Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-15 / 113. szám
IBUSSZÁL — egyénileg Az évről évre szaporodó külföldi utazások száma új feladatokat jelent az IBUSZ számára is. A tapasztalatok és a statisztikák arra utalnak, hogy a turisztikában a csoportos utazások helyett az egyéni utak lépnek előtérbe. A társasutazás — bár még ma is sok híve van — nem mindenben elégíti ki a külföldre utazók igényeit. Ehhez a tendenciához alkalmazkodik az IBUSZ, amikor tovább fejleszti — a már tavaly megindult — egyéni utazás lehetőségeit. Ennek lényege: a devizával rendelkező egyéni turista — akár szocialista országba, akár nyugatra utazik — megrendelheti az IBUSZ- nál szállodáját, előre gondoskodhat az étkezésről és más szolgáltatásról. Nincs tehát a csoportos indulás dátumhoz kötve, külföldön, az előre megadott helyen csatlakozhat a neki tetsző csoporthoz, idegenvezető kíséretében bonyolíthatja programját. Az idén 4 ilyen típusú út áll a külföldre utazók rendelkezésére. Velencéből indul egy vonatos körutazás 20 százalékos vasúti kedvezménnyel. Ugyancsak Velencéből indul az autóbuszos olasz körutazás. Bécstől—Bécsig olasz körúttal egybekötve vehetnek részt turistáink egy körutazáson. És végül a Becsből induló körutazás több országon át spanyolországi üdüléssel nyújt gazdag programot az utazóknak. Ez utóbbi például — tehát az európai körutazás — 100 és fél dollárba kerül, de ehhez még minden túrista 26 dollár zsebpénzt kap. Csoportosított egyéni utak Indulnak a jugoszláv, a bolgár és a román tengerpartra, valamint Csehszlovákiába, Ótát- rafüredre. Az autóstúristák számára külön körutat rendez az IBUSZ. Az utazás itt konvojban történik, IBUSZ kísérővel. A részvételi díj forintban fizethető és az IBUSZ gondoskodik többek között az üzemanyag-költségről. Ebben az évben Jugoszláviába, Olaszországba és Spanyolországba rendeznek ilyen utat. Az úgynevezett RIT utazás keretében a külön programban meghatározott szolgáltatások igénybevétele esetén 20 százalékos vasúti kedvezményben részesülnek a turisták. Ilyen út indul az idén Jugoszláviába, Ausztriába, Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba. Az IBUSZ az egyéni utazóknak vagy csoportoknak kívánság szerinti programot biztosit Európába bármely országába, városnézést szobafoglalást, étkezést, kirándulásokat. Az IBUSZ-irodák az ország egész területén részletes felvilágosítást adnak az utazni szándékozóknak. Kohász-fúvósok Győrött Az idén Győr városának 700 éves jubileuma alkalmából a patinás dunántúli metropolisban rendezik meg a Vasas fúvószenekari találkozót. A jubileumi ünnep- ségso rozatnaik méltó része lesz az augusztus 19—22-én sorra kerülő zenei rendezvény, amelyre meghívást kapott a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ fúvószenekara is. A meghívás kézhezvétele óta nagy a készülődés a „Kiváló Művelődési Otthon’’ kitüntetést elnyert intézmény jó hírű zenekarában. A Kohász-fúvósok hírükhöz méltóan szeretnének szerepelni Győrött, s ezért a próbákat már a készülődés szolgálatába ál lí rótták. Péczeli István karnagy vezetésével nemcsak a repertoár régi diarabjait esiszolgatják, hanem újabb számokat is tanulnak. Versenycéljaink MOSTANÁBAN, hogy a IV. ötéves terv végrehajtása során viszonylag belátható közelségbe került a gazdaságilag fejlett országok úgynevezett küszcbszintjének elérése, napirendre került az a kérdés, hogy kiket is akarunk tulajdonképpen utolérni. Mindjárt elöljáróban kijelenthetjük: nem az amerikaiakat, nem is a nyugatnémeteket. A gazdasági fejlettséget, az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet tekintve viszonylag nem mesz- sze jár előttünk a szomszédos Ausztria Szeretnék mielőbb elérni Ausztria jelenlegi gazdasági, fogyasztási szintjét, megközelíteni üzletei gazdag áruválasztékát stb. De az osztrákokat sem tekintjük versenytársainknak, még kevésbé példaképeinknek. A verseny nálunk sajátos hazai adottságaink optimális kihasználásával a IV. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítéséért és túlteljesítéséért folyik. A IV. ötéves terv átfogó népgazdasági és részben még formálódó konkrét helyi feladatainak hatékony végrehajtásából minden dolgozó kollektíva és az egész társadalom számára határozott mennyiségi és minőségi tennivalók adódnak. S az utóbbiakon, a minőségi tennivalókon van a hangsúly. Ha gazdasági fejlődésünk eddigi ütemét tartani, a nemzeti jövedelmet évente legalább —6 százalékkal növelni kívánjuk, akkor nélkülözhetetlen erőforrásaink jó kihasználása, a dolgozó létszám hatékonyabb foglalkoztatása. Ha ugyanis a kereső népesség arányát hazánk munkaképes korú lakosságához viszonyítjuk, mondhatjuk, elértük a világszínvonalat. Egyre kevesebb új dolgozó vonható be a termelésbe, azt is figyelembe véve, hogy a munkába lépő fiatalok, a felszabaduló mezőgazdasági dolgozók, a ma még a háztartásban és gyerekneveléssel foglalkozó asszonyok főként csak a nyugdíjba vonulókat pótolják, illetve a gyorsan fejlődő szolgáltató és szociális szektorok nyomasztó létszámhiányát enyhítik. Ezért a termelés intenzív fejlesztése kikerülhetetlen feladat. Minden üzemben a meglevő vagy csökkenő létszámmal kell több, értékesebb, korszerűbb terméket előállítani. Ennek egyik fő útja a vezetés, a munkaszervezés javítása, a technológia fejlesztése, a munkafegyelem megszilárdítása és általában a belső tartalékok mozgósítása. De nem kevésbé fontos a gyártmányok korszerűsítése, a keresett, előnyösen ét tékesíthető termékek arányának növelése, a hazai adottságainknak leginkább megfelelő profilok, termelési kultúrák és gazdasági szerkezet kialakítása. Ezt a célt szolgálják a IV. ötéves terv kiemelt fejlesztési programjai, s a vállalatok és szövetkezetek közép távú piaci munkájának súlypontjai. Az érdemi verseny tehát a hazai és az országos lehetőségek jobb hasznosításáért folyik. Lehet, hogy egyesek túl általánosnak és formálisnak találják ezt a megfogalmazást, Valójában azonban konkrétak és mérhetőek a versenyfeladatok. Szinte stopperórával mérhetőek azoknak a hazai vállalatoknak a teljesítményei, amelyek hasonló vagy egymást helyettesíthető fogyasztási cikkeket, élelmiszereket, anyagokat, termelési eszközöket állítanak elő. A zsűri, a termelőktől független vevőközönség értékítéletéből, vásárlásaiból tevődnek össze a helyezési pontok. Ha ráadásul még az adott termékből exportra is jut, s külföldi szállítmányok is gazdagítják a hazai áruválasztékot, a pontverseny alakulásába a világpiac is beleszól. A nemzetközi verseny szerepe különösen nagy azoknál a termékeknél, amelyeket idehaza monopolhelyzetben levő vállalat készít. Szinte valamennyi beruházási eszköznél mérlegelheti a vevő, hogy a hazai vagy az import terméket választja-e, attól függően, hogy melyik jobb és olcsóbb. Másrészt termelőüzemeink túlnyomó többsége kénytelen termelésének egy részét exportálni, s ezáltal többsége kénytelen termelésének egy részét exportálni, s ezáltal igazodni a szigorú világpiaci követelményekhez. (Az export-import körét jellemzi, hogy nemzeti jövedelmünk, megtermelt összes anyagi értékeink mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban kicserélődik.) Igaz, az állam pénzügyileg támogatja az exportot, de csak a népgazdaság érdekeinek megfelelően. Ezért a IV. ötéves terv időszakában jelentősen tovább csökken az állami támogatások mértéke. Így egyre inkább csak a nemzetközileg verseny- képes termékek kerülhetnek kivitelre, az elavultak, drágák pedig kihullanak a rostán. A verseny tehát nyílt, konkrét és mérhető a külföldi és a házai termékek között. Sokkal inkább általános lenne, ha jelszószerűen leegyszerűsítenénk egyik vagy másik ország utolérésére, túlszárnyalására. Minden üzemnek megvan a maga sajátos feladata ebben, akár hazai, akár külföldi rendelésre dolgozik. Nem széles fronton, de egy- egy termékfélénél hosszabb távon vállalni lehet és vállalni kell a konkurrenciát a legfejlettebb országokkal is. Olyan áruk gyártására és fejlesztésére szükséges a szellemi és anyagi erőket összpontosítani, amelyek képesek bizonyítani a magyar munkások, műszakiak, közgazdászok élet revalóságát, alkotóképességének gyümölcsöző