Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

M fejlesztések ötéves terve a nyomdában Magyar kiállítók mik ara Moszkvában A NÖGKAD megyei Nyom­daipari Vállalat egymás után két ízben nyerte el a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vandorzászlaját. Kiváló ered­ményei ellenére sem volt ké­pes azonban maradéktalanul kielégíteni a vele szemben támasztott igényeket. Erre •em volt kapacitása. Közis­mert egyébként országosan is, hogy a nyomdaipar fejlődése más iparágakhoz viszonyítva, lassúbb. Ugyanakkor az igé­nyek évről évre fokozódnak. A központi szervek is beha­tóan foglalkoztak ezzel a kér­déssel és célul tűzték, hogy a negyedik ötéves terv idősza­kában olyan fejlesztést kell biztosítani, amivel megszün­tethető a nyomdai kapacitás- hiány. A már említett központi koncepció jegyében két év óta dolgoznak a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál is olyan új ötéves' terv kidolgo­zásán, amely kapcsolódik egyrészt az országos igények­hez, másrészt törekszik a he­lyi igények kielégítésére. A fejlesztések ötéves terve lesz ez a vállalatnál, mégpedig olyan aranyú, amilyenre az elmúlt húsz év alatt nem volt példa. A vállalat három telephe­lyen termel. Kereskedelmi nyomtatványokat és különbö­ző lapokat előállító részlege van Salgótarjánban. Doboz­üzeme és ugyancsak egy ke­reskedelmi részlege működik Kisteleken. Vasúttól, de jó­formán még megfelelő közút­tól is távol elszigetelten ter­mel a kisteleki domborcímke- üzem, ami a foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében a volt bányai épületekben, a Globus Nyomdától átvett gé­pekkel kezdte meg munká­ját. A jelenlegi termelőterü­lethez viszonyítva a kapaci­táskihasználás már az optimá­lis lehetőségek határát súrol­ja. A fejlesztéssel egyébként olyan gondokat is meg kell oldani, amelyek ma még aka­dályai mind a mennyiségi, mind a minőségi követelmé­nyek jobo kielégítésének. A salgótarjáni telephely túl zsúfolt, pedig alig hatéves. Itt további fejlesztésre nincs lehetőség. Balassagyarmaton viszont új telephelyet építe­nek. Kisteleken — bár a ter­melőterülettel nincs különö­sebb baj —, sok gondot okoz, hogy a forgalomból teljesen kiesik, emiatt költséges az üzemeltetés. A VÁLLALATNÁL fejlesz­tési célként határozták meg a színes tájékoztató- és propa­ganda-nyomtatványok minő­ségi színvonalának növelését. Üj gyártmányként évi mint­egy 50 tonnás nagyságrend­ben a jövőben könyvet is sze­retnének előállítani. A dom- borcímkeüzemben — saját kísérleteik alapján — az úgy­nevezett tapadó címkék gyár­tását, valamint a tekercsről te­kercsre való nyomást kívánják megvalósítani. Tervbe vették továbbá az offsetnyomás meg­valósítását is. Ugyancsak a tervben szerepel egy előkészí­tő kliséüzem létesítése is, mi­vel ma még a kliséket Buda­pesten készítik számukra. Természetes, egy sor tervezé­si intézkedés is szerepel a tervben; új gyártástechnoló­giai előírások kidolgozása, a programozás, a gyártáselőké­szítés korszerűsítése. Hosszan lehetne sorolni, hogy milyen részletkérdések­kel foglalkozik a vállalat új ötéves terve. Ehelyett csak néhány jellemző számot érde­mes megemlíteni. Ha a terv­ben szereplő új objektumok felépülnek, a gépi berendezé­sek megérkeznek, akkor az 1970. évi 38,5 milliós árbevé­tellel szemben 1975-re már évi H)0 millió forintot érnek el. Amíg a termelés a tavalyinak mintegy 2C0 százalékára nö­vekszik, addig a létszámot mindössze csak 45 százalékkal kívánják növelni. Az egy munkásra eső termelési érték pedig mintegy 74 százalékkal lesz nagyobb az 1970. évinél. A fejlesztés összköltségére 