Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

Véleményünk él a/rin f ű tün k A Minden kilométerkőnél... sorozat Tíz perc múlva nyolc című, csüiörtöki adása a sorozat színvonalánál — ez sem magas — gyengébb volt. Szergóék bulgáriai bujkálása írói-rendezői ötlet híján rendkívül vontatottra, a konspirá- ciós mozzanatok bemutatása átlátszóra, néha valószínűtlenre sikerült. A pergő cselekmény hiányában — márpedig ez elengedhetetlen teltétele az ilyen jellegű filmsorozatoknak — e részben a színészi játék sem volt képes érdeklődést felkel­teni a nézőben. Egy éve távozott az élők sorából Fábry Zoltán, a cseh­szlovákiai magyar irodalom egyik nagy alakja. A „Palack­posta” a „stószi remete” életét, munkásságát igyekezett be­mutatni, Czine Mihály irodalomtörténész kommentálásával. Fábry Zoltán szerepe más volt az ellenforradalmi Magyar- ország politikájának, irodalompolitikájának érvényesülése idején, megint más 1945. után. „Műfajom: az antifasizmus.” — ez a Fábry-mondat emberi, írói lényegét, hitvallását fo­galmazta meg. Az Európa elrablása, a Hazánk, Európa, a Fegyver, s vitéz ellen, vagy a Korparancs, a Palackposta, s még annyi rendkívül jelentős mű írója mindvégig hű ma­radt ehhez az emberi hitvalláshoz. Valóban úgy van, hogy az életforma, az életmű részévé válhat adott történelmi kor­szakokban. Valahogy úgy, mint száz évekkel ezelőtt a hu­manizmus. ★ Ma. szombaton, a Monitor Latin-Amerikát mutatja be. A sorozat második adása, amely a második világháborút követő évtizedek történetét tárgyalja, minden bizonnyal ha­sonlóan színvonalas lesz, mint a kezdeti adás. A ma esti tévébemutatón Euripidész: Iphigénia a tauroszok földjén cí­mű tévéjátékot látjuk, Horváth Jenő rendezésében. Iphigé- nia királylányról két drámát írt Euripidész Az Iphigénia Auliszban-t már láthattuk. Az Artemisz által megmentett királvlány életre ítéltetését érdeklődéssel várjuk. (te) Kulturális mozaik JUBILEUMI KULTURÁLIS SZEMLE. Az úttörőmozgalom ünnepi zászlóbontásának 25. évfordulója alkálmából, ma délután Salgótarjánban jubi­leumi kulturális szemlét ren­deznek. A megyéi József Atti­la Művelődési Központban délután öt órakor kezdődő diszbemutató tulajdonképpen válogatás az egy hónapja megrendezett kulturális szem­le aranyérmes produkcióiból. Hét iskola közel négyszáz kis­dobosa es úttörője vesz részt a háromórás előadáson. A mű­sorban a gyerekek beszámol­nak sokoldalú kulturális tevé­kenységükről. Énekkari szá­mokat, táncokat, ének-, zene­szólókat, verset és prózát ad­nak elő. Bemutatásra kerül­nek báb- és irodalmi jelene­tek. Ízelítőt adnak művészi tornából is. A műsor érdekes­sége, hogy közreműködik a Gagarin Általános Iskola ri-. porterszakköre is. A kis ri­porterek ismertetik társaik te­vékenységéi, bemutatják a csoportokat és a szólistákat. ★ HANGVERSENY. A Balas­sagyarmati Állami Zeneiskola művésztanárai ebben az évad­ban igen figyelemre méltó produkciókkal vétették magu­kat észre A hónap utolsó napján, 31-én ismét érdekes hangversenyt rendeznek. Ve­res István fuvola- és Fogara- si Béla gitárművész-tanárok adnak koncertet. Már a két hangszer párosítása is feltű­nő, mivel napjaink hangver­senygyakorlatában ritkán ta­lálkozhatunk ilyen összeállí­tással. Szép koncertet ígér a műsorösszeállítás is, amely­ben Handel-, Telemann-, Fürstenau-. Diabelli-, Kum­mer- és Molino-darabok sze­repelnek. A hangversenyt az Országos Filharmónia és a Balassagyarmati Állami Zene­iskola rendezésében a Mik­száth Kálmán Művelődési Központban tartják. A műsor­vezetői tisztet Réti Zoltán lát­ja el. ★ ÜNNEPI KÖNYVHÉT. Az idei ünnepi könyvhét valami­vel rövidebb ideig tart, mint az előző években Az előzők­höz viszonyítva kevesebb könyv jelenik meg, de maga­sabb