Nógrád. 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-15 / 139. szám
M fejlesztések ötéves terve a nyomdában Magyar kiállítók mik ara Moszkvában A NÖGKAD megyei Nyomdaipari Vállalat egymás után két ízben nyerte el a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vandorzászlaját. Kiváló eredményei ellenére sem volt képes azonban maradéktalanul kielégíteni a vele szemben támasztott igényeket. Erre •em volt kapacitása. Közismert egyébként országosan is, hogy a nyomdaipar fejlődése más iparágakhoz viszonyítva, lassúbb. Ugyanakkor az igények évről évre fokozódnak. A központi szervek is behatóan foglalkoztak ezzel a kérdéssel és célul tűzték, hogy a negyedik ötéves terv időszakában olyan fejlesztést kell biztosítani, amivel megszüntethető a nyomdai kapacitás- hiány. A már említett központi koncepció jegyében két év óta dolgoznak a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalatnál is olyan új ötéves' terv kidolgozásán, amely kapcsolódik egyrészt az országos igényekhez, másrészt törekszik a helyi igények kielégítésére. A fejlesztések ötéves terve lesz ez a vállalatnál, mégpedig olyan aranyú, amilyenre az elmúlt húsz év alatt nem volt példa. A vállalat három telephelyen termel. Kereskedelmi nyomtatványokat és különböző lapokat előállító részlege van Salgótarjánban. Dobozüzeme és ugyancsak egy kereskedelmi részlege működik Kisteleken. Vasúttól, de jóformán még megfelelő közúttól is távol elszigetelten termel a kisteleki domborcímke- üzem, ami a foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében a volt bányai épületekben, a Globus Nyomdától átvett gépekkel kezdte meg munkáját. A jelenlegi termelőterülethez viszonyítva a kapacitáskihasználás már az optimális lehetőségek határát súrolja. A fejlesztéssel egyébként olyan gondokat is meg kell oldani, amelyek ma még akadályai mind a mennyiségi, mind a minőségi követelmények jobo kielégítésének. A salgótarjáni telephely túl zsúfolt, pedig alig hatéves. Itt további fejlesztésre nincs lehetőség. Balassagyarmaton viszont új telephelyet építenek. Kisteleken — bár a termelőterülettel nincs különösebb baj —, sok gondot okoz, hogy a forgalomból teljesen kiesik, emiatt költséges az üzemeltetés. A VÁLLALATNÁL fejlesztési célként határozták meg a színes tájékoztató- és propaganda-nyomtatványok minőségi színvonalának növelését. Üj gyártmányként évi mintegy 50 tonnás nagyságrendben a jövőben könyvet is szeretnének előállítani. A dom- borcímkeüzemben — saját kísérleteik alapján — az úgynevezett tapadó címkék gyártását, valamint a tekercsről tekercsre való nyomást kívánják megvalósítani. Tervbe vették továbbá az offsetnyomás megvalósítását is. Ugyancsak a tervben szerepel egy előkészítő kliséüzem létesítése is, mivel ma még a kliséket Budapesten készítik számukra. Természetes, egy sor tervezési intézkedés is szerepel a tervben; új gyártástechnológiai előírások kidolgozása, a programozás, a gyártáselőkészítés korszerűsítése. Hosszan lehetne sorolni, hogy milyen részletkérdésekkel foglalkozik a vállalat új ötéves terve. Ehelyett csak néhány jellemző számot érdemes megemlíteni. Ha a tervben szereplő új objektumok felépülnek, a gépi berendezések megérkeznek, akkor az 1970. évi 38,5 milliós árbevétellel szemben 1975-re már évi H)0 millió forintot érnek el. Amíg a termelés a tavalyinak mintegy 2C0 százalékára növekszik, addig a létszámot mindössze csak 45 százalékkal kívánják növelni. Az egy munkásra eső termelési érték pedig mintegy 74 százalékkal lesz nagyobb az 1970. évinél. A