55 millió forintot terveznek. Hétmillió tanácsi támogatást, 12 millió saját fejlesztési-alap- felhasználást, ezenkívül a ré­gi elavult telephelyek értéke­sítéséből szerzett összeget, va­lamint 20 millió beruházási és 8 millió forgóeszközhiteit kí­vánnak felvenni. Az új léte­sítmények korszerű típusszer­kezetekből épülnek, amelyek­nél nemcsak az építkezés gyorsasága jelent előnyt, ha­nem a gazdaságosság is. A vállalat ötéves tervében az is pontosan szerepel, hogy a bérszínvonalat ez időszak alatt mintegy 14 százalékkal tudják növelni. Az állami költségvetésbe viszont a ta­valyi 8,3 millióval szemben, 1975-ben már csaknem 21 millió forintot fizet be a Nóg­rád megyei Nyomdaipari Vál­lalat. AZ ŰJ rTÉVES tervet meglehetősen sok tárgyalás, véleményegyeztetés és vita előzte meg. Sikerült olyan közép távú tervet készíteni, ami megfelel az országos kon­cepcióknak és a helyi köve­telményeknek egyaránt. Eb­ben számításba vették az itt dolgozó embereket is. A lét­számfejlesztés érdekében a beiskolázásokat már korábban megkezdték a különböző nyomdaipari szakmunkásta­nuló intézetekbe, techniku­mokba. Az új ötéves terv megvalósulásával az itt dol­gozók szociális, kulturális el­látottságát is javítani lehet. B. J. A lahássséövetkesetek létrehozása és fenntartása A IV. ötéves terv végén már mintegy 36 milliárd fo­rint értékű lakásállomány gondját viselik majd a la­kásfenntartó szövetkezetek. Mi célszerű? A lakásszövetkezetek — mind a fenntartó, mind az építő szövetkezetek — szer­vezési, szervezeti kérdései sokakat foglalkoztatnak. A kiindulópont: hány lakás­ból álljon egy-egy lakásszö­vetkezet? A legcélszerűbb, ha a szövetkezetek átlagos nagysága mintegy 120 lakás­ra, három-négy átlagos la­kóházra terjed ki. Több fe­ladat ellátásában azonban a lakásszövetkezetek társulása is szükségessé válhat. Ez el­sősorban a különféle szol­gáltatások — karbantartás, felújítás — esetében célsze­rű, mivel az önálló, gazda­ságos megoldáshoz a lakás­szám alacsony egy-egy szö­vetkezeten belül. Ettől füg­getlenül a szövetkezetek kü- lön-külön is fenntarthatnak kisebb műhelyeket, kézirak­tárakat a kisebb javítások ellátására. Különösen ott in­dokolt ez, ahol a szövetke­zetben megfelelő felkészült­ségű szakemberek, vagy nyugdíjasok vannak, akik vállalkoznak a javítások rendszeres elvégzésére. A lakásfenntartó szövet­kezeteknél a feladatok jó el­látásához elengedhetetlenül szükség van megfelelő ügy­vitelre. Az a tapasztalat, hogy a négy-ötszáz lakásból álló szövetkezetnél már cél­szerű megbízottat, gondno­kot alkalmazni, aki vezeti a nyilvántartást, teljesíti a ta­gok megbízásait. Tekintettel arra, hogy a szövetkezetek zöme alacsony taglétszámú, több szövetkezet együttesen is létrehozhat ilyen gond­nokságot. A közös gondnok­ság működhet önálló jogi személyként, továbbá egy­szerű társulás gyanánt is. A karbantartómunka megszervezésében még cél­szerűbb a szövetkezetek tár­sulása. A két-ötezer lakást összefogó lakásszövetkezeti társulás képes olcsón mű­ködtetni a maguk alakította karbantartó vállalatot, s a karbantartáson túl a lakások belső javítását is megoldani. Lényegesen több gond van ma még a lakásépítő szövet­kezetek szervezésével, amit a területi szövetségek hiva­tottak elsősorban elősegíte­ni. A szövetségeknek kell a helyi tanáccsal, pártbizott­sággal, szakszervezettel, az egyes vállalatokkal, munkás- kollektívákkal a szervezés kérdéseit tisztázni. Akik segíteni tudnak A tapasztalatok szerint a MESZÖV-ök nagyrészt ké­pesek e szervezési munkákat ellátni. Néhány nagyobb he­lyen azonban célszerű — a tanács megrendelése alapján a SZÖVTERV és kirendelt­ségeinek bekapcsolásával el­végezni a megfelelő műsza­ki-tervezési jellegű előké­szítő munkát. Kisebb városokban, közsé­gekben a lakásépítő szövet­kezetek szervezését — meg­alakulásának előkészítését a helyi fogyasztási szövetkeze­tek is elláthatják. Befejezés előtt Befejezés előtt áll Salgó- bányán a KISZ vezetőképző tábor építése. Az eddigi sát­rakat ugyanis most kényel­mes, jól szigetelt, korszerű faházak foglalják el. A KISZ-táborban hat ilyen fa­pavilont állítanak fel, amelyben egyszerre százhúsz személyt lehet elhelyezni. A nyáron már ezekbe a há­zakba „költöznek” a tábor lakói. Az oktatás június kö­zepén kezdődik és szeptem­berig tart. Először a közép­iskolai alapszervi titkárok továbbképzését tartják, majd a területi alapszerve­zetek gazdasági vezetői, vé­gül pedig az úttörők érkez­nek Salgóbányára, hogy részt vegyenek a vezetőkép­zésen. Negyedik gimnazista korá­ban nem habozott, hogy ho­vá kérje felvételét. Hiszen jóval előbb elhatározta, hogy kertész lesz. — Hogy miért ezt a pá­lyát választottam? Szüleim Drégelypalánkon élnek és a kertünk tele van gyümölcs­fával. Én mindig szívesen ápoltam a fákat és talán ak­kor született meg bennem az elhatározás, hogy kertész le­szek — emlékezik vissza gyermekkorára Kiss Isvtán, kertészmérnök. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola elvégzése után a szécsényi termelőszövetkezet­hez került, ahol két évig mint gyümólcskertész dolgo­zott. Szerette a szakmáját és talán ez is közrejátszott abban, hogy 1968-ban a me­zőgazdasági technikum igaz­gatósága felkérte őt; mint mérnöktanár adja át ismere­teit a jövő szakembereinek. — Így kerültem az isko­lába. Nem mondom, szép hi­vatás gyermekeket nevelni, a A moszkvai szokolnyikí parkban befeje­ződött az INTORGMAS—71 nemzetközi kiál­lítás. Szovjet szakemoerek véleménye szerint a kereskedelmi és élelmiszeripari berendezé­sek gyártása területén a Magyar Népköztár­saság jelentős fejlődésről tett tanúbizonysá­got. Ennek bizonyítékai a többi között az ipari hűtőberendezések és az önkiszolgáló üz­letek felszerelési tárgyainak szállítására a kiállításon kötött kereskedelmi szerződések. A szovjet szállodákban és üzletekben jól ismertek a magyar hűtőpultok és berendezé­sek. Különösen kedveltek a kávézókban és a bárokban használatos magyar Balaton és Fantázia kávéfőzőgépek. Ezekből évről évre többet vásárol a szovjet külkereskedelem. A kiállításon bemutatott kávéfőzőgépek, a hoz­záértők szerint, világszínvonalon állnak. Az elmúlt napokban különböző delegációk és városok képviselői tekintették meg a ma­gyar kiállítást. Az ukrajnai Kijev Kereske­delmi Nagyvállalat igazgatója, V. Kozlov a magyar külkereskedelmi vállalatok képvise­lőivel folytatott beszélgetés alkalmával kifej­tette, hogy — véleménye szerint — az önki- szolgáló áruházak és üzletek számára gyár­tott magyar univerzális modul-berendezések kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az olasz és svájci cégek hasonló beren­dezései. A Portiamat automata adagoló mérlegek iránt rendkívüli érdeklődést tanúsított T. Rucskin, a Fogyasztási Szövetkezetek Ellátá­si Főigazgatóságának vezetője. — A korszerű kereskedelemben — mon­dotta —, amikor a vásárlók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az előre csomagol I áruk iránt, az ilyen mérlegek nélkülözhetet­lenek. A magyar mérlegek pontosságukkal, tartósságukkal és könnyű kezelhetőségükke' tűnnek ki Hasonló automata mérlegek már több mint egy éve üzemelnek az egyik moszkvai önkiszolgáló áruházban. Az