a kultúrcso- portnak, amelyben a legjobb teljesítményt nyújtották a szereplő KISZ-tagok. ÜJ KÖNYVEK. A Szépirodalmi Könyvkiadó érdekes olvasnivalókkal szolgál a könyvbarátoknak. Granasztói Pál: Itthon éltem című könyve, a múltat összegezve visszapillant az elmúlt küzdelmes évtizedek problémáira és arra keres választ a szerző, miért kötődött oly szoros szálakkal a hazai tájakhoz, ahol pedig nem kevés csalódás és mellőzés érte. Megilletődött vallomás ez a könyv az igazi haza- szeretet mellett. A gyors karriert elért Jókai Anna: A labda című kisregénye a nagyváros lélekőrlő tülekedésében szenvedő emberek mindennapjait mutatja be. Hőse vidéken próbálja megtalálni fizikai és lelki harmóniáját. SZÍNHÁZ SZÉCSÉNYBEN. Nagy érdeklődéssel várt színházi eseményben lesz részük a szécsényieknek június 28-án. Ekkor mutatja be a Déryné Színház Donizetti: Szerelmi bájital című vígoperáját. Az előadás minden bizonnyal kellemes élményt jelent a színházlátogató közönségnek. FOTÓKIÁLLÍTÁS, Érdekes fotókiállítást rendezett az Öblösüveggyár Művelődési Háza, amelyet június 23-tól 30-ig lehet megtekinteni. Palencsár József, az Öblösüveggyár üvegfúvója harminchárom művészi felvételt állít ki, amelyet a házi zsűri ellenőrzött. A fotókiállítás anyaga rendkívül széles körű, az „üveges” témáktól kezdve megismerkedhetünk a palóc vásárral, táj fotókkal, aktképekkel, a mindennapok pillanataival. FIATALOK KLUBJA. A Szécsényi nagyközségi Tanács úgy határozott, hogy még ebben az évben klubhelyiséget épít a fiataloknak. A művelődési házban levő KIOSZ-he- lyiség felszabadult, ezt rendezik be fiatalok klubjának. Emellett tervezik még egy klubhelyiség kialakítását. A mostani gondnoki lakás, ha felszabadul, ugyancsak a művelődés célját szolgálja. A szécsényi fiatalok már nagyon várják a klubhelyiség „belépését”. ^VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Űjból találkoztunk Gregory Peckkel, akit legutóbb a filmvásznon is láthattunk, az Idegen a cowboyok között című filmben. A tévében vetített Moby Dickben ő volt Aliab, a cetcsontból faragott lábú, bosszúálló kapitány, aki megszállottan, szinte már őrjöngve vetette magát a fehér testű, ráncos homlokú, vigyorgó és vicsorgó bálna után, amellyel a tengereken gyakran szembetalálkoztak nagy és kis hajók, a bálnavadászok is, de legyőzni senki nem tudta. Mindig azok járták meg, akik kikezdték vele. Ahao kapitány is a vele íolytatott harcban törte össze csontjait, veszítette el fél lábát. Ezért is esküdött bosszút, ezért vetette hajója Moby Dick, a hatalmas, fehér bálna, nyomába magát. Ámde ez a film sokkal több a bosszúállás történeténél, az eredménytelen leszámolásnál: ez a kegyetlen önkény származástanának első fejezete. Ahab ugyanis őrült gyűlöletével magával rántja az egész szedett-vetett legénységet, s annyira befolyása alá vonja őket, hogy bár tudják, esztelenség, végzetes amit tesznek, mégis vakon követik. Már az sem zavarja őket, hogy szerződésük értelme, a bálnavadászat is egyszerű hajszává silányul, hogy kapitányuk a Ráchel nevű hajó kapitányának segélyhívását is elutasítja, amire m'ég nem volt példa. Egyetlen ember, a másodkapitány lázad, áll ellen, de a végső lépésre ő sem tudja elszánni magát. Hát- borzongató, hogy Áhab halála után ő vezényel