fejlesztés összköltségére 55 millió forintot terveznek. Hétmillió tanácsi támogatást, 12 millió saját fejlesztési-alap- felhasználást, ezenkívül a régi elavult telephelyek értékesítéséből szerzett összeget, valamint 20 millió beruházási és 8 millió forgóeszközhiteit kívánnak felvenni. Az új létesítmények korszerű típusszerkezetekből épülnek, amelyeknél nemcsak az építkezés gyorsasága jelent előnyt, hanem a gazdaságosság is. A vállalat ötéves tervében az is pontosan szerepel, hogy a bérszínvonalat ez időszak alatt mintegy 14 százalékkal tudják növelni. Az állami költségvetésbe viszont a tavalyi 8,3 millióval szemben, 1975-ben már csaknem 21 millió forintot fizet be a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat. AZ ŰJ rTÉVES tervet meglehetősen sok tárgyalás, véleményegyeztetés és vita előzte meg. Sikerült olyan közép távú tervet készíteni, ami megfelel az országos koncepcióknak és a helyi követelményeknek egyaránt. Ebben számításba vették az itt dolgozó embereket is. A létszámfejlesztés érdekében a beiskolázásokat már korábban megkezdték a különböző nyomdaipari szakmunkástanuló intézetekbe, technikumokba. Az új ötéves terv megvalósulásával az itt dolgozók szociális, kulturális ellátottságát is javítani lehet. B. J. A lahássséövetkesetek létrehozása és fenntartása A IV. ötéves terv végén már mintegy 36 milliárd forint értékű lakásállomány gondját viselik majd a lakásfenntartó szövetkezetek. Mi célszerű? A lakásszövetkezetek — mind a fenntartó, mind az építő szövetkezetek — szervezési, szervezeti kérdései sokakat foglalkoztatnak. A kiindulópont: hány lakásból álljon egy-egy lakásszövetkezet? A legcélszerűbb, ha a szövetkezetek átlagos nagysága mintegy 120 lakásra, három-négy átlagos lakóházra terjed ki. Több feladat ellátásában azonban a lakásszövetkezetek társulása is szükségessé válhat. Ez elsősorban a különféle szolgáltatások — karbantartás, felújítás — esetében célszerű, mivel az önálló, gazdaságos megoldáshoz a lakásszám alacsony egy-egy szövetkezeten belül. Ettől függetlenül a szövetkezetek kü- lön-külön is fenntarthatnak kisebb műhelyeket, kéziraktárakat a kisebb javítások ellátására. Különösen ott indokolt ez, ahol a szövetkezetben megfelelő felkészültségű szakemberek, vagy nyugdíjasok vannak, akik vállalkoznak a javítások rendszeres elvégzésére. A lakásfenntartó szövetkezeteknél a feladatok jó ellátásához elengedhetetlenül szükség van megfelelő ügyvitelre. Az a tapasztalat, hogy a négy-ötszáz lakásból álló szövetkezetnél már célszerű megbízottat, gondnokot alkalmazni, aki vezeti a nyilvántartást, teljesíti a tagok megbízásait. Tekintettel arra, hogy a szövetkezetek zöme alacsony taglétszámú, több szövetkezet együttesen is létrehozhat ilyen gondnokságot. A közös gondnokság működhet önálló jogi személyként, továbbá egyszerű társulás gyanánt is. A karbantartómunka megszervezésében még célszerűbb a szövetkezetek társulása. A két-ötezer lakást összefogó lakásszövetkezeti társulás képes olcsón működtetni a maguk alakította karbantartó vállalatot, s a karbantartáson túl a lakások belső javítását is megoldani. Lényegesen több gond van ma még a lakásépítő szövetkezetek szervezésével, amit a területi szövetségek hivatottak elsősorban elősegíteni. A szövetségeknek kell a helyi tanáccsal, pártbizottsággal, szakszervezettel, az egyes vállalatokkal, munkás- kollektívákkal a szervezés kérdéseit tisztázni. Akik segíteni tudnak A tapasztalatok szerint a MESZÖV-ök nagyrészt képesek e szervezési munkákat ellátni. Néhány