példányszámban (38 könyv, 761 550 példány). A kevesebb ünnepi kiadvány nem jelent szűkebb választé­kot, mert az első félévben már megjelent új és klasszi­kus művek sokasága is a könyvbarátok rendelkezésére áll. Az ünnepi megnyitót má­jus 29-én tartják a budapes­ti Ady-szobornál. Az idei könyvhét köteteiből ízelítőül felsorolunk néhányat. Megje­lenik a napokban elhunyt Er­dei Ferenc Város és vidéke című munkája a Magyaror­szág felfedezése sorozatban. Fejes Endre Kéktiszta szere­lem című kötete az ismert író drámáit, rádió- és tévéjáté­kait tartalmazza. Nemes György, az Élet és irodalom- főszerkesztője állította össze az írószemmel című kötetet, amely az 1970-ben megjelent jelentősebb riportokat, szoci- ográfikus írásokat, írói szo­ciográfiákat tartalmazza, be­mutatva az 1970-es magyar valóság eg.v-egy jellegzetes pillanatát Juhász Ferenc új éposszal, A halottak királyá­val jelentkezik. Ahol a szi­get kezdődik címmel adják közre a fiidal prózaírók anto­lógiáját. A magunk kenyerén a fiatal költőket mutatja be. Az életmű sorozatban jelenik meg Illyés Gyula, Illés Endre, Lengyel József egy-egy köte­te. Közreadják a hagyomá­nyos Körkép antológiát, s többek között Váci Mihály összegyűjtött verseit. VÁROSTÖRTÉNET. Elké­szült a Salgótarján története című 30 íves városmonográfia, amelynek megírásában dr. Belitzky János, dr. Szabó Bé­la, dr Horváth István, Schneider Miklós, dr. Molnár Pál, dr. Horváth Istvánná, Csongrády Béla és dr. Berkes József működött közre. A lek­torok — dr Molnár József, dr. Vörös Károly és dr. Simon Péter kandidátusok — elisme­rőleg nyilatkoztak az elkészült műről. A könyvet a gyomai Kner Nyomdában állítják elő 1972. január 15-ig, ötezer példányban. A Magyar Tudo­mányos Akadémia Történet- tudományi Intézete jelentős eseménynek tartja a helytör­ténetírás szempontjából ezt a kötetet, s a tervek szerint Salgótarjánban rendezi meg januárban az országos hely- történeti szimpoziont. Munkában a vadásztársaság Á Karancsvölgye Vegyes Ktsz Vadásztársaság Intéző Bi­zottsága számba vette az idei dúvadirtási eredményeket. A tavasz folyamán 1440 mér­gezett tojást helyeztek el a vadászterület különböző ré­szén. A mérgezett • tojással elpusztítottak 758 ragadozót, amelynek egy része szárnyas, a kisebbik része pedig szőrmés. A napokban végzik el a ró­ka- és borzkotorékok füstölé­sét, erre alkalmas füstgyer­tyákkal. Eddig 63 kotorékot derítettek fel. Közben foglal­koznak a vadetetők rendbe té­telével, sózok feltöltésével, magaslesek kijavításával. Hí Vándorlásaim a művészet körül Egy páratlanul gazdag élet első szakaszának történetét kapja az olvasó Lyka Károly „Vándorlásaim a művészet körül" című, több mint 200 színes és fekete-fehér repro­dukcióval gazdagított köteté­vel. Lyka Károly (1869—1965) Kossuth-díjas legelső művé­szeti élménye pici gyermek­korához kapcsolódik. „Sokat betegeskedtem, s édesanyám gyakran ült ágyam mellé, és lovacskákat rajzolt szórakoz­tatásomra, ahogyan a leányis­kolában tanulta. Egyebet nem tudott, csak lovacskákat. El- bűvölten néztem, hogyan ala­kul ki a ceruza járásából egy heverő, álló vagy vágtató lo­vacska, és vágyakozva les­tem, hogyan is kell ilyesmit csinálni.” Ilyen egyszerűen és kedve­sen beszél élete indulásáról, müncheni élményeiről, ahol megismerkedik Hollósy Si­mon mester iskolájával, és az ott gyülekező fiatalokkal alig tíz év múlva megalakítják a nagybányai iskolát. Különös, sokfelől összeverődött embe­rek közössége volt a münche­ni Hollósy-kör, amelyben csak egy hiteles sarzsi volt: a te­hetség. „Ez volt ebben a kis köztársaságban az egyetlen kritérium, ez tette lehetet­lenné, hogy lábra kapjon va­lamely szociális elkülönödés'” Lyka Károly emlékezései­ből kirajzolódik előttünk a