Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-15 / 113. szám
Minél előbb — annál jobb ér lehet jelentkezni az óvodákba Még néhány hét és Ismét előtérbe kerülnek az óvodai elhelyezések. Mivel ez nagyon sok dolgozó szülőt érint, és mindenki előtt ismertek Salgótarján óvodai gondjai, megkérdeztük Kerekes Imréné városi óvodai felügyelőt, mikor lehet jelentkezni az óvodákba? — Már sokszor beszéltünk arról, hogy Salgótarján tizenhat óvodájának 997 férőhelyén jelenleg 1220 gyereket oktatunk. Mondhatnám úgy is: minden talpalatnyi helyet kihasználunk, sokszor már talán a gyerekek rovására megy a nagy zsúfoltság; nincs hely a játékhoz, szorosan egymás mellett alszanak a kicsik, és az óvónők sem tudnak megfelelően foglalkozni a csoportokkal. Mivel az idén is számíthatunk elhelyezési nehézségekre, néhány dologra szeretném felhívni a szülők, elsősorban az édesanyák figyelmét. — Mi történik azokkal a gyerekekkel, akik nem jártak óvodába és szeptemberben már iskolába kerülnek? — Salgótarjánban 80—70 olyan gyereket írtunk össze, aki most ősszel megy iskolába és nem járt óvodába' Ezeknek iskolaelőkészítő csoportokat szerveztünk a Lovász József, a Csizmadia és a Malinovszkij úti iskolában. A foglalkozások heti két alkalommal már meg is kezdődtek, iskolai nevelő foglalkozik a gyerekekkel. Így az alapvető közösségi tudnivalókat, szokásokat elsajátítják. Szükséges az előkészítés, mert különben nehezen illeszkednek be a gyerekek az iskolai közösségbe és nem tudnak lépést tartani azokkal, akik óvodába jártak. — Akik jövőre kerülnek óvodába ? — Felhívnám azoknak a szülőknek a figyelmét is, akiknek gyermekük 1972 szeptemberében kerül óvodába, hogy mielőbb jelentkezzenek felvételre a lakóhelyükhöz legközelebbi intézményben. Még ha az édesanya nem dolgozik, vagy gyermekgondozási szabadságon van, akkor is. Ezek a gyerekek ugyanis előnyben részesülnek a felvételnél és minél előbb kerülnek az előjegyzési lapra, annál biztosabb, hogy el tudjuk helyezni őket. Harmincötén a régi iskolából — Mi a teendőjük azoknak az édesanyáknak, akiknek a közeljövőben jár le a gyermekgondozási szabadságuk? — Ez is nehéz kérdés. Mindenesetre azok az édesanyák, akiknek gyermekük 1971. szeptember 1-ig betölti a harmadik életévét és óvodai elhelyezést igényelnek, mielőbb keressék fel az óvodák vezető óvónőit és augusztus 15-ig mindenképpen vetessék előjegyzésbe a kicsiket. Hasonlóan szeretném kérni azokat az anyukákat is, akiknek ez év végéig jár le a gyermekápolásra igénybe vett fizetetten szabadságuk. — A jelentkezés módja? — Rendkívül egyszerű. A körzethez tartozó óvoda vezetőjét a szülők egyike személyi igazolvánnyal keresse fel. Erre a legalkalmasabb időpont naponta 12—2-ig. Arra külön szeretnék kérni mindenkit, hogy csak a körzethez tartozó óvodába menjenek, mert máshol nem tudjuk elhelyezni a gyerekeket— Mikor lát munkához a felvételi bizottság? — A felvételi bizottság augusztus végén ül össze,, ekkorra már mindenképpen tiszta képet kapunk a jelentkezőkről. Az előjegyzésbe vett gyerekek, valamint az egyedülálló édesanyák gyerekei, továbbá azok, akiknek szociális körülményei megkíván - ják, mindenképpen előnyben részesülnek. Ugyancsak felvesszük — az iskolai tanulást szem előtt tartva — az ötéves gyerekeket. A felvételről mindenkit időben értesítenek máj a. vezető óvónők. Cs. E. Az egészséges szarvasmarha-állományért A GÜMÖKÖR elleni védekezés irányítóival, dr. Köröskényi Gyulával. a megyei állategészségügyi állomás igazgatójával és munkatársával, dr. Szőke Pállal tanácskoztunk az állattenyésztés egyik legégetőbb kérdéséről, a szarvasmarha-állomány gümő- kórtól mentesítéséről. A gümőkór elleni védekezés. állami támogatás igénybevételével 1963-ban kezdődött el Nógrádban. Ekkor a megye, majdnem valamennyi mezőgazdasági nagyüzemi állatállománya fertőzött volt a betegségtől. Az azóta eltelt tdő alatt 78 termelőszövetkezet állatállománya került mentesítésre. állami támogatás