nagyobb helyen azonban célszerű — a tanács megrendelése alapján a SZÖVTERV és kirendeltségeinek bekapcsolásával elvégezni a megfelelő műszaki-tervezési jellegű előkészítő munkát. Kisebb városokban, községekben a lakásépítő szövetkezetek szervezését — megalakulásának előkészítését a helyi fogyasztási szövetkezetek is elláthatják. Befejezés előtt Befejezés előtt áll Salgó- bányán a KISZ vezetőképző tábor építése. Az eddigi sátrakat ugyanis most kényelmes, jól szigetelt, korszerű faházak foglalják el. A KISZ-táborban hat ilyen fapavilont állítanak fel, amelyben egyszerre százhúsz személyt lehet elhelyezni. A nyáron már ezekbe a házakba „költöznek” a tábor lakói. Az oktatás június közepén kezdődik és szeptemberig tart. Először a középiskolai alapszervi titkárok továbbképzését tartják, majd a területi alapszervezetek gazdasági vezetői, végül pedig az úttörők érkeznek Salgóbányára, hogy részt vegyenek a vezetőképzésen. Negyedik gimnazista korában nem habozott, hogy hová kérje felvételét. Hiszen jóval előbb elhatározta, hogy kertész lesz. — Hogy miért ezt a pályát választottam? Szüleim Drégelypalánkon élnek és a kertünk tele van gyümölcsfával. Én mindig szívesen ápoltam a fákat és talán akkor született meg bennem az elhatározás, hogy kertész leszek — emlékezik vissza gyermekkorára Kiss Isvtán, kertészmérnök. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola elvégzése után a szécsényi termelőszövetkezethez került, ahol két évig mint gyümólcskertész dolgozott. Szerette a szakmáját és talán ez is közrejátszott abban, hogy 1968-ban a mezőgazdasági technikum igazgatósága felkérte őt; mint mérnöktanár adja át ismereteit a jövő szakembereinek. — Így kerültem az iskolába. Nem mondom, szép hivatás gyermekeket nevelni, a A moszkvai szokolnyikí parkban befejeződött az INTORGMAS—71 nemzetközi kiállítás. Szovjet szakemoerek véleménye szerint a kereskedelmi és élelmiszeripari berendezések gyártása területén a Magyar Népköztársaság jelentős fejlődésről tett tanúbizonyságot. Ennek bizonyítékai a többi között az ipari hűtőberendezések és az önkiszolgáló üzletek felszerelési tárgyainak szállítására a kiállításon kötött kereskedelmi szerződések. A szovjet szállodákban és üzletekben jól ismertek a magyar hűtőpultok és berendezések. Különösen kedveltek a kávézókban és a bárokban használatos magyar Balaton és Fantázia kávéfőzőgépek. Ezekből évről évre többet vásárol a szovjet külkereskedelem. A kiállításon bemutatott kávéfőzőgépek, a hozzáértők szerint, világszínvonalon állnak. Az elmúlt napokban különböző delegációk és városok képviselői tekintették meg a magyar kiállítást. Az ukrajnai Kijev Kereskedelmi Nagyvállalat igazgatója, V. Kozlov a magyar külkereskedelmi vállalatok képviselőivel folytatott beszélgetés alkalmával kifejtette, hogy — véleménye szerint — az önki- szolgáló áruházak és üzletek számára gyártott magyar univerzális modul-berendezések kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az olasz és svájci cégek hasonló berendezései. A Portiamat automata adagoló mérlegek iránt rendkívüli érdeklődést tanúsított T. Rucskin, a Fogyasztási Szövetkezetek Ellátási Főigazgatóságának vezetője. — A korszerű kereskedelemben — mondotta —, amikor a vásárlók egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az előre csomagol I áruk iránt, az ilyen mérlegek nélkülözhetetlenek. A magyar mérlegek pontosságukkal, tartósságukkal és könnyű kezelhetőségükke' tűnnek ki Hasonló automata mérlegek már több mint egy éve üzemelnek az egyik moszkvai önkiszolgáló áruházban. Az alkalmazottak a legkedvezőbben nyilatkoznak a magyar mérlegekről. Igen sok látogató érdeklődéssel tanulmányozta a pénztárgépeket, amelyek gyorsaságukkal és megbízható működésükkel tűntek ki. Az INTORGMAS—71 nemzetközi kiállítás bezárta kapuit, de a TRANSELEKTRO és a NIKEX Magyar Külkereskedelmi Vállalatok képviselői még több fontos tárgyalást folytatnak. Örömmel könyvelhetik el a vállalataik hírnevét öregbítő észrevételeket, s az újabb üzleti ajánlatokat. Zeneiskolai hangverseny A tizenhatodik tanévet fejezte be a Salgótarjáni Állami Zeneiskola. Szombaton került sor az évzáró hangversenyre, valamint a bizonyítványok átadására. A rövid, színvonalas koncert után, amelyen valamennyi tanszak egy-egy növendéke szerepelt, Virág László igazgató ismertette az 1970/71-es tanév eredményeit. A 362 beiratkozott tanulóból 71- en értek el kitűnő eredményt. Az iskola tanulmányi átlaga 4,3. Eredményesen szerepeltek a salgótarjáni zeneiskolások a balassagyarmati megyei kamarazene-fesztiválon. A Nagybá- tonyban megrendezett megyei hegedűverseny döntőjében három első, két-két második és harmadik helyezést értek el a növendékek. A zeneiskola tanulói az intézeten kívül is hasznosítják tudásukat, részt vesznek az Űttörőház zenekara és a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar munkájában, valamint úttörő- és KlSZ-rendez- vényeken szerepelnek. Az 1970/71-es tanévben csökkent a kimaradók száma. A Salgótarjáni Állami Zeneiskola tanárai egyre eredményesebben veszik ki részüket a muzsika megszerettetésében, a város zenei életének fejlődésében. Séta Salgótarjánban Fotó: Céhmester Arcok a szövetkezetből A gyümölcskertész jövő szakembereit formálni, alakítani... Én valahogy mégis úgy éreztem, hogy jobban megtalálom helyem a termelőmunkában. Hiszen gyermekkorom óta erre vágytam — magyarázza a fiatal kertészmérnök. A varsányi termelőszövetkezet tavaly ősszel gyümölcskertészt keresett. Kiss István vállalta a munkát. Nem volt könnyű a dolga, hiszen elődje sem volt, így egy leromlott gyümölcsfaállományt kellett gondjaiba venni. Csak nehezítette a helyzetét, hogy a közös gazdaság veszteséggel zárta az esztendőt. — Egy jó gyümölcsösben ölöm a szakember munkája. Persze az sem kisebb teljesítmény, ha sikerül egy leromlott gyümölcsöst helyrehozni — vélekedik. Egy termelőszövetkezet kertészének bizony nemcsak szakembernek, hanem közgazdásznak is kell lennie. Erre gyorsan rájött Kiss István is. A legelső ténykedése az volt a szövetkezetben, hogy számolt. Most már pontosan tudja, mit érdemes maghagyni, milyen fákat kell telepíteni, melyik gyümölcs az, ami a legeredményesebben, legjövedelmezőbben termeszthető. A kertészeti teendők mellett ellátja a növényvédelmi feladatokat is. Az egész gazdaságban az ő irányításával végzik a különböző vegysze- rezési munkálatokat. Kiss István jól tudja, hogy az egyre fejlődő mezőgazdasági termelés egyre többet és többet követel a szakemberektől. Ezért rendszeresen képezi magát. Most is tanul, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Intézet levelező hallgatója. A növényvédő szakmérnöki képesítést igyekszik megszerezni. Ami kis ideje marad, azt a családjával tölti. Felesége fizika-matematika tanárnő és ötéves kisfiút nevelnek. End- refalván laknak és Kiss István onnan jár nap-nap után Varsányba. Hogy mi a kívánsága? — Szeretném, ha lakásgondomon enyhítene a szövetkezet — mondja. Talán nem lehetetlen a kívánság teljesítése. Szenográdi Ferenc NÓGRÁD - 1971. június 15, kedd 3 f / I