kibontakoztatását. A HATÉKONYSÁG, a versenyképesség főmércéje a vállalatoknál, a szövetkezeteknél a megérdemelt munkával el ért nyereség. A vállalati rész- eredmények összegezése eredményezi gazdaságunk gyorsabb fejlődését és azt, hogy mielőbb utolérjük ma még előttünk járó országokat az egy főre jutó nemzeti jövedelemben, $ szolgáltatások színvonaláén, az anyagi javak korszerűségében, bőségében, választékában, olcsóságában. Kovács József Mit ígér a MÁV és a Volán? Diesel-mozdonyok Salgótarján és Budapest között Méji ebben a hónapban átadják a salgótarjáni új vasútállomást U| járatokat indít a Volán Sajtótájékoztatót tartott a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya Budapesten, ahol dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója bejelentette, hogy az 1971/72-es MÁV-menetrend 1971. május 23-án 0.órától lép életbe. Tájékoztatta a miniszterhelyettes a sajtó képviselőit a magyar vasút 125 éves jubileumi eseményeiről, az időszerű személy- és áruszállítási kérdésekről. A negyedik ötéves tervben a MÄV mintegy 30 milliárd forintot használ fel fejlesztésre. Mégis a negyedik ötéves terv első két évében a vasút általános üzemi helyzete még nem teszi lehetővé a személy- és áruszállítási igények lényegesen jobb kielégítését. A nagyarányú pályarekonstrukciós munkálatok miatt a vonatok utazási sebessége csak néhány olyan viszonylatban nő, ahol a komplex beruházások befejezése ezt lehetővé teszi. Átlagosan tíz perccel csökken például a főváros és Szeged, illetve Debrecen között közlekedő vonat menetrendje. A pécsi és a salgótarjáni járatokon viszont éppen a pályakorszerűsítési munkák miatt nincs egyelőre lehetőség a menettartamok rövidítésére. Az idén 275 új nagy befogadóképességű modern személykocsit vásárol a MÁV, a meglevőkből pedig 300 elavult favázas kocsit"' selejtez ki. Összesen 2500 ülőhellyel bővül ez évben a személykocsi park férőhelye, ami lehetővé teszi új vonatok indítását. A kivetkező két évben 20 hatrészes egységgel korszerűsödik a vidéki személy- forgalom. Szó esett a saj tótéj ékozta- tón az expressz- és gyorsvonatok indításáról, az élénkülő nemzetközi forgalomról, a Balaton és a Velencei-tó minél könnyebb megközelítéséről. A sajtótájékoztató után munkatársunk több kérdésre ként és kapott választ. Ezek közé tartozik, hogy az új menetrendben tovább fejlesztik a belföldi gyorsvonatok vontatásának korszerűsítését. A salgótarjáni 307—308-as számú gyorsvonatok dieselesíté- sével megszűnik a megyeszékhelyet összekötő gyorsvonatok gőzvontatása. Bár jelenleg Budapest, illetve Hatvan —Salgótarján között csak két-három Diesel-mozdony és mintegy 12—13 gőzmozdony bonyolítja le a személy- és teherforgalmat, a nagyarányú dieselesítés lehetővé teszi, hogy 1975-ig a vontatás 90—95 százalékát Diesel-mozdonyra váltsák át. A nagyobb arányú dieselesítés ezen a vonalon a jövő év közepén kezdődik el. Itt hallottuk azt is, hogy fejlesztésre kerül a kistere- nyei fűtőház, s az ötödik ötéves tervben Diesel-mozdonyok javítására készülnek fel. Az év folyamán fokozatosan beszerzésre kerülő újabb motorgységeket, főleg a dunántúli vonalakon közlekedtetik majd. A vidéki gócpontok környékén az eddigiek szerint az új menetrendben több várossal együtt Salgótarjánban üzemelnek az utazóközönség részéről közkedvelt ingaszerelvények. Üj felvételi épületeket alakít ki a MÁV a többi között a budapesti Déli pályaudvaron, Balatonfüreden, Szolnokon, Almásfüzitőn, Ernődön és Salgótarján főterén. Ezzel kapcsolatban elmondották munkatársunknak, hogy a salgótarjáni főtéri új vasúti állomás műszaki átadását május 18-án megkezdik, és a tervek szerint az új menetrend életbelépésétől számítva, május 23-tól már innen indítják a személyvonatokat. Az új vasúti állomás költsége — építéssel, berendezéssel együtt — meghaladja a 6 millió forintot. A negyedik ötéves tervben tovább folytatják Salgótarján külső pályaudvarának rekonstrukcióját, és megkezdik a Somoskőújfalui állomás rekonstrukcióját. A balassagyarmati vasúti állomás építése nem szerepel a MÁV negyedik ötéves tervében. A