újabb rohamra parancsot az immár jelképpé magasztosult Moby Dick ellen. m A mai, csütörtöki, műsorból említést érdemel az Álba Regia-napok (17.55), az Országházból jelentjük (18.30), Gen- csy Sári énekfélórája (21.00) és az Emlékezés Lukács Györgyre (21.30). L. Gy. TELEVÍZIÓS FILMEK Nagy az érdeklődés határainkon túl, a Magyar Televízió produkciói iránt. A Szovjet Tv most vette át bemutatásra Szinetár Miklós Madách Imre drámai költeménye alapján forgatott filmjét, Az ember tragédiáját. Befejezés előtt állnak az „Őrjárat az égen” című, folytatásos tv-film német szinkronjának munkálatai. Bors kalandjait a szovjet és német nézők egyaránt megcsodálhatják. De határainkon túlra kerül néhány show-mű- sor, valamint gyermekdarab is. ★i DUNA-KANYAR. Űjabb szolgáltatások várják a Dunakanyarba kirándulókat. A hazai turizmus elősegítése érdekében a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal ebben az évben bérletet ad ki, amellyel a szentendrei, a leányfalui, a nagymarosi és az érdligeti nemzetközi kempingekben táborozhatnak a sátoros túrákat kedvelők. Gondoltak azokra is, akik a közeli megyékből — köztük Nógrádból — egy napra érkeznek a festői tájra. A kirándulók belépőt válthatnak a négy kemping bármelyikébe, ahol reggeltől estig igénybe vehetik a táborhelyeket, és a szolgáltatásokat. Szerkessz velünkL A NÓGRÁDI ÜTTÖRÖK HÍRADÓJA Országos úttörőtalálkozó őrsvezetői munkám jutalmául a terényi úttörőcsapat vezetősége engem bízott meg azzal a megtisztelő feladattal, hogy részt vegyek az V. országos úttörőtalálkozón. Nagy izgalommal és örömmel vártam június 5-ét. Amikor elérkezett a várva-várt nap, csomagokkal megrakodva felszálltam Balassagyarmaton a vonatra és zsebkendőmet lobogtatva elindultunk Budapest felé. Az úton megismerkedtem a többi pajtással. Amikor megérkeztünk a Keletibe, külön busszal indultunk a III. kerületbe. Egy iskola udvarán vártak bennünket az ottani pajtások. Mindenki megtalálta a párját, s elindultunk vendéglátóink otthonába. Ebédeltünk, utána pihentünk, majd városnézés következett. Megtekintettük a budai várat, utaztunk a metrón, voltunk a Margitszigeten. Este fáradtan, de boldogan értünk haza. Vasárnap volt az úttörőtalálkozó legszebb eseménye, a felvonulás, ahol megújítottuk úttörőfogadalmunkat. Délután az Erkel Színházban néztünk meg egy előadást. Ellátogattunk a Vidám Parkba is. Részt vettünk vendéglátóink rajfoglalkozásán, ahol a vetélkedőbe mi is bekapcsolódtunk. Kedden számháborúztunk a Farkas-hegyen, A budaiak voltak a védők, a pestiek a támadák. Délben nagyon finom paprikáskrumplit ettünk. Talán azért volt olyan jó, mert nem mi főztük? Este lampionos fevonuláson voltunk. Fél tízkor mentünk haza. Ezzel a programmal befejeződött az V. országos úttörőtalálkozó. Amikor már jól összebarátkoztunk vendéglátóinkkal, el kellett búcsúznunk, örültem és szomorú voltam egyszerre, mikor felszálltunk az autóbuszra. Nyakkendőnket lengetve indultunk el. Tudtam, lesz mit mesélni otthon. Varga Mária, őrsvezető, Terény Játék A játékosok a földre ülnek, kezükkel oldalt megtámaszkodnak. Egy pajtás állva marad és a nála lévő labdával igyekszik valamelyik ülő játékost megdobni. Találata csak akkor érvényes, ha a labda térden felüli testrészt érint. A játékosok lábukkal