Nógrád. 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

ORSZÁGGYŰLÉS A két őrző orosztan között kitárul a Parlament kapuja. Május 12-e van: az Elnöki Tanács mára hívta össze az április 25-én megválasztott országgyűlést. Az ország népe új parla­menti ciklust figyel a mai naptól kezdve. Milyen ez az országgyűlés? A munkáshatalom országgyű­lése — a munkás-paraszt szö­vetség országgyűlése — a nemzeti egység, a szocialista társadalom parlamentje. Ezek­ben a mondatokban nincs meglepő: aminthogy a válasz­tás eredményeit is így vártuk. Méltóságteljes közjogi aktus, egy politikailag nagykorú nép apró töredéktől eltekintve tö­kéletesen egyértelmű és egy­hangú állásfoglalása volt áp­rilis 25. —, s eredménye az a testület, amely a legfőbb ál­lamhatalmi testület ebben a tíz és fél milliós országban. A statisztikák természetesen mindig szárazait. De azért néhány új számot érdemes elmondani erről a parlamentről. Olyan számok, amilyeneket 26 év alatt elő­ször mondhatunk el. Nem a képviselők közötti foglalkozási arányszámok vonatkozásában — mert munkás, paraszt és értelmiségi az összetétel ma is, és a változás lényegtelen az osztályok és rétegek képviselői között. Ami új a számokban: a nők aránya — kereken 23 száza­lék lett, tehát csaknem min­den negyedik honatya — asz- szony, vagy lány. Egyetemet és főiskolát végzett 54 száza­lék; egészen újfajta képzettsé­gi színvonal és igényesség tük­re. 1944 decemberében, amikor a felszabadult Alföldön már össze lehetett hívni az első, ideiglenes nemzetgyűlést — aligha volt a meghívottak és küldöttek között, aki álmodni mert volna ilyen változások­ról, negyedszázad alatt A nemzet puszta létéről volt szó akkor, a talpra állásról, a háború iszonyatóból: s íme, kereken 300 hónappal, alig több mint tízezer nappal ké­sőbb a Magyar Népköztársaság országgyűlése a kiművelt em­berfők testületé — egy új műveltségi és magasabb tör­ténelmi lépcsőfokra ért nem­zet parlamentje. Az első nap, természetesen, a szervezeti keretek kialakítá­sa, az országgyűlési tisztikar megválasztása, a bizottságok kijelölése. Egyszerű napirend. Egyszerű nyitány. Az érdemi munka majd csak a követke­ző hetekben vár a képvise­lőkre. Törvények alkotása, ter­vek megtárgyalása, jó és a 7 millió választó helyeselte lé­pések megtétele — költségve­tési és honvédelmi, külügyi és igazságügyi feladatok. Mind úgy kell teljesíteni, hogy a zalai, szolnoki, veszprémi vá­lasztó elmondhassa: az orosz­lános főkapu mögött kedve szerint való munka folyik: hogy a nyugdíjas, aki nehéz­kes, öreges léptekkel totyogott el a választókörzet urnájáig és a friss-vidáman jelentkező ifjú kohász, vagy katona egya­ránt rábólintsa a maga egyet­értését a parlamentből érke­ző hírekre. Felelősség a népnek: ez a mandátum nagy igénye. Mik­száth korának „Katánghy Me- nyusai”, a mandátumvadász, zsíros lehetőségeket vadászó dzsentrik kötelező olvasmány­élménnyé halványodtak, iro­dalmi dolgozatcímmé. Az élet teljesen új realitásai egy nem túl sűrűn és nem is hosszú ideig ülésező munkaparla- rnentet követelnek meg Ma­gyarországon. Képviselőkkel, akik nem a Kaszinó kedvéért jönnek „fel” Pestre és mel­lesleg egy kissé megmutatni magukat a kormány férfiai- nak, hanem sok és fontos — legtöbbször termelő, de nem kevésszer politikai, tanácsi, társadalmi — feladat erdőjé­ből érkeznek az oroszlánok • őrzötte épület elé. Honatyának lenni a szocialista Magyaror­szágon: politikai munka, a legjobbak számára. Ehhez a munkához kívá­nunk minden jót. A padsorokban ülőknek —, s ami ezzel egyértelmű: Ma­gyarországnak. VtlÄG PRÖtFTÄWÄl. PÖTKÜOni?Ki NÖGRÄD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANaCS LAPJA XXVII. EVF., 110. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. MÁJUS 12., SZERDA Szadat válasza Izraelnek Ragaszkodnak a csapatok átkeléséhez Egységes támogatás az ASZÚ részéröl A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben megkezdő­dött az Izofosz nevű növényvédő szer félüzemi, kísérleti gyártása. A rendkívül hatékony új rizsgyoinirtó magyar és szovjet tudósok együttműködése nyomán született. Képün­kön: dr. Schölte József né vegyész az új növényvédő szer gyártását ellenőrzi INTERMETALL-értekezlet kezdődik Salgótarjánban Anvar Szadat egyiptomi el­nök, az Arab Szocialista Unió parlamenti bizottságának tag­jai előtt beszélt. Hangoztatta, Rogers-szel folytatott eszmecseréjén azt kívánta elérni, hogy végre ko­moly tárgyalások kezdődjenek az izraeli kivonulásról, s a megbeszélések ne korlátozód­janak a tűzszünetre. „Meg­mondtuk Rogersnek — mon­dotta —, hogy az izraeli csa­patoknak az első szakaszban a Szuezi-csatoroa keleti partjá­tól mintegy 115 mérföldre, El- Aris vonala mögé kell vissza­vonulniuk, s ezt követően hat­hónapos tűzszünet lépne élet­bei a megszállt területek teljes kiürítésére vonatkozó Jarring- terv részleteinek kidolgozásá­ra”. Rogers ennek tudatában ment Izraelbe. Elmondották még az ameri­kai külügyminiszternek Kairó­ban — hangoztatta Szadat —, hogy Egyiptom ragaszkodik a teljes kivonuláshoz, és a Gá- zai-övezet igazgatósának meg­tartásához. Csak abban az esetben kész megnyitni a Szu- ezi-csatornát, ha az egyiptomi alakulatok a hajózás bizton­ságának szavatolása végett át­kelhetnek a keleti partra. A továbbiakban az elnök ar­ról tájékoztatta a képviselő­ket, milyen kérdéseket hozott magával Sisco államtitkár Iz­raelből: — Milyen biztosítékokat adna Egyiptom arra vonat­kozóan, hogy az izraeli ha­jók használhatják a Szuezi- csatomát? — Izrael belemenne a részleges kivonulásba, ha Egyiptom nem küldené át csapatait a Szuezi-csatoma keleti partjára? — Izrael nem hajlandó fel­adni bizonyos kulcsfontossá­gú pontokat, de tárgyalna róluk az egyiptomiakkal; — bármilyen megegyezést — közbeesőt vagy átfogót — elsőként az izraeli parla­mentnek kell jóváhagynia. Az Izrael által közöltekre Szadat a következőket vála­szolta: — Egyiptom ragaszkodik ahhoz, hogy csapatai átkel­jenek a keleti partra; — egyelőre nem adhat vá­laszt arra a kérdésre, hasz­nálhatják-e az izraeli hajók a Szuezi-csatornát, mivel ezt először az egyiptomi politi­kai szervezeteknek keli ta- tulmányozniok. A találkozó végén az Arab Szocialista Unió parlamenti bizottságának 360 tagja nyi­latkozatban biztosította teljes támogatásáról Szadat politiká­ját. Befejezésül Szadat válaszolt néhány kérdésre az egyiptomi vezetésen belüli ellentétekről. „Természetes — jelentette ki —, hogy családtagok között is vannak bizonyos nézetkülönb­ségek. Ezeket elfogadjuk, amíg csak a nép javát szol­gálják. Soha nem fogom azon­ban megengedni, hogy a né­zeteltérések a hatalmi harc szintjére emelkedjenek.” (AP) Ma délben a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ünnepé­lyes keretek között nyitják meg az INTERMETALL 25. jubileumi termékcsere-érte­kezletét. Május 12—19-ig Sal­gótarján, illetve a kohászati üzemek kedves vendégeket fo­gad: Bulgária, a Német De­mokratikus Köztársaság, Len­gyelország, Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Magyarország, az INTERMETALL tagországai­nak küldöttségeit, valamint a Román METALLIMPORT Külkereskedelmi Vállalat és a Jugoszláv Vaskohászati Üze­mek Egyesülésének képviselő­it, Mintegy száz hivatalos kül­dött és szakember vesz részt a tanácskozáson, hogy meg­egyezzenek a nyersvas, az acél, a hengereltáruk, a ferro- ötvözetek és egyéb kohászati termékek kölcsönös szállításai­ban. Az INTERMETALL szakemberei a nemzetközi együttműködés útján az újabb lehetőségeket keresik, hogy a résztvevő országok népgazda­sági szükségleteit hatékonyabb formák alkalmazásával kielé­gítsék. Az INTERMETALL je­lentőségét és működési elveit lapunk 3. oldalán ismertet­jük. Salgótarján. Nógrád megye lakossága nevében örömmel üdvözöljük a nemzetközi gaz­dasági szervezet küldöttségeit városunkban, érezzék jól. ma­gukat, a tanácskozáshoz jó munkát és sok sikert kívá­nunk. Szabványosítási műszaki tanácskozás • • Otven éves a magyar szabványosítás Szabványosítási műszaki ta­nácskozást rendezett tegnap Salgótarjánban a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint kereske­delmi osztálya. A szervezők között volt a megye két ter­melőszövetkezeti területi szö­vetsége, az Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei Szervezete és a Magyar Szab­ványügyi Hivatal is. Az össze­jövetelre — amelyen részt vett dr. Sütő Kálmán, a Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese —, a magyar szab­ványosítás félévszázados év­fordulója alkalmából került sor. Herencsényl József, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese meg­nyitójában többek között hangsúlyozta, hogy a szabvá­nyosítás az új gazdaságirá­nyítási rendszerben egyrészt az állami irányítás eszköze, másrészt bizonyos értelemben szabályozza a különböző vál­lalatok közötti piaci kapcso­latokat is. A szabványok szo­ros kapcsolatban vannak a termeléssel, az élelmiszer- és fagazdaság fejlődésével, s a cél a minőség és a fogyasztói érdekek védelme. Kanizsay Jenő, a Magyar Szabványügyi Hivatal Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Osztályának vezetője A szab­ványok jelentősége Nógrád megye élelmiszer-gazdaságá­ban címmel tartott vitaindító előadást. Mint mondotta, ko­rábban a termelés alapfeltéte­lének megteremtését, ma pe­dig egyre inkább a munka mi­nőségének javítását szolgál­ják a szabványok. Ismeretük^ betartásuk bizonyos előnyöket) jelent a gazdálkodásban. Be-j szélt a Szabványügyi Hivatal tevékenységéről, az országop szabványok megalkotásáról éjs a nemzetközi szabványosító# tevékenységről, amelynek p nemzetközi árukapcsolatok­ban van jelentősége. Részlete­sen elemezte a továbbiakban Nógrád megye negyedik öl- éves tervét, a szabványok je­lentőségét a gazdálkodásban. Hangsúlyozta, hogy a szabvá­nyok figyelembevétele nepa felesleges, hanem a szövetke­zeti vezetők kötelessége. A ta­pasztalatok ugyanis azt bizo­nyítják, hogy gazdasági elő­nyöket jelentenek az üzemed­nek. Az előadást a résztvevők igen élénk vitája követte. Dr. Vajda Ödön kandidátus, a Fővárosi Élelmiszer-ellenőr­ző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója arról beszélt, ho­gyan érvényesülnek a szab­ványok az élelmiszer-gazdaság­ban. A vágóállatok szabvány szerinti átvételének tapaszta­latait Szabó Berény, a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgató­ja ismertette, Korcsok Jó­zsef, a drégelypalánki Szondi Tsz főkönyvelője pedig a bo­gyós gyümölcsök szabvány szerinti átvételének tapaszta­latait elemezte felszólalásában. Három hónap alatt új üzemrész Gyorsan fejlődik a harisnyagyár lljságíi'ó-klildött^ég: Salgótarján ban \ A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége a tanul­mányi osztályok szervezésé­ben Oroszi Istvánnak, a Népszabadság rovatvezető­helyettesének vezetésével 20 tagú újságíró-küldöttség tar­tózkodott Salgótarjánban. A különböző megyei és főváro­sa lapoktól a megyeszékhely­re érkezett újságírók a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont klubtermében fogadta dr. Tóth István, a Salgótar­jáni városi Tanács elnöke, aki a város múltjáról, jele­néről és jövőjéről tájékoz­tatta az újságírókat. Salgó­tarján vendégei ezután meg­tekintették a városról készí­tett • színes filmet, s megnéz­ték a művelődési központ üvege sarn ók ában. levő első országos zománcipari bienná- lé anyagát A megyeszékhelyen, tar­tózkodó újságíró-küldöttség délután a salgótarjáni öb­lösüveggyárban tett látoga­tást. ahol a vendégeket Var­ga Gyula, a gyár igazgatója fogiadta. A baráti beszélgetés során az igazgató tájékoz­tatta az újságírókat a gyár termelési eredményeiről. Ez­után üzemszemlén vettek részit a város vendégei. Meg­tekintették a kemencesort. a csiszolót és a festőüzemet. A gyárlátogatás a mintaterem megtekintésével ért véget. Az újságíró-küldöttség dél­után városnézésen volt, utána kirándulást tett a Salgó-vár környékére. A MUOSZ küldöttei a ko­ra esti órákban utaztak visz- sza Budapestre. Az ország minden lakosá­nak, még a csecsemőknek is jutna egv-egy pár harisnya, zokni, vagy harisnyanadrág abból a termékmennyiségből, amely nem egészen egy év alatt a Budapesti Harisnya­gyár nagybátonyi üzeméből az üzletek polcaira került. A múlt év februárjában húsz dolgozóval kezdte meg a munkát a harisnyagyár nagy- bátonyí Katalin II. bánya­telepi kikészítő részlege. A cél az volt, hogy a legrövi­debb időn belül olyan üzem­mé fejlődjék a részleg, amely képes a létszámhiánnyal, s más nehézségekkel küszködő budapesti gyáregységnél je­lentkező termeléskiesés pótlá­sára. Már az év első felében a termelési követelményeknek megfelelően átépültek a ko­rábban bányai rendeltetésű épületek. A gyorsan fejlődő üzem azonban hamarosan „ki­nőtte” ezeket a kereteket. A fejlődést jól szemlélteti né­hány összehasonlító adat. Míg az indulás hónapjában ötven­háromezer pár különböző ha­risnya, addig októberben már 656 ezer pár harisnya és 252 ezer harisnyanadrág, ez év márciusában pedig több mint egymillió pár harisnya és 230 ezer harisnyanadrág készült el az üzemben. A bővítés érdekében a múlt év augusztusában egyedül­állóan merész elképzelésekkel mintegy hárommillió forintra rúgó építkezésbe kezdett az új üzem. A tervek úgy szól­tak, hpgy még az év folya­mán a meglevő épületekhez újabb irodahelyiségek, raktár és munkatermek épüljenek. Az építőiparban eléggé ritka teljesítményt nyújtott a szűcsi mezőgazdasági termelőszövet­kezet építőrészlege, amikor három hónap alatt, november végéig befejezte az építkezést és a 650 négyzetmétert kitevő új üzemi területet átadta rendeltetésének. Az építők nemcsak a kivitelezés gyorsa­ságával, de az elvégzett mun­ka minőségével is kivívták az elismerést. Év végén a februári 20-szaI szemben már 300 dolgozót foglalkoztatott az üzem. Ter­melési eredményeivel nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a' harisnyagyár múlt évi munkájával elnyerhette a Kiváló Vállalat kitüntetést. A nagybátrmyiakat öten képvi­selték a budapesti ünnepségen a kitüntetés átadása alkalmá­ból. A „házi ünnepségen” har­minckét dolgozó kapott jutal­mat jó munkájáért. Gyökér Sándor üzemvezető az üzem szervezésében és fejlesztésé­ben kifejtett eredményes te­vékenységéért átvehette a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést.

Next

/
Thumbnails
Contents