MÁV-éval együtt, május 23-án lép életbe a Volán 2-es Vállalat új autóbusz-menetrendje is. A Volán új járatok indításával segít a gondok megoldásában. Május 23-tól Kétbodony — Szente — Ma- gyarnándör — Balassagyarmat, valamint Horpács — Balassagyarmat között új autó- buszjáratokat indítanak, és ezzel biztosítják a háromműszakos munkásszállítást Balassagyarmatra. A nyári idényben szombaton és munkaszüneti napokon ismét közlekedik a Salgótarján — Eger — berekfürdői járat. Naponta autóbuszjáratot közlekedtet a Volán Salgótarján — Mátra- derecske — Parádfürdő között. Munkaszüneti napokon Salgótarján — Pásztó — Mátraháza között közlekedtet járatot, melyekkel elősegíti, hogy könnyen megközelíthetők legyenek a Mátra gyógyfürdői, üdülőtelepei és legszebb kirándulóhelyei. Teljesítik tervüket Látogatás a MEZŐGÉP-nél A MEZŐGÉP Vállalat kis- terenyei gyáregységében az idén is jó eredmények születtek. Pintér Imrénével, a gyáregység igazgatóhelyettesével, egyben főkönyvelőjével beszélgettünk az egység munkájáról. Besrélő számok Mint mondotta, a számok mindennél jobban "bizonyítanak. Az év első negyedében eredménytervüket 140 szá-. zalékra teljesítették- Pedig lényegesen magasabb tervszámokkal dolgoznak, mint korábban. Míg 1970-ben árbevételük 26 796 000 forint volt, az idei évre 40 844 000 Fotózzon a NÖGRAD-nak! Kinczel Géza (Salgótarján): Ultiparti című fényképére a zsűri hét pontot adott forintot terveztek. Nyereség- tervük 4 160 000 forint, szemben a múlt évi 3 017 000 forintos teljesítéssel. Az egy főre jutó értékbevételük 129 000 forintról 196 000 forint fölé emelkedett. Az egy főre jutó nyereségtervük 14 500 forintról 20 000 forintra nőtt. Az 1970-es bérszint több, mint 23 000 forint volt. Amennyiben az idei terveket teljesítik — márpedig a 140 százalék mindenképpen erre enged következtetni —, úgy az egy főre jutó emelkedés mintegy 900 forint lesz. Segítik a tsz-eket A gyáregység fő termelési profilja továbbra is a mező- gazdasági gépalkatrészek gyártása. Az elmúlt évben 8 féle alkatrészt készítettek. Az idén gyártott alkatrésztípusok száma 14. Ezt a jövő évben tovább szeretnék bővíteni, hiszen a gondok ismertek, amelyekkel a mezőgazdasági üzemek küzdenek. Jó volna erejükhöz mérten segíteni az alkatrészellátás javítását. Főleg a MEGÉV megrendelésére dolgoznak Kisterenyén- A 16 milliós szerződésből eddig 4 276 000 forintot teljesítettek. Exportra is gyártanak alkatrészeket. Rendszeresen szállítanak például a szomszédos Csehszlovákiába. Kapcsolatuk régi és jó. Szerződésük most is a harmadik negyedévre szólt, de a megrendelők férésére már a második negyedévben leszállítják a 2 milliós értékű alkatrész felét. A nők védelmében A gyáregységben különösen kok a női dolgozó. Három évvel azelőtt még mindössze 16 nődolgozója volt az üzemnek. Most már lassan a száznál tartanak. Kezdetben a nők átlagkeresete 1236 forint volt, ez év februárjában már elérte az 1488 forintot. De vannak olyan lányok, asszonyok is, akik 1800 forintot keresnek átlagosan. Az üzem vezetői nagy gonddal foglalkoznak a dolgozó nők helyzetével, gondjaival. Egyre többet valósítanak meg a Központi Bizottság nők helyzetéről szoló határozatból- A ttöbbgyermekes családanyák pótszabadságban részesülnek. Ez év áprilisában 27-en kaptak fizetésemelést. A vezetésben is megfelelő az arányuk. A párt-, KISZ-, szakszervezet vezetőségében, a szakszervezeti bizalmiak között is szép számmal vannak nők. De ott vannak az asszonyok a termelés élén is. Közülük sokan vesznek részt a szocialista munkaversenyben. Szó van arról is, hogy az anyagi erő növekedésével esetleg újabb 100—120 asszonynak teremtenek munkalehetőséget az üzemben. Rendkívül nagy gondot fordítanak Kisterenyén , a dől - gozók védelmére, a balesetek csökkentésére. Rendszeresek az oktatások: a munkavédelmi őrök munkáját értékelik és jutalmazzák. A szocialista munkaversenyben a munka- védelem versenypontként szerepel. S mint Pintér Imré- né mondotta, újításokat vezetnek be a balesetveszély csökkentésére. Osgyáni Lajosné NÓGRAD — 1971. május 15., szombat