alkal­mazottak a legkedvezőbben nyilatkoznak a magyar mérlegekről. Igen sok látogató érdeklődéssel tanulmá­nyozta a pénztárgépeket, amelyek gyorsasá­gukkal és megbízható működésükkel tűntek ki. Az INTORGMAS—71 nemzetközi kiállítás bezárta kapuit, de a TRANSELEKTRO és a NIKEX Magyar Külkereskedelmi Vállalatok képviselői még több fontos tárgyalást foly­tatnak. Örömmel könyvelhetik el a vállala­taik hírnevét öregbítő észrevételeket, s az újabb üzleti ajánlatokat. Zeneiskolai hangverseny A tizenhatodik tanévet fe­jezte be a Salgótarjáni Álla­mi Zeneiskola. Szombaton került sor az évzáró hang­versenyre, valamint a bizo­nyítványok átadására. A rö­vid, színvonalas koncert után, amelyen valamennyi tanszak egy-egy növendéke szerepelt, Virág László igaz­gató ismertette az 1970/71-es tanév eredményeit. A 362 beiratkozott tanulóból 71- en értek el kitűnő ered­ményt. Az iskola tanulmá­nyi átlaga 4,3. Eredménye­sen szerepeltek a salgótarjá­ni zeneiskolások a balassa­gyarmati megyei kamara­zene-fesztiválon. A Nagybá- tonyban megrendezett me­gyei hegedűverseny döntő­jében három első, két-két második és harmadik helye­zést értek el a növendékek. A zeneiskola tanulói az in­tézeten kívül is hasznosítják tudásukat, részt vesznek az Űttörőház zenekara és a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar munkájában, vala­mint úttörő- és KlSZ-rendez- vényeken szerepelnek. Az 1970/71-es tanévben csök­kent a kimaradók száma. A Salgótarjáni Állami Zeneis­kola tanárai egyre eredmé­nyesebben veszik ki részü­ket a muzsika megszerette­tésében, a város zenei életé­nek fejlődésében. Séta Salgótarjánban Fotó: Céhmester Arcok a szövetkezetből A gyümölcskertész jövő szakembereit formálni, alakítani... Én valahogy mégis úgy éreztem, hogy job­ban megtalálom helyem a termelőmunkában. Hiszen gyermekkorom óta erre vágytam — magyarázza a fiatal kertészmérnök. A varsányi termelőszövet­kezet tavaly ősszel gyü­mölcskertészt keresett. Kiss István vállalta a munkát. Nem volt könnyű a dolga, hiszen elődje sem volt, így egy leromlott gyümölcsfa­állományt kellett gondjaiba venni. Csak nehezítette a helyzetét, hogy a közös gaz­daság veszteséggel zárta az esztendőt. — Egy jó gyümölcsösben ölöm a szakember munkája. Persze az sem kisebb telje­sítmény, ha sikerül egy le­romlott gyümölcsöst helyre­hozni — vélekedik. Egy termelőszövetkezet kertészének bizony nemcsak szakembernek, hanem köz­gazdásznak is kell lennie. Erre gyorsan rájött Kiss Ist­ván is. A legelső ténykedé­se az volt a szövetkezetben, hogy számolt. Most már pontosan tudja, mit érdemes maghagyni, milyen fákat kell telepíteni, melyik gyü­mölcs az, ami a legeredmé­nyesebben, legjövedelme­zőbben termeszthető. A kertészeti teendők mel­lett ellátja a növényvédelmi feladatokat is. Az egész gaz­daságban az ő irányításával végzik a különböző vegysze- rezési munkálatokat. Kiss István jól tudja, hogy az egyre fejlődő mezőgazdasági termelés egyre többet és töb­bet követel a szakemberek­től. Ezért rendszeresen ké­pezi magát. Most is tanul, a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Intézet levelező hall­gatója. A növényvédő szak­mérnöki képesítést igyekszik megszerezni. Ami kis ideje marad, azt a családjával tölti. Felesége fizika-matematika tanárnő és ötéves kisfiút nevelnek. End- refalván laknak és Kiss Ist­ván onnan jár nap-nap után Varsányba. Hogy mi a kí­vánsága? — Szeretném, ha lakás­gondomon enyhítene a szö­vetkezet — mondja. Talán nem lehetetlen a kívánság teljesítése. Szenográdi Ferenc NÓGRÁD - 1971. június 15, kedd 3 f / I

Next

/
Thumbnails
Contents