felhasználásával. A mentesítés során lecserélt tehenek száma 4418 volt. s pótlásukra 2853 gümőkőr- és brucellamentes környezetben nevelt, saját tenyésztésű és 1965 vásárolt, negatív vemhes üsző került beállításra. Az erre a célra felhasznált állami támogatás összege 19 millió 292 ezer forintot tett ki. Természetesen saját erőből is történt mentesítés azokban a termelőszövetkezetekben. ahol erre tehetőség volt. Ennek eredményeként újabb 12 termelőszövetkezet jószágállománya mentesült a gümőkórtól. A tervszerű. következetes gümőkórmerotesítési munka eredményeként. a mentesítés kezdete óta a megye termelőszövetkezeteinek 90,5 százalékában egészséges az állomány. Az elmúlt év végi tbc-ellenőr- ző vizsgálatok eredménye alapján, a tsz-ek tehénállományának fertőzöttsége 13 százalékos, egy év feletti ü&zőállományuk fer- tőzöttsóge 3 százalékos. egyéb szarvasmarha-állományban pedig 2,7 százalékos. Az egész szarvasmarha-állomány gümőkóros fertőzöttsége pedig 6 százalékos. Az állami gazdaságokban 1966-ban nyílt tehetőség állami támogatással a gü- mőkórmentesítés elvégzésére. Azóta a megyében levő valamennyi állami gazdaság szarvasmarha-állománya mentesült a gümőkórtól. A gümőkórral fertőzött és lecserélt tehenek száma 698 volt. melyet ugyanannyi tbc- és brucellamentes vemhes üszővel pótoltak. A mentesítésükre felhasznált állami támogatás kétmillió 553 ezer forint volt. A GÜMÖKÓR komoly népgazdasági károkat okozó betegség. A gümőkórral fertőzött álltatoknál nagy a súlyveszteség. csökken a jószág tejtermelése. A fertőzött szarvasmarhák fejlődési erélye. a súlygyarapodás 10 százalékkal kedvezőtlenebb. mint az egészségeseké. Kifejezetten jó tartás és takarmányozás mellett, a gümőkórral fertőzött tehenek évi súly- gyarapodása 20. a fertőzött üszőké 15. a hízómarháké pedig 30 kilogrammal kevesebb mint az egészségeseké. A fertőzöttség csökkenti a tehenek produktív életkorát, s ebből következik. hogy mind a szaporulatban. mind a tejtermelésben jelentős értékek vesznek el. A közvetlen károkhoz tartozik még az a vágóhídi veszteség is, amelynek során a szarvas- marha egy része, vagy teljes egésze megsemmisítésre kerül. A szarv asmatrba-gümőíkór megnehezíti a tenyésztés és tartás fejtett technológiai módszereinek bevezetését, elterjesztését. Az egészséges álüorpánynak a fertőzöttektől való megbízható elkülönítése érdekében. a legtöbb gazdaság olyan ál- taitmozgatásokra. átcsoportosításokra, üzemszervezési módosításokra, végső scr-on. többletkiadásokra kényszerül. amelyek nagysága ugyancsak számottevő. A szarvasmarha-gümőkór. veszélyezteti az export biztonságát. a külföldi piacokat. A legtöbb, velünk kereskedelmi kapcsolatban álló ország egyre szigorúbb állategészségügyi feltételekhez köti a szállításokat. Ezek között a szarvasmarha-gümőkór mentessége első helyen szerepel. Lényeges dolog ez, hiszen a szarvasmarhaexport külkereskedelmünkben nagy szerepet játszik. Figyelembe véve a gumók ár- okozta károkat. a megye mezőgazdasági üzemeit évi mintegy 12 millió forint, állami gazdaságit évi 3 millió, a háztájit és egyéni gazdaságokat pedig ugyancsak 3 millió forint veszteség érte. Egy fertőzött tehén termelési érték- csökkenése mintegy 4000 forint évente. TEKINTETTEL a eümő- kc»r nagymértékű kártételére. a Nógrád megyei Állategészségügyi Állomás a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozata alánján az 1972. év végéig teljesen befejezi a megyében a szarvasmarha-állomány gümőkórmenteeítését. Ebben az esztendőben négy. 1972-ben pedig öt termelő- szövetkezet állományának tbc-mentesítését végzik el. Ezzel a szarvasmarha-állomány teljességében egészségessé válik. J B Gy. ff Angyal László Kovács Klári Kelemen János A szécsényi mezőgazdasági technikumban még 3ő diák érettségizik. Az intézmény most már szakközépiskolaként folytatja munkáját. Az idén ezért volt ünnepélyesebb az érettségiző diákok búcsúztatása. Mikes József, igazgató a fiatalokhoz szóló beszédében ezt így fogalmazta meg: „A mai ballagás az életeteknek egy szakaszát zárja te, az iskolának pedig egy korszakát. . A szécsényi mezőgazdasági technikum becsületesen elvégezte a feladatát. Elsőként adott tömegesen szakembereket a mezőgazdaságnak, akik a nehéz körülmények ellenére, többségben helyt álltak a munkában. A most útra induló, 35 érettségiző fiatalt is várják az üzemek. Az igazgató asztalán egy kimutatás, amelyben a termelőszövetkezetek által kért technikusokat jegyezték fel. Minden végzősnek munkahelye vanAmikor á technikumban jártunk, a végzős diákok az írásbeli dolgozatokat készítették. Az egyik tanár a folyosón ügyelt, hogy semmi zaj ne zavarja a képesítőiket készítő fiatalokat. A végzősök nyugodtan dolgoztak. Az elmúlt négy esztendő alatt is szorgalmasan tanultak. Leg többjük tanulmányi eredménye négyes és ötös között mozog. Tanáraik nagy szeretettel emlékeznek rájuk. Ez kicsendült az igazgató szavaiból is, amikor- így fejezte be búcsúztató beszédét: „A tantestületnek hiányozni fogtok, de ez az étet rendje. Szeressétek szakmátokat. Alkalmazzatok új termelési módszereket a mezőgazdaságban és tanuljatok szakadatlan, hogy hozzájáruljatok a bőség megteremtéséhez az országban.” A szünetben beszélgettünk három végzős növendékkel. Mindhárman nagy reménységgel néztek .a jövőbe. Angyal László Somoskőújfalui fiú, aki éveken keresztül volt az iskola KISZ-titkára is. Érettségi után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen felvételizik. Tanulmányi eredménye átlagban 4,7 volt. Azt mondja, hogy a mezőgazdasági munkát élethivatásának tekinti- Uzemszervező mérnöki képesítést kíván szerezni, azután hazamegy Somoskőújfaluba, a termelőszövetkezetbe. Kovács Klára szécsényi kislány, csak nehezen tud kizökkenni a dolgozatírásra fordított gondolatokból. Annyit azonban elmondott, hogy az érettségi után a szécsényi AGROLABOR-ban vállal munkát. Azért itt, mert mindig jobban vonzódott az elméleti munkához, mint a gyakorlathoz. Tanulmányi eredménye 4,5. Most még minden figyelmét a vizsgára összpontosítja, sikeresen akarja elvégezni. Tanárai bíznak benne és ő örül, hogy kívánsága teljesül. Kovács Klári mindig nagyon szorgalmas volt. Azzal fejezi be: „Én nem félek a gyakorlati élettől sem. Az iskolában erre is megtanítottak- Dolgozni fogok becsületesen. . Kelemen Jánosnak, a pásztói fiúnak az az első szava, hogy az iskolai évek nagyon gyorsan elmúltak- Szerette az iskolát. Legszívesebben az állattenyésztést tanult«. Szülei is parasztemberek, állatokat nevelnek, azért is szerette meg az állatnevelést Kelemen Jancsi nagyon boldog. Nem kell elhagynia az iskolát. Ott marad az intézet tangazdaságában. Később tanulni fog, mert a mezőgazdaságban mindig tanulni kell. Azzal fejezte be a beszélgetést, ha a szakközépiskola nővén dékei gyakorlati munkára hozzá is elmennek, a legfontosabbnak tartja majd, megszerettetni velük a szakmát. Véget ért a szünet. A folyosók újra elcsendesedtek. A végzős diákok pedig készítették dolgozataikat, hogy ezzel is számot adjanak felkészültségükről, s nyugodt telkiismerettel indulhassanak az életbe. Bobál Gyula PAPP JÁNOS V. őszinte barátsággal — Több magyart várnak A kormányzó úr áradozik — Hová, merre vezet az út? sokan Magyarországon még ma is csak úgy képzelik el Törökországot, ahol mindenütt háremek vannak, szultánok és basák uralkodnak, lefátyolozott hölgyeket, turbá- nos, ougyogós. száguldó lováig sokat látnak maguk előtt. El- :Sá avult ez a kép, régen meg- f! szűnt mér ez az elképzelt török világ Törökországban, ebben az Európát Ázsiával keverő országban sok furcsaságot talál az, aki oda ellátogat. A zaj. a vevők és az árusok alkudozó hada, a forgalom, a közlekedés tülekedése borzolja az ember idegeit. Mások ott az illatok, az ízek, mások az emberek. Óriási az ellentét a gazdagság, a pompa és a szegénység a primitívség, valamint a hirdetett teljes demokrácia és a valóságos demokrácia