századforduló művészeti élete, megismerkedünk Itália, a Ke­let művészetével, mindenütt biztos kézzel vezet bennün­ket, ahogyan egész életében kritikáival és a katedráról irányítva fejlesztette a magyar művészeti gondolkodást. Elsőrangú forrásmunka ez a kötet, tanulhatnak belőle a műtörténészek és az iroda­lommal foglalkozók egyaránt. Nem hiába volt művészettör­ténészként is Tain követője, valójában volt érzéke az apró, de jellegzetes jelenségek meg­figyelésére. Csak egy példát: ahogy Kossuth haláláról ír, ahová a Pesti Napló megbí­zásából kerül, hogy tudósítsa a lap olvasóit, ahogy a kor­mányzó fiával való beszélge­tés után azonnal megállapít­ja, hogy az alma messze esett a fájától, látszik, hogy újság­írónak is biztos ítéletű. Az első világháború kitöré­séig kalauzol el bennünket a művészet világába a nagyon szép kiállítású kötet, mintha a megállapítás: „Azonban 1914-ben kitört a világhábo­rú és felforgatta minden mű­velt nemzet életrendjét” azt is jelentené: tiltakozom a ha­lál ellen. A halál ellen, amely immár lehetetlenné teszi, hogy e nagy tudású művész tovább folytathassa vallomásait. Posztumusz kötete így is örö­met okoz mindenkinek, aki szereti a szépet és szívesen kutat születése titkai után. India, nyugalom és nyugtalanság India, ez a hatalmas, ősi kultúrájú ország mindig is ér­dekelte az embereket. Ha ma mégis azt mondjuk, hogy kü­lönösen aktuális és jó időben jelent meg Kalmár György „India, nyugalom es nyugta­lanság” című műve a Kos­suth Könyvkiadó gondozásá­ban, akkor ezt azért tesszük, mert a televízió jóvoltából az elmúlt hetekben kaptak az olvasók érdeklődést-felkeltő filmsorozatot (India felfede­zése), másrészt Indira Gandhi vezetésével a jobboldal visz- szahúzó erőitől megszabadult Nemzeti Kongresszus Párt győzelme felkelthette a re­ményt. hogy „India többé nem a változásra keptelen. der­medt Kelet. Még nem lendült mozgásba, de már megindult” — ahogy Kalmár György is írja. A könyvet újságíró írta, aki több esztendőt töltött el In­diában s bár vallja, hogy In­dia megismerhetetlen, a mai Indiát igyekszik megértetni. Érzékelteti az ország óriási méreteit, a népek és nyelvek gazdag változatosságát, a hin­duizmus sokszínű vallásos­filozófiai rendszerét és ennek társadalmi-gazdasági hatását. „Indiát senki és semmi nem fenyegeti úgy, mint saját el­maradottsága. S mert a mo­nopóliumok által ajánlott út követhetetlen, az eddig járton viszont nem lehet tovább ha­ladni — India jövője attól függ, képes-e megtenni azt a baloldali fordulatot, amelyet kormánya megígért, s kom­munista ellenzéke sürget ” — írja igen találóan. A gazdag képanyag és bib­liográfia még értékesebbé te­szi ezt a könyvet, amelyet mindenkinek ajánlunk, aki ennek a világ leggazdagabb és egyben legszegényebb or­szágának az igazi életét akar­ja megismerni. Sátrak melege A Honvédelmi Miniszté­rium és a Magyar írók Szö­vetsége 1965 óta minden esz­tendőben irodalmi pályázatot hirdet a hazafias nevelés és a honvédelmi nevelés gondola­tának jegyében. Az utóbbi két esztendő legsikerültebb alkotásaiból állították össze a „Sátrak melege” című antoló­giát, amelyben Garai Gábor, Bella István, Sumonyi Zoltán, Csanády János, Kalász Már­ton, Soós Zoltán versekkel, Barabás Tibor, Galgóczy Er­zsébet, Szeberényi Lehel, Tí­már Máté, Molnár Géza, Bér-; tha Bulcsu, Thiery Árpád el-; beszélésekkel szerepel. Több irodalmi riport mellett megtalálható a kötetben Do- bozy Imre felszólalása az eg­ri hazafias nevelés kérdésé­ről tartott konferencián. A ha­zafias nevelés fontos, iskolája a hadsereg, de hadköteles korban már alig lehet jelle­met kialakítani — mondotta. A fiatalokra zúdított tömén­telen ismeretanyagban kevés az emberről, a jellemről, a felelősségről, a