védekezhetnek, elrúghatják a feléjük röpülő vagy guruló labdát. Ha a labda eltalálta valamelyik játékost, akkor az feláll és helyéről (ahol ült) célozza meg a többi játékost (az addigi dobót is). Az a pajtás győz, aki egyszer sem, vagy a legkevesebb ideig volt dobó. Lőrik Mária Zagy vapa Halva Jubileumi rajgyűlés Én, még csak kisdobos vagyok, de tudom, hogy az idén ünnepeljük a Magyar Úttörők Szövetségének 25. évfordulóját. Az úttörőéletről sokat hallottam, hiszen szüleim és nővérem is úttörők voltak. Éppen ezért nagyon megörültem, mikor egy hétfői napon jubileumi rajgyűlést rendeztünk. Meghívtunk régi úttörőket is Izgatottan vártuk a rajgyűlés kezdetét. SorakozDAN1EL LANG: INCIDENS aíM-lí MAGASLATOM 15. r Alig telt el egy hét, amikor megtört a jég. Merő véletlen- ségből, természetesen, hiszen másként nem is történhetett volna. Késő délután volt, húsz társával éppen egy barakkot ácsoltak, és aznapra már majdnem végeztek is, amikor Eriksson azt látta, hogy egyikük, Boyd Creenacre kiválik közülük, hogy beszédbe elegyedjék egy arra járó szőke, hosszú orrú, magas, századosi rangfokozatú lelkésszel; a két férfi látnivalóan jó viszonyban volt egymással. Eriksson sohasem látta addig a lelkészt. Nem mintha Greenacre-t olyan jól ismerte volna — csak annyit tudott felőle, hogy odahaza cowboy volt Arizonában, szívós fickó, jó ács, és nem sokat beszél. Ahogy a lelkészt elköszönni látta, úgy érezte, érdemes lesz jóban lenni Greenacre-rel. Eltökélte, hogy össze ismerkedik az arizonai fickó barátjával, mert úgy hitte, hegy a hosszú orrú lelkész segít majd neki Mao ügyének tisztázásában. Ahogy kettejüket beszélgetni látta, rájött, hogy csakis egy lelkészen keresztül tudja megkerülni a szolgálati láncot. Az igazsághoz tartozik, hogy egyszer ReiJly-tól Is kért rá engedélyt, hogy Mao esetét megbeszélhesse egy lelkésszel, de a hadnagy lebeszélte róla. Lehetséges, hogy azért vetődött fel benne ez az ötlet éppen akkor újra, mert azóta sokat töprengett Vorst- ról és a tisztességről. Akárhogyan is, úgy érezte, jó vágányon van. hiszen a lelkészeknek hivatásszerű gondjuk a lelkiismeret. .A. lelkiismeret is olyan dolog, amit az ember magával hoz a civil életből a háborúba. Annyira hozzánk tartozik, mint a lábunk, vagy a kezünk.”, Eriksson bizakodni kezdett, hozzálátott, hogy megszervezze, miként ismerkedhetne össze a lelkésszel. „Vagy ő, vagy senki más” — idézte fel mosolyogva. — ..És csak Boyd Greenacre mutathatott be neki. Így diktálta a mégérzé- sem, és semmit sem mertem változtatni rajta.” Óvatos volt. Nem mehetett egyszerűen oda Greenacre-hez, hogy kerek-perec elmondja, mit akar. Greenacre talán elítélően reagál az ügyre, akár a szakaszbeli társai — de még az is megeshet, hogy kiderül róla: Meserve legjobb barátja. Ezért a következő két napot arra használta fel, hogy titokban úgyszólván lekáde- rezze Greenacre-t „Többet kellett tudnom róla, mint amennyit tudtam Mt lesz, ha nem lesz hajlandó összehozni bennünket? Legalább azt meg kellett tudnom, vajon hallgatni fog-e a terveimről.” Á lehető legnagyobb közvetlenséggel, szinte csak. félvállról, Eriksson kifaggatta az ácskülönítmény több tagját Gree- nacre-röl — egyiküket sem ismerte közelebbről, mint az arizónait. Az egyikkel borotválkozás. a másikkal betonkeverés közben terelte Greenac- re-re a szót, mikor megemlítette, hogy a háború utáni első vakációját Arizónában szeretné tölteni. Eriksson hamarosan kipuhatolta, hogy társai jó véleménnyel vannak Gree- nacre-ről, és egy este, vacsora végeztével sétálni hívta 4 NÓGRÁD — 1971. június 24., csütörtök Greenacre-t. Bár maguk voltak, Eriksson óvatos maradt, nem is említette Mao halálát. De az elmondta, hogy elrabolták és megerőszakolták, és mint kiderült, már ez is elég volt, hogy Greenacre felajánlja: azonnal keressék fel a lelkész szállását. Odafelé Greenacre elmondta, hogy a lelkészt Gerald Kirk századosnak hívjak, az utahi Ogdenbe való, és .mormon vallású, akarcsak ő. Mrs. Eriksson, aki újból kávéval és süteménnyel kínálta férjét és engem, közbeszólt: „Sven meg én, mi luteránu- sok vagyunk Mlnnesotának ebben a részében majdnem mindenki az.” Este tíz óla volt, mire Eriksson leült, hogy Kirkkel beszéljen, és meglepetésére vele még szabadabban tudott beszélni, mint Curly Rowannel. Emlékszik, mély nyugalom és megkönnyebbülés fogta el, mintha valahára menedéket nyert volna az igazságtalanság elől. Greenacre végig jelen volt, Eriksson ragaszkodott a jelenlétéhez. „Boyd jelentős segítséget adott nekem. Nem árultam el neki semmit a gyilkosságról, de amikor már Kirk lelkésszel beszéltem, úgy gondoltam, joga van neki is végighallgatni mindent.” Ez a gesztus meghatotta a lelkészt, mint azt azóta nekem elmondta — „Azzal. hogy Greenacre is ott volt, Sven voltaképpen eleve lemondott arról a jogáról, hogy hallgassak az ügyről." Akármennyire hatott is rá Eriksson tisztességes fellépése, némileg szkeptikusan hallgatta végig, mert mielőtt mormon pap lett belőle, tíz évig a Salt Lake City- beli rendőrségen szolgált. „Rendőrfüllel hallgattam a történetet” — mondta nekem a lelkész. „Meg akartam a végsőkig győződni arról, hogy Sven maga nem vett részt a bűntényben. Talán csak azért keresett meg, hogy mentse a bőrét, hogy bűnrészesből koronatanúvá tudjon vedleni.” (Folytatjuk) tunk, és a szokásos jelentések, formaságok után megtartottuk az ünnepélyes foglalkozást A játék és a versengés sem hiányzott. Ezután a légi úttörőket faggattuk, hogy mint volt régen? Rengeteg kérdést tettünk fel. Ők szívesen válaszoltak. Kedves élménybeszámolót tartottak a régi nyári táborozásokról. Humoros történeteiken jót mulattunk! Nagy érdeklődéssel hallgattuk, hogyan lehet kiváló úttörővé válni. Megfogadtuk: úgy dolgozunk, hogy mi is elérhessük a megtisztelő címet. A meghívottak, köztük már nénik is, velünk játszottak, zakatoltak, sóderoztak, újra vidám úttörőkké váltak. Megköszöntük. hogy eljöttek közénk azok, akik előkészítői voltak a mi szép gyormekéle- tünk megteremtésének. Ugv szeretnék már én is úttörő lenni. Ügy élni, hogy huszonöt év múlva sok mindent köszönhessenek majd nekem is az akkori gyerekek! Neuman Gabriella 4. osztályos tanuló Xatalinpuszta Neuman Gabriella írását a Nógréd megyei Úttörőelnökség által meghirdetett fogalmazási pályázatra beérkezett munkák közül választottuk ki. Felavattak úttörőnek Sok fehér ing ragyog, Napfény csillog rajta. Itt áll iskolánknak Apraja és nagyja. Avatásra gyűltünk Az udvaron össze, Itt van már mindenki Hogy kendőnk felkösse. Most még csak vállunkon Virit drága kincsünk. Alig várjuk már, hogy Nyakunkba terítsük. Felhangzik avatónk Komoly, kedves hangja: A nyakkendőtök a Zászló egy darabja. Vigyázunk is rája, Fogadjuk mindnyájan, S büszkén tekintünk szél Új egyenruhánkban. Juhász Attila Bánk Krónika Az 1650. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat — Kálló, július és augusztus hónapokra az alábbi úttörőknek rendeli meg a NÓGRÁD című lapot jutalomból: Gedei Zoltán. Koncz János, Vígh Borbála, Tusán Julianna, Nagy Julianna, Török Ilona, Billinger Julianna, Budai László. Még két tanulónak már előbb előfizettem a kézbesítőnél. Ezek: Koncz Ildikó, Magyar Éva. (Czeba János csapatvezető — Kálló.) Ebben az évben mi voltunk kis . iskolánk „öreg” diákjai. Szeptemberben már a körzeti iskolában, Rétságon kezdjük az új tanévet. A tanévzáró ünnepélyen utoljára ültünk együtt a régi kedves iskolatársakkal, tanítókkal. Az igazgató néni és egy harmadikos pajtásunk, Súlyán Marika vett búcsút tőlünk. Olyan szeretettel emlékeztek meg az együtt töltött évekről és hívtak bennünket vissza az iskolához, hogy szinte egy szem sem maradt szárazon. Többen el is határoztuk, hogy ezután is segíteni fogjuk a kisdobosmunkát, részt veszünk az ünnepségek előkészítésében, a szereplésben. Kíváncsiak vagyunk új osztálytársainkra, nevelőinkre. Remélem, őket is megszeretjük majd, és ugyanolyan lelkesen tudunk ott is munkálkodni, mint itt. De azért első iskolánkat soha sem feledjük, hiszen itt tanultuk meg a nevünket leírni, az első szavakat összeolvasni. Ez az emlék mindig elkísér bennünket, bárhová is kerülünk. (Juhász Attila — Bánk.) A jutalmat megkaptuk. Nagyon örültünk. Nagyon megszerettük a Szerkessz velünk !- et. Alig vártuk, hogy az újság megérkezzen. Két negyedikesnek, akik egész évben nagyon jól dolgozták és még nem kaptak jutalmat, megvesszük a Pál utcai fiúkat. A többi pénzt társasjátékra költjük. Beszámolunk az év végi eredményekről is. A negyedik osztály átlaga 4,1. A másodiké 3,6. A nyáron kirándulni megyünk a csővári várhoz. (Gárdonyi Géza raj — Nógrádsáp.) 10 nap külföldön Jó úttörőmunkánkérf 25- en indultunk június 7-én autóbusszal Csehszlovákiába. Estére érkeztünk táborhelyünkre, Tátra-Mlynceky- re, amely Igen szép környezetben fekszik. A faházakat fenyőfák övezik. Magas, hófödte csúcsok tekintettek le ránk. Elsőként a- Tátrát ismertük meg. A Csorba-tónál is voltunk, ez a táj olyan volt színes faházaival, magas fenyőivel, mint egy meseerdő. Másnap újra nagy túra állt előttünk Á kőcse- repi tóhoz mentünk, természetesen gyalog. Meglátogattunk egy csillagvizsgálót is. Autóbusszal és lanovkával utaztunk fel Tátralomnicra. A bércek fölé emelkedő büszke csúcsról pompás panoráma tárult elénk. Egyik délután versenyt rendeztünk a szlovák és a magyar úttörők között. Szoros küzdelem után mi nyertünk. Másnap Lengyelországba utaztunk, ahol megtekintettük közelebbről a Lengyel-Tátrát. Ellátogattunk az auschwitzi haláltáborba. A látottak felidézték a német fasiszták kegyetlenkedéseit Ezután Krakkóba utaztunk. Gyönyörködtünk a Wawelban. Elmentünk a közeli sóbányába is. Ezzel olyan élményben volt részünk, amelyre nálunk nem tehetünk szert Gyorsan elrepült a 10 nap Fájó szívvel búcsúztunk barátainktól. Verebélyi Marianna őrsvezető Mátraverebély