között. Bármerre jártunk Törökőr- máig: külügyminiszterünk, Törökországból évente 600 összegezésül azt tudnám szágban, a magyar népnek ki- Péter János törökországi és a ezren utaznak — főleg nyuga- mondani: Törökország szép járó tisztelettel, őszinte barát- török külügyminiszter ma- ti országokba — Európába és ország, kedves, barátságos em- sággal köszöntöttek bennün- gyarországi látogatásáig. — 900 ezer turistát látnak ven- berekkel, demokratikus jókét. Testvérnek, rokonnak sorolják a kapcsolat, a barát- dégül nyugati országokból, gokért küzdő munkásokkal, if- - tartják a magyart és ezt nem- ság megnyilvánulásait. n Szeretnék, ha több magyar jósággal és katonai rohamosak az isztambuli „Magyar Az igazsághoz tartozik: ke- turista keresné fel országukat, osztagokkal Hogy hová vezet Testvérek” nevű utcával, a veslik kapcsolatainkat, több az idegenforgalom növelése ennek a NATO-tagországnak, sok Magyarfi vezetéknévvel, magyar látogatását várják Tö- érdekében fejlesztik az Egei- ennek a nem kevés belső vagy a rodostói Rákóczi-ház- rökországba. Ügy vélekednek, tenger partjait. Tény az, hogy gondtól terhes országnak az zal reprezentálják, hanem kö- hogy nagyon örvendetes a egyetlen országnak sem kö- útja, milyen közeli jövőt biz- zös történelmünkkel és még két ország kapcsolatainak zömbös — sem politikailag, tosít majd népének, ezt még inkább a mindennap meg- alakulása, de azt szeretnék, ha sem gazdaságilag —, hogy jósolni sem próbálom. Legfelnyilvánuló, a két nép közele- gyorsabban fejlődne országa- mennyien látogatják, milyen jebb remélni merem: ha leg- désére tett lépésekkel. Rá- ink között az idegenforgalom, véleménnyel távoznak földje- közelebD viszontláthatom kóczi, Kossuth, Mikes Kele- a turisztika. Fahrettin Akkut- ről és milyen hírt keltenek Isztambul minaretjeit, nyüzs- men nevét emlegetik, akiknek lu úr, a tekirdai terület kor- róluk a világban. gő utcáit, ha ismét tisztelegmenedéket adtak, Bartók mu- mányzója mondta: ő maga je- Érdekes és szép ország, hetek Ankarában Atatürk és zsikáját hallgatják — a 30-as löl ki parcellát a tengerparton gazdag múlttal, értékes művé- Rodostóban Rákóczi emléké- évek közepén járt Bartók Bé- egy magyar kempingnek, hogy szeti alkotásokkal rendelkezik nek, talán több elégedett, holla Törökországban gyűjtő- kapcsolatunk ne csak iroda- Törökország. Az igazsághoz dog emberrel találkozom, úton —, Liszt-rapszódiákat és lom, hanem konkrét valóság tartozik azonban az is, hogy (Vége) más magyar zenét gyakran tegyen. (Akkutlu kormányzó sugároz a Török Rádió. Most úr 1937-ben 15 napig tartóz- folyik a Bánk bán fordítása, kodott Budapesten. Áradozik, készülnek a Csodálatos man- felsőfokon beszél az akkori darin előadására, kiadás előtt Magyarországról, Budapestről, van egy magyar—török anto- országunk szépségéről. Pedig lógia és Rásonyi professzor az egy más, egy szegény Maúrnak, az ankarai egyetem gyarország talmi fényű fővá- magyar tanszéke vezetőjének rosa volt. Vajon most, 35 év egy könyve a török—magyar után mit szólna a gazdagabb, kapcsolatokról-. Molnár József egyre szépülő, egy új, megvál- építésznek most jelent meg tozott világot tükröző Makönyve a magyarországi török gyarországról és Budapestről építészet emlékeiről, Erdélyi Akkutlu kormányzó úr? Szí- Miklós karmester-művészünk vesen kalauzolnám nálunk.) A éppen ottjártunkkor koncerte- tekirdai borkombinát igazga- zett Ankarában. Vendéglátó- tója szívesen venné fel a ink a múlttól — Tóth Pál ma- kapcsolatot hasonló magyar gyár származású francia báró gazdasággal, a fiatal, szimpa- a török hadsereget oktatta a tikus polgármester — aki 69- stratégiára — a közelmúltig ben Borsodban és test- „ ., „ _ . vérvárosukban, Sárospatakon- Gabor /sazsa magyar szar- _ pedig egyik fö felaSatának mazású amerikai filmszínész- tártja, hogy elősegitse a két nő első férje török volt — a nép közeledését Sttand a Fekete-tenger partján NÓGRÁD — 1971. május 15., szombat %