kötelességtel­jesítésről, a szolidaritásról, az áldozatkészségről, ennek örö­méről szóló, a valóság által is hitelesített anyag. A „Sátrak melege” című köJ tét jó szolgálatot tesz a szo­cialista hazafiasságra nevelés szép ügyének, elmélyíti az ol­vasók internacionalizmusál:, jogosan tesz büszkévé bennün­ket, hogy a magyar interna­cionalisták csontjai mindenütt porladnak, ahol szent ügyért kellett áldozatot hozni. Az írásművek sugallják hőseik példájával is, hogy a ma fia­taljai is legyenek méltó utón dai a nagy elődöknek, törté­nelmünk buktatóit pedig igyekezzünk elkerülnL (Zrí­nyi Katonai Kiadó, 1971.) DUTRA-gépek a BNV-n NÓGRÁD - 1971. május 15., szombat Most, májusban, Lmét megjelennek a DUTRA-gépek a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Közülük néhányat is­mertetünk. A D4K—B-traktor és a rászerelt talajstabilizációs géplánc. A D4K—B-traktor 90 LE-s motorral ellátott összke- rékhajtású Diesel-traktor. Számos cikkben ismertettük már a mező- és erdőgazdaságban történő alkalmazást. Most a traktorra szerelhető és azzal üzemeltethető talaj- stabilizációs gépláncot ismertetjük részletesebben, mert alkalmazása bővíti a D4K—B DUTRA-traktor felhaszná­lási területét is. A géplánc létrehozatalát annak a ténynek köszönheti, hogy a közúti járművek száma rohamosan nő Magyar- országon is, és ez egyben az útépítő szervek és gépek ka­pacitásának állandó növekedését is megkívánja. De a me­zőgazdaság gépesítésének növelése is állandóan újabb útépítőigényeket is jelent. Az útépítő szervezetek kapacitását jelentősen növelni lehet a helyi anyagok fokozottabb felhasználásával, és az építési munkák gépesítésének növelésével. Különösen érvényes ez az útalapok stabilizációs módszerekkel törté­nő kiépítésére, mert itt a legtöbb esetben, az útépítés helyszínén levő talajok — a megfelelő kötőanyagok hoz­zákeverésével — útalapok céljaira közvetlenül alkalmassá válnak. A talajstabilizáciq technológiájának lényege: a helyi talajhoz valamely szilárdításhoz használatos kötőanyagot — cementet, meszet, pernyét, bitument — egyenletesen elosztunk, összekeverünk és tömörítünk. A magyar stabilizációs géplánc alapgépe a Vörös Csillag Traktorgyár által gyártott D4K—B típusú összke- rékhajtású Diesel-traktor. Ä talajstabilizációs berendezésekkel végzett művele­tek sorrendje: 1. Talajelőkészítés (talajegyengetés) autógaderrel vagy D4K—B-traktorra szerelt tolólappal. 2. Cementelosztás: a D4K—B-traktorral vontatott D41 típusú cementszállító pótkocsira szerelt cementelosz­tó berendezéssel. 3. Talajkeverés: a D4K—B-traktor elejére és hátul­jára szerelt talajmaróval. 4. Tömörítés: a D4K—B-traktor elejére és hátuljára szerelt többtagú vibrációs tömörítő lapsorral. 5. Simító hengerlés: gumihengerrel. A D4K—B-traktor tarlónjárva-szántó kopirberendezéssel. A kerekes traktorok szántási rendszere nem hasz­nálja ki tökéletesen a traktorok vonóerejét. A traktor barázdába dőlésével a traktor vonóereje is jelentősen csökken a barázdamélységtől függően. A vonóerő gazdaságos kihasználására olyan szántási rendszert kísérleteztek ki, amelynél a traktor jobb és bal oldali kerekeinek terhelése egyenlő, ezáltal a traktor a lehető legnagyobb vonóerőt tudja kifejteni az adott vi­szonyok mellett. Ez a szántási rendszer a traktor tarlón; járva történő üzemeltetése. Ehhez alakították ki a D4K—B-traktorral üzemeltet­hető tarlónjárva-szántó kopírberendezést. Így a D4K—B- traktor alkalmazási lehetősége újabb területtel bővült. A gépek megtekinthetők az autó- és traktoripar pa­vilonja előtt. A vállalat szakemberei mindenkor készség­gel állnak az érdeklődők rendelkezésére. (X) DUTRA forgórakodó A DUTRA D4K—B tolólappal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents